Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Sakkfigurák lettünk

Miért is írok? Van-e valami célom? Karriervágy? Vezető akarok talán lenni? Ha más nem, akkor lélekvezető? Válasz: nincs karriervágyam és sehol sem akarok vezető lenni. A lelkekben sem.

Három célom van. Az egyik, hogy kiírom még halálom előtt, ami bennem van. Ez nem jelenti azt, hogy a halált közelben érzem, de egy 65 éves embernél bármi bekövetkezhet. A másik, hogy zombigyárakat és a megvezetés minden fajtáját látom mindenfelé. Erre kívánom felhívni a figyelmet, legalábbis arra, amit felfogok belőle. A harmadik, hogy léteznek évezredes isteni kinyilatkoztatásaink, melyek eredeti formáikban, megfosztva azokat az időközben rájuk tapadt interpretációktól, mankóink tudnak lenni abban, hogy zombikból újból emberek lehessünk.
Azt tudni kell, hogy egy hatalom célja az, hogy az alattvalók feletti uralmat gondtalanul gyakorolja. Ehhez az kell, hogy az alattvalók agyát átalakítsa. El kell hitesse velük, hogy az a legjobb világ, amiben élnek, amit ők biztosítanak számukra. Az alattvalókat tömeges szinten kiszámíthatóvá, tervezhetővé kell tenni. Ehhez igénybe veszik a kommunikációt és bizony a vallásokat! Nem a hitet, ami egy és oszthatatlan, hanem a vallásokat! Az árulókat! Isten a hitet és szabályozásait azért küldte, hogy rádöbbenj a valóságra és felismerd a Sátánt. Ők meg addig csűrik, csavarják Isten szavát, hogy eltűnik belőle a vakságot eloszlató gyógyír és plusz homályt borítanak a szemekre.

Isten felszabadította az agyakat, megtisztította a látást, hallást. Erre jön az ember és kiforgatja Isten szavát egy földi hatalom érdekében.

Értenünk kell zsidó testvéreink vitáiból. A Szentföld és Izrael állam fogalma más egy hívő és egy cionista zsidó közelítésében. A cionista, aki lényegében zsidó nacionalista, de nincs megírva, hogy hívőnek kell lennie, lehet akár ateista is, földrajzi, geopolitikai szempontok szerint szab határt az államnak, amiben él. Erre hoz létre katonaságot és intézményrendszert. A Szentföldet azonosítja Izrael állammal és ezzel a Bibliából is mandátumot nyer. Van olyan hívő, aki ezért támogatja az államot. De vannak olyan hívők is, akik nem. Az ő elképzeléseikben a Szentföld más. Teljesen mindegy, hogy milyen adminisztráció uralkodik Jeruzsálem és a Bibliában említett helyek felett, szívükből és emlékezetükből őseik küzdelmét, kötődését nem törli ki semmi. Az Ígéret Földje örökké létezik szíveikben. A kétezer éves diaszpóra létben is volt, most is van és örökkön lesz! Számukra nem létezik zsidó állam adminisztratív szempontból. Legalábbis addig nem, amíg nem jön el a messiás. Az ő értelmezésükben Izrael állam vezetői csak bitorolnak egy jogot, ami nem illeti meg őket.
Azt hihetnénk, hogy ez egy sajátos vita két zsidó felfogás között, miközben nem vesszük észre, hogy saját térfeleinken is hasonló események zajlanak.

A keresztény világ politikusai is a Bibliához nyúlnak, keresztény értékekre hivatkoznak és abból akarnak mandátumot nyerni a hatalomhoz.

Persze a hatalom gyakorlása köszönőviszonyban sincs ezekkel az értékekkel. Az egyház szerepét nem elemzem, mindenki tudja, hogy saját környezetében milyen szerepet vállal fel ebben. Gyakorlatilag megosztott. Ahogy a hívők is. Egy részük befekszik a kommunikációnak, egy másik részüknek pedig hányingere van ettől az egésztől. A legnagyobb részük pedig elfásul, közönyössé válik és kimarad a folyamatokból. Éli saját egyéni életét és nem szentel figyelmet a hatalmi játékoknak.

A Muszlim világ más, de vannak átfedések. Más abból a szempontból, hogy mi a történelemben meghatározó hatalmak számára állandó ellenségképet jelentettünk. Velünk ijesztgették a „keresztény” alattvalókat, mi voltunk azok, akiknek Dzsihádja miatt egységbe lehetett kovácsolni népeket. Ez a Muszlim oldalon hasonló ellenlépéseket váltott ki. Bár az Iszlámban vannak a földi hatalomra vonatkozó szabályozások, de ezek egyre inkább háttérbe szorultak. Emírek, kánok, szultánok léptek az Iszlám szabályozása helyére és vívtak harcot a „keresztes hadjáratok” ellen. Ma is ez a hívó szó! Hiába nem ismeri el az Iszlám a szekularizált államot, de a mai formáció már régen egy szekularizált állam, amiből az Iszlám több évszázada kikopott. Nem szavakban, hanem tartalomban. Tehát szögezzük le:

Iszlám Állam sehol nem létezik, ahogy földrajzi értelemben Szentföld sem és valós értelemben Keresztény Európa sincs.

