Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Ukrajnán keresztül januártól nem jöhet orosz földgáz

Ukrajna szállítási megállapodásai az év végén megszűnnek, s nem kívánják megújítani a szállítási szerződést Oroszországgal. Többféleképpen is meg lehet kerülni az ukrán intézkedést. Szijjártó Péter az isztambuli energiafórumon kijelentette, hogy “semmilyen hatással nem lesz Magyarországra az ukrán intézkedésnek, mert a Török Áramlat, melyben együttműködik Törökország, Bulgária, Szerbia és Oroszország biztosítja az ellátást.”

Ebben az évben 6,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra a Török Áramlaton keresztül. Jövőre még több lesz. Ezenkívül Ukrajnán keresztül is jöhet orosz földgáz, ha átcímkézik azt azerire. Erre jött rá Ilhan Alijev azeri elnök, akinek annak idején Orbán Viktor kiadta a baltás gyilkost, és akivel a magyar kormányfő azóta is kiváló kapcsolatot ápol.

Az EU – azeri földgáz üzlet jó Moszkvának is

A brüsszeli delegáció még a COP 29-es környezetvédelmi konferencia idején is tárgyalt arról Bakuban, hogy az orosz földgázt azerivel helyettesítse. Oroszország sem bánkódik különösebben hiszen az exportált földgázról igencsak nehéz megállapítani, hogy azeri-e vagy orosz – írja a brüsszeli Politico.

Azerbajdzsán úgy exportál földgázt az Európai Unióba, hogy közben drámai mértékben megnövelte importját Oroszországból azóta, hogy Ursula von der Leyen már 2022-ben megállapodott Ilhan Alijev azeri elnökkel Bakuban. Putyin 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió tagállamai megkezdték a leválást az orosz földgázról, amely évtizedekig volt az olcsó energia alapvető forrása. Bár szankciók nem sújtják az orosz földgázt az Európai Unióban, az átállás mégiscsak villámgyorsan végbement, és Magyarország maradt szinte az egyetlen, amely továbbra is kitart Moszkva mellett. Több uniós tagállam Azerbajdzsán földgázában látja a megoldást csakhogy a kaukázusi országnak nincs elegendő export  készlete:

“Azerbajdzsán úgy állítja be magát mint az Európai Unió fontos energiaszállító partnere, de ehhez nincsen meg az a földgáz kitermelő kapacitás, amely lehetővé tenne jelentős exportot”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség földgáz szakértője. Aura Sabadus arra mutatott rá, hogy Azerbajdzsán egyre több orosz földgázt importál, állítólag csak belső használatra, de hát ezt nem lehet kívülről megítélni.

Egy másik szakértő szerint az Európai Unió lényegében továbbra is orosz földgázt vásárol csak épp Azerbajdzsánon keresztül:

“Az Európai Unió alternatívának tekinti Azerbajdzsánt Oroszországhoz képest, de az energia import Azerbajdzsánból valójában azt jelenti, hogy Oroszországtól vásárolnak”

– fogalmazza meg a valós helyzetet egy azeri ellenálló, Zsala Bajramova, aki nemrég kapta meg a Magnyitszkij Emberi Jogi díjat.

Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő rubelt sikkasztottak el a költségvetésből, ezért börtönbe csukták, ahol halálra kínozták. Washingtonbanban a kongresszus emlékére szavazta meg a Magnyitszkij törvényt, amely lehetővé teszi külföldi oligarchák bűncselekményeinek vizsgálatát az Egyesült Államokban.

Mi nő gyorsabban: az azeri földgáz export Európába vagy az orosz Azerbajdzsánba?

Bakuban a múlt héten közölték, hogy 8,6%-kal növekedett a földgáz szállítás az Európai Unió tagállamaiba a múlt évhez képest, ez körülbelül egymilliárd köbmétert jelent. A SOCAR, az állami földgáz vállalat, fokozni kívánja a földgáz kitermelést annak ellenére, hogy Bakuban a COP 29 konferencián újra felhívták a figyelmet a fosszilis energia hordozók környezetkárosító hatásaira. Jelenleg Azerbajdzsán körülbelül 37 milliárd köbméter földgázt termel ki, ezt kívánja évi 49 milliárdra emelni 2033-ra.

Alijev elnök épp a COP 29 konferencia idején írt alá új földgáz szállítási egyezményt Bulgária, Szlovákia és Szerbia vezetőivel.

Csakhogy a jelenleg kitermelt földgáz nem elég az exporthoz, ezért Azerbajdzsán a Gazpromhoz forduit. Jelenleg 1 milliárd köbméter orosz földgáz érkezik ily módon Azerbajdzsánba vagyis körülbelül annyi amennyivel a kaukázusi állam emelte exportját az Európai Unió irányában. Ukrajna az év végével felmondta az orosz földgáz szállítást, és ez Magyarország ellátását is érintheti. A ravasz Alijev elnök megtalálta a megoldást: az orosz földgáz azeri lesz Ukrajnában

“Mindenki tudja, hogy ez nem lesz azeri földgáz” – magyarázza a helyzetet az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség szakértője, aki rámutat arra, hogy

“egyszerűen csak átcimkézik a földgázt oroszról azerire, és így már átmehet Ukrajnán Közép Európa irányában.”

Alijev elnök ugyanígy játszik az orosz olajjal, amely ellen- a földgáztól eltérően – fennállnak uniós szankciók. Azerbajdzsán minden hónapban 40 millió dollárért vásárol orosz kőolajat , melyet azután azeriként árul a világban. A havi 40 millió dolláros olajexport Azerbajdzsánba 23 millió dolláros bevételt jelent az orosz költségvetésnek.

Ilhan Alijev azeri elnök a COP 29 konferencián  képmutatással vádolta meg a Nyugatot – nem teljesen alaptalanul.

“Nem mi találtuk ki a földgázexport növelését hanem az Európai Unió: a brüsszeli bizottság közölte, hogy a geopolitikai helyzet megváltozása miatt több azeri földgázra van szüksége. Mi erre azt válaszoltunk: OK, mi készek vagyunk segíteni az Európai Uniónak”

– jelentette ki Alijev elnök.

Az igazi problémát a metán jelenti, amely a földgáz kitermelés mellékterméke, és 84-szer nagyobb a környezetkárosító hatása mint a szén-dioxidé. Brüsszel szigorította a jogszabályokat ezen a téren, és ez korlátozhatja az azeri exportot az Európai Unióba.

Brüsszel bírálja az azeri rendőrállamot

A mostani elnök édesapja, Hejdar Alijev KGB főnök volt Azerbajdzsánban a szovjet időkben, majd pedig a tagállam kommunista vezére. Lepaktált a CIA-val, és így a független Azerbajdzsán elnökévé vált, és az országot fiára hagyta, aki rendőrállamot üzemeltet, melyben az ellenzék könnyen börtönben találhatja magát.

Zsala Bajramova édesapját, egy jeles akadémikust például azért csukták le, mert jelentést tett közzé arról, hogy az azeri földgáz, melyet exportálnak tulajdonképp orosz!

Az Európai Parlament felszólította a brüsszeli bizottságot, hogy vegye fontolóra az azeri földgáz import megszüntetését, mert a kaukázusi ország szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Mit válaszolt a brüsszeli bizottság?

“Az Európai Unió egyezménye a földgázimportról Azerbajdzsánból, hozzájárul ahhoz, hogy diverzifikáljuk földgáz behozatalunkat, és leváljunk az orosz földgázról. Természetesen az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az emberi jogokról Azerbajdzsánnal”

– közölte a Politicoval a brüsszeli bizottság energia ügyekben illetékes szóvivője.

„Európának és Kanadának el kell felejtenie Trumpot, és koalíciót kell alkotnia az Ukrajna védelmére kész emberek között”

Magas rangú politikusok, katonai vezetők és szakértők nyílt levélben szólítják fel Európát és Kanadát, hogy egyesítsék erőiket Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben.

Ahelyett, hogy Donald Trump miatt aggódnának, az európaiaknak és a kanadaiaknak Donald Tusk példáját kellene követniük. Amikor a dolgok nehézzé válnak, a nehezek is beindulnak. Miközben sokan izgatottan várják, mit tesz Trump, a lengyel miniszterelnök követte a szakértői tanácsokat, és felszólította a készséges államok koalícióját Ukrajna biztosítására és a további orosz agresszió megakadályozására.

Nem nehéz elképzelni egy ilyen koalíciót, amelynek úttörői azok az államok lennének, amelyek a legvilágosabban látják az orosz fenyegetést és Ukrajna biztosításának szükségességét egy stabil euró-atlanti biztonsági rend megteremtése érdekében. Lengyelországhoz csatlakozhatnak a balti államok, az északi országok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia. Az Egyesült Királyság által vezetett Egyesített Expedíciós Haderőt ki lehetne terjeszteni egy élcsapattá, de végső soron a formátum kevésbé számít, mint a megtett lépések. A politika és a tények megváltoztatásával a koalíció másokat is arra ösztönözne, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és megragadja az európaiak és kanadaiak erejét, hogy megvédjék magunkat és érdekeinket, függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok.

Itt öt dolgot javaslunk, amit egy európai-kanadai koalíciónak meg kell tennie – és meg is tehet – a hajlandók közül:

  1. Fegyverezd fel Ukrajnát a győzelemre: A koalíció megszerezheti Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez: saját készleteiből, a nyílt piacon történő beszerzésből, valamint – ami a legköltséghatékonyabb – az Ukrajna saját védelmi iparába történő technológiatranszferrel és az abba történő befektetéssel. A koalíciónak a háborút megnyerő képességekre kell összpontosítania, beleértve a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérést (a célzás korlátozása nélkül), az elektronikus hadviselést, a vezetést és irányítást, a hírszerzésimegfigyelési és felderítési képességeket, valamint a hagyományos orosz előnyöket ellensúlyozó, kialakulóban lévő védelmi technológiákat, valamint az olyan alapvető alapokat, mint a tüzérség, a 155 mm-es lőszerek, a légvédelmi, hajó és páncéltörő rendszerek és lőszerek.
  1. Foglalja le az összes befagyasztott orosz vagyont, hogy finanszírozza Ukrajna győzelmét: A befagyasztott orosz vagyon elkobzása gazdaságilag megvalósítható, az ellenintézkedések nemzetközi elve szerint legális – és pénzügyi elrettentést jelentene a jövőbeli agresszióval szemben. A 300 milliárd dolláros befagyasztott vagyon négyszerese az Ukrajnának 2022 óta nyújtott amerikai katonai támogatásnak, és az eddigi teljes nyugati támogatás nagyjából 75%-a. A teljes összeg lefoglalása lenne a legjobb módja annak, hogy Ukrajna megkapja a szükséges pénzt, hogy megvédje magát és súlyosan rontsa az orosz morált. Kanada kész jogszabályokkal rendelkezik, és ezeknek a befagyasztott vagyoni eszközöknek a többsége Európában van. A koalíciós államoknak haladéktalanul el kell fogniuk a joghatóságuk alá tartozókat, hogy egyértelmű precedenst teremtsenek, amelyet más NATO-szövetségesek is követhetnek.
  1. A légvédelem kiterjesztése Nyugat-Ukrajna fölé, és a koalíciós csapatok földi fedezésére: A koalíciós országokban állomásozó vagy Ukrajnával határos államokba küldött légvédelmi eszközök pajzsot nyújthatnak Nyugat-Ukrajna felett, és enyhíthetik az ukrán légvédelmi eszközökre nehezedő nyomás egy részét. Orosz rakéták és drónok repülnek a határaink felé, és nem kockáztathatunk. A koalíciós államok ezt a pajzsot arra használhatnák, hogy Emmanuel Macron francia elnök javaslatának megfelelően saját csapataikat a helyszínre küldjék, hogy segítsék az ukrán erők kiképzését, logisztikai és aknamentesítési támogatást nyújtsanak, és más feladatokat hajtsanak végre, amelyek bizonyítanák elkötelezettségünket Ukrajna győzelme és biztonsága iránt.
  1. Valódi biztonsági garanciák nyújtása, beleértve a kölcsönös védelmet is, hogy Ukrajnát a NATO-ba tereljék: Ahogy Svédországnak és Finnországnak erős partnerek garanciáira volt szüksége, amíg NATO-tagságuk megkötésére vártak, úgy Ukrajna is. A koalíció most elkötelezheti magát az Ukrajnával való kölcsönös védelem mellett a jelenlegi ellenségeskedések befejezését követő időszakban. Ezt az időt arra használhatja fel, hogy elősegítse az interoperabilitást és a koordinációt, felgyorsítva Ukrajna útját a szövetségbe, amelyet megerősítene. Egy egyértelmű koalíciós kötelezettségvállalás, amelyet növekvő képességek támogatnak, elrettentené az Ukrajna – és saját magunk – elleni jövőbeli orosz támadásokat.
  1. Mutassuk meg, hogy ki tudunk állni magunkért: A koalíció kötelezettséget vállalhat arra, hogy évente a GDP legalább három százalékát költi védelemre, és hogy közösen szerzi be azokat a kritikus tényezőket, amelyek Európában és Kanadában hiányoznak, többek között közös hitelfelvétel révén. De a háborút és a hitelességünket más frontokon is meg kell nyerni. Az európaiak és kanadaiak Oroszországgal szembeni gazdasági előnyét ki kell használni és stratégiailag célzottan kell megcélozni, hogy értelmes legyen. A koalíciónak szigorítania – és érvényre juttatnia – kell a szankciókat, de azon is dolgoznia kell, hogy gazdaságilag legyőzze Oroszországot, megfordítva a csavarokat, hogy megbénítsa nyikorgó háborús gépezetét. Kínának meg kell mutatni, hogy elfogadhatatlan, hogy támogatja Oroszország háborúját, és nem vásárolhat meg minket.

Bármi legyen is a Trump-adminisztráció végső összetétele, és bármilyen politikát vagy hajlamot követ, az erre hajlandó államok koalíciója biztonságosabb pályára állíthatja az euró-atlanti térséget. Az itt vázolt lépések megtételével az európaiak és a kanadaiak megmutatnák, hogyan tudjuk meghúzni a súlyunkat a NATO-ban, miközben egyidejűleg biztosítjuk az Egyesült Államok képességi kötelezettségvállalásának csökkenését Európában.

Megmutathatjuk, hogyan legyünk jó szövetségesek, miközben az Egyesült Államok igyekszik kordában tartani Kínát, és megmutathatjuk, hogy Kína elrettentése Tajvanon Oroszország elrettentésével kezdődik Európa-szerte, és legyőzzük Ukrajnában.

Az idő a lényeg, ezért mi, e levél aláírói, sürgetjük az európai államokat és Kanadát, hogy ragadják magukhoz hatalmukat, gyorsan alakítsanak koalíciót az erre hajlandókból, és együtt tegyék meg ezeket a lépéseket – Ukrajna és a saját biztonságunk érdekében.

Az aláírók névsora itt található.

Ezt a nyílt levelet a Demokratikus Stratégiai Kezdeményezés szervezte, és egy szakértői csoport fogalmazta meg, amelynek tagjai Benjamin Tallis, Aaron Gasch Burnett, Jacob Kaarsbo és Edward Hunter Christie.

“Európa újra sorba áll majd orosz földgázért”

Vucsics szerb elnök szerint Európa visszatér az orosz földgázhoz. Vucsics Bakuban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián. Orbán szövetségese, aki Putyinnal is szoros kapcsolatban áll, és szeretne bekerülni az Európai Unióba, arra mutatott rá, hogy Trump megválasztása után a földgáz ára az egekbe szökött: “485 dollár lett miközben mi 325 dollárért kapjuk az orosz földgázt.”

Miért e változás? Vucsics szerb elnök szerint azért, mert az Egyesült Államokban dinamikusan növekednek az energia igények elsősorban a mesterséges intelligencia tömeges felhasználása miatt, és ezért a cseppfolyósított földgázt az USA nem fogja exportálni hanem a hazai piacon használja azt fel.

Az Európai Unió központjában másképp látják a jövőt:

Brüsszel több amerikai földgáz vásárlással kerülné el a kereskedelmi háborút Washingtonnal.

Ursula von der Leyen elődjének Junckernek a bevált módszerét alkalmazná Trumppal szemben: 2018-ban az Európai Unió úgy kerülte el a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, hogy több cseppfolyósított földgáz és szója vásárlására tett ígéretet Donald Trumpnak. Akkoriban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter  “a szabadság földgázát” állította szembe az orosz földgáz szállítással, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt fontos szerepet játszott Európa ellátásában.

“A kölcsönös érdekek alapján tárgyalnunk kell”

– ezt mondtam Trump megválasztott elnöknek az első telefon beszélgetés során“ – közölte Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság elnöke hozzátette:

“Miért ne pótolnánk az orosz földgázt az amerikai cseppfolyósított földgázzal, amelyik olcsóbb, és így lefelé viszi az európai energiaárakat is? Erről tárgyalhatnánk az Egyesült Államokkal, ha a kereskedelmi deficit szóba kerül.”

A probléma persze az, hogy a brüsszeli bizottságnak nincs jogköre arra, hogy meghatározza: melyik európai cég kitől vásároljon földgázt? Ettől függetlenül Oroszország részesedése folyamatosan csökken Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, és Európa egyre több amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol: az USA részesedése ezen a piacon idén 48% míg Oroszországé csak 16%.

A politika csak csomagolás, mert a piac diktál

“Az Európai Unió nem vesz cseppfolyósított földgázt. Van globális piac, és a cégek ezen kereskednek. Lehet nyilatkozatokat tenni ebben az ügyben, de ez nem más mint a piaci fejlemények politikai becsomagolása. Az Európai Unió annyi cseppfolyósított földgázt vásárol, amennyire a tagállamoknak szüksége van” – vázolta fel a helyzetet a brüsszeli Politiconak az S&P Global földgáz piaci részlegének igazgatója. Laurent Ruzeckas arra mutatott rá, hogy ez politika nem pedig energia biznisz.

Mit mutat a piaci kereslet? “Valószínűleg az idei lesz a csúcs az uniós cseppfolyósított földgáz fogyasztásban az Európai Unióban. Jövőre aztán tovább növekszik a megújuló energiaforrások hatása, és egyre több lesz a zöld alternatíva” – jósolja az ACER, amely az uniós energia fogyasztást kíséri figyelemmel.

Az Európai Unió célja az, hogy teljes mértékben megszüntesse a függést az orosz földgáztól 2027-ig.

A Bloomberg részletesen elemezte, hogy miért nem könnyű leszokni az orosz gázról: 2023- ban az Európai Unió havonta 1 milliárd dollárért vásárolt orosz földgázt Oroszországtól. Ez óriási csökkenés 2022-höz képest amikor még havi 16 milliárd dollárt mutatott a számla.

“A vezetékes orosz földgáz olcsóbb mint a cseppfolyósított, ezért Ausztria, Magyarország és Szlovákia, amelyeknek nincs tengeri kikötőjük, ragaszkodnak az orosz importhoz.”

A Jamal orosz földgáz mező kitermelésében részt vesz egy francia és egy spanyol cég méghozzá hosszútávú szerződések alapján. A Total Energies és a Naturgy Energy Co. egyrészt részvényes az orosz Jamal földgázmező kitermelésben, másrészt pedig elkötelezte magát az orosz földgáz vásárlása mellett. A spanyolok esetében az oroszokkal kötött földgáz szerződés csak 2038-ban jár le – emlékeztet a Bloomberg.

A magyarok többsége fillérekért robotol egész életében

„Sosem lehetsz olyan szegény, hogy ígérni ne tudj!” – mondta anyám, ha (sűrűn előfordult) felelőtlen ígérgetéssel igyekeztem megszerezni valamihez támogatását. Orbán Viktor ígéretei eddig füstbe ment terveknek bizonyultak. Vajon Trumpra alapozni a jövőt nyerőnek bizonyulhat?

A magyarok többsége fillérekért robotol egész életében. Ez derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből, mely szerint csak Bulgáriában alacsonyabbak a munkajövedelmek az Európai Unióban mint Magyarországon.

A rendszerváltáskor Magyarország a régió élvonalában járt ebben a tekintetben is, de 34 év után sikerült leküzdenünk magunkat az utolsó előtti helyre. A számok: Magyarországon az éves átlagkereset 16900 euró volt, Bulgáriában 13500 euró. Az élvonal: Luxemburg 81100, Dánia 67600, Írország 58700. A régióban még Románia is megelőz: 17739 euro, Lengyelország 18500, Szlovákia 19000 és Horvátország 21500 euro.

Miért előz meg Románia is, amely Ceausescu halálakor – 1989 – ebben a tekintetben is a mélyponton volt? Erre az egyszerű kérdésre a magyar elit nem siet válaszolni hiszen mind a jobb mind a baloldal olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely az alacsony munkabérekre alapozta az ország fejlődését. Komoly növekedést ugyan nem sikerült elérni hiszen ebben a tekintetben is a sereghajtók között vagyunk a régióban, de a bérek a béka popója alá kerültek még ebben a régióban is, amely hagyományosan hátrányos helyzetű Európában. Ezért is emigráltak és emigrálnak innen milliók – akármilyen színű is a kormányzat.

Orbán politikai sikerének épp az alacsony bérek jelentik az egyik titkát

Illyés Gyula a Puszták népében írta meg a magyar vidék igazi drámáját, és ezt a vidéket nagyon is jólismeri Orbán Viktor, aki Felcsúton cseperedett. A kiszolgáltatott emberek szervilis jobbágy mentalitására építette a nemzeti együttműködés rendszerét, amely egyszerre politikai siker és gazdasági kudarc. Miközben a gazdaság alulteljesít addig a Fidesz a választásokon felülteljesít. Ehhez Orbánnak csak azt a pénzt kell megtalálnia, amellyel a kiszolgáltatott jobbágy mentalitású vidék megvásárolható: 2022-ben ez valamivel több mint 1500 milliárd forint volt. 2026-ban legkevesebb 2500 milliárd kell, ezt mutatja Magyar Péter előretörése.

Trump megmenti Orbán Viktort?

Brüsszel rájött Orbán titkára, és ezért fagyasztotta be az eurómilliárdokat. A magyar miniszterelnök emiatt bajban van hiszen a magyar gazdaság gyengén teljesít, az Európai Unió nem ad pénzt, a kínaiak pedig csak üzleti alapon kölcsönöznek. Vajon Donald Trump hajlandó-e többre? 2500 milliárd forint dollárban nem olyan sok, de az amerikai költségvetés sem áll jól, az államadósság már felülmúlja az éves GDP 100%-át ! Ráadásul 2026-ban az USA-ban is választások lesznek, melyeken Trumpon számonkérhetik az ígéreteit. Persze az se lenne kellemes az amerikai elnöknek, ha Trump európai barátja, Orbán Viktor elhasalna a választáson. Amikor Trump és Orbán a választási győzelem után telefonon beszélgettek, akkor jelen volt Elon Musk is. Ezt sietett hangsúlyozni Orbán Viktor. Talán a világ leggazdagabb embere mentené meg Trump európai barátját? A Tesla tulaj Sanghajban működteti legnagyobb elektromos autógyárát miközben Trump büntető vámokkal akarja kikészíteni Kínát. Orbán Viktor kiutat kínálhat ebből a csapdából hiszen a német és a kínai ipar is Debrecenben találkozik egymással. Trump valamit ígérhetett Orbánnak, de az amerikai választóknak is sokat ígért. Az ígéretek teljesítése sem Trumpnak sem Orbánnak nem az erőssége…

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Kipukkad-e a Magyar lufi, ha Trump nyer?

0

Washingtonban a demokrata adminisztráció személy szerint is utálja Orbán Viktort a CEU kipaterolása miatt. Soros György kedvenc egyetemének kiutálása Budapestről valószínűleg nemcsak Orbán Viktor személyes bosszúja volt hanem Putyin elnök “baráti” kérése is, melyet a magyar miniszterelnöknek nem szokása megtagadni.

A CEU elsősorban a volt szovjet tagállamok számára képez szakértőket, és ez módfelett zavarja Putyint, aki legszívesebben még mindig a saját vadászterületének tekintené ezeket az államokat, amelyek viszont többnyire nem kérnek Moszkva gyámkodásából. Nem úgy mint Lukasenka belorusz elnök Minszkben, akinek nemzetközi konferenciáját épp a napokban keresi fel egyidejűleg Lavrov orosz és Szijjártó magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője ezt megelőzően Tbiliszibe kísérte el Orbán Viktort, ahol a magyar miniszterelnök sietett gratulálni Putyin barátainak a kétes körülmények között megszerzett választási győzelemhez.

Orbán és Putyin egy egész koncepciót sirat együtt

Németország újraegyesítése után a kancellárok átvették az irányítást az Európai Unióban, és új irányt jelöltek ki: a keleti nyitást.

Kohl, Schröder és Merkel egyaránt azon munkálkodott, hogy Európa, Oroszország között olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, mely ellensúlyt jelenthet az USA világhatalmának. Ehhez csatlakozott Orbán Viktor, aki már a kilencvenes években megértette: az USA leírta Magyarországot, a térségben csakis Lengyelországra és Romániára koncentrál.

Washingtonban felfigyeltek a veszélyre, nem véletlen, hogy a lehallgatási botrány során kiderült: Merkel kancellár volt a célpont. Az USA Ukrajnában kontrázta meg az európai – orosz – kínai együttműködést: Victoria Nuland külügyi államtitkár helyettes elárulta, hogy 5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Mit szólt mindehhez Brüsszel? Fuck the EU! – válaszolta erre finoman és nőiesen Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki nemcsak Ukrajnára gondolt hanem az egész Európa – Oroszország – Kína együttműködésre. Washington ezenkívül aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon is gyengítse az Európai Uniót.

Putyin Ukrajna elleni agressziója végképp betett az európai – orosz – kínai együttműködésnek.

Orbán ennek a keleti álomnak az utolsó mohikánja. Ezért támogatja az USA és az Európai Unió Magyar Pétert.

Mi lesz, ha jön Trump?

Ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor mindent megtesznek majd azért, hogy Orbán ne maradhasson a helyén. Ebben számíthatnak Brüsszel aktív támogatására. Ha viszont Trump jön, akkor Orbán fellélegezhet: Washington már nem akarja buktatni őt. Igaz, hogy támogatni sem fogja hiszen Trump sem kívánja viszontlátni az európai – orosz – kínai együttműködést.

Németországnak jövőre minden valószínűség szerint új kancellárja lesz: Merz az atlanti kapcsolatok híve, korábban a világ legnagyobb befektető cégének, a Blackrocknak az igazgatója volt Németországban.

Elvben létrejöhetne egy Trump – Merz – Orbán trió csakhogy a magyar miniszterelnök korábban ellépte magát amikor a CDU-CSU-nak koalíciót javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalommal. Orbán azt gondolhatta: ha ez működik Berlusconi irányításával Itáliában, akkor mi akadálya lehet Németországban? Két apróságot felejtett el a magyar miniszterelnök: a német nemzeti szocializmus  milliós hullahegyeket produkált szerte Európában, az olasz fasizmusnak nincs ilyen kínos öröksége. Másrészt: az USA-ban nem feledkeztek meg arról, hogy a második világháború idején a 60 milliós Németország a világ legjobb hadseregét szervezte meg,  melyet a Nyugat Sztálin seregével együtt tudott csak legyőzni. Cserébe pedig oda kellett adni Közép és Kelet Európát a Szovjetuniónak. Németországban tehát a tűzfal a neonáci mozgalom ellen nemcsak az országon belül létezik hanem az USA-ban is.

