Augusztus 2-a a Porajmos, a roma holokauszt emléknapja. Ezen a napon arra a sokezer európai, köztük magyar romára emlékezik a világ, akiket a vészkorszak idején a nácik és szövetségeik meggyilkoltak.
A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás áldozatainak lehetséges számát csak becsülni tudjuk, 200 ezertől 2 millióig.
A cigányság ugyanis kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg. A holokauszt magyarországi cigány áldozatainak számával kapcsolatban is eltérőek a vélemények, egyes kutatók öt-, mások ötvenezerre teszik számukat. Több kutató szerint azonban nagyobb számot valószínűsít, hogy a magyar cigányok többségét is – miután nem volt semmilyen elvehető értékük –
dokumentumok nélkül hurcolták el vagy lőtték bele a falvak szélén sietve megásott tömegsírokba.
A porajmos sokáig ismeretlen maradt az európai és a világ közvéleménye előtt. Először 1982-ben Helmut Schmidt német kancellár ismerte el a cigány holokauszt tényét, de a cigányságot csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock roma polgárjogi aktivista publikációi nyomán kezdték a nemzetiszocialista rendszer áldozatai közé számítani. A cigányok egyébként nem kaptak a zsidókéhoz hasonló kárpótlást.
A vérengzés áldozataira
1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott úgy a Cigány Világszövetség, hogy augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja,
és délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. Pontosan azért, mert 1944. augusztus 3-ára virradóra az SS-katonák több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. A nácik által meggyilkolt romák közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.
Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést. Az emléknapon azóta auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére.
2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.
Az Élet Menete Alapítvány az idén először Roma élet menetét rendezett, augusztus elsején az ország több pontjáról 45 roma fiatal érkezett Budapestre, hogy a Nehru-parton lévő Roma Holokauszt Emlékműnél megemlékezést tartson. A mai napon, augusztus 2-án, a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapján Auschwitz-Birkenauba utaznak, és háromszáz külföldi diákkal együtt róják le kegyeletüket azok emléke előtt, akiket roma származásuk miatt haláltáborokban gyilkoltak meg vagy munkaszolgálat közben vesztették életüket.
A programot szervező alapítvány tervei szerint a Roma élet menetét ezentúl évente megtartják.
A Demokratikus Koalíció kegyelettel hajt fejet a roma holokauszt, a Porajmos áldozatai előtt. A megemlékezés figyelmeztet is minket. Nincsen ártatlan uszítás, a gyűlöletkeltésnek következményei és áldozatai vannak, az etnikai homogenitást hirdetők pedig mindig sokezer ember halálát okozták – fogalmazott közleményében Niedermüller Péter, a DK alelnöke, európai parlamenti képviselő. A DK szerint csak a közös emlékezet óvhatná meg Magyarországot attól, hogy megismétlődhessenek a XX. század borzalmai. Egy felelős kormány a történelem oktatás hangsúlyos részévé tenné a romák történelmének megismerését, ezen belül a roma holokauszt eseményeinek megértését. Egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a gyűlöletkeltéssel csak elbukni lehet; ahol a hatalom nem bújhat zsidózás, cigányozás vagy akár migránsozás mögé. Hisszük, hogy Magyarország egyszer olyan hely lesz, ahol nem származásban vagy bőrszínben, hanem tettekben, tehetségben és szorgalomban mérik az embert – hangsúlyozta a képviselő.