Így megmosolyogtató, amikor zsidó, keresztény és muszlim terminológiákat puffogtatva földi Sátánok csapnak össze, kőkemény emberi érdekeket képviselve. Ezt persze nem szabad látni! A tömegeket ehhez el kell vakítani. Hadd higgyék, hogy miattuk folyik ez az egész! A tisztességes az lenne, ha ezt mondanák: Gyerekek! Nekünk kell ez a befolyási övezet! Ha egy banda vagyunk, meg tudjuk csinálni! Ehhez semmi köze Istennek, Allahnak és a vallásnak! Most felejtsétek el a Bibliátokat, Koránotokat, fogjunk össze és nyúljuk le őket! Ehelyett Isten, Allah parancsát kell teljesíteni, emberi gyarló szintre lebutított formában. Ő meg, ugye előírta, hogy gyűlöljük egymást, igaz? Vagy mégsem ezt írta elő? Vitatkozunk szavakon, sorokon, egymást torkon ragadjuk emiatt, mintha ez lenne hitünk lényege! Elértük a szintet, amit velünk terveztek.

Tompul az agy, a műveltség, megyünk a tahósodás felé, a szövegértés minimális, épphogy egy kutya szintje, ami csak egy-két szótagú szavakból áll: ül! Fekszik! Tehát a zombiság ma előírás, mert így vagyunk manipulálhatók, tervezhetők és így nem látjuk a Sátánok valós harcát.

Az igazi ellenség pedig az, aki erre a harcra felhívja a figyelmet és ráébreszt arra, hogy hülyére vagy véve. Mi pedig bedőlünk mindennek és úgy gyűlöljük egymást, ahogy feletteseink, megosztóink szeretnék. Pedig csak hasonló szintre butított zombik vagyunk minden oldalon! Sakkfigurák!

Az Iszlám kommunikációnak egy új arca jelentkezik. Show elemekben bővelkedő látvány Iszlám. Zombi Iszlám. A felszínen érteti meg azt, amit ember tervez veled. Isten a mélybe hív! Ha a felszínen maradsz, Te is a Sátánok harcának eszközévé válsz.

Ne vakítson el földi megvezetés. Allah, Isten, de nevezd úgy, ahogy akarod, azt szeretné, hogy Őt lásd!

زُيِّنَ لِلنَّاسِ حُبُّ الشَّهَوَاتِ مِنَ النِّسَاء وَالْبَنِينَ وَالْقَنَاطِيرِ الْمُقَنطَرَةِ مِنَ الذَّهَبِ وَالْفِضَّةِ وَالْخَيْلِ الْمُسَوَّمَةِ وَالأَنْعَامِ وَالْحَرْثِ ذَلِكَ مَتَاعُ الْحَيَاةِ الدُّنْيَا وَاللّهُ عِندَهُ حُسْنُ الْمَآبِ ﴿١٤﴾

Megszépíttetett az embereknek szeretete az asszonyoktól származó élvezeteknek, utódoknak, halmokba halmozott aranynak, ezüstnek, billogzott lónak, jószágnak, és földnek. Ezek az Evilági élet gyönyörei, de Allah! Nála az igazi viszonzás. (Korán 3:14)

Íme, itt a következtetés: „Ne keresd a földi vágyakat és viszonzást. Keress menedéket Allahban.” Badr jól példázza Allah Erejét és Létét. Emberi számítás szerint lehetetlen lett volna a Muszlimoknak megnyerni ezt a csatát. Azonban az Ő segítségével minden lehetséges, ha a követők eltökéltek. Aki beilleszti magát Allah univerzális tervébe, akár egy mozaikszem, az győzni fog. Aki olyan tervet akar megvalósítani, ami nem illeszkedik Allah Univerzális tervébe, az elbukik.

Mihálffy Balázs

Visszakerült az uniós zászló a fővárosi közgyűlésbe

Csaknem kilenc év után visszakerült az EU-zászló a Fővárosi közgyűlés üléstermébe. Ezt még Tarlós István száműzte, Karácsony Gergely most visszatette.

A rohamtempóban munkába állt Fővárosi Közgyűlés határozatok sorát hozta a Városligettől a „rabszolgatörvény” budapesti tilalmáig. A képeken azonban az is látszik, hogy a tárgyalóteremben feltűnt az Európai Unió kék alapon aranycsillagos zászlója. Ezt még 2011 januárjában Tarlós István száműzte.

Tarlós 2011. január végén vetette le az EU lobogóját, mondván „egy nemzetnek elég egy lobogó”.

Szigetváry Zsolt MTVA

Ezzel megelőzte a kormányt. A 2014-es parlamenti választás után lekerült az Országház homlokzatáról az EU-zászló, helyébe a székely lobogó került.

Kövér László parlamenti elnök szerint a Parlamentre nem kell kitűzni az Európai Unió zászlaját,

ezt az erre vonatkozó törvény sem teszi kötelezővé.

Pár hónappal később, 2014 novemberében a házszabály módosításról szóló javaslatot nyújtott be MSZP annak érdekében, hogy az Országgyűlés épületére tűzzék ki az Európai Unió zászlaját – jelentette be Tóbiás József. A szocialisták akkori elnöke szerint Kövér László házelnök utasítására távolították el a patkóból az általuk bevitt „fölös számú zászlókat”.

Kövér László azzal utasította rendre az ellenzéket, hogy

„ez most a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni, itt a magyar nemzeti lobogónak van helye. Ha majd egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor más lesz a rend”.

Tarlós István a törvényes három havi végkielégítés dupláját kapja a közgyűlés döntése alapján.

Karácsony: azt teszem, amit megígértem – döntöttek a Városligetről is – FRISSÍTVE

Programmal állt a választók, elé, és azt fogja tenni, amit megígért – ezzel nyitott Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben. A megalakulás után megválasztották az öt helyettest is. Döntöttek: új épület nem lesz a Városligetben.

Némi túlzással a csilláron is lógtak az érdeklődők, annyian akarták megtekinteni a megalakuló új Fővárosi Közgyűlés nyitányát. A képviselői eskük letétele után az új főpolgármester arról beszélt, hogy mostantól senki nem dönthet a budapestiekről a budapestiek nélkül, nem nem engedik tovább csorbítani a város autonómiáját, sőt, visszakövetelik a fővárostól elvett jogok egy részét. Karácsony arról is beszélt, hogy

politikustól szokatlan dolgot tett, programot készített, most pedig ezt fogja végrehajtani.

Amikhez ragaszkodik

Több alapértéket jelölt meg a következő öt évre, amelyekhez ragaszkodik. Budapestnek nincsenek első- és másodrangú polgárai, a város vezetőinek az itt lakók érdekeit kell szolgálniuk, a lakhatást alapvető jognak tekintik, kiveszik részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből, óvják a város épített és természeti örökségét, előnyben részesítik a fenntartható közlekedési formákat, biztosítani kell a belső és a külső kerületek egyenletes fejlődését, támogatják a kulturális sokszínűséget, a fővárosaik véleményét minden fontos kérdésben ki kell kérni, Budapestnek nyitottan, átláthatóan és korrupciótól mentesen kell működnie.

A főpolgármester kijelentette azt is, hogy mától

az ellenzéki összefogás pártjai a köztársaságpárti többséget alkotják,

és minden erejével azon lesz, hogy ezt egyben tartsa, együttműködésüket erősítse.

A tényleges napirend elkezdése előtt Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint a szavazógépen hibásan tüntették fel a képviselők mögött azokat az arányokat, amelyek a polgármesterek kerületeinek lakossági arányszámát mutatják a fővárosi összlakossághoz képest. Ez azért fontos, mert a szavazásoknál a közgyűlési többséghez nemcsak a képviselők felénél több kell, hanem a szavazó polgármesterek kerületi lakosságarányának többsége is. Karácsony közölte, hogy ezeket a számokat a választási irodától kapták, majd rövid gondolkodás után technikai szünetet rendelt el. A hibát orvosolták.

Öt főpolgármester-helyettes, Tarlós többlet-végkielégítése

Ezután a közgyűlés titkos szavazással megválasztotta Karácsony helyetteseit. Öten lesznek: Gy. Németh Erzsébet (DK) a humán területek, Tüttő Kata (MSZP) a városüzemeltetés, Dorosz Dávid (Párbeszéd) a klímavédelem, Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) az átláthatóság, a részvételiség, az innováció és a fenntartható fejlődés, a politológus Kiss Ambrus pedig a pénzügyek, a városháza üzemeltetésének felelőse.

Nagy többséggel szavazták meg Tarlós István végkielégítésének emelt összegét. A törvényben megszabott

három helyett hat hónapi pénzt kap a volt főpolgármester

Karácson Gergely javaslatára. Az indítvány okozott némi nézeteltérést a többségi koalícióban, aminek Soproni Tamás (Momentum) hangot is adott: tényleg annyira jó városvezető volt Tarlós, hogy jár neki a többletpénz? Baranyi Krisztina (független) szerint a majdan adományozandó díszpolgári cím elegendő szimbolikus elismerés, pénzt nem kéne adni. A Momentum képviselői és Baranyi Krisztina sem szavazta meg az előterjesztést.

Fideszes bojkott a bizottságokban

Fideszes bojkott kísérte az önkormányzat bizottságainak megválasztását. A Fidesz szerint a posztok elosztása nem tükrözi a képviselői helyek arányait, ezért egy tagot se delegált azokba. Az MSZP-frakció ezután saját képviselőkkel pótolta a döntéshez elegendő posztokat.

A közgyűlési többség Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) élére Handl Tamást, a készenléti rendőrség korábbi alezredesét nevezte ki Karácsony előterjesztésére (Pető György helyett). Láng Zsolt (Fidesz) szerint korábban Karácsony azt ígérte, hogy az új vezetőket pályázaton választják ki. Karácsony azt mondta erre, hogy ez a cégekre vonatkozik, a FÖRI-re nem.

És zavar a többség között

Nem kapott viszont bizottsági helyet Baranyi Krisztina se.

FRISS A vita után Baranyi Krisztina (független) azt tette közzé a Facebookon, hogy

„A Fővárosi Közgyűlés egyetlen bizottságában sem fogok dolgozni, mert a most Budapestet vezető pártok nem tartottak érdemesnek erre polgármesterként, közgyűlési tagként. Érdemesnek tartották viszont Pál Tibort, akit Ferencváros polgárai közel 30 év után kiszavaztak a város vezetéséből. Mindezt természetesen tudomásul vettem, de a pozíciókról szóló előterjesztéseket nem tudtam megszavazni, hiszen 10 perccel ezek tárgyalása előtt kaptam kézhez őket és ily módon szembesültem ezzel a helyzettel. Van ami nem változik” – írta.

Soproni Tamás (Momentum) felajánlotta, hogy a Momentum saját bizottsági helyei terhére ad át posztot Baranyi Krisztinának.

Újabb frissítés Senki sem kérdőjelezi meg, hogy

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesternek jár bizottsági hely és kell is, hogy ezt megkapja

írta a Facebookon Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes. A korábbiakban, egy előzetes egyeztetésen, amin Molnár Zsolt, Soproni Tamás, Dorosz Dávid és én vettünk részt, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Baranyi Krisztina a Fővárosi Közgyűlésben beül az egyik frakcióba. Így neki természetesen ettől a frakciótól járt volna bizottsági hely.  Ám a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén kiderült, hogy Baranyi Krisztina mégsem csatlakozik egyelőre egy frakcióhoz sem. Ezért nem kapott ma bizottsági helyet. Ez így természetesen nincs rendben, hiszen minden megválasztott képviselőnek jár hely és meg is fogja kapni azt.

Leállítják az új épületeket a Városligetben és a Szent István-szobrot

Összesen 17 igen, 2 nem és ellenzéki tartózkodó szavazatokkal elfogadták Karácsony Gergelynek a Városliget-projektre vonatkozó javaslatát. Ennek alapján – ahogyan az várható volt – új épületek már nem épülnek. Horváth Csaba Zugló polgármestereként azt mondta, hogy normális világban nem fordulhatott volna elő, hogy a Ligetet 99 évre átadja a kormánynak az előző városvezetés, és a zöld park elveszti zöld park jellegét. A fővárosiak 85 százaléka utálja a projektet. „Ami zöld, az maradjon is zöld – mondta.”

„Ha úgy tetszik, kárt mentünk a kormány és az előző városvezetés után.”

Karácsony Gergely a határozat birtokában megy a szerdai kormányülésre, ahol a Városliget-projektről is tárgyalnak.

A Római-partra vonatkozó és tegnap lejárt változtatási tilalom újra elrendelését határozta el

a közgyűlés, egyhangúan. Felfüggesztik a Szent István-szobor elhelyezési munkálatait a XIII. kerületi Szent István parkban. Az előző testület döntött úgy , hogy a park déli részén állítják fel az államalapító király egész alakos szobrát. A közgyűlés 24 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett támogatta a főpolgármester kezdeményezését. Megvizsgálják a szobor elhelyezését a park más részén, és ha ez nem járna sikerrel, akkor keresnének az alkotásnak egy másik helyet.

Számadó Tamás lesz Budapest főjegyzője

– jelentette be Karácsony Gergely. A 46 éves jogász november 11-től tölti be a tisztséget.

Antikorrupciós csomag

Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, az Ez a minimum! elnevezésű antikorrupciós minimumprogramot fogadta el a közgyűlés. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők. Antikorrupciós szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország dolgozta ki a programot.

A főpolgármester szerint a fővárosi önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közzétételi gyakorlata jelenleg is bővebb, mint amit a törvény megkövetel. Például nem csupán az ötmillió forint feletti szerződések adatai találhatóak meg a főváros honlapján, azt javasolja, hogy ezen az úton haladjon tovább az önkormányzat és a hivatal, tovább bővítve a nyilvánosság számára közzétett információk körét.

A javaslat értelmében

nem szkennelve lesznek feltöltve a fontosabb dokumentumok, szerződések a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában.

A minimumprogramban foglaltakat a fővárosi intézményekre és cégekre is kiterjesztenék, ehhez azonban első lépésként a jelenlegi közzétételi gyakorlatot és infrastruktúrát fel kell mérni az elfogadott javaslat szerint. Az előterjesztést elsöprő többséggel szavazta meg közgyűlés.

Nem lesz rabszolgatörvény

A közgyűlés hosszú vita után nagy többséggel elfogadta, hogy nem alkalmazzák a „rabszolgatörvényt” a fővárosi cégeknél. Ezek tehát nem köthetnek olyan szerződéseket, amelyekben az alkalmazottak kötelező munkaideje „önként vállalt túlmunka” címén túlléphető lenne.

Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere szerint kérdéses, hogy az önkéntes túlórák nélkül Budapest képes lesz működni (például a lomtalanítás), Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes viszont azt tartja eldöntendőnek, hogy a munkavállalók kizsákmányolása vagy a bérek rendezése a döntéshozók célja.

Több fideszes szerint átgondolatlanul, hatástanulmány nélkül készült az előterjesztés. Szerintük Karácsony nem járta körül kellő alapossággal, hogy mi lesz a rendelet hatása a fővárosra.

László Imre (DK), Újbuda polgármestere azt kérte, hogy ezt az embertelen törvényt semmilyen körülmények között se alkalmazza az új közgyűlés.

Kihirdették a klímavészhelyzetet

Az éghajlatváltozás alapvető fenyegetés a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, ezért a közgyűlés

ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn.

A főváros kötelességet vállal az éghajlatváltozás elleni fellépésre, és intézkedéseket tesz, hogy a fővárosi önkormányzat és cégei karbonsemlegessé és zöldenergián alapulóvá váljanak reális határidőn belül.

Déri Tibor (Momentum) szerint Budapestnek példát kell mutatnia a többi magyar város számára, hogy a klímakatasztrófát megelőzzük.

Láng Zsolt (Fidesz) úgy látja,

a környezetvédelem az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb téma a fiatalok körében,

de meg kell próbálni higgadtan, tárgyszerűbben beszélni róla.

Átszabhatják a reklámfelületeket

Minden bizonnyal politikailag is érzékeny területre lép a főváros. Megszavazták ugyanis, hogy felmérik a főváros intézményeinek, cégeinek tulajdonában levő reklámozási célú felületeket, és

egységes koncepciót készítenek hasznosításukról.

A fővárosi cégek a koncepció elfogadásáig nem köthetnek egy évnél hosszabb reklámszerződéseket. Ez sok kormányközeli vállalkozásnak, intézménynek lehet rossz hír.

Továbbfejlesztik az Egészséges Budapest Programot. A határozatban kinyilvánítják, hogy a kormánnyal, a kerületekkel együttműködésben javítsák a kerületek egészségügyi ellátását és a szakintézményeket.

Három tartózkodással létrehozták a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot. Kis Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a testület hatásköre a főváros egészét érintő ügyekre terjed ki. A határozat hitet tesz a 2010-ben megszűnt átfogó érdekegyeztető rendszer visszaépítése mellett, de a részletekről később döntenek.

Demeter Márta: kétmillió vagy akár három év szabadságvesztés

Ha beismeri a hivatali visszaélést, akkor kétmilliós pénzbüntetést kér az ügyészség Demeter Mártára. Az LMP-s képviselő három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az elnézett Orbán-lány-utazás miatt.

Hivatali visszaélés miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – közölte a vádhatóság.

A vádirat szerint Demeter Márta tavaly szeptemberben országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta törvényi kötelezettségét megszegve

nem nyilvános adatokat adott ki az ügyészség szerint.

Miután az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a politikust, amely során Demeter Márta nem tett vallomást.

Az ügyészség az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően azt indítványozta, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismeri, a bíróság ítélje őt kétmillió forint összegű pénzbüntetésre. Az országgyűlési képviselő terhére rótt hivatali visszaélés bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mint azt megírtuk, Demeter Márta azt vélelmezte a képviselőként kapott adatokból, hogy Orbán Viktor egyik lányát szállították katonai gépen. Később kiderült, hogy ez az Orbán Flóra egy ciprusi küldetésen részt vevő

hivatásos katona kiskorú lánya,

aki családostul utazott haza. Ez az információ úgy került nyilvánosságra, hogy két minisztertől kérdezte meg írásban, ki engedélyezte a miniszterelnök lányának utazását.

Oligarchák gazdagodása uniós jóváhagyással

Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták – írta cikkét magyar nyelven a The New York Times. Tudomásunk szerint eddig példa nélküli, hogy a világ egyik legbefolyásosabb napilapja magyar nyelven közöljön írást.

Az Európai Unió 65 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Ennek jelentős része kedvez az önkényuraknak, pénzzel tömi a politikusokat, és korrupt ügyeket finanszíroz – áll az alcímben.

Új feudalizmus és maffiaszerű földszerzés

A Csákvárt mint helyszínt feltüntető írást azzal kezdik, hogy a kommunizmus idején földművesek dolgoztak ennek a Budapesttől nyugatra fekvő városnak messze nyúló határában, búzát és kukoricát aratva annak az államnak, amely elvette a földjüket.
Manapság az ő gyermekeik dolgoznak itt új kényuraknak, oligarchák egy csoportjának és a politika kegyeltjeinek, akik a földhöz homályos ügyleteken keresztül jutottak a magyar kormány jóvoltából.

A feudalizmus modern változata jött itt létre, amelyben a munkát és a támogatást a szolgálatkész kapja, és büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba.

Úgy tűnik, hogy ezeknek a földbáróknak kedvez és juttat pénzt az Európai Unió. A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-Kelet-Európa nagy részén ennek zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.

Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében, ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-kelet-európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztásában, és annak módját titok övezi.

A The New York Times (NYT) 2019 folyamán

kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

Brüsszel eltűri az EU egyben tartása fejében

A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egyben tartásában. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket az újabb tagállamokban,

törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban.

Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrárszabályozás kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.

A legnagyobb tortaszelet a közös költségvetésben

Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, a

költés 40 százalékát teszi ki, a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer.

Ennek ellenére vannak olyan, az agrárprogramot meghatározó és megszavazó brüsszeli törvényhozók, akik maguk is bevallják, hogy gyakran nem is tudják, hova megy a pénz. Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája.

Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt.

Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait.

Állami földek Orbán Viktornak és családjának

Körülbelül 480 hektár állami földet adtak el Orbán vejének és családjának, 1480 hektár  került Orbán gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc és családjának birtokába. Közel 400 hektár állami földet adtak el Flier Jánosnak, Orbánné üzleti partnerének. Egyéb birtokokat egy budapesti ügyvédnek adtak el, aki bérbe adta azok egy részét Mészárosnak – idézik a térkép szövegében Ángyán Józsefet, aki Orbán agrárállamtitkára volt, de éppen a földügyek elleni tiltakozása miatt távozni kényszerült.

Az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

„Ez egy teljesen korrupt rendszer”

– mondja Ángyán József.

Az EU minden évben háromszor annyit költ a mezőgazdasági támogatásokra, mint az Egyesült Államok, de a rendszer bővülésével nem tartott lépést a transzparencia. A tagállamok kormányai nyilvánosságra hoznak ugyan valamennyi információt a támogatottakról, de a legnagyobb haszonélvezők bonyolult tulajdoni szerkezetek mögött rejtőzködnek.

Az uniós apparátus asszisztál

Habár a termelők részben a földterület alapján részesülnek a támogatásból,

a földtulajdon adatai nem nyilvánosak, és emiatt a jogtalan földszerzésnek és a korrupciónak nehéz utánajárni.

Habár van erre vonatkozó átfogó adatbázisa,

az EU nem volt hajlandó a lapnak eljuttatni a kért információt letöltési nehézségekre hivatkozva.

A NYT emiatt saját adatbázist állított össze. Ez megerősítette, hogy számos földtranzakció politikai bennfentesek egy válogatott csoportjának kedvezett. Több országban is ellátogattak gazdaságokba, és állami dokumentumok alapján megállapították, hogy több esetben a legnagyobb haszonélvezők kapták meg a támogatást. Olyan magyar újságírók és mások munkájára is támaszkodtak, akik földmutyikat kutattak az Orbán kormány sajtóellenes intézkedései ellenére.

Nem csak nálunk

Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.

Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. Babis, aki tagadja, hogy bármiféle visszaélést elkövetett volna, két érdekellentéttel kapcsolatos vizsgálatnak is tárgya az idén. Az utóbbi években a cseh kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek könnyebbé teszik nagyvállalatok számára – és az övé a legnagyobb -, hogy még több támogatást kapjanak.

„Az Európai Unió egy oligarchának fizet rengeteg pénzt, aki egyben politikus is,” nyilatkozta Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. „És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja.”

Bulgáriában a támogatások az agrárelit jólétét szolgálják. A Bolgár Tudományos Akadémia szerint Európa legfontosabb földalapú támogatásainak hetvenöt százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Az idén tavasszal a hatóságok az egész országban razziáztak, korrupt összefonódásokra vetve fényt kormánytisztviselők és agrárvállalkozók között. Az ország egyik legnagyobb liszttermelőjét csalással vádolják a támogatásokkal kapcsolatban és ügye jelenleg tárgyalásra vár.

Szlovákiában a legfelsőbb ügyész elismerte egy „agrármaffia” létét. Kistermelők arról számoltak be, hogy megverték őket és támogatásra jogosult földjüket kikényszerítették tőlük. Tavaly meggyilkolták Jan Kuciak újságírót miközben azt kutatta, hogyan épült be az olasz maffia a mezőgazdaságba, hogyan tulajdonította el a támogatásokat és épített ki kapcsolatot magasrangú politikusokkal.
Ennek ellenére Brüsszelben és Európa több más fővárosában a reformterveket gyakran felhígítják vagy félresöprik. EU-s döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép- és kelet-európai törvényellenes földszerzések megregulázása céljából. Az Európai Parlament leszavazott egy törvényjavaslatot, amely megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el.

A hamis orbáni mese és a valóság

Kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni.
Azok a gazdálkodók,

akik a kormányt vagy a kegyúri rendszert kritizálják, arról adnak számot, hogy elesnek a támogatástól vagy különböző hatósági ellenőröket szabadítanak rájuk, melyek a kommunista időket idéző fenyegetésekre emlékeztetnek.

„Nem arról van szó, hogy jön érted éjszaka egy kocsi és elvisz,” mondja Teichel István, aki Orbán szűkebb hazájában kistermelő. „Ez annál mélyebbre hat.”

Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. Az európai vezetők tudták, hogy a szocialista blokk államainak uniós tagokká emelése kihívásokkal jár, de

nem látták át teljes mértékben, hogy milyen korrupciós lehetőségeket rejt a támogatási program.

A program lényege egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Közép- és Kelet-Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézben van. Az európai hatóságok több területen is szorosan együttműködtek az új tagállamok kormányaival, mint például az élelmiszervizsgálati szabványok és a határellenőrzés, de a támogatásokra nem sok idő jutott.

Voltak figyelmeztető jelek, még mielőtt Magyarország belépett volna az unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, a támogatásra is jogosultak lettek.

Ez egy mutyigazdaság, itt csak a barátok és a politikai szövetségesek rúgnak labdába – mondta Raskó György, volt agrárállamtitkár.

„Nem Orbán találta ki ezt a rendszert. Ő csak hatékonyabban működteti.”

„Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.” A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte. Ő azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis- és közepes termelőknek.

Földért hatalmat

Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbeadni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá.
Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így

megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást.

„Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet” – mondta Ángyán.

2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végső soron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott.

Az új bérlők alacsony bérleti díjakat fizettek az államnak, miközben jogosulttá váltak az európai támogatásokra.

Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt.

Aki nem hűséges, arra lőnek

Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt. „Tönkre fogod tenni a vidéket”. „Te meg kútmérgező vagy” – vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján. „Cserben hagytál, Jóska.” A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgatták, amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik. „És akik nem azok?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”

2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Ezek ugyan árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta:

megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve.

A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre. Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül.

„Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.” Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga.

Mészáros és rokonai több mint 1500 hektár földet vásároltak csak Fejér megyében. Ángyán jóslata beteljesült,

Orbán politikája aláveti a vidéket a Fidesznek és szövetségeseinek.

Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kisgazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek – és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. A magyar kifizetési adatok elemzése szerint az utóbbi években

a legnagyobb támogatottak, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, több, mint nyolcmilliárd forint  támogatást kaptak tavaly.

Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt.

Vannak, akik látják az EU kudarcát

Az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye, Fejér megye is szerepelt.

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy Közép- és Kelet-Európában tehetős, politikai kapcsolatokkal rendelkező földbirtokosoknak lehetőségük volt arra, hogy rátehessék kezüket a földre. „Különösen akkor, amikor a kormányszervek segédkeztek nekik” – állítja a jelentés.

A vizsgálat a földtámogatási programot is felelőssé teszi ezért, azt állítva, hogy az minél több föld megszerzésére ösztönöz.

„Ebből a szempontból a KAP kudarcot vallott, mivel nem teljesítette saját célkitűzéseit”

– állítja az amszterdami székhelyű Transnational Institute által készített jelentés. Levélben megfogalmazott válaszában az európai földművelésügyi hatóság megbízhatatlannak minősítette a jelentést és hangsúlyozta, hogy az adott ország vezetői felelősek a nemzeti földhasználati politika betartatásáért.

A második vonal is jól járt

Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet. Csongrád megyében például a Fidesz-politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a földárveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.

Miközben a politika kegyeltjei meggazdagodnak, sok kistermelő a megélhetés miatt számít a támogatásra. Emiatt

nem szívesen kritizálják hangosan a rendszert a megtorlástól való félelmükben, mondták többen is.

Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg, mert az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra.

A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte. Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával. Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták.

„Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani”

– mondta Ángyán. Mikor magyar agrárszakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettek, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond.

Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást – mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni.

Orbán meghívta Karácsonyt kormányülésre

Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Karácsony Gergely főpolgármesternek megválasztásához, egyúttal meghívta őt a szerdai kormányülésre, ahol a budapesti fejlesztések jövőjéről is tárgyalnak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

„Magyarország kormánya nevében ismételten gratulálok a budapesti polgárok döntése alapján elnyert megbízatásához” – írta Orbán. Tudatja, hogy Karácsony október 24-én kelt levelét, melyben találkozót kezdeményezett, köszönettel megkapta. Tudomása szerint a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére november 5-én kerül sor.

Meggyőződése, hogy Budapest fejlesztésének kérdései is haladéktalan döntéseket igényelnek, ezért arra kéri őt, hogy fogadja el meghívását a kormány november 6-án reggel 9 órakor esedékes ülésére, hogy a fővárosi beruházásokkal kapcsolatos álláspontját megismerhessék, és

döntést hozhassanak a kormány által korábban már támogatott budapesti fejlesztések jövőjéről

– írta Orbán.

A kormányülés Budapesttel foglalkozó napirendi pontja „természetesen nem korlátozódik a fejlesztések ügykörére, szívesen megismerjük az Ön álláspontját bármely más Budapest számára fontos ügyben is”.

Hivatalos: Kerpel-Fronius lesz Karácsony egyik helyettese

Okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes lesz Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum politikusa. Bejelentették: vizsgálóbizottság nézi át a parkolási maffiát, a 4-es metró ügyét is.

Karácsony Gergely egyik helyettese Kerpel-Fronius Gábor lesz – jelentette be a Facebookon Fekete-Győr-András, a Momentum elnöke, miután találkoztak a főpolgármesterrel. Kerpel-Fronius alulmaradt a tavaszi előválasztáson Karácsonnyal és Kálmán Olgával szemben.

Fekete-Győr András azt mondta, hogy tudásbarát és környezetbarát várost akarnak építeni Karácsony Gergellyel „nagyon szoros szövetségben”. Az aláírt megállapodás értelmében

antikorrupciós forródrótot hoznak létre,

amelyen bárki névtelenül tehet bejelentést. Mindezek mellett

Karácsony bizottságot alakít a múltbeli korrupciógyanús ügyek kivizsgálására. 

A Fekete-Győr elnöke a parkolási maffiát említette, továbbá a 2010. előtti olyan ügyeket, mint a Margit híd felújítása és a 4-es metró.

Kerpel-Fronius az okosvárosért és részvételiségért lesz felelős helyettes főpolgásmesterként. Az érintett szerint ennek kulcsszava a jövő. Budapestet fel kell készíteni a XXI. század kihívásaira, a fővárosban rengeteg adat keletkezik, amit fel kell használni az élet jobbá tételére. Innováció és partnerség egyetemekkel, hogy a legjobbakat itthon lehessen tartani, netán hazacsábítani.

Kerpel-Fronius felel a klímaváltozás problémájáért, továbbá az önkormányzat és cégeinek átlátható működéséért. Közérthető döntéselőkészítés és ügyintézés, a térkövezés visszaszorítása, ivókutak, zöldítés, a város és a Duna közti kapcsolat rendezése – sorolta Kerpel-Fronius.

GKI: súlyosan lassul a növekedés

Jövőre látványosan lassul a magyar gazdaság növekedése, mind inkább a belső fogyasztás hajtja előre. Emiatt a fizetési mérleg ismét hiányt mutat. Az infláció csökken, de a beruházások jelentősen mérséklődnek, és már sok cég létszámcsökkentést tervez a GKI friss prognózisa szerint.

A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév júliusban jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte. Az üzleti várakozások a következő hónapokra se valószínűsítenek javulást – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzésében.

Súlyos tempóvesztés 2020-ban

A magyar gazdaság

idei egész évi fejlődése 4,3 százalékra várható, jövőre azonban már csak 2,7 százalékot

kalkulál a GKI.

Jó hír viszont, hogy május óta az infláció csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal.

A belső kereslet a GDP felett nő

Kedvező az államháztartás helyzete is, de a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge. A világgazdasági körülmények romlása és az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása is 2020-ra a markáns lassulást valószínűsíti. A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első félévben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál.

A kiskereskedelmi forgalomban az idei második félévben nem várható lassulás, ezt se a július-augusztusi kedvező adatok, se a gyors bérkiáramlás, se a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé. Éves átlagban 6, jövőre 4 százalék közeli forgalom-bővülés várható. A turizmusban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel – az áremelés és a gyenge forint miatt – 8 százalékkal emelkedett.

A belső fogyasztás – a GDP-hez mért – magas szintje miatt a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, de

a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett,

s ez a helyzet az idei első félévben is.

Ez kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mert a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik. Egy kis országban azonban

a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen az export húzása nélkül.

A feldolgozóiparban az idei első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az idei első nyolc hónapban csak 72,7.

Az építőipar már jelez

A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett. A markáns fékeződés várható volt, az éves átlagos bővülés azonban minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, de

jövőre már csak 2 százalék körüli.

Elérhette mélypontját a munkanélküliség

A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptember folyamán 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség a második negyedévben 3,3 százalékkal feltehetőleg elérte mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.

A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek idén átlagosan 7, jövőre 4-5 százalékkal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. A beruházások esetében azonban az idei 13 százalékot jövőre csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

Orbán Viktort megzsarolni nem kell félnetek jó lesz

A címben olvasható átirat Merániai János esztergomi érsek híres levelére és benne a dodonai kétértelműséggel megfogalmazott összeesküvésre utal, de tökéletesen példázza a mai külpolitikai viszonyainkat is. – írja Ujhelyi István heti nyílt levelében.

Pontosabban a kormány, közelebbről is Orbán Viktor meglehetősen sajátos külpolitikáját és viszonyulását bizonyos geopolitikai szereplőkhöz. Miközben az Európai Parlamentben nemrég még kurucosnak szánt kiállással utasította vissza, hogy menekültkérdésben bárki „megzsarolja” kormányát (tegyük hozzá, erről szó sem volt), addig Recep Tayyip Erdogan török elnök útszéli és (egyébként nagyon is valós) zsarolásával szemben, nem hogy szót emelt volna, de egyenesen támogatta azt.

A néhány nap múlva sokadik alkalommal Magyarországra látogató Erdogan elnök ugyanis konkrétan azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy ha az európai közösség nem vállal át valamit az iszlám ország terheiből (értsd: nem fizetünk nekik többet a menekült tömegek ellátásáért) és az EU továbbra is kritizálja őket például a szíriai katonai agresszióért, akkor kész megnyitni a menekülttáborok kapuit és Nyugatra küldeni a menedéket kereső ezreket.

Ez a fajta fenyegetés jóval több politikai blöffnél. Az európai közösségben pedig egyetlen ország miniszterelnöke és kormánya volt az, amelyik kiállt Erdogan elnök mellett: Orbán Viktor és a Fidesz.

Nehéz megmagyarázni, hogy a kormányfő miért rajong ilyen mélyen olyan államok vezetőiért, akik a történelmünk során rövidebb-hosszabb ideig megszálltak minket; de nyilván erre is van magyarázat. Az orosz elnök Vlagyimir Putyin és a török államfő Erdogan olyan sűrűn és olyan körülmények között látogat hazánkba, mintha tényleg afféle gyarmattartók jönnének megtekinteni európai befektetésüket.

Félreértés ne essék, nem azzal van a baj, hogy kormányunk aktív kapcsolatot ápol fontos geopolitikai szereplőkkel, de az mindenképpen sajátos, amilyen zavart behódoltság, a háttérben pedig gazdasági és személyes összefonódások övezik ezeket a kapcsolatokat. Mert, ahogy Orbánék súlyos hibát elkövetve beengedték – mit beengedték, meghajolva behívták – a nemzetbiztonsági kérdéseket felvető, különös felmentéseket kapó orosz bankot, úgy szövi át a török-magyar barátságot is megannyi személyes, már-már családi üzlet.

Ezek pedig nyilván hasznot hoznak egy bizonyos rokoni és baráti körnek, Magyarországot azonban olyan béklyóba fogják, amely már rövidtávon is súlyos károkat okozhat. Pontosan látható, hogy milyen szövevényes kapcsolatok és családi kastély-összefonódások kötik össze az Erdogan-közeli üzletembereket és a Fidesz legfelsőbb köreit. Orbán hiába mondja, hogy ő ugyan „nem foglalkozik üzlettel”, valahogy minden eurázsiai lépése mögött sajátos és személyes bizniszek árnyéka sejlik fel.

Sőt, a magabiztos szabadságharcos imázs is ugyanolyan hamis, mint Merániai János érsek levelének fentebb idézett mondata. Orbán bizonyíthatja az ellenkezőjét, ha pár nap múlva, amikor Erdogan elnök ismét hozzánk látogat, akkor a nyilvánosság előtt utasítja vissza a török államfő Európai Uniónak szóló zsarolását és határolódik el a szíriai katonai agressziótól.

De van egy olyan érzésem, hogy marad csak a zavart nyakkendő igazgatás, a félszeg mosoly és pávatánc, amely ma már inkább hasonlít egy béna kacsa totyogására.

Törökország azzal fenyegetőzik , hogy visszaküldi az európai dzsihád harcosokat a hazájukba

Nem őrizhetjük a végtelenségig az Iszlám állam harcosait és családtagjaikat – hangsúlyozta Törökország belügyminisztere. Sajtóértekezletén Szulejman Szojlu belügyminiszter felelőtlennek nevezte az európai államok magatartását, mert azok nem akarják visszafogadni azokat a dzsihád harcosokat, akik európai államok polgárai.

Az Iszlám állam fénykorában ezer számra vándoroltak ki iszlamista fiatalok Európából a Közel Keletre, hogy ott részt vegyenek a vallás háborúban. Jelentős részük elesett a harcokban, de sokan fogságba kerültek. A kurd milícia sok dzsihád harcost és családtagot őrzött Szíria északi részén. Minthogy a törökök kivonulására késztették a kurdokat, ezért a dzsihád harcos probléma is Törökországra maradt. Menetközben mintegy ötszáz dzsihád harcos megszökött, az ő sorsukról senki nem tud semmit. Az európai államok nem akarják visszafogadni a dzsihád harcosokat, mert attól tartanak, hogy Európában merényleteket követnének el. Brüsszelben a Zsidó múzeum ellen egy olyan dzsihád harcos követett el merényletet, aki a Közel Keletről tért vissza hazájába. Négy embert megölt és többet megsebesített. Elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték.

Sok európai állam úgy akarja ezt megakadályozni, hogy megfosztja állampolgárságuktól a dzsihád harcosokat. Így tett Nagy Britannia, Hollandia, Franciaország és Dánia. A török külügyminiszter képmutatónak nevezte ezt a viselkedést mondván: az európai államok rábízzák a törökökre, hogy foglalkozzanak ők a dzsihád harcosokkal! Törökországban nagyszámú antiterrorista akciókat hajtottak végre az elmúlt napokban, hogy megelőzzék a dzsihád harcosok esetleges merényleteit.

Erdogan elnök magatartása meglehetősen kétértelmű az Iszlám állammal szemben.

Amíg fennállt a fanatikus rendszer Szíriában és Irakban, a törökök jó kapcsolatot építettek ki vele. Erdogan elnök fia intézte az Iszlám állam olajkészletének értékesítését a világpiacon. A törökök fegyvereket adtak el az Iszlám államnak.

A francia terrorelhárítás szerint a török titkosszolgálat segíthet az Iszlám államnak megszervezni a nagy franciaországi merénylet sorozatot. Mindeközben a kurd milícia hősiesen harcolt az Iszlám állam ellen. A törökök azonban őket vádolják terrorizmussal, és kényszerítették a kurd milíciát arra, hogy feladja a helyi autonómiát.

A törökök akcióját elítélte az Európai Unió, de Magyarország nem. Erdogan elnök köszönetet mondott ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK