Fontos

A brexit és a migráció a téma az uniós csúcson

0

Ebben a félévben Ausztria az Európai Unió soros elnöke, épp ezért Salzburgban tartanak csúcstalálkozót az uniós országok vezetői. A két téma a brexit és a migráció.

Már csak alig több mint három hónap maradt arra, hogy megkössék a szerződést Nagy Britannia kilépéséről. Lényegében egyetlen megoldatlan kérdés maradt: a határ Írország és Észak Írország között. Minthogy ebben nincs megállapodás Brüsszel és London között, ezért valószínűleg rendkívüli EU csúcsot kell összehívni a közeljövőben.

Ami a migrációt illeti,

Kurz osztrák kancellár úgy akar megakadályozni egy új menekülthullámot, hogy megállapodik Egyiptommal.

Olyan szerződést javasol, mint amelyet Merkel német kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Ennek értelmében Törökország évente három milliárd eurót kap az Európai Uniótól. Cserébe Ankara megakadályozza azt, hogy újra olyan menekült hullám induljon el Európába, mint 2015-ben, amikor több mint másfél millió ember érkezett az Európai Unióba.

Korábban Sziszi egyiptomi elnök elutasította ezt a megoldást mondván, a 100 milliós országnak így is 10 millió menekültet kell eltartania. Kurz kancellár szerint, ha megfelelő mennyiségű pénzt ajánlanak Egyiptomnak, akkor Sziszi elnök belemegy a dologba. Egy EU-Afrika csúcs keretében rendezhetnék az ügyet – javasolta az osztrák kancellár.

Vendéglátó a diktátor

Tegnap délelőtt Mun Dzse In elnök, és neje Pjanjángba utazott, az északi fővárosba, 3 napos, két éjszakás látogatást tenni Kim Dzsong Unnál.

A tegnapi nap délelőttje a protokoll jegyében telt, délután már tárgyaltak. Külön a két vezető, külön a külügyminiszterek, és a katonai vezetők. Este ismét protokoll, majd ma délelőtt mindössze egy óra alatt véglegesítették a megállapodások szövegét, kicsit később pedig látványosan alá is írták azokat.

Az első aláíró a két vezető volt, majd a két honvédelmi miniszter, végül sajtótájékoztatót tartottak, ami egy picit északira sikerült, mert ki-ki, elmondta, hogy mit ígért a másiknak, majd elmentek ebédelni, az újságírók nem tehettek fel kérdéseket. Igaz, hogy Kim saját médiája volt jelen, és néhány kiválasztott déli riporter, alig hiszem, hogy bármi meredeket kérdeztek volna, ettől függetlenül nem kérdezhettek.

Túl azon, hogy nagy dolog már az is, hogy Mun elnök elment Pjanjángba, és Kim Dzsong Un katonai tiszteletadással, ágyúlövésekkel fogadta, ami csak a legmagasabb rangú vendégeknek jár, a megállapodás amit kötöttek, roppant érdekes, és előremutató.

A nemzetközi közvélemény számára bizonyára az a legfontosabb része a megállapodásnak, hogy Észak-Korea megsemmisít, egy, (Amerika által korábban kért) rakétakilövő állomást, és a nukleáris fegyvereit úgy általában. A megállapodásban vállalta, hogy ezt nemzetközi szakértők bevonásával, azok ellenőrzése mellett teszi. Ehhez nem rendeltek dátumos határidőt, de a folyamatot azonnal elkezdik, függetlenül az Egyesült Államoktól.

A megállapodás következő pontja az, hogy a szétszakított családok ezen túl videóbeszélgetéseket, és telefonhívásokat folytathatnak egymással korlátozás nélkül. Az ehhez szükséges eszközöket a két ország biztosítja.

A következő pont szerint a Koreai-félsziget atomfegyvermentes övezetté válik, Észak, és Dél-Korea közös akaratából, függetlenül bármely más, harmadik nemzettől. Tessék figyelni, ennek a mondatnak súlya van. Ez azt jelenti, hogy Korea, a két Korea összezár, és innentől kezdve nem engedi, hogy Amerika, vagy Japán ugráltassa bármelyiket is, ahogy vonatkozik ez Kínára is, bár ez utóbbitól a földrajzi helyzeténél, és hatalmánál fogva soha nem fogunk tudni megszabadulni, de ennyit el kell viselni, nagy testvér van, tudomásul kell venni.

A következő pont szerint még ebben az évben Dél-Korea összeköti út és vasút hálózatát Észak-Koreával.

Ez pedig azt jelenti, hogy ENSZ szankciók ide, vagy oda, szuverén döntésük alapján a két Korea bizony infrastrukturális fejlesztésbe kezd azonnal. Nem véletlen lettek a delegáció részei az LG, és a Samsung, a KT(telekommunikációs nagyvállalat), vasút, és útépítő vállalatok tulajdonosai, vezetői.

A magállapodás rögzíti továbbá, hogy Keszankongdáng, szintén még ebben az évben, újra indul. Keszankongdáng egy közös beruházás volt a két Korea között, amely a Pák kormány idején leállt, majd bezárt. Mun elnök régóta újra szeretné újraindítani, de az ENSZ szankciók ezt nem teszik lehetővé. Most a szuverenitásra hivatkozva ezt is elindítják ismét. Ott sok déli nagyvállalat biztosított munkát több ezer északi munkásnak. A megtermelt profitból közösen részesedett a két ország.

A jövőben a nyári olimpiákon a két Korea egy csapatban indul, továbbá Kim Dzsong Un hamarosan Szaulba látogat. Ha ez megtörténik, akkor ez lesz az első északi vezető, aki Panmundzsamnál beljebb jön délre.

Keszankngdáng területén három napja közösségi kommunikációs iroda nyílt, amelyet a déli kormány tart fent. Amolyan külképviselet ez, és a beruházásokat koordináló iroda, csak nem így hívják, mert hivatalosan a két ország nem ismeri el egymást.

A megállapodás másik nagyon fontos pontja, hogy mindkét fél tartózkodik a másik elleni háborútól, provokációtól, bármilyen fegyveres konfliktustól.

Gyakorlatilag megkötötték a békét, és előkészítették azt, hogy Amerika, és Kína részvételével aláírják a teljes békeszerződést a Koreai-félszigetre vonatkozóan.

A minden évben tartott Japán elleni felkelés ünnepét ezentúl a két ország közösen ünnepli. Ez azért fontos, mert Japán a közös ellenség, és mindkét országban ezzel a gesztussal ki lehet húzni a fanyalgók méregfogát, az ellenségem ellensége a barátom elv mentén. 

A másik nagyon jelentős dolog, hogy szuverenitásra hivatkoznak, mint egy nép, egy félsziget, melynek jogában áll bárki mástól függetlenül rendezni közös dolgaikat. Ennek a súlya ott mutatkozik meg, hogy a továbbiakban, ha történetesen Amerika meg szeretné támadni Észak-Koreát, illetve provokálná, ezzel egyidejűleg Déllel ugyanazt tenné, azaz Mun elnök úgy próbálja erősíteni Kim helyzetét, hogy Dél beáll Észak mellé, mostantól egyként kezeljetek bennünket, üzenik a világnak, de különösen Amerikának, és Japánnak. 

A másik óriási lépés, hogy atomfegyver mentes lesz a Koreai-félsziget, ami viszont azt jelenti, hogy az Amerikaiaknak el kell innen vinni a fegyvereiket, leszerelni a THAAd rendszert, és záros határidővel kivonni a katonáikat, hiszen nem lehet többet a közös hadgyakorlatokkal fenyegetni Északot, pár órája írta alá Mun elnök, hogy semmilyen katonai akciót nem hajtanak végre egymás ellen, sem provokációt. 

Látható volt, hogy Mun elnök roppant elégedett a megállapodással, és az is, hogy Kim nagyot vállalt, kicsit nehéz volt a lelke, de igyekezett leplezni.

A katonai megállapodás részleteit még nem ismerem, de az biztos, hogy a két ország határait rögzíti a tengeren is, ahol ezt annak idején nem tették, továbbá a DMZ sorsa is ebben foglaltatik, további katonai kommunikációs csatornák nyílnak. 

