Fontos

Jourova: Budapesttől és Varsótól uniós pénzeket vonhatnak meg

A brüsszeli bizottság alelnöke, aki jogi ügyekben illetékes, a Der Standardnak elmondta, hogy az uniós csúcstalálkozón megszavazott jogállami mechanizmus lehetővé teszi azt, hogy ne utaljanak ki pénzeket Magyarországnak és Lengyelországnak azon a címen, hogy kormányaik megsértik a jogállami alapelveket.

Vera Jourova szerint különbséget kell tenni a magyar és a lengyel kormány között. Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan szalámizza le a jogállamot és a sajtószabadságot míg Varsóban Kaczynski a bíróságokra koncentrál. Politikai ellenőrzés alá akarja vonni az igazságszolgáltatást márpedig ez az Európai Unióban megengedhetlen.

Vera Jourova elismerte, hogy a magyar kormány hátráltathatja a jogállami mechanizmus alkalmazását azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul, de aligha kétséges, hogy előbb-utóbb érvénybe fog lépni az az uniós döntés, mely összekapcsolja a jogállami normák betartását az uniós pénzekkel.

A hetes cikkely nem alkalmas

Vera Jourova közölte, hogy lehet ugyan vizsgálatokat indítani a hetes cikkely alapján, de szankciókat nem alkalmazhatnak vagyis komoly eredményt ettől nemigen lehet várni. A cseh biztos szerint korábban nem gondoltak arra, hogy a demokrácia visszafejlesztése megindulhat az Európai Unióban.

A valóságban persze nagyonis tudtak erről, de behunyták a fél szemüket, mert nem akartak foglalkozni a görög vagy a máltai demokrácia „sajátosságaival”. Ma is az a helyzet, hogy a magyar és a lengyel kormányt pécézték ki Brüsszelben, de megfeledkeznek Bulgáriáról és Romániáról, az Európai Unió két legkorruptabb országáról.

Szlovákiát sem érte különösebb bírálat a Fico rendszer idején noha mostanra csoportosan tartóztatják le a magasrangú rendőröket és befolyásos üzletembereket, akik a maffiával együttműködve „befolyásolták a kormányzatot”.

Vera Jourova úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a választó polgárok mondanának véleményt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski rendszeréről. Szlovákiában ez történt …

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://old.fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

Orbán a probléma maga

Ismét nem jött be Orbán reménye. Előbb Orbán lélektársa, Trump maradt alul és néhány napon belül dicstelenül hagyhatja el a Fehér Házat, míg szombaton Friedrich Merz szorult kisebbségbe a CDU elnöki pozíciójáért vívott versengésben, pedig Orbán az ő győzelmében bízva húzta-halasztotta a kenyértörést az EPP-vel.

Egy hét és két megrendítő ütés

Biden győzelme után Armin Laschet is nyert, aki egyértelműen Merkel középutas politikájának folytatója. Laschetnek arra is megnőtt az esélye, hogy az ország következő kancellárjává váljon a Bundestag szeptember 26-ára kitűzött választáson. Nem túl bíztató jövőkép ez az autokratizmusra hajló magyar kormányfő számára. 

Mostantól Laschetnek meg kell küzdenie  a pártcsalád renitens tagjával, a Fidesszel. A magyar kormányzópárt jóideje csak fejfájást okoz az Európai Néppártnak (EPP). Donald Tusk, az EPP vezetője röviden üdvözölte a küldötteket a CDU szombati virtuális kongresszusán, és felszólította a CDU-t, hogy foglaljon egyértelmű álláspontot a Fidesszel folytatott vitában.

„Az EPP-ben mindenki nagyra értékeli a CDU türelmét és kitartását, de amikor a „közös értékeink” megvédéséről van szó, nehéz döntések várnak az EPP-re” – mondta Tusk, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Orbán Viktor pártját.

„Az Ön pártjának egyértelmű álláspontja meghatározó lesz, és ezért aranyat ér majd” – mondta az EPP elnöke, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy „ebben az esetben sem fog minket cserbenhagyni”. Az EPP tagsága Orbán pártját – egyelőre – csak felfüggesztette, míg a párt kizárására tett kísérletek kudarcot vallottak a német keresztény pártok – a CDU és a CSU – hozzáállása miatt.

Tusk – aki régóta szorgalmazza a Fidesz kizárását az EPP-ből – elismerte, hogy mindig számíthat a CDU-ra.

„Nagyrészt nektek is köszönhető, hogy a szabadság, az őszinteség, az átláthatóság, az igazság és az ész nem veszett el az autoriter irányzatok, a korrupció, a hazugság és a populizmus elleni küzdelemben” – mondta Tusk a kereszténydemokratáknak.

A CDU kormányzási módja „nem csak Németországnak, hanem egész Európának előnyére volt” – mondta Tusk, aki példaként hozta fel Németország keleti szomszédait, a balkáni országokat és Ukrajnát.

„Ha nem veszítettük el a hitet, hogy az egyesített Európának van jövője, és értékeinknek van értelme, ez az önök következetességének, türelmének és egyszerűen tisztességének is köszönhető”

– mondta Tusk, megköszönve a CDU-nak a nehéz helyzetekben megtett következetes politikai kiállását.

Orbánt bíráló szenátor a külügyi bizottság elnöke

Bob Menendez demokrata szenátor elsősorban azt rótta fel a magyar miniszterelnöknek, hogy meggyengítette a demokrácia alkotmányos garanciáit, korlátozta a sajtó és az oktatási szabadságot. Diplomáciai tekintetben pedig azért bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök jó kapcsolatokat ápol az orosz és a kínai vezetéssel, melyeket az USA stratégiai ellenfeleknek tekint.

Orbán és Trump

Bob Menendez szenátor tavaly októberben így írt a nemzeti együttműködés rendszeréről:

„Magyarország miniszterelnöke egyre inkább szorongatja a demokráciát és annak képviselőit. Trumphoz hasonlóan fake news (álhír) kampányokat folytat ellenfeleivel szemben.”

Ez nyilvánvalóan célzás a Soros György elleni kampányra, melyet az amerikai demokraták nagyon rosszul fogadtak.

„A NATO a demokrácia védelmére jött létre, és épp ezért aggasztó, hogy olyan tagállamai is vannak mint Törökország és Magyarország, ahol leépül a demokrácia”

– írta Bob Menendez szenátor Trump diplomáciáját bírálva.

Joe Biden a választási kampány során ugyancsak említést tett arról, hogy Trump támogat olyan rendszereket mint amilyenek Törökországban, Lengyelországban és Magyarországon létrejöttek.

A demokraták arra kérték Trumpot, hogy vesse fel Orbán Viktornak: miért korlátozza a nemzeti együttműködés rendszere a demokráciát és a szólásszabadságot? Miért tart fenn jó kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel? Trump ezeket a kérdéseket nem vetette fel amikor találkozott a magyar miniszterelnökkel, és utána elismerően beszélt Orbán Viktorról. Mindezt azzal indokolta meg, hogy ily módon Magyarországot közelebb hozta az USA-hoz és eltávolította Kínától és Oroszországtól.

Bob Menendez felhívta telefonon az elnököt, aki „jó srácnak ” nevezte a magyar miniszterelnököt.

Menendez nem újonc a diplomáciában

A kubai származású szenátor már ült a szenátus külügyi bizottságának elnöki székében: 2013 és 2015 között. Ekkoriban az Obama kormányzat kritikusan ítélte meg a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Miután a demokraták elveszítették a többséget a szenátusban, Menendez sem őrizhette meg elnöki székét, de a demokraták képviseletében továbbra is hallatta a hangját a külügyi bizottságban.

Joe Bident január 20-án iktatják be, és ezt követően foglalhatja el székét Bob Menendez. A szenátusnak fontos szerep jut az elnöki kinevezett embereinek jóváhagyásában. A demokrata többség meggyorsíthatja a többi között Antony Blinken külügyminiszter kinevezését is, akinek édesanyja és nevelőanyja egyaránt magyar holokauszt túlélő családból származik.

Orbán és a kínai vakcina

A magyar kormányfő a kínaiak vakcináját ajánlja honfitársainak, és ennek érdekében sürgeti a magyar ellenőrző hatóságot: mielőbb adja meg az engedélyt annak felhasználására – írja a New Yorki Bloomberg.

Eközben a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja Brüsszelt, mert nem biztosít kellő mennyiségű oltóanyagot Magyarországnak. Az EU engedélyezte a BioNtech-Pfizer vakcinát és a Modernat, de az oroszok és a kínaiak oltóanyagát nem, mert erős kétségek merültek fel velük kapcsolatban.

Miben különböznek a kínaiak és az oroszok vakcinái a Pfizer és a Moderna oltóanyagtól?

A kínaiak és az oroszok vakcinái hagyományos oltóanyagok vagyis a Covid-19 vírus legyengített változatát injekciózzák be a szervezetbe míg a Biontech-Pfizer forradalmian új eljárást alkalmaz, melyet jelentős részben a Magyar Karikó Katalin alapozott meg. Ezért nevezte magyar vakcinának a BioNtech-Pfizer oltóanyagot Orbán Viktor. Inkább európai vakcináról kellene beszélnie, mert egy török házaspár hozta létre Mainzban Németországban a magyar Karikó Katalin és mások kutatásai alapján.

Európa lemaradt a gyártásban

Bár a vakcina európai, de az amerikai Pfizernek van csak meg a gyártó kapacitása. Ők maximális teljesítményt nyújtanak, de így sem tudják kielégíteni az igényeket, mert a világ minden tájáról érkeznek a rendelések. Az Európai Unió csak egy a sok közül, ezért előzhette meg ezen a téren az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Joe Biden első elnöki 100 napja során 100 millió amerikai polgárt kíván beoltatni, hogy véget vessen a járványnak.

Veszélyes lehet-e a hagyományos vakcina?

Bár sem az orosz sem a kínai oltási kampánnyal kapcsolatban nem érkeztek negatív hírek, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Kínában nem oltják az idősebb generációt. Attól tartanak ugyanis, hogy ennek a generációnak az immunrendszere nem hatékonyan reagál a védőoltásra.

Magyarország egymillió kínai vakcina importjára készül. Elvben uniós jóváhagyás nélkül akadályokba ütközhetne ennek felhasználása, de a vészhelyzetre hivatkozva a magyar kormány felülbírálhatja a döntést mondván: polgárai érdekében cselekszik.

Nyáron a futball Európa bajnokság keretében mérkőzéseket terveznek Magyarországon is. A magyar miniszterelnök, a futball megszálottja, mindenképp szeretne teltházas stadionokat. Ehhez viszont véget kellene vetni a járványnak, melynek már több mint 11 ezer halottja van Magyarországon.

Csak hatvan év alatt!

Magyarország 1 millió vakcinát vesz a SinoPharm állami vállalattól, amelynek oltóanyagával már több mint 20 millió embert oltottak be a világon. Ez hagyományos vakcina vagyis a legyengített Covid-19 kerül a szervezetbe, ahol azután ellenanyag termelődik, és így kialakul a védettség.

Az idős generációt nem oltják Kínában

Pekingben arra hivatkoznak, hogy hatvanon túl az emberek immunrendszere általában egyre kevésbé hatékony vagyis még a legyengített Covid-19 is végzetes folyamatokat indíthat el. Ezért

csakis a fiatalabb generációkat oltják be a SinoPharm vakcinájával.

Vonatkozik ez a többi kínai oltóanyagra is, melyet magán cégek állítanak elő.

Miért mondott le a két vezető?

Hongkongi forrásokra hivatkozva az amerikai CNBC jelentette, hogy indoklás nélkül távozott posztjáról a SinoPharm igazgató tanácsának elnöke és az ellenőrzéssel foglalkozó igazgató. Li Ziming és Li Huj távozásának módja nem szokatlan Kínában , ahol a személyi ügyeket általában a színfalak mögött intézik. Csakhogy a vakcina exportja miatt a távozások bizonyos aggodalmat keltenek külföldön, ahol a SinoPharm oltóanyagát használják. Eddig nem érkezett hír arról , hogy az oltással kapcsolatban bármiféle probléma felmerült volna. Kína általában a fejlődő országokba exportálja vakcináját , ahol örülnek az olcsó oltóanyagnak, és gyorsan megadják a szükséges engedélyeket.

Úgyhogy büszkék lehetünk, hogy a lélegeztetőgépekhez hasonló kíváló üzletet kíván kötni a kormány, ami csak a legveszélyeztetebbeket nem védi meg a számukra többnyire halálos fertőzéstől.

Magyarország szabadon vásárolhat kínai oltást

Az uniós szabályok nem tiltják a magyar kormánynak a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájának megrendelését – közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete sajtónyilatkozatában.

Magyarország kormánya „gyakorlatilag” megállapodást kötött a kínai Sinopharm céggel a koronavírus elleni oltóanyag megvásárlásáról – közölte a kormányinfón Gulyás Gergely. A kormány csütörtökön elfogadta azt a rendeletet is, amely lehetővé teszi a közbeszerzések megkezdését az EU központosított rendszerén kívül.

Ez magyarország legújabb lépése, amely elszakad Brüsszeltől, mivel megpróbálja felgyorsítani az oltások union kívüli beszerzését.

Az uniós országok megállapodtak abban, hogy hat gyártótól – az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, a Janssen, a BioNtech-Pfizer, a CureVac és a Moderna – közösen vásárolnak oltóanyagokat a Bizottsággal a tárgyalási székhelyen, ami azt jelenti, hogy egyetlen ország sem tud külön tárgyalni ezzel a hat céggel.

A magyar külügyminiszter csütörtökön sokadik alkalommal okolta nyilvánosan az Európai Uniót azért, mert a Bizottság által beszerzett oltóanyagok a magyar kormány által vártnál lassabban érkeznek.

„A vakcinák Brüsszel által koordinált beszerzése sokkal lassabban halad, mint ahogy azt ígérték”

– mondta Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter szerint az uniós beszerzés gyengeségét jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Izraelben „viharos sebességgel” zajlik az emberek beoltása. Arról elfeledkezik Szijjártó, hogy Izrael pont a dupláját fizeti a vakcináért, mint a Bizottság által kialkudott összeg.

Semmi sem akadályozza azonban a tagállamokat abban, hogy külön tárgyalásokat folytassanak a közös beszerzési programban nem érintett oltóanyag-gyártókkal, és adott esetben ideiglenes, sürgősségi engedélyt állítsanak ki egy ilyen oltóanyag saját felelősségére történő felhasználására.

Magyarország lépése azonban bonyolulttá teszi a dolgokat, amikor a tervezett oltási igazolásokról van szó.

Egyelőre nem világos, hogy a kínai oltással beoltott magyarok igazolását elismerik-e más EU-országokban.

Az Európai Bizottságban folyamatban van az oltási bizonyítványokról szóló irányelvek hamarosan történő kidolgozása, különös tekintettel azok „interoperabilitására”, hogy az egész blokkban felhasználhatók és felismerhetők legyenek.

„Orbán örülhet” – Az új kiber biztonsági főnök magyar holokauszt túlélők unokája

Joe Biden, aki január 20-tól Anne Neubergert jelölte ki a nemzetbiztonsági tanácsadó informatikai helyettesének. Az 1976-ban született informatikai szakértő 2009 óta dolgozott az NSA-nél, ahol már igazgatói rangot ért el.

Az NSA az USA informatikai hírszerző szervezete, melynek működését Edward Snowden leplezte le. Kiderült, hogy az amerikaiak a világ minden államában igyekeznek lehallgatni a döntéshozókat – beleértve a szövetségeseket is. Obama elnök személyesen kérte emiatt az érintettek bocsánatát, és megígérte: a jövőben nem hallgatják le a szövetségeseket, de sokan kételkednek ebben.

Családi háttér

Anne Neuberger édesapja 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban jelentős vagyont szerzett, egyes hírek szerint dollár milliárdos lett. A nagyszülők holokauszt túlélők, a család erősen kötődik Izraelhez. Anne Neuberger Izraelben a Chani nevet használja. Szülei rajta voltak azon az Air France gépen, melyet terroristák elraboltak és Entebbe városába kényszerítettek 1976-ban. Izraeli kommandó szabadította ki a túszokat, az akciót a jelenlegi kormányfő bátyja, Joszi Netanjahu vezette. Ő életét áldozta a túszok kiszabadításáért.

A leendő USA külügyminiszter családi háttere is hasonló

Antony Blinken édesanyja és nevelő anyja is magyarországi zsidó családból származik. Édesapja korábban az USA nagykövete volt Budapesten.

Jó kapcsolatokat ápolnak Soros Györggyel, aktívan támogatták a CEU-t, melyet az Orbán kormány részben kipaterolt Budapestről.

Az uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához

Ez derül ki A Fitch most közzé tett jelentésből kitűnik, hogy z uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő csomag milyen hatással lesz várhatóan a keleti uniós államokra. Korábban a magyar miniszterelnök meg akarta vétózni az uniós válságkezelő alapot arra hivatkozva, hogy ahhoz politikai feltételek járulhatnak. Később

Orbán Viktor lemondott a vétóról márcsak azért is, mert tisztában volt vele: a magyar gazdaságnak égetően szüksége van minden uniós euróra!

6,2%-os visszaesés

2020-ban ilyen súlyos mínuszba jutott a magyar gazdaság a Covid-19 vírus válság miatt. Az EU épp ezt a válságot kívánja enyhíteni a 750 milliárd eurós alappal, melynek egy része vissza nem fizetendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel, melyért az uniós tagállamok közösen vállaltak garanciát. Ennek sem igazán örült a magyar kormány pedig az EU kedvezőbb kamat feltételekre számíthat mint Magyarország hiszen Németország, a világ negyedik legerősebb gazdasága biztos garanciát jelent.

A Fitch szerint az idei első félév rámegy a Covid-19 járvánnyal folyó küzdelemre, fellendülésre csak a második félévben számíthatunk. Magyarország esetében ez valószínűleg  4,2% lesz vagyis várhatóan csak 2022-ben tudjuk újra elérni a 2019-es színvonalat. 2022-ben már 6,9%-os növekedésre számít a Fitch.

A választások viszont minden bizonnyal 2022 tavaszán lesznek vagyis akkor amikor a válság következményeit még mindenki nagyonis érezheti. Különösen így lehet ez akkor, ha a magyar kormányzat folytatja az uniós pénzek elosztásának korábbi gyakorlatát, amely lojalitás alapján osztogatja a Brüsszelből érkező euró milliárdokat.

Az EU épp ezt kifogásolja, mert mindenképp azt szeretné, ha a válságkezelő uniós pénzek oda jutnának, ahova szánták őket: a magyar családokhoz és vállalkozókhoz nem pedig a hatalom embereihez, akik az utóbbi években elképesztő tempóban gazdagodtak – jelentős részben épp az uniós pénzekből.

Ahol a kormányfő korrupció miatt lemond

Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.

Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.

Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.

Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.

Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.

A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.

Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.

Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK