Hamis címzettek, hamis papírok és nukleáris rakéták – az eset kémfilmbe illő történetnek hangzik. A vádlottak megsértette az EU szankcióit azzal, hogy érzékeny katonai célra, esetenként katonai célra „is” használható eszközöket exportált Oroszországba. A tárgyalás pénteken kezdődött meg.
A 68 éves Vladimir D. éveken keresztül adott el különböző katonai célokra használható eszközöket Oroszországnak annak ellenére, hogy ezt az uniós szankciók tiltják. A Baden Württemberg tartományban élő orosz férfit, akiről gyanítják, hogy kapcsolatban állhat a GRU-val, az orosz katonai hírszerzéssel is.
A német ügyész nem közölte, hogy milyen orosz cégek voltak a vásárlók, de a gyanú szerint a hadiipar kapta meg az eszközöket. A pert Hamburgban rendezik meg – rendkívüli biztonsági intézkedések mellett. Éppoly szigorúak a biztonsági intézkedések mint egy iszlamista terrorista per esetében – hangsúlyozza a Deutsche Welle.
Eredetileg Vlagyimir D.-t azzal vádolták, hogy 2014 és 2018 között két alkalommal 1,7 millió euró (1,9 millió dollár) értékű műszaki felszerelést adott el orosz ügynököknek. Az ügyész szerint az ilyen felszerelések „különösen alkalmasak katonai rakéta-technológiákban való felhasználásra”.
Az ügyész azt is állította, hogy a gyanúsított dekaboranokat – rakétaüzemben és robbanóanyagokban található kémiai vegyületeket – értékesített. Bórt és hidrogént tartalmaznak, nagyon gyúlékonyak és rendkívül mérgezőek. A tudományos irodalomban a dekaboranokat a rakétaüzemanyag elemeként használják.
Robert Schmucker, a müncheni Műszaki Egyetem professzora szerint ezeknek a kémiai vegyületeknek csak korlátozott felhasználása ismert a rakéta- és űrkutatásban. „Tudomásom szerint ezeket csak kutatásban használják” – mondta a DW-nek. A tudós inkább azt gondolja, hogy a kémiai vegyületeket más okból exportálták, kiemelve, hogy ezek felhasználhatók a nukleáris technológiában is.
Az ügyész szerint ezek fegyverkivitelnek minősülnek, és ezért az EU szankciórendszere szerint betiltották őket azt viszont nem nevezte meg mely orosz .
Az ügyész nem nevezte meg melyik haditechnikai cégnek szállította Vlagyimir D. a veszélyes anyagot Oroszországban.
A törökök keményen tiltakoznak amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Törökországot az örmény népirtás miatt. Elsöprő többséggel döntöttek az amerikai honatyák: 405-11 arányban szavaztak amellett, hogy a török szultán birodalmában a hatalom legyilkoltatta az örmény kisebbség döntő többségét.
Törökország tiltakozott, mert a hivatalos álláspont szerint csak helyi atrocitások voltak, de az állam nem irányította az örmények tömeges kiirtását az első világháború idején.
A washingtoni képviselőház döntése súlyos politikai vereség Trump elnöknek hiszen arra is felszólították, hogy alkalmazzon kemény szankciókat Törökországgal szemben amiatt, hogy a kurdokkal szemben brutálisan lép fel a török hadsereg Szíriában. A kurd milícia döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Trump elnök viszont cserbenhagyta őket mondván: a kurdok megtették a kötelességüket, a kurdok mehetnek… Mi történt ?
Népirtás az első világháború idején a szultán birodalmában
A török birodalom, amely az első világháborúban Németország és az Osztrák -Magyar monarchia szövetségese volt, szembe szállt a cári birodalommal, ahol jelentős számú örmény kisebbség élt. A szultán birodalmában élő örmény kisebbséget azzal vádolta a hatalom, hogy együttműködik a cár titkosszolgálatával – elárulva a birodalom érdekeit. A hatalom utasítására először legyilkolták az örmény elitet Isztambulban, majd a vidéken élőkre került sor. Örmény források 1,5 millióra teszik a halottak számát. A törökök 300 ezer halottat ismernek el, de azt állítják, hogy vallásháború folyt: a muzulmán kurdok és a keresztény örmények között a szultán birodalmában. Az állam felelősségét mindmáig nem ismerik el.
Törökország nemzeti ünnepén döntöttek Washingtonban
Szimbolikus döntés született, melyet a jelenlegi török kormány azonnal kapcsolatba hozott a szír helyzettel. Mevlut Cavusoglu külügyminiszter Twitteren sietett kijelenteni, hogy a washingtoni döntés „érvénytelen”! „Azt a frusztrációt fejezi ki, melyet az Egyesült Államok a szíriai helyzet miatt érez!” – hangsúlyozta Törökország külügyminisztere.
Orosz-török rendezés Szíriában
Miután Trump cserben hagyta kurd szövetségeseit, azok Asszad szír elnökkel egyeztek meg. A törökök pedig úgy döntöttek: eljött az idő egy olyan határmenti zóna kialakítására, ahova visszaküldhetik a 3,5 millió szír menekült jó részét. Putyin és Erdogan egyeztette a részleteket Szocsiban, és így megvalósulóban van az orosz-török rendezés Szíriában. Az USA kiszorult miután Trump a csapatok kivonása mellett döntött.
Oettinger: az EU csökkentse a kifizetéseket Törökországnak
Az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolja: a jövőben Törökország kapjon kevesebb pénzt a szír menekültekért hiszen jelentős részük visszatér Szíriába. Angela Merkel és Erdogan elnök megegyezése alapján 2015 óta 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól a szír menekültek ellátására. Erdogan elnök azzal fenyegetőzik: amennyiben az EU nem támogatja akcióját Szíriában, akkor új menekült hullámot indít el Európa irányában. Az Európai Unió elítéli Törökország katonai akcióját Szíriában, egyedül a magyar kormány az, mely támogatásáról biztosította Erdogan elnököt, aki ezt nyilvános megköszönte. A török elnök hamarosan Budapestre látogat.
Van abban valami bájos, amikor a revolvermédia sajtószabadság-veszélyt kiált, ha a morálisan védhetetlent számon kérik rajta. Sokat elárul gerincességről és, főleg, éleslátásról, ha a városi lap vezetője nem veszi észre, hogy alighanem nem helyi kiskirály-csere történt. Hát így vagyunk a helyi színekkel.
Karácsony diktátorként be akarja tiltani a Lokált. Ezt mindjárt az érintett maga kürtölte világgá, mondván: az új főpolgármesternek nem tetszik, hogy ők alkalmatlannak tartják a főváros vezetésére, hogy elmondták véleményüket, nem tetszik neki a lap tartalma, hát kiűzné őket Budapestről. Karácsony hamar kimutatta a foga fehérjét (helyesen: fehérét), hogy nem tűri a másképp gondolkodókat, hogy a cenzúra eszközével lépne fel azok ellen, akik nem az ő szája íze szerint fogalmaznak. Támadást intéz a sajtószabadság ellen, a BKV mögé bújva adminisztratív eszközökkel hallgattatná el azokat, akik másképp látják a világot, mint ő – sorolja tiborci panaszait az elmúlt évek politikai dzsungelharcaiban az élvonalban küzdő orgánum.
A legszebb az az állítás, hogy a magyar demokrácia történetében példátlan módon betiltás vár arra a lapra, amelyik nem tetszik Budapest új vezetőjének. Ami persze nem igaz, mert erre még gazdáiknak se lenne módjuk.
Karácsony annyit válaszolt, hogy szerinte hazudni nem szabad, ennek pedig a Lokál nem tesz eleget. Ennek ellenére nem tervezi betiltani, csak nem szeretné, hogy a főváros asszisztáljon a terjesztéséhez.
Érdemes azért néhány dolgot tisztába tenni. A Lokál – a fekete seggűvé vált simicskai Metropol eldózerolása után – privilegizált helyzetbe került. Politikai akarattal, ellentmondást nem tűrően, az előző városvezetés csöndes beleegyezésével (mint annyi más ügyben Tarlós részéről).
A Lokál vagyoni értékű jogot kapott ingyen.
A fővárosi közterületek ennyi árusítási pontjának igénybe vétele minimum százmilliókba kerül bármely kereskedőnek, szolgáltatónak.
Azt persze lehet védeni, hogy a városvezetés ezzel jókora kiadást takarít meg azzal, hogy – szemben a kerületekkel, nem lévén saját tájékoztatási fóruma – megadja másnak a lehetőséget az információk eljuttatására a lakossághoz. Ebben az esetben is azonban alapvetésnek tekinthető, hogy ezt a jogot – közte az óriási példányszámmal elért hatalmas reklámbevétel zsebre tételét –
csak olyan vállalkozás kaphassa meg, amely feddhetetlen.
Múltjában és jelenében egyaránt.
A Lokál ezen a vizsgán elbukott. A sajtó összes írott és íratlan szabályát napról napra hágja át évek óta. Tényszerű, pontos, elfogulatlan tájékoztatás: egyik se erőssége. Lejáratás, politikai ellenfelek becsületébe gázolás viszont annál inkább. Ezekről megszámlálhatatlan bírósági ítélet tanúskodik.
Az színtisztán erkölcsi kérdés, hogy mindannyiunk pénzéből szabad-e ilyen obskúrus orgánumnak, a revolvermédia mintapéldányának ekkora anyagi támogatást nyújtani.
Azon viszont inkább kacagni kell, hogy ez az izé a hübrisz legostobább mintájával szolgált. Karácsony Gergely jó előre elmondta, hogy meg akarja szüntetni ezt az ingyenes jogot. Ezután tényleg hülyének kell lenni ahhoz, hogy a választás másnapján olyan kiadással álljanak elő, amelyből éppen csak az eredmény nem derül ki.
A helyi lokálok rendszerbemutató példája a bajai önkormányzati lapé (Bácskai Napló). Ez azzal vált hírhedetté, hogy az ellenzéki jelölteket durván eltorzított arccal járatták le. A választási bukta után is kikérték maguknak a hamisítás vádját, mondván: a képeket készen kapták. A főszerkesztő azóta elismerte, hogy a az akkor még fideszes irányítású városházáról érkeztek a manipulált fotók, korábban meg direktívák a tartalmi elvárásokról.
Ezt megelőzően, a választási eredmény ismeretében, azonnal hitet tettek a sajtószabadság mellett. Mintha mi se történt volna.
A reflexek azért működnek. Amikor a békejobbot nyújtó új demokrata polgármester-asszony élére állította a kérdést, nem habozott dönteni az olvasóktól bocsánatkérés vagy a távozás között. De azonnal megkérdezte,
milyen e-mail-címre küldje a városi lap cikkeit, ahogyan az korábban úzus volt.
Talán meglepődött, amikor a polgármester azt mondta, hogy többé nincs cenzúra, csináljanak rendes újságot.
És még hány példa kerül elő rövidesen. Olyanok, mint a ferencvárosi, ahol az előző – bukott – fideszes polgármester személyes tanácsadójának feleségét azzal díjazta havi százezerrel, hogy ellenőrizze a kerületi lap cikkeit megjelenés előtt.
Pár hónapja még csak halasztásról döntött a kormány, most lemondtak a nemzetközileg is bírált elkülönült közigazgatási bíróságról. Lesz azonban módosított utódja.
A rendes bíróságokból szervezetileg kiszakított, akár nem bírókkal feltöltött közigazgatási bíróságot – legalábbis eredeti formájában – elereszti a kormány – derül ki Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozatából.
Pedig május végén még csak meghatározatlan idejű elhalasztásról döntöttek. Azután, hogy itthon és külföldön kritikák kereszttüzébe került a 2020. elején hatályba léptetni tervezett törvény. A kifogások szerint a törvény túl nagy hatalmat ad túl kevesek kezébe, és aláássa a bíróságok függetlenségét. Ezt írta például áprilisban az ENSZ-nek a bíróságok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja, Diego García-Sayán.
Levelében a különmegbízott azt írta, hogy a decemberben elfogadott törvény alapján túl nagy hatalma lenne az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét. A bíróságok a gyülekezési jogról, rendőri visszaélésekről és gazdasági ügyekről is döntenének, és ide tartoznak a választási ügyek is. A szervezet pedig az igazságügyi miniszter irányítása alatt működött volna. Ahogyan a bírák kiválasztása is, ráadásul nem bíró jogászok is talárt ölthettek volna.
A kormány tehát
nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert,
ám egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást – mondta Varga Judit.
A készülő törvénytervezet – minimális átalakítás mellett – világos keretet biztosít a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot. A tervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakán benyújtják a parlamentnek.
A törvénytervezet szerint a polgárok érdekeit jobban kiszolgálni képes jogorvoslati fórumrendszert alakítanának ki, a mostani szerteágazó közigazgatási jogorvoslati rendszer helyett. A tervezet egyértelműbb és világosabb kereteket ad, és egységesebbé teszi a bírói joggyakorlatot is.
A részletekről szólva Varga elmondta:
tovább szélesedik azon ügyek köre, amelyek esetében a hatósági eljárás egyfokú lesz,
és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, ezután – a törvény által biztosított esetekben – lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért.
A miniszter közölte: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bíróságok ítélkezésének egységesítése érdekében nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni, ha egy jogkérdésben valamely bíróság eltér a Kúria döntésétől.
Transzhumanizmus és fluid identitás, kvantumfölény, apák és fiúk: évszázadot átfogó ideológiai elemzés. Minden együtt a szellemi bazárban; a bocskaiba öltözött Kövér László egy napja.
Nagyot ment ma Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Először a Nagy Imre-szobor helyére állított, az 1918-1919-es vörösterror áldozatainak emléket állító Nemzeti Vértanúk Emlékműve remake-jének avatási ceremóniáján, majd a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban osztotta meg gondolatait. Kommentár nélkül a főbb megállapítások kivonata.
A Vértanúk terén ezeket mondta.
Mi, magyarok – akiket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak – nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket.
A Tanácsköztársaság olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen; olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal.
Az egész Magyarországot túszul ejtő körülbelül ezer embert dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte.
A nemzeti vértanúknak 1934-ben felállított emlékművet a kommunisták 1945-ben lerombolták, majd fél évszázad múltán a posztkommunisták az elődeik által kivégzett kommunista szobrával foglalták el a helyét, azt üzenve: még a kommunisták által meggyilkolt nemzeti mártír is csak az lehet, aki korábban maga is osztozott a kommunisták bűneiben.
Az egy évszázadon átívelő szellemi-ideológiai pannó szüzséje a kövéri világban az „apák és fiúk” szellemében (1990-ben Grezsa Ferenc MDF-képviselő az Apák és fiúk című, antiszemita töltetű cikkben az SZDSZ antikommunista és zsidó felmenőjű politikusait, például Tölgyessy Pétert, Kis Jánost és Tamás Gáspár Miklóst vádolta azzal, hogy valójában népellenesek, és antikommunizmusuk a kommunisták kiszolgálása).
Az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború más formában, szellemi és politikai küzdelemként ugyan, de napjainkban is zajlik. Az Istent, hazát és nemzetet tagadók 1919-ben burzsujoknak nevezték nagyapáinkat, 56 után retrográdnak apáinkat, 1990 után mucsainak valamennyiünket, akik hittünk a demokrácia erejében. Ma nacionalistának, populistának, Európa-ellenesnek, xenofóbnak, iszlamofóbnak, homofóbnak, és ki tudja még, mi mindennek neveznek bennünket csak azért, mert ragaszkodunk közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz. Ha engedjük nekik, visszatérnek, és meg fogják bélyegezni gyermekeinket, unokáinkat. A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és egyelőre csak a virtuális világban, de ott folytatják, ahol 100 éve a szamuelyk abbahagyták.
„A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és egyelőre csak a virtuális világban, de ott folytatják, ahol 100 éve a szamuelyk abbahagyták.”
Az 1919-ben gyökerező 21. századi szellemi és politikai küzdelmeket nem azzal nyerhetjük meg, ha nagyobb ütést mérünk a velünk szemben állókra, mint amekkorát kapunk tőlük. Magyarország véglegesen csak akkor nyerhet, ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy
„a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni.”
A demokrácia eszközrendszerével meg kell tudni őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, amely az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és a hazáját.
Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel. A keresztény történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet és imát mondtak az áldozatokért. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija imája előtt röviden szólt arról is: a Tanácsköztársaság az ezeréves magyar történelem első olyan eseménye volt, amelyben Istent deklaráltan megtagadták. Részt vett még Boross Péter volt miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraavatási ünnepsége. MTI/Szigetváry Zsolt
A parlamentben (a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson) elhangzott kövériáda.
Mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének vetülete.
Orbáni fordulattal „kellő szerénységgel”, de jó szívvel elmondható, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik.
Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak.
Kövér ez alkalommal is széles ecsetvonással húzott ívet az egyetemes kereszténydemokrata, a liberális, a fasiszta, illetve kommunista gondolatról.
Az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat. A kereszténydemokrata gondolatban
„a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak”
Ezt családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő.
Mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban – Isten, haza, család – össze lehet foglalni. Ebben a három szóban minden benne van, amiért emberként érdemes élni, és magyar politikusként érdemes küzdeni a XXI. században is.
A múltból megtanulhatták, hogy
az emberi észbe vetett hittel visszaélő szekuláris haladáskultusz jegyében politikai uralomra törők
az európai politikában miként ásták alá a keresztény gondolat hatóerejét, és a XX. században miként torkollott mindez két világháborúba és két totalitárius diktatúrába.
A jövőben az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal az emberi identitással visszaélők, egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából. Az ebbe az irányba megteendő döntő lépés az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből.
Az újabb haladáskultusz fedőneve ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett „transzhumanizmus”, amelynek hirdetői körmönfontan azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindekinek úgynevezett „fluid identitást”, vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.
Az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, amelyen szétrombolhatók mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak -, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.
A közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény (?) eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, csontig ható és lélekemésztő magány leselkedik
Máris felbontott fideszes tanácsadói szerződést Baranyi Krisztina. A IX. kerület előző vezetője teljesítés nélkül adott pénzt ismerősének. Egy kerülettel odébb a felülvizsgálat után is maradt az ellenzéki többség.
A mai napon felbontottam a szerződést azzal a céggel, melynek vezetője a Fidesz által segített álellenzéki Lokálpatrióta Egyesület képviselőjeként indult a választáson – közölte a Facebookon Baranyi Krisztina.
Szerződés az ismerősnek és a feleségnek
A Ferencváros új (összellenzéki támogatású, független) polgármestere szerint a Zymhod Kft. havi bruttó 381 ezer forintért „adott” üzletviteli tanácsokat Bácskai Jánosnak, az előző, fideszes polgármesternek. Dr. Tóth Lászlónak a 2015 óta érvényben lévő szerződés szerint
egy betűt sem kellett leírnia, a munka teljesítését a volt polgármester maga igazolta
– írja Baranyi.
A kerületvezető rátalált az egyesületi elnök feleségével, Deutsch Kornéliával aláírt szerződésre is. Eszerint
a nej feladata a Ferencváros újság cikkeinek átolvasása és ellenőrzése havi 100 ezer forintért
2019 márciusától ez év végéig. A lap munkatársai nem tudtak arról, hogy Deutsch Kornélia szintén itt dolgozik – fűzte hozzá Baranyi Krisztina. (Azt a kérdést nem tette fel, hogy felelős szerkesztő mellett mi szükség van polgármesteri hivatali ellenőrzésre.)
A kerületi lap vezetője: nem történt semmi
Lassan érthető lesz, hogy mire megy el 91 millió a kéthetente megjelenő lapnál, úgy, hogy a szerkesztőség nincs túlfizetve – írja a polgármester. Mindjárt hozzáteszi azonban: Veres László
főszerkesztő 2 millió forintért maradna szerződése lejártáig,
miközben az aktuális lapszám máris késik, mert szerinte nem volt esemény mostanában, ezért nincs tartalom az új lapszámhoz.
Ellenzéki többséggel vívhat a fideszes polgármester
Mindeközben egy kerülettel odébb, Kőbányán maradt az a – még néhány kerületben előállt – helyzet, hogy ugyan nyert vagy maradt a fideszes polgármester, de mögötte ellenzéki a többség. A X. kerületben D. Kovács Péternek nyolc-nyolc fideszes és összellenzéki támogatású, valamint egy LMP-s képviselővel kell együttműködnie.
Az egyik választókerületben Huszti András Norbert (Momentum) mindössze egy szavazattal győzött 13-án, de ezt a Fidesz megtámadta. A Fővárosi Választási Bizottság és az ítélőtábla elutasító döntése alapján a felülvizsgálat után pedig még nőtt is szavazatai száma 987-ről 995-re. Ezt tudató posztjában Huszti azt írja, hogy így „Kőbányán a testületi többség az ellenzéké, kontroll alatt tudjuk tartani a Fideszt”.
Közlekedési és közszolgáltatási miniszterelnöki megbízott lett Tarlós István – közölte Orbán Viktor sajtófőnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön.
Az indoklás szerint Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart.
Az önkormányzati választás estéjén – amikor már biztossá vált Tarlós veresége – azt mondta Orbán, hogy
„Budapest vesztett egy főpolgármestert, én viszont nyertem egy kiváló tanácsadót”.
Ezután Tarlós meg is erősítette ezt pár nappal később, azzal, hogy aktuális politikai és budapesti ügyekkel nem akar foglalkozni. S főleg nem szeretne vitatkozni az új főpolgármesterrel, Karácsony Gergellyel. Akivel az átadás-átvétel kifejezetten laza és barátságos beszélgetéssel történt meg. Karácsony pedig bejelentette, hogy – Demszky Gáborral egyetemben – Tarlós Budapest díszpolgári címére fogja jelölni.
Több mint kétezer éve vagyunk jelen az európai kultúrában – hangsúlyozta Haim Korsia főrabbi. A francia elnök felidézte az antiszemita merényleteket Franciaországban, majd megerősítette: semmiképp sem eshetünk a defetizmus csapdájába!
Mindig ki kell állni az antiszemitizmus ellen!
15 millió euróból épült fel a gigantikus központ Párizsban nem messze a Jeruzsálem tértől. Itt lesz a francia zsidók szervezetének központja. Az épületkomplexumban helyet kapott egy zsinagóga is. Ezenkívül több koncert terem is található az új párizsi zsidó központban, amely nyolcvan százalékban magán adakozásból épült fel, és amelyet Macron köztársasági elnök avatott fel 2000 ember jelenlétében.
Megérkezett Budapestbe Vlagyimir Putyin. Hivatalosan földgázról, Paksról lesz szó elsősorban.
A fél főváros leállt már jóval az orosz elnök érkezése előtt, és így lesz az esti távozáskor is. Putyin az előzetesen kiadottak szerint a meghosszabbítandó orosz gázszállítási szerződésről és a paksi atomerőműről fog tárgyalni Orbán Viktorral. Továbbá a „keresztényüldüzésről”.
Az orosz elnököt Szijjártó Péter fogadta Ferihegyen. A konvoj ezután a Várba hajtott fel. Ott a két delegáció elkezdte a tárgyalást.
Putyin konvoja. MTI/Soós Lajos
Az orosz elnöki vizit ellen megmozdulások voltak. A Párbeszéd a Váralagút bejárata fölé molinót akasztott, amelyen a „diktátorok” felirat mellett Putyin és az egy hét múlva érkező Erdogan török elnök képe volt látható.
Az MSZP elnökhelyettese, Szakács László azt közölte: Magyarország érdeke, hogy minden nagyhatalommal kiegyensúlyozott kapcsolata legyen, de Oroszországgal ez a kapcsolat inkább alárendelt. Nekik nagyon úgy tűnik, hogy az orosz elnök
„mint tulajdonos, mint gazda”
jött el megnézni a magyarországi befektetéseiket – például Paks 2-t vagy a Nemzetközi Befektetési Bankot -, hogy „elszámoltassa” a magyar kormányt, hogyan állnak ezek a projektek.
Annak ellenére bukott el sok önkormányzatot a Fidesz, hogy javított szavazatai mennyiségén. A kistelepülés-nagyváros-olló tovább nyílt a Fidesz és az ellenzék közt, a legnagyobb városokon kívül csaknem öt százalékkal nőtt a kormánypárt támogatottsága.
A jelentős (országos) ellenzéki térnyerés az önkormányzati választáson elfed sok olyan tényt, amit pedig érdemes megszívlelniük azoknak a politikai erőknek, amelyek 2022 tavaszán szeretnének tovább lépni. A Political Capital (PC) elemzése a Fidesz szavazótáboráról felszínre hozott egy sor mélyebb adatot és tendenciát az elmúlt választások alapján.
Még megvan a többség, de ez később kevés lehet
Mindenekelőtt leszögezik azt – aminek ellenkezőjéről, fásult demotivált aktivistákról szóló hírek jelentek meg -, hogy a Fidesz mozgósító ereje változatlanul erős, nagy számban képesek újabb szavazókat is bevonni, a nagyobb várásokban és a fővárosban is. A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába, aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka. Mindez azonban
nem feltétlenül elegendő a többség megtartásához, a többségi elv szerint működő választásokon a mandátum elnyeréséhez
– szól a figyelmeztetés.
Minél kisebb település, annál fideszesebb
Azt már az első gyorselemzések is megállapították, amit a PC is csak megerősít: minél kisebb egy település, annál nagyobb a Fidesz támogatottsága – kilenc választás alapján ez a tendencia rajzolódik ki. A fővárosi és a kistelepülési eredmények közötti olló a 2018-as országgyűlési választás óta nyílik tovább.
Rendkívül nagy területi és lakosságszám-egyenlőtlenségek figyelhetők meg emögött, és nem is valami „egyirányú utca”. Noha
a Fidesz felülreprezentált a kisebb településeken, szavazóinak bő egyharmada a fővárosban és a 23 megyei jogú városban él.
(Ezt ránézésre is megerősítik azok a választási eredmények, amelyek ellenzéki sikerről számolnak be, de a különbségek olykor igen csekélyek voltak.)
A megyék között
Vas, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron a három legerősebb Fidesz-bástya.
Pártlistáin jellemzően ezekben érte el legjobb eredményeit az idei EP- és tavalyi országgyűlési választásokon. Az erősorrend másik végén Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye helyezkedik el. Ahogy haladunk a nagyobb településtípusok irányába, úgy csökken a Fidesz-lista támogatottsága.
Az egyedüli törést a megyei jogú városoknál láthatjuk, de ott is csak 2010-ig: addig az évig a Fidesz kissé jobban teljesített a kiemelt 23 városban, mint a 20 ezer lakos feletti, nem megyei jogú városokban. 2014-ben azonban ez megfordult, és azóta beállt az arány.
A 2004 óta vizsgált adatok tehát igazolják, hogy
a Fidesz támogatottsága már hosszú ideje a településmérettel fordítottan arányosan alakul,
választástípustól függetlenül. Minden vizsgált választásra igaz az is, hogy a Fidesz a legjobb eredményt az 500 főnél kisebb településeken, a leggyengébbet pedig Budapesten érte el.
A Fidesz-KDNP listájának támogatottságának változása Budapest és az 500 főnél kisebb lélekszámú települések között az ábrán jól látható. Az olló az utóbbi időszakban tágul: korábban 15-20 százalék között szóródott ez az érték, a 2018-as országgyűlési választáson viszont már 23, a 2019-es EP-választáson pedig megközelítette a 25 százalékpontot.
Forrás: Political Capital
Vas kontra Budapest
A megyék közül egyértelműen Vas megyében a legerősebb a Fidesz. Mind a nyolc vizsgált választáson itt volt a Fideszre leadott voksok részaránya a legnagyobb. A rangsor végén is egyértelmű a helyzet.
A nyolc választásból hét esetében Budapesten szerepelt leggyengébben a Fidesz.
Csak a 2010-es országgyűlési választás a kivétel, ahol Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gyengébben szerepelt a pártlista. Ez a két megye az, amelyik az összesített rangsorban is a második, illetve harmadik helyen végzett, hátulról. Ugyanakkor mindkét megyében a pozíció javulása figyelhető meg az utóbbi évek választásain.
Forrás: Political Capital
Több szavazat, de ez is kevés volt
Ha az október 13-i szavazatszámokat nézzük, azt látjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve mindenhol növelni tudta szavazatainak számát a Fidesz jelöltje, sok helyen ezernél több szavazattal (III., XI., XVIII. kerület, Eger, Érd, Pécs, Szombathely). Mondhatjuk, hogy az eltérő részvételi arány miatt ez irreleváns információ, a mozgósítás ügye azonban nem így merül fel.
A Fidesz abból tud kiindulni, hogy a meglévő szavazóit minél nagyobb arányban elvigye szavazni; a részvételi arány ebből, illetve ellenfeleinek mozgósító képességéből alakul ki. Ami újdonság volt a 2019-es önkormányzati választáson, hogy
az ellenzék a korábbiaknál több szavazót tudott szembe állítani a Fidesz által fegyelmezetten biztosított szavazótömeggel.
Ezzel magyarázható, hogy a szavazatarányt tekintve négy kivétellel (XVIII. kerület, Eger, Pécs, Szombathely) mindenhol visszaesést könyvelhetett el a Fidesz, hiába növelte a szavazatszámát.
Forrás: Political Capital
Még nagyobb ellenzéki győzelem is lehetett volna
A 14 budapesti kerületi ellenzéki győzelem azonban kétarcú: egyrészt jelentős előre törés, főleg a korábbi állapothoz és a mérsékelt elvárásokhoz képest, másrészt már a 2018-as országgyűlési választási adatok azt mutatták, hogy az összes budapesti egyéni kerületben lényegesen több szavazatot gyűjtöttek a különböző ellenzéki jelöltek kormánypárti riválisuknál. Így aztán
az sem lett volna irreális eredmény, hogy szinte az összes kerületben az összellenzéki jelölt győzedelmeskedik 2019-ben.
Ehhez képest a Fidesz 9 ellenzéki polgármesterjelölt győzelmét meg tudta akadályozni.
A 10 megyei jogú városban szerzett ellenzéki polgármesteri cím is felülmúlta az előzetes várakozásokat. Ha viszont azt nézzük, hogy már a 2018-as országgyűlési választáson a 23-ból 21 városban többen szavaztak ellenzéki jelöltekre, mint fideszesre, és most először volt szinte mindenhol összellenzéki jelölt, az eredmény már nem is annyira kedvező az ellenzékre nézve.
Mindkettőhöz érdemes azért hozzáfűzni, hogy a kilenc budapesti és a 13 fideszes polgármester vezette megyei jogú városban is van több olyan, amelyben a közgyűlési többség az ellenzéké (végleges adatok a jogorvoslati eljárások miatt még nincsenek). Márpedig a képviselő-testület nagyon rövid pórázra foghatja a településvezetőt (lásd korábban Esztergom, a közelmúltban Siófok és Hódmezővásárhely példáját, vagy éppen Szombathelyt, ahol tavaly többségbe került az ellenzék, és a sok kérdésben megfordította az ügyek menetét).
Mindez jelzi a jelöltek fontosságát (távolról sem minden megyei jogú városban sugározta magából az ellenzéki jelölt a győzni akarást), illetve azt is, hogy bár jelentős az átszavazási hajlandóság az ellenzéki szavazók körében, a különböző ellenzéki jelöltekre leadott szavazatok nagyon messze vannak attól, hogy automatikusan összeadhatók legyenek.
A fölény megmaradt
A 2019-es önkormányzati választás megyei listás adatai nem hagynak kétséget afelől, hogy
Budapesten és a 23 megyei jogú városon kívül a Fidesz fölénye hatalmas
– vonja le a következtetést a PC. Ennek érzékeltetésére kiszámolták az arányokat. Míg 2014-ben még 48-61 százalék között szóródott a 19 megyében a Fidesz támogatottsága, 2019-ben már 51-69 között.
A Budapesten és a megyei jogú városokon kívüli országos átlaga 4,6 százalékponttal 57,2 százalékra erősödött öt év alatt.
Tehát a Fidesz minden budapesti kerületben és megyei jogú városban javítani tudott szavazatarányán, ami azt mutatja, hogy nem kizárólag a kisebb településeken van tartaléka. A szavazóhelyiségekbe elvitt több választó azonban már sok helyen nem volt elegendő a mandátumszerzéshez, aminek legfőbb oka a korábbinál hatékonyabb ellenzéki együttműködés.
Másképpen fogalmazva
az ellenzék úgy tudott polgármesteri székeket szerezni, hogy fideszes ellenfele szinte sehol nem gyengült.
A korábbiaknál hatékonyabb ellenzéki együttműködés következtében a 2014-es önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban tudott az ellenzék újabb szavazókat megmozdítani, mint a Fidesz. Ez utóbbinak több oka volt.
Hihető és hiteles jelöltek
A PC szerint Budapesten 2006 óta először volt olyan főpolgármester-jelöltje az ellenzéknek, akiről el lehetett hinni, hogy képes legyőzni fideszes ellenfelét. Ez elsősorban Budapesten húzta a kerületi kampányokat, de országosan is volt hatása. Az öt évvel korábbi önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban voltak hiteles, helyben beágyazott polgármesterjelöltjei az ellenzéknek (de megközelítőleg sem az összes budapesti kerületben és megyei jogú városban). Bár főleg a nagyobb városokban sokan Orbán-ellenes népszavazásként tekintettek az önkormányzati választásra, az ellenzéknek sikerült azt a réteget is megszólítania, amelyik helyi problémákra várt választ a jelöltektől.
A PC elemzői nem írnak ugyan erről, de mások már rámutattak arra is, hogy a Fidesz lényegében nem kampányolt. Pontosabban változatlanul a „migráncsos” üzeneteket sulykolták, továbbá személyes lejáratásokkal operáltak, a helyi ügyekről nem sok szó esett. Ezért nyilván ordító volt a különbség köztük és a konkrétumokról beszélő ellenzéki jelöltek fellépése között.
Az utcán nyert az ellenzék
A Fidesz által uralt médiatér és a köztéri hirdetésekhez való hozzáférés szinte teljes ellehetetlenülése okán az ellenzék megértette, hogy két fő csatornája maradt, ahol elérheti választóit: a közösségi média és a közvetlen jelenlét (utóbbi alatt a door-to-door kampánytól a kitelepüléseken át a telefonos megkeresésig terjedő eszköztárat értjük). Az egyik legmeglepőbb fejlemény, hogy a különböző ellenzéki pártok, jelöltek kampánycsapatai viszonylag hatékonyan összehangolták a munkájukat – értékeli a történteket a PC.
Ehhez hozzátehetjük, hogy az utcai jelenlét és a területek háztól házig „felszántása” éppen a Fidesz erős fegyvere volt korábban. A rutinból végzett kampányolás erre is rányomhatta bélyegét.
A Borkai-effektus
A PC-ben is úgy vélik, hogy a Borkai-botrány konkrét hatása ha pontosan nem is mérhető, feltételezhető, hogy az ellenzék mellett 2019-ben megmozduló pluszszavazók egy részére ez is mobilizáló hatással volt. Ezeknek a Fidesztől távolodó szavazóknak integrálása kulcskérdés az ellenzék számára a további építkezés szempontjából.
A kutatók megvizsgálták az eredményeket abból a szemszögből is, hogy ezekből milyen következtetések vonhatók le a jövőre.
Mi lesz 2022-ben? Hol az akna?
Bebizonyosodott, hogy az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, de önmagában a kooperáció még nem vezet sikerre. A 2022-es országgyűlési választás együttműködési stratégiájának kialakítása még várat magára, az önkormányzati választási modellből nem következik egyértelműen, hogy melyik utat érdemes választani. Ami biztos: az egyéni kerületekben csak egyetlen összellenzéki jelöltnek van esélye a Fidesz kihívójaként megjelenni, míg a külön vagy közös lista vitájában mindkét megoldás mellett szólnak érvek.
Az önkormányzati választás rengeteg szinten zajlik, ezért jóval nagyobb a tere az együttműködésnek. Ezzel szemben az országgyűlési választáson mindössze 106 egyéni mandátumon osztozkodhat az összes – együttműködésre hajlandó – párt. A 2022-es választásig hátralévő két és fél évben
a konszenzusos egyéni jelöltek megtalálása és felépítése az ellenzék talán legfontosabb feladata.
Ennél is nehezebb a konszenzusos miniszterelnök-jelölt megtalálása, amiből a polgármester- és egyéniképviselő-jelöltekkel ellentétben csak egy lehet, és nem csak személyi kérdés. Ez a pártok közötti vezető szerepről is szól.
A legtöbb akna a miniszterelnök-jelöltnél van, nem a közös lista vagy koordinált indulás vitájában.
Abból, hogy az ellenzéki választók sok helyen hajlandók voltak más párt polgármesterjelöltjére szavazni, még nem következik, hogy országgyűlési választáson egyetlen közös ellenzéki listában látnák a megoldást. Az esélyes, konszenzusos polgármesterjelöltek kiállítását nem kétséges, hogy díjazták a választók, de az EP-választáson az is látszott, van igényük arra, hogy akár a pártokat meglepve is kifejezzék változó pártpreferenciájukat.
Elkerülhetetlen, hogy a 2019-ben megszerzett önkormányzati pozíciókat a pártok saját hálózatuk, népszerűségük építésére használják. Ez kódolja a rivalizálást a pártok között, de az már csak rajtuk múlik, hogy ez destruktívnak vagy konstruktívnak bizonyul.
A mítosz megtört, de a kistelepülések nélkül aligha megy
Ahhoz, hogy a mai ellenzék a kormányváltás kapujába kerülhessen, a kormányzóképességükről kell elsősorban meggyőzni a rendkívül heterogén választókat. Az ide vezető első nagy lépést már megtették azzal, hogy az önkormányzati választási eredmények összetörték a Fidesz legyőzhetetlenségének mítoszát.
Ha azonban a kistelepüléseken nem tud terjeszkedni az ellenzék, akkor az országgyűlési választókerületekben kevés esélye lesz mandátumra váltani a városi erősödést.
(A legtöbb vidéki választókerületben a nagyvárosokhoz kistelepülések is tartoznak.)
Bár az adatok mélyelemzése világossá teszi, hogy a Fidesz továbbra is rendkívül erős, az önkormányzati választáson tapasztalt ellenzéki térfoglalás talán legfontosabb hatása az a percepció, hogy
megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza.
Ez az a társadalom-lélektani változás, amelyre az ellenzék a jövőben alapozhat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
