A Fidesz és a KDNP visszautasítja Márki-Zay Péter gyűlöletkampányát – jelentette ki Bálint Gabriella, a KDNP helyi elnöke pénteken Hódmezővásárhelyen. A függetlenként induló jelölt viszont tételesen cáfolta a vádakat.
Bálint Gabriella szerint a napokban az összellenzéki támogatású, magát függetlennek valló jelölt átlépett egy vonalat – írja az MTI. A KDNP helyi elnöke ezzel arra a csütörtökön a kormánypárti sajtóban elterjedt hírre utalt, miszerint Márki-Zay Péter egy fórumán arról beszélt, hogy eljött az ideje a forradalomnak, és „nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül”. Bálint Gabriella erre úgy reagált, hogy a magát mélyen vallásosnak mutató jelöltről kiderült, hogy erőszakos, kirekesztő és gyűlöletet szít. Nem lehet olyan polgármestere a városnak, aki a vásárhelyiek egyik felét lámpavasra akarja akasztani, aki erőszakos cselekményeket helyez kilátásba – mondta.
Hozzátette, hogy Márki-Zay Péter azt is bejelentette, hogy Gulyás Mártonékat Hódmezővásárhelyre hívja, a független jelölt szerint viszont mindez nem igaz. Facebook-oldalán megjelent pénteki közleményében arról írt, hogy „a Fidesz rágalmait kozvetítő helyi és országos sajtóban két újabb képtelenség jelent meg az egyik lakossági fórumommal kapcsolatban”. Azt állítja, hogy senkit nem buzdított erőszakos cselekményre, és kifejezetten minden országos politikai szerveződést, hogy ne jöjjenek Hódmezővásárhelyre kampányolni. „Ma reggel (életemben először) beszéltem Gulyás Mártonnal telefonon, és megtudtam, hogy értesülésemmel szemben soha nem is tervezte, hogy a választásra Vásárhelyre jöjjön” – írta Márki-Zay. A február 25-i időközi választáson független induló polgármesterjelölt a FüHü-nek nemrég arról beszélt, hogy mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre, és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak.
Hódmezővásárhelyen Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester halála miatt kellett időközi választást kiírni. A jövő hét végén esedékes választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármester, független jelöltként pedig Hernádi Gyula orvos és a közgazdász Márki-Zay Péter indul, aki mögé az ellenzék is beállt.
A hirado.hu-n bukkant fel először a homo sorosensus, hogy azután letarolja az egész kormánymédiát. Ezen kívül az ellenzéki szuperjelölt, a brit Momentum, a Jobbik és az iszlám, illetve az ellenzék miskolci rokokó színjátéka is napirendre került.
A homo sorosensus a hirado.hu-n
„A Nyílt társadalom emberének születése címmel publikált tanulmányt 2009-ben az Európa Tanács emberi jogi biztosa, amelyben egy új embertípus, a „homo sorosensus” létrehozásának szükségességéről értekezik. Az Open Society című nemzetközi Soros-hírlevélben úgy fogalmaz: „sokan közülünk azt feltételezték, hogy két évtizeden belül létre tudjuk hozni az új nyílt társadalom emberét. Ez az új ember – a homo sorosensus – hivatott felváltani a Homo sovieticust, amely lassan elbomlik a történelem szemétdombján.
A dokumentumban Nils Muiznieks részletesen ismerteti a Soros embertípus személyiségjegyeit. Azt írja: a „homo sorosensus” a Közép-európai Egyetemen (a CEU-n) vagy nyugaton (Angliában vagy az Egyesült Államokban) tanul, aktívan részt vesz a megreformált közép- és kelet-európai gazdasági és politikai életben, mi több, egy átmeneti időszakot követően a Soros embertípus nemzedéke megszerzi a legtöbb politikai, gazdasági és kulturális hatalmi pozíciót.” (Hirado.hu: Soros embertípust kell létrehozni az ET emberi jogi biztosa szerint)
Márky-Zay mániákus hazudozó az Origo szerint
„Csodálatos húzással próbálja lerázni magáról Marki-Zay Péter, hogy egy februári lakossági fórumán a magyar kormány felakasztására utalgatott. A hódmezővásárhelyi polgármesteri választás ellenzéki szuperjelöltje szerint az erről szóló hírek szimpla rágalmak. Rendben van, de ha így állunk, a mániás hazudozó politikus saját magával vitatkozik. …
Arra legalább jó volt Márki-Zay ámokfutása, hogy nagyjából kiderült, mire lehet számítani tőle február 25-e után, ha valami „csoda” folytán rá bízzák a választók Hódmezővásárhely vezetését.” (Origo: Márki-Zay beszél, de ő se érti, amit mond)
Újabb muszlimbarát jobbikost talált a Pesti Srácok
„Muszlim arabokkal barátkozik, az iszlámot sem tartja veszélyesnek és csak nevet Soros György menekült betelepítési programján Kovács Krisztián, a Jobbik tapolcai alapszervezetének elnöke. Elképesztő Facebook-bejegyzéseit egy ismerőse küldte el a PestiSrácok.hu-nak, aki megunta Kovács Soros-imádatát és arab nyelvű megosztásait. Állítólag az utóbbi időben jelentősen megugrott az elnök úr muszlim barátainak, arab ismerőseinek száma. Felhívtuk Kovács Krisztiánt, aki nézeteit telefoninterjúban is vállalta, bár azt megjegyezte, számára veszélyes, hogy szóba áll velünk… Kérdésünkre azt ecsetelte, hogy bejárva, és jól ismerve az arab világot, az arabokat jó embereknek tartja, és szerinte az iszlám vallás szélsőségesei nem veszélyesebbek mint a magyarországi szélsőségesek.” (Pesti Srácok: Soros-imádó, muszlimbarát a Jobbik tapolcai elnöke)
Soros újabb machinációja és a brit Momentum a 888-on
„A legfrissebb hírek szerint Soros a fiatalok meggyőzésére szánja a legtöbb forrást a Brexit-ellenes nagy-britanniai médiakampányában. A milliárdos nyáron a Glastonbury rockfesztiválhoz hasonló léptékű, ingyenes koncertet szervezne, illetve emellett speciális célkampányokat is indítana a középiskolás és az egyetemista korú brit fiatalok befolyásolására.
A brit Munkáspárt támogatására már a legutóbbi választásokra létrejött egy „Momentum” nevű ifjúsági „mozgalom”, amely most aktív részese lesz Soros Brexit-ellenes kampányának.
A magyar és a brit Momentum nevű balliberális szervezetek neve és világnézete közötti hasonlóság minden bizonnyal csak a véletlen műve.” (Soros a fiatalok befolyásolásával akadályozná meg a Brexitet)
Ellenzék = kétségbe ejtő figurák a Magyar Idők szerint
„Képviselőjelölti vitát rendeztek szerdán Miskolcon. Aki lemaradt róla, sokat veszített. Gulyás Márton bajkeverő, a Közös Ország Mozgalom megálmodója celebrálta az eseményt. Fehérek közt egy makacs festő-mázoló.
A körzet meghívott aspiránsai közül mindössze a fideszes Csöbör Katalin maradt távol, amit persze utólag tökéletesen meg lehet érteni, hiszen, ahogyan várni lehetett, másról sem szólt a konklávé, mint a kormányzat szapulásáról, illetve az egybegyűltek rituális öntömjénezéséről. Pártsemleges néző kikacaghatta magát. …
Mint cseppben a tenger, minden benne volt ebben a rokokós, egész estét betöltő színdarabban. Legfőképpen az, mennyi kétségbeejtő figura spekulál a voksunkra.” (Magyar Idők: Avas-szövegek)
A nyilvánosság egyfajta garanciáját adhatja annak, hogy megvédjük a közpénzeket a lopásokkal szemben – indokolta a Független Hírügynökségnek Erőss Gábor, a Párbeszéd VIII. kerületi önkormányzati képviselője azt a kétéves küzdelmét, amellyel most végül sikerült elérnie, hogy a kerületben nyilvánossá tegyék a Társasházi Pályázatokat Elbíráló Ideiglenes Bizottság előterjesztését és magát az ülést. A dokumentum már elérhető a neten, az ülés hétfőn lesz.
Erőss Gábor a Facebookon számolt be erről, a mozgatórugóit firtató kérdéseinkre pedig az átláthatóság igénye mellett azzal is érvelt, hogy szerinte az összeférhetetlenség sem segíti az átláthatóságot és zárja ki a korrupciót:
a Kocsis Máté irányította kerületben működő öttagú testület élén álló fideszes képviselőnőnek ugyanis van egy olyan cége, amely számos kerületi társasháznak látja el a közös képviseletét.
A testület pedig többször dönt olyan társasházaknak juttatott pénzekről, amelyekben ő is érdekelt. Ez Erőss szerint egyértelmű összeférhetetlenséget jelent, s habár azt sikerült már korábban elérni, hogy az elnök nem szavaz azokban az ügyekben, amelyekben ilyen módon érintett, de az azért köztudott, hogy maga a testület is fideszes többséggel működik.
Az összeférhetetlenség mellett az sem mondható szerencsésnek, hogy a közpénzek elköltéséről – tehát a testületi ülésekről – zárt ajtók mögött döntenek, mondta Erőss. Hozzátette: a nyilvánosság – amit most úgy tűnik megkapnak – segíthet mérsékelni a korrupció esélyét.
Az persze kérdés, mennyire lehet kiszűrni egy tíz-húsz százalékos túlárazását, bár a nagyon „pofátlanokat” azért mindenképpen – tette hozzá.
Március elseje után is miniszteri biztosként folytathatja eddigi tevékenységét dr. Virág Zsolt, akinek a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosi kinevezését a most megjelent Magyar Közlöny tartalmazza. Vele együtt 28 miniszteri biztos működik az eredetileg takarékos kormányzással kampányoló Orbán-kormány mellett.
A 2001-ben jogi, öt évvel később művészettörténeti diplomát szerzett szakember megbízását ezzel tulajdonképpen meghosszabbítják: ugyanis egy rövid ideig – 2017. szeptember 1-jétől e hó 28-áig – már betöltötte ezt a posztot. Feladata (mint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2018. II. 15. MvM utasításában olvasható) a program keretében induló fejlesztések előkészítése, szakmai tartalmának meghatározása, koordinálása. A miniszteri biztost tevékenysége ellátásáért díjazás és juttatások illetik meg, munkáját egy négy fős csapat segíti.
Vele együtt 28 miniszteri biztos működik az Orbán-kormány mellett.
Köztük néhány kacifántos célokat ellátó kinevezéssel is lehet találkozni. Ilyen „A római birodalom határai – „A dunai limes magyarországi szakasza elnevezésű világörökségi várományos helyszínnek a Világörökség Jegyzékébe történő jelölésével összefüggő teendők ellátásáért, valamint a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palotának mint a magyarországi limes egyik legjelentősebb elemének bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztosi” megbízatás (ellátja: dr. Visy Zsolt, 2017. december 1.-től az idén május 31.-ig).
De van miniszteri biztosa – Károlyi József személyében – a három év múlva esedékes (2021. Évi) Vadászati világkiállításnak (igaz – egyelőre legalábbis – csak az idei év első felére kapta a megbízást). Katona András pedig – 2018. január 1.-től 2018. június 30.-ig – felelőse a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújításáért.
Egymást másolták az Elios-győzelemmel zárult LED-világítási tendereken Kalocsán és Szolnokon. Ugyanazon a napon lehetett benyújtani a pályázatot, amelynek kiírását az utolsó pillanatban módosították. A szereplők is azonosak. Az Európai Csalás Elleni Hivatal azt javasolja a hatóságoknak, hogy vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.
Ugyanaznap, 2013. február 11-én lehetett benyújtani a közvilágítás-korszerűsítési pályázatokat Kalocsán is, mint – ahogyan azt bemutattuk – Szolnokon. A kalocsai és szolnoki eset abban is közös, hogy mindkettőt az MSZP hozta nyilvánosságra. Előbbit ma sajtótájékoztatón ismertette Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes. A kalocsai ügyet ezzel párhuzamosan a Népszava részletesen leírta. A teljes OLAF-jelentés itt megtalálható.
Szó szerint egymás pályázatainak klónjai futottak a két városban.
A különbség az összegekben van, amelyeket az Elios nyert: Szolnokon közel egymilliárd forint (két ütemben), Kalocsán 410 millió.
A felrajzolt minta tehát a következő.
A pályázatot 2013. február 11-én lehetett benyújtani. A megelőző munkanapon, vagyis pénteken az irányító hatóság (a pályázatokat kiíró kormányszerv) módosította a kiírást, lehetővé téve, hogy az eredetileg 50 ezer órás élettartam helyett 100 ezer órával számoljanak (a gyártó 60-80 ezer órát szavatol). Ezzel papíron hosszabb a használati idő, magasabb vállalási árral számolva is kijön az elvárt megtérülés.
A pályázatokat három „független piaci szereplő” árajánlataihoz viszonyították, ám mindhárom cég (az SMHV Energetikai Kft, a KVIKSZ Kft és a Polar-Studió Kft ajánlatát ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, 5-7 százalékkal az Elios vállalási árai fölé célozva. (Még egy számítási hibára is rábukkantak az OLAF ellenőrei, amely mindhárom „független piaci ajánlatban” azonos formában szerepelt.)
A külső műszaki ellenőrök jelezték, hogy további költségek fognak felmerülni a hosszabb üzemeltetés során (a lámpatestek egy részét cserélni kell), amit csak egy 25 évre szóló karbantartási szerződés megkötésével lehetne ellensúlyozni. Ettől azonban a kalocsai önkormányzat – csakúgy, mint a szolnoki – eltekintett.
„Ha az irányító hatóság nem módosította volna három nappal a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy100 ezer élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt nem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződésben becsült értékek mellett”- állapítja meg az OLAF.
A „független auditor” INS Kft. végezte itt is a beruházás auditját, és nevében ugyanúgy Mancz Ivette járt el, aki az Elios közvilágításért felelős igazgatója.
Az is kiderült, hogy hat „vádpontot” sorol fel az OLAF az Elios-ügyek egyik kulcsfigurájának szerepét ismertetve. Ő Hamar Endre, Tiborcz István gyerekkori barátja és kezdetektől üzlettársa, egyik tanácsadója az eliosos közbeszerzéseknek.
Az OLAF jelentésének ez a része is közös mintát fest az Elios eljárásáról. Az erről beszámoló 24.hu írása idézi azt a megállapítást, amely szerint a tanácsadók nem csak azt
tudták, hogy megkárosítják az Európai Uniót,
hanem azt is, hogy illegálisan gazdagodnak ezzel.
Az OLAF által vizsgált 35 közbeszerzés (amelyből 17-ben talált nagyon súlyos szabályszegéseket) közül 23-ban a Sistrade, 12-ben az Eupro Projektmenedzsment Kft. működött közre: mindkettő Hamar érdekeltsége. Mindezek mellett áttételesen tulajdonos volt a tenderek győztesében, az Eliosban. Ez pedig súlyos összeférhetetlenség.
Az OLAF megállapításai:
Hamar Endrének közös pénzügyi érdekeltségei voltak az Eliosszal, illetve annak közvetett tulajdonosával, Tiborcz Istvánnal.
Hamar Endre cége, a Sistrade Kft. készítette a jelentkezésekhez használt Excel-táblákat, közösen az Elios egyik vezetőjével, Mancz Ivette-tel. Tehát a pályázat kiírását szervező cég már a pályázat beadásán is együtt dolgozott a későbbi nyertessel, miközben Hamarnak mindkét cégben volt tulajdona.
Ezek az Excel-táblák voltak azok, amelyek lehetővé tették, hogy az Elios felsrófolja az árat, mert megemelték az izzók élettartamát. A jelentés szerint a táblázatok fiktívek voltak. Hamar viszont ezzel az előbbiek mellett még több pénzt juttatott a később nyertes céghez, amelyben pénzügyileg szintén érdekelt volt.
Hamar Endre cégei több módon is részt vettek a projektek előkészítéseiben, és az ezek idején készített dokumentumokat a pályázat elbírálása alatt is használták.
Hamarnak lehetősége volt a pályázatok elvárásait módosítani.
A Hamar cégei által előkészített pályázatok elvárásai erősen favorizáltak egyetlen lámpagyártót. A pályázatok jelentős része a Tungsram-Schréder Zrt.-re voltak szabva, ez a cég pedig lényegében az Elios beszállítójává szegődött: sokkal olcsóbban adta az Eliosnak a lámpákat, sokszor a feléért annak, amit másoktól kért.
Ezen megállapítások miatt is javasolja a jelentés a magyar hatóságoknak, hogy költségvetési csalás miatt indítsanak vizsgálatot, de a csalások szervezett módja miatt vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.
Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) aggódik az újabb szigorítások miatt, amelyek tovább csökkentették a menedékkérők bejutási esélyeit Magyarországra. Arra is felszólították a kormányt, hogy vonják vissza a Stop Soros néven emlegetett törvényjavaslat-csomagot.
A szervezet pénteken kiadott sajtóközleményében arról ír, hogy megdöbbentek a határszigorításokon és a menekültekért dolgozó civil szervezeteket célba vevő törvénytervezeten. „Az elmúlt hetekben az UNHCR azt tapasztalta, hogy a magyar hatóságok naponta átlagosan mindössze két menedékkérőt engednek belépni az országba a szerb-magyar határ mentén található két úgynevezett tranzit zónán keresztül” – írják.
Azokat pedig, akik a kerítésen át próbálnak meg bejutni, automatikusan visszaviszik a hatóságok a határ túloldalára. Szerintük Magyarország ezzel gyakorlatilag bezárkózott azok elől, akik nemzetközi oltalmat keresnek, amivel
„egyértelműen megszegi a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit”.
Az ENSZ menekültügyi szervezete aggodalmát fejezte ki a Stop Soros törvényjavaslat-csomag kapcsán is, amelyet a kormány február 13-án nyújtott be az Országgyűlésnek. Hangsúlyozzák, hogy ahogyan a menedékkérőknek nyújtott állami támogatás az elmúlt időszakban egyre kevesebb, a civil szervezetek szerepe felértékelődött. „A civil szervezetek kiegészítik a kormányok munkáját. Kulcsfontosságú munkájukat éppen hogy elősegíteni kellene, nem pedig akadályozni” – nyilatkozta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.
Az UNHCR ezért azt szeretné, ha a kormány visszavonná a törvényjavaslatot, illetve felszólították az Országgyűlést, hogy ne fogadják el a Stop Sorost. Emellett azt kérik a kormánytól, hogy biztosítsa a nemzetközi oltalmat kereső emberek számára a belépést az ország területére.
„Alapvető fontosságú, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett maradjon a menekültek és menedékkérők oltalmazása iránt, beleértve a civil szervezetek nélkülözhetetlen szerepének és erőfeszítéseinek az elősegítését is” – írják.
A törvénycsomagról Rupert Coleville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője is nyilatkozott Genfben. Ő azt mondta, a csomag
indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, és aggasztó folytatása a magyar kormány támadásának az emberi jogok és a civil szféra ellen.
Coleville felszólította a magyar kormányt, hogy garantálja az egyesülési szabadság érvényesülését.
A napokban bejárta a sajtót a hír, hogy a Nagykörút mintegy két tucatnyi szakaszán ismét forgalomkorlátozást kellett bevezetni, mert törnek a sínek, nem bírják Európa talán legforgalmasabb villamosvonalán a terhelést.
Síneket javító munkások a Jászai téren, 2016-ban. MTI Fotó: Lakatos Péter
Egyes szakaszokon ötven helyett csak 10-25 kilométeres sebességgel járhatnak a 4-es, 6-os villamosok. A forgalom lelassul, késnek a járatok, az utasok elégedetlenkednek, a BKV Zrt. tehetetlen: már régen ideje lett volna bizonyos felújításoknak.
A terv az volt, hogy a pályarekonstrukció 2016-ban folytatódik, ez azonban még mindig nem indult el, tudtuk meg Dorner Lajostól, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökétől. A teljes vonalat több ütemben 1994 és 2000 között újították fel, de 2015-re annyira elhasználódott a pálya, hogy 2015-ben el kellett végezni bizonyos javításokat. A Combinók nagyobb tengelyterhelésűek a korábbi villamosoknál, amivel számoltak is a pálya felújításakor, de menet közben derült csak ki, hogy egy-egy szerelvény üresen 70 tonnás, utasokkal akár 90 tonna is lehet. Az év minden napján 24 órában, csúcsidőben két percenként közlekednek, így
idő előtt megviselik a pályaszerkezetet.
Nehezíti a helyzetet, hogy a sínek javításához nem lehet az év bármely szakában hozzákezdeni, mert a „fizika teszi a maga dolgát”. A melegben épített pályaszakaszok télen, a hidegben elvégzett javítások után a nyári melegben jelentkezik a hőtágulás romboló hatása. Az ilyen munkák elvégzésére azok a hónapok a legalkalmasabbak, amikor az átlaghőmérséklet 10-15 Celsius fok között mozog.
Mint általában az élet minden területén, a körúti pályafelújítás esetében is az olcsóról kiderülhet, hogy valójában a drágább megoldás. Dorner Lajos erre példát is említett: a Gellért téren, a Gellért rakparton, az 1-es villamos budai meghosszabbításánál alkalmazott drágább, úgynevezett műgyanta körülöntéses technológiájú vágányok élettartama bizonyítottan meghaladja a nagykörúti hagyományos technológiával épült szakaszokét. A fővárosi költségvetésben viszont néhány százmilliós tételeket még csak-csak lehet találni az ilyen felújítási célokra, de a drágább pályaszerkezethez szükséges
milliárdos felújításokról nem lehet szó.
Meglehetősen hektikusan kerül sor egy-egy szakasz lezárására, gyakran már csak akkor, amikor a pályamesterek a baleseti veszélyre hivatkozva szigorúan elrendelik a sebességcsökkentést. Bécsben például a villamos vonalak felújítására folyamatosan költenek, nem engedik annyira elhasználódni a síneket, mint amennyire Budapesten történik.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Az egyik, fővárosi önkormányzati ügyekben járatos informátorunk a Körúton kialakult helyzetért nem is annyira a közlekedési vállalatot, sokkal inkább a Fővárosi Közbeszerzési Kft-t okolja, ahol nem, vagy csak nagyon vontatottan születnek a döntések. A hírek szerint a pályacserére már
rendelkezésre állna a pénz, de késlekednek a közbeszerzési pályázat kiírásával.
Ráadásul nem is a villamos-tender az egyetlen ügy, a legtöbb fővárosi önkormányzati kézben lévő vállalat panaszkodik a lomhaságukra, körülményességükre.
Maguk az ott dolgozók is érzik, hogy valami nincs rendjén a vezetés szakértelmével, igen nagy a dolgozók fluktuációja, és talán az is nehezíti a villamos-felújítás ügyének megoldását, hogy a bonyolult, műszaki kérdésekkel nehezen birkóznak meg.
A pályamesterek minden reggel újra és újra átvizsgálják az egyes szakaszokat, nincs kizárva, hogy a közeljövőben újabb szakaszokon is sebességkorlátozást kell majd elrendelni.
Mindenesetre az Oktogon és a Baross utca közötti szakaszra két év késlekedés után kiírták a közbeszerzési pályázatot.
Péntek van, a hét utolsó munkanapja. Ma a Juliannák és Lillák ünneplik névnapjukat, mi pedig megnéztük, miről írnak a mai lapok.
Válságkommunikációs sorvezetőt kaptak Tiborcz-ügyben a fideszesek
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a kampány ellenére befogadott 1300 menekült ügyéhez hasonlóan a miniszterelnök vejéhez kapcsolódó botrányról is
központi utasítást kaptak a fideszes politikusok
arról, hogyan kell kommunikálniuk. Ezt Gulyás Gergely frakcióvezető küldte szét. Eszerint az esetleges kérdésekre azt kell válaszolniuk, hogy „ez csak egy brüsszeli kampányjelentés”, „már kivizsgálták”, és különben is „Simicska Lajos volt az Elios tulajdonosa”.
Egyre szegényebb több mint egymillió idős ember
A Népszava egy nyugdíjas szervezetre hivatkozva azt írja, hogy
csak az átlagos, vagy annál magasabb nyugdíjaknál érvényesült a kormány által hangoztatott 3 százalékos idei emelés,
a nyugdíjasok kétharmadának sokkal kisebb mértékben nőtt a járandósága. A szervezet erről szakmai anyagot állított össze, eszerint az országos átlag alatti nyugdíjak vásárlóértéke évről-évre csökkent, nagyjából 1,3 milliónyi nyugdíjas folyamatosan szegényedik.
Újabb gyanúsítás Czeglédy Csaba ellen
A Magyar Idők szerint újabb, hozzá köthető iskolaszövetkezeteken keresztül elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg az adóhatóság Czeglédy Csabát, az MSZP előzetes letartóztatásban lévő politikusát. A nyomozás adatai szerint az elkövetési érték az eddigi hárommilliárd forint közel kétszerese lehet, írja a lap.
Fokozná az uniós pénzügyi kontrollt az Európai Számvevőszék
A Világgazdaság azt írja: az Európai Számvevőszék az uniós költségvetés rugalmasságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozását javasolja, és azt is kezdeményezi, hogy
az Európai Bizottság készítsen elemzést a tagság pénzügyi és egyéb előnyeiről.
A javaslatok között az is szerepel, hogy határozzák meg az uniós hozzáadott érték fogalmát, amely segítségével azonosítani lehetne, hogyan biztosítható többletérték az uniós költségvetés révén, valamint értékelni lehetne a programok teljesítményét és a kockázatokat.
Matolcsy György szerint a Pekingtől Madridig húzódó vasúti gigaprojekt lehet a magyar gazdasági csoda megalapozója. Varga Mihály arról beszél, hogy azért kell nekünk ez a méregdrága vasút, hogy megvámolhassuk a kínaiakat. A nevüket nem vállaló vámosok ugyanakkor korrupció-gyanús „különös” belső utasításokról beszélnek.
Amióta a magyar jegybankelnök a babapopsikon megjelenő piros pöttyökkel indokolta az Orbán-kormány különös keleti vonzalmát, azóta nagyon sokan kétségbe vonják jó lóra teszünk-e, amikor soha meg nem térülő beruházásokra költjük az ország pénzét? Közgazdász körökben kételkednek abban, vajon igazat állítanak-e a kínaiak, amikor arról beszélnek, hogy az ősi kereskedelmi útvonal „feltámasztásával” – amelyet „Egy övezet, egy út” néven emlegetnek -, fel fogják virágoztatni a világkereskedelmet. Tényleg jól jár-e mind a 60 érintett ország, amelyet bevonnak a fejlesztésbe, vagy egyedül a kínaiaknak jó üzlet a temérdek vasúti beruházás, autópálya építés, kikötő fejlesztés? Ez lenne a 21. század legnagyobb gazdasági blöffje, vagyis, hogy ezzel a kínai „Marschall-segéllyel” az emberiség közel kétharmada járna jól, a globális GDP 40 százaléka kerülne ezekbe az országokba?
Bizonyos vélemények szerint
a Belgrád- Budapest vasút aranyáron készül.
Ahogyan idehaza minden állami beruházás – a stadionoktól a vizes vébé létesítményeikig -, jóval többe kerül a tervezett költségeknél, úgy a vasútfelújítás tervei is már az építkezés megkezdése előtt, az újraszámolás után, mintegy 80 milliárd forinttal drágultak, pedig a sík terepen nincs szükség sem alagutakra, sem drága hidakra.
Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai kormányfő a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2017. november 28-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az építkezéssel kapcsolatos ügyekben illetékes külügyi tárcánál a beruházás gazdaságosságát firtató kérdésekre diplomatikusan csak annyit mondanak: nehezen számszerűsíthető a várható haszon, de reményeik szerint ezzel Magyarország lesz Kína és Közép-Európa együttműködésének zászlóshajója, hiszen Kelebia és Budapest között egy órával hamarabb jutnak majd el céljukig a konténerekkel megrakott szerelvények.
A magyar-kínai kereskedelmet ismerő szakemberek szerint a magyar gazdaság fellendülésére nézve ez legalább annyira nyomós érv, mint a keleti rokonságunkat illetően azok bizonyos a Matolcsy-féle érvelésben a piros pöttyök. A vasutat a kínaiak építenék, a kínai kézben lévő pireuszi kikötőből érkezne az áru, amelynek egy részét valóban nálunk vámkezelnék, aztán innen vinnék tovább az Unió valamelyik országába. Nekünk a vasúti pályahasználati díj és a vámolás jelentene egyedüli bevételt.
Tavaly már megindult a közvetlen vasúti teherszállítás hazánkon keresztül. A kelet-kínai Jivuból általában 17 nap alatt érkeznek meg a vonatok, 10 ezer kilométert tesznek meg a 650 méter hosszú szerelvények, amelyek 41 konténert szállítanak. Vámos informátoraink szerint ezekben a konténerekben hozzávetőlegesen 21,6 tonna áru fér el, egy-egy ilyen szállítmány értéke akár 10 millió dollár körül is mozoghat. Főleg ruházati cikkekből, elektronikai eszközökből, játékokból áll a rakomány. Az első vonatok visszafelé magyar élelmiszert, háztartási kisgépeket, autóipari alkatrészeket szállítottak.
A Pireusz-Budapest forgalom már az új vasúti pálya nélkül is beindult, évi mintegy 350 vasútpár közlekedik,
a szállítmányok többsége azonban nem magyarországi címzetthez érkezik.
A kormány propagandája arról mélyen hallgat, hogy a „kínai zászlóshajó” címért folyó versenybe gyakorlatilag az összes kelet- és közép-európai ország benevezett, és úgy tűnik, nálunk szebb reményekkel. A lengyeleknél és a cseheknél a kínai befektetők ötször-hatszor több pénzt költenek el, mint nálunk. Csehországban sörgyárat, légitársaságot, médiaérdekeltségeket, sőt focicsapatot is szereztek, de Lengyelország is messze megelőz minket, már a nagyobb piaca okán is. A vasúti szállítmányok többsége tehát az ottani üzemeknek címzett árukkal lép be Európába.
A kínaiak azt szeretnék, ha a térség országai egymással együttműködve javasolnának befektetési ötleteket, ezzel szemben
mi egytől egyig kizárólag a magunk elképzeléseivel ostromoljuk az ázsiai befektetőket.
Pedig Kínát sokkal kevésbé érdeklik a kelet-európai, mint a nyugat- és dél-európai befektetési lehetőségek.
Az igazán komoly vámoltatni való szállítmányok címzettjei a cseh, az osztrák, vagy a lengyel kínai érdekeltségű üzemek, amelyek aligha fogják nálunk megállíttatni az árut, hogy valamivel olcsóbban, esetleg néhány órával gyorsabban túlessenek a szabadforgalomba bocsátás ügymenetén. Tapasztalatok szerint ezek a konténerek a lehető leggyorsabban áthaladnak rajtunk, a vámkezeléseket a célországban kérik.
Ami a Varga Mihály által említett GDP-növelő vámbevételeket illeti, az érintettekben ezzel kapcsolatban is felmerültek aggályok. A gazdasági miniszter azzal érvel, hogy egy forintnyi vámbevétel 33 adóforintot termel, tehát megéri idecsábítani a külföldi kereskedőket. Ám ez az állítás is pontosításra szorul, hiszen informátoraink egybehangzóan állítják, hogy
a szállítmányok hazai címzettjei többségükben a kínai kis boltosok,
akik egy-egy konténerbe minden olyasmit becsomagoltatnak, aminek árukészletéből akár azonnal meg lehet nyitni egy kisebb üzletet.
Ezek a szállítmányok korábban egy angliai kikötőbe érkeztek, ahonnan közúton szállították tovább Unió szerte. Tavaly átmenetileg ezeknek a megrendelőknek egy része kipróbálta a magyarországi vámoltatást, de aztán meggondolták magukat, és visszatértek az eredeti „útvonalhoz”, mások maradtak nálunk. Kérdéses, hogy ezek a „boltos kereskedők” jelenthetnek-e akkora bevétel növekedést, mint amennyit a kormány remél tőlük, hiszen meglehetősen „mozgékonyan” reagálnak minden kedvezőbb ajánlatra, amelyek a vámolásra, illetve a forgalmi adókra vonatkoznak. Informátoraink szerint vannak olyan belső utasítások, amelyek szerint ezeket a kereskedőket kell rábírni arra, hogy a NAV vámeljárását válasszák Nekik valóban nem mindegy, hogy egy órát, vagy napokat kell várniuk a konténernyi árujuk felszabadítására.
Az elmúlt években ténylegesen gyorsabb és rugalmasabb lett a magyar vámhatóság, gyakran 20-25 perc alatt is lezajlik egy-egy vámeljárás, az úgynevezett kockázatelemzést pedig az elektronikus úton benyújtott okmányok esetében már a szállítmány elindulásakor megkezdhetik.
A bevételékért folyó versenynek azonban vannak „különös” mozzanatai is.
A kínai konténerek vámkezelésére az országban egyetlen igazgatóságot jelöltek ki, ahol a többitől eltérő módszerek alkalmazására, egyszerűsítésekre is engedélyt adtak. Ezek a kivételek azonban többnyire csak a vasúti forgalomban érkező kínai konténerekre vonatkoznak, és nem kizárólag azokra, amelyek hazai forgalomba kerülhetnek. Az uniós szabályok, noha megengedik bármely ország számára a vámkezelést, azonban a vámolás utáni szabadforgalomba helyezést, illetve az adó kivetését követő áru felszabadítást az uniós áfa-irányelvek szívesebben veszik, ha azok a rendeltetési országban, az ottani áfa-szabályok betartásával történnek meg. Ilyenkor kisebb az esély, hogy bizonyos kiskapukat kihasználva „eltűnjenek” az adott árucikkek a hatóság látóköréből.
Korábban ez szinte napi gyakorlat volt, ugyanis a szlovákiai konténerterminálokon a kínai kereskedők kizárólag vámszempontból szabadforgalomba helyezett, magyarországi felhasználású árui után nem rendezték az áfát. 2015-ben, amikor idehaza bevezették az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER), sikerült ennek a gyakorlatnak elejét venni. Igaz, akkoriban még nem égett a magyar kormányzat a „legyünk Kína zászlóshajója” kábulatában.
2017-ben – erre utalnak az adatok – a kínai kereskedők közül egyre többen kezdtek visszaszállingózni Magyarországra, a vámkezeléseket egyre nagyobb számban hozták át hozzánk Szlovákiából, Ausztriából és Németországból. Érdekes módon
ez a jelenség egyáltalán nem szúrt szemet a NAV vezetőinek,
nem kezdtek el vizsgálódni, milyen „vezényszóra” történik mindez. Pedig érdemes lett volna kissé kutakodniuk, vajon miért nőtte ki a kapacitásait az M0-ás melletti BILK logisztikai bázis, vagy miért nőtt olyan látványosan a csepeli MAHART szabad kikötő forgalma? Miért történhet meg, hogy mondjuk az alacsony számla érték, a dokumentumon jelzettnél jóval több áru, más áru, helytelen tarifaszám, és hasonló, kockázatosnak minősülő szállítmány „hibás” tételei ellenére is elmarad a tényleges vámvizsgálat? Mi lehet annak a hátterében, hogy a magas kockázatú kínai ügyfelek esetében is utasítja az egyedül illetékes Dél-budapesti Vámhivatal vezetése az alacsonyabb beosztású munkatársait, hogy nem kell a szállítmányt tételesen átvizsgálni? Ki dönt és miért így? Ki vállalja a dokumentumok, vámhatározatok aláírását? Ki vállalja a gépben rögzített javaslat és annak be nem tartása miatti felelősséget? Kinek és miért érdeke a nyilvánvaló vámhiány ellenére ennek a forgalomnak a laza ellenőrzése? Tudják-e mindezt a felső vezetők vagy pontosan ők azok, akik ezt elrendelik? Ezekre a kérdésekre aligha tud – vagy akar – bárki válaszolni.
A nagy tömegű, soha nem látott mennyiségben érkező távol-keleti árut ugyanis (a NER hatóságok megszokott védekezése szerint) „minden vámjogszabályi előírást betartva”, valójában csak a szabályosság látszatára ügyelve, egy sajátos, egyetlen másik vámhivatalnál sem alkalmazott eljárásrend szerint, szokatlanul gyorsan kezelik. Olyan gyakorlatról van szó, amelyet sem magyar, sem uniós jog nem szabályoz, sehol másutt nem alkalmaznak a Dél-budapesti Vámhivatalon kívül. Ez a rendszer a „Bizalmi partneri jogviszony”, s ezt a „megtiszteltetést” kizárólag kínai ügyfelek és a vámkezelésüknél közreműködő speditőrök nyerhetik el. Mindez attól válik „vámjogilag” védhetőnek, hogy azokat sorolják ebbe a kategóriába, akik vállalják, hogy a szállítmányukról előre elküldenek minden lényeges tudnivalót, árulistát, számlát, sőt, a speditőrök még fotót is készítenek a számlán szereplő termékekről, és azokat a vámokmányokhoz csatolják.
Ebben semmi kifogásolható nem is volna, ha a gyakorlat is ezt a „bizalmi viszonyt” erősítené. Ha nem volna mindennapi gyakorlat, hogy a kínai ügyfelek a valósnál nem jóval alacsonyabb értéket tüntetnének fel az árunyilatkozaton. ha nem próbálnák 1 millió dollár értéken elvámoltatni a 20-25 milliós konténereket. Ha azokban a konténerekben valóban azok a bejelentett az áruféleségek, és valóban a jelzett mennyiségben érkeznének; ha a kereskedők nem próbálnának bejuttatni az Unióba kétséges biztonságú termékeket; a vevő testi épségére veszélyes elektromos műszaki cikkeket; nem kívánatos játékokat, bébi ruhákat. Amikor elmarad a szállítmányok tényleges, tételes átvizsgálása,
a vámolásban részt vevők áthágnak egy sor, rendkívül szigorú uniós védelmi intézkedést.
Informátoraink azt is elmondták, számos esetben komoly belső feszültséget okoz az állomány körében, amikor a hivatal vezetése vizsgálatmentességet rendel el olyankor is, amikor a számítógépes kockázatelemzés mást írna elő. A vámkezelés során ugyanis a gép tesz javaslatot a vámtisztnek – előre programozott kockázati tényezők alapján – az adott ügyben tartandó ellenőrzés „fokozatára”. Az ilyen javaslatot felülbíráló, engedékeny parancsok érthetetlenek, kezelhetetlenek a folyamatért revizorként személyükben is felelős, a kockázati döntések meghozatalára kiképzett szakemberek számára.
A legtöbb vitát a vámérték megállapítása generálja. Az uniós szabályok szerint az elektronikus vámfeldolgozó rendszer úgynevezett „profiltalálatot” dob ki az áru vámértékével kapcsolatban, s a szabály szerint, ha az nem egyezik meg a kísérő okmányokban feltüntetett értékkel, akkor a vámtisztnek tételes áruvizsgálatot kell elrendelnie, s a felülvizsgálati eljárással egy időben úgynevezett különbözeti vámbiztosítékot kell beszednie. Szerte Európában találkoznak a vámhatóságok az ilyen próbálkozásokkal, ezért bizonyos távol-keleti áruk esetében uniós szabályok mondják ki, hogy az úgynevezett összehasonlító táblázat értékeit kell alapul venni, az abban megjelölt átlagár ötven százalékánál alacsonyabb értéket nem szabad elfogadni.
Nos, a vámkezelést végző illetékes vámhivatalnál gyakran ezt az előírást meglehetősen tágan értelmezik. Informátoraink szerint az esetek igen jelentős százalékában néhány, arra illetékes parancsnok, akiknek lehetőségük illetve kódjuk van az ilyen beavatkozásokhoz,
önhatalmúlag felülbírálják a rendszer által megjelölt vámtételeket,
illetve azt a bizonyos profilt. Ilyenkor az elvárhatónál irreálisan alacsonyabb értéken vámolják a szállítmányokat, a jogszerűen beszedhetőnek csupán töredéke után fizettetnek vámot. Amikor magyarázatot kell adni az ilyen döntésekre rendszerint ugyanaz az érv hangzik el: a szokásosnál silányabb volt az adott áru.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök (b) és Áder János köztársasági elnök a Sándor-palota teraszán 2017. november 29-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az alacsonyabb vámértéken szabadforgalomba bocsátott konténerek ügye csak a problémák egyik ága. A másik az import áfa sorsa. A tapasztalatok szerint a kínai áruk vámkezelésénél olyan speditőrök működnek közre, akik valamennyien az úgynevezett halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkeznek. Az ő esetükben valójában csak tájékoztató áfát szabnak ki, ténylegesen ezt csak az adóbevallásukban, kell szerepeltetniük, de ebben a folyamatban sehol nem szerepel, hogy valójában mi lesz az áruval, ki, mikor, melyik országban értékesíti. Az EKÁER rendszerben kibocsátott fuvarlevelet valamelyik másik tagállamban lebélyegeztetik, majd „mossák a kezüket”: ők igazolták, hogy a szállítmány elhagyta Magyarországot. Hogy valamelyik tagállamban valaki, valamikor megfizette-e az áfát? Ez itt senkit nem érdekel, soha nem néznek utána annak, hogy a hivatalosan tőlünk Olaszországba, Németországba, vagy Spanyolországba tovább szállított több millió tonna kínai áru után megfizették-e valahol az áfát.
Amikor informátorainkat arról kérdeztük, nem tartanak-e valamiféle retorziótól, ha nyilvánosságra kerülnek ezek a visszaélések, szinte kivétel nélkül valamennyien azt mondták: nem a retorzióktól tartanak, hanem attól, hogy
egyszer valakinek majd felelnie kell ezekért a döntésekért.
Vajon oda állnak-e majd a parancsnokok a számon kérők elé és magukra vállalják-e majd a döntésük felelősségét, vagy a fiatalabb, alacsonyabb beosztású munkatársakra hárítják, s azokat küldik a „vágóhídra”? Alighanem ez történik majd, hiszen néhány év múlva ezeknek a törvénytelen engedményeknek már nem lesz „gazdája”.
Már most is vannak bizonyos figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy az ilyen és hasonló ügyekből baj lehet. Tavaly ősszel jelent meg arról egy cikk, hogy Spanyolországban az ottani vámszolgálat pénzmosással gyanúsított meg több éve ott működő kínai kereskedőket, akik az Ibériában tevékenykedő kínai bankokon keresztül – magas beosztású tisztségviselők közreműködésével -, hamis bankszámlák nyitásával, 5000 dolláronként utalták haza az európai illegális kereskedelemből megszerzett pénzeiket. A spanyol és a brit rendőrség látókörében feltűntek olyan kínai kereskedők, akikkel kapcsolatban
a nyomozás szálai Magyarországra is vezettek,
s akik közül többen szerepeltek a Dél-budapesti Vámhivatal „Bizalmi partnerei” között.
A nyomozás híre természetesen belezavart a „kínai-magyar vámbarátságba”. Megszüntették a bizalmi kapcsolattartást, és a korábbi irreálisan alacsony vámtételeket „hirtelen” 1000-2000 dollárral megemelték. Egy-egy esetben még így is hihetetlenül alacsony az a 10-12 ezer dollárnyi vám, ami reálisan akár 60-70 ezer dollár lehetne.
Annak sem számolt még utána senki, hogy a korábbinál ötször-hatszor több elvámolt kínai áru után miért csak duplájára emelkedtek a magyar vámbevételek? Hová tűntek ezek a milliók? Legfeljebb csak az alacsonyabb beosztású vámtisztek aggódnak amiatt, hogy nem szúr-e szemet mindez az Európai Unió költségvetési bizottságának? Nem jut-e majd valakinek az eszébe, hogy elgondolkodjon azon, vajon miért lettünk éppen mi olyan népszerűek a kínai kiskereskedők szemében? Mintha csak ők aggódnának amiatt, hogy úgy járhatunk, mint a britek, akikre a hasonlóan „különösen engedékeny” angliai vámeljárások miatt az uniós ellenőrök 5 milliárd euró – azaz 1500 milliárd forint – büntetést szabtak ki. Ha ránk ennek a bírságnak csak a 10 százalékát szabnák ki, akár 150 milliárd forint is lehetne a „lágyszívűségünk” ára.
A Dél-budapesti Vámhivatalban 2016-ban 6,9 milliárd forint vámot és 51 milliárd forint tájékoztató áfát szedtek be, de ezek az összegek tavaly már 11,3 milliárd vám- és 163 milliárd áfa bevételre nőttek. Jogosan aggódnak tehát informátoraink, hogy ha a gyanús körülmények ellenére is ilyen összegek folynak be a költségvetésbe, mennyi lehetett volna az igazi vámérték?
Nehogy az OLAF, vagy az Unió költségvetési bizottsága akarjon választ kapni arra a kérdésre, valójában kinek is jelent üzletet az új kínai „selyemút”.
Csütörtök este 6-tól demonstrációt szervezett a Momentum Így világít a magyar! – Tüntetés Orbánék sikkasztása ellen címmel. Az esemény nem sok embert mozgatott meg, de az MSZP miniszterelnök-jelöltje ott volt.
A héten megszervezett tüntetésre már a Facebookon sem volt túl nagy érdeklődés, csak néhány százan jelezték, hogy elmennének. A demonstáricót a Szabadság térre szervezték, mert ott van az az étterem, ahol Lázár János miniszter és Tiborcz István, Orbán Viktor veje találkozott a közvilágítási projekt kapcsán.
Körülbelül 100 ember lehetett jelen a tüntetésen. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, illetve Nemes Balázs, a párt pécsi képviselőjelöltje szólalt fel. A résztvevők között viszont ott volt Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, aki az MSZP miniszterelnök-jelöltje is.
Karácsony a Facebook-oldalán élőben jelentkezett a tüntetésről. A videó mellé azt írta, hogy „Orbán Viktor családilag érintett az Elios bűnszervezetben elkövetett, 13 milliárdos csalásában. Itt vagyunk a tüntetésen, hogy megüzenjük: nem lehet mindent lenyomni a magyarok torkán!”
Az élő bejelentkezésben pedig azzal magyarázta, hogy egy másik párt eseményére ment el, hogy nagyon sok tüntetésre jár, és ez az ügy egyébként is kiemelten fontos. Arról is beszélt, hogy a résztvevők számán látszik, hogy nehezen mozgósíthatóak az emberek, pedig ezt a csalássorozatot nem lehet annyiban hagyni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
