Mi lenne, ha meg lehetne venni a vári műemléklakásokat?
A legutóbbi testületi ülés napirendjén azt vettem észre, hogy meghosszabbítani terveznek egy lakásbérletet: Zsidai Roy cége öt éve bérel egy vári műemléklakást a Pest-Buda vendéglő mellett, amelyet raktárnak használt. Mélységesen megdöbbentem azon, hogy bár az előterjesztésben egyértelműen le van írva, hogy Zsidaiék a bérleti szerződést megszegték, hiszen a tulajdonos önkormányzat beleegyezése nélkül kizárólag lakásként használhatták volna, mégis kétféle határozati javaslat-változat szerepelt benne, és az egyik szerint folytathatták volna a lakásbérlést.
40 ezer forintért egy 56 m2-es vári műemléklakást. Miközben az egész Pest-Buda szállodát úgy alakították ki, hogy különböző módszerekkel hozzájutottak az önkormányzati tulajdonú lakások meglehetősen olcsó bérleti jogához a Fortuna utca 3. sz. alatt, majd csináltak egy szállodát belőle. Azért adhatják ki szállásként ezeket a lakásokat, mert a határozatlan idejű szerződéseknél (amelyek jogát átvette) ezt megengedi a rendelet. Ezért alakulhatott ki az a sajátos helyzet, hogy van, aki csak egyszerűen lakik a várban többször annyi pénzért, mint aki luxusszállodát üzemeltet. Egy idegenforgalmi centrumban nyilván vannak szállodák, de kérdés, hogy az önkormányzati bérlakásállomány terhére kell-e ezeket nyitni alacsony összegű lakbérért cserébe.
A bizottsági és a testületi ülésen is feltettem a kérdést, hogy hogyan történhetett meg az, hogy 5 évig nem ellenőrizték ezt a bérleményt? Ha Zsidai cége a Várban egy ugyanekkora méretű raktárt bérelt volna, az 4 év alatt 11,5 millióval több bevételt hozott volna az önkormányzatnak – hogyan akarják kártalanítani a kerületet Zsidaiék. Milyen állagromlást okozott, hogy nem újították fel, talán nem is fűtötték a lakást? Hogyan tervezi az önkormányzat a kártérítés behajtását? Sajnos, ezekre a kérdéseimre nem kaptam választ, az viszont egyértelműen kiderült , hogy eddig nem is volt semmiféle bérleményellenőrzési terv: „…novemberre fogja a GAMESZ összeállítani a bérleményellenőrzési tervet.” (polgármester)
Kapisztrán tér városháza.jpgÉv elején adatigénylést nyújtottam be az önkormányzathoz, szerettem volna megtudni, hogy hány vári lakásban működik valamilyen cég. Kiderült, hogy az önkormányzat nem tartja mindezt nyilván, ami érthetetlen, hiszen adózás szempontjából szükség van erre az információra. Azért, hogy összeszedjék a kért adatokat, közel másfél millió forintot akartak kérni tőlem. Még hány lakásban működik valamilyen vállalkozás a kerületben szerződésellenesen? – tettem fel a kérdést. Ha januárban összeszedik az adatokat, akkor mostanra tudnánk és intézkedhettünk volna.
Nem adtam fel a küzdelmet, adatigénylést nyújtottam be a Táncsics Mihály utcai lakásokról, hogy legalább ezt az egy utcát lássuk.
Sokan kérdezik, hogy lehet az, hogy az I. kerületben ilyen ordas mutyizás zajlik a lakásokkal. Nos, ennek szálai a ’90-es évekbe nyúlnak vissza, amikor is a Budai Vár területén lévő műemlékházakat teljes egészében önkormányzati tulajdonba rendelték és az ezekben lévő lakásokat nem albetétesítették. Azért, hogy a Vár műemléki jellegét, a műemléképületeket ezzel védjék meg. Ez azt jelenti, hogy ezeket a (korábban tanácsi) bérlakásokat a bérlők nem vehették meg – ellentétben más tanácsi lakásokkal, amelyek nem műemlékházban voltak.
Emlékezhetünk még, hogy a rendszerváltás után az önkormányzatok szabadulni próbáltak a rossz állapotban lévő IKV lakásállománytól, és mélyen a piaci ár alatt adták el a bérlőknek a lakásokat. Nálunk is a mai napig él a rendelet, amely alapján a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a (nem vári műemlék)lakás becsült értékének feléért veheti meg azt, és ha egy összegben fizet, akkor további 10% kedvezményt kap. Szóval ~40%-os áron lehet I. kerületi lakásokhoz jutni. Illetve lehetett, mert mára szinte mindet eladta az önkormányzat.
De a vári lakók nem vehették meg, ami sokak szerint igazságtalanság volt. Szerintem az igazságtalanság sokkal inkább az, hogy voltak, akik megvehették és voltak, akik nem. Szinte minden testületi ülésen elénk kerül egy olyan vári műemlék lakás, amit éppen most adnak el több száz millió forintért – miközben ezekhez hasonló, ezekkel szomszédos lakásokat 3-500 forintos négyzetméteráron ad bérbe az önkormányzat.
A nem eladható lakások bérleti joga pedig igen magas áron cserél gazdát. Ami végül is megürül, azokat szokta az önkormányzat úgynevezett piaci alapon bérbe adni. Ezt piacinak hívják, de valójában semmiféle piaci folyamatokhoz nincs köze, ez egyszerűen annyit jelent, hogy a rendeletben megjelölt bérleti díjak közül a legmagasabbért hirdetik meg és a pályázónak lehet másik lakása is, a pályázó lakás és jövedelmi körülményeit nem vizsgálják.
Egyetlen feltétel, hogy a lakást a pályázónak fel kell újítania (Zsidaiék nem is újították fel a Táncsics utcai lakást), és a kezdő bérleti díjat erősen csökkenti, hogy a lakások milyen lepusztult állapotban vannak. Így alakulnak ki a 400,- Ft/m2-es bérleti díjak barokk épületek bűbájos belső udvaraira néző lakásokban. Szerintem szégyen az önkormányzatra nézve, hogy ezek a lakások ilyen állapotban vannak, szégyen, hogy van köztük, ami nem komfortos – erre nem kéne nagy mellénnyel hivatkozni. Éppen azért kapta meg az önkormányzat, hogy a műemlékek védve legyenek, de ennek a feladatnak nem tett eleget.
Egészen a legutóbbi időkig ezekről a pályázatokról egy titkos és sehol meg nem nevezett grémium hozott döntést (a bizottsági elnökök négyen), és a képviselő-testület még az eredményt sem tudta meg. Az új rendeletbe, az én javaslatomra bekerült, hogy a döntést a képviselő-testület hozza meg, a titkos grémium csak javaslatot tesz. Továbbra sincs az önkormányzatnak ingatlangazdálkodási terve, ötletszerűen, egyedi döntésekkel határozza meg, hogy melyik lakásnak mi legyen a sorsa. Az elmúlt évek lakásgazdálkodási gyakorlata miatt számvevőszéki vizsgálatot és a Kormányhivatalnál a lakásrendelet felülvizsgálatát kezdeményezem, mert úgy látom, hogy mindez az önkormányzat számára vagyonvesztést eredményezett és eredményezhet még.
Végezetül: a rendszerváltáskor hozott törvény szerintem jó célból született, azért, hogy megvédje a Budai Vár polgárvárosi negyedének műemléki értékeit. Most, húsz év után érdemes ránézni, hogy a kialakított rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Érdemes kielemezni és végiggondolni, hogy a továbbiakban mi volna a vári műemlékházak és a helyi közösség érdeke.
A testületi ülésről szóló beszámolóm itt olvasható: beszámoló.
Az elmúlt ülést próbaképpen on-line közvetítettem a politikusi facebook oldalamon, a videó itt megnézhető: https://www.facebook.com/VNaszalyiMarta/
V. Naszályi Márta (A Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselője)
