Arról írt az Élet és Irodalomban Berend T. Iván az Egyesült Államokban élő jeles gazdaságtörténész, aki rámutatott arra, hogy a két kis nép történelme meglehetősen hasonlatos volt, de az eredményei óriási mértékben különböznek egymástól.
Az első világháború előtt, 1913-ban amikor Írország az Egyesült Királyság része volt, Magyarország pedig az Osztrák – Magyar Monarchiában fejlődött, még meglehetősen hasonló volt a két nép egy főre jutó GDP-je. A két világháború között a függetlenné vált Írország már jobban szerepelt mint Magyarország. 1950-ben a magyar GDP egy főre számítva már csak 70% volt.
1975-ben Írország belépett az Európai Unióba, Magyarország csak 2004-ben követte.
1988-ban a londoni Economist még így írt Írországról: “a gazdag országok közül a legszegényebb.” Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Nagy Britannia egy főre jutó GDP – jének 70%-át érte el, az Egyesült Államoknak az 52%-át. 1990-ben amikor a rendszerváltás végbement Magyarországon a magyar szint az ír 57%-ának felelt meg.
A kelta tigris száguld, a magyar ló cammog
2010-ben a magyar gazdaság fejlettségi szintje az írnek már csak 36%-át érte el. Ekkor került hatalomra Orbán Viktor, aki azt ígérte: az ő irányításával Magyarország felzárkózik Európához!
“Az első öt közé kerülünk“
– ígérte a miniszterelnök 2030-ra. Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen viszont azt közölte:
”Orbán álma nem teljesült. Nem kerülünk az első öt közé az Európai Unióban. Talán 2040-ben”
– mondta a Nemzeti Bank elnöke, akit megszállt az igazmondás démona mióta Orbán Viktor jelezte: jövő márciusban új elnök folytatja a jegybank élén. “Addig guggolva is kibírjuk“ – jelentette ki Orbán Gáspár, a miniszterelnök politikai igazgatója. Finoman arra utalt, hogy az igazmondás nem elfogadható magatartás a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkarában. Miért nem? Mert akkor
választ kellene adni arra, hogy Írország egy főre jutó GDP-je ma miért hatszorosa a magyarnak?
Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama
Ez a helyzet a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Írország viszont a második helyen áll Luxemburg után az egy főre jutó GDP tekintetében. Nagy Britannia GDP-jének immár a dupláját produkálja Írország, amely az USA szintjét is felülmúlja 20%-kal 2024-ben.
Miért ez az óriási különbség a két kis nép gazdasági teljesítménye között? Mert a magyar elit – a kelet európai trendeket követve – késve vette észre a digitális globalizációt: a világgazdaság alapvetően megváltozott.
Azok az államok tudnak gyorsan fejlődni, amelyek az USA érdekeit jól szolgálják külföldön.
Kína ezt fedezte fel amikor hatalmas profitokat ajánlott az amerikai cégeknek, Írország pedig óriási adókedvezményt adott a digitális óriásoknak, melyek itt adóznak az uniós forgalom és profit után. Luxemburg ugyanebből az okból az első egy főre jutó GDP tekintetében az Európai Unióban. Az Egyesült Államok számára a mi régiónk gazdasági szempontból nem fontos, csak stratégiai jelentősége van. Ebből a szempontból viszont Magyarország érdektelen, mert Lengyelország és Románia a térség két olyan állama, melyeket a stratégiai tervezők fontosnak tekintenek Washingtonban.
A rendszerváltás idején mind Lengyelország mind Románia mögöttünk járt, de mindkét állam sokkal dinamikusabban fejlődött mint Magyarország. Ceausescu bukásakor – 1989 – még Románia volt a térség legszegényebb és legkorruptabb országa. Mára ezt Orbán Viktor Magyarországa örökölte. Romániában pedig Laura Codruta Kövesi főügyész – az amerikai nagykövetség hathatós támogatásával – megpróbálta megtisztítani a közéletet. Ma Laura Codruta Kövesi az Európai Unió főügyésze, Orbán pedig – nagyon is érthetően – nem kívánja, hogy a körmére nézzenek az Európai Unióból. Így Magyarország magára maradt a béka popója alatt anélkül, hogy Orbán Viktor perspektívát tudna mutatni. Ceausescu sorsa mutatja, hogy a hatalom emberei olykor az első számú vezetőt is feláldozzák a saját túlélésük érdekében…
