A piacok szkeptikusan fogadták az Európai Unió gázkorlátozási tervét: 200 euró fölé ment az ár. Télen pedig tízszer drágábban lehet majd földgázt vásárolni a piacon mint tíz évvel korábban.
Az elfogadás érdekében Brüsszel felvizezte eredeti tervét. Az oroszok meg újra csökkentik a gázszállítást. Ezért csúcson a gázár az uniós spórolási döntés után.
“Szembeszállunk Putyin kísérletével, hogy megossza az uniót. Ezért ennek az egyezménynek óriási jelentősége van”
– jelentette ki Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter.
Spanyolország ökológiai minisztere, aki pedig harcolt az eredeti gázspórolási javaslat ellen, szintén elégedetten nyilatkozott:
“Jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy létrehozzunk egy közös európai projektet” – jelentette ki Teresa Ribera spanyol miniszter.
Csak Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem szavazta meg a határozatot.
Csakhogy a számok nem stimmelnek – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az eredeti terv szerint 43 millió köbméter földgázt kellene megspórolnia a 27 tagállamnak. Csakhogy annyi kiskapu van a végülielfogadott megállapodásban, hogy maximum 10%-ot spórolhatnak a tagállamok és nem 15%-ot ahogy azt eredetileg tervezték.
Frans Timmemans alelnök mindenesetre kiadta a jelszót: a gáztakarékosságnak már holnap meg kell kezdődnie!
Kiskapuk
Kezdetben Brüsszel azt szerette volna elérni, hogy kötelező erejű legyen az uniós gáz szolidaritás. Ehelyett olyan döntés született, hogy az Uniós vészjelzést csak akkor adhatják ki, ha legkevesebb öt tagállamban már vészhelyzet alakult ki és ezt ki is hirdették illetve ha az Európai Tanács, melyen az állam és kormányfők vesznek részt, erre utasítja a brüsszeli bizottságot.
Ha tehát Németország, az Európai Unió legnépesebb állama egyedül kerül vészhelyzetbe a tél folyamán, akkor ez nem jelent automatikusan uniós vészhelyzetet is – állapítja meg a Deutsche Welle. A német közszolgálati portál arra is rámutat, hogy nagyon különböző a tagállamok függése az orosz gáztól. Míg Németország és sok közép-kelet-európai állam – így Magyarország – számára az meghatározó, az ibériai félszigeten ennek jóval kisebb a jelentősége. Ezért Portugália és Spanyolország számára kiskaput nyit a gáz spórolási egyezmény.
A szigeteken is különleges a helyzet hiszen Ciprus, Málta vagy Írország energiahálózata nem kapcsolódik más uniós államhoz. Ezért ők felmentést kapnak a spórolás alól.
Egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szavazott az uniós gázkorlátozási egyezmény ellen.
Mi erről a véleménye? – kérdezték a cseh miniszterelnök-helyettest, aki az EU soros elnökségét képviselte. Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes nem kívánta kommentálni “egyetlen tagállam döntését.” Ehelyett azt mondta, hogy “nyíltan elköteleztük magunkat, nyíltan szolidaritást mutattunk és nyíltan üzentünk a világnak és a Kremlnek.”
Ezek után minden szem Németországra szegeződik – írja a Deutsche Welle hiszen más tagállamok csökkentették a függésüket az orosz gáztól, de Berlin nem. Most ennek fizeti a politikai árát.
Az Európai Unió három legnagyobb gazdasága, a német, a francia és az olasz fogyasztja el az uniós orosz gáz import felét.
Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter is azt üzente Putyinnak Brüsszelből, hogy “nem tudja megtörni az uniós egységet”. Ez kiderülhet amikor szavazni kell arról, hogy kihirdessék az uniós vészhelyzetet.
Ösztönzést büntetések helyett
Ezt sürgeti Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, aki levelet írt Ursula von der Leyennek. Görögország is sokáig bírálta az uniós spórolási tervet, de végülis elfogadta azt. Mit javasol a görög miniszterelnök? Azt, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a nagy földgáz felhasználó cégeket, hogy térjenek át más energiahordozóra – lehetőség szerint olyanra, amely kevésbé károsítja a környezetet. Jelenleg a rendszer a rövidtávú leállásokat díjazza, de hosszútávú megoldások kellenek. Ehhez uniós pénzeket sürget Görögország miniszterelnöke.
“Ily módon össze lehetne hangolni a nemzeti és az uniós célokat. Az kapna uniós pénzeket, aki a leghatékonyabban csökkenti a gáz függőséget” – írta a görög miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonynak abban a levélben, melyet a Politico megszerzett.
