Nyílt levél Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének

Az Ön beteg egója despota és morálisan üres államért kiált. Csalódást okozott a népének. Azt kell remélniük, hogy Ön sürgősen távozik hivatalából, mert csak akkor tudnak újra szabadon élni, normálisan gondolkodni, és újra egy jobb jövőről álmodni”.

Amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat – írta a magyar miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Dr. Radvanyi K. Miklos, a Frontiers of Freedom elnevezésű, jobbközép értékeket követő amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnöke.

A szerző felidézte Orbán Viktor ifjúkori tevékenységét, majd rámutatott, hogy Orbán Antall József miniszterelnök halála után átalakította pártját, és kiengedte a nem létező magyar etnikai felsőbbrendűség palackjából a nacionalizmus szellemét. 1998-ban győzött a választásokon, és noha pártja mindössze 42 százalékot szerzett, Orbán „a győztes mindent visz” politikáját vezette be, ami szégyentelen korrupcióhoz, és a kormány vérlázító vircsaftjához vezetett. Ennek megfelelően a szavazók 2002-ben elutasították a pártját, majd az ellenzékben töltött nyolc év alatt „Ön utcai zavargásokat és más erőszakos zavaró akciókat szervezett, totális ellenállást hirdetett, és nem volt hajlandó részt venni a parlament ülésein, vagyis megtagadta a parlamenti ellenzéki vezetőként viselt felelősségét, és önmagát, valamint a pártját nagymértékben destruktív erővé változtatta a magyar politikában” – idézte fel egyebek mellett a szerző.

Miután 2010-ben kétharmados többséggel tért vissza a hatalomba, és egy pártállam vezetőjeként ugyanazon a destruktív úton haladt tovább. „Kötetekre rúgna az Ön politikai, gazdasági, szociális, kulturális és erkölcsi bűneinek felsorolása.

Ám a leginkább romboló politikai, gazdasági és erkölcsi bűneit fel kell sorolni. Valós esélye lett volna arra, hogy megteremtse az európai demokrácia modelljét, ha tiszteletben tartja a kormányzás mindhárom ágának, különösen az igazságszolgáltatásnak a függetlenségét. Ehelyett Ön feltalálta az »illiberális demokrácia fogalmát«, amely csak azt bizonyította, hogy Ön egyáltalán nem érti, miről is szól a demokrácia. Háborodott arroganciájában szétverte az utóbbi negyedszázad reformjait, és a kirekesztő nacionalizmus mérgező ideológiáját terjesztette. Most a magyar kiválóság idióta verziójában azon van, hogy olyan alázatos generációt neveljen fel, amely bizonyosan nem lesz képes helytállni a globális versenyben” – írta a levél szerzője. Így folytatta: „Ön a gazdaságban azt nem értette meg, hogy mit jelent a kapitalizmus.

Az államkapitalizmus korrumpált formáját vezette be, amelyet »Houdini-gazdaságnak« neveznek: amelyben a magántársaságokat és termékeik elosztását egyaránt Ön és az Ön követői ellenőriznek. Az Önnek tetsző egyének előnyben részesítésével, valamint azoknak a kizárásával, akik nem hajlandók részt venni az Ön »fizess, hogy játszhass« játékában, Ön ugyanazt a gazdasági rendszert vezette be, amely Mussolini fasiszta államát, Hitler nemzetiszocialista birodalmát és Sztálin Gulag-gazdaságát jellemezte. Az Ön közmunkája egy olyan képzetlen dolgozó alsó osztályt hozott létre, amely teljesen az Ön kormányától függ. Ez az osztály, amely a munkaerő harmadát teszi ki, sem gazdaságilag, sem politikailag nem szabad. Ön és társai kielégíthetetlen étvágya a korrupcióra tönkretette az egészségipart, és az eddig kiváló magyar oktatási rendszert.

A külpolitikában az Európai Unió politikai prostituáltjává tette önmagát. Miközben az EU pénzügyi juttatásai biztosították a létfenntartást, amely ahhoz szükséges, hogy a gazdaság a víz felett maradjon, Ön naponta támadta Brüsszel »birodalmi kormányzását«. Politikai zálogként felhasználva a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket, megpróbálta faji és etnikai vonalak mentén megosztani az EU tagállamait. Ezzel egyidejűleg széles körben publikált lépéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, hogy igazolja otthoni diktatórikus rezsimjét. Ugyanilyen módon az Erdoğan török elnökhöz fűződő állítólagos barátsága csupán azt szolgálta, hogy Ön indoktrinálja a magyar fiatalokat.” Végül a szerző rámutatott:

„Ön nárcizmusával és megalomániájával elhagyta Magyarország és Európa politikai, társadalmi, és morális eszméit. Ehelyett a saját »illiberális demokráciáját« és korrupt gazdasági elképzeléseit reklámozta. Ezek nem azok az értékek, amelyek miatt a magyar emberek megválasztották Önt, és nem azok, amelyekre a magyarok törekednek. A magyarok igazi demokráciát és gazdasági szabadságot akarnak. Ezt a realitást viszont Ön nem akarja elismerni. Az Ön beteg egója despota és morálisan üres államért kiált. Csalódást okozott a népének. Azt kell remélniük, hogy Ön sürgősen távozik hivatalából, mert csak akkor tudnak újra szabadon élni, normálisan gondolkodni, és újra egy jobb jövőről álmodni”.