Öt uniós tagállam agrárminisztere – Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia közös levelet küldött Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztoshoz. Ezek az államok leállították a gabona importját Ukrajnából, de más mezőgazdasági termékeket is szeretnének idesorolni hiszen Magyarország például nemcsak a gabona importját állította le.
Az Európai Unió a háborúban álló Ukrajnát azzal is segíteni kívánta, hogy engedélyezte a vámhatárok ingyenes átlépését. Az orosz hadiflotta ugyanis akadályozza az ukrán gabonaszállító hajók kifutását a Fekete tengerre. Ráadásul az ENSZ és Törökország által garantált orosz-ukrán szerződés csak május 18-ig érvényes. Az oroszok addig is szisztematikusan akadályozzák az ukrán hajók kijutását a Fekete tengerre: van olyan nap amikor csak egyetlenegy hajót engednek át miközben korábban napi 10-nek adtak engedélyt.
A szárazföldi út valamiféle megoldást jelenthetne az ukrán export számára bár teljes mértékben a tengeri szállítást nem tudja pótolni. Korábban az ukrán gabonát Észak Afrikába és a Közel Keletre szállították, de miután az Európai Unió megszüntette a vámhatárt, így elkezdtek eladni Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában is. Minthogy az ukrán gabona jóval olcsóbb így a piacon kelendőnek bizonyult. Erre viszont a helyi gazdák háborodtak fel. A tüntetések hatására leállt az ukrán gabona export ezekbe az uniós államokba pontosabban csakis tranzit képzelhető el. Most az öt uniós tagállam azt szeretné elérni Brüsszelben, hogy más ukrán mezőgazdasági termékekre is terjedjen ki a tilalom. Erről a múlt héten már tárgyaltak Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztossal, akitől most intézkedést várnak.
Brüsszel csapdában
Nemcsak azért, mert jelen pillanatban egyszerre kívánja fenntartani Ukrajna támogatását és megvédelmezni az uniós gazdák érdekeit hanem, mert az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy Ukrajnát előbb-utóbb felveszi a tagjai közé. Ukrajna mezőgazdasága igen versenyképes, mert a talaj kiváló – csernozjom -, melyet a nácik annak idején vagonszámra vittek Németországba a második világháború idején -, másrészt pedig a birtok nagyság jóval meghaladja a kelet-európai átlagot: az amerikaiak, a kínaiak, a franciák, németek, hollandok stb. nagybirtokon gazdálkodnak – viszonylag fejlett technológiával. Hogy bírja majd a versenyt ezzel a magyar, lengyel, román, bolgár és szlovák mezőgazdaság? Sehogy.
A nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket
– jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
Ez a hivatalos USA irányvonal, melyhez minden tagállamnak rugalmasan alkalmazkodnia kell. De hogyan? Az ukrán mezőgazdaság nem az amerikainak jelent konkurenciát hanem a magyaroknak, lengyelnek stb.
Nemcsak Brüsszel van csapdában, de az érintett öt kelet-európai kormány is, mert az olcsó ukrán gabona lehetővé tenné az infláció csökkentését, amely különösen nagy gond Magyarországon, ahol 25% fölött van a hivatalos mutató is.
Amíg persze a háború tart Ukrajnában addig ez sem Brüsszelben, sem Kijevben sem az érintett öt uniós országban nem jelent napi problémát, de jól jelzi előre, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba egyáltalán nem előre lefutott folyamat – még hogyha most ezt is hangoztatják Brüsszelben és Washingtonban. Persze Brüsszel kompenzálhatná az érintett öt kis uniós tagállamot az ukrajnai gabona ügyben, de az Európai Unió is zavarban van, mert az USA rátestálta Ukrajna finanszírozásának jelentős részét: 18 milliárd eurót egy évben. Miből fogja ezt kifizetni Brüsszel? Ukrajna helyreállítási költségét 411 milliárd dollárra becsülte az IMF és a Világbank. Mennyit fizet ebből az Európai Unió?
Ukrajna pénzügyi támogatásának részletei nemigen ismertek, de az mindenképp kétségtelen, hogy eurómilliárdokról van szó. Erre sem az Európai Uniónak sem a tagállamoknak nincs elég pénze vagyis felmerül újabb közös hitelfelvétel, ami pedig újabb lépés az Európai Egyesült Államok felé.
Az Amerikai Egyesült Államok is úgy alakult meg, hogy a 13 felszabadult gyarmat Észak Amerikában egyesítette az államadósságát.
