Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mennyit ér a svéd – magyar csodacsatár, Viktor Gyökeres?

A 26 éves svéd válogatott labdarúgó a szerződése szerint 100 millió eurót ér, de lehet, hogy csapata, a portugál Sporting Lisszabon már 75 millió euróért elengedi. A fiatal csatár mesterhármast ért el az angol bajnok, a Manchester City ellen a Bajnokok Ligájában, és ekkor nőtt meg iránta az érdeklődés.

Viktor Gyökeres ontja a gólokat: a múlt szezonban 67 mérkőzésen 66 gólt lőtt. Edzője átveszi a Manchester United irányítását, és felröppent a hír: Viktor Gyökeres is ott folytathatja hiszen a Premier League komoly előrelépés lenne mint szakmai mind anyagi szempontból.

“Nem teszek ilyet a Sportinggal”

Így nyilatkozott Ruben Amorim, a Sporting edzője, aki átveszi a Manchester United irányítását. Ruben Amorim a város szülötte, és szoros érzelmi szálak fűzik a Sporting Lisszabonhoz. Viktor Gyökeres nagyon tiszteli edzőjét:

”Ő hozott ide, sokat tanultam tőle. Minden elismerést megérdemel, amit csak kap, és én a magam részéről minden jót kívánok neki.”

Viktor Gyökeres azoknak a magyar futballistáknak a számát gyarapítja, akik külföldi válogatottban lettek sztárok. A mindinkább nemzetközivé való európai futballban ez egyáltalán nem nagy meglepetés, és már a magyar válogatottnak is van olyan tagja mint Loic Nego, aki francia-magyar állampolgár, az ősei pedig Afrikából érkeztek Európába.

Vajválság Oroszországban

Oroszország vajat importál Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, hogy megállítsa az inflációt.

A Dairy News szakportál szerint decemberben a vaj árának 26%-os emelkedése várható, és ez kikezdheti Putyin népszerűségét. Ezért sürgősen vajat vásárol az orosz kormány Törökországtól és az Egyesült Arab Emírségektől – írja a Reuters.

Jelenleg a vaj ára 34%-kal magasabb mint tavaly Oroszországban, ahol az infláció mindinkább próbára teszi a lakosság türelmét. Sok szakértő szerint a tavalyi tojásválság megismétlődése fenyeget: akkor is jelentős mennyiségű importtal sikerült csak túljutnia az inflációs krízisen, amely azért alakult ki, mert Putyin mindent alárendel a hadigazdaságnak az ukrajnai háború miatt. A Telegram csatorna szerint

“a vaj helyzet kritikussá vált Oroszországban.”

A legjobb minőségű hazai vaj, a Breszt Litovszk csaknem 240 rubelbe kerül ez jelenleg körülbelül két és fél dollárt ér. A kormány tárgyalásokba kezdett a hazai tej termelőkkel, hogy megpróbálja kezelni a problémát. A hatalmas területű ország mindig is importált vajat: körülbelül a fogyasztás egynegyede függ ettől, de ez a mostani vásárlás Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben más: hiány van olcsó vajból.

Miért alakult ki hiány? Mert olyan tradicionális szállítók mint Új Zéland és a latin-amerikai országok felfüggesztették az exportot Oroszországba az ukrajnai háború miatt.
Az orosz kormány folyamatosan keresi az új szállítókat: India, Irán és főként Fehéroroszország. Ehhez csatlakozik most Törökország és az Egyesült Arab Emírségek.
Az orosz kormánynak fejtörést okoz, hogy a dinamikusan növekvő sajt és fagylalt gyártás elvonja a nyersanyagot a vaj piactól, ahol emiatt gyorsan emelkednek az árak.

A vásárlók értetlenek és dühösek

A Dairy News tudósítója megkérdezett egy vásárlót Moszkvában, hogy mit gondol a vaj árának növekedéséről? A válasz ez volt:

”nagyon drágává vált a vaj. Érthetetlen, hogy miért?!”

Putyin esküdözik, hogy Oroszország képes úgy háborúzni Ukrajnában, hogy a lakosság életszínvonala ezt nem érzi meg, de a valóság erre mindinkább rácáfol. Az élelmiszer infláció mindenkit érint, de elsősorban a szegényebb rétegek érzik meg azt, mert az ő jövedelmükből sokkal többet kell erre költeni. Putyinnak fontos, hogy megőrizze a népszerűségét, ezért rendelte el a vajimportot Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből. Az első 20 tonnás szállítmány már meg is érkezett Törökországból, ahol a tejtermelés az ország nyugati részére koncentrálódik, amely közel van az ukrajnai hadszíntérhez. Erdogan török elnök kétkulcsos politikát folytat: drónokat szállít Ukrajnának, mezőgazdasági termékeket Oroszországnak. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – Törökországban folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között a fegyverszünetről, de ezek eredmény nélkül megszakadtak.

A CIA igazgatója és az orosz katonai hírszerzés vezetője olykor titokban Törökországban találkozik, hogy megvitassák az ukrajnai háború fejleményeit.

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

“Oroszország átfogó stratégiai szerződést ír alá Iránnal a közeli jövőben” – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kiemelte a katonai együttműködés fontosságát. Mindezt akkor amikor Irán nyílt konfliktusban áll Izraellel.

“Még az idén aláírhatják a stratégiai szerződést amikor Maszud Pezeskian elnök Moszkvába látogat”

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

“Az orosz-iráni kapcsolatok elmélyülése fenyegetés Izraelre nézve, amely már több mint egy éve háborút vív az Irán által támogatott terrorszervezetekkel, a Hamász-szal és a Hezbollahhal” – írja a Times of Israel, mely emlékeztet arra, hogy az orosz miniszterelnök szeptember végén Teheránban járt. Az USA azzal vádolja az iráni iszlamista rendszert, hogy rövidtávú ballisztikus rakétákat szállít Oroszországba, mely felhasználja azt Ukrajna ellen. Teherán tagadja, hogy drónokat és rakétákat szállítana Oroszországnak, de az amerikai hírszerzés információi egyértelműen ezt igazolják.

Észak-koreai recept?

A Times of Israel arra utal, hogy Putyin elnök nyáron Phenjanban aláírt egy stratégiai együttműködési szerződést, és ennek nyomán óriási lőszer szállítások indultak meg Oroszország irányában, és a legutóbbi időkben már feltűntek észak-koreai katonák is Kurszk környékén. Ebben az orosz tartományban az ukrán különleges alakulatok csapást mértek az oroszokra, akik most megpróbálják kiszorítani onnan őket. A Moszkva és Phenjan közötti szerződés a kölcsönös védelemről szól, ezért orosz területen vetik be az észak-koreai katonákat. Kérdés, hogy később harcolnak-e majd olyan ukrán területeken, melyeket Oroszország elfoglalt, és a saját területének nyilvánított, de ezt jóformán senki sem ismeri el. Az amerikai hírszerzés szerint mintegy 12 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol a Távol Keleten képezik ki őket mielőtt bevetésre kerülne sor az ukrán hadsereg ellen. Az észak-koreai katonák a CIA értesülései szerint 2000 dolláros havi zsoldot kapnak, de ezt a pénzt Észak Korea vágja zsebre, amely óriási devizahiánnyal küzd a szankciók miatt.

Mi lesz, ha jön Trump?

Az USA ex elnöke azt állítja, hogy 48 óra alatt békét teremtene Ukrajnában, mert megállapodna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Trumpnak, ha megválasztanák újra, azért lenne fontos az ukrajnai háború lezárása, mert a figyelmét a Közel Keletre illetve a Távol Keletre mindenekelőtt Kínára akarja koncentrálni. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – erősödött Kína és Oroszország együttműködése. Hasonlóképp Moszkva fokozta kapcsolatainak intenzitását Iránnal és Észak Koreával. Peking ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat nem fegyverrel hanem tárgyalásokkal kell megoldani.

A kínaiak együttműködést és nem szembenállást akarnak az Egyesült Államokkal.

Washingtonban sokan egységes blokknak tekintik Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát, de Peking kézzel – lábbal tiltakozik ez ellen. A kínaiak ugyanakkor kihasználják a háborús helyzeteket saját befolyásuk növelésére: az orosz piacon ők pótolják a kivonuló nyugati cégeket, Moszkva egykori vazallusait: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán csúcstalálkozón fogadta Hszi Csin-ping elnök Hszianban, a régi kínai fővárosban, ahol régebben a császárok vették át a határon túli törzsek hódolatát és adóját. A Közel Keleten Peking béke egyezményt hozott össze Irán és Szaúd Arábia között. Korábban Trump és Biden Izrael és Szaúd Arábia együttműködését szorgalmazta, a Hamász azért is indította meg terrorakcióját tavaly októberben, hogy ezt megakadályozza.

Orbán: “Kijev számára a háború elveszett”

“Készülünk Donald Trump elnökségére“ – mondta Orbán Viktor Bécsben, ahol részt vett a svájci Weltwoche geopolitikai fórumán, és találkozott a Szabadságpárt vezetőivel, akik először értek el első helyet a választáson Ausztriában.

A Szabadságpárt – Orbán Viktorhoz hasonlóan – igen jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A Weltwoche geopolitikai fórumán kiderült az is, hogy a német szociáldemokrata Gerhard Schröder, aki Angela Merkel előtt volt kancellár, szintén Trumpot várja a Fehér Házba, mert tőle várja az ukrajnai háború lezárását. A nagy kérdés az, hogy mi lesz azután?

Újrakezdhető-e a nagy német álom az eurázsiai együttműködésről?

Ez eredetileg Bismarck, a vaskancellár álma volt Németország és Oroszország szövetsége az angolszász világgal szemben. Szépen csendben ezt az álmot elevenítette föl Kohl kancellár a német egyesítés után a huszadik század végén. Ezt folytatta a szociáldemokrata Gerhard Schröder és Angela Merkel, aki Orbán Viktor egyik be nem vallott mentora volt. A magyar miniszterelnök keleti nyitása ebbe illik bele, csakhogy Németország Putyin Ukrajna elleni agressziója után, kihátrált az európai – orosz – kínai együttműködésből. Orbán mint utolsó mohikán, kitart emellett az elképzelés mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter így beszélt erről Minszkben az eurázsiai konferencián, melyen felszólalt Lavrov orosz külügyminiszter is:

”a nemzetközi közösségnek a hidak felégetése helyett a hidak építésére kellene váltania. Vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, melyből minden fél sokat profitálhat”

– hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Minszkben.

Szijjártó Péter hozzátette: “ha nem következik be hamarosan változás a globális politikában, akkor a világ ismét blokkokra fog szakadni, ami ellentétes Magyarország érdekeivel. Ezért a magyar kormány a konnektivitás erősítésére törekszik. A párbeszéd hiánya miatt az Európai Unió kevésbé biztonságos és kevésbé versenyképes hely lett mint ezer nappal korábban.”

Ez célzás Putyin Ukrajna elleni agressziójára, mely 2022 február 24-én kezdődött meg.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Az amerikai stratégiai szakértők számára nem elfogadható egy európai – orosz – kínai együttműködés, mert egy kétmilliárdos blokk túlságosan erős kihívás lenne az USA számára. Washington olyan szövetségi rendszert akar, melyben az USA irányítása mellett Észak Amerika, Európa, Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland  venne részt. Ez megfelelő ellensúly lehet a kínai kihívással szemben. Európa népei erre az amerikai koncepcióra szavaznak, és ezt képviseli Donald Trump is.
Hol van itt játéktere a magyar diplomáciának?

Orbán Putyinnak tetszik, a NATO-nak nem

A magyar miniszterelnök látogatása Georgiában kicsapta a biztosítékot a NATO-ban, mert Orbán Viktor Putyin helytartójának gratulált miközben a Nyugat kétségesnek tartja a választásokat.

Kristersson konzervatív svéd miniszterelnök nyíltan bírálta emiatt Orbán Viktort, David Pressman, az USA budapesti nagykövete pedig összehívta a NATO tagállamok  képviseleteinek vezetőit, akik elítélték a magyar miniszterelnök georgiai szereplését.

A magyar diplomácia képviselői el sem mentek az összejövetelre noha Pressman nagykövet meghívta őket is. Orbán Viktor mindeddig nem talált megfelelő időpontot arra, hogy fogadja az USA budapesti nagykövetét. A magyar miniszterelnök nem is tagadja, hogy Trump győzelmére vár, és akkor pezsgőt bontana hiszen a régi – új elnök minden bizonnyal visszahívná a budapesti nagykövetet.

“A NATO frusztrációja Magyarországgal kapcsolatban elérte a forrpontot”

– írta a brüsszeli Politico.

David Pressman nagykövet szerint

“a növekvő függőségnek Moszkvától és Pekingtől illetve a gazdasági semlegesség politikája biztonsági problémát vet fel az USA és az euroatlanti érdekek szempontjából.”

Peszkov, Putyin szóvivője viszont méltatta Orbán Viktort: ”a legcsekélyebb vágyunk sincsen arra, hogy beavatkozzunk az európai civakodásba, de sokkal inkább szimpatizálunk Orbán Viktor független és konstruktív vonalával mint az európai diplomácia vezetőinek rövidlátó és ellentmondásos álláspontjával.”

Szijjártó Péter külügyminiszter Minszkben részt vesz az eurázsiai konferencián, ahol rajta kívül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a díszvendég.

Miért provokálja a NATO-t Orbán Viktor?

“A magyar miniszterelnök forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja“ – fejtegeti Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő a Facebookon. Ez minden bizonnyal túlzás, de érdemes arra emlékeztetni, hogy amikor Gorbacsov Magyarország függetlenségéről megállapodott az Egyesült Államokkal, akkor a rendszerváltó vezetők orosz listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, akinek a nevét akkor még senki sem ismerte. Kádár János ezért egyezett bele a Fidesz megalakulásába noha ellenzéki mozgalom létrehozását jogszabályok is tiltották. Orbán Moszkva és Washington jóváhagyásával mondta el a beszédét Nagy Imre temetésén 1989-ben: ruszkik haza!

A fiatal fideszes politikus ettől vált egy csapásra ismerté. A NATO belépéskor – 1999 – Orbán Viktor már miniszterelnök volt, és támogatta a csatlakozást bár mindenki meglepetésére amerikai helyett svéd vadászgépeket vásárolt. Akkoriban még a NATO együttműködött Oroszországgal, sőt Moszkva felvetette: ők is szívesen belépnének. Ebből semmi sem lett, és az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Csakhogy Orbán Viktor 2010 után elkötelezte magát – a német kancellárokhoz hasonlóan – az európai – orosz – kínai együttműködés mellett. Ez a koncepció Putyin Ukrajna elleni agressziójával elbukott. Orbán Viktor mégiscsak ezért harcol meg persze a túlélésért. Dead man walking?!…

Konzervatív svéd kormányfő: “Orbán talán Oroszország nevében beszélt Georgiában”

Keményen bírálta a magyar miniszterelnököt a svéd kormányfő, aki közölte: ”a választási csalások miatt Svédország felfüggeszti kapcsolatait Georgiával”, melyet korábban Grúziának hívtak.

A választásokon a kormánypárt győzött, de megfigyelők szerint sok visszaélés történt. A Putyinbarát kormánypárt győzelme után azonnal Tbiliszibe utazott a magyar miniszterelnök – népes küldöttség élén -, és a helyszínen gratulált a “választási sikerhez”. Szijjártó Péter külügyminiszter, a küldöttség tagjaként, úgy is mint Orbán Viktor első janicsárja nekiment Brüsszelnek: ”nem azok győztek, akiket ők akartak.”

Orbán hasonló hangnemben azt írta a Facebookon, hogy

“Georgia a béke mellett döntött, mert nem akarta, hogy az ország második Ukrajna legyen!”

Válaszul a svéd konzervatív miniszterelnök hangsúlyozta: ”Orbán Viktor nem az Európai Unió és nem Svédország nevében beszélt. Talán inkább Oroszország nevében, de nem a mi nevünkben!” Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet Budapesten.

Szijjártó és Lavrov Minszkben

A magyar diplomácia vezetője felszólal Minszkben az eurázsiai biztonságpolitikai konferencián, ahol a másik díszvendég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta tizenegyszer járt Oroszországban. Fehéroroszországban hasonló forgatókönyv valósult meg mint Georgiában:

Putyin támogatásával és választási csalással győztek a kormánypárti erők, majd pedig a tiltakozó tüntetőket a hatalom brutálisan leverte.

A magyar kormány akkor is Lukasenka fehérorosz elnöknek gratulált míg a nyugati államok a tüntetőket támogatták.

“Orbán forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja”

Ez a véleménye Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Facebookon ismerteti nézeteit. Orbán és Putyin titokzatos kapcsolatáról már sok feltételezés látott napvilágot, de egyértelmű bizonyítékkal senki sem szolgált. Korábban Orbán Viktor a német kancellárok vonalát követte: Kohl, Schröder és Merkel igen jó kapcsolatot ápolt Putyinnal. Schröder ex kancellár ma is az orosz elnök bizalmasai közé tartozik, és a Gazprom egyik vezetőjeként csinos jövedelmet húz a Kremltől.

Putyin a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait.

Egy ilyen lista eljutott Washingtonba is, de ott nem találtak rajta magyar nevet. Az orosz oligarcha, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki kiadta a listát, kizuhant egy kórház ötödik emeletéről Moszkvában. Biztonságpolitikai szakértők azt ajánlják Ursula von der Leyennek, hogy a brüsszeli bizottság szervezze meg az európai CIA-t, amely megvédhetné az Európai Uniót az orosz befolyástól. Az Orbán kormány nemigen tart az orosz befolyástól: a budapesti külügyben vígan kutattak az orosz titkosszolgálat hekkerei, és csak azután lett vége a dolognak, hogy az amerikai kémelhárítás értesítette magyar partnereit.

Orbán Viktor nemrég lecserélte a katonai hírszerzés vezetőit, akik egyben a kémelhárítást is irányítják Magyarországon. A korábbi vezetők elkötelezettek voltak a NATO iránt, az új vezetésről ezt már nem mindenki veszi biztosra.

A magyar kormány oroszbarát politikája miatt nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is elszigetelődik. Orbán azért nem teljesen magányos: a moszkvai sajtó büszkén jelezte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök részt vesz a nagy Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában jövő májusban. Akkor ünneplik Oroszországban a náci Németország fölötti győzelem 80-ik évfordulóját. Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt sok nyugati politikus is részt vett hasonló ünnepségeken Moszkvában, de azóta csak Putyin leghűségesebb barátai tartanak ki. Kérdés, hogy Orbán vagy Szijjártó köztük lesz-e?

Orbán rémálma: fellendülés helyett visszaesett a gazdaság

A harmadik negyedévben 0,7%-kal csökkent a GDP vagyis az a fellendülés, melyet az Orbán kormány remélt, sehol sincsen. Jövőre Orbán Viktor 3-6%-os növekedést jósolt, ez annál egyszerűbb  lesz, hogy a most mínuszba süllyedt GDP-t könnyebb lesz növelni. A forint értéke is csökkent, ezért ha euróban vagy dollárban mérjük, akkor a magyar gazdaság teljesítménye még szánalmasabb.

A magyar ipar, az építőipar és a mezőgazdaság jelentősége egyaránt csökkent. Raskó György a Facebookon még a lesújtó GDP adat közlése előtt így vázolta fel a helyzetet:

“A magyar falvak népessége félmillióval csökkent”

A nagybirtokok profitálnak Orbán agrár politikájából, a többiek viszont a létükért küzdenek –  írta Raskó György a Facebookon. Az Antall kormány egykori agrár államtitkára, aki maga is nagyvállalkozó, jelenleg Magyar Péter tanácsadója. Őszinte vitát sürget a magyar agrár szféra helyzetéről:

„A magyar falvakban agrár tevékenységből nem lehet megélni, leszámítva azt a 45-50 ezer családot, melynek a vagyonosodása valóban imponáló.

Több ezerre tehető azoknak a gazdáknak a száma, akiknek a családi vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Közben a magyar falvakban már 250 ezer üres porta van – KSH adat -, 75 ezer kiskertben semmiféle mezőgazdasági tevékenység sem folyik. Az elmúlt két évtizedben mintegy félmillió falusi honfitársunk hagyta el a faluját, költözött a Nyugat Dunántúlra vagy meg sem állt a Lajtánál.”

Magyar Péter az Európai Parlament agrár bizottságába került be nyilvánvalóan azért, mert Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, melyekben az agrár szektornak viszonylag nagy szerepe jutott a múltban.

Minél gyengébb a magyar gazdaság teljesítménye annál népszerűbb Magyar Péter

Minthogy a magyar lakosság életszínvonala a Covid pandémia óta stagnál illetve csökken, ezért a kormány gazdaságpolitikájával sokkal elégedetlenebb az ország mint korábban. Orbán Viktor tisztában van azzal, hogy a huszas évek “hét szűk esztendőt“ jelentenek majd. Erről a 2022-es választások után beszélt a miniszterelnök. A nemzeti együttműködés rendszere vészhelyzetben van, és senki sem tudja: miképp lábalhat ki belőle. A külső források elapadtak, mert az Európai Unió befagyasztotta az euró milliárdok jórészét, és világossá tette ország – világ előtt: amíg Orbán a miniszterelnök addíg Magyarország nem jut hozzá az uniós támogatás nagy részéhez. Brüsszel minden bizonnyal a lengyel példát kívánja követni: Varsóban Donald Tusk azonnal megkapta az uniós euró milliárdokat mihelyt legyőzte a választáson Orbán Viktor szövetségesét, Jaroslaw Kaczynskit. Magyar Péter ugyanerre számíthat, ha legyőzi Orbán Viktort. Az üzleti világ pedig számolni kezd: mennyit ér meg nekünk Orbán Viktor?!…

Orbán 30 milliárdos adóelegedéssel támogatta vejét

A magyar miniszterelnök nemcsak az országot vészhelyzetbe kormányzó maffia Keresztapja, de gondos családfő is – ezt erősítette meg Tiborcz István a LinkedIn egyik bejegyzésében: “büszke vagyok arra, hogy a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött olyan műemlék épületek felújítására és megmentésére mint a turai kastély, a Dorothea Hotel épületegyüttese vagy az Adria Palota, visszaállítja eredeti szépségüket, megőrizve azokat a következő generációknak.

A hatályos adózási törvények adta lehetőségekkel élve összesen ennek a hét évnek a során a cég ennek töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesített  adókedvezményként miközben a BDPST csoport 2023-ban több mint 15 milliárd adót fizetett be a magyar költségvetésnek és a különböző önkormányzatoknak.”

Miért közölte ezt a világgal Tiborcz István, aki fiatal kora ellenére máris a tíz leggazdagabb magyar közé tartozik, noha nem veheti még fel a versenyt Mészáros Lőrinccel, akinek vagyona immár meghaladja az 1000 milliárd forintot!

Magyar Péter, az ellenzék vezére így írt erről hétfőn: ”nem elég, hogy Tiborcz 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ, Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!” –

írta Magyar Péter, akinek Tisza pártja immár utolérte népszerűségben a Fideszt.

“Tanácsot ad vagy kap Orbán Georgiában?”

Ezután érdeklődik Magyar Péter annak kapcsán, hogy a magyar miniszterelnök rögtön támogatásáról biztosította Tbilisziben az oroszbarát pártot, amely kétes körülmények között nyerte meg a választást.

“Nem túl jó jel az oroszbarát kormánynak, hogy Orbán ilyen látogatásai után általában felkelés vagy háború szokott kitörni” – írta Magyar Péter arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök elutazott Fehéroroszországba is, hogy támogassa a Putyin-barát rendszert, mely ellen felkelés indult az elcsalt választás után. A Nyugat-barát felkelést Lukasenka elnök Putyin intenzív támogatásával leverte. A magyar miniszterelnök nem sokkal azelőtt találkozott Putyinnal Moszkvában, hogy az orosz csapatok megindultak Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Elmondta-e Putyin Orbánnak, hogy Ukrajna megtámadására készül? Valószínűleg nem hiszen erről nagyon szűk körben döntöttek Moszkvában, ahol minden bizonnyal Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Kádár és Grósz utódának tekintik Orbán Viktort, a nemzeti szuverenitás nagy bajnokát.

Mit mondott most Orbán Tbilisziben?

“A georgiai emberek nem engedték meg, hogy országukat második Ukrajnává tegyék. Támogatni fogjuk Georgia európai integrációs erőfeszítéseit és a magyar-georgiai kapcsolatok fejlesztését.”

Sztálin még feleséget is adott Rákosi elvtársnak

A szovjet diktátor mielőtt hazaküldte Magyarországra a kommunisták vezérét, hogy átvegye a hatalmat az országban, ahol a párttámogatottsága minimális volt, parancsba adta Rákosi Mátyásnak: meg kell nősülnie! “Az ország vezetőjének kell, hogy asszonya legyen!” – mennydörgött a grúz diktátor, aki magányosan élt miután neje “öngyilkos lett”. Sztálin mindjárt feleséget is ajánlott “legjobb magyar tanítványának”, a szovjet állambiztonság egyik munkatársnőjét.

Rákosi tiltakozott mondván: ”Sztálin elvtárs, én impotens lettem miután tizenhat évet húztam le a Csillag börtönben Szegeden.” Rákosi tiltakozása hiábavalónak bizonyult, hátralevő éveit a szovjet kémnő oldalán élte le 1956-ig Magyarországon utána pedig a nagy Szovjetunióban.

Vajon Orbán Viktor miért rajong ennyire Vlagyimir Putyinért, hogy azonnal Tbiliszibe sietett népes magyar delegáció élén a kétes értékű választások után? Bidzina Ivanisvili, Putyin georgiai helytartója a KGB jóvoltából vált dollár milliárdossá Moszkvában, és ezért követi az orosz diktátort. Évtizedek óta ismerik egymást Putyinnal. Vajon Orbán Viktor mióta ismeri Putyint, aki újjászervezte a KGB-t az ezredfordulón?

“Három gyárat akar bezárni a Volkswagen Németországban”

A német autóóriás üzemi tanácsának elnöke bejelentette, hogy három németországi gyárát bezárja. A bezárás puszta tényén túl hatalmas jelentősége van a lépésnek az egész német gazdaság szempontjából.

“Minden német gyárat érintenek ezek a tervek. Leépítés ugyanis mindenütt lesz. Több tízezer munkahely kerülhet veszélybe”  – hangsúlyozta Daniela Cavallo.

“A Volkswagen teljes részlegeket szervezne ki külföldre” – tette hozzá az üzemi tanács elnöke, aki szerint:

”senki sem érezheti magát biztonságban, mert azok, akik megúszhatják a leépítést, átlagosan 10%-os bércsökkenést lesznek kénytelenek elfogadni.”

A Volkswagen vezetése egyúttal azt tervezi, hogy a bónuszok jórészét is megszünteti illetve az összegeket csökkenti. A jövőben nem jár például jutalom 25 vagy 30 éves munkaviszony után.

Mit mond a Volkswagen?

“A cél az, hogy a vállalatot versenyképessé tegyük hosszú távon is. Olyan digitális fenntartható technológiát akarunk alkalmazni, amellyel kiváló minőségű termékeket tudunk majd vinni a világpiacra. Mindezt úgy, hogy az árak vonzóak legyenek a vásárlóknak és a Volkswagen nyereséges legyen.”

Keserű konklúzió a végén:

”az európai autós piac stagnál, és ez a közeli jövőben nem is változik meg” – jósolja Európa legnagyobb autós cége, a Volkswagen, amely a világháború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben.

120 ezer embert foglalkoztat a Volkswagen Németországban

Ennek körülbelül a felét a központban Wolfsburgban, ahol minden a Volkswagenről szól. Mi lesz velük? 10 gyár állítja elő a Volkswagen autókat Németországban: hat Alsó Szászországban, három Szászországban és egy Hessenben. Osnabrückben zárnák be az egyik Volkswagen gyárat, ott 2300 ember dolgozik.

A Volkswagen külföldön is foglalkozik a gyár bezárásának gondolatával: Brüsszelben nem találtak új befektetőt, ezért valószínűleg elkerülhetetlen az üzem felszámolása. Brüsszelben az Audi Q8 e-tront gyártják, a termelést áthelyezik Mexikóba, ahol alacsonyabbak a munkabérek, lazábbak a környezetvédelmi szabályok és közelebb van az Egyesült Államok, melynek piacán dinamikusan növekszik az elektromos autók iránti igény. A brüsszeli gyár bezárása 3000 embert érinthet.

Kína és az USA a felelős?

Sokan a kínai elektromos autók konkurrenciáját illetve az USA protekcionista politikáját hibáztatják a Volkswagen nehézségeiért, de a pekingi Global Times szerint az európai autóipar saját gyenge teljesítményének köszönheti, hogy lemarad a globális versenyben:

”A nagy párizsi autószalon azt mutatta, hogy a kínai elektromos autókra kivetett vámok nem riasztják el a kínai cégeket attól, hogy az európai piacon árusítsanak. A kínai cégek új autókkal és új technológiákkal voltak jelen.”

A kínaiak párizsi jelenlétének már a címe is az új fejlesztési irányt jelzett: ”intelligent manufacturing in China” – vagyis a mesterséges intelligencia felhasználása az autók előállításában.

Peking együttműködést kínál Európának:

”A globális újítási versenyben Európa és az USA túlreagálta a kínai konkurenciát.

Franciaországhoz hasonlóan minden ország kezd rájönni arra, hogy a technológia fejlesztését elsősorban saját magának kell megoldania, de az újítás nem zárt folyamat. Szükség van versenyre és együttműködésre ezen a téren is. A kínai autóipar épp így érte el az eredményeit” – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

Amely persze arról nem ír, hogy Kínában a munkabérek még mindig sokkal alacsonyabbak mint Európában vagy az Egyesült Államokban, és a környezetvédelmi előírások sokkal lazábbak mint a vetélytársaknál.

Ezért gyárt több autót a Volkswagen Kínában mint Európában, ezért működteti legnagyobb gyárát a Tesla is Sanghajban. A kínaiak immár világszínvonalú termékeket tudnak előállítani lényegesen alacsonyabb munkabérekkel mint a vetélytársak, ezzel a versenyelőnnyel nemcsak a Volkswagen nem tud mit kezdeni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK