Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orosz megerősítés: háborúra készülünk az Egyesült Államok ellen!

0

Trump elnök felmondta azt a nukleáris rakéta egyezményt, melyet még Reagan elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első embere írt alá a hidegháború végén. Washington szerint erre azért van szükség, mert Oroszország megsérti az egyezményt. Válaszul az ENSZ-ben Andrej Belouszov külügyi főosztályvezető helyettes elmondta: készülünk a háborúra, mert az Egyesült Államok is arra készül! Szerinte az amerikai rakéták fenyegetik Oroszországot. Putyin elnök hangsúlyozta Trump döntésével kapcsolatban, hogy Oroszország célbaveszi azokat az európai államokat is, melyek területéről amerikai rakéták fenyegetik Moszkva biztonságát.

Trump célja nem más mint a katonai költségvetés folyamatos emelése az orosz veszélyre hivatkozva – állítja az Rt.com portál, mely általában hűségesen tolmácsolja Putyin elnök épp aktuális nézeteit. John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég járt Moszkvában. Trump meghívta Vlagyimir Putyint Washingtonba. Az USA és Oroszország elnöke nemzetközi tanácskozások szünetében találkozhat egymással Párizsban és Argentínában is. Legutóbb Helsinkiben volt csúcstalálkozó az amerikai elnök és az orosz államfő között. Akkor még semmi sem utalt arra, hogy az Egyesült Államok hamarosan felmondja azt a stratégiai fontosságú nukleáris rakéta egyezményt, mely véget vetett a hidegháborúnak a nyolcvanas évek végén.

Mi lenne, ha hirtelen eltűnnének a zsidók

0

A színpadon hallható mocskolódások manapság közforgalomban vannak. A New York Times tudósítása megállapítja, hogy a színházak továbbra is bírálják a kormányt, illetve tabukérdéseket vetnek fel, noha a hatalom a saját embereit állítja a legfontosabb társulatok élére.

A gyűlölet igencsak napirenden van Magyarországon, amióta Orbán Viktor hatalomra került. A kormány által fizetett hirdetések figyelmeztettek az migránsok, az EU és Soros által jelentett veszélyre. A gyűlöletbeszéd ilyen mértékű elterjedése aggodalmat keltett világban, de az országon belül is, hiszen a 2. világháborúban több mint félmillió zsidót irtottak ki és az antiszemitizmus jó ideje járványosnak tekinthető. Heisler András azt mondja, a romákkal és a menekültekkel szemben nagyobb az ellenségesség, mint a zsidókkal szemben, de a történelmi tapasztalatok azt mutatják, nem jó az, ha ekkora gyűlölet halmozódott fel.

Mindezt annak kapcsán írja a New York Times, hogy Gólem Színházban bemutattak egy új darabot, amely azzal foglalkozik, mi történne, ha hirtelen eltűnnének a zsidók. Borgula András, az igazgató kifejti, hogy a gyűlöletet, mint olyat akarták kipellengérezni, a zsidóellenesség annak csupán az egyik alfaja. De arról is beszél, hogy a színpadon hallható mocskolódások manapság közforgalomban vannak. A tudósítás hozzáteszi, hogy a színházak továbbra is bírálják a kormányt, illetve tabukérdéseket vetnek fel, noha a hatalom a saját embereit állítja a legfontosabb társulatok élére. Egyébként zsidók mostanság nemigen tűnnek el, de bizonyos intézmények annál inkább: egyetemeket zárnak be és nincs már Népszabadság sem. Borgula azonban leginkább attól tart, hogy az ilyen esetek ellenére nem történik semmi sem, a társadalom simán napirendre tér fölöttük.

A GroKo vége(?)

Németországban GroKo-nak hívják a nagykoalíciót (Große Koalition). Ennek a végét jelentheti ha a most vasárnapi tartományi választáson Hessen-ben, a hatalmon lévő kereszténydemokraták (CDU) nem kapják meg a kormányzáshoz szükséges támogatást. Ez a gondolat már a október 14-i bajor helyhatósági választáskor is felmerült, előrevetítve, hogy Merkel kancellárnak és kormányának valószínűleg új (országos) választást kell tartania. Ez nem a merkeli politika kudarcát jelenti, hanem a politikai paletta átrendeződését. Mindenekelőtt a szociáldemokraták súlyos szavazatvesztését országosan és tartományi szinten egyaránt. Igen, a baloldal, és annak vezető ereje a szociáldemokraták, csúfos vereséget szenvedtek országszerte. Bajorországban például egyszámjegyű (9,7 %) lett a végeredmény, mely (Nyugat-)Németország fennállása óta ilyen alacsony még nem volt! Ez pedig a berlini, központi, szövetségi kormány működését is veszélybe sodorhatja.

Hogy érhető legyen. Németül „Volkspartei”-nek (magyarul, szabadon kb. tömegpártnak) nevezik azokat a stabil és erős pártokat, amelyek a választásokon rendszeresen(!) 30 százalék feletti eredményt érnek el. Két ilyen néppárt (Volkspartei) volt eddig Németországban: a baloldali (SPD = szociáldemokraták) és a jobboldali („uniós pártok” = CDU/CSU). Ez a két formátum uralta a nyugatnémet politikai életet a Szövetségi Köztársaság megalakulása óta. Az első tíz évben (1949-59) az Adenauer vezette „konzervatívok” irányították az országot, és teremtették meg azt a szociális jólétet, ami a „gazdasági csodához” vezetett, és, amelynek értelmi szerzője az ugyancsak jobboldali, szociálisan érzékeny Ludwig Erhard (CDU) közgazdász volt. Ő vezette be, hogy a legmagasabb állami fizetés nem lehet több a legalacsonyabb állami fizetés 10-szerésénél. Mint gazdasági miniszter 1949-63 között ő alapozta meg a szociális piacgazdaságot, mely napjainkban is a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági rendszere.

A szociáldemokratákat fenntartással fogadták a hidegháború idején, különösen az amerikai megszállási hatóság. Történelmi tény, hogy a szociáldemokraták hajlamosak kiegyezni a Lenin-féle kommunistákkal, annak ellenére, hogy a zimmerwaldi konferencia (1915) óta a Lenin, majd Sztálin vezette kommunisták (Komintern) „ősellenségnek” tekintették a marxista alapok követőik. Lásd az eszerek (SZR = szociálforradalmárok) szó szerinti likvidálása (1918 január), majd 1945-től Kelet-Európa szerte a szovjet fegyverek árnyékában egyesített két párt (szociáldemokraták és kommunisták) tagjai közül a szociáldemokraták ellehetetlenítését, részben fizikai megsemmisítését. Ennek ellenére, a (nyugatnémet) szociáldemokraták a „keleti nyitás” (Ostpolitik) hívei lettek, mondván, ha a (szélsőbaloldali) moszkoviták keményvonalasak, akkor (a jobboldali) szociáldemokratáknak kell engedniük, az elnyomott népek helyzetének javítása érdekében.

Ez a politikai elgondolás szimpatikus lett Nyugat-Németországban, és részben a KGST országaiban (ha még van, aki ismeri ezt a rövidítést). Tehát, két „néppárt” (tömegpárt) uralta a nyugatnémet politikát. Harmadikként ott voltak a szabaddemokraták (FDP), akik sohasem érték el a 30 százalékot, viszont időnként a mérleg nyelve szerepét töltötték be. Azaz mindkét nagy párttal (SPD, CDU/CSU) hajlandóak voltak koalícióra lépni a stabil, folyamatos kormányzás érdekében.

A 1968-as diáklázadások megmutatták, hogy a fiatal értelmiség kételkedik a fennálló demokráciában. A hidegháború idején új mozgalom indult a környezetvédelem, a béke, és a női egyenjogúság érdekében, ami 1980-ban szövetségi szinten új párt, a Zöldpárt, megalakulásához vezetett. Ez volt a világ (akkor még) egyetlen olyan pártja, melynek fő célja a környezet védelme lett. Az USA-ban ma sincs ilyen párt, igaz, ott a környezetvédelem (különösen Kaliforniában) a helyi hatóságok, minisztériumok feladata, nem pedig egy politikai tömörülésé. A nyugatnémet Zöldek a 80-es évekre lettek helyi, tartományi és országos szinten parlamenti tényezők, új színt hozva az addigi politikai életbe. A tornacipős (környezetvédelmi) miniszter, Joschka Fischer, a parlamentbe pulloverben megjelenő képviselők, a tanácskozás alatt horgoló, kötő képviselő asszonyok, akik az otthonosság kedvéért cserepes virágot is hoztak magukkal. Mind-mind egy új kor jellegzetes figurái. Politikailag a szociáldemokratákhoz álltak közelebb, atomellenesek voltak. Érdekes, a Zöldek az NDK-át nem bírálták, szinte nem is akartak róla tudomást venni. A (berlini) Fal lebontása után jelent meg az NDK kommunista utódpártja (a Baloldal = die Linke) a politikai színtéren, majd napjainkra az ugyancsak volt NDK területén népszerű szélsőjobboldali formáció, a migráns-ellenes Alternatíva Németországért (AfD).

A tavalyi országos választáson sok szavazatot vesztett a két „történelmi” néppárt, és szétaprózódva, de megerősödtek az önálló kormányalakításra alkalmatlan pártok. No, meg amelyekkel a parlamentáris pártok eleve nem voltak hajlandók koalícióra lépni (die Linke, AfD). A kormányalakításra felhatalmazást kapott addigi kancellár asszony, Angela Merkel, úgy látta, hogy az addigi jól működött nagykoalíció mentheti meg az országot egy újabb általános választástól, ami milliókba kerülne, és megnehezítené a gazdasági életet. Hiszen, amíg nincs elfogadott költségvetés, addig a vállalkozások nem tudnak tervezni, nem tudják, mekkorák lesznek az egyes adóterhek, és az esetleges adókedvezmények. Merkel úgy látta, hogy ismét a nagykoalíció lehetne a legelfogadhatóbb megoldás. Fél év kellett, hogy fedél alá hozza a két néppárt (SPD, CDU/CSU) közös kormányzását, a nagykoalíciót. Ez a hagyományos felállás, azonban lassan korrodál, egyre kevesebb szavazati bázisa van mindkét oldalnak. Berlinnek a vészjelzést a bajor választás adta. Ahol, az addig 50 % feletti eredményt produkáló jobboldal (CSU) mindössze 37 százalékot ért el. Önámító sovány vigasz, hogy továbbra is a CSU a jobboldal legerősebb pártja Bajorországban, hiszen egyedüli kormányzásra képtelen! Ugyanakkor a berlini, szövetségi koalíciós partner, az SPD, még a 10 százalékot sem érte el – (bajor) tartományi szinten. Merkel, és a központi (szövetségi) kormány, Berlin, utolsó reménye Hessen, ahol most vasárnap tartanak helyhatósági választást, és ahol az előrejelzések szerint a CDU 28%, az SPD és Zöldek 20-20 %, az AfD 12%, a die Linke és az FDP (szabaddemokraták) 8-8 százalék várományosa. Tehát, a hagyományos „néppárti” 30 százalékot egyik párt sem éri el. Ezt Berlinben is látják, és már az új országos választások kiírását latolgatják, ahol kérdéses Merkel indulása.

A számok és a tények fényében a szociáldemokraták (SPD) borzasztó gyenge szereplése minden bajok okozója. Ugyanakkor a bajor példa mutatja, hogy feltörekvőben vannak a Zöldek, akik újabban (két héttel ezelőtt Münchenben) a polgári, keresztény és liberális értékek követőinek tüntetik fel magukat. Mintha a Zöldek felismerték volna a globális változást, a „jobbratolódást”, és ezért a természetszeretetet, a környezetvédelmet (alternatív energiaforrások), valamint az elesettek, rászorulók megsegítését valódi alternatívának tekintik a baloldaltól elforduló tömegek számára.

Stephen Elekes

Bródy János ( 60 fölött:Tini) új dala – előzetes

0

Előzetes:
Egy új dal + új vers + új klip.
+ Kirschner Péter fantasztikus gitárszólója.
Bemutató: November 6. a Lángoló Gitárok oldalán
(Csak itt, csak most, csak neked.)

Akit a hazája nem szeretett

Előzetes: Egy új dal + új vers + új klip.+ Kirschner Péter fantasztikus gitárszólója.Bemutató: November 6. a Lángoló Gitárok oldalán(Csak itt, csak most, csak neked.)

Közzétette: Bródy János – 2018. október 21., vasárnap

Bréking nyúz, 2018. október 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ha Nagy-Britanniában fehér férfiakat ábrázoló falfestmény vagy, kezdj el rettegni, mert meg leszel rongálva. A rendőrök csendben álltak, előkészítették a papír zsebkendőket, hogy ha majd ki kell fújni a forradalmárok nóziját, akkor kéznél legyen. A gonosz Orbánék csak kitalálják ezt az egészet, hogy Demeter Mártának rosszat csináljanak.

 

A baloldal bosszújától félnek a fehér falfestmények

„Egy ikonikus, az első világháborúban elesett egyetemistákat ábrázoló falfestmény megrongálását tervezi Nagy-Britanniában egy baloldali aktivista mindössze azért, mert a műalkotáson szereplő alakok fehérek. A nyilvánvalóan fehérgyűlölő Dawes emiatt az ikonikus festmény megrongálásáról, átfestéséről beszélt egy Twitter-üzenetben: Jegyezzétek meg azt, amit most mondok: nekimegyünk ennek a fehér férfiakat ábrázoló falfestménynek még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy nekem kell átfesteni.

Egy későbbi bejegyzésben pedig azt írta, „fehér emberekként rendkívül figyelmetlenek és szűk látókörűek vagyunk, és ezt még csak észre sem vesszük. Hallgassatok a fekete barátaitokra/kollégáitokra/diákjaitokra, és kérdezzétek meg tőlük, miként válhatnátok a segítségükre!”

Mint ismert, a híres festményt Sir William Rothenstein festette, aki a méltán elismert Royal College of Art művészeti egyetem egykori igazgatója volt. A műalkotást a University of Southampton 1959-ben állította ki, miután a festő fia az egyetemnek ajándékozta azt.” (888: Fehér, hősi halottakat ábrázoló falfestmény megrongálását tervezi egy baloldali aktivista)

Ha egyes forradalmároknál becsúszik a nagydolog

„A rendőrök csendben álltak, előkészítették a papír zsebkendőket, hogy ha majd ki kell fújni a forradalmárok nóziját, akkor kéznél legyen, és szóltak nekik, hogy vegyenek elő nedves popsitörlőt is, ha egyes forradalmároknál becsúszik a nagydolog, de a rendőrök közölték, hogy erre csak jelentős prémium ellenében hajlandóak, úgyhogy ez elmaradt.

A forradalom csúcspontján a forradalmárok megérdeklődték a Kálló Gergely nevű alvezér forradalmártól, aki amúgy a dolgos hétköznapokon kávét főz választókerületi elnökként, szóval megkérdezték ezt a Kállót, hogy mikor kell elkezdeni dobálni a tojást. A Kálló erre azt válaszolta, hogy majd akkor, ha „a Szaszi szól”.

Ez volt a forradalom csúcspontja.” (Magyar Idők, Bayer Zsolt, Forradalmak kora)

Kacsaként döngető fake-news rakéták a világhálón

„… a gonosz Orbánék csak kitalálják ezt az egészet, hogy Demeter Mártának rosszat csináljanak, hiszen olyan félelmetes jelenség, és a mögötte álló alakulat is kormánydöntögető erővel bír, ami ellen tenni muszáj. Ez a történet két dologra enged következtetni. Az egyik az, hogy Demeter Márta funkcionális analfabéta, hiszen amikor kikérte betekintésre az iratokat, látnia kellett, hogy kiről is van szó. Ennek ellenére beszélt butaságokat, ami vagy azt mutatja, hogy dilettáns és felkészületlen, vagy azt, hogy szándékosan hagyta figyelmen kívül a tényeket. Nos, amennyiben ez utóbbi az igaz, akkor az még rosszabb, mintha simán csak nem tudna olvasni. Ugyanis ebben az esetben politikai haszonszerzés céljából ártatlanokat is képes beáldozni merő rosszindulatból, Orbán-gyűlöletből, leírva őket járulékos veszteségként.

Ez utóbbi eset már csak azért is elképzelhető, mert tudta, hogy partnerei is vannak a hazugság elterjesztéséhez. A roppant haladó és emberi jogokra oly érzékeny baloldali média ugyanis tényként kezelve közölte Demeter Márta állításait. Szereplői tették ezt úgy, hogy nem is vették a fáradságot, hogy legalább ők utánanézzenek a tényeknek, ha már a képviselő asszony erre nem ért rá, vagy nem érdekelte. Gyönyörűen beindították a fake news-rakétáikat, szépen végigdöngették ezzel a kacsával a világhálót, hogy aztán mélyen hallgassanak a valóságról, amikor kiderült. Sőt, vannak akik egyenesen arról írnak, hogy a kormánypárt kitalált egy fiktív századost egy fiktív családdal. Cáfolatként csak azt fogadnák el, ha az említett személy kiállna a nyilvánosság elé, hogy aztán tovább zaklathassák őt és a családját. Szerintük így kell működnie egy felelős médiumnak. Demeter Márta pedig ezzel összhangban időközben rákönyökölt a törlés gombra, és igyekezett eltüntetni a hülyeségére rávilágító kommenteket a Facebook-oldalán, ahogyan azt a haladó, szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát nap mint nap féltő demokratáktól megszokhattuk. Mert ami törölhető, az nincs is, így ő nem is csinált semmi rosszat, és nem is érti, mi a gond.” (Magyar Hírlap: Nagy Dóra: Márta nem érti.)

Pécsen felmentették a hajléktalant

A szabadpecs.hu információja szerint Pécsen  megszüntették az eljárást azzal az idős férfival szemben, akit hajléktalansága miatt vontak szabálysértési eljárás alá. A rendőrség nem fellebbezett, a férfi szabadon távozhatott.

Az eljárást lefolytató bírósági titkár azzal indokolta döntését, hogy kiforratlan a jogszabály alkalmazása. Például, nem tisztázott a rendőrség mivel igazolja a három felszólítást a hajléktalan jogszabályba ütköző cselekedetéről.
Figyelembe vette továbbá, hogy a férfi kijelentette: időközben megoldottá vált az éjszakai szállása.

Feszült helyzet a boszniai-horvát határon

0

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Horvátországba, azaz az unióba akarnak bejutni.

Legkevesebb három menekült megsebesült a boszniai-horvát határon szerdán, a migránsok és a rendőrök összecsapásában. A tömeg két nap várakozás után törte át a határon álló kordont, abban a reményben, hogy így átjutnak az Európai Unió határán Nyugat-Európa felé, de a horvát rendőrök vízágyúval tartották vissza a köveket dobáló embereket, írja a euronews.com.

„Nincs más választásunk, nincs több pénzünk, mindenünk elveszett, és itt nem maradhatunk. Nincs meleg hely, ahol meghúzhatnánk magunkat, nincs ágyunk, napok óta nem aludtunk, hónapok óta nem aludtuk ki magunkat igazán” – mondta egy iráni férfi.

Az elmúlt időszakban egyre több menekülő balkáni útvonala keresztezte Boszniát. Idén ezidáig legkevesebb 16 ezren léptek be az országba. Közülük több ezren ott is rekedtek, elsősorban Bihaćon és környékén, mert Horvátország nem engedi be területére az illegális határátlépőket.

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Többségükben az ország nyugati részében, a horvát határhoz közeli Bihać környékén zsúfolódtak össze, ahol parkokban és romos épületekben vertek tábort. A boszniai hatóságok szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerb és a montenegrói rendőrök átengedik őket a határon.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat több mint két és fél évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó menekültek száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, s náluk akarnak menedéket kérni.

Az említett útvonal lezárása óta a bevándorlók új útvonalakon, többségében Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznek Horvátországba, majd onnét Szlovénián keresztül Nyugat-Európába próbálnak meg eljutni. A határsértések mindennaposak.

Amerika óva inti Közép-Európát

Nem elfogadható a kontinens középső övezetében, hogy a szövetségesek olyan terveket támogassanak, mint a Török Áramlat gázvezeték, vagy költséges nukleáris üzletekbe vágjanak bele, noha az még inkább kiszolgáltatottabbá teszi őket megint csak azzal a Moszkvával szemben, amely miatt annak idején csatlakoztak a NATO-hoz.

Napjainkban újraéledt a nagyhatalmi harc a világban, és ezt igen erősen érezni Közép- és Kelet-Európában. Erre figyelmeztetett Washingtonban az Atlanti Tanács konferenciáján a térségért felelős helyettes államtitkár. Wess Mitchell kiemelte: Oroszország ismét katonai tényezőnek számít a régióban. Messze túl a saját határain manipulatív célokból veti be energiát, korrumpál és hamis propagandát terjeszt, hogy belülről gyengítse meg a Nyugathoz tartozó nemzeteket és aláássa kapcsolatukat az Egyesült Államokkal. Emellett a történelemben először Kína is jelentős szereplővé lépett elő ezen a tájon. Politikájának fő eszköze a gazdasági hitel. Tavaly már 43 milliárd dollárt fektetett be a földrészen, 360 céget vett meg és a kikötői kapacitások csaknem egytizedét tartja kézben.

Az USA vetélytársai részben azért tudnak előretörni Közép- és Kelet-Európában, mert a Nyugat sokáig nem vette komolyan a versenyt. Nem figyelt fel arra, mennyire fontos a nemzetállam, a szuverenitás. A nemzetközi szervezetek pedig több esetben is már nem a biztonságot és a polgárok érdekeit szolgálják. Igencsak elmozdultak azok az alapok, amikre a 2. világháború utána rend épült. Ennélfogva sürgősen meg kell erősíteni a Nyugatot. A feladat Európa keleti határainál kezdődik, Ukrajnában és Grúziában, ahol létveszélyben van a függetlenség, mert egyfelől a függetlenségüket katonai fenyegetés éri, másfelől pedig külső erők megpróbálják bedönteni demokratikus intézményeiket. A kontinens középső részén már olyan szintet ért el a politikai és gazdasági behatolás, ami idővel megroppanthatja az érintett országok önállóságát és megoszthatja a NATO-t.

Amerikának abból kell kiindulnia, hogy bizonyos kormányok nem maradnak automatikusan az USA barátai, ám azt meg kell akadályozni, hogy a riválisok vegyék át az irányítást a régióban. Ehhez aktív diplomáciára van szükség, amibe beletartozik, hogy erőteljesen érvényesíteni kell az Egyesült Államok érdekeit. Ehhez olyan országokkal is együtt kell működni, amelyekkel egyébként nagyon élesek a nézetkülönbségek, ám a külső vetélytársak éppen ezeket az ellentéteket használhatják ki.  A befolyásért vívott küzdelem azt is igényli, hogy az eddiginél jobban oda kell figyelni a gazdasági szálakra. Ehhez a washingtoni kormányzat megkétszerezi az e célra szolgáló kölcsönkeretet, hogy a magáncégek vetélkedni tudjanak a kínaiakkal.

Ezzel párhuzamosan az USA elvárja, hogy ne ellenfeleit pártolják olyanok, akiknek az amerikaiak segítenek.

Nyugat-Európa az energiaellátásban nem kerülhet még inkább függő helyzetbe attól az Oroszországtól, amellyel szemben Amerika nyújt védelmet neki. Az sem elfogadható a kontinens középső övezetében, hogy a szövetségesek olyan terveket támogassanak, mint a Török Áramlat gázvezeték, vagy költséges nukleáris üzletekbe vágjanak bele, noha az még inkább kiszolgáltatottabbá teszi őket megint csak azzal a Moszkvával szemben, amely miatt annak idején csatlakoztak a NATO-hoz. Több kormány is olyan korrupciós hálózatot, illetve állami cégeket működtet továbbá, amelyek jogtalan előnyöket nyújtanak az orosz és kínai partnereknek, ezzel pedig eltorzítják a versenyt. Amerikai azonban csak azoknak kíván segíteni, akik a barátai. Ezért felszólítja az érintett kormányokat, hogy nemzetbiztonsági okokból tegyék átláthatóbbá a külföldi befektetéseket.

Az Egyesült Államok senkitől sem vitatja el a nemzeti szuverenitást, az azonban képtelenség, hogy az olyan tekintélyelvű hatalmak, mint Oroszország és Kína őszintén gondolnák mások szuverenitásának tiszteletben tartását. Mindkettő tekintélyelvű geopolitikai hagyományokra támaszkodik, és azok szembemennek a nemzetek szabadságával. Közép-Európában senkinek se legyen illúziója, hogy ezek a hatalmak a barátaik volnának. A Trump-adminisztráció azt is fontosnak tekinti, hogy az államok tiszteljék a szomszéd népek jogait, amibe beletartozik az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Kínának az a politikája, hogy adósságba akarja hajtani a térség államait. Merthogy céljuk a függő viszony kialakítása.

Wess Mitchell egyértelművé tette, hogy az USA minden körülmények között ragaszkodik a NATO-alapokmány 5. cikkéhez, amely kölcsönös segítségnyújtást irányoz elő, ha bármely tagállamot külső támadás éri. Az előadás azzal zárult, hogy Washington erős, szabad, független és magabiztos szövetségeseket, illetve partnereket akar, amelyek képesek és hajlandóak a védelmi terhek megosztására. Mert csak ez esetben tudják szavatolni a szabadságot. És ha mindez teljesül, akkor a Nyugat megint felülkerekedik.

Atlantic Council/Szelestey Lajos

David B. Cornstein: „folytatódjanak a tárgyalások”

Az USA nagykövetének közleménye a CEU mai bejelentésére reagálva:
David B. Cornstein nagykövet kijelentette, hogy „a CEU prioritás az USA kormánya számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban.   Megértem a CEU álláspontját – a hosszantartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében.  Azonban még mindig lehetséges megoldást találni. Még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék, de gyorsan kell cselekedni. Mindkét féllel együtt dolgozom azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások, és elfogadható megoldást találjunk december 1-e előtt.”

Bréking nyúz, 2018. október 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

Közismert, hogy a Fridi név évtizedek óta foglalt, ezért nem lehet véletlen, hogy az Origo most mégis azt írja: Fridi gyereket vállalna Pintér Tiborral. A cikkből azért kiderül, hogy Fridi valójában az a Frida nevű fiatal lány, aki viharos kapcsolatban él a nála évtizedekkel idősebb lovaglóval. Az ellenzék nem tud ünnepelni, ezért a jobbikosok frusztráltak, a baloldaliak pedig bukottak. Bayer szerint Soros Sanyika névre (nem) hallgató fia (merthogy Alexander), degenerált.

Sípol, randalíroz és tüntetget

„Tegnap megemlékezett az ország, s őrjöngött az ellenzék. Gyurcsánytól a Jobbikig mindenki megmutatta az igazi arcát és viszonyát a nemzeti emlékezéshez. Míg Orbán Viktor és a jobboldali közösség a pesti srácok nemzeti panteonba való emelésén dolgozott, addig az ellenzék diktátorozott, korrupciózott, függetlensajtószabadságozott.

Biztos nektek is feltűnt, hogy bármilyen nemzeti ünnepről legyen is szó, az ellenzék nem tud rendesen megemlékezni róla. Március 15-én sípolnak, október 23-án randalíroznak és tüntetgetnek. Míg a jobboldali konzervatív közösség ünnepelt és emlékezett, addig a Jobbik a baloldallal közösen ismét rárontott saját nemzetére.

Márki-Zay Molotov-koktélokkal álmodott, Gyurcsány nyilvánosan akarta megszégyeníteni a kormány tagjait, míg a Jobbik saját fizetett embereivel próbált meg úgy tenni, mintha valós tömegeket és azoknak a valós indulatait képviselné.” (888: A frusztrált jobbikosoknak, bukott baloldaliaknak már megint nem sikerült megünnepelniük ’56-ot)

Soros maga a sátán, ő küldeti a csőbombákat

„Soros fia, a degenerált Sanyika cikket írt apuka házi lapjába, a 444 pedig ájult tisztelettel szemlézte… És akkor néhány keresetlen megjegyzés:

Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy lassan mindenkinek küldtek már csőbombát, a CNN-től Clintonékig, éppen ezért egyre valószínűbb, hogy ezeket a csőbombákat maga Soros küldeti ügynökeivel szanaszét, az amerikai félidei választások előtt.

Ám ha mégsem ez történik (szerintem de), akkor vajon mi is történhet még? Tényleg Orbán tüzeli fel az Ismeretlen Amerikai Bombaküldőt? Nem lehetséges, hogy Soros ténykedése vált ki sokakból olyan mérhetetlen gyűlöletet és ellenszenvet, hogy közülük valaki ilyen ostobaság elkövetésére is képes?

De, lehetséges.

Ugyanis Soros tényleg maga a sátán. A megtestesült, önmagáért való gonosz, s mint minden valamire való gonosz, a jóság palástjában tetszeleg.

Soros „világképe”, „álma”, a „nyitott társadalom” „eszméje” nem világkép, nem álom és nem eszme, hanem egy velejéig rothadt gazember terve arra, hogy miképpen szerezzen még több pénzt és befolyást szerte a világban, hogyan verjen szét minden tradíciót, hogyan számoljon fel minden nemzetet és nemzeti érzést, hogyan gyártson fogyasztó zombit az egész emberiségből.

Ez Soros.” (Bádog: Bayer Zsolt: A kisebbik Sorosnak)

Utálja is a párját, meg nem is

„„Kívülről nézve tényleg rémálomnak tűnhet a kapcsolatunk, de belülről egyáltalán nem az, csak valahogy így jön le. Dolgozni kell ezen, de én kész vagyok rá, nem akarom feladni! Vannak napok, amikor felkelünk, és nagyon utáljuk egymást, de a legtöbbször, ha ránézek, inkább az jut eszembe, hogy mennyire szeretem. Néha annyira, hogy azon ábrándozom, milyenek lennénk szülőként. Igen, van, hogy úgy érzem, le tudnám vele élni az életem, és szívesen szülnék neki gyermeket”. (Origo: Fridi gyereket vállalna Pintér Tiborral)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK