Nem pedig olyan politikai-gazdasági érdek-szövevények bábfigurája, mint például Manfred Weber, aki saját pártcsaládjában is képtelen kezelni egy szélsőseges, populista pártvezér ámokfutását – írja Horváth András mai bejegyzésében.
Egy Sargentini-típusú elnök biztosan nem hagyná, hogy bármely tagállamban simán bedarálják a jogállamot, hogy folyamatos támadás alatt tartsák az uniós alapértékeket, hogy rendszerszintűen támadják magát az Uniót – éppen azok, akik egyébként a legtöbbet profitálnak belőle. Itt van mindjárt ez a plakátkampány. Nem az első és nagy valószínűséggel nem is az utolsó. Ezt már korábban is eljátszották Orbánék: néhány hét alatt milliós megjelenést generálnak az állami pénzből finanszírozott, az Uniót lejárató, hazug pártkampányukkal minden lehetséges magyarországi médiafelületen, majd az uniós vezetőkkel való tárgyalás „hatására” leszedik a plakátokat. Mert egy gyenge Unióval ezt meg lehet tenni. Miközben Orbán, Salvini és hasonszőrű társaik egyre jobban növelik a gyűlöletet a fejekben: az Unió ellen, a bevándorlók ellen, a civilek ellen, a – hozzájuk képest – másként gondolkodókkal szemben.
Mert mi is lehetne a lényegi hozadéka annak, hogy tagjai vagyunk ennek a szövetségi rendszernek? A felzárkózás, a polgári értékrend elterjedése, a jogállami intézményrendszer – ide értve az igazságszolgáltatást – közmegbecsülést eredményező működése. Helyette van ez a plakátkampány (és minden, ami emögött van), s a leírhatatlan mértékűre duzzadt állami korrupció. Aminek Brüsszel jól láthatóan már régóta képtelen megálljt parancsolni, még akkor is, ha az uniós adófizetők pénzének a módszeres és rendszerszintű ellopásáról van szó.
Nem, mi nem ilyen uniót képzeltünk magunknak. S, ha Weber, Juncker, az Unió más csúcsvezetői, s az új aspiránsok ezt képtelenek megérteni, törvényszerűen erősödni fog az a szélsőséges irányvonal, amelynek – mit tagadjuk – mára Orbán lett a példaképe. Ha a régi-új aspiránsok a következő szűk néhány hónapban is csak azzal lesznek elfoglalva, hogy melyikük mennyit hasíthat ki a tortából – ugye mennyire ismerős ez valahonnan? – az Orbánék malmára hajtja a vizet.
Kedves Leendő Uniós Vezérek!
Mutassatok fel valamit az elkövetkező néhány hétben, hogy megérje elmenni szavaznunk, itt Európa keleti fertályában is.
Tegyétek egyértelművé, hogy az Unió-ellenes politikának, az állami szintű korrupciónak, illetőleg az ilyen elveket követő politikusoknak nincs helye az Unióban. Különben nagyon sötét jövő vár ránk. S nem csak ránk, magyarokra.
