A szombati tüntetés legnagyobb vesztese nem Orbán Viktor, az ő helyzete a megjelentek körében ennél rosszabb már nem lehet. A múlt hét szombaton még hezitáló tömeg egyértelmű ítéletet mondott a parlamenti ellenzék felett: ti senkik vagytok! Helyettetek mi vagyunk az ellenzék!
Első etap: a gyülekezés. Egymást vizsgáló, a felismerés örömét kereső, kissé elveszett tömeg, ami érzékelhetően kudarcként élte meg a közepesnél is kisebb méretű sokaságot. Persze sok fiatal és sok idős jelent meg, de az egésznek volt egyfajta ismerős jellege: ez már „megint olyan tüntetés, amelyen voltam már” – érzés. Sokkal homogénebb gyülekezet jött össze ugyanis mint 1 héttel korábban.
Egy tömeg hasonló módon jellemezhető, mint egy hagyma. Különböző rétegei vannak: a legbelső magtól a legkülső peremig. A választói magatartás elméletben használt mag, gyűrű, perem fogalmakat kölcsönözve, a Kossuth téren a tiltakozók magja jelent meg. Azok, akik általában járni szoktak a tiltakozásokra, vagy legalábbis már többször voltak ilyen akción.
Második etap: vonulás. A tömeg még inkább elmagányosodott, legalábbis a vonulás elején mindenképpen. Csenevész, erőtlen Orbán takarodj!, egy-egy Viktátor!, de inkább beszélgető emberek, akik a lelkük mélyén siratták az egy héttel ezelőtt elmulasztott lehetőségeket.
A helyzet valahol az Andrássy út torkolatánál változott meg. Önmagában, a múlt hét kiindulópontjának látványa elkezdte lelkesíteni a tömeget, ráadásul egyre többen csatlakoztak a menethez, és turisták sokasága kezdte el fényképezni a tömeget. Valaki mellettem eleresztett egy poént – jelzem, hogy ez volt az első, amit a Kossuth tértől odáig hallottam – „Bazári majmok lettünk. Akár belépti díjat is szedhetnénk!”. Az elárvult tömeg, mintha ekkor talált volna önmagára. Újra megjött a hangja, a humora, és ismét megérezte önnön fontosságát. Az emberek ismét felfedezték egymást. Magányos sétálókból közösséget építő sokaság lett pillanatok alatt. A mag tiltakozók mellé a gyűrű is felsorakozott.
Mire a Szabad sajtó útjához értünk, egy önmagát erősnek, lelkesnek és kitartónak tűnő tömeg képét mutatta az emberáradat. És várakozót: mi lesz most? Mit kapunk? Miért is vagyunk itt? Mi lesz a jövő? Talán, ezek voltak azok a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatták az embereket.
Harmadik etap: a beszédek első fele. Kevés dolog van, ami egy óriási – addigra a sokaság tényleg óriásivá növekedett, a mag, a gyűrű és a nézelődő, ad hoc perem tiltakozók (akár egyszerű bulizók) is jelen voltak – tömeg lelkesedését képes teljesen lerohasztani. Ezek – sorrendben –, ha kevesen vannak, ha rossz a hangosítás és ha rosszak a beszédek. Ebből az utolsó kettő tökéletesen működött. A tömeg kiábrándultsága és csalódottsága kézzel fogható volt.
A szervezők másodjára is elkövették ugyanazokat a hibákat, mint amiket a Kossuth téren egyszer már sikerült. Ritka rossz beszédek sora követte egymást, gyatra hangosítás mellett.
Negyedik etap: beszédek második fele. Gyetvai Viktor és mindenek előtt Márki-Zay Péter mentette meg a tüntetést a teljes kudarctól, a súlyos és beláthatatlan károkat okozó arcvesztéstől. A tömeg fentebb jelzett legfontosabb dilemmájára, a miértre és a hogyan továbbra ugyanis a beszédek többsége nem tudott kézzel fogható választ adni. Az emberek mégis ezt várták: az azonnali megoldás ígéretét. Minden tömeg a „most”, a jelen pillanatában él. Olyan, mint egy mikroorganizmus: addig létezik, amíg táplálják. A táplálék pedig önmagából és a szónokokból ered. A több tízezres tömeg várta, hogy végre vezessék. Megmondják nekik, mi a cél, és ezért mit kell tennie. Szó sem volt már újraszámlálásról, szó sem volt már tömeges csalásokról, ezen túllépett az idő. Ahogy az ellenzéken is.
A szombati tüntetés legnagyobb vesztese nem Orbán Viktor, az ő helyzete a megjelentek körében ennél rosszabb már nem lehet. A múlt hét szombaton még hezitáló tömeg egyértelmű ítéletet mondott a parlamenti ellenzék felett: ti senkik vagytok! Helyettetek mi vagyunk az ellenzék! Túlléptünk rajtatok, mert 1 hét alatt sem értettétek meg a kívánságunkat: nincs LMP, nincs Jobbik, pláne nincs DK és MSZP. Kizárólag Orbán ellenzéke van. Márki-Zay megértette ezt az üzenetet. Nem állítom, hogy szánt szándékkal, de 2018. április 21-én ő volt a tömeg éltetője, vezetője, egyfajta instant népvezér. Lehet, hogy egy közepes város (ideiglenes) polgármestere nem tud ennek a feladatnak hosszú távon eleget tenni, és ő is Pukli István (tegye fel a kezét, aki emlékszik még rá) sorsára jut, de szombat este a nép őt akarta, ő pedig a tömeget. A jövőt meg majd május 8-án meglátjuk. Ha más nem, a parlamentben Orbán Viktor első megszólalásakor.
Délelőtti extra szemlénkben már megmutattuk, mit írt a kormánymédia a tegnapi tömegtüntetésről, de szokásunk szerint azt is megnéztük, mi minden mást találni még az alternatív valóságban.
Hatalmas „oknyomozás” az Origónál: Facebook-kommentekből írtak „cikket”
„Az LMP tárgyalni hívta az ellenzéki pártokat, erre a Facebook-on elszabadultak az indulatok, sokszor egészen szélsőséges trágárságokkal: a legtöbben új ellenzéket követelnek, és arra kérik a politikusokat, adják vissza a mandátumukat. Jelen állás szerint Gulyás Márton, Soros-aktivista szája íze szerint alakulnak a dolgok, az ellenzékváltás újabb lépcsőfokhoz érkezett. (…)
Mivel Hadházy Ákos lemondásával egyetlen vezetője maradt az LMP-nek, Szél Bernadettre hárult a kellemetlen feladat, hogy a párt legújabb tárgyalósdi ötletet valamiképpen kommunikálja. Közösségi oldalán megpróbálta, a reakciókból ítélve sikertelenül. Ugyanis a felhergelt emberek mindent elsöprő lendülettel kezdtek el új ellenzéket követelni, és kezdték el ütni nemcsak az egykori zöldpártot, hanem a komplett, hagyományos ellenzéket. Az egyik kommentelő haszonlesőnek nevezi az ellenzéki pártokat, akik a választás után nagyon megszerették egymást. (…)
Innentől viszont eljött a soha senki által meg nem választott Gulyás Márton ideje, egyre többen követelik, az ellenzéki politikusok adják vissza a mandátumokat.”
A 888 szerint fontos beszámolni egy stockholmi bűncselekményről
„Csütörtök este támadtak rá ok nélkül egy hazafelé tartó nőre Stockholm egyik metróállomásán. A nőt jelenleg is kórházban ápolják, ugyanis súlyos sérüléseket szenvedett. (…)
„Épp arra várt, hogy megjöjjön a metrókocsi, mikor megtámadta egy csoport. Több mint egy tucat ember ütötte-rúgta az áldozatot minden ok nélkül” – mondta a szóvivő.”
A Magyar Idők szerint az MNB-n nem múlik az innováció
„Már most tisztán látszik, hogy a technológiai fejlődés alapjaiban alakítja át pénzpiacokat, a bankoknak meg kell változtatniuk üzleti modelljüket, teljesen új alapokra kerül a verseny. A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a hazai felügyelet irányító szerepet kíván betölteni, akár a fejlődés elősegítéséhez szükséges törvénymódosítások érdekében is kész közbenjárni.”
És végül döbbenetes dráma a Ripostban
„A Nagy Duett második élő adása előtt nincs könnyű helyzetben Csobot Adél és duettpartnere, Rózsa György.
A 70 éves magyar műsorvezető egy légkondi miatt járt pórul: teljesen berekedt és nem is nagyon tud beszélni.
Vajon így is vállalják a vasárnap esti élő adást?
„Gyuri légkondicionált öltözőben aludt. Elfelejtette, hogy ez nagyon rossz hatással van az ő szervezetére” – mondta el Adél, aki mindenkit megnyugtatott, színpadra fognak állni.
„A mai hatalom nem kedveli a szókimondó humort, ha teheti, még a civil megszólalásokat is elfojtja!”- nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Sas József, aki egyszer ugyan már visszavonult, de újra színpadra lépett. A színművész szerint minden hatalom fél attól, ha kiröhögik, a mai viszont bezáratta a Mikroszkópot, s a kabarénak azóta sincs saját színháza. Sas József „jóváhagyta” az alábbi interjút, de többször félbe akarta azt szakítani.
Bár nem látszik rajtad, nyolcvan éves leszel januárban, azt tervezted, hogy visszavonulsz. Pihenéssel töltöd már az idődet?
Majd a szervezetem fogja eldönteni, hogy visszavonulok, vagy sem. Egyelőre azonban sehogy sem pihenek. Arra ráérek majd, ha megöregedtem. Tavasszal van még négy előadásom a Fészekben, illetve rábeszéltek egy ötödikre is. Alig hirdették meg, máris minden jegy elfogyott. Ilyen körülmények között nem tudok lazítani. Ha jó idő van, mint most, akkor kiülök a kertembe, napozok, olvasgatok, szinte észre sem veszem, hogy közben fejben csiszolgatom a következő előadást. Tudod, hogy a kabaré soha sincs kész, a napi aktualitásoknak megfelelően állandóan frissíteni kell, naprakészen kell tartani. Márpedig naponta történnek újabb dolgok.
Szóval dolgozol, de mi pihentet igazán?
A kert, a zene, irodalom. Az újság időnként már fáraszt, azt csak mértékkel fogyasztom. Ugyanis ma már jobban vigyázok magamra, az előadásokat is délutánra hirdettük, nehezen bírnám már az éjszakába nyúló produkciókat. Fáraszt, de kérlek, ne mondd el senkinek, már az időjárás is megvisel néha, nehezen bírom a frontokat, s persze megkínoz a nagy időjárás változás, és tavaszi viharok is. A társadalmi feszültségek nemkülönben. De sajnos teljesen nem tudok kiszállni a napi dolgokból, mert amint megpróbálom, azonnal súlyos elvonási tüneteim vannak. Úgyhogy örülnék, ha most te is békén hagynál!
Nemrég azt nyilatkoztad, hogy a politikai kabarénak vége, helyébe lép a dumaszínház, vagyis a stand up. Ehhez képest alig lehet jegyet kapni a Sasfészek produkcióra. Lehet, hogy tévedtél?
A dumaszínháznak megvan a maga helye. Ez a felgyorsult világnak egy villámgyors műfaja. Van, aki olyan szinten csinálja, hogy eláll a szavam. Hihetetlen reflex és agy kell hozzá. Felkészültség és bátorság, amilyen a ma született srácokban szerencsére megvan! A Bödöcs egyszerűen remek, úgy ahogy van, de a többiek is nagyon jók. Ha lenne még Mikroszkóp, ott lenne a helyük. De a színházat 2012-ben jogutód nélkül megszüntették, pedig kabarészínház mindig létezett, mert volt, és ma is van rá igény. Néha még engem is meglep, hogy már hetedik éve színházat csinálunk a Fészek Klubban. Beregi Petivel, akinek zseniális magánszámai vannak, meg a Baranyi Lacival. De két tehetséges fiatal is elejétől ott van velünk, Varga, meg Aradi! És persze ott vannak a lányok: Ress Hajnalka és Plasztán Anett. Az első évben a jelenleginél több eladást tartottunk, teltház volt akkor is, és az van ma is. Igaz, mostanában már legfeljebb néhány előadást vállalok.
Ha szerinted is a stand up a fiatal generáció műfaja, akkor mitől vagytok ti is népszerűek? Az idősebb korosztály tart veletek?
Ők is, de jönnek fiatalok is. Mi már a Mikroszkóp Színpadon ráéreztünk arra, hogy az embereket érdekli, mi történik az országban, s szívesen nevetnek önmagukon, és persze a napi politikán is. A kritikus hangot megtartottuk – de nem ökölbe szorított kézzel rontunk a közéletre – mindezt megkaphatják nálunk ma is, a Sasfészek kabaréban. A nevetés és a röhögés között mindig ott van a véleményünk. Azt tapasztalom, hogy ha a tíz-, vagy 15 évvel ezelőtti műsorokat leadják a tv-ben, azoknak még ma is van aktualitása. Csak a neveket kellene kicserélni. Szinetár Miklós egyszer azt mondta, hogy produkcióink az ország történetét, társadalmi viszonyait mutatják be – a humoron keresztül. Aki tehát meg akarja ismerni az elmúlt évtizedeket, akkor nézze meg a Mikroszkóp Kabarékat. Felszabadít, ha kiröhögjük magunkat.
Ehhez képest – mint mondtad – a Mikroszkóp Színházat 2012-ben jogutód nélkül megszüntették. Hiányzik, de mégsincs?
Néha azt érzem, hogy ez a színház még ma is létezik. Társulata, az egykori kabarészínészek még ma is élnek. Igaz, a többségének nincs állása.
Az átkosban volt állásuk, mert akkor még engedték a kabarét?
Úgy tűnik! Ma már kevesen tudják, hogy a Mikroszkópból Komlós János csinált egy gondolatgazdag színházat, ő volt a védőernyő, mert őt engedték.
Mármint az akkori hatalom…
Persze. 1967-et írtunk, Komlós után jött Marton Frici, aki minden tehetséget felkarolt, segített, megvédett, mert erre is szükség volt akkoriban is. Aki humorral foglalkozott, nagyon sokat köszönhetett neki. Fellépett a színházban a legendás Hofi Géza, Markos – Nádas! Nem sorolom, megtalálod a neveket a lexikonban, kérlek, ne hagyj ki senkit, nekem időnként már lyukas az agyam.
S persze téged is Marton fedezett fel, s lett is belőled színházigazgató. A rendszerváltás éveiben vagyunk…
Valóban, 1985-től én vettem át a kabarét, s igyekeztünk a nehezen kivívott kritikus-nevettetés műfaját tovább vinni. Hidd el, akkor sem volt könnyű, a hatalom soha sem szerette, ha kinevetik.
Mintha azt éreznéd, hogy ti nem voltatok olyan bátrak, mint a standupos srácok..
Bátrak voltunk mi is, de más idők voltak, mások voltunk mi is. Ne felejtsd el, hogy mi másféle diktatúrában éltünk. A mai fiatalok azért felszabadultak, mert ők úgy érzik, hogy valódi demokráciában születtek, ebben a tudatban élnek! Ők már felszabadultabbak, néha kegyetlenül kemények is. A mi életünket meghatározta a három „T”, tehát a „támogatott”, a „tűrt”, és a „tiltott”. De ne hidd, hogy ez ma nem így van, csak ezek a fiúk már másképp mernek a dolgokhoz hozzáállni. Pedig a mai „elvtársak” is ugyanúgy viselkednek, mint a régiek. Sőt!… a régiek egy klottgatyában mentek nyugdíjba, ezek meg…(legyint)
Szerinted erre a bátorságra vevő a mai közönség, amely nemrég ismét vállára vette a korruptnak látszó hatalmat?
Azt tudom, hogy a kabaréhoz kell a bátorság is, de az önmagában kevés. Kell hozzá humor is. Kell hozzá olyan képesség, amely úgy mutatja meg a lényeget, hogy a közönség röhögjön rajta. Belül meg sírjon. Ez nem könnyű műfaj, de a fiatalok között sok a tehetséges ember, színháza viszont ma már nincs a kabarénak. A hatalomnak nincs rá igénye.
A közönség akar még röhögni a mai politikán?
Persze, hogy akar! De hagyj engem békén, menj ki az utcára, hallgasd meg a tüntetéseken felszólalókat! Aztán megtudod, hogy milyen hangulatban van Magyarország. Ne engem, az embereket kérdezgesd!
Te érzékeled, hogy milyen hangulatban van a közönség?
Igen, ma Magyarországon vegyes a hangulat. Van, aki nagyon jól érzi magát, boldog. Sokan viszont cefetül érzik magukat, mert nem arra számítottak, ami ma van. Hallgasd meg az embereket a villamoson, a közértben, a piacon, vagy a kocsmában. Ott elmondják az igazat. Azt is elmondják, ha kapnak tízezer forintos Erzsike utalványt, de azt is, hogy ez mire elég. Aki pedig ennél is szabadabban mer gondolkodni, annak a feje felett jól láthatóan gyülekeznek a felhők.
A legnagyobb bajnak azt érzem, hogy ma ez az ország ketté van szakítva. Még emlékszem, a miniszterelnök tíz évvel ezelőtt elhangzott beszédére, amikor a polgári köröket figyelmeztette: „majd szólok, ha mozdulni kell!” Akkoriban kérdeztem a nézőket, hogy ők tudják-e, ki ellen akar mozdítani a miniszterelnök. Valaki bekiabálta, hogy „egymás ellen!
Mára be is igazolódott, – hogy olyan mélyre ásták az árkokat, hogy azt az unokáink sem fogják tudni betemetni!
De ugye ezen nem röhögött a közönség?
Nem röhögött, persze, hogy nem! Engem viszont most felkavar! Mondd, minek vettél rá, hogy dumáljak neked, jobb lett volna, ha pihenni hagyod az öreg színészt.
Talán, mert van igény az emberekben, hogy meghallgassák a véleményedet?
Természetesen, de mi a színpadon minden este mondjuk a magunkét! Tudnod kell, hogy a régen rögzített Mikroszkópos műsoraink ma is a legnézettebb produkciók közé tartoznak. Még az ismétlések is hatalmas sikerrel mennek. Kár, hogy a felvételek egy része nem kerülhet adásba, mert azok a Vajna-féle TV 2-nél vannak.
Szóval az emberek vevők arra, hogy a kabaré a kormányt fricskázza?
Dehogy fricskázzuk, esténként mondjuk a magunkét. A korrupció, a lopás, a csalás, a visszaélés, a családi gazdagodás és az emberi butaság ellen! A mai hatalom nem kedveli a szókimondó humort, hiszen még a civil megszólalásokat is elfojtja, ha teheti. Ma a kabarénak ugyan nincs színháza, de mégis működik. Ha nem a színpadon, akkor az utcán. De az már nem is kabaré!
És láss csodát: négy nappal később a hatalom meghátrált. Leváltották az állami televízió vezérigazgatóját, az akkori és ottani médiatanács elnökét és azt a négy szerkesztőt, akiket név szerint vontak felelősségre a tüntetők. Feloldották a B92-es rádió tilalmát, szabadon bocsátották a letartóztatottakat. A háborút azonban nem állították meg. Az már ott volt a fejekben.
Majd három évtizeddel ezelőtt történt a forrongó Szerbiában, 1991. március 9-én. Azóta ez a dátum a jelképe a mindenkori ellenzéki tüntetéseknek.
A helyzet a következő volt: Slobodan Milošević elnök átvedlett kommunista pártja (szocialista, ma is létezik, a jelenlegi kormánykoalíció tagja) éppen az ország szétverésével és a fegyveres harcol felkészítésével volt elfoglalva. A média (állami tévé, rádió) a teljes ellenőrzése alatt. A pártközpontból érkeznek a napi utasítások, kiket kell aznap gyűlölni. Akkor és ott nagyobb volt a választék: Soros helyett ott voltak az usztasa horvátok, a „rajtunk” élősködő szlovénok, de már készülődhettek bűnbaknak az addig csak bosnyákoknak nevezett gaz muszlimok (a migráncsok délszláv elődei).
A szerbiai ellenzék, amelynek kisebbik részét képezték a városi liberális fiatalok és a jóval nagyobbikat az árpádsávos zászló helyett csetnik szimbólumokat viselő torzonborz „forradalmárok”, jobbról igyekezték megdönteni a kommunisták/szocialisták hatalmát. Ez nagyon nehezen ment, hiszen komoly fantázia kellett volna ahhoz, hogy túlszárnyalják az állandósult háborús gyűlöletkeltést. Nem is tudták.
Vuk Drašković, az ellenzék jobboldali vezére tüntetést hívott össze Belgrád egyik legkedveltebb terére, a Köztársaság térre, a fiatalok kedvenc találkozóhelyére. Özönlött a tömeg, a hatalom idegeskedett és ebbéli kapkodásában könnygázzal várta a tüntetőket. Elszabadult a pokol.
Draškovićék azonban tántoríthatatlanok voltak. A térre néző Népszínház erkélyéről hangosbeszélőkkel buzdították a tömeget. A népharag tárgyává hamarosan a Belgrádi Televízió vezetősége vált. A kiváltó ok: egy kommentár, amelyben az egyik szerkesztő Tuđman horvát elnök és az usztasák (az akkori és ottani Sorosok) zsoldosának nevezte az ellenzéki Drašković-féle pártot (egyébként: Szerb Megújhódási Mozgalom).
Amikor a hangulat elérte a tetőfokát, Drašković kiadta az ukázt: Menjünk lerombolni a Bastille-t. Ebben az esetben a Belgrádi Televízió közelben levő épületét. Egyébként a rendőrség korábban leállította, később pedig letiltotta a B92 nevű ellenzéki rádió (vesd össze: Klubrádió) élő közvetítését.
Több órás zavargás következett. Természetesen a tüntetők nem jutottak be a rezsim agyközpontjába, mert ezt a rendőrség a körömszakadtáig védte. Később Milošević követelésére a vezérkari főnök harckocsikat vezényelt Belgrád utcáira. Két halálos áldozata volt a napnak: egy tüntető és egy rendőr. Több mint száz sebesült. Sokak szerint ez volt az utolsó alkalom, hogy megállítsák a háborúra készülő diktátort.
Viszont a történések utórezgései is tanulságosak. Egy napra rá fellázadt a belgrádi egyetemi város, a városrészt a rendőrség körül zárta. Ezzel párhuzamosan a kormánypárt ellentüntetést (békemenetet) szervezett, ahol az odautaztatott főleg idősebb korú honpolgárokat arra buzdították, hogy „takarítsák el az usztasákat” vagyis az egyetemistákat.
A szerb bársonyforradalom azonban nem ért véget: az egyetemisták nem adták fel. És láss csodát: négy nappal később a hatalom meghátrált. Leváltották az állami televízió vezérigazgatóját, az akkori és ottani médiatanács elnökét és azt a négy szerkesztőt, akiket név szerint vontak felelősségre a tüntetők. Feloldották a B92-es rádió tilalmát, szabadon bocsátották a letartóztatottakat.
A háborút azonban nem állították meg. Az már ott volt a fejekben.
Az alternatív valóságban „természetesen” nem arról volt szó, hogy újból hatalmas tömeg tüntetett a kormány ellen a demokráciáért és a sajtószabadságért, inkább személyeskedő támadásokat intéztek a szónokok ellen, és kétségbeesetten mantrázzák, hogy Soros György áll a tüntetések mögött. Képeket pedig, ha egyáltalán közöltek, csak olyanokat, amelyeken véletlenül sem látszik, mennyien voltak (a hirado.hu kivételével).
Origo: Gyalázkodásba és nevetségességbe torkollott Sorosék tüntikéje
„Szépen felmondták Soros György iránymutatásait a gyűlölködésbe és nevetségességbe fulladó ellenzéki tüntetés szónokai szombat este. Az amerikai tőzsdespekuláns hazai zsoldosai továbbra sem tudják elfogadni a választási vereséget. A műsor csúcspontján egy nő énekelt is a színpadon, igaz, ettől egy másik szónok, Erzsi macska gazdájának cicája egészen az Osztyapenkóig szaladhatott. Más felszólaló pedig kiadta a jelszót, ki a nép ellenségeivel az ellenzékből. Bár nagyon demokratának mondják magukat a demonstrálók, a kormánypárt politikusait és szavazóit alpári és roppant unintelligens módon gyalázták. Szubjektív beszámoló. (e megjegyzés ellenére az Origótól megszokott módon az írás szerzője most sem vállalta a nevét – K.M.) (…)
A szombati demonstráción a tömegben több volt az angol nyelvű felirat, mint a magyar. Minden bizonnyal ezzel is a spekulánsnak akartak üzenni a résztvevők, hogy híven követik parancsait. (…)
Képtelenek elviselni, hogy vesztettek. De ez várható volt, hogy Soros, és újdonsült csatlósai támadásba lendülnek, ha nem a sajátjaik alakítanak kormányt hazánkban.
A demonstráció megint nem szólt másról, mint a kormánypárti politikusok alpári gyalázásáról és a vidéken élő emberek megalázásáról. (…)
A számokkal megint hadilábon álltak a jelenlévők, mivel miközben azt ordibálták, hogy ők a többség, addig éppen azt felejtették el, hogy ezen az estén Magyarországon mondjuk tíz millió ember inkább a családjával otthon volt, minthogy az utcán Sors-tüntetésen vegyen részt. (a helyesírási hiba és az elütés az eredetiből – K.M.) (…)
Homonnay cenzúrázós ötlete után meghallgathattuk a teljesen hamisan éneklő, borzalmas jelmezben bohóckodó komikát. Homonnay cicájának ettől biztosan felállt a hátán a szőr, és lehet egészen az Osztyapenkóig szaladt.
A polgármesterségre teljesen alkalmatlan Márki-Zay Péter ismét az ellenzéknek ment neki. Mindez egyértelműen Soros György érdeke is, aki világosan felismerte, hogy a mostani brigáddal nem sok eredményt tud elérni. Márki bejelentkezett a tőzsdespekulánsnál, hogy nagyon szívesen vezetné a hazai zsoldosait. Márki-Zay később Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás szellemében szólalt meg, mivel szerinte az ellenzék soraiból ki kell dobni az általa árulónak vélt személyeket. Meglepő volt, hogy a hódmezővásárhelyi városatya többször angolul szólalt meg egy magyar tüntetésen.”
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
888: A hazug polgármester volt a szombati ellenzéki tüntetés főszónoka
„Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere volt a szombat esti ellenzéki demonstráció főszónoka. A polgármester arról ismert, hogy két ordas nagy hazugsággal indította kampányát, amelyeket a balliberális és az ellenzéki média nem győzött elégszer elismételni. (…)
A hazug polgármesteren kívül a felszólalók között volt Gyetvai Viktor, Homonnay Gergely, Gulyás Balázs, valamint Unyatyinszky György, a kampányban a Simicska játékszerévé váló Magyar Nemzet újságírója, valamint Móra Veronika, az Ökotárs vezetője.
A demonstráció a Kossuth téren kezdődött, majd az Alkotmány utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Kossuth Lajos utca útvonalon érkeztek az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez, ahol egykor Bajnai Gordon csodálatos „szónoklatait” is hallhatta a nagyérdemű. (…)
Unyatyinszky rendes bérrettegőként a félelemről beszélt, bár nem úgy tűnt, hogy ő olyan nagyon félt volna. A beszéde végén arra biztatott mindenkit, hogy „öleljetek meg egy fideszest”, erre felzúgott a k888rva anyád a közönség soraiból. (…)
Jesszus, Pap Réka Kinga egy dalt adott elő a színpadon. Azzal kezdte, hogy az előző koncertjén 12-en voltak jelen és rögtön érthetővé is vált, hogy miért. A produkciót inkább nem kommentálom… Ebből nem lesz Megasztár döntő…”
Fotó: FüHü
Pesti Srácok: Ezúttal sem sikerült kormányt buktatnia az ellenzéki demonstrálóknak
„A szervezők persze igyekeztek tupírozni a résztvevők számát. A színpadról például bejelentették, hogy az Astoriánál jár a tömeg vége. Ezzel szemben munkatársaink azt tapasztalták, hogy az “utolsók”, akik inkább már csak lézengtek sörös dobozokkal a kezükben, a Ferenciek terénél jártak és várták, hogy mi lesz. (megjegyzés: még az MTI által készített fotókon is jól látszik, hogy valóban az Astoriáig állt a tömeg – K.M.) (…)
A megmozdulás főszónoka az esemény végére hagyott Márki-Zay Péter volt, aki beszédében Szent Péterhez hasonlította magát és a Bibliából idézett. Retorikája egyébként mindvégig Mussolinire emlékeztetett, ami hozzá hasonló testtartással, kiemelt állal és karba tett kézzel szónokolt. Márki-Zay egyébként beszéde elején még maga is elismerte, hogy “ez a hajó elment“, de azért arra kérte a tüntetésen résztvevőket, hogy tartsanak ki, szerveződjenek. Mondandója végére mégis annyira beleélte magát a kormányváltó hangulatba, hogy akkor már kijelentette, “holnap leváltható a Fidesz”. Mondhatni felér a hazaárulással, ahogy a hódmezővásárhelyi polgármester Magyarország minél többszöri megbüntetéséért ácsingózott az Európai Unióban, mivel szerinte ez segíthet meggyengíteni Orbán uralmát.”
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Figyelő: A mai tünti és véget ért, menjetek békével!
„Nincs rosszabb a vasárnapi kereszténységnél – szokták mondani manapság bölcs egyházi vezetők. Pedig dehogy nincs! A hétvégi forradalmárkodás, a sok régi és új hordószónok áldozatripacskodó hívására.
Sokan beszéltek a mai tüntetésen, de Papp Réka Kinga megunhatatlan. Ő a régi ripacsok egyike, ebből lehet pontosan tudni, hogy a legújabb hullám sem újhullám. Ami vicces, hogy erre ő maga is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy hét éve pont ugyanott, ugyanúgy tüntizett az “elnyomás” ellen. Egyrészt ez nagyon biztató azok számára, akik most azért vonultak utcára, hogy most aztán már tényleg megbuktatják Orbánt. Másrészt ez még annál is szomorúbb, mint ahogy elsőre hallatszik.
Na igen. Hét-nyolc éve játsszák a forradalmárt ugyanazok a ripacsok, folyton újabb és újabb ripacsokkal kiegészülve. Ezalatt a forradalom csak nem akaródzott kitörni, és a földalatti mozgalmak romantikájától szédelgő főkolomposokból sem lett mártír. Hiába óbégatták minden egyes alkalommal, “vessetek a mókusok elé!” “az elnyomó hatalom” rájuk sem bagózott. Hiába lehetne gyanús mindez azok számára, akik folyton utcára vonulnak “diktatúra” hívószóra, úgy tűnik mégsem az. De az is lehet, hogy a színpadi rángatózás rendszeres helyszíni elviselői is pontosan tudják, hogy ez csak hisztériakeltés, ők pedig nagyon is szeretik, hogy rendszeresen akad alkalmuk egyet hisztizni.”
Fotó: FüHü
Ripost: –
A bulvárlapban semmilyen írás nem jelent meg a tüntetésről.
Bors: –
A másik bulvárlap honlapján sem találtunk írást a tüntetésről.
Lokál: Alpári módon gyalázkodtak a tüntetésen
„Továbbra sem tudja elfogadni a a választási vereséget az ellenzék. A szombati tüntetésen a magukat demokratának mondó demonstrálók a kormánypárt politikusait és szavazóit alpári módon gyalázták.
A bevándorláspárti tőzsdespekuláns az ukrajnai és a grúziai modellt próbálta Magyarországra is átültetni, de az április 8-i választás eredménye és a hatalmas, csendes többség bebizonyította, nem kér a káoszból. A szombati demonstráción a tömegben több volt az angol nyelvű felirat, mint a magyar. Minden bizonnyal ezzel is a spekulánsnak akartak üzenni a résztvevők, hogy híven követik parancsait – írja az Origo.”
Fotó: FüHü
Magyar Idők: Egységes ellenzéki összefogást sürgettek a fővárosi tüntetés szónokai
A lap a hirado.hu alapján viszonylag korrekt összefoglalót közöl, de azért hozzátesz egy keretest.
„Soros utasítására Gyurcsány pénzelheti a tüntetőket
Bizonyíték erre több Facebook-bejegyzés, még Gyurcsány szóvivője, Gréczy Zsolt is beismerte a látszólag pártsemleges rendezvény pénzelését. A Ripost vette észre. De min veszekednek máris a tüntetőkkel? – olvasható az Origo írásában.
Az az első perctől köztudomású, hogy Soros György és köre nyújt anyagi és politikai támogatást a választási vereség el nem viseléséből adódó tüntetéshez.”
Hirado.hu: Egységes ellenzéki összefogást sürgettek a fővárosi tüntetés szónokai
„Egységes ellenzéki összefogást, civil szerveződést, azonnali közös cselekvést sürgettek a kormány leváltása érdekében a demokráciáért tartott fővárosi tüntetés szónokai szombaton.
A szervezők szerint – hiába a kormánypártok kétharmados győzelme – valójában ők a többség. Új választási törvényt követeltek, valamint sajtószabadságot és demokráciát a szombati tüntetésen. A felhívásukban az ellenzéki pártokat is bírálták: úgy fogalmaztak, azokra is jut feladat, és szintén „sárosak abban, hogy idáig jutottunk”.
A tüntetésen több ellenzéki párt képviseltette magát.
A megjelent szimpatizánsok nemzeti színű, uniós, szivárványszínű zászlókat és árpádsávos lobogókat, valamint maguk készítette transzparenseket tartottak a magasba. Az Együtt aktivistái, ugyanúgy, ahogy múlt héten, a párt vezetőinek gyűjtöttek adományokat, hogy vissza tudják fizetni a költségvetésnek a párt kampányköltségét.”
A Független Hírügynökség beszámolóját a tüntetésről itt olvashatja el.
A választások utáni leépítések következtében júniustól megszűnik a HírTV egyik emblematikus műsora, a Privátszféra. Ötletgazdája, szerkesztője, riportere Péterfi Judit a Független Hírügynökségnek: „Három óra után a politikus is elfárad, nem tud tovább színjátékot játszani, lehull minden lepel. Ezért szerették az emberek: röhögtünk benne, sírtunk benne, elestünk benne. Nem volt mesterkélt.”
A HírTv-nél történő változások egyik áldozata a Privátszféra és annak szerkesztő-riportere. Ha jól tudom te nem belsősként voltál ott, vagy még vagy júniusig?
Így van. A Privátszféra az én brandem. Az én cégem gyártja vagy gyártotta a HírTV-nek.
Meglepett, hogy nem hosszabbították meg a szerződésedet?
Egyáltalán nem. Pontosan tudtam, hogy amikor csökkenteni kell a költségeket, akkor elsőként a külsősöket veszik elő. Már korábban voltak arra utaló megjegyzések, hogy ha a választásokon alul marad az ellenzék, akkor gondok lesznek a folytatással. Ezt mindenki tudta: ha ez a kormány nyer, akkor az ellenzéki médiában dolgozóknak: kakukk.
A HírTV-nél nem szokás a nézettségi adatokat közölni. Így nem erre nem lehet hivatkozni, de feltételezem, hogy a Privátszférának újszerű hangneme miatt lehetett jó nézettsége.
Amikor én ezt kitaláltam, akkor ez volt a cél. Én is hírháttér műsorban dolgoztam és tudom, hogy amikor a politikusok leülnek beszélni, akkor ugyanazokat a sémákat, ugyanazokat a formulákat használják. Elmondják reggel az egyik tévében, este a másikban. Nekem egyszerűen elegem volt abból, hogy ezeket hallgassam 24 órában. Nem bírtam. Az őszintétlenséget meg pláne. És
azt gondoltam, hogy valóban érdekes műsort akarok készíteni, ki kell szakítanom a politikusokat a komfort zónájukból. Azt akartam, hogy a választások előtt a nézők tényleg ismerjék meg azt az embert, akire az életüket bízzák.
Ez volt a legfontosabb. Számomra is, mert magam miatt is csináltam ezt a műsort. Mindez csak úgy lehetséges, ha a politikusokat kiveszed a közegükből; a stúdióból és a parlamentből is. Mert ott komfortosan érzik magukat. Ha a házukban, sportolás, biciklizés, palacsintasütés közben beszélgetsz velük a politikáról, közéletről, önmagukról- és ez számukra a legnehezebb- egyszerűen elveszítik azt a kontrollt, amely a stúdiókban jellemzi őket. És elkezdenek hétköznapi nyelven beszélni.
Azt mondják, hogy ez egy bulvárműfaj. Persze, de ha jobban megnézi az ember, akkor kőkemény politika, csak teljesen más köntösben.
Egyébként tulajdonosi döntés a HírTV-nél, hogy nem publikálják a nézettségi adatokat. Azt azonban elmondhatom, hogy a műsor rendkívül népszerű volt. Nemcsak a Privátszféráé, a Riasztásé is. Utóbbinak is a műsorvezetője voltam. Nem azért született ez a döntés, mert a nézettség rossz volt. De nem indokoltak, csak a gyártási igazgató átadta a papírjaimat. Én is vártam, hogy a szemembe néz a felettesem. Nem történt meg.
Mit fogsz most csinálni? Illetve azután, hogy még leforgatsz néhány műsort?
Amikor megjelentettem a hírt, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, az emberek szeretik a műsort. Június 7-ig menni fog.
Hogy utána mi lesz, még nem tudom. Levegőt kell vennem. Mert sokk alatt vagyok: a választások miatt is, meg azért is, mert rosszul érinti az embert, ha kihúzzák a lába alól a talajt. Akármennyire is készültem erre, azért megvisel.
A Privátszférából könyv készül, ezen dolgozunk most.
A műsor legnagyobb értéke, hogy valódi. Nincsenek előre megírt kérdések. Három óra után a politikus is elfárad, nem tud tovább színjátékot játszani, lehull minden lepel. Ezért szerették az emberek: röhögtünk benne, sírtunk benne, elestünk benne. Nem volt mesterkélt.
Kaptam én persze, hideget és meleget is. Friderikusz Sándortól is. Hogy bizonyára Péterfi Judit műsorvezetése abból áll, hogy sminkesek és stylistok hada készíti fel. Na már most, tudni kell, hogy én egyedül járok forgatásra. Bemegyek reggel a HírTV-be, ott kisminkelnek, de 14-16 órás forgatásaink vannak. Én sminkelek az autóban, ha szükséges ott öltözöm át. Nincs stylistom, én megyek el és választom ki a ruháimat. Van egy szponzorom, az ő ruháit viselem. Tehát nekem se stylistom, se fodrászom a forgatásokon. Egyszer majd, gondoltam, elküldöm Sándornak. Nézze meg: így is lehet műsort készíteni. Nem csak úgy, ahogy azt ő a tévé előtt elgondolja vagy ahogy saját maga teszi, amikor képernyőre kerül.
Több tévénél is dolgoztál: RTL, Story Tv, ATV, HírTV. Ha összehasonlítod ezeket, melyikben voltak, ne mondjuk cenzúrának, de utasítások, utalások?
Nincs olyan televízió, ahol ne lennének. Lehet itt mismásolni, de minden televíziónak megvannak a szabályai. Nem hozzák nyilvánosságra, de ezek szerint működnek. Az RTL-ben egy buborékban éltünk, ez egy nagyon védett közeg. Ott szerkesztő-riporterként dolgoztam. Ahogy kiléptem az RTL-ből, kiléptem egy olyan porondra, ahol ütni-verni kezdtek. Olyan, mintha a valóságba léptem volna ki. Jött egy Hír24, amely becsődölt, nem jártak el velem szemben korrekten. Mintha egy tiszta világból belecsöppentem volna a média legmélyebb bugyrába. És kiléptem a frontra. Ott is volt policy. De emlékszem, elkönyveltek bennünket kőkemény liberális híradónak. Ezt a bélyeget ránk akasztották. Pedig ott is szerettünk volna fideszes politikusokat megszólaltatni, de már akkor alig álltak velünk szóba.
A HírTV-nél nem akartál fideszest hívni a műsorba?
De. Ültem, nem is egy fideszes politikus irodájában. Szerette volna műsort. Pontosan tudom, milyen kérdéseket tettem volna fel neki.
Miért nem jött össze?
Akkortájt a fideszes politikusok közül valaki olyasmit tett, ami a médiában kiverte a biztosítékot és ezután,
én úgy tudom, hogy a legfelsőbb vezető, tehát a miniszterelnök tiltotta el a kormánypárti politikusokat, hogy bármilyen „bulvár” műsorban szerepeljenek.
A politikusok tudják, hogy a forgatás után az anyagot legközelebb csak a műsorban láthatják. Tehát nincs olyan, hogy bejönnek, megvágják, kivetetik, átírják. Így visszatekintve, most már bevallhatom, féltem attól, hogy ha esetleg egy kormánypárti politikussal beszélgetek, akkor ő nem adott volna feltétlenül szabad kezet. Én viszont abba nem megyek bele, hogy csak az általa megfelelőnek tartott részek maradjanak meg a riportban, ami meg ciki, kellemetlen ránézve, rossz színben tünteti fel, azt kivágjuk. Nálam ilyen nincs.
Az ATV jött, majd a HírTV…
Hallottam olyan kritikákat magammal kapcsolatban, hogy végig hakniztam a médiapiacot. Vállalom. Nekem fontos az, hogy addig maradjak egy tévénél, ameddig erkölcsileg vállalni tudom és jól érzem magam a közegben. Amíg az ember tükörbe tud nézni, amíg azt csinálhatja, ami igaz. Én erre a Hír Tv-nél lehetőséget kaptam. És lehet most támadni azzal – hiszen hallom-, hogy Simicska Lajos eszközként használt minket. Én ezt nem így látom. Egy volt a cél. Egy volt az érdek. Két sikeres műsort tudhattam magaménak. Kell ennél több? De menni kell tovább.
Megerősített a média. Ha nem fekszel be, ha nincsenek olyan kapcsolataid, ha nem vagy valakinek a valakije, akkor bizony nehezen lépkedsz előre a ranglétrán. Főleg ebben a macsó világban.
De az én esetem bizonyítja, hogy vidéki lány, aki a semmiből jött, kapcsolat nélkül, lehet értékteremtő. Az óriásplakátig hosszú az út, és borzasztó kemény a munka. Ha most kellene ugyanezt végig csinálnom, azt mondanám: köszönöm szépen, nem vállalom. Semmit nem bánok, semmit nem csinálnék másképp, de az elmúlt két évet nem kezdeném újra.
De most megint váltanod kell…
Igen. A váltást gyakran kudarcként éli meg az ember. Azt hiszi, kevés vagy nem elég jó. De ez egy pillanatig tart. Létrehozni egy műsort mindig nehezebb, mint fenntartani. Úgy érzem, ritka a mai televíziózásban az egyedi hangvételű műsor. Alig látok ilyet, pedig lenne rá igény, hiszen a struktúrák már avíttak. Sok ötlet kavarog a fejemben, az anyagi forrást kell megteremteni a kivitelezéshez és persze a platformot. Hogy ez mekkora feladat? Épp a demokráciáért tüntetünk…Viszont az emberek szeretete lenyűgöző. Szó szerint követelik a Privátszféra folytatást. Miattuk sem hagyhatom abba.
Ismét több tízezren tüntettek a kormány ellen, demokráciát és sajtószabadságot követelve, ezúttal a Kossuth térről vonultak a Szabad sajtó útjára. Itt a szónokok beszéltek a civilek elleni hadjáratról, az állami gyűlöletpropagandáról, és arról, hogy petíciót indítottak az MTVA megszüntetésére. A fő szónok, Márki-Zay Péter többek között arról beszélt, hogy a félelem tartja össze a rendszert és szükség van egy fideszes ügynökök nélküli, egységes ellenzékre. Május 8-ra hirdették meg az újabb tüntetést.
A múlt heti, több mint százezres tüntetésen hirdették meg a mai demonstrációt, amelyet ugyanazok a civilek szerveztek, de most is csatlakoztak az ellenzéki pártok. Fő témának a sajtószabadságot nevezték meg. Ezúttal a Kossuth téren volt a gyülekező, a beszédeket viszont a Ferenciek terénél, a Szabad sajtó útján tartották.
A tüntetés hat órára meghirdetett kezdetére a szervezők szerint több tízezer ember gyűlt össze a Parlament előtt, de
láthatóan kevesebben voltak, mint a múlt héten.
Ismét sok volt a momentumos lufi, de emellett párbeszédes és DK-s léggömböket, jobbikos, LMP-s, MSZP-s jelvényeket is lehetett látni, az Együtt pedig ismét adományt gyűjtött.
A menet végül negyed 7-kor indult el a Kossuth térről.
Amikor a menet eleje befordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, akkor a vége még el se indult a Kossuth térről, vagyis az Alkotmány utcát teljesen megtöltötték. Közben is folyamatosan érkeztek a csatlakozók, tudósítóink szerint még voltak a Parlamentnél, amikor az elől haladók már a Bazilikánál jártak.
Vonulás közben többször is felhangzott a korábbi tüntetésekről már jól ismert „Viktátor, Viktátor!” skandálás.
A menet eleje negyed 8 után ért a Szabad sajtó útjára, ahol már rengetegen várták őket. A tüntetés egyik szervezője, a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor azt mondta, több mint százezer fős a tömeg. Ezt ugyan többen fenntartásokkal fogadták, de az biztos, hogy jelentősen megnőtt a menet közben csatlakozókkal együtt a létszám.
Gulyás Balázs, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta, a Fidesznek ellenségek kellenek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ő egész életében azon dolgozott, hogy Magyarország jó hely legyen, ahol senkit nem félemlítenek meg és megvédik, aki védtelen.
„Ezért dolgozunk mi, civilek, és ezért akarnak minket tönkre tenni.”
Amikor a Fidesz által tervezett újabb civilellenes törvényekről beszélt, a tömeg ütemes „nem hagyjuk” kiáltással válaszolt. Azt is mondta: aki gondolkodik, az veszélyes a hatalomra, ezért támadják a civileket. Mint mondta, erős civil társadalom csak akkor lesz, ha sokan tesznek érte, a társadalomnak szüksége van a civilekre, a civileknek pedig a társadalomra, ezért azt kérte, hogy aki tud, jelentkezzen önkéntesnek, ajánlja fel adója egy százalékát, vagy akár beszélgessen a szomszédjával, mert így lehet elkezdeni „megcsinálni a demokráciát”.
Unyatyinszky György, a bezárt Magyar Nemzet újságírója, akit a kormánypárti békemeneten bántalmaztak, arról beszélt, hogy olyan szürreális helyzetbe került, hogy a Magyar Nemzetben már nem tudja megírni, amit gondol, és ezzel a lap közel 180 munkatársa is így van:
„Nem tudjuk elmondani, ki lopott, ki néz titeket hülyéket (…) ki akarna veletek szemben büntetést, elégtételt.”
Azt mondta, bárhogy is folytatják, kritikusak maradnak a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Amikor arról beszélt, hogy a kormány évente fejenként 16 ezer adóforintot fordít propagandára, sokan felhördültek. Amikor pedig arról, hogy ennyi embert nem lehet kirúgni, nem kell félni, a tömeg „nem félünk” skandálással válaszolt. Szerinte a pártoknak nem a saját túlélésük érdekében kellene taktikázni, mert
ebben súlyos kudarcot vallottak április 8-án.
Azt is mondta: a kormány annak köszönheti létezését, hogy a végletekig megosztotta a magyarokat, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy öleljen meg egy fideszest, mert csak türelemmel, megértéssel lehet változást elérni.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ezután bemutatták Szentesi Éva író, rákellenes aktivista és Kálid Artúr színész videóüzenetét. Szentesi Éva arról beszélt, hogy a Fidesz rendszere sokkal rosszabb, mint a rák, mert
a gyűlöletkeltésnél, a félelemnél, az ország kettészakításánál nincs rosszabb,
de ő „azért sem” fogja gyűlölni őket.
Kálid Artúr azt mondta, hogy ő padlóra került április 8-án, de hisz abban, hogy olyan irányba változik az ország, hogy elhisszük, Európában vagyunk.
Ezután lejátszották a Wellhello Apuveddmeg című számát, szolidaritásból, amiért Fluorékat nem hajlandó játszani a közrádió, miután „Soros György”-kiáltással trollkodta meg a köztévé adását.
Hallgassa meg Ön is:
Ezután Gyetvai Viktor, a diáktüntetések egyik főszervezője következett, aki azt mondta: nem látja a tömeg végét. Megköszönte a diákoknak, hogy már többször az utcára vonultak, és ezzel példát mutattak mindenkinek, és „bárki is hamisítja”, ők írják a történelmet. Szerinte el kell hinni, hogy
elegen vannak a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.
Erre a tömeg „mi vagyunk többség” kiáltással válaszolt, mire Gyetvai azt mondta: tanulni kell Orbán hibájából, nem szabad kettéosztani Magyarországot, hanem egyesíteni kell, mert abban mindenki egyetért, hogy korrupciómentes, demokratikus, nyugodt, fejlődő országban akar élni. Erre a tömeg „demokráciát!” skandálással válaszolt. Gyetvai azt válaszolta: ezt nem Orbán fogja elhozni, nekünk kell elintéznünk”.
Gyetvai Viktor
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy nem lehet demokrácia, amíg dől a gyűlöletpropaganda. A politikusoktól pedig azt kérte, hogy hallgassák meg az embereket, és beszélni kell azokkal, akikhez csak a kormánypropaganda jut el, és meg kell nekik mutatni, hogy nem „Soros-zsoldosok” vannak itt. Azt kell szerinte elérni, hogy
ne legyenek emberek százezrei kiszolgáltatott helyzetben.
Végül mindenkit megért, hogy támogassa a Római-parti népszavazást, és azt kérte, hogy amikor szükség van rá, mindenki menjen az utcára, akkor is, ha másért kell kiállni. Azt mondta: ő nem szeretne elmenni ebből az országból, és meg kell mutatni, hogy „minket innen nem lehet száműzni, legfeljebb Orbán Viktort a börtönbe”.
Ezután bejátszották Gálvölgyi János és Hernádi Judit rövid videóüzenetét, majd Homonnay Gergely, a tüntetés egy másik főszervezője arról beszélt, hogy a hatalom szerint ő is egy „senki”, majd azt mondta, hogy a normális Magyarország még egy álom. Az egy olyan hely, ahol
„a dölyfös nagyurak nem mondják meg, mi lesz a tévéhíradóban”,
a magyar köztévében viszont most ez történik. Szerinte a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, de emellett azt is meg akarja mondani, mit gondoljunk a világról. A Fidesz szerinte csalással és hazugsággal tudott kétharmadot nyerni.
Szerinte az MTV-ben a tévémaci az egyetlen jó dolog, de évente 80 milliárdba kerül, hogy vigyázzanak rá, és „közben a mi pénzünkből ontják ránk a hazugságot”. A tömeg „elegünk van” skandálással válaszolt, mire Homonnay azt mondta: reméli, hogy „Tóni, a propagandaminiszter” hallja ezt, majd megemlítette, hogy Rogán Antal a múlt heti tömegtüntetést bolhacirkusznak nevezte. Azt üzente neki: „Cili asszonnyal ne felejtsétek el, hogy a bolha csípése kellemetlen tud lenni”.
Szerinte meg kell szüntetni az MTVÁ-t,
létre kell hozni egy független testületet, amely ellenőrzi a közmédia működését. Ehhez egy petíciót is indítottak.
Márki-Zay Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A tüntetés fő szónoka, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, a múlt héten még bizonytalan volt, mi a tüntetés célja vagy értelme, de a múlt szombaton rájött: az, hogy
„van remény, mi vagyunk a többség, nem egyedül vagyunk.”
Mint mondta, ez ad erőt a mindennapi küzdelemhez a gonosszal, a hazugsággal, a lejáratással, a kishitűséggel. Kijelentette, hogy a választási eredményen nem lehet változtatni, de „egy vesztes hadsereg nem így néz ki”. Szerinte a Fidesz hiába riogatott azokkal a migránsokkal, akiket nem Soros György, hanem ők engednek be. Azt is mondta:
„a magyar nép ezen a választáson leváltotta az ellenzéket”,
nem lehet olyanokban bízni, akik a saját érdekükben sem voltak képesek összefogásra. Nagy tapsot kapott.
Szerinte minden pártban vannak tisztességes emberek, de olyanok is, akikkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, és megérdemel az ország egy olyan ellenzéket, ahol „nincsenek ott a korrupt hatalom ügynökei”. Azt is mondta:
„senkinek ne legyen kétséges, hogy nekünk is Magyarország az első,”
különben nem vonult volna a tömeg az utcára. Szerinte az EBESZ számára is világos lett: ez a rendszer nem csak illiberális, nem is demokrácia, és a szabadságot csak összefogással lehet elnyerni. Churchillt idézve azt mondta:
elszántsággal kell harcolni egy egységes ellenzék megalakulásáért,
ahol elfér a jobb- és baloldal, ahol összeköt a demokrácia, a piacgazdaság, az európai integráció.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy az ellenzékbe beépített árulók ellen is harcolni kell, de harcolni kell a médiatúlsúly és a hazugsággyárak ellen, nem szabad magára hagyni a vidéki magyarságot, akik nagy részéhez csak a gyűlöletkampány jut, kiállnak a megalázottak, üldözöttek ellen, és el fogják érni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
„Igenis lesz elszámoltatás”,
mondta, majd arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért és az önkormányzatokért is harcolni fognak. Azt mondta: „van új ellenzék és lesz új ellenzék: ti vagytok az új ellenzék”. Szerinte már több szakértő is jelezte, hogy csatlakozna ehhez a munkához, olyanok is, akik eddig nem csatlakoztak párthoz. Szerinte mindenkinek van feladata és felelőssége, és el kell kezdeni a közös munkát. Az ellenfélnek rengeteg pénze és sajtója van, és ezeket gátlástalanul használja is, de
„nem biztos, hogy a bukására négy évig kell várni”.
Beszélt az EU-ról, de azt is mondta: nem szabad kívülről várni a segítséget a szabadság kivívására. Szerinte a gyűlöletkampányokkal felhergelt tömeg előbb-utóbb rájön arra, hogy csak a kormány telepít be migránsokat. Bízik abban, hogy Magyarországon továbbra sem lesz erőszak, békésen kell a jövőt építeni, „hagyjuk meg az erőszakot csak a Fidesznek”.
Azt mondta:
a rendszert a félelem tartja össze,
„jóravaló emberek százait veszik rá”, hogy hazudjanak, és ezzel sokak lelkiismeretét szétzúzzák, akik félnek szót emelni, mert ők lehetnek a következő áldozatok – mint mondta, őket sem lehet egyedül hagyni. Ha tömegek szólalnak meg, gonosztettek nem maradnak titokban.
Szerinte most még mindenki eldöntheti, hogy kiszolgálja ezt a rendszert, vagy hős lesz, és kiáll ellene. Beszédét azzal zárta, hogy kéri, a katolikus misékhez hasonlóan mindenki nyújtson kezet a szomszédjának, tegye félre az esetleges ellenségeskedést.
„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie.”
Gulyás Balázs MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Végül Gulyás Balázs bejelentette: május 8-án, a Parlament alakuló ülése idején újabb tüntetést tartanak, és megkérte azokat, akik egyetértenek abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellen egyetlen jelölt induljon, hogy emeljék fel telefonjukat. Végül a tüntetés a Himnusszal és az Örömódával, vagyis az Európai Unió himnuszával zárult.
Legalábbis hivatalosan. Sokan ugyanis ezután elindultak az Oktogonra, az immár szokásos „afterpartyra”.
Nagyon idegesítik a kormánymédiában dolgozókat a kormányellenes tömegtüntetések, most épp a Pesti Srácok szidja őket. Az Origo Juhász Pétert gyalázza egy, „természetesen” név nélküli írásban, a Figyelő szerint vannak még veszélyek, a Ripost pedig a magyar foci izgalmairól vizionál. Megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.
A Pesti Srácoknak továbbra sem tetszik, hogy sokan tüntetnek
„Az ellenzék semmiképp nem akarja elengedni a választás csúfos vereségét, ezért újabb tüntetést szerveztek szombatra a Kossuth térre. Az általában minden ellen tüntetők összeömlesztése azonban nem alakult túl fényesen az elmúlt napokban, tekintve, hogy Facebook csoportjukon belül is marja egymást az alternatíva nélküli “kormányváltó” ellenzék csalódott szavazóbázisa. A holnapi ellenzéki megmozdulás szervezői többek között Márki-Zay Péterrel, mint sztárvendéggel kívánják izgatni a demokráciáért hisztériázó tömeget. (…)
A “Mi vagyunk a többség” csalódott ellenzéki csoport minden bizonnyal belső viszályait egy időre levetkőzte, és rendkívüli szimbolikát csempészve a következő gigamega tüntetésbe kitalálta, ezen a szombaton az Orbán-rezsim által bekebelezett közmédiára fektetik a hangsúlyt, ezért vonulnak majd át a Kossuth térről a Szabad sajtó útra. Az újabb tüntetés fő témája azonban ezúttal sem rejt magában mély mondanivalót. (…)
A holnapi tüntetés szervezői ledobva az atombombájukat bejelentették sztárfellépőjüket: Márki-Zay Pétert. Felszólal még többek között Gyetvai Viktor, a “Független” Diákparlament képviseletében, Homonnay Gergely, a “Puszi, Erzsi” című kormánykritikus könyv írója, Gulyás Balázs aktivista, aki nem mellesleg az MSZP ikonikus káderasszonyának, Gurmai Zitának a fia, valamint Unyatyinszky György a megboldogul Magyar Nemzet provokátora, akit sajnos nem vertek meg a Békemeneten, pedig rá fért volna.”
Az Origo most épp Juhász Pétert szidja
„Juhász Péter is bevetette a Vona által meghonosított macskás trükköt. Ha valaki esetlen nem tudná, létezik egy Vona Gábor, bukott Jobbik-elnök által, a nagy néppártosodás hevében meghonosított ellenzéki mesterfogás, amit nevezzünk csak „macskás trükknek”. Ennek a zseniális politikai húzásnak a lényege, hogy, amikor rosszul áll a szénád a közéletben, és nincsenek megfelelő politikai érveid, akkor vegyél egy kisállatot, lehet macska vagy kutya, amit bőszen simogatva próbálj meg szimpátiát kiváltani a közvéleményben. Vona után Karácsony is használta ezt a fogást és úgy látszik a trükk a választáson csúfosan megbukó Együtt-elnökhöz is elért. A videó célja ugyanaz volt, mint korábban: a koldulás.”
A Figyelő szerint „nem szabad hátradőlni”
„Hiába győzött zsinórban harmadszor elsöprő fölénnyel a Fidesz-KDNP, a külföldi és belföldi politikai támadások szemernyit sem csitultak, sőt még az eddigieknél is élesebben próbálják ellehetetleníteni a nemzeti oldalt Magyarországon. Mára nem az ellenzéki pártok jelentik a veszélyt, hanem az őket bábként mozgató NGO-hálózatok, illetve a Soros érdekei szerint mozgó brüsszeli döntéshozók.”
A Ripost szerint „a magyar focira figyel egész Európa”
„Már csak hét forduló van hátra a labdarúgó NB I mostani szezonjából, de még semmi nem dőlt el. A bajnoki címért a Ferencváros és a Videoton vív ádáz csatát, a két csapat eddig 55 pontot gyűjtött, a Fradi csak jobb gólkülönbségével előzi meg riválisát. Az biztos, hogy Európában a magyar pontvadászat alakul az egyik legizgalmasabban!”
Burány Sándor a Párbeszéd-frakcióba ül majd, a két csoport frakciószövetségben fog dolgozni a Parlamentben.
A frakció megalakításához öt főre van szükség. A Párbeszédnek három politikusa jutott be a parlamentbe: Karácsony Gergely (aki a párt egy másik politikusának adja majd át a mandátumát), Szabó Tímea és Tordai Bence, és hozzájuk csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról bejutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.
Az ötödik tag azonban nem az Együtt politikusa, az egyéniben mandátumot szerzett Szabó Szabolcs lesz, aki a hírek szerint az LMP-frakcióba ül majd be, hanem Burány Sándor, aki emellett továbbra is az MSZP tagja marad.
Az MSZP választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt is bejelentette, hogy
a két párt frakciószövetségként dolgozik majd az Országgyűlésben.
Karácsony Gergely azt mondta, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben. Az április 8-ai választást úgy értékelte, hogy van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez „nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség”. Szerinte a változást akarók szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani. Vagyis azt gondolja, hogy
az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.
Karácsony Gergely szerint a három hónap – amit a két párt végigkampányolt – nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.
Beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy
a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről.
A két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. A koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős, minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.
Beszélt arról is, hogy a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben. Ennek formájára is javaslatot tesznek jövő héten.
Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, hogy a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek. Szerinte értelmes és kemény vita folyt, személyeskedés és kiabálás nélkül. A frakciószövetség létrehozásáról 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett döntöttek.
Bejelentette azt is, hogy
a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát,
amelyen más politikai témák – a választások értékelésének lezárása – is szerepelnek.
Karácsony és Tóth arról is beszélt, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás bármelyik frakcióba beülne. A kérdésre, hogy mely ellenzéki pártokkal működnének együtt, Karácsony Gergely azt felelte: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak.
Azt is mondta: hibának tartja, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra, és ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni. Szerinte ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.
A múlt heti után újabb kormányellenes tömegtüntetést hirdettek mára. Múlt szombaton rengetegen, több mint 100 ezren vonultak fel, most a Facebookon több mint 70 ezren jelezték, hogy részt vesznek a tüntetésen, vagy érdekli őket. De vajon közülük mennyien mennek valóban el rá? Szavazzon!
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
