Trump elnöksége idején azért bírálta az európai szövetségeseket hogy előkészítse az USA kilépését a NATO-ból – emlékeztet John Bolton, aki nemzetbiztonsági tanácsadója volt Trumpnak abban az időben.
Manapság amikor Trump visszatérésre készül a Fehér Házba, feltették a kérdést az USA polgárainak: kilépjen-e a világ vezető gazdasági és katonai hatalma a NATO-ból, melyet 75 éve hoztak létre? Mindössze az amerikai polgárok 12%-a válaszolt igennel vagyis a döntő többség tisztában van azzal: az USA világhatalmi státuszának egyik legfontosabb alapja épp a szövetség Európával. Ezzel minden bizonnyal Donald Trump is tisztában van, de azt is tudja: az USA világhatalmi pozícióját nem Európában fenyegetik hanem Kelet Ázsiában. Kína az igazi ellenfél. Ezt már a Biden adminisztráció is kimondta 2021-ben amikor elsőszámú stratégiai ellenfélnek Kínát nevezte meg.
Nincs oly nagy különbség a demokraták és a republikánusok világpolitikai elképzelései között
Trump békét akar Európában és a Közel Keleten, hogy az USA minden erejét Kelet Ázsiára koncentrálhassa: Kína ugyanis nem agyaglábú óriás mint a Szovjetunió volt, amely képtelennek bizonyult hatékony gazdaság megteremtésére. Trump épp azt rója fel a Biden adminisztrációnak, hogy Európára és a Közel Keletre koncentrál az ukrajnai háború és a gázai konfliktus miatt miközben Kína a markába nevet, és a háttérben tovább erősödik.
Kína GDP-je 18 ezer milliárd dollár, az Egyesült Államoké 26 ezer milliárd.
Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lelassult, de még mindig a duplája az amerikainak. Oroszország ebben a versenyben leszerepelt: GDP-je kisebb mint Texas államé! – írta Pompeo ex külügyminiszter a Wall Street Journalben. Trump egykori külügyminisztere azt javasolja, hogy az USA kényszerítse ki a békét Európában és a Közel Keleten, hogy teljes mértékben Kínára koncentrálhasson. Hogy akarják a sarokba szorítani Putyint? Meg akarják ismételni Kissinger diplomáciai bravúrját, mellyel a Jom Kippur háború után az arany fedezetet elveszítő dollárt az olajjal támogatta meg. Ehhez persze kellett Szaúd Arábia szövetsége, melyet most is nélkülözhetetlennek tart Pompeo ex külügyminiszter, aki arra akarja rávenni az olajnagyhatalmat, hogy szakítson Putyinnal, és az USA-val együtt kormányozza a világ olajpiacát, melyet Trump az USA-ban “felszabadítana a környezetvédelmi korlátozások alól” vagyis újra kilépne a párizsi klíma egyezményből.
Mit tehet Európa?
Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles magyar történész közös európai hadsereget javasol blogjában – ebben egy húron pendül Orbán Viktor miniszterelnökkel és Macron francia államfővel. “Európa lakossága Oroszország és Fehéroroszország nélkül 700 millió ember, az Európai Unió GDP-je 26,3 ezer milliárd dollár” – írja Berend T. Iván arra utalva, hogy egy közös európai hadseregnek megvannak az alapjai.
Politikai konszenzus van-e? Nincs!
A NATO tagállamok többsége nem akar európai hadsereget hanem erősíteni kívánja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: ide tartozik mindenekelőtt Nagy Britannia és Lengyelország, de Németországban is ez a többségi álláspont. Egységes európai hadsereg létrehozása évtizedekig tartana, az orosz fenyegetéssel azonban most kell szembeállítani valamit, és ebben a tekintetben a NATO pótolhatatlan.
Van-e igazi orosz fenyegetés?
A NATO tagállamok többsége úgy véli, hogy igen. Egy markáns kisebbség: Macron francia elnök, Meloni olasz kormányfő, Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Oroszország túlságosan is gyenge ahhoz, hogy Európát fenyegesse. Ugyanígy látja Donald Trump is, aki nem tekinti világpolitikai tényezőnek Oroszországot. Már Obama elnök figyelmeztette Putyint:
“Oroszország immár nem szuperhatalom!”
Trump tanácsadói szerint Putyin nagyon is tisztában van korlátaival, és csak az egykori Szovjetunió területén próbál megszerezni területeket, de esze ágában sincs megtámadni a NATO-t hiszen tisztában van az erőviszonyokkal. Finnország és Svédország épp ezért sietett belépni a NATO-ba, hogy Putyinnak eszébe se jusson Sztálin finn háborúja amikor a Szovjetunió legyűrte a hősies ellenállást, és megszerezte Karéliát, amely mindmáig Oroszország része noha ott született a finnek nemzeti eposza, a Kalevala.
Sem Sztálinnak sem Brezsnyevnek nem jutott eszébe megtámadni a NATO-t pedig a hadseregük sokkal erősebb volt mint Putyiné, és az orosz tankok sokkal közelebb voltak az Atlanti-óceánhoz mint manapság hiszen Németország keleti felében állomásoztak.
