Kezdőlap Itthon Oldal 91

Itthon

Az Európai Központi Bank oldja meg az energia válságot?

Nem jó ötlet az Európai Uniónak az az elképzelése, hogy ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra, mert ez elvezethet ahhoz, hogy Moszkva elzárja a földgázt – írja Nagy Márton fejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben.

Orbán Viktor gazdasági csodadoktora szerint a jegybankokra, és mindenekelőtt az Európai Központi Bankra vár az a feladat, hogy megoldják az energiakrízist, amely egész Európát fenyegeti. Nagy Márton, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, úgy véli, hogy energiaválság idején a monetáris és kamatpolitika hatékonysága alacsony. Az energiaárak csökkentésével viszont mérséklődhet az infláció és növekedhet a gazdaság. Emiatt a jegybankokat fel kell hatalmazni arra, hogy beavatkozzanak az energiapiacokon.

“Az Európai Központi Bank így beléphetne az energiapiacra azzal a szándékkal, hogy javítsa a likviditást és interveniáljon. Az energiapiaci beavatkozást egy olyan pénzügyi alap is végezhetné, amelyet a jegybankok finanszíroznának”

– javasolja Nagy Márton, akinek Orbán Viktor kulcsszerepet szán a válság megoldásában.

A háborús gazdaság európai szinten alakult ki, de nekünk lokális szinten kell megoldani

– írja a gazdaság fejlesztési miniszter, aki mintha megfeledkezne arról, hogy az energiaválság jóval az Ukrajna elleni háború előtt megkezdődött!

Kiderült, hogy Európának versengenie kell a fizetőképesebb ázsiai gazdaságokkal az energiaimportért. Vagyis a magyar rezsicsökkentés felett már tavaly ilyenkor megkondult a vészharang, de a választások miatt az Orbán kormány úgy tett mintha nem hallaná meg azt.

Orbán Viktor a Nemzeti Bankkal finanszírozta meg választási kampányát, ezért kellett azután az alapkamatot 11,75%-ra, rekord magasra emelnie a Nemzeti Banknak.

Amely egyáltalán nem lenne képes interveniálni az energiapiacon. Ezért javasolja Nagy Márton, aki közben lelkesen hirdeti a magyar utat, hogy az Európai Központi Bank lépjen a színre. Vagyis Frankfurt segítsen az energiaárak leszorításában. Ezzel az akcióval a magyar kormány semmit sem kockáztatna viszont a nyereségből ő is részesülne miközben tovább hirdeti “a magyar utat”. Félő, hogy az Európai Központi Bank nem csap le Nagy Márton javaslatára, akkor viszont hamarosan kiderül, hogy hova is vezet a magyar út az energia válság idején?!…

“Orbán a saját csapdájába esett bele”

Heim Péter szerint, aki egykor a Századvég tulajdonosa volt, és közelállt a miniszterelnökhöz, Orbán a saját csapdájába esett bele.

Heim a HVG-nek nyilatkozott. Szerinte Orbán osztogatása a választások megnyerése céljából  csapdába ejtette a miniszterelnököt: a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, a forint értéke pedig szabadesést produkálna, ha Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja. Ha kint lennénk az Európai Unióból, akkor a forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 500-600 lenne! Heim Péter szerint további 30%-al le kellene értékelni a forintot, hogy helyreálljon a fizetési mérleg.

Bizonytalan gázellátás

Putyin fegyverként használja a földgázt az Európai Unióval szemben- erre legutóbb Olaf Scholz német kancellár hívta fel a figyelmet annak kapcsán, hogy az oroszok ismét leállították a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken. Heim Péter szerint iráni földgázzal lehetne pótolni az oroszok bizonytalan szállítmányait. Ezzel az a probléma, hogy Iránnal szemben is érvényben vannak szankciók, mert az ország fejleszti nukleáris fegyverzetét azt követően, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut. A földgáz ára mindenképp óriási bizonytalansági tényező a magyar gazdaság számára. Szijjártó Péter külügyminiszter az éves diplomata értekezleten azt mondta, hogy nincs egységes energia világpiac vagyis minden országnak külön kell tárgyalnia. Ezért járt ő Moszkvában – egyedül az uniós külügyminiszterek közül. Kapott is földgázt, de kérdés, hogy mennyiért?

Szakértők szerint az oroszok nem adják olcsóbban a földgázt Putyin magyar barátainak. Akkor ez azt jelenti, hogy a földgáz ára tízszer magasabb mint egy éve. Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács alelnöke azt jósolta, hogy a fűtési szezonban 5000 euró fölé mehet a földgáz ára, mely jelenleg 3000 körül van. Ki tudja ezt megfizetni és miből?

Hogy lehet fenntartani ilyen körülmények között a rezsi csökkentés rendszerét? Heim Péter szerint sehogy. Akkor viszont felmerül a kérdés: mi lesz azokkal a magyar családokkal, melyek nem képesek megfizetni a földgáz piaci árát? Ki kompenzálja őket és miből? Az Európai Unió hamarosan rendkívüli energia tanácskozást tart, hogy megpróbálja kezelni a válságot. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnök asszonya rendkívüli sürgősségi beavatkozást ígér. Kérdés, hogy mi vonatkozik ebből Magyarországra, amely külön úton jár, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel jobban jár mint más uniós tagállamok.

Reform kényszer az Orbán rendszerben?

“Magyarország a pénzügyi érdekeit szem előtt tartva rákényszerülhet a reformokra” – jelentette ki Csehország külügyminisztere, aki a Reutersnek nyilatkozott.

Csehország az Európai Unió soros elnöke, ezért a nézeteinek fokozott jelentősége van. Mikulás Bek hangsúlyozta, hogy az Európai Unió konkrét intézkedéseket vár a magyar kormánytól és nem ígéreteket. Bek külügyminiszter azt is elmondta a Reutersnek, hogy míg a lengyelekkel sikerült tisztázni a nézeteltéréseket, a magyar kormány esetében nem ez a helyzet, mert a magyar diplomácia továbbra sem mutat uniós szolidaritást. A cseh külügyminiszter nyilvánvalóan arra utalt, hogy Szijjártó Péter nemrég Moszkvában tárgyalt – egyedül az uniós külügyminiszterek közül, akik Putyin Ukrajna elleni agressziója óta nem keresik fel az orosz fővárost.

Az Európai Unió azzal próbálja meg rákényszeríteni Orbán Viktort a reformokra, hogy nem utalja ki az euró milliárdokat. Az USA is változásokat szeretne a nemzeti együttműködés rendszerében.

Budapestre érkezik az új amerikai nagykövet

Vajon milyen megbízással jön a 45 éves David Pressman, aki jó kapcsolatot ápol Tony Blinken külügyminiszterrel? Az idősebb Blinken, aki az USA nagykövete volt,  Soros György baráti köréhez tartozott. Nem csoda, ha Orbán Viktor emiatt ideges.

“Mi nagykövetet várunk nem pedig helytartót!”

– fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Csakhogy Washingtonban is feltűnt, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol mind Oroszországgal mind pedig Kínával pedig mind a két nagyhatalmat az USA stratégiai ellenfélnek, ha nem épp ellenségnek tekinti. Az új amerikai nagykövetet minden bizonnyal megbízták azzal, hogy nézzen utána a jól prosperáló magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatoknak. Különösen az nyugtalanítja az Egyesült Államokat, hogy Orbán Viktor évekkel ezelőtt utasította a kémelhárítást: ne kezeljék ellenségesen az orosz hírszerzést Magyarországon. Kérdés, hogy a magyar miniszterelnök visszavonta-e ezt a parancsot Putyin Ukrajna elleni agressziója óta?

Kína kapcsán inkább a pénzügyek aggasztják az Egyesült Államokat. Matolcsy György túlságosan is jó kapcsolatokat ápol a kínai vezetéssel, ő intézte el a Fudan egyetem ügyét is. A CIA szerint kínai tanácsadók ügyködnek a Magyar Nemzeti Bankban. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: ha nem kapunk nyugati pénzeket, akkor majd kapunk Kínától!

Kérdés, hogy mi van emögött a kijelentés mögött?

Dollár vagy eurómilliárdokat nem adnak semmiért.

Nincs ingyen ebéd.

A Biden kormányzat nemigen tart igényt Putyin és Hszi Csinping barátaira a NATO-ban. Meghajlik-e Orbán Viktor vagy kivár? Az uniós erőviszonyokon  sokat változtatna, ha Rómában hatalomra kerülnének Orbán barátai: Meloni, Salvini és Berlusconi. A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Addig Orbán Viktor bízik szerencsecsillagában, és aligha reformálja meg rendszerét, ahogy ezt tőle a nyugati világban elvárják.

MI LEGYEN A PARLAMENTI HORTHY-SZOBORRAL?

Mint a média hírül adta, a Mi Hazánk Horthy-szobrot helyez el az Országházban, mégpedig Dúró Dóra országgyűlési alelnök irodájában.

Az időpontot is átgondoltan választották meg: a második bécsi döntés évfordulóján avatják a szobrot, mely napot a Mi Hazánk „a hazatérés napjának” nevez. Horthyt és politikai főművét, a területi revíziót ünnepli tehát az Országház épületében a Mi Hazánk.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ügyben annyit tett, hogy nem engedte, hogy a Mi Hazánk sajtótájékoztatóját az Országház kék társalgójában tartsák, az abba a sajtótájékoztató terembe került, ahol a frakciók sajtótájékoztatóikat tartják, és ahol mindenki azt mondhat el az újságíróknak, amit akar.
A Fidesz egyik bérpolitológusa, Deák Dániel (természetesen nem azonos a Corvinus Egyetem ugyanezt a nevet viselő nagytekintélyű professzorával) azt nyilatkozta az ATV-ben, hogy meg kell vizsgálni, hogy sért-e a dolog valamilyen jogszabályt, mert ha nem, akkor nincs mit tenni. Alighanem ez a Fidesz álláspontja is, ennek felel meg Kövér László eljárása.
Annak, hogy a Mi Hazánk hat képviselőből álló frakciója alelnököt állíthat, miközben a tízfős Momentum- vagy MSZP-frakció nem, a Fidesz a felelőse, ők döntöttek így. Az első Orbán-kormány idején a MIÉP-nek tettek gesztusokat, most a Mi Hazánknak.

A lényeg, hogy kicsi legyen, de fasiszta.

Ahogy egykor a MIÉP, most a MI Hazánk mondja ki azt, amit a Fidesz gondol, csak kormánypártként nem mondhat ki.

Mit tehetnek azok a parlamenti kisebbségben levő pártok, amelyek elutasítják a Horthy-kultuszt és az irredentizmust, és ezt annak ellenére hajlandók kimondani, hogy nem megélhetési probléma. (Talán van még ilyen párt az Országgyűlésben.) Két lehetőséget látok. Az egyik: követelhetik, hogy az Országgyűlés mentse fel Dúró Dórát az alelnöki tisztségből, és ne is adjon lehetőséget a Mi Hazánknak másik jelölt állítására.

A másik: bojkottálja Dúró Dórát mint alelnököt, ne vegyen részt a plenáris ülésen, ha azt ő vezeti.

Ez a minimum, amit meg kell tenniük azoknak, akik nem akarnak a Fidesz és a Mi Hazánk közös akciójának cinkosai lenni.

Mai kérdés – Ön beengedne a magyar parlament bármelyik helyiségébe Horthy szobrot?

Magyarországon sem az Országgyűlés hivatali helyiségeiben, sem máshol nincs helye egy olyan ember szobrának, akinek a regnálása alatt emberek százezreit fosztották meg alapvető emberi jogaiktól, aki százezrek tragikus haláláért  felelős, és aki az ország történetének egyik legnagyobb katasztrófájába kormányozta hazánkat.

Heisler András
a Mazsihisz elnöke 

This poll is no longer accepting votes

Ön beengedne a magyar parlament bármelyik helyiségébe Horthy szobrot?

Fasiszták a Parlamentben

A mai nap nagyon szomorú eseménye, az hogy Horthy Miklós-szobrot avat a Mi Hazánk Mozgalom a második bécsi döntés évfordulójára.

Az általuk Hazatérés Napjának hívott augusztus 30-ára időzített eseményre a Parlamentben kerül sor, a szobrot pedig a szélsőjobboldali párt és az Országgyűlés alelnökének,
Dúró Dórának irodájában állítják fel.

AL

Szabad utat az orosz embereknek

A Klubrádió szombati beszélgető műsorában a négy jeles újságíró az érvek mérlegelése nyomán lényegében egyetértett a finn és észt kormánykezdeményezésével – melyet időközben a cseh és szlovák kormány is támogat –, hogy az EU tiltsa meg orosz magánszemélyek beutazását az Unióba, ne adjanak nekik vízumot.

Beleillik ez abba a február 24-i orosz támadás óta tartó folyamatba, hogy lemondják orosz művészek szereplését, megtiltják orosz televízióadók műsorának továbbítását stb. Én ezt nagyon helytelennek tartom. Helytelenítem, hogy Valerij Gergiev vagy Anna Nyetrebko fellépéseit, nem lehet nézni nemcsak a kifejezetten külföldre irányított RT televízió, de az orosz nyelvű televíziók kábeltévés továbbítását – ennek személyesen is kárvallottja vagyok. Az orosz magánemberek beutazásának korlátozását viszont végképp elfogadhatatlannak tartom. Olaf Scholz német kancellárral értek egyet:

a háborúért Putyin és az orosz politikai vezető réteg felelős, és nem az orosz emberek milliói.

Tudom, a közvéleménykutatások szerint az oroszok többsége támogatja Putyin háborúját. Egy jelentős kisebbségük azonban mindjárt a háború kezdetén nyilvánosan tiltakozott ellene, írásban is és tüntetéseken is. Minden tiszteletünket megérdemlik azok az oroszok, akik annak tudatában mentek kisebb csoportokban az utcára, hogy emiatt a rendőrök lefogják, őrizetben tartják, megverik és akár szabadságvesztéssel is sújtják őket. A háború elsőszámú áldozatai természetesen az ukránok, de áldozatai a frontra küldött orosz katonák, családtagjaik, az erősödő elnyomásnak kitett polgárok milliói is.

Amikor a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, és bekövetkezett a Husák nevével fémjelzett kommunista restauráció, egy értelmiségi azt üzente nyugati barátainak: továbbra is utazzanak Csehszlovákiába, tartsák fenn a kapcsolatot a megszállt országban élőkkel, ha tehetik.

Merthogy a diktatúrában élők elszigetelése a külvilágról a diktátorok érdeke.

Ez most is így van: a putyini önkényuralom érdeke, hogy az orosz embereket elszigeteljék a külvilágról, és ezt segítené elő az EU azzal, ha megtiltaná nekik, hogy beutazzanak az EU területére, amíg nem az orosz állam tiltja ezt meg. Ugyanezért nem helyes a kulturális kapcsolatok korlátozása sem. Végül az is kifejezetten kívánatos, hogy az oroszul tudók első kézből ismerhessék meg azt a szörnyű érvrendszert, amelyet az oroszok tízmilliói az ottani televíziókban hallanak, megértsék annak rettenetes logikáját, és környezetüknek is el tudják magyarázni, hogy mi benne az alapjában hamis és elutasítandó.

Az orosz állam, az orosz hadsereg, az orosz hadigazdaság ellen kell kinek-kinek a maga eszközével harcolni, és nem az orosz emberek, az orosz irodalom vagy az orosz zene ellen.

Télen hideg, nyáron meleg? Mire figyeljünk, ha új irodába költözik a cég?

A tökéletes munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat az irodában: ne érezzenek az átlagosnál nagyobb fáradtságot a hétköznapokban, motiváltak és fókuszáltak legyenek. Ezek megvalósulása több tényezőtől függhet, de ami talán mégis a legfontosabb, az a megfelelő hőmérséklet – ez ugyanis jelentősen befolyásolja a fent említetteket.

Éppen ezért, ha új irodát keresünk, több szempontból is meg kell vizsgálnunk a potenciális helyszíneket. Az alábbiakban segítünk, hogy mi mindent kell latba vetnünk, amikor új irodába költöztetnénk a céget.

Szempontok a kereséshez

Amikor új irodát keresünk a cégnek, elsősorban az erőforrásainkat kell felmérnünk: mennyi pénz áll rendelkezésünkre a tervünkhöz? Vásárolni vagy bérelni szeretnénk? Hány alkalmazott dolgozik a cégnél? Milyen eszközökre van szükség? Kellenek-e nyomtatók, számítógépek, szkennelő, tárolószekrények és ezeknek mekkora hely kell? Fontos-e a hangszigetelés? Egy térre van szükségünk vagy több szobára? Mekkora mértékű rezsivel bírunk el havonta?

Ha ezeket egytől egyig megválaszoljuk, már szépen leszűkíthetjük a kört egy sor olyan irodahelyiségre, amelyek közül bármelyik megfelelhet nekünk. Ha azonban hosszú távra tervezünk, egyáltalán nem mindegy, hogy végül melyik mellett döntünk, hiszen nagy különbségek lehetnek például a fenntartási költségek és a kényelmi szempontok szerint. Nézzük, melyik lesz tökéletes!

Milyen legyen az új iroda?

Ha kompromisszumot is kell kötnünk a vágyainkkal, vannak olyan szempontok, amikből ha nem engedünk, hosszú távon sokat spórolhatunk. Itt említhetjük a rezsi összegét és az iroda szigetelését, amelyek egyébként szorosan összefüggnek egymással.

Mivel a rezsi olyasvalami, amit minden egyes hónapban ki kell tudnunk fizetni, nem árt, ha spórolunk rajta. Ez különösen a jelenlegi helyzetben fontos, hiszen az irodáknak nem jár semmiféle rezsikedvezmény, így az új árszabás szerint a profit igen nagy része elmehet ilyen célokra. Igyekezzünk hát olyan irodát találni, amelynek falai megfelelő szigeteléssel vannak ellátva! Ha nincs megfelelően leszigetelve az iroda, akkor érdemes ebbe akár egy nagyobb összeget is fektetnünk, ez később visszahozza az árát. A legjobban szigetelt lakások, illetve irodák kőzetgyapot-szigeteléssel vannak ellátva. A kőzetgyapot-szigetelés jó megoldás arra, hogy télen ne legyen túl hideg, nyáron pedig ne legyen túl meleg az irodánk.

Miért jó választás még ez a típusú szigetelés? A kőzetgyapot jó hangszigetelő, átengedi a párát, tehát nem kell majd aggódnunk a penész miatt, illetve hosszú távon bent tartja a helyiségben a megfelelő hőmérsékletet – ezzel pedig biztosítja a kellemes hőmérsékletet, legyen izzasztó nyár vagy farkasordító hideg. A szigetelésen túl fontos, hogy az iroda elég világos legyen a megfelelő munkavégzéshez, hogy ne kelljen napközben is lámpafénynél dolgozni – ez szintén megjelenhet a havi rezsiszámlákon.

Formáljuk tökéletessé!

Miután megtaláltuk az új irodánkat, ami minden, vagy a legtöbb szempontnak megfelel, a falait leszigeteltük, akkor már csak az apróbb simítások maradnak ahhoz, hogy tökéletes legyen a légkör.

A színeket mindenki szereti, tehát ha vidám hangulatú faliképekkel, dísztárgyakkal feldobjuk a helyiséget, azzal semmiképp sem lőhetünk mellé. Egyedül arra ügyeljünk, hogy 2-3 uralkodó színnél ne vigyünk be többet, mert az már csicsás, zsúfolt hatást keltene, és kicsit sem hasonlítana a látvány egy irodáéra. Ha van hozzá hely, vásároljunk néhány növényt is, az odaillő kaspóval. Ezek jól mutatnak és még a levegőt is frissebbé teszik. A kisebb szobanövények jól mutatnak a polcon vagy az asztalon, a nagyobbak pedig a földön is, akár egy sarokban, ami üresen állna.

A fenti sorokból láthatjuk, hogy nem olyan egyszerű megteremteni a tökéletes irodát, de nem is lehetetlen költséghatékonyan olyanná varázsolni, amilyenre mi szeretnénk. Csak szemmel kell tartanunk a fenti kritériumokat, emellett pedig jó ötlet priorizálni, hogy ha anyagilag nem fér bele minden.

Orbán haveri államkapitalizmusa

Arról ír a londoni Financial Times annak kapcsán, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone-t méghozzá oly módon, hogy az állam által feltőkésített 4iG a többségi partnerével közösen, de természetesen ahogy szokásos az orbáni kapitalizmuban.

1,8 milliárd euró a Vodafone üzlet értéke, és ez hatalmas pénz egy kis országban, amely gazdasági válság előtt áll amennyiben nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ennek egyelőre semmilyen jele sincsen. A magyar gazdaság megítélése, a forint árfolyama elsősorban ettől függ. Orbán Viktor viszont mindettől függetlenül tovább építi haveri államkapitalizmusát, amely jobban emlékeztet a poszt szovjet rendszer országaira mint az Európai Unióra – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap utal arra, hogy a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan törekszik arra, hogy visszaszerezze az irányítást a stratégiai szektorokban. Ily módon sikerült 50% fölé emelnie a részesedését a bank, az energia és a média szektorban.

Orbán olyan rendszert akar kiépíteni a gazdaságban, amely túlélheti azt is, hogy a Fidesz elveszíti a politikai hatalmat.

Az oligarchák olyan haverok, akik elnyerik az európai tendereket, és ebből gazdagodnak.

Az előnyei ennek a rendszernek nyilvánvalóak: a lojális bankok szívesen hiteleznek a hűséges oligarcháknak. A média a kormány propaganda része.

Csakhogy a rendszernek vannak komoly hátrányai is – figyelmeztet a lap.

Miért dolgozzak hatékonyan, ha az eredmény nem ettől függ hanem attól, hogy milyen a kapcsolatom Orbán Viktorral?

A korrupció itt a rendszer lényege, ezért is tart vissza az Európai Unió 15 milliárd eurót. Orbán Viktor lehet, hogy taktikai engedményeket tesz Brüsszelnek, hogy megszerezze ezt a hatalmas összeget, de a Vodafone üzlet azt mutatja, hogy tovább épül az Orbán birodalom.

Putyin lenne a minta?

Erre céloz a Financial Times, de ez korántsem biztos. Politikai szempontból lehet vonzó Putyin példája hiszen az orosz diktátor korlátlan úr otthon, de Oroszország látványos gazdasági kudarca azt mutatja, hogy ez bizony zsákutca. Ezért Orbán Viktor számára a kínai modell gazdaságilag sokkal vonzóbb, mert az sikeres. A kínaiak épp most hoztak Debrecenbe egy óriási beruházást, amely a legnagyobb lesz Magyarországon. A kínai modell mintája Szingapúr, amely ragyogó gazdasági felzárkózást produkált azóta, hogy Li Kuanjü miniszterelnök kitalálta a kis tigris modellt. Teng Hsziao-ping elsősorban tőle vette át az ázsiai modellt, amely az autokrata politikai vezetést kombinálja a piac gazdasággal. Bár Kína jelenleg gondokkal küzd, de az elmúlt negyven évben villámgyorsan zárkózott fel a világszínvonalhoz, és vált az USA vetélytársává a világpiacon. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy új szerződést kell kötni a Magyarország jövőjét meghatározó négy nagyhatalommal: az Európai Unióval, az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Ezek közül Oroszország belezuhant a háborús szakadékba, ahonnan nemigen van kiút. Az Európai Unió a recesszió határán, az USA éppúgy. Kína sem áll igazán jól, de még mindig gyorsabban növekszik mint vetélytársai. Peking az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amikor megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor lezserül így válaszolt: majd adnak a kínaiak! Persze Peking ennek megkéri az árát hiszen ingyen ebéd nincsen a globális gazdasági versenyben.

Nyomorúságosak a magyar munkabérek

A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkettedik évében siralmasak a munkabérek Magyarországon, ha euróban számoljuk azokat. Márpedig ez a reális számítás a forint permanens leértékelődése miatt.

A központi statisztikai hivatal közzétette a legfrissebb adatokat, melyek azt mutatják, hogy a demokrácia harminckettedik évében, a második világháború befejezése óta 77 évvel nemigen lehet kijönni az átlagbérből Magyarországon, ha figyelembe vesszük a gyorsan galoppozó inflációt, amely a nemzeti bank jóslata szerint sem áll le egyhamar.

A nettó átlag kereset 340 ezer forint volt vagyis nem érte el a 900 eurót miközben ezer euró a szegénységi küszöb az Európai Unió nyugati felén. Még kínosabb,

ha a medián értéket nézzük: ez azt mutatja, hogy mennyit keres az átlagos dolgozó, aki pontosan középen áll a kereseti listán. Ez ma Magyarországon 280 ezer forint vagyis nem egészen 700 euró. Hogy lehet ebből megélni, családot eltartani?

Ami még szomorúbb: ezek az “aranykor” számai! Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Gazdasági csodadoktora, Nagy Márton megélhetési válságot jövendöl. Egyáltalán nem alaptalanul hiszen a gyorsan emelkedő rezsiköltségek és az élelmiszer árak elszabadulása a kimutatott reálbér növekedést hamarosan lenullázza. És még nem beszéltünk a nyugdíjasokról, akiknek olyan ütemben csökkenti a nyugdíját az infláció, hogy a kormány kompenzációja meg sem közelíti a szükséges mértéket. Az életszínvonal csökkenés a nyugdíjasok körében már ma is látványos. A jövő pedig egyértelmű: ha valaki nem tudja kiegészíteni a nyugdíját, akkor irány a tisztes szegénység még akkor is, ha eddig a magyar középosztály tagjának tartotta magát.

2000 euró alatt nem kereshet egyetlen pályakezdő pedagógus sem!

Ezt deklarálta Emmanuel Macron elnök Franciaországban, amely távolról sem az Európai Unió leggazdagabb országa, és amely komoly gazdasági gondokkal küszködik. Elég arra rámutatni, hogy az államadóság mutatója a GDP-hez viszonyítva meghaladja a 100%-ot miközben az eurozóna kötelező szintje maximum 60% lehetne. Az eurozóna máris recesszióba süllyedt – állítja a svájci UBS bank.

A “hanyatló Nyugat” sokkal különb életszínvonalat produkál mint a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsók között kullog az Európai Unióban  olyan államok között mint Bulgária és Románia. Valamiért ez a három tagállam vezeti a korrupciós listát is az Európai Unióban.

Vajon miért ?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK