Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Soros egykori befektetési igazgatója lehet Trump pénzügyminisztere

A 62 éves nyíltan homoszexuális Scott Bessent a kilencvenes években dolgozott Soros Györgynek mint befektetési igazgató. Donald Trump úgy jellemezte őt, hogy “35 éve mozog a pénzügyi világban, sokra becsülik a Wall Streeten. Feladata az lesz, hogy fékezze az amerikai államadósság növekedését, és bevezesse az új védővámrendszert” – hangsúlyozta a megválasztott elnök.

Scott Bessent a választási kampány idején alacsonyabb adókat ígért, és olyan törvényeket, amelyek lehetővé teszik az amerikai olaj és földgáz kitermelés fokozását. Az utóbbi nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy Donald Trump újra ki akar lépni a párizsi klímavédelmi egyezményből. Az USA a palaolaj és a palagáz kitermelésével újra jelentős exportőr lett a világpiacon, és a hazai energia árakat alacsonyabb szinten tudja tartani mint Európa, ezzel pedig jelentős versenyelőnyhöz jut.

Trumpot nem a szavak hanem a számok érdeklik

Merkel ex kancellár emlékirataiban úgy jellemzi Donald Trumpot mint aki

“az USA elnökeként is megmaradt ingatlanügynöknek. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy le akarja győzni minden vetélytársát. Számára az együttműködés nem opció.”

A Wall Street Journal hasonlóképp arra utal a másodszor is megválasztott Trump kapcsán, hogy az ex elnök, aki hamarosan újra beköltözhet a Fehér Házba, megmaradt businessmannek – üzletembernek.

Úgy akarja irányítani az USA-t mint egy CEO-elnök vezérigazgató a nagyvállalatot. A CEO szava parancs a cégnél, de cserébe eredményt kell produkálnia.

Ezért Donald Trump is elsősorban a Wall Streetet figyeli: ott akar eredményt produkálni! Így a számok számára a meghatározók nem a politikai kritériumok: a Federal Reserve Board kamatlába, a dollár árfolyama, a kereskedelmi mérleg hiánya, és legfőképp a tőzsdeindex.

A választási kampány idején sok szó esett arról, hogy Trump megpróbálja uralma alá hajtani a Federal Reserve Boardot, amely 1913 óta a nemzeti bank szerepet tölti be az USA-ban, mert szabályozza a forgalomba kerülő pénz mennyiségét.

A Federal Reserve Board elvileg független az államtól, de vezetőjét az elnök jelölheti. Jerome Powellt még Trump állította a Federal Reserve Board élére, de Joe Biden meghosszabbította megbízatását. Jerome Powell rögtön Donald Trump megválasztása után közölte, hogy nem mond le, vagyis nem teszi lehetővé a megválasztott elnöknek, hogy céljainak megfelelő új vezetőt jelöljön.

Trump elsősorban annak köszönhette választási győzelmét, hogy bírálta Biden gazdaságpolitikáját főként az inflációt.

Ezért az infláció elleni harcot jelölte meg elsőszámú teendőjének. Ha gyorsan bevezetnék a magas védővámokat az USA-ban, akkor az meglökné az inflációt. Az új pénzügyminiszternek tehát óvatosan kell lépnie, mert sok ellentmondó kihívásnak kell megfelelnie. Munkájáról – éppúgy mint Donald Trumpéról – naponta véleményt mond a New York-i tőzsde. Trump első négy éve siker volt ebből a szempontból, de Biden sem teljesített rosszul. A következő négy év valószínűleg nehezebb lesz, mert a szakértők szerint a részvények túl van árazva a világ legfontosabb tőzsdéjén, a New Yorkin.

Kínát fosszák meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezménytől! – javasolják Trumpnak

0

Az USA – Kína gazdasági és biztonsági bizottság a washingtoni kongresszusban azt javasolja az Egyesült Államok elnökének, hogy Kínát zárja ki a normális világkereskedelemből, amelyet a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve tett eddig lehetővé.

A bizottság javaslata megvalósíthatóvá teszi Donald Trumpnak, hogy oly mértékben emelje a vámokat a kínai árukkal szemben amennyire csak akarja. Eddig is meg lehetett így kerülni a WTO szabályait, de akkor Washingtonnak mindig a nemzetbiztonságra kellett hivatkoznia. Ha ezt a javaslatot megszavazza a washingtoni kongresszus, és efelől kevés kétség van, mert a republikánusoknak mindkét házban többsége van, de sok demokrata is egyetért Kína megrendszabályozásával, akkor Trump mindjárt a jövő év elején bevezetheti a büntetővámokat a kínai árukkal szemben. Már persze, ha akarja. Az infláció ugyanis ebben az esetben elkerülhetetlen. Csak egyetlen példa: amióta az USA védővámokkal akadályozza a mosógépek behozatalát Kínából, az amerikaiak átlagosan 12%-kal drágábban veszik a mosógépet mint korábban.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha az USA befelé fordul?

Kínának az Európai Unióval kellene összefognia, hogy együtt mentsék meg a világkereskedelmet – javasolja az Asia Times szakértője. Renaud Foucard szerint a kereskedelem sokkal fontosabb Kína és az Európai Unió számára mint az Egyesült Államoknak. Brüsszelnek be kellene fejeznie a saját vámháborúját Kínával, és akkor a kínai ipar túltermelési válsága enyhülhetne miközben Európa inflációs gondjai mérséklődhetnének.

Felgyorsulhatna a zöld átmenet Európában a kínai napelemek és elektromos járművek importjával, és ennek következtében kevesebb drága amerikai cseppfolyósított földgázt kellene vásárolnia az Európai Uniónak az Egyesült Államoktól.

A szakértő Peking álláspontját fogalmazza meg, amelyet az Európai Unió egyelőre nem fogad el, mert az USA-hoz hasonlóan védővámokkal védi a piacát az olcsó kínai importtól. Csakhogy így az Európai Unió csapdába kerülhet, és végképp lemaradhat az USA és Kína mögött – figyelmeztet Mario Draghi. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex vezére azt javasolja az Európai Uniónak, hogy lépjen előre az Európai Egyesült Államok irányában: vegyen fel közös hitelt a gazdasági stagnálás elkerülésére.

Orbán és Eurázsia

A magyar miniszterelnök visszarendeződést akar vagyis az ukrajnai háború előtti időket kívánja vissza amikor Merkel kancellár koncepciója érvényesült az Európai Unióban a nagy kontinentális együttműködésről. Merkel-Kohl és Schröder vonalát követve az Európai Unió – Oroszország – Kína együttműködésen munkálkodott, hogy ily módon olyan gazdasági erőt hozzon létre, mely egyenrangú az Egyesült Államokkal. Putyin és Biden  ezt zúzta szét az ukrajnai háborúval amikor a CIA szimbolikusan felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetéket Oroszország és Németország között. Az USA számára a nagy kontinentális együttműködés túlságosan is nagy veszély. Biden ezért atlanti együttműködést ajánlott Európának, de Trump már azt sem.

Trump USA-ja csakis vazallusokat akar látni Európában is.

Orbán Viktor, a készséges vazallus ebben lehet Trump eszköze Európában: az unió gyengítésében illetve szétverésében. Mindezért mit kapunk cserébe Washingtonból? A britek ezt már kipróbálták: Trump fűt-fát ígért a brexit idején, de az USA mindmáig nem kötött kereskedelmi egyezményt Nagy Britanniával. Az ígért amerikai aranyeső  elmaradt, megválasztása után viszont Trump sietett megfenyegetni Nagy Britanniát: ha közeledik az Európai Unióhoz, akkor ennek USA kapcsolata látja majd a kárát.

Orbán újra kiállt a keleti nyitás mellett, vajon mit szól ehhez Trump?

A magyar miniszterelnök a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta nem hisz a nyugati elitek képességében a világ irányítására. Kína hozzájárulása akkor döntő fontosságú volt a krízis kezelésében.

Orbán Matolcsy György társaságában a 2010- es hatalomátvételre készülődve hosszabb látogatást tett Kínában és az Egyesült Államokban. A miniszterelnök most az MNB Eurázsiai fórumán fejtette ki elképzeléseit a világgazdaságról:

“A politika nem a tudás hanem az alkalmazás területe, a jó dolgokat a megfelelő ütemben kell alkalmazni. Egy kis országnak mint Magyarország az ütemtévesztés végzetes lehet. Magyarország nem követhet másokat, mert így lemarad.”

Orbán Viktor visszatért Bismarck álmához, Eurázsia egységéhez, melyet a vaskancellár kései utódai: Kohl, Schröder és Merkel is képviseltek.

“Az új realitás az, hogy a világgazdaság centruma keletre tolódott“

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, aki mintha nem venne tudomást arról, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

“Európa nem találja a helyét az eurázsiai kontextusban” – mondta Orbán holott arról van szó: az Európai Unió nem tud és nem is akar választani a Nyugat és a Kelet között.
“Magyarország nem várhat arra, hogy az európai elit megalkossa az eurázsiai stratégiát, neki magának kell kialakítania a saját stratégiáját” – indokolta meg saját diplomáciáját a magyar miniszterelnök, aki miután Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét sietve ellátogatott Moszkvába és Pekingbe. Ezért megorroltak rá Brüsszelben és Washingtonban.

Mit szól mindehhez Trump?

Orbán Viktor is kíváncsi volt erre, és meg is kérdezte Trump tanácsadóit  még a választási kampány idején. A tanácsadók nem kerteltek: éppúgy stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát és Oroszországot mint a Biden adminisztráció, csak épp másképp kívánják kezelni a kérdést. Orbán Viktor orosz és Kína barát politikájával nem értenek egyet. Ennek ellenére a magyar miniszterelnök kitart emellett: az Európai Uniónak Oroszországgal és Kínával együtt kell működnie!

Csakhogy az USA stratégiai szakértői – demokraták és republikánusok egyaránt – egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok világhatalma addig biztos amíg az EU – Oroszország és Kína nem alkot egységet. Már Kissingernek is ez volt a célja amikor 1972- ben lepaktált Kínával. Pekingben is százszor fontosabbnak tartják az Egyesült Államokat mint az eurázsiai együttműködést.

Mindettől függetlenül Orbán Viktor tovább játszhatja a trójai faló szerepet Brüsszelben azzal a különbséggel, hogy most már három megbízója is van: Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping. Ennyit a szuverén diplomáciáról…

Orbán új politikai filozófiája az euronacionalizmus lenne?

Mi az, hogy euronacionalizmus? “Az euronacionalizmus a Klebelsberg által száz éve megfogalmazott neonacionalizmus korszerű újragondolása.

Klebelsberg felismerte, hogy a trianoni Magyarország csak akkor maradhat életképes, ha “kultúrfölényre” tesz szert, úgy ma egész Európának szembe kell néznie ezzel a kihívással. Vagy képes lesz kulturális és szellemi megújulásra vagy elveszíti történelmi és jövőformáló szerepét. 0 nacionalizmusa nem az agresszív nacionalizmusra épült hanem a műveltség, a tudomány és az oktatás fejlesztésére. Az euronacionalizmus ugyanezt a konstrukciós logikát követi: nem a világ többi részével szembeni konfrontációt hanem Európa belső kulturális tartalékainak mozgósítását és kulturális alapjainak a megerősítését tűzi ki célul” – fogalmazta meg az Orbán Viktornak ajánlott új szellemi konstrukció lényegét három filozófus: Lánczi András, Széchenyi díjas konzervatív gondolkodó, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti  Múzeum főigazgatója és Megadja Gábor eszmetörténész. Akik rámutatnak arra, hogy “az USA és Ázsia is megelőztek bennünket.” 10 pontban foglalják össze a szerintük szükséges változásokat: ilyen például az angol nyelv uralmának korlátozása a sok más európai nyelvvel szemben. Ezenkívül demográfiai fordulatot sürgetnek. Európa erődöt akarnak létrehozni, hogy biztosítsák a jövőt. Végül pedig “újra kell éleszteni a harci erényeket.”

Macron is valamiféle euronacionalizmust akar csak épp az ellenkező céllal

“Ha mindenki ragadozóvá válik a világban, akkor mi sem maradhatunk békés növényevők”

– hangsúlyozza a francia elnök, aki Mario Draghi programját támogatja. Ez pedig előrelépés az Európai Egyesült Államok felé oly módon, hogy Brüsszel közös hitelt vesz éppúgy mint a 750 milliárd eurós Covid utáni helyreállítási kölcsön esetében. Csakhogy Magyarország ezt ellenzi. Ha Orbán el akarja foglalni Brüsszelt a Patrióták élén, akkor az Európai Unió mind a 450 millió polgárához szólnia kell. Macron jól látja: Trump le akarja szalámizni Európát. A briteknek már meg is üzente: választanotok kell az USA és az Európai Unió között!

A 450 milliós Európai Unió egyenrangú partner lenne az USA-hoz képest, a tagállamok egyenként csak csicskások lehetnek mint Orbán Viktor.

Trump és Putyin közös gauleitere kíván lenne. Ehhez keres valamiféle filozófiai fedőszöveget. A nemzeti együttműködés rendszerének szánalmas gazdasági – társadalmi kudarca jól megfér a politikai sikerrel. Európa jelenleg dead man walking – ezt bemutatta Mario Draghi. Hogy lehet életre kelteni? Európai együttműködéssel, előrelépéssel az Európai Egyesült Államok felé – válaszolja Macron elnök, Meloni miniszterelnök és Ursula von der Leyen.

Ehhez képest Orbán Trump és Putyin pincsijének szerepében tündököl. Mit akar Trump és Putyin? Szétverni az Európai Uniót! Orbán ehhez asszisztál nem látva, hogy maga alatt vágja a fát. Pontosabban nagyon is jól látja, de akkor mi lesz az örökös bűnbakkal, Brüsszellel? Márpedig valakit okolni kell a nemzeti együttműködés rendszerének világraszóló kudarcáért. Klebelsberg Hugó iskolákat épített, és Nobel díjhoz segítette Szentgyörgyi Albertet, aki itthon érte el eredményeit. Orbán kipaterolta a CEU-t, szétverte a Tudományos Akadémiát. Két friss Nobel díjasunk pedig külföldön érte el eredményeit. Orbánnak egyáltalán nem kell művelt középosztály és európai elit, mert politikai rendszerébe nem tudja őket beilleszteni. A magyar miniszterelnöknek a Puszták népe kell, az államkapitalista feudalizmus, amely kommunista formájában ugyan megbukott, de keresztény – nemzeti formában újjászületett Oroszországban és Magyarországon. Putyin és Orbán szinte teljhatalmat élveznek a csődtömeg fölött. Ceausescu is sokáig azt élvezete, aztán jött a kivégző osztag…

„Európának és Kanadának el kell felejtenie Trumpot, és koalíciót kell alkotnia az Ukrajna védelmére kész emberek között”

Magas rangú politikusok, katonai vezetők és szakértők nyílt levélben szólítják fel Európát és Kanadát, hogy egyesítsék erőiket Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben.

Ahelyett, hogy Donald Trump miatt aggódnának, az európaiaknak és a kanadaiaknak Donald Tusk példáját kellene követniük. Amikor a dolgok nehézzé válnak, a nehezek is beindulnak. Miközben sokan izgatottan várják, mit tesz Trump, a lengyel miniszterelnök követte a szakértői tanácsokat, és felszólította a készséges államok koalícióját Ukrajna biztosítására és a további orosz agresszió megakadályozására.

Nem nehéz elképzelni egy ilyen koalíciót, amelynek úttörői azok az államok lennének, amelyek a legvilágosabban látják az orosz fenyegetést és Ukrajna biztosításának szükségességét egy stabil euró-atlanti biztonsági rend megteremtése érdekében. Lengyelországhoz csatlakozhatnak a balti államok, az északi országok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia. Az Egyesült Királyság által vezetett Egyesített Expedíciós Haderőt ki lehetne terjeszteni egy élcsapattá, de végső soron a formátum kevésbé számít, mint a megtett lépések. A politika és a tények megváltoztatásával a koalíció másokat is arra ösztönözne, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és megragadja az európaiak és kanadaiak erejét, hogy megvédjék magunkat és érdekeinket, függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok.

Itt öt dolgot javaslunk, amit egy európai-kanadai koalíciónak meg kell tennie – és meg is tehet – a hajlandók közül:

  1. Fegyverezd fel Ukrajnát a győzelemre: A koalíció megszerezheti Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez: saját készleteiből, a nyílt piacon történő beszerzésből, valamint – ami a legköltséghatékonyabb – az Ukrajna saját védelmi iparába történő technológiatranszferrel és az abba történő befektetéssel. A koalíciónak a háborút megnyerő képességekre kell összpontosítania, beleértve a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérést (a célzás korlátozása nélkül), az elektronikus hadviselést, a vezetést és irányítást, a hírszerzésimegfigyelési és felderítési képességeket, valamint a hagyományos orosz előnyöket ellensúlyozó, kialakulóban lévő védelmi technológiákat, valamint az olyan alapvető alapokat, mint a tüzérség, a 155 mm-es lőszerek, a légvédelmi, hajó és páncéltörő rendszerek és lőszerek.
  1. Foglalja le az összes befagyasztott orosz vagyont, hogy finanszírozza Ukrajna győzelmét: A befagyasztott orosz vagyon elkobzása gazdaságilag megvalósítható, az ellenintézkedések nemzetközi elve szerint legális – és pénzügyi elrettentést jelentene a jövőbeli agresszióval szemben. A 300 milliárd dolláros befagyasztott vagyon négyszerese az Ukrajnának 2022 óta nyújtott amerikai katonai támogatásnak, és az eddigi teljes nyugati támogatás nagyjából 75%-a. A teljes összeg lefoglalása lenne a legjobb módja annak, hogy Ukrajna megkapja a szükséges pénzt, hogy megvédje magát és súlyosan rontsa az orosz morált. Kanada kész jogszabályokkal rendelkezik, és ezeknek a befagyasztott vagyoni eszközöknek a többsége Európában van. A koalíciós államoknak haladéktalanul el kell fogniuk a joghatóságuk alá tartozókat, hogy egyértelmű precedenst teremtsenek, amelyet más NATO-szövetségesek is követhetnek.
  1. A légvédelem kiterjesztése Nyugat-Ukrajna fölé, és a koalíciós csapatok földi fedezésére: A koalíciós országokban állomásozó vagy Ukrajnával határos államokba küldött légvédelmi eszközök pajzsot nyújthatnak Nyugat-Ukrajna felett, és enyhíthetik az ukrán légvédelmi eszközökre nehezedő nyomás egy részét. Orosz rakéták és drónok repülnek a határaink felé, és nem kockáztathatunk. A koalíciós államok ezt a pajzsot arra használhatnák, hogy Emmanuel Macron francia elnök javaslatának megfelelően saját csapataikat a helyszínre küldjék, hogy segítsék az ukrán erők kiképzését, logisztikai és aknamentesítési támogatást nyújtsanak, és más feladatokat hajtsanak végre, amelyek bizonyítanák elkötelezettségünket Ukrajna győzelme és biztonsága iránt.
  1. Valódi biztonsági garanciák nyújtása, beleértve a kölcsönös védelmet is, hogy Ukrajnát a NATO-ba tereljék: Ahogy Svédországnak és Finnországnak erős partnerek garanciáira volt szüksége, amíg NATO-tagságuk megkötésére vártak, úgy Ukrajna is. A koalíció most elkötelezheti magát az Ukrajnával való kölcsönös védelem mellett a jelenlegi ellenségeskedések befejezését követő időszakban. Ezt az időt arra használhatja fel, hogy elősegítse az interoperabilitást és a koordinációt, felgyorsítva Ukrajna útját a szövetségbe, amelyet megerősítene. Egy egyértelmű koalíciós kötelezettségvállalás, amelyet növekvő képességek támogatnak, elrettentené az Ukrajna – és saját magunk – elleni jövőbeli orosz támadásokat.
  1. Mutassuk meg, hogy ki tudunk állni magunkért: A koalíció kötelezettséget vállalhat arra, hogy évente a GDP legalább három százalékát költi védelemre, és hogy közösen szerzi be azokat a kritikus tényezőket, amelyek Európában és Kanadában hiányoznak, többek között közös hitelfelvétel révén. De a háborút és a hitelességünket más frontokon is meg kell nyerni. Az európaiak és kanadaiak Oroszországgal szembeni gazdasági előnyét ki kell használni és stratégiailag célzottan kell megcélozni, hogy értelmes legyen. A koalíciónak szigorítania – és érvényre juttatnia – kell a szankciókat, de azon is dolgoznia kell, hogy gazdaságilag legyőzze Oroszországot, megfordítva a csavarokat, hogy megbénítsa nyikorgó háborús gépezetét. Kínának meg kell mutatni, hogy elfogadhatatlan, hogy támogatja Oroszország háborúját, és nem vásárolhat meg minket.

Bármi legyen is a Trump-adminisztráció végső összetétele, és bármilyen politikát vagy hajlamot követ, az erre hajlandó államok koalíciója biztonságosabb pályára állíthatja az euró-atlanti térséget. Az itt vázolt lépések megtételével az európaiak és a kanadaiak megmutatnák, hogyan tudjuk meghúzni a súlyunkat a NATO-ban, miközben egyidejűleg biztosítjuk az Egyesült Államok képességi kötelezettségvállalásának csökkenését Európában.

Megmutathatjuk, hogyan legyünk jó szövetségesek, miközben az Egyesült Államok igyekszik kordában tartani Kínát, és megmutathatjuk, hogy Kína elrettentése Tajvanon Oroszország elrettentésével kezdődik Európa-szerte, és legyőzzük Ukrajnában.

Az idő a lényeg, ezért mi, e levél aláírói, sürgetjük az európai államokat és Kanadát, hogy ragadják magukhoz hatalmukat, gyorsan alakítsanak koalíciót az erre hajlandókból, és együtt tegyék meg ezeket a lépéseket – Ukrajna és a saját biztonságunk érdekében.

Az aláírók névsora itt található.

Ezt a nyílt levelet a Demokratikus Stratégiai Kezdeményezés szervezte, és egy szakértői csoport fogalmazta meg, amelynek tagjai Benjamin Tallis, Aaron Gasch Burnett, Jacob Kaarsbo és Edward Hunter Christie.

Trump nem akar háborúzni Iránnal, de…

0

Trump gazdaságilag akarja megfojtani Iránt. A megválasztott amerikai elnököt arról győzködi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy együtt semmisítsék meg Irán nukleáris létesítményeit.

Bár továbbra is érvényben van Trumppal szemben a fatwa, vagyis a halálos ítélet, melyet amiatt mondott ki rá Khamenei ajatollah, hogy az akkori amerikai elnök megölette Szulejmani tábornokot, a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnokát Irakban, de a megválasztott elnöknek nem fűlik a foga külföldi katonai akcióhoz. A kiszivárgó hírek szerin Trump azt emlegeti bizalmas körben, hogy

“Bibi az utolsó amerikai katonáig harcolna a Közel Keleten.”

Bibi Netanjahu beceneve, és az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal arra törekszik, hogy bevonja az Egyesült Államokat egy Irán elleni hadműveletbe, de Trump azt emlegeti, hogy

“Johnt azért rúgtam ki a nemzetbiztonsági tanácsadó posztról, mert mindenáron háborúzni akart Iránnal.”

”John Bolton könyvet írt Trumpról, és ebben tökéletesen alkalmatlannak nevezte az USA ex elnökét valamiféle konzisztens nemzetbiztonsági stratégia alkalmazására. Ebben minden bizonnyal igaza van Boltonnak, de a demokraták se mentek sokra a maguk stratégiai elképzeléseivel: két megnyerhetetlen háborút hagynak örökül Trumpnak Ukrajnában és a Közel Keleten.

Trump tanul a kínaiaktól

Pekingben nagyon fontosnak tartották Trump megnyerését, ezért vendégül látták a hatalom centrumában, a Tiltott Városban. A Cunnanhaj tökéletesen zárt övezet, oda csak rendkívüli esetben hívnak meg külföldi vendéget, de Trumppal kivételt tettek. Az USA akkori elnöke is viszonozta a gesztust: prezentált egy videót, melyen unokája kínai nyelven dalban köszöntötte Hszi bácsit és kedves nejét. A két elnök hosszú ideig tárgyalt egymással, és Trump megállapíthatta: a kínaiak gazdasági eszközökkel akarják megszerezni a világhatalmat nem katonailag.

Money makes the World go round

– ez a közös a kínaiak és Trump filozófiájában. Az amerikai elnök ezért nem katonai kategóriákban gondolkodik mint a demokraták, Benjamin Netanjahu vagy épp Vlagyimir Putyin.

Iránt gazdaságilag akarja a falhoz szorítani. A törekvés nem eredménytelen: az iszlám forradalom kezdete óta – 1979 – jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP Iránban, ahol emiatt mind nagyobb az elégedetlenség. Iránnak az életmentő támogatást Kína adja azzal, hogy felvásárolja az olaj és földgáz export jórészét. Trump az első találkozón Hszi Csin-ping elnökkel a többi között erről akarja lebeszélni a kínaiakat.
Amikor Putyinnal tárgyal majd, akkor is az egyik tétel az lesz: ne kössetek stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal!

Haldoklik az ajatollah?

Hírek szerint Khamenei ajatollahot mesterséges kómában tartják, közben pedig beindult a hatalmi harc az utódlásért. Az idős vallási vezető a legutóbbi választáson meglepő módon a mérsékelt Pezeskiant támogatta, aki el is nyerte az államfői posztot. Az iráni elit valószínűleg rádöbbenhetett arra, hogy a háborúzás nem kifizetődő vállalkozás.

Teherán minden bizonnyal támogatta a Hamász szörnyű terror támadását Izrael ellen, melynek fő célja az volt, hogy megakadályozza az egyezséget a zsidó állam és a szunnita muzulmán országok mindenekelőtt Szaúd Arábia között.

A Hamász vezérét épp Teheránban lőtte ki a Moszad, Izrael katonai csapása hosszú időre kiiktatja ezt a terrorista szervezetet éppúgy mint a Hezbollahot. Kiderült: Irán csapásmérő képessége messze elmarad az izraeli hadsereg digitális felkészültségétől. Irán ezért Szaúd Arábia és az arab világ felé tájékozódik – a kínai diplomácia aktív közreműködésével. Trump veje, Jared Kushner, aki a közel-keleti ügyeket intézte akkoriban amikor az apósa volt az elnök Washingtonban, most minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy újra létrehozza az együttműködést Izrael és Szaúd Arábia között. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös másfél milliárd dolláros üzleti ajánlattal kötelezte le Jared Kushnert. Trump diplomáciája valószínűleg Kissinger vonalát követi:

divide et impea! Oszd meg és uralkodj!

Míg a demokraták diplomáciája egy táborba hozta Oroszországot, Kínát és Iránt, Trump megpróbálja szétverni ezt az egységet külön – külön megállapodva Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal. Mindezt a háború elkerülésével, mert az USA külföldi hadműveletei igen kevés hosszútávú hasznot hoztak Washingtonnak, Putyin sikertelen agressziója Ukrajna ellen pedig azt bizonyítja: a háborúzás kora lejárt…

Realitás

Az előadások elbliccelése alatt vagy a műegyetemi kispályás bajnokság elődöntője utáni nagy sörözés közben azzal szórakoztattuk egymást, hogy megpróbáltuk lejáratni a matematikusokat (meg persze a fizikusokat is). Oka egyszerű, a matematika az tudomány, a mérnökség meg nem. Magyarán irigykedésről van szó.

Az egyik ilyen a sokak által ismert sztori is. Holmes meg Watson utaznak egy léghajón, a szél elragadja a járművet, és egy leszálló légáramlat majdnem a talajszintig viszi le. Tehetetlenül sodródnak, mikor feltűnik egy ember, akinek Holmes azonnal lekiabál:

– Uram, meg tudná mondani, hogy hol vagyunk?
– Hogyne tudnám. – kiabál vissza a másik. – A léggömb kosarában.
Egy hirtelen széllökés tovább lendíti a két utazót, közben Holmes dühösen morog maga elé.
– Nem szeretem én ezeket a matematikusokat!
– Honnan tudja, hogy matematikus?
– Egyszerű. A válasza abszolút pontos volt, és teljesen használhatatlan.

Ilyen lejáratósdi az is mikor valaki megkérdezi, hogy mi a különbség mérnök és matematikus között, amely kérdésre az a válasz, hogy a mérnök tudja a harmincról, hogy az sok vagy kevés. Na, pont ez jutott eszembe, mikor olvastam a mi saját Nagyeszű Gyurgyókánk által az EU csúcsról mondottakat, miszerint:

„… olyan adatok és tények kerültek az asztalra, amelyek azt mutatták, hogy az Európai Unió gazdasági növekedése messze elmarad az Egyesült Államokétól és az ázsiai feltörekvő országokétól. Például az európai gazdaság 15 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben, míg az amerikai 65 százalékkal.”

Mint azt Mórától tudjuk, az ő Szeged melletti Gyurgyókája pofátlanul, sőt a mai ízlésünket tekintve kegyetlenül kihasználta a szegény, kicsi Ferikét, ahogy az a Nagyeszű Gyurgyókákhoz illik is (beleértve a mi mostani Gyurgyókánkat, mások kihasználásában ő is világbajnok), de most nem erről van szó, hanem az automatikus mérnöki becslésről. Ha ugyanis az ember meglátja együtt az „Egyesült Államok”, „tíz év” és „65 % GDP növekedés” triót, azonnal az jut eszébe, hogy az lehetetlen! A 65 ide túl sok, mert ha ez igaz lenne, az amerikaiak sohasem váltják le Trumpot, sőt esetleg királlyá is koronázzák a Mississippi jegén, és dinasztiát alapít United Kingdom of America néven. De nem így történt. Biden legyőzte.

Viszont miután most meg Trump söpörte el kegyetlen fölénnyel a demokratákat, azaz a Biden alatti éra sem volt gazdaságilag elég meggyőző a választóknak, azt még a legostobábbaknak is tudnia kéne, hogy sem Trump, sem Biden alatt nem történt gazdasági csoda, tehát a 65 % úgy hülyeség, ahogy van. Az átlagembernek ugyan nem kötelező rájönni, na de egy Nagyeszűnek! Különösen kötelező, ha jelenleg ő a VVP, azaz a világ vezető politikusa (legalábbis mi itthon úgy tudjuk), és ma már tőle függ a világon minden, például a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének fizetése is (5 483 520 HUF). Persze ekkora bizalommal a háta mögött már mindegy, hogy ostoba, vagy nem ostoba, a választók hite akár az Egyesült Államok GDP-jét is meg tudja mozgatni, még pedig pont arra, és pont annyival, amerre és amennyivel szükséges, azaz mindent elhisznek neki.

Kegyetlenül unom már, hogy mindig nekem kell utána néznem a dolgoknak, mert ez a sok féleszű állandóan hülyít, és gátlástalanul pofázik összevissza, de aztán felülkerekedik az emberben az igazság hajszolása utáni vágy és előveszi a Világbank adatokat:

2014 +2,5 +1,6
2015 +2,9 +0,1
2016 +1,8 +1,3
2017 +2,5 +2,1
2018 +3,0 +2,4
2019 +2,5 +1,8
2020 −2,2 +1,2
2021 +5,8 +4,7
2022 +1,9 +8,0
2023 +2,5 +4,1

Az adatok az Egyesült Államok éves reál GDP növekedését mutatják a fentebb megadott 10 év során százalékban. A második oszlop az infláció szintén százalékban.

Rövid számolgatással ebből kideríthető, hogy az Egyesült Államok GDP-je a 10 év alatt 25,6 %-kal nőtt, ami ugyan egy nagyon fejlett országtól elég szép érték (ők a magas bázisról nehezebben ugranak nagyot), de azért mégsem ennek a két és félszerese!

Na persze, a magyarázat egyszerű. A mi Nagyeszűnk ezt a számot olvasta valahol, és ha az ember utána néz, rögtön kiderül, hogy hol: a Portfolio egyik írásáról ( https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241114/az-usa-harmadik-legszegenyebb-allama-lenne-az-eu-ez-a-versenykepessegi-valsag-gyokere-722854 ) van szó, ahol valóban szerepel a „több mint 64 %”, csak ott Szerző gondosan megjegyezte, hogy az infláció ebbe nincs beleszámítva. Hja, kérem, úgy könnyű bombasztikusakat írni!

Egyébként a fenti számok alapján, azaz a reálértékű GDP növekedést az inflációnövekedéssel összeszorozva (= ha az infláció GDP növekedést csökkentő hatását nem vesszük figyelembe) tényleg megkapható a 64 százaléknál nagyobb érték. Ebből következően mindenkinek igaza van.

Rendben is lenne így, csak az a baj, hogy én egy különösen finnyás típus vagyok. Szerintem, ha valaki úgy érvel a saját igaza mellett, hogy érvként nem reális adatokat használ, például a tanárok fizetésének emelkedésénél csak a korábbi meg a mostani forintértéket mondja, vagyis nem veszi figyelembe a magyarországi inflációt, és ezt a tényt nem is említi meg az olvasóknak, az ócska csaló, aki egyéb aljasságokra is képes. A reális értékhez minden ilyen számnál úgy jutunk hozzá, hogy mivel 2010 óta az infláció értéke 124 %, minden mai adatot 2,24-gyel el kell osztani.

Miután tengernyi olyan írást olvastam már, ahol az inflációt Szerző nem nemes egyszerűséggel negligálta (néha már uncsi a szerkesztőségeknek való levélirogatás), javaslom, hogy legalább a független lapok szerkesztői egymás közt vezélkedőt indítsanak, hány ilyen trükköt tudnak észrevenni, és megtagadni a cikk közlését, vagy hír esetén megjegyezni (…. szerk.), hogy az inflációs hatást a nyilatkozó nem vette figyelembe, mert hülye a kérdéshez. Vagy így akar csőbe húzni minket. Azt, hogy a kettő közül melyik, mindenki döntse el maga, a lényeg annyi, az olvasó tudjon az átverésről.

Azért pedig, hogy a mi Gyurgyókánk által sokszor hangsúlyozott „keleti felemelkedés”-ről is essék szó, idézek egy másik írásomból:

„A kínaiak az egy főre jutó GDP-jüket 13 év alatt 5500 USD-ről 12 000 USD-re növelték (több mint a duplájára!), az amerikaiak meg csak 53 000 USD-ről 65 000 USD-re, az előnyük Kínával szemben mégis nőtt, mintegy 5500 dollárral. Azért Kínától ez a növekedés is szép, ma már csak úgy 4500 dollárral van lemaradva. Tőlünk. Az amerikaiaktól 53 000 dollárral.”

Szóval annyira még nem kell megijedni, mert bár a kínaiak sokan vannak, még mindig nem elegen ahhoz, hogy utolérjék az Egyesült Államokat. Jelenlegi hátrányuk a GDP-t tekintve 28 %.

És hogy irigykedem-e még a matematikusokra? Hát hogyne! Ők, ha vége a számításnak, a kapott végeredményt kétszer aláhúzzák, és megnyugodva hátradőlnek, én meg töprengve nézem, hogy elfogadható-e az az érték, ami nekem kijött. Vagy nem? És ha nem, akkor hol a jó, édes… hibázhattam el?

Orbán megszívhatja Trump vámjait

Donald Trump radikális vámemelési programját újra kipróbált emberére, Robert Lightizerre akarja bízni, aki jelenleg arról győzködi a kongresszusi honatyákat Washingtonban, hogy a drasztikus vámemelés nem feltétlenül vezet áremelkedéshez az Egyesült Államokban – írja a brüsszeli Politico.

“1995-ben kipróbáltuk az importvámot, megtelt az államkassza, de infláció is volt” – emlékezett Surányi György, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

“A vám a legszebb szó a szótárban”

– mondogatta Donald Trump a választási kampányban.

“Magyarországnak, amelyik nagyon nyitott gazdaság, és nagyon szoros szálak fűzik az európai autóiparhoz, növekvő kockázatot jelent Trump, a forint újra külső nyomás alá kerülhet” – nyilatkozta a Reutersnek a Ninety One alapkezelő főnöke. Roger Mark szerint a forint jobban teljesített Trump megválasztása után mint ahogy azt várni lehetett.

“A jövőben Trump vámjai kizárják, hogy a Nemzeti Bank csökkentse a kamatlábat, és lehet, hogy a következő hónapokban kamatlábemelés válik szükségessé Magyarországon.”

Az Európai Unió már felkészült Trump esetleges vámjaira, és a modell szerint Németország és Olaszország járhat a legrosszabbul a tagállamok közül. A Bundesbank elnöke egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor Németország elveszítheti GDP-je 1%-át Trump vámjai miatt.

“Az autók esetében Trumpnak igaza van: míg az USA-ban csak 2% a vám addig az Európai Unióban 10%” – hangsúlyozta Surányi György, aki szerint sem az USA sem az Európai Unió nem éri el célját a kínai elektromos autók megvámolásával, mert az autógyártás ettől még nem költözik vissza a magasabb munkabérű Észak Amerikába vagy Európába.”

Lightizer:

“a vámok emelése úgy dinamizálja a gazdaságot, hogy közben nem vált ki inflációt”

A brüsszeli Politico megszerzett egy dokumentumot, melyet Robert Lightizer és munkatársai állítottak össze arról, hogy “a közgazdászok előrejelzései általában nem pontosak, ezért nem lehet biztosra venni, hogy a vámok áremelést jelentenének az Egyesült Államokban.”

Kínával szemben 60%-os vámról szónokolt Trump a választási kampányban, a többi ország esetében ez 10 és 20% között mozoghat. Ebbe a kategóriába esik bele az Európai Unió és benne Magyarország. Csakhogy a keményvonalas Lightizer attól tart, hogy Trump csak alku alapnak tekinti ezeket a magas vámokat, és valójában meg akar állapodni Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Erősítheti a kereskedelmi főképviselő gyanúját, hogy a kínai külügyminiszter egyik tanácsadója azt mondta a Reuters tudósítójának:

”mi megállapodásra készülünk az Egyesült Államokkal.”

A jogi helyzet igen érdekes Washingtonban, mert elvben a kongresszus dönthet, de már csaknem száz éve nem emelte a vám tarifákat, ezt ráhagyta a mindenkori elnökre. Most a republikánusoknak többségük van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban, tehát a kongresszus dönthet a vám tarifákról, és ennek azért van nagy jelentősége, mert egy későbbi demokrata elnöknek igen nehéz lenne visszacsinálni a döntést vagyis a kereskedelmi háborút Kínával hosszútávra bebetonoznák Washingtonban. Kérdés, hogy akarja-e ezt Donald Trump?

Elvben a hatalomátvétel első napján bejelentheti Trump az új felemelt vámokat, mert az International Emergency Economic Powers – nemzetközi vészhelyzetben érvényes gazdasági döntések – törvény ezt lehetővé teszi a számára.

Ráadásul Lightizer azt ígéri a megválasztott elnöknek, hogy a magas vámok feltöltik az államkasszát, amelyet alaposan megcsapol majd Trump megígért adócsökkentése.
Ami Kínát illeti: a kijelölt külügyminiszter, Rubio pragmatikus diplomáciát kíván folytatni- legalábbis erről nyilatkozott a CNN-nek.

Robert Lightizer meglepő módon részt vett a Bilderberg csoport ülésén pár hónappal ezelőtt, és a jelenlevő politikusok és üzletemberek “rémülten hallgatták fejtegetését a vámokról” – írja a Politico.

“A vámháborúk kora következik”

Erre hívta fel a figyelmet Macron francia elnök, aki szerint

“ha a világban mindenki ragadozóként viselkedik, akkor Európa sem maradhat békés növényevő.”

Párizsban a College de France- ban Mario Draghival együtt attól óvtak, hogy az Európai Unió bekerüljön az USA és Kína kereskedelmi háborújába.

Mind Macron elnök mind Mario Draghi ex olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank volt elnöke sürgette, hogy az Európai Unió tanuljon az USA-tól: legyen egységes tőkepiac, és Brüsszel ruházzon be a stratégiai szektorokba azokból az alapokból, melyeket a közös hitelfelvételből hoznának létre illetve serkentse a magánszektort a beruházásokra.

“Az Európai Unió tagállamainak bankjai jelenleg egyáltalán nem jók abban, hogy finanszírozzák az újításokat, ezért sok európai cég az USA-ba költözik”

– hangsúlyozta Mario Draghi Párizsban.

Trump külügyminisztere korábban élesen bírálta Orbán rendszerét

0

Marco Rubio szenátort nevezte ki külügyminiszternek Donald Trump – sokakat meglepve ezzel. A leendő külügyminiszter 2019-ben még keményen bírálta Orbán Viktor kormányát – néhány más szenátorhoz hasonlóan.

A levelet akkor küldték el Trump elnöknek amikor kiderült, hogy hosszú idő után Orbán Viktor bejuthat a Fehér Házba:

”Amerika büszkén támogatta a magyar szabadságharcosokat 1956-ban, az egész világot inspirálta amikor harminc évvel ezelőtt a magyarok lebontották a kerítést kelet és nyugat között. Reméljük, hogy Magyarország visszatér ezekhez a demokratikus gyökerekhez. Szolidárisak vagyunk a magyar néppel, és reméljük, hogy ön is kiáll a demokratikus értékek mellett, amelyek alátámasztják kapcsolatainkat Közép és Kelet Európával a hidegháború vége óta.”

A 2019-es levelet republikánus és demokrata szenátorok egyaránt aláírták. Akkor Orbán nem is ért el túlságosan sokat, de azóta eltelt öt év, és a győzelem éjszakáján Trump már a magyar miniszterelnökkel is beszélt a brit, a francia, az olasz és az ukrán vezetőn kívül.

Ma már Marco Rubio aligha emlékszik erre a levélre, de Moszkva és Peking ellenes álláspontja valószínűleg  változott. Márpedig ez az igazi probléma az USA és Orbán Viktor Magyarországa között. Trump tanácsadóin keresztül ezt már meg is üzente Orbán Viktornak, aki ennek ellenére vígan parolázott Putyinnal Moszkvában és Hszi Csin-pinggel Pekingben. Mindez persze lehet szereposztás is hiszen sem

Trump sem Orbán nem ragaszkodik túlságosan semmiféle elvhez sem. A hatalomhoz annál inkább.

Orbán arra játszik, hogy hamarosan lesz Trump – Putyin paktum, és abban neki is jut valamiféle szerep.

Mi a közös Trumpban, Putyinban és Orbánban?

A szembenállás az Európai Unióval. Trump elnöksége idején aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon gyengítse az Európai Uniót. Fűt fát ígért a briteknek, akik aztán nem kaptak semmit sem az USA-tól.

Putyin elszántan támogatja Brüsszel ellenfeleit, a Patrióták frakciója az Európai Parlametben az ő támogatóiból áll. Orbán eddig Moszkva és Peking trójai falova volt az Európai Unióban, most ehhez hozzájön Trump is. De hogy lesz ebből pénz? Orbán Viktor folyamatos pénzzavarban van azóta, hogy Brüsszel befagyasztotta az eurómilliárdok jórészét. A magyar gazdaság gyengén teljesít, a kínaiak közölték: csak üzleti alapon adnak hitelt. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége ahhoz, hogy behúzza a 2026-os választást. Orbán Trumpban bízik, de az üzletemberből lett elnök nem arról híres, hogy dollár milliárdokkal támogatná híveit. Más oldalról Trumpnak sem érdeke, hogy Orbán Viktor elhasaljon a választásokon 2026-ban hiszen abban az évben választások lesznek az USA-ban is: megújul a kongresszus.

Rákényszerítheti-e Trump az Európai Uniót arra, hogy oldja fel a befagyasztott euró milliárdokat? Ez Orbán Viktor álma. A keménynek ígérkező USA – EU kereskedelmi tárgyalásokon ez is lehet egy tétel, amely Trumpnak nem kerül semmibe, és megmentheti Orbán düledező politikai rendszerét. A probléma az minden politikai elit számára, hogy eredményt kellene produkálnia a népszerűség megtartására illetve megszerzésére. Az elmúlt évben mindenütt a proteszt szavazat győzött vagy jelentősen előretörtek a proteszt pártok. Mindenki a bírálatban erős, de arra a kérdésre nemigen találják a választ: mi a teendő?!…

Embert barátjáról: Trump győzelmét nemcsak Orbán ünnepelte, de Putyin Rasputyinja is

0

A cári család végzetéhez hozzátartozott Rasputyin, a titokzatos szerzetes, akit végül megmérgeztek a brit nagykövetség intenciója alapján az első világháború idején.

Putyin Rasputyinja, a pánszláv eszme megszállott terjesztője, Alekszandr Dugin kitörő örömmel üdvözölte Donald Trump választási győzelmét: ”tehát nyertünk. Ez döntő. A világ már sohasem lesz olyan mint korábban. A globalisták elveszítették a végső csatát. A jövő végre nyitott. Ami még fontosabb: a hagyományos értékek diadalmaskodtak. Legyőzték a nem hagyományos és hagyomány ellenes értékeket.”

Alekszandr Dugin a Telegramon ehhez hozzátette:

”Vance, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette: egy posztliberális jobboldali korszak következik. Nincs szövetség a liberalizmus és a jobboldal között! Csakis a hagyományos értékek maradnak meg.”

Mik a hagyományos értékek? Például a  monarchia! Alekszandr Dugin idézi Trump egyik kedvenc ideológusát, Curtis Yarvint, aki szerint“ itt az ideje a monarchiának az Egyesült Államokban!”

Alekszandr Dugin megtalálta ezenkívül Trump legfurcsább követőjét: az ujjá alakult Amerikai Kommunista Pártot. Ez a furcsa szerzet, amely Gramsci, Heidegger, Foucault és Ivan Iljin eszméire támaszkodik, lelkes híve Donald Trumpnak. Csak emlékeztetőül: Gramsci az olasz kommunista párt vezére volt, akit a fasiszta Mussolini börtönbe záratott, ahol megírta műveit, melyek megihlették Békés Mártont, Orbán egyik ideológusát is. Heidegger rövid ideig a náci párt tagja volt, de a zsidó Hannah Arendt filozófus szeretője, aki a huszadik század legnagyobb filozófusát látta benne. Foucault, a francia LMBTQ közösség filozófusa, AIDS-ben halt meg. Ivan Iljin orosz antibolsevista filozófus – Putyin kedvence. Emigrációban halt meg 1953-ban. Dugin sztarec már összeadta Putyint és Trumpot. Orbán sem késlekedhet sokáig.

Jő Szájer

Épp Trump győzelmére időzítették a hírt: négy év után visszatér a színre Szájer József. Miért kellett távoznia? Mert egy meleg partin vett részt Brüsszelben, ahol kábítószert is fogyasztottak. Ráadásul a Covid zárlat idején tartottak meleg bulit a brüsszeli LMBTQ elit részvételével. Szájer József az ereszbe kapaszkodva próbált meg menekülni, de a rendőrök elkapták. Nem először történt ez meg vele: Bécsben a Wiener Sängerknabe nevű csapat bulijain vett részt a kilencvenes évek elején. A pedofil összejövetelt követően egy zárkában találta magát a Fidesz képviselője, akit Pataky Etelka, Magyarország akkori nagykövete hozott ki az előzetesből. Ezt követően döntött úgy Orbán Viktor, hogy meleg barátja Brüsszelben folytassa karrierjét, mert ott a homoszexualitás elfogadott jelenség. A lebukás idején 2020-ban Orbán ezt írta a Szájer ügyről:

”a mi közösségünk számára ez elfogadhatatlan!”

A homoszexuális kapcsolat elfogadhatatlan vagy a lebukás? Esetleg az, hogy a meleg Szájer József az alaptörvénybe is beleírt sok mindent, amely sértheti az LMBTQ közösséget?

Erre nincs válasz mint ahogy arra sem: miért kellett Trump győzelmére várni Szájer visszatéréséhez? Netán újra átírja az alkotmányt, amelyből kimaradt a köztársaság. Vagyis lehet akár monarchia is. Trump azt tervezi: lányának, Ivanka Trumpnak adja át a stafétabotot. A 78 éves Trump többé már nem indulhat, de a háttérből irányíthatja Ivankát, aki az USA első női elnöke lehet. Orbán Viktor is ezt tervezné Ráhellel? Ne szaladjunk ennyire előre, mert Orbán még fiatalnak érzi magát: alig 61 éves. Hol volt ebben a korában Donald Trump?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK