Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.
A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:
a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Forrás: Wikimedia Commons
Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.
A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint
1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,
azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.
A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.
A bíróság szerint
„a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.
Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,
körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.
Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.
ECJ confirms relocation scheme valid. Time to work in unity and implement solidarity in full. #migrationEU
— DimitrisAvramopoulos (@Avramopoulos) September 6, 2017
Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.