A megállapodás rögzíti még a két ország közti turizmus beindítását, és a Kümgáng hegyen létrehoznak egy közös turisztikai létesítmény komplexumot is. 

Mun elnök határozottan kiállt Észak mellett, ugyanakkor aláíratta Kimmel azt is, amit az Amerikaiak akartak, tehát mindent elért, amit szeretett volna, és úgy ad védelmet Kimnek, hogy Dél, és Észak-Koreát egyként tünteti fel Amerika felé, ezzel akadályozva meg, hogy bántódása essen Kimnek, ha betartja amit ma aláírt, ahogy eddig mindent betartott, az utolsó vesszőig. 

A látogatás még tart, holnap a Pektu hegyen is aláírnak majd valamit, de a legfontosabb ma megtörtént, úgy tűnik. 

Jelenleg a déli press centerben az egyesítésért felelős miniszter tart sajtótájékoztatót, itt természetesen kérdezni is lehet.

A Reuters újságírója épp azt kérdezte, hogy vajon Amerika nem lesz-e mérges azért, hogy a két Korea előreszaladt ahhoz a tempóhoz képest, amelyet ők szeretnének diktálni. Az országegyesítési miniszter udvariasan, a szuverenitásra hivatkozva gyakorlatilag azt mondta, hogy senkinek semmi köze hozzá, persze nem így, nagyon szépen becsomagolta. 

Mindazonáltal természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy a dologból hosszú távon nem lehetséges az Amerikai Egyesült Államokat kihagyni, ahogy Kínát sem, de most azért erős jelzést kapott a Trump adminisztráció, hogy Dél-Korea nem hagyja ezúttal, hogy a folyamat megrekedjen Amerika döntésképtelensége, esetleg egyéb hátsó szándéka okán.

Amerikában még hajnal van, de Trump elnök máris üdvözölte a megállapodást Twitter üzenetében.

Meglátjuk..

Orbán az oroszlánketrecben

0

Miután Strasbourgban  az Európai Néppárt frakcióvezetője is megszavazta a határozatot a magyar kormány elítéléséről és a hetedik cikkely alkalmazásáról, ezért sokan úgy vélik: logikus lenne, hogy az Európai Néppárt kizárja tagjai közül a Fideszt.

A magyar miniszterelnök ugyanis semmilyen megbánást vagy kompromisszum készséget sem tanúsított. Ám a párizsi Le Monde-nak nyilatkozó néppárti politikusok óvatosan mérlegelik az esélyeket. Mindenki a közelgő uniós választásokra gondol, és az Orbán-Salvini szövetség, szemben egy Macron-Merkel csapattal, nem biztos, hogy szerencsés választás lenne az Európai Néppárt szempontjából.

Beeresztjük az oroszlánokat a ketrecbe, aztán meglátjuk, hogy ott mi lesz:

megbékülnek vagy megeszik egymást

– nyilatkozta a párizsi Le Monde-nak egy magát megnevezni nem kívánó európai néppárti politikus.

Kölcsönös udvarlás

0

Paks 2-vel bebetonozta az energiafüggést az oroszokkal szemben. Az ilyesfajta beruházások bűzlenek a korrupciótól, lásd a budapesti metró szerelvényeinek felújítását. A megbízást – teljesen átláthatatlan eljárásban – egy orosz cég kapta, a leszállított vonatokat azonban kapásból javítani kellett. És akkor még itt van a leleplezés, hogy a letelepedési kötvényprogram keretében vízumot kapott a nyugati tilalmi listán szereplő orosz kémfőnök fia is.

A magyar kormányfőt ugyan az EU pellengérre állítja, ám Moszkvával egyre jobbak a politikus kapcsolatai – írja a Die Presse az „Orbán hosszú útja a putyini Keleten” című cikkben. Az újabb moszkvai látogatás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón mindketten látványosan demonstrálják a szívélyes viszonyt, kedves szavakat váltanak, szédületes számokat ismertetnek. De már két hónappal is ugyanez volt: udvarolnak egymásnak. Ám ez a történelem iróniája, hiszen a magyar politikus csaknem 30 éve, Nagy Imre temetésén ajtót mutatott az oroszoknak, miközben a mostani orosz államfő a KGB ügynökeként az NDK-ban kémkedett. Ma egymást védelmezik. Sőt, Magyarország most lehet csak igazán ék Európában az oroszok javára, bár kitart a szankciók mellett, még ha értelmetlennek is tartja azokat.

Ideológiailag a két állam összeforr: Putyin és Orbán is dekadensnek, tehetetlennek és veszélyesen liberálisnak tartja a Nyugatot. A magyar miniszterelnök példaképnek tekinti Oroszországot az illiberális demokrácia szemszögéből, és Közép-Ázsiának teszi a szépet, ami mögött a gazdaság, a piac és a pénz húzódik meg. Paks 2-vel bebetonozta az energiafüggést az oroszokkal szemben. Az ilyesfajta beruházások bűzlenek a korrupciótól, lásd a budapesti metró szerelvényeinek felújítását. A megbízást – teljesen átláthatatlan eljárásban – egy orosz cég kapta, a leszállított vonatokat azonban kapásból javítani kellett. És akkor még itt van a leleplezés, hogy a letelepedési kötvényprogram keretében vízumot kapott a nyugati tilalmi listán szereplő orosz kémfőnök fia is.

Nem minden út vezet Brüsszelbe

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 18-ai moszkvai látogatása előtt a tekintélyes orosz napilap, a Kommersant terjedelmes cikkben foglalkozott a magyar-orosz kapcsolatok alakulásával, illetve Magyarország gazdasági és politikai helyzetével, az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataival.  Mint azt bevezetőben megjegyzik: Orbán látogatására az Orosz Föderációban annak ellenére sor került, hogy Budapest és Brüsszel kapcsolatai nem éppen mentesek a konfliktusoktól.

A cikk elején megjegyzik: a magyar vezető két hónapon belül második alkalommal látogatott az orosz fővárosba: július 15-én Putyin fogadta őt a Kremlben, és másnap Orbán részt vett a labdarúgó vb döntőjén. Akkor azt nyilatkozta: az oroszellenes szankciók hátrányosak a Moszkva és Budapest közötti kapcsolatokra. Ezt a kijelentést sokan azzal magyarázták, hogy Orbán Viktor és az európai vezetők között feszültek a kapcsolatok, ezért is igyekszik a magyar kormányfő másutt támogatókat találni. A cikkben megszólaltatott, politológus, nemzetközi szakértő, Vadim Trukhachev úgy véli, „az EU-n kívül Oroszország lehet Magyarország első számú támogatója, hiszen a magyar gazdaság innen kapja a modernizációhoz elengedhetetlen legtöbb energiaforrást, ugyanakkor Oroszország lehet a magyar mezőgazdasági termékek legnagyobb felvevő piaca.”

A politológus emlékeztet arra is, hogy a magyarok – egyetlen uniós tagországként – következetesen támogatják a Moszkva elleni korlátozó intézkedések eltörlését, Oroszország mellett Kínával, és Törökországgal is jó kapcsolatokat ápolnak. Ez Oroszország szemében jelentősen felértékeli Orbán Viktor szerepét. Putyin számára Magyarország az Európai Unió kapuja, fogalmaz az elemző.

Trukhachev úgy látja, Magyarország célja, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb gázelosztó és gáztároló helyévé váljon, ezért az orosz gázon kívül Budapest cseppfolyósított gázt is szeretne kapni, amelyet a  horvát Krk szigetéről szállítanának haza. Az amerikai vezetés pozitívan értékelte Magyarország, Románia, Bulgária, Ausztria és Szlovákia kezdeményezését, hogy országaik energiaellátását több lábra kívánják állítani, ami egyben azt is jelentheti, hogy ezek az országok mérsékelni szeretnék az orosz energiaimportot.  Ezeknek a terveknek a fényében a Budapest és Moszkva közötti energetikai kapcsolatok feltehetően „kiigazításokat” igényelnek majd, mondják a szakértők. A gáz mellett a nukleáris energia fontos szerepet játszik az Oroszország és Magyarország közötti energetikai együttműködés fejlesztésében. A 2014-ben megkötött paksi bővítési szerződés azonban csak tavaly kapott zöld utat az EU-tól.

Orbán Viktor mostani Moszkvai látogatására a Magyarország és az EU közötti kapcsolatok újabb konfliktusának árnyékában került sor. A cikk utal a Sargentini-jelentésre, amelyet az Európai Parlament képviselőinek kétharmada elfogadott, s amelyben Budapestet azzal vádolják, hogy megsértik az Európai Unió alapvető értékeit. Ez azt jelenti, hogy a Lisszaboni Szerződés Magyarország elleni 7. cikkével összhangban szankciókat lehet alkalmazni.

A magyar miniszterelnök a Putyinnal folytatott találkozójának különös nyomatékot ad az is, hogy  másnap az EU tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján kell megjelennie, ahol alighanem kínos kérdésekre is válaszolnia kell majd előző napi tárgyalásaival kapcsolatban, hiszen a Putyin-vizittel azt is jelezte a magyar vezető, szerinte nem minden út vezet Brüsszelbe – írja többek között cikkében a Kommersant.

Lezuhant egy orosz katonai gép, Izraelt hibáztatják

0

Pedig a gépet valójában a szíriai légvédelem lőtte le – amelyet pont az oroszok fegyvereztek fel.

Az Iljusin 20-as gép, fedélzetén 15 főnyi személyzettel visszatérőben volt az oroszok Latakia melletti támaszpontjára, amikor eltűnt a radarok képernyőjéről. Amerikai források szerint a szíriai légvédelem tévedésből lőtte le, amikor egy, a rezsim állásai elleni izraeli légicsapást próbált megakadályozni.

Orosz források is elismerték, hogy valóban

a szíriaiak lőtték le a repülőt.

A védelmi minisztérium szerint akkor vesztették el vele a kapcsolatot, amikor négy izraeli F-16-os földi célpontokat támadott Latakia tartományban. Az ellenük való védekezés közben lőtték le az orosz gépet.

Éppen ezért, az orosz védelmi minisztérium szóvivője Izraelt hibáztatta. Mint mondta, az F-16-osok a jóval nagyobb orosz felderítőgép fedezékében repültek, ezért a légvédelmi rakéták a nagyobb gépre álltak rá.

Izrael az elmúlt másfél évben legalább kétszáz alkalommal mért légicsapást szíriai célpontokra,

többségében olyanokra, ahol Irán is berendezkedett. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban megígérte Putyinnak, hogy a légicsapásokról előre értesítik az oroszokat, nehogy közvetlen katonai konfliktus jöjjön létre a két állam között.

Az oroszok most azzal vádolják Izraelt, hogy annyira az utolsó pillanatban szóltak, hogy már nem tudták értesíteni a felderítőgépet.

A szíriai légvédelmet egyébként pont Oroszország fegyverezte fel.

Mit csináljunk Hernádival?

A védelemnek a bíró személye elleni kifogásai miatt elhalasztották az INA-MOL néven elhíresült ügy újbóli tárgyalását a zágrábi megyei bíróságon. Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korábban azért (is) ítélték tíz, majd 8 és fél évre, mert állítólag Hernádi Zsolt, a MOL elnöke 10 millió euróért megvesztegette és emiatt került a magyar cég irányító pozícióba az INA-ban. A horvát alkotmánybíróság végül is, bizonyítékok hiányára hivatkozva, megsemmisítette a jogerős ítéletet és újat rendelt el. Sanadert pedig addig is szabadlábra helyezték.

Függetlenül a halasztástól, Zágrábban úgy tudják, hogy a magyar fél három tételre alapozza Hernádi védelmét. Az elsőnek időhúzási jellege van és abból áll, hogy a védelem kérni fogja a tárgyalási anyagok magyarra fordítását. A második tétel tulajdonképpen a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak tavalyi döntése, amely szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott (Sanader) kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett. A MOL-vezér védelmének harmadik támasza a Fővárosi Törvényszéknek az a döntése, hogy elutasítja a horvát kérelmet, mellyel Hernádi kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben. Az indoklás: Hernádi Zsolt átadása idején nem látják biztosítottnak, hogy megkapná a tisztességes eljáráshoz való jogot. Így aztán, állapítja meg például a Jutarnji list is, a MOL-vezér Budapestről kísérheti figyelemmel a bírósági tárgyalást. Már, amikor az egyáltalán elkezdődik.

Az Ivan Turudić bírósági elnök elleni kifogásról a horvát Legfelsőbb Bíróságnak kell dönteni,

ezért lesz a halasztás másfél hónapos.

Zágrábi sajtóértesülések szerint a védelem pozícióját erősíthetik a kétoldali legfelsőbb politikai találkozók is. Orbán Viktor és Andrej Plenković utoljára nem hivatalosan augusztusban találkoztak Abbáziában. Az ilyen találkozók leggyakoribb kérdése, horvát kormányközeli források szerint, hogy „mit csináljunk Hernádival?”. Horvát részről azt követelik, hogy

jelenjen meg Zágrábban, a magyarok meg azt mondják, hogy hagyják őt békén.

A magyar félnek ezenkívül még vannak ütőkártyái. Ezek pedig gazdasági jellegűek. Horvát gazdasági szakértők szerint várható, hogy a közeljövőben elkezdik fejleszteni a rijekai olajfinomítót, több száz millió eurós beruházásról lenne szó. Ezzel egyidejűleg megváltoztatnák (leépítenék?) a sisaki finomító jellegét. A MOL-nak az a mottója, szintén a Jutarnji list szerint, hogy „amikor Magyarországon egy finomító működik, Szlovákiában is, sőt Szlovéniában egy sem, akkor Horvátországban miért lenne kettő, amely közül az egyik ráadásul még veszteséges is?”.

És akkor itt van még a koronatanú, egy bizonyos Robert Ježić, akiről nemcsak Budapesten és Genfben állították, hogy teljes mértékben hiteltelen tanú, hanem a horvát Alkotmánybíróság is, hiszen ezzel is indokolta a Sanader/Hernádi ügyben a perújrafelvételt. Nem titok, hogy Ježić annak idején éppen vizsgálati fogságban ült más ügyei miatt és nagyon is igyekezett fontos koronatanúvá válni. Másrészt az is igaz, hogy

Ježić egy időben sülve főve együtt volt Ivo Sanader miniszterelnökkel,

többek között a Marcellino nevű zágrábi étteremben, ahol a közismert videó is készült (Sanader, Hernádi meg egy papírcetli). Erről a felvételről állítják magyar részről, hogy montírozott és semmit sem bizonyít. A horvát ügyészség meg azt mondja, hogy videó nem is perdöntő, hanem az a tény, hogy Ježić svájci bankszámlájára megérkezett 5 millió euró, méghozzá egy ciprusi offshore cégtől, amely „mögött a MOL tanácsadója állt”. Márpedig annak idején is a MOL élén Hernádi állt.

Kínaiak Haifában – Mit szól ehhez Amerika?

1

Izrael átadja legnagyobb kikötője kulcsait a kínaiaknak – írja a Háárec című ellenzéki lap. Haifában a kereskedelmi kikötő mellett van a hadikikötő, ahol Izrael állítólag atomfegyverrel felszerelt tengeralattjárói állomásoznak. A kikötő az amerikaiaknak is fontos.

Belegondolt ebbe valaki? – tette fel a költői kérdést Saul Horev dandártábornok, aki már tartalékos, de korábban a flotta vezérkari főnöke volt, és egy időben az izraeli nukleáris csapásmérő erő parancsnoka. A főtiszt bombát robbantott azzal a bejelentésével, hogy a kínaiak előrenyomulása egyúttal azt is jelentheti: Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok szép csendben elhagyja Haifát. A US Navy ugyanis nem akarja, hogy hadihajói olyan helyen állomásozzanak, ahol a kínaiak könnyen kikémlelhetik őket.

A kínaiak szorgosan nyomulnak a Szuezi csatorna kulcsfontosságú régiójában. Első külföldi katonai támaszpontjuk Dzsibutiban van. Ma már Washingtonban a katonák Kínát éppoly stratégiai ellenfélnek tekintik mint Oroszországot.

Ráadásul a két nagyhatalom katonai együttműködése egyre jobb:

a Távol Keleten a nagy orosz hadgyakorlaton a kínaiak is részt vesznek. Sőt az amerikai hírszerzés értesülései szerint azt azért rendezik a Távol Keleten és nem Európában, mert Hszi Csin-ping elnök ezt kérte Putyintól. Az oroszok pedig végtelenül le vannak kötelezve Kínának, hiszen a gazdasági nehézségek idején mindig számíthattak Pekingre.

Szíriában – ahol közvetlen a szembenállás az USA és Oroszország között – Kína is Asszad elnök rendszerét támogatja. Izrael viszont mindent megtesz azért, hogy gyengítse Asszad rendszerét, és csökkentse Irán befolyását Szíriában. Kína Iránnak is igen fontos szövetségese: a legnagyobb olajvásárló a fenyegető szankciók ellenére.

Ilyen körülmények között a kínaiak megjelenése Haifában komoly stratégiai következményekkel járhat.

Ha a Fidesz nem akar távozni a Néppártból, ki kell zárni

0

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív vasárnapi német lap. Hírünk a világban.

Az Orbánnak távoznia kell című cikkben kiemelték, hogy az Európai Parlament „elmondhatatlanul lejáratta volna magát”, ha nem szavazza meg a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, úgynevezett Sargentini-jelentést.

Orbán Viktor kormányfő ugyanis „megszorongatja a civil társadalmat, alattomoskodik egy, a világra nyitott, vagyis számára kényelmetlen egyetemmel szemben”, és „semmibe veszi a tehermegosztásról hozott érvényes döntéseket a migráció területén”.

Az EP „kétharmados többsége után most a tagállamokon a sor”. Kevés az idő, mert májusban EP-választást tartanak, és

„fontos, hogy az Európa-párti pártcsaládok egységesen lépjenek fel a nacionalistákkal szemben”. 

Az egyik ilyen pártcsalád az EPP, benne a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Fidesszel. Ha ez így is marad, az Európa-pártiaknak a választási kampányban „egy csónakban kell evezniük az Európa-ellenesekkel”, ami „nem vezet jóra, ezért a Fidesznek távoznia kell a néppártból”.

Hozzátették, hogy

ha a Fidesz nem akar távozni, ki kell zárni.

Tagsága megszűnésének lesznek hátrányos következményei, „hiszen Orbán emberei a következő parlamentben az ellenfeleket erősítik majd”, azonban az előnyös következmények túlsúlyban vannak, mert az EPP „soha nem tudna Orbánnal együtt egységesen küzdeni egy erős Európáért, nélküle viszont képes erre”.

Tovább tart a kereskedelmi háború az USA és Kína között

0

Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dolláros vámcsomag elkészítésére adott utasítást, annak ellenére, hogy Washington hivatalos tárgyalásokat javasolt a kínaiaknak. A tárgyalási javaslatot Peking elfogadta, ennek ellenére Trump közölte, hogy neki nem sürgős a megállapodás.

További 267 milliárdos csomagot is készíthet a kormány, ha erre utasítást adok! – írta Twitteren az elnök. A tőzsde negatívan reagált a hírre, mert elhúzódó kereskedelmi háborútól tart a világ két legnagyobb hatalma között.

Trump frontális támadása Kína ellen tovább erősíti Peking és Moszkva stratégiai szövetségét. Ezt hangsúlyozza mind Vlagyimir Putyin, mind pedig Hszi Csinping abból az alkalomból, hogy

az oroszok évtizedek óta nem látott nagy hadgyakorlatot rendeznek a Távol-Keleten.

1981-ben a lengyelországi válság csúcspontján volt hasonlóan nagy hadgyakorlat – akkor az európai színtéren.

Putyin állítólag most is ott rendezte volna a nagy őszi hadgyakorlatot, de a kínaiak rábeszélték: inkább válassza a Távol-Keletet! Az orosz hadgyakorlaton kínai és mongol katonák is részt vesznek. Egyidejűleg Putyin békeszerződést ajánlott Abe Sinzo japán miniszterelnöknek, aki örömmel fogadta az ajánlatot. A cél világos: az amerikaiakat kiszorítani Kelet-Ázsiából, amely a globális gazdaság új központja lehet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK