Sajtómunkás, régóta ismerjük egymást. Még nem állt föl, mint teszik azt többen mostanában. Talán marad is, mert abban a pozícióban, ahol most ül, túl jó dolga van ahhoz, hogy felálljon.
Ő kérte, hogy beszélgessünk. El szeretné mondani nekem, hogy mennyire sajnálja azt, ami van. Tudja ő, mert közelről látja, hogy ezek tönkre teszik az országot. A saját pecsenyéjüket sütögetik, tömik a zsebeiket, jóllakatják a csókosaikat. Ne gondoljam, hogy ő ezt nem látja. Tudja jól, és zavarja is, higgyem el.
És most el szeretné mondani, hogy mennyire szenved, amiért rossz ügyet szolgál. Most még nem a nyilvánosság előtt mondja el, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz. Hogy legközelebb majd ezek győznek, vagy mások. De bennem bízik, mert reméli, hogy én megértem, és elhiszem, hogy ő mennyire sajnálja.
Tényleg nem tehet mást, élni kell. Család van, gyerekek, az iskola sokba kerül.
De nem is erről akar velem beszélni, hanem arról, hogy neki most mennyire rossz. És hogy nekem könnyű, mert megírom azt, amit gondolok, de ő ezt nem teheti meg.
Ezért szeretné, ha megérteném, és meg tudnék neki bocsájtani. Mert ő, lássam be, nem bűnös, hanem áldozat. Ha ő nem teszi meg, megteszi helyette más. Ha ő nem hazudik, akkor mások hazudnak helyette. Kevésbé cizelláltan, árnyaltan. Mások nála sokkal otrombábban hazudnának.
Mert, ezt azért ismerjem el, ő tehetséges. Csak most olyan a világ, hogy a tehetség néha rossz célt szolgál. Hazug célt.
Ha tudnám, mennyi álmatlan éjszakája van emiatt. Hányszor van, hogy izzadva ébred. Forgolódik az ágyában éjszakánként. Rémálmai vannak. Otthagyná ezeket, akiket most szolgál, de nem teheti. Már túlságosan benne van. És kinek segítene azzal, ha látványosan felállna? Csak magának tenne rosszat, de a dolgokon nem változtatna semmit.
Ezért kell őt megértenem, s ezért várja, hogy mondjak valamit. Hogy mi erről a véleményem. Mert amit én mondok, az neki számít.
Segítsek, mert bajban van: nem jön ki sehogyan sem a lelkiismeretével. Ugye, megteszem?
Mondjak már valamit, mert nagyon bántja, hogy nem mondok semmit. Mintha ellenségességet érezne a hallgatásom mögött, meg nem értést. Mondjak már valamit, amivel igazolom, hogy nem tehetett másként.
Jó, akkor mondok valamit. Menjetek az anyátokba! Te, és az összes haszonleső haverod. Húzzatok el az anyátokba! Mind, egytől egyig.
