Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait. Az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén. Annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról. Megállapították, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
A kormány fellebbezni fog az EJEB elmarasztaló ítélete ellen, jelentette be szinte azonnal a EMMI, mondván, hogy a döntés nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született. Ami a jogsértéseket illeti, a korábbi gyakorlat szerint minden kiadó saját maga szállíttatta ki a tankönyveit, majd a központosítás nyomán a terjesztési feladatokat a nonprofit KELLO látta el. Ez a rendszer mára egyértelműen bevált, valamennyi tankönyv egyszerre érkezik meg az iskolákba, átlátható módon és olcsóbban – írta a minisztérium.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azért nem ennyire elégedett a tankönyvpiac helyzetével.
A terjesztéssel együtt a kormányzat a tankönyvek tartalmát is monopolizálni akarja, ami korábban csak az állampártok oktatáspolitikájára volt jellemző.
A szakszervezet üdvözli a brüsszeli döntést, mert úgy gondolják, hogy egy igazi demokráciában nem szabad monopoljogokra törekedni még az üzleti szférában sem. Az állam durván beavatkozott a piaci mechanizmusokba és ebből egyáltalán nem következett, hogy olcsóbbá vált volna a tankönyvek forgalmazása.
Számokkal is szolgált. A tankönyv árából visszaszámolva a forgalmazó magáncégek 15 százalékos haszonnal dolgoztak. Ebből hat százalékot kaptak vissza az iskolák, hat százalékot azok az iskolai segítők – a pedagógusok, könyvtárosok – kaptak, akik a csomagok elosztásában részt vettek. Mindössze három százalék maradt a terjesztő vállalkozásoknál. Ezzel szemben a KELLO 5 százalékot tart vissza magának, noha nonprofit vállalkozásként hirdeti magát, de korántsem juttat vissza az iskoláknak olyan arányban, mint korábban a magánterjesztők tették.
Mindent összevetve: a monopol-terjesztés drágább lett, mint amikor ez piaci szereplőkkel történt.
„Az, hogy a változással az egyes cégek ezzel nem jártak jól, valószínűsíthető, de a tanulók és a családok egyértelműen nyertesei az átalakításnak”
– áll az EMMI közleményében. A kormányzat véleménye szerint a családok 2013-ban 7,23 milliárd forintot költöttek tankönyvekre, 2018-ban pedig 1,5 milliárd forintot, emellett a kormány bevezette az ingyenes tankönyvellátási programot. Szükségesnek látták hozzátenni, hogy ma már több mint egymillió diák kap ingyen a tankönyvet. Az elsőtől a kilencedik évfolyamig minden tanuló, a 10. évfolyamtól pedig valamennyi rászoruló, tartósan beteg, sajátos nevelési igényű diák, illetve a három, vagy több gyereket nevelő családban élőkre vonatkozik ez a kedvezmény, áll az Emmi közleményében.
A PDSZ elnöke szerint,
ami a tankönyvpiacon történik, olyan, mint az állatorvosi ló,
pontosan modellezi azt a hatalmi politikát, amit a kormányzat az élet minden területén követ. A 2013 óta kiadott állami tankönyvekkel gyorsan megpróbálták lefedni a piacot, de az első évek tapasztalatai után a pedagógusok közül mind többen igyekeznek visszaaraszolni a magánkiadók sokkal jobb tankönyveihez. Még egy évig ezt megtehetik, de azután ezt a kiskaput is lezárja a kormányzat.
Kiderült, hogy
az iskolai oktatás uniformizálása kudarc,
állítja Szűcs Tamás. A tanárok, ameddig csak tehetik, igyekeznek a diákjaik számára a sokszínűbb tudásanyagot biztosítani, mert ez a jövő nemzedékének az érdeke. Ami pedig az EMMI érvelését illeti, nem teszi a szülők számára sem olcsóbbá a gyerekek iskoláztatását azzal a kormányzat, ha rászorultságtól függetlenül minden kisiskolásnak ingyen tankönyvet biztosít. Ennek semmi értelme,
ha a rászorultság volna a tankönyvtámogatás egyetlen szempontja, a felszabaduló forrásokat is a szegényebb családok gyerekeinek támogatására lehetne fordítani,
hiszen az iskolába járáshoz nem csak tankönyvekre, egyéb tanszerekre is szükség van.
Amikor a tankönyvterjesztésről szólva belekeverik az érvek közé az ingyenes tankönyvet, az ugyanolyan „fedőszöveg”, mint amikor a tanárhiányt azzal próbálják eljelentékteleníteni, hogy a pedagógus szakokra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint korábban, véli a szakszervezeti vezető.
Mindenki tudja, hogy a beiratkozottak 40 százaléka be sem fejezi az egyetemi tanulmányait, soha nem lesz belőlük a tanárhiány utánpótlása.
A tankönyvkiadók is perben állnak a kormányzattal. Öt magánkiadó csaknem 120 tankönyv miatt indított pert, ugyanis szerintük jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) a magántulajdonban lévő tankönyvkiadók tankönyvi engedélyének meghosszabbítását. Szeptemberben született meg az egyik első fokú ítélet, amely formailag csak egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó tizedikes nyelvtankönyvéről –, de a döntésnek az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. A Pedelluson kívül a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de nem kizárható, hogy a mostani döntésnek precedens értéke lesz a többi tárgyaláson is.
Szűcs Tamás ismeretei szerint
a legsikeresebb magánkiadókkal az állami tankönyvkiadó tárgyalásokat kezdett a sikeresebb könyveik megvásárlásáról.
A szakmában úgy tudják, hogy több kiadó már el is fogadta az állam „visszautasíthatatlan” ajánlatát. A szakszervezeti vezető szerint, ha a társadalom passzivitása nem változik meg, aligha várható az oktatásban a sokszínűség visszatérése, az egyen-tankönyvek terjedésébe bele kell törődni.
Kerestük Safranek Lászlót, az egyik brüsszeli pernyertes, a Suli Könyv Kft. ügyvezetőjét, hogy a terjesztés korábbi állapotairól kérdezzük, de nem kívánt nyilatkozni a Független Hírügynökségnek.
