Kezdőlap Itthon Oldal 507

Itthon

Új pláza épül Budapesten

0

Évek óta nem épült pláza Budapesten, jövőre Óbudán húznak fel egy három szintes központot. Ehhez felmentést kaptak a plázastop alól.

A plázastop alóli felmentés nyomán épülhet új bevásárlóközpont a fővárosban. Óbudán, a Szentendrei és Bogdáni út kereszteződésében lesz az eddig az Árkád nevű plázákat üzemeltető német ECE következő egysége – tudatta a cég.

A három szintes, 52 ezer négyzetméter bérbe adható területen 170 üzletnek helyet adó plázát a tervek szerint 2021 végén nyitják meg. A beruházás költsége 200 millió euró (hozzávetőleg 63 milliárd forint) – mondta el Christoph Augustin, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője. Ez az összeg egyébként harmada annak, amennyit eddig összesen beruházott Magyarországon öt meglévő plázájával a cég. Az 52 ezer négyzetméteres alapterület pedig azt jelenti, hogy a tervezett pláza valamivel nagyobb lesz a 49 ezer négyzetméteres Westendnél. (Jelenleg a legnagyobb magyarországi pláza az Arena, a maga 66 ezer négyzetméteres alapterületével.)

Az üzletközpont még 2013-ban felmentést kapott a plázastop alól, más engedélyekkel együtt ezt is frissíteni kell. A tervek szerint az idei engedélyeztetések után

2019-ben megkezdődhet az építkezés, amit 2021-ben fejeznek be.

A bevásárlóközpontban három szinten kapnak helyet üzletek, éttermek, kialakítanak 1800 parkolóhelyet, lesz 4D technológiával működő mozi és tetőkert is.

Ezért nyert Andy Vajna cége Botkáéknál

0

Andy Vajna cége, a Lapcom nyert meg egy közbeszerzést a szegedi polgármesteri hivatalnál. A Független Hírügynökség megtudta, miért.

Eredetileg a 24.hu írta meg, hogy az Andy Vajna tulajdonában álló Lapcom Kiadó Zrt. nyert közbeszerzést Szegeden a helyi lap nyomtatására, összesen kb. 38 és fél millió forint értékben. (A Lapcom vette meg nemrég a megyei lapot, a Délmagyarországot is.)

A polgármesteri hivatalból származó információink szerint

nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.

A törvény értelmében ilyenkor is meg kell küldeni három szereplőnek az eljárást megindító felhívást, rajtuk kívül még hárman, vagyis összesen hatan jelezték érdeklődésüket. Végül azonban csak hárman tettek ajánlatot: a Lapcomon kívül az Oláh Nyomdaipari Kft. és a Szalprint Kft.

Mint a hivataltól megtudtuk, 52 megjelenésre kértek ajánlatot, megjelenésenként 76 500 példányban. Az Oláh Kft ajánlata 19,25, a Szalprinté 12,65, a Lapcomé 9,68 Ft/lap volt. Vagyis

Andy Vajna cége tette a legolcsóbb ajánlatot.

Ráadásul a másik két ajánlatot érvénytelennek is kellett nyilvánítani, az Oláh Kft. ugyanis nem adta meg a munka teljes elvégzésének a költségét, és a törvény szerint nem volt hiánypótlásra lehetőség, a Szalprint pedig egyetlen példány kinyomtatására vonatkozó árat adott meg, és nem a teljes feladat ellátására kért általányárat.

Így tehát egyetlen érvényes ajánlat maradt – ami egyébként a legolcsóbb volt. Mint a hivataltól megtudtuk, ezért nyerte a Lapcom a közbeszerzést, és, ahogy forrásunk fogalmazott, ez „független volt attól, mit gondolnak az Andy Vajna tulajdonában álló lapok szerkesztői gyakorlatáról”.

Nem támogatta a Fidesz a csalások elleni küzdelmet

0

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint a Fidesz nem szavazta meg az Európai Parlamentben a csalás elleni küzdelemről szóló 2016-os jelentést.

A képviselő közleményében azt írja:

„a Fidesz megint a korrupció mellett szavazott Brüsszelben”.

Szerinte ahhoz már hozzászoktak, hogy a fideszes EP-képviselők „bárgyú sorosozással” érvelve „gyáván” tartózkodnak, vagy akár saját pártcsaládjukkal, az Európai Néppárttal is szembe menve nem-mel szavaznak a civil társadalmat, az emberi jogokat, az európai értékek védelmét vagy a sajtószabadságot érintő kérdésekről.

Ujhelyi azt írja, olyan is volt már, hogy „a korrupcióellenes fellépések kapcsán egyszerűen sunyítanak a kormánypárti politikusok és inkább a korrupció elfedését pártolják szavazataikkal”, és szerinte most is ez történt. A Fidesz képviselői ugyanis, ahogy fogalmaz, „tulajdonképpen egyedül” a Néppártból,

tartózkodtak az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2016. évi jelentés megszavazásakor.

Pedig volt olyan fideszes képviselő, aki a szakbizottság véleményét még támogatta egy korábbi szavazáson – a vélemény kiemelte többek között az Európai Ügyészség fontos szerepét.

Ujhelyi szerint a Fidesz ezzel nem támogatta, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között szorosabb legyen az együttműködés például a sokmilliárd eurós kárt okozó áfa-csalások felderítése érdekében, és nem támogatták egy olyan adatbázis kiépítését sem, amely tartalmazná a tagállami szabálytalanságokat, például a közbeszerzések kapcsán.

Ahogy az MSZP-s EP-képviselő fogalmaz: „A Fidesz nem támogatta az Európai Ügyészség mielőbbi elindulását, de tartózkodásával nem támogatta azt sem, hogy a tagállamokat rászorítsák az OLAF-vizsgálatok eredményeinek hatékonyabb figyelembe vételére és az ezek alapján megtett vádemelési javaslatok számának növelésére.”

Több százezer forintos csúcsmobilt kaptak a képviselők

A tegnapi eskütétel mellé ajándék is járt: a parlamenti képviselők csúcskategóriás mobiltelefont is kaptak.

A hvg.hu vette észre, hogy már az alakuló ülésen megkapták új mobiltelefonjukat a parlamenti képviselők. Méghozzá nem is akármilyet: a lap fotósa az Apple legújabb csúcsmodelljéről, az iPhone X-ről készített képeket a padsorokban.

Jelen pillanatban ez az egyik legdrágább telefon,

az ára 270 és 326 ezer forint között mozog.

Nem mindenki kapott iPhone X-et: akinek ez nem tetszett, az választhatta a Samsung csúcsmodelljét is – mondjuk annak ára is hasonló tartományban mozog.

Az Indexnek aztán több parlamenti képviselő is megerősítette, hogy valóban voltak, akik ilyen csúcskategóriás telefont kaptak, de egyelőre nem mindenki.

Az Index meg is találta azt a közbeszerzést, amely alapján a telefonokat beszerezhették. Eszerint a Telekom

520 millió forintért szállít 250 darab iPhone-t,

vagy azzal egyenértékű készüléket, 145 prémiumkategóriás androidos telefont és 413 darab középkategóriás telefont, valamint 700 SIM-kártyát.

Vagyis ez

összesen 808 készülék, miközben parlamenti képviselőből csak 199 van.

Így aztán úgy tűnik, a csúcskészülékekből a stábtagoknak is bőven jut majd.

Azt most ne firtassuk, hogy miért kellett több mint 100-zal több telefon, mint SIM-kártya. Lehet, arra számítanak, hogy néhány képviselő, vagy valamelyik stábtag összetöri az új telefonját, és akkor másikra lesz szüksége. Az már más kérdés, hogy a különböző vállalatok, amelyek céges telefont biztosítanak alkalmazottjaiknak, az összetört telefonok cseréjét már nem szokták finanszírozni.

De az adóforintokból, úgy tűnik, jut erre is.

Hadházy nem adja fel

Az LMP korábbi társelnöke az egyetlen, aki tegnap nem tette le a képviselők számára kötelező esküt a parlament alakuló ülésén. Azt mondja: annak lett volna akár nemzetközi visszhangja is, ha valamennyi ellenzéki párt egységesen, összefogva, távol marad az alakuló üléstől, és nem teszi le a kormánypárti képviselőkkel egy időben az esküt.

 

Egyelőre sem szavazati joga, sem fizetése, és bizottsági helyet sem kaphat.

Tisztában voltam ezzel, amikor a távolmaradás mellett döntöttem. A korelnök úr nyitott kapukat döngetett, amikor ezzel fenyegetett. Le fogom tenni egy alkalmas időpontban az esküt, de semmilyen tisztségre – sem a pártomban, sem a frakcióban – nem szándékozom pályázni.

Tudható, mikor készül esküt tenni?

Ahogyan most is el akartam kerülni, hogy egy időben kelljen esküt tennem a Fidesz padsoraiban helyet foglaló tisztességtelen, korrupt politikusokkal,

nem fogok ugyanazon a napon esküre jelentkezni, amikor a miniszterelnök és a kormány tagjai

teszik majd le a hivatali esküjüket. A mandátumomat felvettem, a törvény elegendő időt hagy arra, hogy megtaláljam a megfelelő időpontot.

Folytatni fogja az előző ciklusban elkezdett korrupciót leleplező kampányát?

Meggyőződésem, hogy folytatnom kell tovább. Ahová eljutnak ezek az információk, főleg a fővárosban, ahol még van működnek ellenzéki orgánumok is, ott elgondolkodnak az emberek, vajon ilyen politikusokra kell-e bízni az országot. Vidéken, ahol csak a közmédiából tájékozódhatnak az emberek, persze más a helyzet.

Nem érzi, hogy szélmalom harcot folytat?

Egyáltalán nem. Jelenleg negyven feljelentésem fekszik a hatóságok előtt, ebből tizenkettőben nem tudták megtagadni a nyomozást. Az OLAF által feltárt visszásságok közül öt esetben folyik eljárás. Az az érzésem, hogy az új kormány hamarosan nekimegy majd azoknak a még tőle független médiumoknak, amelyek nem tartoznak az irányítása alá. Nem akarja a Fidesz, hogy legyen az országban olyan sajtótermék, amelyben megjelenhetnének a nyomozások leleplező eredményei. Ezért is gondolom, hogy az ellenzék számára a következő időszak egyik legfontosabb feladata lenne mindent elkövetni azért, hogy

Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez, és kiharcolja a közmédia függetlenségét.

Gondolja, hogy ehhez elég erős a mai ellenzék?

Önmagában biztosan nem. De ha maga mellé akarja – és tudja – állítani a civileket, a Mi vagyunk a többség hívó szavára utcára menni is hajlandó tömegeket, talán nem reménytelen.

A nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy hisz az ellenzéki erők összefogásában.

Nem abban az összefogásban hiszek, amit a választások előtt tapasztaltunk. Abban azonban igen, hogy a tömegek támogatásával ki lehet kényszeríteni bizonyos változásokat. Abban is hiszek, hogy egészen más lett volna a parlament alakuló ülésének nemzetközi visszhangja, ha

az ellenzéki pártok tiltakozásul hajlandók lettek volna egységesen távol maradni a „szertatástól”.

Ha később, egy adandó alkalommal, külön tettünk volna mindannyian esküt. Számos fórumon elmondtam, hogy a Fidesz kétharmados győzelmének is az együttműködés hiánya volt az oka. Nagyvonalúbban kellett volna támogatnunk egymást, de ennek minden pártban elsősorban azok a politikusok voltak a gátjai, akik akarva, akaratlanul a Fidesz malmára hajtották a vizet. Ez nem azt jelenti, hogy valamilyen „borítékkal” bárkit megvettek volna, pusztán vélt pártérdekekre hivatkozva gátolták a megállapodásokat.

Mit gondol, a következő négy esztendőben képesek lesznek ezeken a pártérdekeken felülemelkedni az ellenzéki pártok?

Ha nem, akkor négy év múlva sem lesz esély a mai kormányzó pártokat leváltani. De nem valamiféle újabb összefogásra gondolok. Kivétel nélkül

minden ellenzéki pártnak meg kell újulnia

és szembe kell néznie önmagával, a múltjával, a jelenével. A mostani vereségnek is – a szabad közmédia hiánya, az aránytalan kormánypropaganda mellett – a megújulás elmaradása volt az elsődleges oka.

Ez igaz az LMP-re is?

Arra is.

Isten, haza, csalás

Miközben a Fidesz azzal vádolja a Kúriát, hogy beavatkozott a választásba, mert elvett tőlük egy mandátumot, az ellenzéki pártok, de főként a szimpatizánsaik, csalást emlegetnek. Az ellenzéki pártok ezzel együtt beültek a parlamentbe, listán bejutott, vagy egyéniben győztes képviselőik átvették a mandátumukat és felesküdtek a az általuk tákolmánynak nevezett alaptörvényre. (Kivétel Hadházy Ákos, aki majd később teszi meg ugyanazt, valamint a Demokratikus Koalíció képviselői, akik kiegészítést fűztek az eskü szövegéhez.)

Az kiderült, hogy központilag vezérelt, rendszerszintű csalás nem történt, ellenben számtalan szabálytalanság és sok kisebb csalás igen. Utóbbiak nem befolyásolták a választás végeredményét, ám ezek az ügyek még így is továbbgondolásra érdemesek.

Ahogy nincs kis lopás és nagy lopás, úgy a kis csalás is csalásnak minősül.

A számtalan példa közül csak egy: a Kúria például megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a győztes Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában egy kamupárthoz, a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította, és a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez.

Hasonló esetek történtek a Jobbikkal is, volt olyan választókörzet, ahol a listán szerzett szavazataikat egy ismeretlen kamupárthoz írták. Amikor ez kiderült, a hibát kijavították, ám a felelőst nem büntették meg.

És volt olyan is, még a választás előtt, amikor a Lendület nevű pártot azért zárták ki egy választókerületben az indulásból, mert az aláírásgyűjtő ívükön nemcsak az aláírók neve, de még a sorrendjük is megegyezett a Fidesz listáján szereplőkével. Hogy ebben az esetben miért csak a Lendületet büntették meg, miközben nyilvánvaló, hogy ehhez a csaláshoz két szereplő kellett, nem tudni.

Az viszont még ennél is kevésbé érthető, hogy az ellenzéki pártok miért nyugszanak bele abba, hogy a végeredményt nem befolyásoló, ám a választás tisztaságát sokak szemében megkérdőjelező csalássorozatot miért nem követték büntetőeljárások. Egy kifli ellopása valamelyik budaörsi bevásárlóközpontban ugyanúgy bűncselekmény, mint sok millió forint eltulajdonítása – legföljebb a bíróság által megállapított büntetési tétel lehet eltérő. Emlékszünk még arra is, amikor a Magyar Nemzeti Bank magánalapítványokba akarta menteni a közpénzeket, ám a bíróság ítéletében megállapította, hogy ezek nem magánpénzek, hanem a köz vagyonának a részét képezik. Amikor erre az újságírók rákérdeztek, Kovács Zoltán kormányszóvivő, nem minden cinizmus nélkül, visszakérdezett: És? Sikerült?

Mármint magánpénzzé varázsolni a közös lóvét. Nem sikerült.

Ha bemegyek egy boltba, és lopni próbálok, de rajtakapnak, akkor nem védekezhetek azzal, hogy nem sikerült.

Ha most a hatóságok nem tesznek hivatalból feljelentést a kiderült csalásokkal kapcsolatban, és az ellenzéki pártok is megelégszenek azzal, hogy vállvetve mantrázzák, hogy a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nos, ebben az esetben minden marad a régiben.

A kétharmaddal győztes kormánypárttól nem várható el, hogy a győzelmét elősegítő szabályokon változtasson. Pontosabban: erkölcsileg elvárható lenne, de a gyakorlati hasznot figyelembe véve erre semmi esély.

Az ellenzéki pártoknak meg kellene hallaniuk a mögöttük álló emberek hangját. Nem azokét, akik a szavazatok újraszámlálását, vagy új választás kiírását követelik, hanem azokét, akik azt szeretnék, hogy büntessék meg azokat, akikről konkrétan kideríthető, hogy csaltak.

Külföldi kutatók féltik a magyar civil társadalmat a Stop Sorostól

0

28 ország 77 egyetemi oktatója és kutatója nyilatkozatban állt ki a magyar civil társadalom függetlensége és a Magyar Helsinki Bizottság mellett.

Az aláírók a május 9-én közzétett, több nyelven elérhető nyilatkozatukat azzal kezdik, hogy a magyar civil társadalom jelenleg a puszta létezését is érintő fenyegetéssel néz szembe. Azt követelik, hogy a magyar kormány azonnal szüntesse be a magyar civil társadalom zaklatását, és ne lehetetlenítsék el a civil szervezetek munkáját Magyarországon.

A szövegben kiemelik a Stop Soros névvel illetett törvénycsomagot, amelyet a tervek szerint még májusban elfogadhat az Országgyűlés, és amely a professzorok szerint rendkívül káros hatással lehet a civil társadalomra, és azoknak a menedékkérőknek a helyzetére is, akiket ezek a szervezetek megsegítenének.

Külön írnak a Magyar Helsinki Bizottságról, amely az aláírók szerint egy kiemelkedő emberi jogi szervezet, és „az ilyen civil szervezetekre minden államnak büszkének kellene lennie, ahelyett, hogy az elhallgattatásukra törekszik”, hiszen a demokrácia és a jogállamiság nem képzelhető el erős és független civilek nélkül.

„A Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezeteket érő fenyegetések magát a demokráciát is fenyegetik”

– írják.

Az oktatók saját kormányaikat és egyetemeiket is arra kérik, hogy álljanak ki a civil társadalom ellehetetlenítését célzó magyar jogszabályok ellen, és nyilvánítsák ki szolidaritásukat a magyar civil szektorral szemben.

A Vodafone megveszi a magyar UPC-t is

Gigaüzletet köt egymással a Vodafone és a UPC: a brit telefonóriás megveszi a hollandiai központú cég német, román, cseh és magyar érdekeltségeit.

Óriási összegért, 21,7 milliárd dollár (mintegy 5800 milliárd forint) ellenében a brit Vodafone megvásárolja az amerikai Liberty Global érdekeltségébe tartozó UPC német, román, cseh és magyar leányvállatait – jelentette be az amerikai nagyvállalat.

Ezzel a Magyarországon harmadik számúnak számító mobilszolgáltatóé lesz 2,3 millió új. előfizető, akik között kábeltévés, szélessávú internet és csekély számban ugyan, de mobilpiaci előfizetők is vannak.

A tényleges üzlethez még meg kell szerezni az Európai Bizottság engedélyét, sőt, minden bizonnyal a hazai Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia a felvásárlást.

Ezzel folytatódnak a jelentős változások a magyar mobilpiacon: nemrégiben jelentette be a norvég Telenor, hogy megválik térségi, közte magyar érdekeltségeitől, a vevő egy cseh társaság lehet.

Miért ma van az Európa-nap?

0

Minden évben május 9-én tartják az európai béke és egység ünnepét, az Európa-napot. Robert Schuman francia kereszténydemokrata politikus ugyanis 1950. május 9-én vázolt fel egy olyan új gazdasági és politikai együttműködést Európa országai között, amelyből aztán az Európai Unió kinőtt.

Robert Schuman
Forrás: YouTube

Robert Schuman célja az volt, hogy európai országok között többé ne lehessen háború, ehhez szerinte a szoros együttműködésen át vezetett az út. 1950-ben ő volt a francia külügyminiszter, amikor május 9-én ismertette a később Schuman-tervként ismertté vált javaslatot, amelynek kidolgozásában Jean Monnet is részt vett.

Azt találták ki, hogy az európai országok szén- és acéltermelése kerüljön közös irányítás alá. Schuman és Monnet úgy gondolták, hogy ezzel az évszázados ellenségek,

„Franciaország és Németország között egy háború nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne”,

és hogy a gazdasági érdekek egyesítése az életszínvonalat is növelheti. A tervek között szerepelt az is, hogy a vámok eltörlésével közös piacot hozzanak létre. A végcéljuk az volt, hogy egy erős, egységes Európa jöjjön létre. Ahogy Schuman fogalmazott: „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra.”

Az Európai Szén- és Acélközösség alapító okiratát egy évvel később hat állam írta alá: Franciaország, az NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország. A következő évben életbe is lépett, ezzel

kezdetét vette az európai integrációs folyamat.

A hat tagállam aztán fokozatosan mélyítette az együttműködést, 1957-ben aláírták a Római Szerződést, amellyel a következő évtől megalakult az Európai Gazdasági Közösség, amelyet később sokan Közös Piac néven emlegettek. Az integrációt bővítették is: 1973-ban (hosszas vita után) az Egyesült Királyság, Írország és Dánia, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália csatlakozott. A német újraegyesítéssel természetesen az egykori NDK-s tartományok is az EGK részei lettek.

1992-ben aztán újabb szerződést írtak alá Maastrichtban: ezzel a következő évben

megalakult az Európai Unió,

amelynek 2004-ben Magyarország is tagja lett.

Az elmúlt több mint 60 évben az európai integráció komoly sikereket hozott: az Európai Unió jelentős gazdasági hatalommá vált, és hatalmas mértékben nőtt a tagállamok lakóinak az életszínvonala is. 2012-ben az EU megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint azért, mert meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához is.

Évek óta megtartják Magyarországon is az Európa Napot.
MTI Fotó: Marjai János

Arról, hogy a Schuman-terv kihirdetésének évfordulóját Európa-napként ünnepeljék, az akkori tagállamok kormányfői 1985-ben, Milánóban döntöttek. Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét Európa napjává.

Az Európa-nap az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik,

az uniós himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt.

Mivel május 9. idén hétköznapra esik, ezért a magyarországi fő ünnepséget 13-án, vasárnap tartják majd. A programok azonban több városban már elsején elkezdődtek.

Közeli a konfliktus Orbán és az EU között

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített.

Nagyon közeli konfliktusra számít a Financial Times Brüsszel és Budapest között, mivel az új Országgyűlés várhatóan igencsak gyorsan jóváhagyja majd a Stop Soros-csomagot. A tervezet Orbán hadjáratának része az üzletember ellen, aki pártfogóból szörnyeteg lett a miniszterelnök szemében. Így most korlátoznák azoknak a civil csoportoknak a működését, amelyeket bevándorlásbarátnak minősítenek. Emberi jogi szervezetek máris tiltakoztak, és ha átmegy a javaslat, jogi következményekkel lehet számolni az EU részéről.

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített. A borúlátóak egyre nagyobb tábora ezzel szemben úgy véli, hogy a vártnál nagyobb győzelem csak még jobban felbátorítja a politikust. Lengyelországgal az igazságszolgáltatás reformja miatt van viszálya az uniónak, a feszültség erősödik és a kérdés lassan szétszakítja a szervezetet.

A New York Times viszont szélsőjobbosként mutatja be Orbán Viktort

az új parlament megalakulása alkalmából, hozzátéve, hogy az EBESZ szerint a Fidesz szabad, de nem tisztességes választáson nyert kétharmadot.

Politikai mondandója uralja a közmédiát, valamint a tantervet, de követői ellenőrzik a sajtó jelentős részét, az egyetemek javát és a kultúrát. A hatalmat az ideológiai állhatatosság elé helyezte, így sodródott az évtizedek során liberális ellenzékiségből a szélsőjobbra. A magyarok körében népszerű, részben a gazdaság teljesítménye miatt. Ám közgazdászok megkérdőjelezik, hogy csoda történt volna, mivel például a statisztikák magukban foglalják a külföldön dolgozókat is.

Orbán a választási hadjárat során nem árulta el, hogy mire készül, de elégtételt helyezett kilátásba a bírálóival szemben. Idetartozik a Stop Soros-csomag, továbbá az is, hogy egy sor bíró máris lemondott a felbátorodott Fidesz szövetségeseinek nyomására.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK