Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Proteszt szavazatokkal egy TikTok sztár győzött a román elnökválasztáson

Calin Georgescut, a szélsőjobboldali független jelöltet senki sem vette komolyan, de az erőteljes jelenlét a TikTokon mégiscsak az első helyre röpítette az elnökválasztáson.

Romániában is érvényesült a proteszt szavazatok ereje ahogy korábban Trump esetében az Egyesült Államokban vagy Magyar Péter felfutásával Magyarországon: a választópolgárok jelentős része elégedetlen a politikai elittel, amely nem képes megbirkózni a társadalmi és gazdasági problémákkal, melyek Európa jórészét és Észak Amerikát jellemzik.

Calin Georgescu igazi kaméleon

1962-ben született Bukarestben tehát Orbán Viktor nemzedékéhez tartozik. Agrár diplomát szerzett és Ceausescu bukása után a környezetvédelmi minisztériumban dolgozott. Aztán külügyes lett, de mindenütt a fenntartható fejlődéssel foglalkozott. Részt vett az ENSZ sok környezetvédelmi programjában és tagja a Római Klubnak, amely a világon elsőként hívta fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Politikailag a szélsőjobb fele tájékozódott: az AUR kétszer is miniszterelnöknek jelölte. Most az AUR vezére indult az elnökválasztáson, ezért George Calinescu függetlenként vágott bele a választási kampányba, ahol a politológiai szakértők fikarcnyi esélyt sem adtak neki. Ámde ők nem ismerték a TikTok lenyűgöző hatását a közvéleményre, és alábecsülték a politikai elit népszerűtlenségét.

Calin Georgescu a szélsőjobboldali AUR-tól is jobbra áll, mert nyíltan hirdeti szimpátiáját a Légióval, melynek vezetőjét, aki Hitler követője volt, a király parancsára meggyilkolták. Georgescu ugyancsak nagyra tartja Ion Antonescu tábornokot, aki Románia diktátora és a Führer kedvence volt a második világháború idején. Felelősségre vonták és kivégezték.

Georgescu EU és NATO ellenes húrokat penget ellentétben az AUR szélsőjobboldali párt vezérével, aki Brüsszel mellett áll és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök politikáját követi: elítéli Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Georgescu viszont szimpatizál az orosz diktátorral is, de igazi kaméleon természet lévén bármilyen fordulat elképzelhető nála, ha a második fordulóban megválasztanák Románia elnökévé.

Elődje hasonló kaméleon volt:  Ceausescu titkosszolgálatánál kezdte karrierjét, Németországba emiatt nem is engedték be a szász kisebbséghez tartozó politikust, aki azután Nagyszeben polgármesteréből vált Románia első német elnökévé. Maximálisan hűséges volt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Még az is felmerült, hogy ő lesz a NATO főtitkára, de végül helyette a holland Mark Rutte lett a befutó. Ki lesz Klaus Johannis utóda? Kiderül december elsején amikor Georgescu, a szélsőjobboldali TikTok sztár, aki nem különösebben magyarellenes néz szembe az első forduló második helyezettjével, akinek személye egyelőre nem ismert, mert oly szoros a verseny az ezüstéremért az elnökválasztás első fordulójában Romániában.

Már nem Orbánt hanem Melonit tekinti mintának a román neonácik vezére

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nem vette be európai frakciójába Orbán Viktort, elfogadta viszont az AUR vezérének jelentkezését.

George Simion, aki korábban nyíltan támogatta Orbán Viktor politikáját, a román elnökválasztás alkalmából már így nyilatkozott a brüsszeli Politiconak: ”Donald Trumpot és Giorgia Melonit követjük. Jelenleg azt látjuk, hogy egész Európa abba az irányba fordul mint Meloni.”

Mennyiben különbözik Meloni irányvonala Orbán Viktortól hiszen mindketten Trump követőinek vallják magukat? Két fontos ponton tér el az álláspontjuk: Giorgia Meloni és a román neonáci vezér támogatja az Európai Uniót míg Orbán Viktor szembenáll azzal, a faló szerepet játssza Oroszország és Kína javára. A másik pont, ahol Meloni álláspontja más mint Orbán Viktoré: az ukrajnai háború. Meloni támogatja Ukrajnát és a NATO politikáját e téren míg Orbán Viktor Putyinnal paktál. Giorgia Meloni ügyes politikus: egyszerre ápol jó kapcsolatot Trumppal és Brüsszellel. Elon Muskkal, Trump elsőszámú támogatójával oly szoros a kapcsolata, hogy a bulvár lapok még egy flört lehetőséget is megkockáztattak. Ami tény: a SpaceX – Elon Musk vállalata – gyárat tervez Itáliában.

