„Elég volt abból, hogy a kormányzat korlátolt korifeusai minősíthetetlen stílusban és színvonalon minősítgessék a magyar felsőoktatás által létrehozott értékeket!” – írta a Népszavában megjelent hír szerint hétfői közleményében az Oktatói Hálózat.
EzzelNémeth Szilárd múlt heti kijelentéseire reagáltak, ugyanis a Fidesz alelnöke szerint túl sokan járnak egyetemre, egyes felsőoktatási intézmények pedig annyit érnek, mint „vászontarisznyán a lakat”.
„Attól, mert valaki tetőfedő, még nem hülye. És nem kulturálatlan ember, és így tovább. Hanem végzi a munkáját, méghozzá olyan munkát, amit te komám, nem tudsz elvégezni a professzori székből” – üzente a kormánypárti politikus.
A magyar felsőoktatásban oktatókat és kutatókat tömörítő Oktatói Hálózat szerint
Németh Szilárd tovább folytatja az ország félrevezetését az állítólagosan fölösleges diplomákról,
tovább folytatja „a hazug propagandát, a nyomásgyakorlást”, hogy még kevesebben járjanak egyetemre, sőt, már az érettségiig se jussanak el.
Ezenközben az igazság az, hogy egy diplomás fele annyira van kitéve a munkanélküliség veszélyének és kétszer akkora átlagos keresetre számíthat, mint egy érettségizetlen szakmunkás. Magyarországon ma nem túl sokan, hanem túl kevesen tanulnak mind közép-, mind felsőfokon, és a lecsúszó iparágak lobbistái által vezérelt oktatáspolitika ezt a hiányt minden eszközzel tovább fokozza. Hazánk és gyermekeink jövőjét áldozzák fel azért, hogy néhány elavult vállalkozás olcsóbb bérrabszolgákhoz jusson. – írták az oktatók.
Kérdéseket próbáltunk küldeni a választásokon induló, korábban nem igazán ismert pártoknak, hogy olvasóink is megismerhessék programjukat. Csak töredékük válaszolt. Több olyan is volt, amelyhez még elérhetőséget sem lehetett találni.
A Nemzeti Választási Bizottság ülése. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Összesen 40 párt akart országos listát állítani, de többnek a nyilvántartásba vételét elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Még az NVB döntése előtt megkerestük a, mondjuk így, kevésbé ismert, jól látható politikai tevékenységet korábban nem igazán végző pártok mindegyikét, hogy feltegyünk nekik néhány, a programjukra vonatkozó kérdést. A 29 ilyen pártból körülbelül 15-nek tudtuk elküldeni a kérdéseinket – a többiekhez ugyanis
nem találtunk még elérhetőséget sem.
Ezek után mindössze öt párttól kaptunk választ. Az Értünk Értetek párttól elég hamar, de ők is csak azt kérdezték, mikorra és milyen terjedelemben kérjük a válaszaikat. Azóta nem hallottunk róluk. A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt pedig türelmet kért.
Érdemi választ tehát összesen három párttól érkezett: a Kell az Összefogástól Weith Katalin miniszterelnök-jelölt, az Iránytűtől Schiller László pártelnök, az A Mi Pártunk nevében pedig Száva Vince pártelnök válaszolt – utóbbi párt listájának nyilvántartásba vételét végül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság.
Az országos listát végül sikeresen állító pártok közül
nem válaszolt levelünkre
a Szegényekért Párt, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt és a Net Párt.
El sem értük el a Magyarországi Cigánypártot, a Tenni Akarás Mozgalmat, a Közös Nevező 2018-at, a Családok Pártját és a Medetét – utóbbi kettőről egyébként a hvg.hu kiderítette, hogy szorosan összefonódnak egymással és az Összefogás Párttal is.
És akkor lássuk a három párt, az A Mi Pártunk – IMA (IMA), a Kell az Összefogás (KÖSSZ) és az Iránytű válaszait:
Milyen eredményre, hány képviselői helyre számítanak a választásokon?
IMA: A Mi Pártunk – IMA 99 országgyűlési képviselő jelölttel indult, ebből 49 képviselőnk teljesítette a 600 és 1200 közötti ajánlást, legalább 30 képviselőre számítunk.
Iránytű: Célunk, hogy bejussunk a Parlamentbe.
KÖSSZ: Közel ezer településen vagyunk jelen, civil szervezetekkel együttműködésben és saját kapcsolati hálónk révén, így 220 és 250 ezer közötti szavazatra számítunk, ami 5%-nak megfelelő eredmény, mellyel a Parlamentbe kívánunk jutni.
Szükség van-e Önök szerint a külföldről támogatott civilek elleni törvényre?
IMA: A civil törvény számunkra akkor fogadható el, amennyiben hátrányt nem okoz a civil szervezeteknek.
Iránytű: Nincs.
KÖSSZ: Véleményünk szerint Magyarországon a civil szervezetek nélkülözhetetlen munkát végeznek a társadalomban, és ezzel hatalmas terhet vesznek le az állam válláról. Az alapvető működési előírásoknak megfelelő szervezetek tevékenységét mindenképpen támogatni kell. A civil szervezetek működését szabályozó törvényeket a leírt elvárásoknak megfelelően szükséges és elégséges megalkotni.
Önök támogatják-e, hogy a CEU továbbra is Magyarországon folytassa tevékenységét?
IMA: A CEU, amennyiben nem okoz károkat hazánk oktatásában, akkor üdvözöljük maradását.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: Magyarország az oktatás európai fellegvára lehetne, amennyiben több, nemzetközi felsőfokú oktatási intézmény nyitná meg a kapuit Budapesten. A CEU-hoz hasonlóan, örömmel vennénk a UCLA vagy a Yale európai központját hazánkban.
Önök szerint hány éves korig kell a tankötelezettségnek tartania?
IMA: A tankötelességet legalább 18 éves korig tartjuk megfelelőnek.
Iránytű: 16.
KÖSSZ: A magasabb iskolázottság pozitívan hat az egyén életszínvonalára, testi és mentális egészségére, csökkenti a munkanélküliséget, a bűnözést, és az egészségügyi költségeket. Ezért a tankötelezettséget 18 éves korig szükségesnek tartjuk kiterjeszteni.
Szükség van-e a határon álló kerítésre?
IMA: A kerítést jónak tartjuk, kevesebb költséggel.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: A kialakult migráns-válság kapcsán felépített kerítés az elvárásoknak megfelelően szabályozta a menekült áradatot. Véleményünk szerint a kerítésnek addig szükséges állnia, amíg a menekültek hazájában béke és nyugalom nem alakul ki. A nemzetközi szervezeteken keresztül Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a polgárháborús állapotok felszámolásában, hogy mindenki a saját hazájában maradhasson és békében élhesse az életét az otthonában. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a hazai lakosság biztonsága mellett, ne szigetelődjünk el, hanem maradjunk része a nemzetközi vérkeringésnek.
Teljesítenék-e az uniós kvótákat?
IMA: Az uniós kvótákat részben betartanánk.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: A jelenleg meghatározott, alig több, mint ezer fős uniós kvótát elfogadhatónak tartjuk, melyet Magyarország teljesített. Az ettől való eltérő javaslatok további tárgyalásokat igényelnek.
Hogyan határoznák meg az éves nyugdíjemelést?
IMA: A nyugdíjemelést 3 lépcsőben képzeljük el. Összesen 50 %-os nyugdíjemelést, évente 10%-kal.
Iránytű: A nyugdíjas inflációt figyelembe véve.
KÖSSZ: A választást követően az első legfontosabb intézkedésnek tartjuk, hogy akinek nem éri el a jövedelme, bevétele a létminimumot havonta, annak 100 ezer forintra ki kell azt egészíteni, beleértve a nyugdíjakat is. A nyugdíjemelést progresszíven kívánjuk meghatározni, de ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, akinek alacsonyabb a nyugdíja, az magasabb emelésben részesül. Ezzel biztosítani tudjuk a valódi esélyegyenlőséget a nyugellátás területén is.
Szükség van-e Önök szerint a hatósági gázárra?
IMA: A hatósági gázárra szükség van.
Iránytű: Igen, de évente élve a korrekcióval, figyelembe véve a gázárak világpiaci alakulását.
KÖSSZ: A gázár hatósági szabályozását mindenképpen fontosnak tartjuk az állampolgárok érdekében. Körültekintően kell azonban bánni ezzel a szabályozással a piaci viszonyok között. Az emberi életet szolgáló alapvető elemek, mint például az energiaforrás, nemzeti vagyon része, mely mindnyájunk tulajdonát és biztonságát kell hogy jelentse. Senki nem sajátíthatja ki és birtokolhatja önös vagy üzleti célból.
Támogatják-e a paksi atomerőmű bővítését?
IMA: A paksi erőmű bővítését támogatjuk, kizárólag jelentős költségvetési enyhítéssel.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elengedhetetlen, hogy szakértőkkel feltárjuk és megvizsgáljuk azokat a hatástanulmányokat és terveket, melyeket jelenleg titkosított a kormány. Ezek nélkül az adatok nélkül nem alkotható megalapozott állásfoglalás ebben a témában.
Milyen korrupcióellenes intézkedéseket tartanának szükségesnek?
IMA: Korrupcióellenes törvényt támogatjuk, szigorú törvény meghozatalával.
Iránytű: Az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának bevezetése; a korrupcióval érdemben megvádolt képviselők mentelmi jogának megvonása; korrupciós ügyben elítélt képviselőknek letöltendő börtönbüntetés kiszabása; az állami megrendelésekhez köthető offshore cégek azonnali, zárolása, ellenőrzése; a vagyonbevallások összevetése a NAV adataival, az eltérések szankcionálása; nemzeti vagyonregiszter bevezetése; az állami földek bérbeadásának 100%-os felülvizsgálata; az állam és az önkormányzatok csak olyan cégekkel köthetnek szerződéseket, amelyek legalább 6 hónapja be vannak jegyezve és a tulajdonosi háttér teljesen átlátható; a piacgazdaság versenyhelyzetén kívül meggazdagodott oligarchák elszámoltatása, szankcionálása akár vagyonelkobzással is.
KÖSSZ: Az első és legfontosabb lépés a korrupció azonnali megállítása. Ehhez a legkorszerűbb technológiákat hívjuk segítségül. (pl. blockchain stb.), mely azonnal átláthatóvá teszi a közbeszerzési és állami pénzmozgásokat. Az eddigiekben felmerült korrupciógyanús ügyeket fel kell tárni és kivizsgálni, majd számonkérni és szankcionálni.
Amennyiben időközben más párttól is kapunk még válaszokat, természetesen azokat is közölni fogjuk.
Szanyi Tibor, szocialista EP-képviselő tegnap, a strasbourgi plenáris ülésén a magyarok nevében elhatárolódott Lázár János bécsi videójától. A németül elhangzott felszólalás magyar nyelvű szívességi fordítását alább olvasható.
„Az elmúlt napokban az osztrák és magyar közbeszéd egyik fő témája Lázár János, Orbán Viktor Miniszterelnökségét vezető miniszter Bécsben készült videója volt. Orbán minisztere olcsó, gyűlöletkeltő kampányuk részeként úgy próbálta beállítani Bécset, Európa egyik legszebb városát ebben a videóban, mintha a Favoriten kerületben apokaliptikus körülmények uralkodnának. Arról igyekezte szavazóit meggyőzni, hogy az egyébként láthatóan tiszta utcák szeméttel vannak borítva, ami annak köszönhető, hogy Bécs ezen kerületében már csupán migránsok élnek, akik kiszorították a tősgyökeres bécsieket.
Mi magyar és egyben európai demokraták sokasága szeretnénk tudatni a megsértett bécsiekkel, az osztrák és európai barátainkkal, hogy a magyarok többsége nem szavazott erre a kormányra. Ez a kormány csalással és korrupcióval bitorolja a hatalmat Magyarországon. Gyűlöletkeltő beszédeik miatt végtelenül szégyelljük magunkat, és elnézést kérünk nem csak a bécsiektől, de minden európai polgártól, továbbá az ENSZ-nél, valamint a Bécsben működő más nemzetközi szervezetekben dolgozó embertől, akiket az Orbán-kormány főminisztere durván megsértett.”
Hetven új útvonalat indít a nyárig a Wizz Air, s ehhez huszonegy új Airbus A320-as családba tartozó repülőgépet is vásárolnak.
A magyar hátterű Wizz Air diszkont légitársaság az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint négy új célállomást és hetven új útvonalat vesz fel járathálózatába. A nyári szabadságukra készülőknek nem árt tudni, hogy ezentúl a légitársaság júliusig felveszi a célállomásai közé Athént, Tallinnt, Harkovot és Bécset is, ez utóbbi reptér a Wizz Air hálózatában nyártól bázisként üzemel majd. A bővülés több mint kétmilliárd dolláros befektetést jelent 11 bázison Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és Grúziában. Budapestre újabb Airbus A320-as érkezik, amellyel a ferihegyi flotta repülőinek száma 11-re nő.
A Wizz Air tavaly novemberben jelentette be, hogy 146 Airbus A321neo repülőgépet rendelt, és ezzel rendelésállománya 281-re nőtt.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számára fontos a család. Különösen, ha az a család nagy, összetartó, és pénzük is van ahhoz, hogy mindenben segítsék egymást. Most egy fényűző budai villa megszerzésére és használatára fogtak össze. Az Együtt szerint Matolcsynak távoznia kell a hivatalából.
„A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.
Ezzel a szöveggel hirdették a II. kerületi Páfránykert utcai házat, amelyről a 24.hu megtudta, hogy
Matolcsy György fiának cége vásárolta, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.
Kérdésükre a jegybank azt mondta: magánügy, hogy hol lakik az elnök, Matolcsy Ádám viszont elismerte: édesapja használja az ingatlan egy részét, és ezért bérleti díjat fizet.
Matolcsy Györgynek a nagy értékű luxusingatlanok iránti vonzalma nem új, a jegybank elnöke nem először hozható összefüggésbe szép házakkal: 2016 őszén éppen a Népszabadság írta meg, hogy Matolcsy egy kereskedelmi bank vezérének a luxuslakását használta a Budai Várban.
Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.
Szigetvári: Matolcsy mondjon le!
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerint a jegybankelnöknek azonnal le kell mondania, miután kiderült: fia és unokatestvére pénzügyi segítségével, trükkjeivel a legnagyobb titokban használ egy 430 milliós luxusrezidenciát. Egy jegybankelnöktől elfogadhatatlan ez a maffiamódszer.
Szigetvári Viktor szerint egyértelműen látszik, hogy Matolcsy György saját családja és pénzügyi trükkök igénybevételével használja a luxusingatlant. Egy jegybankelnöktől elfogadhatatlan az a módszer, ahogyan mindent megtesz azért, nehogy a nyilvánosság számára is kiderüljön mérhetetlen urizálása. Sokadik bizonyítéka ez annak, hogy az Orbán-rezsimben csak az uram-bátyám viszonyoknak megfelelően a saját családtagjaikat gazdagítják a magyar adófizetők pénzéből, hogy aztán a rokonok kihasználásával a fideszes nagyurak is fényűző életet éljenek.
Az Együtt miniszterelnök-jelöltje azonnali lemondásra szólítja fel a maffiamódszerekkel urizáló jegybankelnököt.
Ma a Krisztiánok és az Ajtonyok ünneplik a névnapjukat. A Krisztián latin eredetű, jelentése: Keresztény, Krisztushoz tartozó. Az Ajtony régi magyar eredetű férfinév, jelentése: arany. Olvassa el a lapszemlét!
Magyar Hírlap: Itt van Soros árnyékkormánya
A Magyar Hírlap bemutatja Karácsony Gergely által megnevezett minisztereket. Az egészségügyi miniszternek szánt Komáromi Zoltánról például a következőket írják: a Gyurcsány-kormány által tervezett vizitdíj mellett azzal érvelt: „Talán a betegek is jobb érzéssel adják oda a háromszáz forintot, ha tudják: a pénzükből az ellátás minőségén és biztonságán tudunk javítani.”
Komáromi 2008-ban szakfelügyelő háziorvosként dolgozott, így a vizitdíj melletti aláírásgyűjtés súlyos erkölcsi kérdéseket is felvetett: azok körében kampányolt a szignókért, akik felett ellenőrzési jogköre volt, akikkel szemben szankcióra is javaslatot tehetett az országos tiszti főorvosnál. Korábban Éger István elnökké választásáig, 2003 augusztusáig alelnöke volt a Magyar Orvosi Kamarának, a kamarai tagság rendkívüli küldöttgyűlésen menesztette az akkori elnökkel együtt, mert úgy ítélték meg, lepaktált az akkori szocialista egészségügyi kormányzattal. Később az Együtt soraiban találta meg a helyét, ám idén januárban kilépett a pártból, de a listán továbbra is szerepel. (Az Együtt háttérintézményeként működő Haza és Haladás Egyesületet a Central American Progress 2013-ban száztizenötmillió forinttal támogatta, ebből százhat millió származott a Soros-alapítványtól).
Magyar Nemzet: A Semjén-story folytatódik
A kormányzati kommunikáció kezdetben úgy igyekezett bagatellizálni a luxusvadászatokat, hogy azok valójában családlátogatások voltak, hiszen a politikus több rokona is Svédországban él – olvashastó a Magyar Nemzetben. Ezzel a magyarázattal azért állhattak elő, mert az első reakciók idején lapunk még nem hozta nyilvánosságra, hogy egy vállalkozó fizette az utakat, és azokon egyébként Semjén egyetlen családtagja sem vett részt. Rétvári Bence (KDNP) után Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még tegnap is csak ezt tudta mondani az üggyel összefüggésben: „Köztudott, hogy Semjén Zsoltnak rokonai élnek Svédországban, ahová rendszeresen jár, a vadászat pedig a hobbija.”
Maga a miniszterelnök-helyettes a Facebookon üzenget a nyilvánosságnak. Ezekből egyelőre az derült ki, hogy az ország első számú vadászának fogalma sem volt arról, milyen állatot lőtt le, ugyanis az általa elejtett vadról azt írta, hogy jávorszarvas, miközben rénszarvasról volt szó (posztját később javította).
Népszava: A jogállamnak ügyvédre van szüksége
– Azon az állásponton vagyok, amit megválasztása után John F. Kennedy az Amerikai Egyesült Államok elnökeként mondott: nem azt kell nézni, hogy a haza mit tett értem, hanem azt, hogy te mit tettél a hazáért – mondja Magyar György ügyvéd a Népszavának. – Így 68 évesen azt hiszem ennél pontosabban én sem tudnám megfogalmazni a lényeget. Nekem pedig, mint jogász embernek, nincs vesztenivalóm. Van egzisztencián és ezért is hallgattam azokra a civilekre, akik megkerestek és kértek, próbáljak meg segíteni azon a nagy bajon, ami egyebek mellett a jogalkotásban Magyarországon történt.
Magam is úgy gondolom, egyetértve a bennem bízó emberekkel, hogy országgyűlési képviselőként eredményesebben léphetek fel a mostani dúvad jogalkotás ellen. És így talán több lehetőségem van arra, hogy a megölt jogállam újraélesztésében, feltámasztásában részt vehessek. A barátaim szokták mondani, hogy ügyvédre, jogsegélyre van szüksége a Parlamentnek, mert bajban van. Ezt vállaltam, amikor felkértek a képviselő-jelöltség elfogadására.
Orbán Ráhel nem mondható szerencsésnek. Bár Tiborcz Istvánnal megfogta az isten lábát, és sok más fiatal párral ellentétben a saját lábukon állnak, vagyis, nincsenek anyagi gondjaik, a miniszterelnök lányát üldözi a balszerencse. Épp a napokban derült ki, hogy tavaly Párizsban kirabolták, 2013-ban pedig – erről szól sorozatunk mostani fejezete – a lakodalmán a mobiltelefonját lopták el. Vagy a mobiltelefonjait. Vagy a papája mobilját.
2013 júniusában a Tiborcz család birtokán, Tükröspusztán tartotta lakodalmát Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya, és Tiborcz István, akit addig kevéssé ismert a közvélemény. Igaz, Tiborcz István mostanra – az Élios tevékenységét bíráló OLAF-jelentés jóvoltából – ismert figurája lett a magyarországi közéletnek. Olyannyira, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyar emberek a most 32 éves fiatalembert a harmadik legkorruptabb magyarnak tartják.
Sok magas rangú vendég volt a meghívottak között a tükröspusztai tanyán, a család mellett főként a Fidesz holdudvarához tartozó politikusok és hírességek, de valószínűleg a régi barátok és iskolatársak közül is többen hivatalosak voltak a nagy eseményre.
Az első hírek szerint Orbán Ráhel telefonja tűnt el a lakodalom forgatagában. Mindezt az egyik felszolgáló mondta el a sajtónak, miután nem tetszett neki, hogy DNS-minta adására akarják kényszeríteni. Az, hogy a nyomozók első körben valóban az alkalmazottak körében vizsgálódtak, valamennyire érthető, hiszen a vendégeket olyan minden gyanú fölött álló személyeknek gondolták, akik nem lopnak telefonokat.
Már ez sem volt semmi hír, meg is indultak a találgatások, mi minden lehetett azon a telefonon. Mert már az is kínos lett volna, ha egy ilyen esetekben szokásos, pajkos leánybúcsú pikáns képei és videói kerülnének ismeretlenek kezébe. De voltak, akik a pajzánságnál is nagyobb, politikai pikantériát sejtettek az ügy mögött.
Hogy mi és hogyan történt, valójában ma sem tudjuk pontosan. Más hírek szerint ugyanis nem egy, hanem két telefon tűnt el, a DNS-mintára pedig azért repült rá a rendőrség, mert az egyik telefon tokján nem csak a tulajdonos, hanem egy ismeretlen személy DNS-mintáját is rögzítették. Erről pedig azt feltételezték, hogy a tolvajé. Ezért kértek minden tanúként meghallgatott embertől, összesen 26 személytől DNS-mintát, holott azt csak indokolt esetben lehet alkalmazni.
Ami pedig a politikai pikantériát illeti: egy újabb, meg nem erősített, de nem is cáfolt verzió szerint csak egy telefont loptak el, de az nem Ráhelé volt, hanem a papájáé. Ami, ha igaz, még durvább történet lenne. Már csak azért is, mert a miniszterelnök telefonját a biztonsági protokoll szerint soha nem szabad őrizetlenül hagyni. Ha ő maga esetleg ki is rakta az asztalra, kellett (volna) hogy legyenek olyan emberek, akik éberen figyelnek.
Mindez azért is lényeges, mert nagyjából a telefon(ok) ellopása körüli időszakban erősödött fel Vlagyimir Putyin és az oroszok nyomulása Magyarország felé. Ekkoriban jöttek az első hírek Paks 2-ről, és ebben az időben váltak rendszeressé Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozásai. Többen összefüggést sejtettek az oroszokkal történő, nem feltétlenül önkéntes alapon nyugvó barátság és a telefonok eltűnése között, és e sejtésekben az is megfogalmazódott, hogy Orbán Viktort esetleg valamivel zsarolhatják az oroszok.
Ekkoriban történt az a furcsa eset is, amikor Orbán Viktor Svájcban tanuló lányát látogatta meg, majd hazafelé nem repülőgéppel hanem vonattal utazott, s útját rövid időre megszakította Zürichben. Mindez persze a konkrét tényállás ismerete nélkül elsősorban az összeesküvés-elméletek kedvelői számára lehet igazi csemege, ám az biztos, hogy ezeket a konteókat erősíti az a mindenre kiterjedő és több mint 12 millió forintot felemésztő nyomozás is, amely a lakodalomban eltűnt telefon megtalálása körül zajlott.
A nyomozás viszont a hatalmas anyagi ráfordítás ellenére sem lett eredményes, és a rendőrség két év elteltével megszüntette az eljárást.
A cikksorozat ezt megelőző fejezetei az alábbi linkeken olvashatók.
Ezzel a felütéssel adta meg a négy miniszterelnök-jelölt eszmecseréjének alaphangulatát a Független Diákparlament oktatáspolitikai vitájának moderátora. Két dologra is utalt: Orbán Viktorra, a jelenlegi kormányfőre, aki úgy látszik cseppet sem kíváncsi a diákok véleményére, és azokra is, akik kénytelen-kelletlen kiszorultak a Király utcai Gödör Klubból. Annyian lettek volna kíváncsiak Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd, Szél Bernadett az LMP, és Vona Gábor, a Jobbik jelöltjének véleményére, hogy a bejárat előtt sorban állók mindegyikének nem is jutott hely a teremben.
Ami azt illeti, nagyon „összekapták” magukat a rendezők. Olyan feszes munkarendet írtak elő a vendégeiknek, köztük Gyarmathy Éva oktatásszakértő, klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológusnak, az MTA tudományos főmunkatársának, ami nem hagyott sem időt, sem lehetőséget a jelenlévő politikusoknak a mellébeszélésre. Mindenkinek 2-2 percet engedélyeztek, hogy kifejthesse a véleményét a feltett kérdésekre, aztán egy-egy percet a többiek által elmondottakra reagálni.
Cseppet sem voltak kíméletesek,
hiszen előre kikötötték, senki nem használhat jegyzeteket, nem kérhet segítséget a munkatársaitól, kifejezetten arra voltak kíváncsiak, kinek, mi jut eszébe arról, mi volna az oktatási rendszer legfontosabb céljai? Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer? Hogyan lehet felelős állampolgárokat nevelni, és végül hogyan nézne ki szándékaik szerint a valóban korszerű, 21. századi hazai oktatási rendszer?
Noha vitának szánták a találkozót, a megszólalók gyakorlatilag csak egy-két kérdésben dörgölték egymás orra alá az ellenérzéseiket. Ebben Szél Bernadett nyitott „frontot”, amikor elkezdett „nyolcévezni”, és kvázi a párbeszédes Karácsonyt tette felelőssé azokért a hibákért, amelyeket szerinte 2010 előtt az MSZP-SZDSZ kormány elkövetett. Karácsony mindjárt a vita elején egy oldalvágást adott Vonának: ne hibáztassa a Jobbik a kormány oktatáspolitikáját, hiszen gyakorlatilag azokat az elképzeléseket valósították meg, amelyeket még néhány éve kifejezetten a Jobbik szorgalmazott. Vonáék javasolták a tankönyvpiac államosítását, az alapítványi iskolák megregulázását, a hit- és erkölcstan oktatás kötelezővé tételét.
A jobb szélről középre húzódó pártelnök ügyesen kivágta magát: arra kérte a jelenlévőket, ne a régi, 2010-es személyét, hanem azt az embert és pártot fogadják el, amely ma már másként gondolkodik számos társadalmi, ezen belül oktatáspolitikai kérdésről. Ügyes mondat volt, a fiatal közönség meg is tapsolta a válaszát.
Ami magát a fórumon boncolgatott kérdéseket illeti, meglehetősen sok kérdésben hasonló álláspontot képviseltek a meghívott vendégek. Nem igen ütköztek a véleményeik abban, hogy a 21. században olyan oktatási rendszerre van szüksége az országnak, amely mindenki számára biztosítja a kitörési lehetőséget, olyan iskolákat kell létrehozni, ahol a korszerű tudást, a kritikai gondolkodást és sokoldalú kompetenciákat sajátítanak el a diákok. Szél Bernadett fogalmazta meg:
a világban „okos forradalom” zajlik,
engedni kell, hogy kiszorítsa a poroszos oktatási felfogást, és begyűrűzhessen hozzánk is.
Karácsony Gergely ezzel kapcsolatban egy szomorú tapasztalatának is hangot adott: minden gyerek kíváncsian megy az iskolába, aztán alig egy hónap múlva menekülne onnan a legszívesebben. A teremben körbeszaladó egyetértő morgás is azt igazolta, sokan maguk is ezt tapasztalták. Pedig a IV. ipari forradalom korában a sikeres országok legnagyobb tőkéje a tudás, de ebben bizony „tőkeszegények” vagyunk. Súlyos egyenlőtlenségek tapasztalhatók e téren, sokan úgy indulnak ebbe a harcba, mint a magyar katonák a világháborúban a Don-kanyarba: fegyverek, felszerelések nélkül.
Érdekes gondolatot fogalmazott meg Gyarmathy Éva: szerinte
előbb tanulni, aztán felejteni, majd ismét tanulni kell megtanítani mindenkit
a korszerű iskolában. Mert a 21. század embere életfogytig lesz kénytelen tanulni, elfelejteni a korábbi ismereteit és felkészülni az új tudás befogadására.
A vita egy későbbi szakaszában szinte minden megszólaló egyetértett abban, hogy valójában nem a tárgyi ismeretek bebiflázására kellene rászorítani a diákokat, hiszen az ilyen ismereteket pillanatok alatt le lehet hívni a világhálóról, ehelyett olyan kompetenciákat kell kifejleszteni mind a kisebbekben, mind később a nagyobb diákokban, amelyek alkalmassá teszik őket a feladatok megoldására, az együttműködésre, a csoportos munkára. És itt utaltak a PISA-felmérés eredményeire, a lemaradásunkra a nálunk korszerűbben tanító országok mögött.
Aki a megszólalásokban bizonyos programelemeket akart felfedezni, nem jött el hiába. Karácsony Gergely kormánya jelentősen csökkentené a tananyagot, visszaadná a tanítás szabadságát a pedagógusoknak, megreformálná a pedagógusképzést, és
nyolc évente egy felkészülési év pihenést adna a pedagógusoknak,
akik ebben az időben tanítás helyett továbbképzéseken vehetnének részt. Nagy taps fogadta az ötletet.
Vona Gábor béremelést ígérne a tanároknak, ha kormányra jutnának. a diplomás átlagbérhez igazítaná a fizetéseket. Csökkentené a túlterheltséget, az osztálylétszámokat, a tananyagot, visszaadná az irányítást az oktatási szakembereknek. Majd egy ügyes húzással meg is nyerte mindjárt a jelenlévők szimpátiáját: több jogot adna a diákönkormányzatoknak. Alapos tapsot kapott.
Az LMP társelnöke új nemzeti alaptantervben gondolkodik, kormányra kerülve oktatási programcsomagokat hozna létre, amiből választhatnának a pedagógusok. A szülőknek is megadná a választás lehetőségét, mindenki olyan iskolába – egyházi, állami, vagy alapítványi – működtetésű létesítménybe adhassa a gyerekét, amelyet a maga részéről a legjobbnak lát. Szerinte a jó iskola fontos feltétele volna, hogy a tanároknak legyenek segítőik, amolyan asszisztenseik, akik a speciális nevelési igényű gyerekek felzárkóztatásáért felelnének.
Noha helyenként igen békésen csordogált a miniszterelnök-jelöltek „vitája”
amikor a szegregáció vagy integráció kérdése került terítékre, természetesen kiéleződtek a nézetkülönbségek.
Vona Gábor álláspontja e kérdésben is módosult ugyan, hiszen most arról beszélt, hogy a társadalmi integráció fontos célja a Jobbiknak is, de annak mikéntjében még mindig másképp gondolkodnak, mint az asztalnál ülő többi párt képviselője. Karácsony Gergely szerint az oktatásban az integráció a leghelyesebb út, hiszen a roma gyereknek is állampolgári jogon jár a jó oktatás lehetősége. Az LMP társelnöke kissé kinyitotta ezt a kérdést, amikor leszögezte, hogy fontos ugyan az oktatás nyitottsága, de az eredményekhez a megfelelő lakás- és szociális körülményeket is meg kell teremteni. És még valami elhangzott ebben a körben: Karácsony határozottan azon a véleményen van, hogy a jó oktatáshoz való hozzáférés joga akkor lehet csak teljes, ha megszüntetik az egyházi iskolák támogatási kiváltságát.
A több mint kétórás beszélgetésben számos más fontos kérdés is szóba került. Csak jelzésszerűen: hogyan lehet az iskolák falai között megtanítani az állampolgári felelősséget; hogyan lehet elejét venni a már az általános iskola alsó tagozata után tapasztalható gyakori lemorzsolódásnak; nem volna-e érdemes 16 éves korra leszállítani az állampolgári választó jogot; mit tennének kormányra kerülve azért, hogy a diákok itthon és ne külföldön szerezzenek diplomát; hogyan lehetne hazacsalogatni azokat, akik már elmentek. Az ilyen és hasonló kérdésekkel sem sikerült zavarba hozni a vendégeket, hiszen az MSZP-Párbeszéd az ingyenes diploma híve, az LMP „retúr-programot” hirdet, a Jobbik az otthonteremtésben, a társadalom jobb közérzetében látná a megoldás kulcsát.
A színvonalas és tartalmas beszélgetésnek volt még egy fontos tanulsága: gondolatokat ébresztett a közönségben is. Amíg kifelé tartottunk a teremből, kisebb-nagyobb csoportokba verődve folytatták a vitatkozást a hallgatóság tagjai is. Amíg a kabátomra vártam, egy fiatal, ha jól értettem még csak gimnazista lány azt mondta a barátjának: számos problémánk egy-kettőre megoldható volna, ha a különféle politikai erők vezetői nem csak az oktatás kérdéseiben tudnának egy asztalhoz ülni.
Úgy éreztem, mintha a számból vette volna ki a szót: ha megpróbálnák megérteni, elfogadni a másik elképzeléseit is, úgy, ahogyan ezen az estén a Gödör Klubban erre tettek is egy kísérletet.
Most épp Hadházy Ákosnak és Juhász Péternek rontott neki az Origo nevét nem vállaló szerzője, a Ripost pedig Gyurcsányékat vádolja azzal, hogy gyerekekkel plakátoltatnak. A kormánymédia alternatív világából nem maradhat ki a „migránsozás” sem, és még egy nagyívű víziót is találtunk hiúzszemekről és Európa pusztulásáról.
Az Origo névtelen szerzője egyszerre támadja Hadházy Ákost és Juhász Pétert
„Az elmúlt hetekben, a kampánytól teljesen függetlenül, két gyalázatos eset derült ki két politikusról. Olyasmi, amiért feltehetően egy nagyvállalat vagy éppen egy kisvállalkozó is azonnal kirúgja a dolgozóját. Bármelyik országban. El tudjuk képzelni, hogy mondjuk egy spanyol mérnöki irodában nem aznap rúgják ki azt a műszaki rajzolót, akiről kiderül (és beismeri), hogy egy órán át verte a feleségét? Vagy akiről kiderül (és beismeri), hogy el akarta venni alávaló trükkökkel nyugdíjas szomszédja lakását? Juhász Péter, az Együtt elnöke és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a társas együttélés, a józan ész, a mindennapi tisztesség határát olyan gátlástalanul lépte át, hogy nyilvánvaló, hogy semmi helyük a politikában. A két párt azonban nem így gondolja. Érdekes, hogy a Soros-támogatta két pártvezető, az LMP-s Szél Bernadett és az Együtt-vezető Szigetvári Viktor kifejezetten támogatja a két amorális embert (egy fél mondat Szigetváriról: tudjuk, természetesen tudjuk, hogy hivatalosan nem ő az elnök, de az alannyal és állítmánnyal is küzdelmet folytató Juhász Péter nyilván vigyázzban áll, amikor Szigetvári dirigál neki). Utolsó kérdésünk: a tagság (tagság? az Együtt az aláírásokat nem tudta összegyűjteni…), tehát a hivatalosan párttagok miért tűrik ezt? Ha már a vezetőket nem zavarja. (…)
Szerencsére ő nem zsákmányolta ki a nyugdíjasokat. Csak egyet. A szomszédját. Ahogy írtuk, elvette a vízét, és bár 17 millió forintot költött hobbijára, a repülésre, elperelt havonta 27 ezer forintot a kisnyugdíjastól. Hogy elvegye a lakását. Amit a facebookon el is ismert.
Na, és Juhász Péter? Ha családról beszélni kell, akkor locsogni, hazudozni ő is tud.”
A Ripost szerint Gyurcsány gyerekekkel plakátoltat
„Több helyen is felbukkantak a Gyurcsány-párt által felbérelt gyerekek, ráadásul iskolaidőben… Segítenek igazolást is szerezni.
A ripost munkatársai megszólították a gyerekeket, akikről kiderült, hogy van köztük 10 éves(!) is, de a legidősebbek életkora sem haladta meg a 13 évet.”
A Magyar Idők most a turizmust hozza össze a bevándorlással
„A magyar gazdaság kiemelt ágazata a turizmus. Rekordokat dönt az ide látogató vendégek száma. Ezt erősíti majd az új országmárka kialakítása. Az első körben Budapestre fókuszáló kampány májusban kezdődik, és 12 külföldi országot céloz meg. És bizony, ebben hangsúlyt kap, hogy nálunk nemcsak csodálatos látnivalókat találni, hanem itt biztonságban érezheti magát mindenki. Migránsturizmussal viszont nem tudunk szolgálni. Aki arra kíváncsi, keresse fel valamelyik nyugat-európai vagy skandináv országot, de előbb kössön életbiztosítást!”
A Pesti Srácok kétségbeesve próbálja valahogy Soros Györgyöt belekeverni a szlovák kormányválságba
„A történet pikantériája, hogy a felvidéki magyarok számára Fico alapvetően ellenszenves, Vladimír Mečiar volt kormányfővel kapcsolatban pedig a gyűlöletes sokkal pontosabban fejezi ki az érzéseiket – joggal –, mégis mindketten szembekerültek ugyanazzal a Soros Györggyel, akivel most a magyar kormány is. Látható, hogy a lokalista szemléletű, sokszor egymással marakodó nemzeti kormányok harca ez a globalista nyomással szemben, amiben mindennemű múltbeli sérelmeiket félre kell tenniük, mert egymásra vannak utalva egy sokkal komolyabb téttel bíró küzdelemben.”
A 888 szerzőjének nagyívű víziója támadt
„Ha nem volna hiúzszemünk és nem tudnánk értékelni a szabadságot, már régen végünk lenne.
Ha ugyanis mi is valami gyarmatosításban elaggott, nyálcsorgató korba ért, gazdag, de impotens nemzet lennénk, akkor minden másképp alakulna. Ha a jóléttel az alapösztöneink is ellibbentek volna, nem volna kinek írni ezt a cikket. Ha fegyelmezetten felsorakoznánk valami korszellem szülte torz gondolat mögé, például hogy az idegen szép, és aki elveszi a hazámat, annak igaza van, akkor pusztába kiáltott szó lenne minden megszólalás. (…)
Mondjon már valaki egyetlen okot, hogy 2018-ban miféle európaiságot kellene tanulnunk ezektől a végveszélybe jutott hajdani nagy és erős nemzetektől! Hiszen ők feláldozták önmagukat a nemzetköziség oltárán, hajdani birodalmuk romjain beleszédültek a liberalizmusba, zokszó nélkül elfogadták a nyitott társadalmat – most pedig ott tartanak, hogy rendőreik és hatóságaik nap mint nap eltitkolják, hány afrikai és közel-keleti bevándorló akarata megerőszakolni asszonyaikat, meggyilkolni, kirabolni, elzavarni őket a saját hazájukból. (…)
Bánja a kánya, hogy lemaradtunk, fáziskésésben vagyunk. Hogy nem élünk osztrák színvonalon. Hogy még egy kicsit éhesek vagyunk, és a jóllakottság nem altatta el az ösztönvilágunkat. Hogy vannak nálunk módosabb, gazdagabb országok. Nézzünk rájuk: mint a régi rómaiak a bukás előtt három perccel, egy picit még élvezik a rájuk hulló fénysugarakat, aztán jön valamilyen fokhagymaszagú barbár, becsukja a spalettákat, a drága beteg pedig még remegő kézzel arrébb teszi az ágytálat, majd végleg elszenderül.”
Az egyetem és a bécsi városvezetés közösen jelentette be, hogy aláírtak egy egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU az osztrák fővárosban is kampuszt nyisson.
A CEU épülete Budapesten. MTVA/Bizományosi: Balaton József
A CEU-nak most Budapesten és New York államban, a Bard College-on működik oktatási helyszíne. Az egyetem közleménye szerint azért választották esetleges új helyszínnek Bécset, mert
ez a Budapesthez legközelebb eső jelentős német nyelvű egyetemi város.
Már vizsgálnak is egy területet a kampusz lehetséges helyszíneként. Ha megfelelőnek találják, akkor a CEU és Bécs 99 éves szerződést köt majd a bérléséről.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora azt mondta: “Bécs egyetemek, vállalatok és nemzetközi szervezetek globális központja. A városban létesített kampusz izgalmas lehetőségeket kínál oktatóinknak és diákjainknak. Várakozással tekintünk az együttműködésre Bécs városvezetésével és Ausztria kormányzatával, hogy a CEU bécsi kampusza valósággá válhasson.” Ignatieff ugyanakkor azt is mondta:
“Mindamellett, hogy dolgozunk a bécsi kampusz előkészítésén, Budapest marad az otthonunk.
Elkötelezettek vagyunk budapesti jövőnk hosszútávú rendezése mellett a New York állam és Magyarország kormánya által már előkészített megállapodás útján. Bízunk benne, hogy a magyar kormányzat minél hamarabb aláírja és ratifikálja ezt a megállapodást.”
Michael Häupl bécsi polgármester arról beszélt, hogy
“Bécs, mint egyetemi város számára az együttműködés a CEU-val az évszázad lehetősége”.
Szerinte „a CEU a közép- és kelet-európai EU-tagállamok öntudatra ébredésének szimbóluma, és az intézmény társadalom- és bölcsészettudományok iránti elkötelezettsége tökéletesen illik a bécsi egyetemi élethez”. Ahogy fogalmazott, Bécsben a diákokat és a tanárokat nemcsak tökéletes kutatási és tanulmányi feltételek várják, hanem magas életszínvonal és biztonságos környezet is megfizethető áron. (Bécs minden felmérésben dobogón szerepel a világ legélhetőbb városai között.)
A CEU „magyar jogi entitását”, a Közép-Európai Egyetemet nemrég újabb öt évre akkreditálta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, de ez, ahogy akkor is írtuk, nem jelenti, hogy véget ért a jogi vita a kormánnyal. Szintén néhány hete derült ki az is, hogy a világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds az egyetem programjait öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé rangsorolta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
„A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.
A jobb szélről középre húzódó pártelnök ügyesen kivágta magát: arra kérte a jelenlévőket, ne a régi, 2010-es személyét, hanem azt az embert és pártot fogadják el, amely ma már másként gondolkodik számos társadalmi, ezen belül oktatáspolitikai kérdésről. Ügyes mondat volt, a fiatal közönség meg is tapsolta a válaszát.