Orbán koncepciója tehát mindkét fronton vereséget szenvedett: nincs esély az európai – orosz – kínai együttműködés újrakezdésére, és nincs realitása annak sem, hogy az Alternative für Deutschland – amellyel Orbán Viktor immár nyíltan szimpatizál – hatalomra juthasson Berlinben. Mindehhez járul a gazdasági válság Németországban és Magyarországon. Orbán Viktor a 2022-es választások után – egy gyenge pillanatában – kivételesen őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt. Ez repíti a magasba Magyar Pétert, akit a proteszt szavazatok éltetnek éppúgy mint Donald Trumpot.

Orbán ezért fél, és azt hiszi, hogy előre menekül pedig hátrafelé vágtat  Putyin ölelő karjaiba, de ez a barátság olyan mint Piszkos Fredé  – öl!

Orbán: a király meztelen!

0

Tükörbe nézett volna a magyar miniszterelnök október 23-án? Szó sincs róla: Brüsszelről beszélt. Orbán szorosan követi azt a kifordított technikákáját, mely szerint „a tükröt átkozd, ha a képed ferde”! 

“A király meztelen, ezt ideje kimondani: az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot, a győzelem reményétől megszépült fejükben ez a háború a Nyugat háborúja Oroszország ellen, amit meg kell nyerniük” – mondta a miniszterelnök a Millenárison. Ezekután teljesen furcsa kijelentést tett: ”a tervnek az is része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja. Vagyis mi magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznának Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mire célzott a magyar miniszterelnök? Minden bizonnyal a Blinken tervre, amely az amerikai külügyminiszter elképzelései szerint egy keleti NATO erődre bízná Európa védelmét Oroszországgal szemben. Ebben az erődrendszerben szerepet kapna Finnország, a három balti állam, a főszerepet pedig valamiféle lengyel-ukrán szövetség játszaná. Délen kiegészítené ezt Románia és Moldávia, amely épp most döntött Európa mellett.

Magyarországnak nem osztottak lapot, de miért zavarja ez Orbán Viktort, aki amúgyis ki akar maradni a háborúból? Netán Moszkva miatt, melynek érdekeit védelmezi a NATO-ban?

A Tisza Párt megelőzte a Fideszt

Először fordult elő egy közvéleménykutatás során, hogy a biztos pártválasztók körében 42-40 arányban felülkerekedett a Tisza a Fideszen. Az eredmény ráadásul október 23-án jött ki, melynek lyukas zászlaját a Tisza jelképnek választotta, hogy így válaszoljon Orbán Balázs politikai igazgató kétértelmű 56-os kijelentésére. Orbán Viktor szerint politikai igazgatója a szuverenitást védelmezte míg az ellenzéket Brüsszel támogatja:

“a brüsszeli gazda  megvakarta a kutyus fejét”

– mondta Magyar Péterre utalva, aki a nyilvánosság előtt cserélt eszmét Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökével és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével Strasbourgban az Európai Parlament ülésén.

Orbán Viktor ezután előadta Dávid és Góliát párharcát: ”ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége: Góliát veszít és Dávid nyer.” Majd a konklúzió:

“nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot! Nem fog sikerülni, itt nem törnek át”

– ismételte meg Orbán Viktor a kommunista Dolores Ibarruri híres jelszavát megfeledkezve arról, hogy Franco tábornok csapatai áttörtek, és Dolores Ibarruri évtizedekig élt Moszkvában mint emigráns. Majd a demokratikus Spanyolországba tért haza, amely éppúgy az Európai Unió tagállama mint Magyarország csakhogy Madridban senki sem beszél arról, hogy az ország Brüsszel vazallusa lenne.

Orbán Trump és Putyin megbízásból fel akarja bomlasztani az Európai Uniót?

Mind Trump mind pedig Putyin úgy véli, hogy vissza kellene állítani a “régi szép időket” amikor Európa sorsát Washingtonban és Moszkvában intézték. Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és nyíltan jelezte: szét akarja verni a nagy kontinentális együttműködést Európa – Oroszország – Kína között. Az ukrajnai háború ezt a célt szolgálja, és Washington szempontjából teljesen eredményes is. Macron francia elnök hiába hangsúlyozta Kínából hazatérve: ”nem leszünk az USA vazallusa”, de az Európai Unió Orbán szerint azzá vált. Trump teljes mértékben támogatta a brexitet, hogy gyengítse az Európai Uniót, de amint a britek kiléptek, rögtön kiderült: az USA kedvező szabadkereskedelmi egyezményéből nem lett semmi! Mindmáig nincs ilyen egyezmény. Magyarország számára katasztrófa lenne az Európai Unió felbomlása – ezt Orbán Viktor is pontosan tudja csak épp ragaszkodik a hatalmához. Strasbourgban megpróbált előre menekülni, és a versenyképességről beszélt amely valóban az Európai Unió legnagyobb gondja.

Csakhogy az unió igencsak megosztott abban, hogy miképp lehetne visszaszerezni a versenyképességet, abban viszont meglepően egységes, hogy le kell számolni a belső bomlasztókkal mint Orbán Viktor.

Ezért vált Waterloová a magyar miniszterelnök számára a strasbourgi szereplés, amelyet ő diadalmenetnek szánt, de Magyar Péter látványos koreográfiája érvényesült a brüsszeli vezetők támogatásával. A magyar közvélemény pedig veszi a lapot… és úgy néz ki:

Orbán meztelen!

Mennyit kockáztat Orbán az akkumulátorgyártással?

A magyar kormány nagy pénzeket fektet az akkumulátorgyártásba és az elektromos autózásba miközben a piac befagyott Európában. Kipukkadt a luftballon?

Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség főnöke szerint nem: a világpiac nem állt le, mert az elektromos autózás egyre népszerűbb Kínában és az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is csak lelassult a korábban igen dinamikus növekedés: tíz éve még csak százezer elektromos autó volt, mára már 9,3 millió fut belőlük az utakon.

A tisztán elektromos járműpark idén 42,9 millióra nő a világpiacon 2035-ben viszont várhatóan már 430-500 millió lesz! Az Európai Unióban jelenleg 3,4 millió elektromos járművet értékesítenek évente míg 2035-ben már várhatóan 15,5 milliót. Kínának és Dél Koreának előnye van az akkumulátor technológiában, ezt az USA és az EU Kína esetében védővámokkal próbálja kompenzálni.

A magyar kormány javaslata szerint minden uniós polgár egységesen 4500 eurós támogatást kaphatna amennyiben elektromos autót vásárol. Mindez része egy javaslat csomagnak, melynek a teljes összege 100 milliárd euró körül van. Honnan lenne az Európai Uniónak ennyi pénze erre a célra? Erre a magyar javaslat nem tér ki – jó okkal ugyanis Mario Draghi egységes közös hitelfelvételt tart szükségesnek ahhoz, hogy az Európai Unió képes legyen a nagy stratégiai tervek végrehajtására: zöld átállás, digitális forradalom, Ukrajna támogatása stb.

Csakhogy Orbán Viktor határozottan ellenzi a közös hitelfelvételt.

Nincs ezzel egyedül: más tagállamokban is nagy a tartózkodás. Minden attól függ, hogy Németország hogy dönt. Angela Merkel kancellár annak idején úgy tudta keresztülvinni a közös hitelfelvételt, hogy szentül megígérte: egyedi esetről lesz szó! Csakhogy Németország az államadósság fék miatt nincs abban a helyzetben, hogy jelentősen növelje a kölcsönök felvételét. Az elektromos autók eladása is azért lassult le, mert a német kormány támogatási programja véget ért. Jövőre választásokat tartanak Németországban, ahol várhatóan a CDU vezére, Friedrich Merz alakíthat majd kormányt. Kérdés, hogy kivel. A zöldek is esélyesek lehetnek mint koalíciós partnerek márpedig számukra az elektromos autózás igencsak fontos.

Az Európai Unió mindenesetre elhalasztotta az új költségvetés vitáját a német választások utáni időszakra.

Németország gazdaságának gyengélkedése ugyanis új helyzetet teremtett a politikában: előretörnek a szélsőséges pártok mind a jobb mind pedig a baloldalon. Az Alternative für Deutschland kedvenc ellenfelét a zöldek jelentik Németországban, ahol a fontos gazdasági döntések mindinkább politikai színezetet kapnak. Orbán Viktor a német – kínai – magyar együttműködésben bizakodik az elektromos autógyártásban illetve az akkumulátor iparban. Az elképzelés hosszú távon bejöhet, de a legközelebbi választások 2026-ban lesznek Magyarországon.

Orbán nemcsak az EU-ból, de a NATO-ból is ki akar lépni?

0

“A probléma az, és most őszinte leszek, hogy nem jó blokkban vagyunk. Ez a blokk, az észak-atlanti blokk, az értékrendszerünk szerint nem a mi blokkunk. Mi mégis ebben a blokkban vagyunk. Hogy ennek mi lesz a vége, az egy nehéz kérdés” – mondta Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a közszolgálati televízió Kommentár klub műsorában.

Békés Mártonnak ugyanaz a szerepe mint Schmidt Máriának: ideológiát fabrikálni Orbán Viktor épp aktuális politikájához. A miniszterelnök rutinos politikusként egészen mást csinál mint amiről beszél viszont szüksége van arra, hogy hívei valamiféle morális politizálást lássanak tevékenységében, mely kizárólag a hatalom megtartására irányul. Ezért míg Békés Márton Budapesten már azt pedzegeti, hogy ki kellene lépnünk nemcsak az Európai Unióból hanem a NATO-ból is, addig Orbán Viktor ezt mondta Strasbourgban az Európai Parlament vitájában:

“Nincs olyan kérdés, hogy mi lenne, ha nem lennénk NATO tagok! Az a lényeg, hogy hogyan kell helyesen viselkedni, ha NATO tagok vagyunk”

– jelentette ki a magyar miniszterelnök Strasbourgban.

Orbán Viktornak semmiféle értékrendje sincsen, ezért is értik meg egymással oly jól Donald Trumppal, Vlagyimir Putyinnal vagy Hszi Csin-pinggel.

Kiléphet-e Orbán Viktor az Európai Unióból vagy a NATO-ból?

Amikor Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök bejelentette, hogy fontolóra veszi Olaszország kilépését az eurózónából, akkor működésbe lépett az atlanti diplomácia: Merkel kancellár szervezte az akciót, melynek eredményeképp – Washington, Párizs és Moszkva hatékony együttműködésével – Berlusconit eltávolították a kormányfői posztról. Orbán sokat tanult Berlusconitól, például azt is, hogy a jobboldalnak le lehet, sőt le is kell paktálni a szélsőjobbal Európában. Csakhogy a magyar miniszterelnök késve figyelt fel arra, hogy Európa sorsáról végső soron Washingtonban döntenek. Washingtonban pedig nem tartják elfogadhatónak a jobboldal – szélsőjobboldal koalícióját olyan fontos államokban mint Németország. Ezért szorult ki Orbán Viktor az Európai Néppártból, ezért tűnt el az osztrák politika csodagyereke, Sebastian Kurz Bécsből. Orbán Viktor azért vásárolta meg 10 millió dollárért Trump barátságát, hogy Washingtonban legyen irányváltás. Trump tanácsadói lelkesednek a nemzeti együttműködés rendszeréért Magyarországon, de egyáltalán nem tölti el őket örömmel Orbán orosz és Kínabarát politikája. Orbánnak mint “barátnak” még csak elnézhetnék ezt, de az Európai Uniónak már nem.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a republikánusok és a demokraták egyetértenek, ahogy ezt republikánus honatyák egy csoportja közölte is Budapesten: aggasztja őket Orbán orosz és Kínabarát külpolitikája.

Az ukrajnai háború célja Washington szempontjából egyértelműen az, hogy megakadályozza Európa Oroszország és Kína stratégiai együttműködését.

Orbán legnagyobb problémája éppen az, hogy ő ennek az európai – orosz – kínai együttműködésnek az utolsó mohikánja. Orosz és kínai szövetségesei szemében ő csak mint trójai faló használható, önálló értéke nincsen. Emiatt Orbán nemlétező értékrendje nem más mint a permanens hazudozás: logikai salto mortale-k sorozata. Mindhalálig hazugságra van ítélve ráadásul mindenütt mást kell hazudnia: Magyarországon nemzeti szuverenitást, Washingtonban és Brüsszelben lojalitást, Moszkvában és Pekingben a “hasznos idióta” szerep vár rá.

Nem is lenne csoda, ha a magyar miniszterelnök évek óta elmegyógyászati kezelés alatt állna…

“Orbán életét az orosz titkosszolgálat tervezi meg”

Azt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon arról írt, hogy “Orbán Viktor semmiképp sem engedi át a hatalmat 2026-ban. Orbánnak és a családjának nincsen vesztenivalója, ezért mindent meg fog tenni az orosz titkosszolgálat segítségével a hatalom megtartására.”

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon arról, hogy Orbán Viktor felkészült a menekülésre is:

”saját, magánkifutó pálya épült a felcsúti uradalom mellett, melyet csakis ő használhat. Orbán magánrepülőgépein a rakétavédelmi rendszer már alapfelszerelés.”

Lin Piao marsallt és családját, Mao bukott trónörökösét úgy tették el láb alól, hogy Oroszország irányába tartó gépét rakétával lelőtték. Ezekután Kína megköthette a nagy alkut az Egyesült Államokkal 1972-ben.

“Orbán birtoka katonailag 24 órában védett terület. A birtok területén atombunker van.”

Káncz Csaba szerint még az is kérdéses, hogy lesznek-e egyáltalán választások 2026-ban vagy az orosz titkosszolgálat valamilyen belorusz forgatókönyvet készít elő Orbán Viktor számára.

“Orbán mindenre felkészült, követi az orosz titkosszolgálat protokollját. A miniszterelnök célja a hatalom megtartása, és az, hogy biztosítsa Oroszország érdekeit és tartós befolyását Budapesten. Magyarország katonai- logisztikai szempontból kulcspozícióban fekszik Moszkva szempontjából, de a nemzeti együttműködés rendszere megbukott egy ex nyugati államban mélyen a NATO hátországaban” – írta Káncz Csaba a Facebookon.

Orbán hogy került ilyen függő viszonyba?

Gorbacsov hatalomra kerülése után Moszkva és Washington megállapodott abban, hogy Magyarország és néhány más szocialista ország távozik a keleti blokkból, és a Nyugat része lesz. Az USA budapesti nagykövete érdeklődött szovjet kollégájától, hogy kik fogják levezényelni a vértelen rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listát nyújtott át amerikai kollégájának. A listán rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek szervezetét, a Fideszt még a Kádár rendszerben engedélyezték noha a törvény tiltotta nem rendszer konform mozgalmak működését. Orbán Viktor politikai presztízsét a Nagy Imre temetésen elmondott beszéde alapozta meg: ruszkik haza! Orbán a beszédet nem az ellenzékkel hanem az amerikai és a szovjet nagykövetséggel egyeztette. Ebben az időszakban ideális együttműködés alakult ki Moszkva és Washington között: jól mutatta ezt Ceausescu bukása. A román diktátorra a halálos ítéletet nem Romániában hanem Washingtonban és Moszkvában mondták ki.

Csakhogy azután Washingtonban kidolgozták a Szovjetunió bukását követő új stratégiát, és ebben Magyarországnak már semmilyen szerep sem jutott. Az Egyesült Államok számára Lengyelország és Románia fontos ebben a térségben, Magyarország pedig nem. Orbán ebben a helyzetben csatlakozott a nagy német álomhoz, a kontinentális együttműködéshez: Európa, Oroszország és Kína együtt megkontrázhatja az USA világhatalmát. Kohl, Schröder, Merkel és Orbán ennek a nagy tervnek voltak a képviselői, de ez végképp elbukott amikor Putyin megtámadta Ukrajnát. Európa immár újra egyértelműen az USA-t választotta. Washington pedig már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA és az Európai Unió ezért akarja levenni a sakktábláról Orbán Viktort. Trump talán nem, de az ő számára Európa teljesen mellékes hadszíntér. Trump tudja, hogy három nagy konfliktus sok az USA-nak. Ezért akarja rendezni Ukrajna ügyét, hogy azután a Közel Keletre illetve a Távol Keletre, Kínára koncentrálhasson. Trump számára Orbán hatalom technikája az érdekes nem a diplomáciája.

Közvetítőre nincs szükség, Trump mindent maga intéz, már persze, ha hatalomra kerül. Ha Kamala Harris nyer, akkor Orbán Viktorra hiába vigyáz az orosz titkosszolgálat…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK