Kuleba az EU-ba nevezi országát

Ukrajna „előny és nem teher” lesz, amint az Európai Unió teljes jogú tagjává válik – mondta Dmytro Kuleba külügyminiszter az Euractivnak az Európai Bizottság várhatóan pozitív ajánlása előtt a Kijevvel folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

„Ukrajna nem teher, hanem eszköz. Ha teher lennénk, senki sem beszélne komolyan Ukrajna EU-tagságáról – ne felejtsük el, hogy 44 milliós nemzet vagyunk, nagyon nagy piac vagyunk” – mondta Kuleba karrierdiplomata, aki kulcsszerepet játszott Ukrajna EU-pályázatának újjáélesztésében.

Gazdasági szempontból pedig az EU jelenlegi jólétének forrása a közös piac.

Ukrajna csatlakozásával a közös piac exponenciálisan bővülni fog, és ez előnyökkel fog járni.”

Azt mondta, hogy az ukránokat évek óta frusztrálja, hogy „az EU képtelen megígérni az ukrajnai tagság lehetőségét. A nyugat-balkáni népeket is évek óta frusztrálja, hogy az EU nem tudja teljesíteni a tagságra tett ígéretét.”

„Felelőtlenség lenne, ha az EU elszalasztaná ezt a történelmi lehetőséget, hogy lépést tegyen a bővítés felé, nemcsak Ukrajnával, hanem az összes többi érintett országgal is” – tette hozzá.

Amikor Ukrajna a 2022-es teljes körű orosz inváziót követő hetekben elindította az EU részévé válására irányuló pályázatát, Brüsszelben kevesen számítottak arra, hogy a csökkenő bővítési folyamat olyan ugrást tesz, mint azóta.

Miután az Európai Bizottság ítéletet hoz arról, hogy Kijev végrehajtotta-e a kezdeti reformokat, az EU vezetőinek decemberben dönteniük kell arról, hogy megkezdik-e a tárgyalásokat. De még a Kijevet erősen támogató uniós diplomaták is elismerik, hogy a vita durva lesz.

Kemény csatára számítanak az uniós költségvetés javasolt felülvizsgálata miatt is, amely magában foglalja a Kijevnek nyújtott 50 milliárd eurós új segélyt, különösen azért, mert Magyarország és Szlovákia jelezte, hogy fenntartásai vannak.

Kuleba azt mondta, hogy „mindig számíthatunk akadályra, de elég ügyesek vagyunk bármilyen akadály leküzdésében”, és hangsúlyozta, hogy „bátorító látni, hogy a jelenlegi vezetők megértik ezt, és meg akarják ragadni ezt a lehetőséget”.

„Magyarországnak és Szlovákiának is az az érdeke, hogy Ukrajna is tagja legyen” – mondta Kuleba

„De az is igaz, hogy az európai uniós tagság felé vezető úton a különböző tagok megpróbálnak minél többet kihozni magukból a csatlakozási folyamat során, mert ezek diplomáciai tárgyalások” – tette hozzá.

Vita az uniós reformról

De világos egyetértés van abban, hogy ha Ukrajna rábólint, akkor még mindig csak az elején lesz egy aprólékos reform- és csatlakozási folyamatnak, amely évekig is eltarthat.

Az EU tagállamai azzal érveltek, hogy a blokknak először meg kell reformálnia magát, mielőtt további tagok felvételén gondolkodna, ami félelmet kelt, hogy ez felhasználható arra, hogy késleltesse az Ukrajna és mások közötti közeledést.

„Most, hogy Ukrajna kilábaltatta az EU-t a bővítési kómából, az EU érdeke, hogy elkerülje a frusztráció egy másik típusát, az elhúzódó reformot. A reform nem ok a bővítés késleltetésére” – mondta Kuleba.

„Ukrajna és más tagjelölt országok számos reformot vezettek be az EU ajánlásait követve. Tudjuk, hogy ez milyen nehéz, de az EU-nak sokkal nehezebb lesz megreformálnia magát – és ezt mindannyian megértjük” – mondta Kuleba.

Az Euractiv által az év elején látott belső feljegyzés kiemelte, hogy a bővítésnek kézzelfogható hatása lehet az uniós költségvetés két legnagyobb területére – a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára.

Kuleba elutasította ezeket az aggodalmakat, de elismerte, hogy nagyon valószínű, hogy a mezőgazdaságról – egy olyan területről, ahol Ukrajna európai erőmű – nehéz lesz tárgyalni.

„De ha mind Ukrajnát, mind az EU-t a közös jólét és biztonság víziója vezérli, akkor válaszokat fogunk találni a kérdésekre, és meg fogjuk találni a megfelelő egyensúlyt.”

Az interjú során Kuleba átváltott a „mi”-re, ami erős jelzés arra, hogy Ukrajna a blokk részének tekinti magát. Amikor a beszélgetés átterelődött az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyre, ez különösen nyilvánvalóvá vált.

Az EU-nak fel kell lendítenie a védelmi ipart

Az év elején kidolgozott tervek szerint az EU ígéretet tett arra, hogy 12 hónap alatt egymillió tüzérségi lőszert biztosít Ukrajnának, először a meglévő készletek feltöltésével, majd közös beszerzési szerződésekkel és az ipari kapacitás növelésével.

Brüsszel azonban elmarad ígéretétől, ami növeli annak kockázatát, hogy az orosz erők fölénybe kerülnek az Észak-Koreából Moszkvába irányuló hatalmas lőszerszállítmányok miatt.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, és itt nem ukrán külügyminiszterként, hanem európaiként beszélek, hogyan fogunk győzni a világban, amikor azok, akik ellenünk állnak, egyszerűen hatékonyabbak katonai ügyekben?”

– mondta Kuleba.

„Nem ítélem el és nem kérdőjelezem meg az EU elkötelezettségét és politikai segíteni akarását, nagyon hálásak vagyunk ezért az akaratért” – mondta. „De valami nincs rendben az európai védelmi ipar működésével.”

Az EU-nak „a védelmi ipar erős piacára van szüksége, amely a közös biztonság- és védelempolitika egyik kulcsfontosságú pillére”.

„A termelés növelésének egyetlen módja egy olyan piac létrehozása, amely zökkenőmentesen működik, és Ukrajnát és más tagjelölt országokat már a piac szerves részének kell tekinteni” – mondta Kuleba.

„Mert sajnos a biztonsági vagy védelmi igények Európában csak növekedni fognak a változékony világ miatt, amelyben élünk.”