A magyar gazdaság idén eléri a növekedés csúcsát, jövőre érezhető tempóvesztés várható a Policy Agenda szerint. A vállalatok hangulata még alig változik, a lakosság optimizmusa mérséklődhet.
A Policy Agenda (PA) által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első negyedévi kedvező gazdasági növekedés után – 2019. harmadik negyedévében (1,02 százalék) a bővülés enyhe csökkenését jelzi, egyes területeken már nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A vállalatok körében változatlan, de a háztartásoknál az eddigi optimizmus csökken és enyhe kockázat is érezhető a külső gazdaság lassulása miatt. Ez jellemzi a költségvetési és árfolyampolitikai környezetet is. Az infláció erőteljes emelkedése megakad, de a forint gyengesége változatlan marad.
Lassul a növekedés bővülése
A bruttó hazai termék (GDP) emelkedése idén várhatóan 4,3 százalék körül alakulhat. A gazdaság az első félévi erőteljes – az első negyedévben még 5,3 százalékos – bővülés után a második félévben 3,4-3,5 százalékra lassul. A hazai felmérések és az EU-konjunktúra-indexek gyengülést mutatnak, köztük a magyar ipari bizalmi index is. A német ifo üzleti mutató is romlott az előző hónapokhoz képest.
A hazai gazdaság az egész EU-ban továbbra is a leggyorsabbak közt növekszik,
a bővülést a beruházási és főleg a fogyasztói kereslet húzza magával.
A belföldi kereslet idén eddig 5,5 százalékkal nőtt, jelzés értékű azonban, hogy a külkereskedelmi aktívum a második negyedévben tovább csökkent. Az állóeszköz-felhalmozás volumene és a beruházási ráta feltehetően elérte csúcspontját, 2019-ben 27-28 százalék körül lesz. Jövőre már minimálisan csökken az ütem.
A belső kereslet magas szintje miatt a folyó fizetési mérleg idén várhatóan egymilliárd euró hiány mutat, 2020-ban már 2 milliárd körüli lehet. A külföldi működő tőke tavalyi 3,7 milliárd euró értékű nettó beáramlása után idén és jövőre kisebb összeg várható. Az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása csökken és a háztartások vásárlóerejének emelkedése is lassul. Mindezek miatt
jövőre már csak 3 százalék körüli GDP-növekedés várható.
Az infláció mérséklődik, a forint tovább gyengül
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévihez képest kissé romlottak, és továbbra is érezhetők a monetáris és fiskális helyzet bizonytalanságai. Az idei tervezett 1,8 százalék államháztartási hiány jövőre az előirányzottnál jobban is csökkenhet.
Az infláció az év elején mért csúcshoz képest éves átlagban 3,5 százalék lehet. Az áremelkedés 2019 első nyolc hónapjában átlagában 3,4 százalék volt, augusztusra 3,1-re csökkent.
A külföldi jegybankok ismét lazítást kezdtek, ezzel csökkent az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás. Természetes következménye mindennek a forint történelmi mélypontra gyengülése. A tavalyi 320 forintos átlagos euró-árfolyam idén már 325-re – sőt, év végére akár 330-332-re -, 2020-ban pedig 335-re gyengülhet. Emellett idén a külső egyensúly romlása érezhetővé válik, amivel a folyó fizetési mérleg deficites lehet. Az alapkamat az MNB szándéka szerint 2020 végéig nem változik, jövőre pedig még alacsonyabb is lehet.
A háztartások optimizmusa kissé csökkenhet
A vállalati és lakossági hitelállomány eddigi dinamikusan emelkedése lelassul. A
hét éve tartó fogyasztás-bővülés feltehetőleg elérte csúcspontját,
a tavalyi 4,6 és az idei hasonló növekedés után jövőre 3,5 százalékra mérséklődik. A gyors fogyasztás-bővülést a továbbra is dinamikus béremelkedés, a hitelezési expanzió, a fogyasztói bizalom magas szintje és a családvédelmi program is megalapozza. Fékezik viszont a növekedést a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés drágasága.
A lakosság betétállománya augusztus folyamán 121 milliárd forinttal emelkedett, és 9 111 milliárd forintot ért el. Az Állampapír Plusz nyártól elérhető magasabb hozama is növeli a megtakarításokat. Az ÁKK adatai szerint augusztus végén a lakosság birtokában 8 584 milliárd forint értékű állampapír volt, 14,2 százalékkal több az év eleji állománynál. Ez természetesen fékezi a lakossági költéseket.
Egyelőre ömlenek az adóbefizetések
A lakosság augusztus végéig 1 761 milliárd forint adót fizetett, 10,8 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Szja-ból 10,5, illetékekből 16,3, gépjárműadóból 6,7 százalékkal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első nyolc hónapban 3 948 milliárd forintot fizettek be, közel egyhatoddal, 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Áfából 19, jövedéki adóból 8 százalékkal magasabb bevétel érkezett. A gazdálkodó szervezetek az első nyolc hónapban 863 milliárd forint adót fizettek, 13,6 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
Változatlan a vállalati hangulat
A PA GFI-ben a vállalati gazdálkodás mutatói az üzleti várakozások visszaesése ellenére sem romlottak. Az ipari termelés összességében a tavalyi szinten marad. Az építőipar termelése csökken, az építőipari
szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél pedig már jóval alacsonyabb.
A tartós munkaerő-piaci nehézségek hatása érezhető a gyengülő gazdasági konjunktúrában.
A munkaerő kereslete és kínálata között változatlan a szerkezeti feszültség. A foglalkoztatási hajlandóság az iparban gyengül, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében erősödik, az építőiparban nem változik. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 3,5 százalék körülire csökken, és 2020-ban tovább mérséklődik. A közfoglalkoztatás szerepe visszaszorul. A termelés bővítését általában továbbra is a munkaerőhiány akadályozza, de
már több nagyvállalat tervezi foglalkoztatotti létszámának csökkentését.
A nemzetgazdaságban a reálkereset indexe – a 2013 óta tartó 10 százalék feletti dinamikát is meghaladó emelkedés után – idén 6,5, jövőre 4,5 százalék körülire mérséklődik. A 8 százalékos kötelező minimálbér-emelés már sok kisvállalatnál jelentős nehézségeket okoz, annak ellenére, hogy az idei után jövőre is 2 százalékponttal csökkenni fog a szociális hozzájárulási adó a kedvező gazdasági bővülés eredményeként.