A mérsékeltebb Meloni nyer, a szélsőséges Orbán veszít

Martin Weber, az Európai Parlement legnagyobb frakciójának, a Néppártnak a vezetője lepaktált Giorgia Melonival, és így sikerült határidőre összehozni a brüsszeli bizottságot is. Hálás ezért Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság főnökasszonya és Martin Weber Orbán Viktor kedvenc céltáblái közé tartoznak. Ursula von der Leyen érezteti is a magyar miniszterelnökkel, hogy csak annyi pénzre számíthat Brüsszeltől, amelyet feltétlenül muszáj kiutalni. Közben Olaszország kapta a legnagyobb pénzt a helyreállítási alapból: több mint 200 milliárd eurót! Meloni tudja azt, hogy csakis az Európai Unió tagjaként lehet fontos szereplője a világgazdaságnak. Orbán Viktor mintha még nem ébredt volna erre rá – persze az ordító egér szerepében ez nem is könnyű. Giorgia Meloni legfőbb gazdasági tanácsadója Draghi egykori miniszterelnök, az Európai Központi Bank ex elnöke.

Draghi közös uniós hitelfelvételt javasol, mert véleménye szerint a 450 milliós Európai Unió enélkül nem képes felvenni a versenyt az USA-val és Kínával. Orbán Viktor olyannyira ellenzi a közös kölcsönt, hogy ezt beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is.

Míg Giorgia Meloni az európai problémák megoldásán gondolkodik addig Orbán Viktor a kerékkötő dicstelen szerepét játssza. Eközben mindenkit hülyének néz mindenekelőtt a saját publikumát.

Ennél a román neonácik is okosabbak: támogatják az Európai Uniót hiszen Románia sok pénzt kap Brüsszeltől. A románoknak eszük ágában sincsen eljátszani a trójai faló szerepet, amely nem hoz pénzt a konyhára. Akárki lesz Románia elnöke, az ország Európa-barát és NATO barát irányvonala nem változik. Románia az USA legfontosabb partnere a térségben Lengyelország mellett – ez Donald Trump alatt is minden bizonnyal így marad.

Miért blamálja akkor magát Nyugatellenes politikával Orbán Viktor?

„Európának és Kanadának el kell felejtenie Trumpot, és koalíciót kell alkotnia az Ukrajna védelmére kész emberek között”

Magas rangú politikusok, katonai vezetők és szakértők nyílt levélben szólítják fel Európát és Kanadát, hogy egyesítsék erőiket Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben.

Ahelyett, hogy Donald Trump miatt aggódnának, az európaiaknak és a kanadaiaknak Donald Tusk példáját kellene követniük. Amikor a dolgok nehézzé válnak, a nehezek is beindulnak. Miközben sokan izgatottan várják, mit tesz Trump, a lengyel miniszterelnök követte a szakértői tanácsokat, és felszólította a készséges államok koalícióját Ukrajna biztosítására és a további orosz agresszió megakadályozására.

Nem nehéz elképzelni egy ilyen koalíciót, amelynek úttörői azok az államok lennének, amelyek a legvilágosabban látják az orosz fenyegetést és Ukrajna biztosításának szükségességét egy stabil euró-atlanti biztonsági rend megteremtése érdekében. Lengyelországhoz csatlakozhatnak a balti államok, az északi országok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia. Az Egyesült Királyság által vezetett Egyesített Expedíciós Haderőt ki lehetne terjeszteni egy élcsapattá, de végső soron a formátum kevésbé számít, mint a megtett lépések. A politika és a tények megváltoztatásával a koalíció másokat is arra ösztönözne, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és megragadja az európaiak és kanadaiak erejét, hogy megvédjék magunkat és érdekeinket, függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok.

Itt öt dolgot javaslunk, amit egy európai-kanadai koalíciónak meg kell tennie – és meg is tehet – a hajlandók közül:

  1. Fegyverezd fel Ukrajnát a győzelemre: A koalíció megszerezheti Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez: saját készleteiből, a nyílt piacon történő beszerzésből, valamint – ami a legköltséghatékonyabb – az Ukrajna saját védelmi iparába történő technológiatranszferrel és az abba történő befektetéssel. A koalíciónak a háborút megnyerő képességekre kell összpontosítania, beleértve a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérést (a célzás korlátozása nélkül), az elektronikus hadviselést, a vezetést és irányítást, a hírszerzésimegfigyelési és felderítési képességeket, valamint a hagyományos orosz előnyöket ellensúlyozó, kialakulóban lévő védelmi technológiákat, valamint az olyan alapvető alapokat, mint a tüzérség, a 155 mm-es lőszerek, a légvédelmi, hajó és páncéltörő rendszerek és lőszerek.
  1. Foglalja le az összes befagyasztott orosz vagyont, hogy finanszírozza Ukrajna győzelmét: A befagyasztott orosz vagyon elkobzása gazdaságilag megvalósítható, az ellenintézkedések nemzetközi elve szerint legális – és pénzügyi elrettentést jelentene a jövőbeli agresszióval szemben. A 300 milliárd dolláros befagyasztott vagyon négyszerese az Ukrajnának 2022 óta nyújtott amerikai katonai támogatásnak, és az eddigi teljes nyugati támogatás nagyjából 75%-a. A teljes összeg lefoglalása lenne a legjobb módja annak, hogy Ukrajna megkapja a szükséges pénzt, hogy megvédje magát és súlyosan rontsa az orosz morált. Kanada kész jogszabályokkal rendelkezik, és ezeknek a befagyasztott vagyoni eszközöknek a többsége Európában van. A koalíciós államoknak haladéktalanul el kell fogniuk a joghatóságuk alá tartozókat, hogy egyértelmű precedenst teremtsenek, amelyet más NATO-szövetségesek is követhetnek.
  1. A légvédelem kiterjesztése Nyugat-Ukrajna fölé, és a koalíciós csapatok földi fedezésére: A koalíciós országokban állomásozó vagy Ukrajnával határos államokba küldött légvédelmi eszközök pajzsot nyújthatnak Nyugat-Ukrajna felett, és enyhíthetik az ukrán légvédelmi eszközökre nehezedő nyomás egy részét. Orosz rakéták és drónok repülnek a határaink felé, és nem kockáztathatunk. A koalíciós államok ezt a pajzsot arra használhatnák, hogy Emmanuel Macron francia elnök javaslatának megfelelően saját csapataikat a helyszínre küldjék, hogy segítsék az ukrán erők kiképzését, logisztikai és aknamentesítési támogatást nyújtsanak, és más feladatokat hajtsanak végre, amelyek bizonyítanák elkötelezettségünket Ukrajna győzelme és biztonsága iránt.
  1. Valódi biztonsági garanciák nyújtása, beleértve a kölcsönös védelmet is, hogy Ukrajnát a NATO-ba tereljék: Ahogy Svédországnak és Finnországnak erős partnerek garanciáira volt szüksége, amíg NATO-tagságuk megkötésére vártak, úgy Ukrajna is. A koalíció most elkötelezheti magát az Ukrajnával való kölcsönös védelem mellett a jelenlegi ellenségeskedések befejezését követő időszakban. Ezt az időt arra használhatja fel, hogy elősegítse az interoperabilitást és a koordinációt, felgyorsítva Ukrajna útját a szövetségbe, amelyet megerősítene. Egy egyértelmű koalíciós kötelezettségvállalás, amelyet növekvő képességek támogatnak, elrettentené az Ukrajna – és saját magunk – elleni jövőbeli orosz támadásokat.
  1. Mutassuk meg, hogy ki tudunk állni magunkért: A koalíció kötelezettséget vállalhat arra, hogy évente a GDP legalább három százalékát költi védelemre, és hogy közösen szerzi be azokat a kritikus tényezőket, amelyek Európában és Kanadában hiányoznak, többek között közös hitelfelvétel révén. De a háborút és a hitelességünket más frontokon is meg kell nyerni. Az európaiak és kanadaiak Oroszországgal szembeni gazdasági előnyét ki kell használni és stratégiailag célzottan kell megcélozni, hogy értelmes legyen. A koalíciónak szigorítania – és érvényre juttatnia – kell a szankciókat, de azon is dolgoznia kell, hogy gazdaságilag legyőzze Oroszországot, megfordítva a csavarokat, hogy megbénítsa nyikorgó háborús gépezetét. Kínának meg kell mutatni, hogy elfogadhatatlan, hogy támogatja Oroszország háborúját, és nem vásárolhat meg minket.

Bármi legyen is a Trump-adminisztráció végső összetétele, és bármilyen politikát vagy hajlamot követ, az erre hajlandó államok koalíciója biztonságosabb pályára állíthatja az euró-atlanti térséget. Az itt vázolt lépések megtételével az európaiak és a kanadaiak megmutatnák, hogyan tudjuk meghúzni a súlyunkat a NATO-ban, miközben egyidejűleg biztosítjuk az Egyesült Államok képességi kötelezettségvállalásának csökkenését Európában.

Megmutathatjuk, hogyan legyünk jó szövetségesek, miközben az Egyesült Államok igyekszik kordában tartani Kínát, és megmutathatjuk, hogy Kína elrettentése Tajvanon Oroszország elrettentésével kezdődik Európa-szerte, és legyőzzük Ukrajnában.

Az idő a lényeg, ezért mi, e levél aláírói, sürgetjük az európai államokat és Kanadát, hogy ragadják magukhoz hatalmukat, gyorsan alakítsanak koalíciót az erre hajlandókból, és együtt tegyék meg ezeket a lépéseket – Ukrajna és a saját biztonságunk érdekében.

Az aláírók névsora itt található.

Ezt a nyílt levelet a Demokratikus Stratégiai Kezdeményezés szervezte, és egy szakértői csoport fogalmazta meg, amelynek tagjai Benjamin Tallis, Aaron Gasch Burnett, Jacob Kaarsbo és Edward Hunter Christie.

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.

Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:

Ukrajnát Washingtonból irányítják.

Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.

William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.

Trump a békeangyal

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja  húsz év után látványos kudarccal végződött.

Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.

Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.

Trump és Putyin barátai egyesüljetek!

Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.

Kim Dzsong Un is támogatja Orbán Viktort – (megnyugodtunk)

Észak Korea külügyminisztériuma – kis késéssel – így reagált Orbán Viktor október 23-i beszédére: ”Magyarország miniszterelnöke egy megemlékezésen világossá tette országa álláspontját a szuverenitás megvédésére az Európai Unióval egyre növekvő nyomásával szemben.

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt közös akciót terveznek a magyar kormány és a független magyar külpolitika megdöntésére.  A magyar miniszterelnök közölte: nincsen szüksége Brüsszel jóváhagyására, hiszen olyan kérdésekben diktál a tagállamoknak, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Helyénvaló lenne, ha Brüsszel tisztelné a tagállamok önállóságát. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem ijed meg az imperialista fenyegetéstől, és elszántan harcol az ellen, hogy Brüsszel bábállamot csináljon belőle. Végül a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett ebben a szabadságharcban” – foglalta össze Orbán Viktor október 23-i beszédét Észak Korea külügyminisztériuma. Putyin orosz elnök júniusban stratégiai együttműködési egyezményt kötött Kim Dzsong Un-nal. Ennek keretében Észak Korea lőszert szállít Oroszországnak, és 12-15 ezer katonát küld az oroszok támogatására.

Orbán Putyin és Trump közös gauleitere?

A magyar miniszterelnök megerősítette: Trump győzelmére számít, és ennek megfelelően irányítja a magyar külpolitikát. Amelynek iránya továbbra is az eurázsiai együttműködés – erősítette meg Minszkben egy nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter mellett Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője volt a másik díszvendég Minszkben.

Miben állapodhat meg Trump és Putyin? Az ex elnök azt állítja: 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában! Fegyverszünet jöhetne létre a jelenlegi front vonalakon, és az USA garantálná: Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de egyúttal Washington vigyázna a fegyverszüneti vonalra éppúgy mint Koreában. Ahol 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, béke nincs.

Ebben a helyzetben jöhetne el Orbán gauleiter kora: a magyar miniszterelnök egyesítené Trump és Putyin európai barátait. Ezt a célt szolgálja a Patrióták frakció az Európai Parlamentben, és a magyar-szerb – szlovák hármas szövetség. Orbán Viktor miniszterelnök szívesen bevonná ebbe a hármas szövetségbe Csehországot is, persze csak akkor, ha ott újra Andrej Babisnak hívnák a miniszterelnököt. Aki egykor a KGB összekötő tisztje volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Csúcstalálkozó Budapesten

Uniós csúcs lesz, melyen sok más állam vezetői is részt vesznek. Várhatóan megérkezik Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője volt. A brüsszeli bizottság kérésére jelentésben összegezte az Európai Unió gazdasági helyzetét, és egyre romló versenyképességét a globális piacon.
A magyar diplomácia ezért is választotta a versenyképességet a soros elnökség jelszavának.
Mario Draghi közös hitelfelvételt sürget, és előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor ezt ellenzi. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – Orbán politikai szövetségese – viszont helyesli Mario Draghi elképzeléseit. Ha Trump nyer a választáson, akkor az Európai unió lépéskényszerbe kerül. Orbán ebben a zavaros helyzetben akar gauleiter lenni a senki földjén: a magyar miniszterelnök abban bízik: megmenthető az Európa – Oroszország – Kína együttműködés annak ellenére, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán bízik Trump támogatásában és abban, hogy a régi – új elnök le se szarja Európát. Hamarosan kiderül: jól számolt-e Orbán, aki sejti, hogyha Kamala Harris jön Washingtonban, akkor neki kampec Magyarországon.

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

0

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mit ajánlana fel Trump Putyinnak? Lényegében a megszállt területek megtartását, és azt, hogy Ukrajna nem kap NATO tagságot. Ezt a béketervet Vance alelnökjelölt szivárogtatta ki. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez hasonlítana a jaltai megállapodásra hiszen ott a Nyugat vezetői – Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök – átadták Sztálinnak Közép és Kelet Európa jórészét, mert nem akartak óriási véráldozattal győzni a náci Németország ellen. Az érintett országokat Közép és Kelet Európában senki sem kérdezte meg a második világháború végén mint ahogy 1989-990-ben is a fejük fölött ment végbe a rendszerváltás.

Kamala Harris minden bizonnyal Biden elnök politikáját folytatná vagyis Ukrajna nélkül nem bocsátkozna tárgyalásokba Putyinnal.

Ukrajna viszont nem hajlandó tárgyalni addig amíg az orosz hadsereg megszállva tart jelentős ukrán területeket. Ráadásul Biden elnök sem kívánja beengedni Ukrajnát a NATO-ba.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Amikor Európa készült először USA elnökként, akkor Donald Trump arra kérte külügyminiszterét: olyan országba menjünk, ahol népszerű leszek! Minthogy Nyugat Európában a mainstream sajtó a pokolba kívánta Trumpot, ezért Varsóba szállt le az elnöki repülőgép először Európában. A konzervatív lengyel kormányzatot akkor Trump arról győzködte: megvédjük Lengyelországot az esetleges orosz agresszióval szemben! Legalább ennyire lényeges volt az, amit Trump az Északi Áramlat gázvezetékről mondott: éppúgy elítélte azt mint a konzervatív lengyel kormány. Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezeték vörös posztó volt Lengyelország és az USA szemében. Nem véletlenül írta azt Sikorski régi-új lengyel külügyminiszter Twitteren a gázvezeték felrobbantásakor, hogy “köszönjük Amerika!” Aztán gyorsan törölte is bejegyzését Sikorski hiszen az USA sohasem vállalta fel nyíltan a német – orosz együttműködést szimbolizáló földgáz vezeték felrobbantását.

Ha Trump nyer, és Európába látogat, akkor nem kizárt, hogy látogatását Magyarországon kezdi hiszen a választási kampány során többször is pozitívan említette Orbán Viktort, aki nemrég újra beszélt vele telefonon. Milyen játéktere lehet a magyar diplomáciának, ha jön Trump? Szijjártó Péter Minszkben nyíltan megmondta: a magyar kormány az európai – orosz- kínai együttműködés folytatását akarja. Az USA viszont stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben, és ezen aligha változtat Donald Trump. Aki viszont szabadulni akar az európai problémáktól, mert figyelmét a Közel Keletre és Kínára kívánja koncentrálni. Ebben a kaotikus  helyzetben Orbán Viktor halászhat a zavarosban.

Csakhogy közben a magyar gazdaság mínuszban van, a fellendülés vágyálom csupán. Trump gyenge Európát akar, és ehhez felhasználhatja szövetségesként Orbán Viktort, aki azt az európai hajót fúrhatja meg, amelyen maga is utazik. Ha az Európai Unió szerencsés, akkor Trump brutális önzése elindítja az Európai Egyesült Államok felé – a közös hitelfelvétellel, ahogy azt Mario Draghi javasolja. Ezért is fúrja a közös hitelfelvételt Orbán Viktor, aki az európai káoszban érdekelt hatalom technikailag. A baj csak az, hogyha süllyed az európai hajó, akkor a harmadik osztályon, a hajófenékben utazó magyar utasok kezdenek el először fuldokolni. Ezért reménykedik Orbán Viktor a kínai kártyában, mert jól tudja: a gazdasági mélyrepülés számára politikai csődöt jelenthet. Felrémlik előtte Ceausescu végzete: arról is Washingtonban és Moszkvában döntöttek.

Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.

Nemrég kétmilliárd dollár értékben írtak alá fegyverszállítási szerződést Tajvannal. Válaszul Pekingben most megtiltották a kínai cégeknek, hogy olyan olcsó alkatrészeket szállítsanak az USA-ba, melyeket fegyvergyártásra is fel lehet használni. A Skydio, a legnagyobb drón gyártó cég az Egyesült Államokban, jelezte, hogy a közeli jövőben csak kevesebb drónt tud gyártani, mert alkatrészhiánya van. A legtöbb drónt az ukrajnai frontra ez a cég gyártja az USA-ban, ahol jelezték: nem tudják teljes mértékben teljesíteni ígéreteiket Ukrajna ellátására, mert az amerikai fegyverkészletek is leapadtak, a gyárak pedig kapacitás hiánnyal küszködnek annál is inkább, mert a Közel Keletre is egyre több fegyvert szállítanak.

Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?

Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.

Ehelyett Ukrajna olyan nemzetközi békekonferenciát javasol, melyen immár Oroszország is részt vehetne. A korábbi ilyen találkozóra Oroszországot meg se hívták, így az teljes mértékben eredménytelen maradt.

Zelenszkij elnök elmondta, hogy megtartják az Ukrajna támogatásáról szóló Rammstein konferenciát Németországban  az amerikai elnökválasztás után is. Erre elvben Biden elnök európai látogatása során került volna sor, de a floridai hurrikán miatt ezt elhalasztották. Biden csak egy mini csúcson vett részt Berlinben, ahol német, brit és francia vezetőkkel tárgyalt.

Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajnát meghívnák a NATO-ba, de ezt az Egyesült Államok nem helyesli. Legkevesebb hat másik NATO tagállamnak ugyanez a véleménye – köztük Magyarországnak.

Az észak-koreai katonák megjelenése a fronton ugyanakkor azt eredményezte, hogy az USA immár nem ellenzi: támadó fegyvereinek felhasználását távoli orosz célpontokra is.

Ez lehetővé tenné Moszkva, Szentpétervár és más stratégiai célpontok támadását. Putyin orosz elnök szerint ez a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét idézi fel.

Putyin most azt közölte, hogy Bident támogatta az amerikai választáson, és ezért most Kamala Harrisre szavazna, de ezt azzal indokolta, hogy “olyan szimpatikus a nevetése”.

Trump és az orosz titkosszolgálat viszonya éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Egy jól tájékozott brit újságíró könyvében arról írt, hogy a KGB már a nyolcvanas években felfigyelt Donald Trumpra, aki a Gorbacsov korszakban Trump tornyot akart építeni a Vörös tér közelében Moszkvában. A tervből nem lett semmi, de Trumpról állítólag videó készült amikor a szovjet titkosszolgálat által küldött örömlányokkal nem ortodox szexuális tevékenységet folytatott egy moszkvai szállodában, ahol régebben Lenin is megszállt. A brit újságíró szerint a KGB Trump zűrzavaros pénzügyeibe  is beavatkozott – olykor kisegítve a csőd szélére sodródott nagyvállalkozót.

Maga Trump természetesen mindent tagad, de első nemzetbiztonsági tanácsadója el sem foglalhatta helyét a Fehér Házban, mert kiderült róla, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. Trump azt nem tagadja, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyinhoz.

Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.

Az elnökválasztást jövő kedden rendezik meg az USA-ban, és egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy Trump visszatérhet-e a Fehér Házban vagy sem?

Orbán Putyinnak tetszik, a NATO-nak nem

A magyar miniszterelnök látogatása Georgiában kicsapta a biztosítékot a NATO-ban, mert Orbán Viktor Putyin helytartójának gratulált miközben a Nyugat kétségesnek tartja a választásokat.

Kristersson konzervatív svéd miniszterelnök nyíltan bírálta emiatt Orbán Viktort, David Pressman, az USA budapesti nagykövete pedig összehívta a NATO tagállamok  képviseleteinek vezetőit, akik elítélték a magyar miniszterelnök georgiai szereplését.

A magyar diplomácia képviselői el sem mentek az összejövetelre noha Pressman nagykövet meghívta őket is. Orbán Viktor mindeddig nem talált megfelelő időpontot arra, hogy fogadja az USA budapesti nagykövetét. A magyar miniszterelnök nem is tagadja, hogy Trump győzelmére vár, és akkor pezsgőt bontana hiszen a régi – új elnök minden bizonnyal visszahívná a budapesti nagykövetet.

“A NATO frusztrációja Magyarországgal kapcsolatban elérte a forrpontot”

– írta a brüsszeli Politico.

David Pressman nagykövet szerint

“a növekvő függőségnek Moszkvától és Pekingtől illetve a gazdasági semlegesség politikája biztonsági problémát vet fel az USA és az euroatlanti érdekek szempontjából.”

Peszkov, Putyin szóvivője viszont méltatta Orbán Viktort: ”a legcsekélyebb vágyunk sincsen arra, hogy beavatkozzunk az európai civakodásba, de sokkal inkább szimpatizálunk Orbán Viktor független és konstruktív vonalával mint az európai diplomácia vezetőinek rövidlátó és ellentmondásos álláspontjával.”

Szijjártó Péter külügyminiszter Minszkben részt vesz az eurázsiai konferencián, ahol rajta kívül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a díszvendég.

Miért provokálja a NATO-t Orbán Viktor?

“A magyar miniszterelnök forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja“ – fejtegeti Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő a Facebookon. Ez minden bizonnyal túlzás, de érdemes arra emlékeztetni, hogy amikor Gorbacsov Magyarország függetlenségéről megállapodott az Egyesült Államokkal, akkor a rendszerváltó vezetők orosz listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, akinek a nevét akkor még senki sem ismerte. Kádár János ezért egyezett bele a Fidesz megalakulásába noha ellenzéki mozgalom létrehozását jogszabályok is tiltották. Orbán Moszkva és Washington jóváhagyásával mondta el a beszédét Nagy Imre temetésén 1989-ben: ruszkik haza!

A fiatal fideszes politikus ettől vált egy csapásra ismerté. A NATO belépéskor – 1999 – Orbán Viktor már miniszterelnök volt, és támogatta a csatlakozást bár mindenki meglepetésére amerikai helyett svéd vadászgépeket vásárolt. Akkoriban még a NATO együttműködött Oroszországgal, sőt Moszkva felvetette: ők is szívesen belépnének. Ebből semmi sem lett, és az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Csakhogy Orbán Viktor 2010 után elkötelezte magát – a német kancellárokhoz hasonlóan – az európai – orosz – kínai együttműködés mellett. Ez a koncepció Putyin Ukrajna elleni agressziójával elbukott. Orbán Viktor mégiscsak ezért harcol meg persze a túlélésért. Dead man walking?!…

Konzervatív svéd kormányfő: “Orbán talán Oroszország nevében beszélt Georgiában”

Keményen bírálta a magyar miniszterelnököt a svéd kormányfő, aki közölte: ”a választási csalások miatt Svédország felfüggeszti kapcsolatait Georgiával”, melyet korábban Grúziának hívtak.

A választásokon a kormánypárt győzött, de megfigyelők szerint sok visszaélés történt. A Putyinbarát kormánypárt győzelme után azonnal Tbiliszibe utazott a magyar miniszterelnök – népes küldöttség élén -, és a helyszínen gratulált a “választási sikerhez”. Szijjártó Péter külügyminiszter, a küldöttség tagjaként, úgy is mint Orbán Viktor első janicsárja nekiment Brüsszelnek: ”nem azok győztek, akiket ők akartak.”

Orbán hasonló hangnemben azt írta a Facebookon, hogy

“Georgia a béke mellett döntött, mert nem akarta, hogy az ország második Ukrajna legyen!”

Válaszul a svéd konzervatív miniszterelnök hangsúlyozta: ”Orbán Viktor nem az Európai Unió és nem Svédország nevében beszélt. Talán inkább Oroszország nevében, de nem a mi nevünkben!” Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet Budapesten.

Szijjártó és Lavrov Minszkben

A magyar diplomácia vezetője felszólal Minszkben az eurázsiai biztonságpolitikai konferencián, ahol a másik díszvendég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta tizenegyszer járt Oroszországban. Fehéroroszországban hasonló forgatókönyv valósult meg mint Georgiában:

Putyin támogatásával és választási csalással győztek a kormánypárti erők, majd pedig a tiltakozó tüntetőket a hatalom brutálisan leverte.

A magyar kormány akkor is Lukasenka fehérorosz elnöknek gratulált míg a nyugati államok a tüntetőket támogatták.

“Orbán forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja”

Ez a véleménye Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Facebookon ismerteti nézeteit. Orbán és Putyin titokzatos kapcsolatáról már sok feltételezés látott napvilágot, de egyértelmű bizonyítékkal senki sem szolgált. Korábban Orbán Viktor a német kancellárok vonalát követte: Kohl, Schröder és Merkel igen jó kapcsolatot ápolt Putyinnal. Schröder ex kancellár ma is az orosz elnök bizalmasai közé tartozik, és a Gazprom egyik vezetőjeként csinos jövedelmet húz a Kremltől.

Putyin a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait.

Egy ilyen lista eljutott Washingtonba is, de ott nem találtak rajta magyar nevet. Az orosz oligarcha, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki kiadta a listát, kizuhant egy kórház ötödik emeletéről Moszkvában. Biztonságpolitikai szakértők azt ajánlják Ursula von der Leyennek, hogy a brüsszeli bizottság szervezze meg az európai CIA-t, amely megvédhetné az Európai Uniót az orosz befolyástól. Az Orbán kormány nemigen tart az orosz befolyástól: a budapesti külügyben vígan kutattak az orosz titkosszolgálat hekkerei, és csak azután lett vége a dolognak, hogy az amerikai kémelhárítás értesítette magyar partnereit.

Orbán Viktor nemrég lecserélte a katonai hírszerzés vezetőit, akik egyben a kémelhárítást is irányítják Magyarországon. A korábbi vezetők elkötelezettek voltak a NATO iránt, az új vezetésről ezt már nem mindenki veszi biztosra.

A magyar kormány oroszbarát politikája miatt nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is elszigetelődik. Orbán azért nem teljesen magányos: a moszkvai sajtó büszkén jelezte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök részt vesz a nagy Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában jövő májusban. Akkor ünneplik Oroszországban a náci Németország fölötti győzelem 80-ik évfordulóját. Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt sok nyugati politikus is részt vett hasonló ünnepségeken Moszkvában, de azóta csak Putyin leghűségesebb barátai tartanak ki. Kérdés, hogy Orbán vagy Szijjártó köztük lesz-e?

Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

12 ezer katona érkezett Észak Koreából Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban – jelezte a dél-koreai hírszerzés. A kijevi titkosszolgálat szerint 500 tiszt van közöttük és három tábornok.

Az észak-koreai katonák egy része már meg is érkezett a kurszki területre, melyet az ukránok néhány héttel ezelőtt részben elfoglaltak Oroszországban. Azért itt vetik be az észak-koreai katonákat, mert a két ország közötti stratégiai együttműködési egyezmény csak kölcsönös védelmet ír elő vagyis az Ukrajna  területén folyó harcokra elvben nem vonatkozik. Más kérdés, hogy Ukrajna területének egy részét Oroszország már a sajátjának tekinti.

A zsoldot természetesen nem a katonák kapják meg hanem az észak-koreai állam, amely permanens deviza szűkében szenved, mert a világ szankciókat alkalmaz vele szemben nukleáris és rakéta programja miatt, melyekkel a duci diktátor állandóan fenyegeti szomszédait sőt az Egyesült Államokat is. Időközben Észak Korea módosította alkotmányát, mely előírta, hogy egyesíteni kell a két Koreát mégpedig kommunista irányítás alatt. Ma már a szuverenitás Észak Korea legfőbb irányvonala – éppúgy mint Orbán Viktornak Magyarországon.

NATO paradoxon

Az Egyesült Államok hadügyminisztere Kijevben kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok jelenléte az orosz – ukrán fronton eszkalációt jelent a több mint két és féléve tartó konfliktusban. Az USA hadügyminisztere további támogatást ígért Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy ebből mi lesz, ha Trump nyeri az elnökválasztást, mert az ex elnök le akar paktálni Putyinnal az ukránok feje fölött. Az amerikai hadügyminiszter arról nem beszélt Kijevben, hogy miképp fenyegetheti az orosz hadsereg egész Európát hogyha a kurszki területet sem képes visszafoglalni csak észak-koreai katonák felhasználásával.

Legkevesebb hét állam nem kívánja Ukrajna NATO tagságát

– írja a brüsszeli Politico. Magyarország és Szlovákia magatartása már régóta ismert éppúgy mint az USA és Németország tartózkodása, de most három másik tagállam is jelezte: nem aktuális Ukrajna meghívása az észak-atlanti szervezetbe: Belgium  Spanyolország és Szlovénia. Ezenkívül Franciaország és Itália sem lelkesedik Zelenszkij elnök ötletéért, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO tagjának. Az észak-atlanti szervezet alapokmánya különben kimondja, hogy háborúban álló államot, melynek a határai nem biztosak, nem lehet felvenni a szervezetbe. Zelenszkij elnök szerint viszont ez jelentene egyedül garanciát arra, hogy a Nyugat megvédi Ukrajna függetlenségét az orosz túlerővel szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK