Az európai bírósági per előtti utolsó felszólítást kapta a magyar kormány a Stop, Soros!-törvény ügyében, ahogyan több kérdésben is. Pert indítanak a külföldi élelmiszerek kiskereskedelmében lévő hátrányos megkülönböztetés miatt.
Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bíróság a magyar kormánynak több ügyben. Ezek közül a legfajsúlyosabb a Stop, Soros! törvénycsomag. Nem megfelelő válasz esetén az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Korábban a Velencei Bizottság visszavonásra szólította fel a kormányt.
A bizottság a korábban kapott magyar válasz után is
az uniós joggal ellentétesnek tartja a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítását.
A menedékjog iránti kérelmek támogatásának (vagyis a civil szervezetek felvilágosító tevékenységének) büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
Uniós jogot sért a távoltartás intézménye is.
Az egyéni szabadságok jogellenes korlátozása
az, hogy a büntetőeljárás alá kerülő személyek nem közelíthetik meg a Magyarország határain lévő tranzitzónákat, a szabályozás indokolatlanul korlátozza az érintett uniós polgárokat és családtagjaikat szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek.
A bizottság szerint a magyar szabályozás
az uniós jogba ütközően korlátozza a menedékjog gyakorlását
azzal, hogy a kérelmeket olyan indokokkal is elutasítják, amelyek nincsenek benne a közösségi jogban. (A menedékjog csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül olyan országból érkeznek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van.)
A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a bizottság aggályaira.
Fontos eljárás az is, amely kifogásolja a magyarországi élelmiszertermékek kiskereskedelmi forgalmában azt a megkötést, amely hátrányosan érint az importáruk forgalmazását. Ebben az ügyben már megvolt az utolsó figyelmeztetés, most már a bírósági kereset következik.
A bizottság azt utasítja el, hogy a magyar szabályozás szerint a
kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre,
függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, mert hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.
Magyarország az azonos haszonkulcs előírásával megakadályozza, hogy egyes, importált termékeket kínáló importőrök és kiskereskedők vonzóbb bolti árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.
Első figyelmeztetés,
felszólító levél érkezett a cigaretták minimális adótartalma miatt.
Magyarország nem teljesítette az előírást, a kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt van.
Ugyanezt az intézkedést hozta a bizottság amiatt, hogy a magyar kormány határidőre nem nyújtotta be a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek vasúti hozzáférését bemutató végrehajtási tervét.
Mindkét ügyben két hónapja van a kormánynak, azután következhet az indoklással ellátott vélemény elküldése.
