Hetvenről majdnem száztíz forintra emelkedtek az üzemanyag árak a világ egyik legnagyobb kőolaj exportáló országában. Emiatt sokan az utcára vonultak, ahol a hatóságok brutálisan léptek fel. A BBC értesülései szerint egy ember meghalt és sokan megsebesültek. Iránban a sajtó működése erősen korlátozott, ezért hiteles információkat szerezni a lázongás méreteiről igen nehéz.
Irán kétségbeejtő gazdasági helyzetbe került azt követően, hogy Trump elnök kilépett a nemzetközi atomalkuból és az USA újra szankciókat kezdett el alkalmazni az iszlamista rendszerrel szemben. A szankciók miatt a külföldi cégek sorra lemondták iráni beruházásaikat és egyre kevesebben mernek olajat vásárolni Irántól, mert tartanak az amerikai büntető intézkedésektől.
Irán ugyanakkor háborúban áll a Közel Keleten: katonái ott vannak Szíriában és Jemenben. Libanonban is jelentős Irán befolyása, mert az ott elő síiták a szövetségesei. Csakhogy Libanon pénzügyi rendszere is a csőd szélére került, mert a zűrzavaros közel-keleti helyzetben kevesen látják biztonságban a pénzüket azt követően, hogy Trump elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Végül nem minden amerikai katona hagyta el Szíriát, de Washington szándéka nyilvánvaló lett: átengedi a térséget Oroszországnak és Törökországnak. Mindez cseppet sem kelt bizalmat a külvilágban, ahol egyre negatívabban ítélik meg a közel és közép kelet fejleményeit.
