Kezdőlap Itthon Oldal 570

Itthon

Bréking nyúz, március 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Míg a nem kormánypárti sajtóban Kósa Lajos viselt dolgai uralták a szerdát, az alternatív valóságból ez az ügy teljesen kimaradt, és már a március 15-i, elsöprő sikernek  ígérkező békemenet jegyében telt a nap a Fidesz-médiában.


Az Origo az olvasókra bízza annak eldöntését, hogy részeges-e Gyurcsány Ferenc

„Gyurcsány Ferenc, úgy tűnik, megfáradt a sok kampányolásban, és az is lehet, hogy néhány itallal próbálta meg enyhíteni a stresszes kampányhangulatot. Ezt azonban pont rosszkor tette, hiszen épp egy fránya sajtótájékoztatót kellett (volna) tartania. Hát ez nem igazán sikerült. Kész kabaré! A sajtótájékoztatón a lényegről nem beszélt, arról, hogy éppen most gyűri maga alá a Jobbikot, Vona Gábor pedig tapsikolva engedelmeskedik neki. Azt sem ismételte meg, amit nemrég mondott: káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után. Úgy tűnik, a baloldali összefogás fontos összekötő eleme az alkohol, Kunhalmi Ágnes korábban már állt ki  részegen sajtótájékoztatót tartani, Gyurcsány sem akart elmaradni tőle.” (Origo: Gyurcsány Ferenc esetleg ihatott előtte? Nézze meg a videót, és döntse el!)

És figyelmeztetik a békemenet résztvevőit

„A Tűzfalcsoport nevű oknyomozó portál dokumentumokat közölt arról, hogy a Soros-világ már egy éve szervezkedik annak érdekében, hogy a választások befolyásolásával megbuktassa a kormányt. Arról is cikkeztek, hogy a politikai motivációjú álcivilek provokációval, nyílt és agresszív támadásokkal készülhetnek az áprilisig hátralévő időben, minden mindegy alapon. A portál arról is írt, hogy Sorosék nyomás alá akarják helyezni a nemzeti kézben lévő sajtótermékeket, a közintézmények és a köztestületek vezetőit. …

Az oknyomozó portál úgy tudja, hogy ezeknek a szervezeteknek kiemelt célpontjuk a holnap ismét útnak induló, várhatóan több százezer emberrel vonuló békemenet.” (Origo: Soros György álciviljei provokációra készülnek a Békemeneten – dokumentumok)

A 888 az Orbánt támadó ENSZ-biztost támadja

„Az ENSZ emberi jogi főbiztosa komoly szereptévesztésbe került. Egyre-másra próbál a nyugati országok politikai folyamataiba beavatkozni, mikor a homoszexuálisok, mikor a drogdílerek, mikor a migránsok vagy a kisebbségek jogaira hivatkozva. Tavaly Trumptól próbálta megmenteni a világot, most Orbántól. Nem kis teljesítmény ez egy muszlim hercegtől.” (888: A muszlim herceg mint a világ védelmezője)

És a békementre is elmennek

„Holnap a 888-as légió is részt vesz a Békemeneten.

A címerünkbe az van írva: „Bátorság, hűség, kitartás.”

Legyetek velünk minél többen!

Csatlakozz a lázadókhoz!” (888: A 888-as békemenet elé)

Bayer Zsolt szerint ez a békemenet célja

„A társadalmunk két részre szakadt. (Valójában háromra, de a harmadik rész az a fekete lyuk, onnan nem jön ki semmi szándék, semmi remény, semmi akarat.) …

A másik oldal azt gondolja mirólunk, hogy menthetetlenül provinciálisak, földhözragadtak, ázsiaiak, maradiak vagyunk, bezárva saját rögeszméinkbe, hagyományainkba, tévhiteinkbe, jó esetben is afféle „völkischek” vagyunk, olyan népek, ami a fasizmus előszobája, bár ilyenkor mindig a nácizmusra gondolnak és fasizmust mondanak.

Mi azt gondoljuk, hogy ebben nincsen igazuk. Ebben sincs.

Mi viszont azt gondoljuk róluk, hogy ők kétdimenziós lények, az individuum és a szabadság börtönébe zárva, akik ráadásul a szabadságot valami olyan abszolútumnak képzelik el, amelyet soha nem lehet megélni, beteljesíteni a maga teljességében, de az emberi élet egyetlen valós és igenelhető célja, hogy megpróbálja megélni, elérni ezt az abszolút szabadságot. S éppen ezen abszolút szabadság felé vezető úton van szükség mindenféle identitások lebontására, eltüntetésére. …

Mi így látjuk őket, és azt gondoljuk, igazunk van. És azért gondoljuk, hogy igazunk van, mert tényleg igazunk van. …

Mi a békemenet célja? Hogy mindez ne valósulhasson meg. Mi a választás tétje? Hogy ők ne foghassanak hozzá a megvalósításhoz.” (Magyar Idők: A békemenet célja)

A Pesti Srácok megfejtette a baloldali médiát

„A rendszerváltoztatást követően ugyanis létrejött egy olyan véleményformáló sajtó, aminek a fő ismertetőjele volt, hogy ha találtak valakit, aki láthatólag őszintén hitt abban, amit mondott, akkor azt kiröhögték, gúnyolták, semmibe vették. Nem nagyon létezett a szemükben alávalóbb dolog, mint, érdek nélkül hinni.” Tabukról, a nagy baloldali hazugságokról, a tradicionalizmusról beszélgettünk a mandineres Trombitás Kristóf bloggerrel, aki állandó vendége az ECHO TV Civil kör c. műsorának is. Figyelem, csak gondolkodóknak! …

A Bosnyák téren egy csövesköpésre a 7-es busz megállójától, egy jelöletlen talponállóban találkozunk. … Körülöttünk a rendszerváltás és rendszerváltások mindenkori veszteseinek seregének harci alapzaja, az örökké kitartó hurotos károgás, ami dohog, hörög, recseg, mint valami széthajtott Barkas a laktanyaudvaron. Egy öklömnyi fejű, bazaltarcú férfi fennhangon orbánozni kezd, de teljesen ártalmatlan, mert fokozatosan tompítja el a legolcsóbb gyomorkeserű. Te jóisten! Milyen szomorú esszét írhatna erről Tamás Gáspár Miklós vagy Konok Péter, amelyből aztán erőt meríthetne az összdemokratikus baloldal és váratlanul, a semmiből újraalakulhatna az MSZMP-t.” (Pesti Srácok: Trombitás Kristóf: Mindent kiszakítottak az ember lelkéből, és létrejött egy cinikus, tudatlan, rosszindulatú lény)

Kósa az „örökös” nyakára járt

Kósa Lajos rengeteget járt Sz.-ékhez, és igyekezett megtenni mindent annak érdekében, hogy a remélt örökségből minél több jutalék kerüljön hozzá – mondta el a 444.hu-nak a csengeri „örökös”, Szabó Gáborné egy rokona. Szerinte tőlük kerültek ki a papírok a sajtóhoz.

„Hajaj, a Kósa az járt ide szülinapozni is ezekhez. Benne volt ő is nyakig” – mondta el egy csengeri lakos a 444.hu-nak.

A Kósa-ügy kulcsszereplőjének rokona – aki Szabóné házából ment ki a riporterhez – azt mondta, hogy Kósa Lajos rengeteget járt Szabóékhoz, és igyekezett megtenni mindent annak érdekében, hogy a remélt örökségből minél több jutalék kerüljön hozzá, végül azonban nem kapott pénzt. Kósától a nő azt remélte, hogy a debreceni Fidesz vezetője latba veti politikai befolyását az örökség megszerzésének felgyorsítása érdekében, ez azonban nem történt meg.

Merthogy az örökség létezik,

a rokon arról beszélt, hogy 2011-13 körül „megérkezett az örökség első részlete”,  ötmilliárd forint, amit azonban „az örökösödési huzavona miatt” vissza kellett adni.

A rokon szerint egyébként a családból adták ki a papírokat olyan személynek, aki aztán eljuttatta azokat a sajtóhoz.

Írásaink a Kósa-ügyről itt olvashatók.

Kósa kapott hideget, meleget a pártoktól

A parlamenti pártok reagálásukban Kósa Lajos politikai és morális alkalmatlanságáról szólnak és felszólítják Orbán Viktort, hogy Kósát távolítsa el a kormányból. Az alábbiakban ezekből a véleményekből idézünk.

Karácsony: Ennyi pénzt csak Bill Gates-től lehet örökölni

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint a kormány erkölcsileg megbukott, tagjainak nincs helye a közéletben. Karácsony Gergely szerdán felszólította a kabinetet, hogy ettől a naptól kezdve ügyvezető kormányként működjön, ne hozzon döntéseket a magyar adófizetők pénzéről.

Karácsony Gergely arra is felszólította Orbán Viktort, hogy Kósa Lajost ne csak a kormányból távolítsa el, hanem vonják vissza országgyűlési képviselő-jelöltségét. Nem lehet még jelölt sem olyan ember, akinek milliárdok forognak a kezei között és annak eredetéről egyetlen értelmes szót sem tud mondani, aki „egy gátlástalan hazudozó”.

Szerinte Kósa Lajosról „az ország egyik fele azt gondolja, hogy egy idióta, a másik azt, hogy gazember”.

Ma világossá lett mindenkinek, hogy mindkettő egyszerre; a keddi 1300 milliárd forintos letét után, most egy 800 millió forintos ajándékozási szerződés vált nyilvánossá – mondta.

Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely Kósa Lajos ügyéről azt mondta, ismerve a miniszter családjának gazdagodását, senki nem hiszi el azt, amit Kósa Lajos magyarázatként elmondott. Elmondta, a nagyon jóindulatú olvasat ebben az ügyben, hogy Kósa Lajos „politikai értelemben vett idióta”. Ennyi pénzt csak Bill Gates-től lehet örökölni – hangoztatta, megjegyezve: nem hiszi el, hogy Kósa Lajos annyira ostoba, hogy nem fogta fel, mit ír alá.

Azt elismerte, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok önmagukban semmit nem bizonyítanak. Hozzátette ugyanakkor: arra készülnek, hogy majd az antikorrupciós ügyészség vizsgálja ki ezeket az ügyeket április 9. után.

Szerinte Kósa Lajos nem fogja szabad lábon tölteni az élete hátralévő részét.

A Momentum feljelentést tesz a Német Szövetségi Bűnügyi Hivatalnál

A Momentum közleménye szerint Magyarországon a többi európai országéhoz nagyon hasonló tartalmú jogszabályok vonatkoznak a pénzmosásra. Ilyen szokatlan összegű ügyletnél a megbízásról szóló okiratot szerkesztő ügyvédnek, illetve az okiratot hitelesítő közjegyzőnek meg kellett győződnie arról, hogy az ügylet nem leplez pénzmosási célt.

A párt azt írja: Valószínűsíthető, hogy az összeg eredetéről okiratokat kellett prezentálni. A fenti összeg azonban olyan méretű, amely kétségessé teszi, hogy tényleg „egy német hölgy örökségéből” származna.

Továbbá teljesen valószerűtlen, hogy egy magánbefektető ekkora összeget egyetlen befektetési eszközbe fektessen be.

A fentiek alapján valószínű a Momentum szerint, hogy ismeretlen személyek német iratokat hamisítottak meg annak érdekében, hogy egy kirívóan nagy összeget jogszerű német forrásból származónak tüntessenek fel. Ennek célja az lehetett, hogy ezen összeget később magyar államkötvénybe fektetve, majd azok eladása után legalizált pénzhez jussanak. Ezekből a cselekményekből a német eredet igazolására irányulók az StGB személyi és területi hatálya alá esnek.

Ezért a Momentum a Német Szövetségi Bűnügyi Hivatalnál (Bundeskriminalamt) ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a német büntetőtörvénykönyv (StGB) 261. (1) bekezdésében meghatározott pénzmosás bűntette miatt.

Demokratikus Koalíció: az ügyről Orbánnak is tudnia kellett

A Demokratikus Koalíció feljelenti Kósa Lajost, mert véleményük szerint a tárca nélküli miniszter nem áldozata, hanem tettestársa egy pénzmosási ügy előkészületének.

Gyurcsány Ferenc szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a hivatalos személyeknek kötelező bejelentést tenniük, ha csalásra vagy pénzmosásra bukkannak, de a miniszter nem tett eleget ennek a kötelességének. A DK elnöke hangsúlyozta, Kósa Lajosnak arról is tudnia kellett, hogy egy több mint négymilliárd eurós nagyságrendű összeg alkalmas a pénzpiacok tiltott befolyásolására.

Az ügyről minden bizonnyal a miniszterelnöknek is tudnia kellett – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz. A kormányfőtől azt kérdezi meg, hogy tudott-e Kósa Lajos ügyleteiről, adott-e azokra felhatalmazást és az esethez a Fidesznek van-e köze.

A DK elnöke arra is kíváncsi, hogy a kormányfő el kíván-e járni Kósa Lajossal szemben, illetve hogyan fogja tisztázni saját és pártja szerepét az ügyben.

Egy kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc azt mondta, tényszerűen tudható, hogy Kósa Lajos megjelent egy közjegyzőnél, ahol okiratba foglalták az ő lehetséges szerepét egy több mint négymilliárd eurós ügyletben. Az is tudható, hogy a miniszter legalább nyolcszáz millió forintot kívánt elfogadni az édesanyja nevére, „minden bizonnyal a pénzkezelési tevékenység ellenértékeként”.

Jobbik: Kósa Lajos közjegyzői okiratban rögzítette, hogy korrupt

A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Kósa Lajos tárca nélkül miniszter vagyonkezelési ügyében – közölte Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus szerint ha a tárcavezető igazat mondott az 1300 milliárd forintos bizniszről, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért alkalmatlan a pozíciójára.

Úgy értékelt: Kósa Lajos közjegyzői okiratban rögzítette, hogy korrupt, függetlenül attól, megtörtént-e a pénzmozgás.

Szilágyi György bírálta azt is, hogy a politikus édesanyjának 800 millió forintot helyeztek kilátásba, ha Kósa Lajos közreműködik a pénz elhelyezésében. Azt kérdezte, történt-e kifizetés részben vagy egészében, illetve további két szereplő felvett-e kétszer 25 millió eurót.

A jobbikos politikus azt is mondta: az ügyben érintett összeg fedezni tudná a minisztériumok, háttérintézmények, kormányhivatalok, a honvédség, a rendőrség, a bíróságok, az ügyészség és az adóhatóság éves személyi juttatásait.

Szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek és a titkosszolgálatoknak is tudnia kellett az esetről, a közjegyzőnek és a bankoknak pedig jeleznie kellett volna ekkora pénzmozgást.

Szilágyi György szerint normális országban a kormányfőnek le kellett volna váltania a minisztert és száműzni őt a közéletből.

Közölte, kezdeményezik, hogy az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel döntsön egy vizsgálóbizottság felállításáról a jövő heti rendkívüli ülésen.

Az LMP részéről Hadházy Ákos a Facebookon kommentálta a történteket

Azt írta, szerinte Kósa most tényleg nagy bajban van. Az őt „átverő” hölgy ugyanis szoros üzleti kapcsolatban áll Fiák Istvánnal. Azzal az emberrel, akitől

Kósa felesége 110 milliós ajándékot kapott akkor, amikor 6 millió forintért vehetett meg Fiák Istvántól.

„Fiák István lánya és másik cége KÖZÖS CÉGET BIRTOKOL (Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető kft) Szabó Gábornével (ő a “háztartásbeli ezermilliárdos csaló”) és Czakó Lászlóval is, akiről a nai Magyar Nemzetben kiderült, hogy Kósával milliárdos svájci közös ügyleteik lehettek” – írja Hadházy.

Szerinte „azt a gyanút, hogy itt egy Kósa körüli kiterjed pénzmosó hálózat is lehet, erősíti a cég negyedik tagjának személye, Orendi Mihály is. Van ugyanis egy AVE PRO Kft. nevű cég is a történetben, amelynek jelenleg Szima Gáborné az ügyvezetője. Az ő férje a DVSC vezére, főszponzora, ill. ő a „kaszinós Szima”.Az AVE PRO kapcsolódik az AVE Ásványvíz Kft.-hez (a DVSC fő támogatójához) több szálon is, pl. az AVE PRO Kft. tulajdonosa Meszesi János Zsolt egyben az AVE Ásványvíz Kft. vezetője is.”

Hadházy szerint a kapcsolat az, hogy az AVE PRO Kft.-ben 2012.12.24-ig tulajdonos volt az az Orendi Mihály, aki tulajdonosa és vezetője az Észak-Atlanti Kft.-nek. Ő egyébként korábban vezető volt a Debreceni Sportcentrum Kft.-ben is. Azt írja: „Kósa nagyon nagy bajban van – ez az egész nem tűnik másnak, int egy nagy pénzmosó hálózatnak. (Frissítés: az, hogy Szima Gáborné érintett lenne az ügyben , egyáltalán nem biztos, mivel Orendi jóval korábban “kiszállt” az Ave Pro Kft-ből. A Kósa körüli céghálózat rendkívül kiterjedt és természetesen véletlenül is oda lehet sodródni. Az viszont teljesen egyértelmű a fentiek alapján, hogy Kósa, Fiák, Szabóné, Orendi és Czakó közös cégben játszanak – mint mondtam, Kósa nagyon-nagyon nehéz helyzetben van.”

A korrupció miatt felfüggeszthetik Magyarország uniós szavazati jogát?

Megindítaná Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.

Ingeborg Graessle néppárti politikus percekkel ezelőtt kiadott jelentés-tervezetében úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a korrupció jelenlegi magas szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya jellemző a közpénzügyekre. Ami veszélyezteti az uniós támogatások elköltésének tisztaságát is. A költségvetési bizottság elnöke szerint ez az Európai Unióról szóló szerződés elveinek megsértése, ami indokolja az uniós atombombának tartott 7. cikkely szerinti eljárás megindítását. Ez pedig Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.

A Bizottság országspecifikus ajánlásai már korábban is felhívták a figyelmet a magyar államháztartás átláthatóságának javítására, továbbá a közbeszerzések követhetőségének megteremtésére, a korrupció ellenes fellépések szigorítására. Eddig nem sok sikerrel, ugyanis az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) 2013 – 2016 között 41 országos vizsgálatot végzett – a második legtöbb az unióban – a vizsgálatok 85 százalékát igazságügyi és pénzügyi ajánlások követték, amelyben megfogalmazták a tennivalókat. A magyar nemzeti hatóságok azonban ezeknek az ajánlásoknak csupán 33 százalékát vették figyelembe.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke szerint az is aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a közbeszerzési eljárások után odaítélt szerződések közel 40 százalékában csak egyetlen pályázó van – ami visszaélésekre ad lehetőséget – ez a legmagasabb arány az Unióban.

Ingeborg Graessle felhívja figyelmet arra is, hogy az uniós támogatások összege a magyar GDP 1.9- 4.4 százalékát teszi ki, tehát az állami beruházások több, mint felét európai forrásokból biztosítják. Ugyanakkor 2008 óta Magyarországon a korrupciós index 19 ponttal csökkent, így hazánk a legrosszabbul teljesítő tagállam. Ennek érzékeléséhez elég egyetlen újságot a kézbe venni, amely Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, Kósa Lajos és Orbán Viktor vejének gyors karrierjéről, továbbá Matolcsy György és családjának sikereiről számolnak be.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Ingeborg Graessle arra is felhívta a Bizottság figyelmét, hogy ösztönözze a tagállamokat az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, és amennyiben a tagállamok erre nem hajlandóak, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni.

A kormánymédia szerint nincs Kósa-ügy

Az agyonhallgatást választotta a kormánysajtó a tegnap kirobbant Kósa gate-ben: míg tegnap megpróbálták Simicska álhíreként beállítani a miniszter és a „csengeri háztartásbeli” ügyét, a fejlemények tükrében, amelyek rácáfoltak a „hamis dokumentumok” elméletre, inkább nem foglalkoztak tovább az üggyel.

Hétfőn reggel robbantotta a sztorit a Magyar Nemzet arról, hogy Kósa Lajost 1300 milliárd forint kezelésével akarta megbízni egy titokzatos örökösnő. Erre válaszul még délelőtt megszülettek az első cikkek a kormánypárti médiában arról, hogy hamis papírokkal vádolta Kósa Lajost a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet. A Pesti Srácok megírta, hogy a dokumentumot egy közismert szélhámosnő készítette, és ezt például az Origo is átvette azzal a címmel, hogy

Nagy bajban van Simicska: egy szélhámosnő álhírével hazudozik.

A kormánypárti értelmezésben egyszerűen arról van szó, hogy Simicska Lajos pénze fogytán van, és álhírekkel próbálja „a senki által sem vásárolt napilapját” eladni.

Megkérdőjelezték a lap által bemutatott közjegyzői dokumentum hitelességét: a Pesti Srácok megírta, hogy a csengeri nő közismert szélhámos, aki ellen nyomoztak is már, illetve, hogy a papírok hamisítványok, hiszen nem látható a dokumentum-töredéken Kósa Lajostól származó aláírás – közzé is tették a lap által közölt képet, hangsúlyozva, hogy nincs rajta bélyegző és aláírás.

„A Magyar Nemzet ma ledobta a Simicska-féle, ellenzéki oldalon várva-várt atombombát, ami végül egyszerű petárdának is gyengének bizonyult”

– összegezte a Pesti Srácok. Egy külön cikkben pedig azt fejtegették, hogy akkora összegről van szó, amiből már önmagában is az következik, hogy képtelenség az egész sztori, és csak le akarják járatni a minisztert:

„Forrásaink vagy nevetve, vagy hitetlenkedve, vagy a kamuproblémák miatt dühösen nyilatkoztak. Amúgy zavarkeltés az egész, mint arról nyilatkozott is a miniszter. Így is kezelendő, információink szerint egy ismert szélhámosnő kavarásáról van szó. Bár egyértelmű kamuról beszélhetünk, ennek ellenére mégis érdemes elfilozofálnunk a dolgon, olvasóink nagyobb örömére és szórakoztatására” – írták. Kósa Lajos is szélhámosságról beszélt az ügy kapcsán, viszont nem tagadta, hogy létezik ilyen dokumentum, és hogy kapcsolatba került volna az állítólag örökösnővel.

A Pesti Srácok által felvázolt narratívát aztán egy órán belül érvénytelenítette a Magyar Nemzet újabb cikke is: Íme a Kósa-iratokat hitelesítő pecsét és aláírás. Ebben arról írnak, hogy az Origo és a Pesti Srácok is beleesett a csapdába amikor azt hitték, nem tudják bizonyítani az állításukat a közjegyzői iratokról.

Erre aztán már sem a Pesti Srácok, sem az Origo nem reagált:

több mint egy nap elteltével sem születettek újabb cikkek Kósa-ügyben.

Hiába jelentkezett a Magyar Nemzet kedden újabb történetszállal, és hiába nyilatkozott azóta többször is Kósa csalás áldozataként tüntetve fel magát, ezekről a fejleményekről nem számolt be a kormánymédia.

A Magyar Idők is csak hétfő délután, és csak arról számolt be, hogy Kósa szerint mindez szélhámosság, és hogy az Origo úgy tudja, egy csaló hamisítványokkal támadja a minisztert – igaz, ennek az „információnak” a forrása, mint láttuk, valójában nem is az Origo, hanem a Pesti Srácok volt. A 888 egyáltalán nem foglalkozott a témával.

Miközben tehát a kormánykritikus sajtó kiemelt ügyként foglalkozik a Kósa-sztorival, a kormánypárti lapokban egyelőre egyetlen írást sem jelentettek meg március 14-én, Kósa Lajos születésnapján a témában. A címlapokat Ahmed H., a Békemenet, Hadházy szomszédja, Soros emberei és a „migránsok” uralják.

Az MTI a Magyar Nemzet cikkeit, illetve a máshol azóta megjelent fejleményeket nem szemlézte, csak Kósa Lajos nyilatkozatát adták ki hétfőn, kedden pedig az ellenzéki pártok közleményben kiadott reakciói vagy sajtótájékoztatón elhangzott kommentárjai kapcsán jelent meg a hírügynökségnél a téma.

Márki-Zay: Videófelvétel van arról, hogy iratokat vittek ki a hódmezővásárhelyi városházáról

0

Márki-Zay Péter sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen részeredményei vannak a Hódmezővásárhelyen a megválasztása előtti önkormányzati munka átvilágításának. A polgármester három visszaélésgyanús ügyről számolt be, illetve arról, hogy a megválasztása után iratokat vihettek ki az önkormányzattól. Ezekben egy helyi vállalkozó, Paragi István és az azóta elbocsátott aljegyző, Végh Ibolya érintett.

Márki-Zay azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy folyamatosan érkeznek az adatok hozzájuk, de már több olyan ügyre is bukkantak, amelyek aggályosnak tűnnek az elmúlt évekből.

Az első ilyen lakásértékesítésekkel kapcsolatos: Márki-Zay úgy foglalta össze, hogy az Andrássy út 28. alatt álló társasházat

Paragi István és tulajdonában álló az Építőmester Kft. felépítette, a lakások egy részét eladta az önkormányzatnak, majd visszavásárolta az önkormányzattól alacsonyabb áron

úgy, hogy az értékbecslést is egy olyan cég végezte, a Kupola 2000 Kft. amely az üzletemberé. A város korábbi, Márki-Zay által elbocsátott aljegyzője, Végh Ibolya és két gyereke is lakásokhoz jutott az ingatlanban, jelentős kedvezménnyel – mondta a polgármester, aki szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Mivel akár 40 százalék árengedménnyel kerülhetett ki önkormányzati lakások magánszemélyekhez, az önkormányzati vagyon sérült. Hogy ez a későbbiekben ne fordulhasson elő, Márki-Zay módosítaná az önkormányzati lakások értékesítésével kapcsolatos jelenleg hatályban lévő rendeletet.

A Kupola 2000 Kft. egy másik, a városi szemétszállítással kapcsolatos ügyben is érintett. A Köztisztasági Kft. 1,3 milliárd forint értékben szerzett be a cégtől kukásautókat és kukákat, miközben a cég ilyen profillal nem rendelkezett. Az üzleten a közvetítőként megbízott cég durván 300 millió forint nyereségre tett szert – hangzott el a sajtótájékoztatón. Ha közvetlenül szerezték volna be ezeket, akkor ennyit spórolhatott volna a város. Paragi az ügyletben érintett Köztisztasági Kft.-be is be akarta vásárolni magát, összeségében több mint 200 millió forinttal kevesebbet adva a cégért, mint amennyit ért, ami szintén fölveti a hűtlen kezelés gyanúját.

Közzétette: Márki-Zay Péter – 2018. március 14.

Márki-Zay emellett arról is beszélt, hogy két napja az Építőmester Kft. egyik volt munkatársa bejelentést tett náluk azzal, hogy látta, amint több teherautónyi iratot vuttek el Márki-Zay megválasztása után, de még a beiktatása előtt a városházáról Paragi István garázsába. A polgármester elmondta, hogy korábban is hallott már erről szóbeszédet, még a bejelentés előtt, de

az iratmozgatásnak semmi írásos nyoma nincsen az önkormányzatnál, holott az iratkezelési szabályzat ezt előírja.

Végh Ilona aljegyző azt állította, hogy semmi ilyesmi nem történt, csak az épületen belül mozgatták a dokumentumokat. A rendőrség a bejelentés alapján nem járhat el, ezért Márki-Zay arra kérte az érintetteket, az aljegyzőt és Paragi Istvánt, hogy nyilatkozzon az ügyben. Márki-Zay szerint a szemtanúk mellett még videófelvétel is bizonyítja, hogy kivittek iratokat a városházáról, tehát a gyanú megalapozott.

A Facebookon is élőben közvetített sajtótájékoztató ezután parttalan vitába fulladt a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjével, Szabó Bálinttal, aki a K’Art-ügyről akarta faggatni Márki-Zayt, míg a polgármester pedig Gyurcsány Ferenccel és Lázár Jánossal való kapcsolatáról kérdezte a jogászt. Végül már arról ment a vita, hogy Márki-Zay és Szabó Bálint ismerik-e egymást és találkoztak-e korábban. Márki-Zay, miután nem jutottak egyről a kettőre, egyszerűen otthagyta Szabó Bálintot, aki szerinte meg akarja zavarni az önkormányzatban folyó munkát.

A K’Art kifizetetlen alvállalkozóinak kártalanítását hétfőn kérte a hódmezővásárhelyi polgármestertől Szabó Bálint, és arra is választ vár, hogy támogatta-e Márki-Zay kampányát a felszámolás alatt álló cég vezetője. Lázár János még évekkel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet, így Márki-Zay szerint neki nincs oka belefolyni ebbe, cégek pedig nem támogatták, csak magánszemélyek.

DK-sok láncolták magukat az EMMI-hez

0

A minisztérium nem adja ki a tao papírokat.

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári, és Rónai Sándor, a párt dunakeszi képviselőjelöltje láncolta magát az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületéhet, mert az Emmi visszatartja a már jogerősen kiadásra ítélt felcsúti tao papírokat.

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a DK dunakeszi képviselőjelöltje az EMMI épületéhez láncolta magát,

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a DK dunakeszi képviselőjelöltje az EMMI épületéhez láncolta magát, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszatartja a már jogerősen kiadásra ítélt felcsúti TAO papírokat.

Közzétette: Demokratikus Koalíció – 2018. március 14.

Földi Judit azt mondta:

a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítványt be is perelték, 

mert nem tett eleget a közérdekű adatigénylésüknek. A pert megnyerték, a Kúria is kimondta, hogy a tao közpénz, mégsem kapták meg a kért adatokat.

Földi Judit arról is beszélt, hogy magától Mészáros Lőrinctől kapott egy levelet, amelyben azt írta, nincsenek nála a számlák és még másolatai sincsenek. Arra hivatkozott, hogy az Emmi bekérte a számlákat. Földi Judit azt mondta: három hónapja vizsgálják ezeket a minisztériumban, nem hajlandó addig elmenni onnan, amíg ki nem derült, mire költötték Felcsúton a 14 milliárd forintot.

A tao-ügyekről itt írtunk bővebben.

Eltompultunk, megcsömörlöttünk

Szinte naponta szembesül a közvélemény valamilyen újabb és újabb botránnyal. Egyik nap még a miniszterelnök barátjának hihetetlen gazdagodása a téma, másnap Orbán Viktor vejének cégügyeiről hallunk, harmadnap a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettesről derül ki, hogy dzsentri módon, helikopterről vadászik Svédországban, negyedik nap Kósa Lajos botránya borzolja a kedélyeket. 

Forrás: Facebook / Csepeli György

Ami a botrányokat illeti, Európában példátlan, ahogyan nálunk a legdurvább stiklik felett is szemet huny a közvélemény. Valójában nem verte ki a közvéleménynél a biztosítékot az sem, amikor kiderült, hogy a miniszterelnök veje nyerészkedett a közvilágítás sötét ügyeiben, amikor kiderült, hogy egy magas kapcsolatokkal bíró valóságos bűnszövetkezet képes megdézsmálni mind az önkormányzatok, mind az Unió kasszáját. A vadászszenvedélyéről elhíresült kereszténydemokrata pártelnök nehezen védhető, korrupció gyanús svédországi – szerinte „ajándékba kapott” – vadászatai is csak néhány napig szerepeltek a hírek elején, aztán Semjén Zsolt volt annyira pofátlan, hogy még Orbán-módra tréfálkozni is hajlandó volt. Valami olyasmit mondott, hogy ha sokat birizgálják ezt a témát, akkor még Bayer Zsoltot is meghívja majd a következő, hasonló „kirándulására”. Valójában önmagát jelentette fel ezzel, mert eszébe sem jut, hogy adott esetlen ekkora ajándékot nem fogadhat el, vagy ha igen, akkor adót is kellett volna fizetnie az „ajándék” után.

Aztán most itt van a csavaros eszű Kósa Lajos botránya. Előbb az a hír járta, hogy őt keresték meg az „örökösök”, aztán kiderült, hogy ő ajánlkozott a pénz befektetésére. Természetesen az első menetben az „anyját is letagadta”, aztán kiderült, hogy Kósa mama is kedvezményezettje néhány száz milliócskával a dolognak. Ember legyen a talpán, aki képes összehozni ennek a butácska ügynek a szálait, de akár mi is történt, a „Mr. 20 százalék” címmel emlegetett tárca nélküli miniszter tárcájában alighanem sok pénz landolhatott.

Teljesen igaza van Orbán Viktornak, amikor amellett kardoskodik, hogy nekünk semmi szükségünk nincs arra, hogy az Európai Unió korrupció ellenes ügyészsége jogot kapjon a magyarországi kutakodásra. Polt Péter még csak-csak elsimítja az ilyen ügyeket, bár a Kósa botrány még neki is nagy falat lehet.

Az európai gyakorlattól ez a hazai „botránytűrés” nagyon messze áll. Szlovákiában éppen most lehetünk tanúi egy komoly kormányválságnak, ami mögött vezető politikusok leleplezett maffiakapcsolatai állnak. Két miniszternek már vennie kellett a kalapját és bizony Fico széke is inog. De számos nyugat-európai példát is lehet említeni, ahol akár egy magán célra használt kormánygép, vagy egy feleség nyaralása körüli botrány is elegendő indok lehetett politikusok bukásához.

Ahol nem működik a gyűlöletkeltés, a politikai hisztéria mámora, ott sokkal érzékenyebb a közvélemény a botrányokra – véli Csepeli György szociálpszichológus professzor, az ELTE professzor emeritusa.  – Éppen a szlovák kormány reakciója igazolja ezt: a szorult helyzetbe került miniszterelnök azonnal megpróbálta előhúzni Sorost és a nemzetközi összeesküvés kártyáját.

Eszerint a „magyar módszer” alkalmas lehet az állami korrupció fedezésére?

A botrányokkal kapcsolatos hazai visszhangok , és az ügyek „következményei”  még alighanem komoly tudományos kutatásokra lesznek érdemesek. A történtek hátterében, úgy vélem, a kollektív tudat bezárkózása áll, ami olyan speciálisan magyar jelenség, amire nagyon kevés példát találhatunk a világban. Annak idején ezt a jelenséget már Bibó István is leírta.

Lehet e mögött a társadalom beletörődése is?

Ez is egy sajátos magyarázat, amelyet a szociálpszichológia eltompulásnak vagy köznapibb nyelven csömörnek nevez. Ez az állapot az, amikor a közvélemény már eltompul a visszaélések kiváltotta „fájdalom ingerekre”, és a helyüket elfoglalja az „öröm”.

Örömöt említett?

Igen. Mert egyfajta társadalmi örömet vált ki az emberekben az összetartozás, a közös gyűlölködés tudata. Erre talán éppen a Semjén-ügy lehet a legjobb példa. Egy tisztességes, keresztény érzelmű emberből normális körülmények között felháborodást váltana ki egy ilyen botrányos urizálás, hangosan követelnék a tömegek eltávolítását a hatalomból, ehelyett a magyar katolikus egyház feje a vállát lapogatja, ha találkoznak. Úgy látszik, megrendíthetetlen a magyar embereknek a kormány politikusaiba vetett hite. Olyan ez a vak hit, mint amikor a németek még akkor is reménykedtek a csodafegyverben, amikor az oroszok már az utcájukban voltak.

Csepeli professzor meggyőződése, hogy ebből a kóros állapotból előbb-utóbb kigyógyul majd a társadalom. Törvényszerű, hogy legyen felébredés, ha nem is ma, és nem is holnap, ám ehhez, meglátása szerint, a fiatal értelmiség fellépésére is szükség lesz. Talán ők azok, akik kevésbé fogékonyak a butításra és akkor egészen biztosan összeomlik majd az emberek eltompítására alapozott politika. Akkor reménykedhetünk majd abban is, hogy helyreállhat a társadalom botrányokra érzékeny immunrendszere.

Kósa-dosszié: szál a Czeglédy-ügyhöz?

Kósa Lajos rejtélyes 1300 milliárdjának ügyében is feltűnt Fiák István, akinek szerepe van az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba szombathelyi képviselő ügyében. A 6,3 milliárdos csalási gyanú árnyékában már szóba került: a diákszövetkezetben is érdekelt Fiák konkurense, Czeglédy piacát akarja megszerezni.

A 800 milliós ajándékozási szerződéssel bonyolódó Kósa Lajos-ügy lehetséges szálai egyre messzebbre vezet(het)nek. A történetben felbukkant Fiák István ügyvéd is. Mint arról a Cívishír ír, az 1300 milliárdos (vagy ki tudja, mekkora összegű) kalandos történetnek debreceni szála is van.

Eszerint az először „német örökösnő”, majd „csengeri háztartásbeli” – azóta már kiderült, hogy neve Szabó Gáborné – a többségi tulajdonosa a 2012-ben megalapított Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft-nek. A cég ügyvezetője 2014-től, majd kisebbségi tulajdonosa Orendi Mihály, aki a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezetője (elnöke pedig Kósa). Egyébként mindketten tagjai, Orendi egyenesen alelnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Az olimpián együtt is szurkoltak.

Balról a második Fiák István, mellette Kósa Lajos, a jobb oldalon Orendi Mihály.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A társaság tulajdonosa továbbá a Fiák István

tulajdonában álló Kis Hal (sic!) Befektetési és Tanácsadó Kft. A Szabóné-féle társaság székhelye pedig a debreceni sportuszoda címén van.

Ahogyan a civishir.hu fogalmaz, a „háztartásbeli” hölgy cégének nem volt árbevétele, „de Fiákék feltűnése után anyagi helyzete stabilizálódott”.

Vagyis

Kósa bizalmi-baráti köre immáron három-négy éve egy cégben van az általa kedden még egyszerűen csalónak nevezett Szabó Gábornéval.

És amely társaságnak ráadásul a város sportuszodájában van a székhelye (Kósa 2014-ig Debrecen polgármestere volt).

Fiák István és a Kósa-család kapcsolata zűrös ügyekben nem most került felszínre. Az ügyvéd nemrégiben jutányos áron, 6 millió forintért adott el egy több, mint százmilliós vagyonú céget Kósa feleségének, amely aztán a politikus édesanyjánál kötött ki. Fiák közreműködésével vette meg korábban szintén Kósa édesanyja egy sertéstelep felét.

Az ebben a történetben feltűnt Fiák István az ország másik végében már jó ideje egyik fontos ügy komoly szereplője. A szombathelyi önkormányzati képviselő és ügyvéd, Czeglédy Csaba elleni büntetőügye (6,3 milliárdos költségvetési csalás gyanújával) egyik mellékszála Fiák Istváné. Ő az, aki a diákszövetkezetet vezető Czeglédy kapcsán folyamatosan „több ezer” károsultról beszélt (azóta sok pert elvesztett emiatt), de idő közben kiderült, nem pártatlan az ügyben, mert Czeglédy konkurenseként ugyancsak az iskolaszövetkezeti piacon érdekelt. Vagyis Czeglédy eltűnése a színről nem érdekével ellentétes.

A Közérdekû Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége megalakulásakor Kósa Lajos és Fiák István (j), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A sokoldalú Fiák nem csak a diákszövetkezetek piacán érdekelt, hanem a nemrégiben létrejött nyugdíjas-szövetkezeti ágazatban is azonnal lehetőséget látott. Kósával itt is vállvetve együtt küzdenek.

A DK és Gyurcsány Ferenc jogi képviselőjeként többször fellépő Czeglédy ügye – talán nem teljesen függetlenül Kósa parlamenti képviselő mivoltától – annyira fontos lett, hogy a büntetőper befejeződése előtt az állítólagos kár összegének soron kívüli kifizetéséről döntött a kormány.

Egyébként ma van Kósa Lajos születésnapja.

A Fidesz megtanulta a technikát

0

„Magyarországot senki nem vádolta meg azzal, hogy diktatúra lenne, ugyanakkor már nem demokrácia, és Lengyelország is gyorsan halad a magyar úton” – szögezi le R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politikatudományi professzora. A Budapest Beacon-nak adott interjújában rámutat: a választások ténye sem mond ennek ellent, hiszen „talán Észak-Korea kivételével minden országban vannak választások”. A magyar és a lengyel „puha – egészen vagy félig – tekintélyelvű” kormány jelenti a legnagyobb veszélyt az EU-ra, amelynek – ha akarná – lenne eszköze fellépni velük szemben.

„A civilek megfojtásával és a választási rendszer manipulálásával a kormányok olyan környezetet képesek kialakítani, amelyben közel nulla az esélye annak, hogy elveszítik a választásokat” – szögezte le Kelemen.

A magyarországi választás többnyire szabad, ugyanakkor határozottan tisztességtelen,

köszönhetően a média túlnyomó többsége feletti kormányellenőrzésnek – fejtette ki az interjúban.

Kelemen szerint a taktika az, hogy a menekültkérdéssel és az antiszemitizmus látszatával elvonják a figyelmet a kormány számára fontosabb dolgokról. Tágabban értelmezve a céljuk a jogállamiság elleni támadások elfedése. Miközben az embereket sokkolják a migránsügyekkel, a háttérben konszolidálják a rezsimet, s ez sokkal keményebb történet. Két különböző dologról van szó – figyelmeztet a professzor, emlékeztetve arra, hogy a Soros-ellenes kampány Magyarországon (és a holokauszt-tagadó törvény Lengyelországban) eltér a szokásos szélsőjobboldali antiszemitizmustól.

Megtanulták a technikát: semmint nem mondanak direktben, de a retorika és a kampány egyértelmű, miközben tagadhatják az antiszemitizmus vádját.

Mindez figyelemelterelés, „a szabad, plurális média elleni támadástól, a hatalom konszolidálásától, az igazságszolgáltatás átvételétől, a civilek elleni támadásoktól tereli el a figyelmet”. Kelemen arra is kitér, hogy az igazságszolgáltatás megszállásával megállíthatatlanná vált a választási rendszer átalakítása.

„Menet közben pedig konszolidálják a hibrid, félig tekintélyelvű rezsimet, megszállják az igazságszolgáltatást, ami sokkal fontosabb számukra a demokrácia felforgatása miatt”.

Kelemen az interjúban hosszan beszél arról is, hogy az Európai Unió is felléphetne Magyarország (és Lengyelország) ellen, hiszen az EU gerincét a jogrendszere adja, s ezek a rezsimek a jogrend elleni kihívásaikkal az uniós jog elsőbbsége ellen is fellépnek, s ezáltal igazi veszélyt jelentenek az egész rendszer működésére.

Az EU, ha akarna képes lenne fellépni ez ellen, de nem teszi, és ebben az amerikai professzor az Európai Néppártot és az Európai Tanácsot teszi felelőssé.

Az előbbinek szüksége van ugyanis a Fidesz szavazatira, az utóbbiban pedig a többi tagország vezetői nem emelik fel szavukat a magyar és a lengyel folyamatok ellen, nem védik meg a maguk által is vallott értékeket.

És hogy mi lenne a teendő? Kelemen szerint az Európai Néppártnak el kellene távolítania a soraiból a Fideszt, el kellene azt ítélnie amiatt, hogy tekintélyelvű uralom irányába vitte el az országot, amelynek nincs helye Európában. Az Európai Tanács tagjainak fel kellene szólítaniuk a két tagországot, hogy térjen vissza a demokrácia és a jogrend alapjaihoz. Emellett – véli az amerikai professzor – el kellene zárni az uniós pénzcsapot – erre már most is elegendő indok lenne., hiszen ezek a kormányok „elképesztő mértékben függnek” ezektől a pénzektől.

Hungary by now is no longer a democracy, says Rutgers’ R. Daniel Kelemen

Nem ez az első eset egyébként, amikor az amerikai professzor felemeli a szavát Magyarországot érintő ügyekben. Például egyike volt annak a száz tudósnak, akik tavaly tavasszal nyílt levélben emelték fel a szavukat a CEU-ügy miatt, annak már a kezdetekor. A nyílt levélben a többi között leszögezték: „Az utóbbi napokban megdöbbentett minket az a beterjesztett törvényjavaslat, amely bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU). Bár a szabályok általános érvényűek, egyes rendelkezések kizárólag egyetlen intézményt érintenek az országban. Ezzel a fortéllyal senkit nem lehet becsapni”.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK