Kezdőlap Itthon Oldal 505

Itthon

Bréking nyúz, 2018. május 10. – Tudósítás az alternatív valóságból

0

A kormány sajtója, ha akarna, sem tudna lejönni a migránsokról. Minden fa, bokor mögött őket sejtik, ábrázolásukban a nyugati civilizáció egyetlen nagy, összefüggő no-go zóna, amelynek veszélyeire nem győzik elégszer felhívni a szürreális ostobaságokra fogékony olvasók figyelmét.

Az Origónak mindenről AZ jut az eszébe

„A francia főváros 18. kerülete, Butte-Montmartre régen a pezsgő kulturális életéről volt híres, az utóbbi időszakban azonban a migránsok által elkövetett bűncselekményekről vált hírhedtté, és igazi no-go zónává alakult át. Hétfőn kora délután egy férfi megjelent a kerületi rendőrőrs előtt, ott pedig a muszlimok szent könyvéből, a Koránból kezdett el különböző idézeteket felolvasni – írja a Breitbart francia forrásokra hivatkozva. Marokkóban született 1958-ban, és migránsként érkezett Franciaországba.” (Origo: Kést dobott a rendőrökre egy marokkói migráns Párizs egyik no-go zónájában).

Nem elég, hogy apai ágon bissau-guineai, még sorosista is

„Bár Karácsony Gergely zuglói polgármester, az MSZP-Párbeszéd bukott választási formáció miniszterelnök-jelöltje listán bejutott az Országgyűlésbe, a mandátumát azonban nem veszi át. Helyét várhatóan Kocsis-Cake Olivio veheti át a parlamentben.

Az apai ágon bissau-guineai származású politikus a párt társelnökének, Szabó Tímeának támogatását élvezi. Úgy tudni, döntés csak a május végére tervezett taggyűlésen születhet.

Kocsis-Cake Budapesten nőtt fel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett történelem szakon, szociológiából pedig abszolutóriumot szerzett. 2010-ben az LMP-ben politizált, a 2013-as pártszakadás után Karácsony Gergelyékkel tartott, ma pedig a Párbeszéd pártigazgatója. Életrajzából kiderül, civilként oktatási, kutatási és a média területén végezte munkáját, de dolgozott a Kurt Lewin Alapítványnak, Soros alapítványának, a Rádió Cafénak és a Civil Rádiónak is.” (888: Újabb sorosista politikus ülhet be a parlamentbe).

Migránsozás, avagy a Ripost sem tud lejönni a szerről

„Egy napokban publikált tanulmány arra is rávilágít, hogy az elmúlt négy évben nőtt meg drámaian a nemi erőszakok száma, vagyis ez a tény is azt erősíti, hogy a migrációs válságnak köze lehet a statisztikák romlásához. A svéd lapok megjegyzik, hogy a szakértők egyáltalán nem voltak meglepve az eredményektől. A más kultúrkörből érkezettek máshogy állnak a nőkhöz, szinte semmilyen tekintetben nem tekintik őket egyelő félnek. Persze sokan vannak olyanok is, akik szerint ezek a statisztikák elfogultak. A kritika legtöbbször arra épül, hogy a rendőrség előszeretettel foglalkozik azokkal az ügyekkel, amelyeknél sejthetően migráns az elkövető.” (Ripost: a svédországi nemi erőszakok háromnegyedét migránsok követik el).

A Magyar Idős Jurák Kata az ellenzék morális állapotáért aggódik

„A magyar ellenzékiek egyébként arra is képesek, hogy egyetlen demonstráció alatt az egész repertoárt felvonultassák: a korrupcióval átszőtt mélyszegény diktatúrában élő, elnyomott demokraták EU-s és szivárványszínű zászlóval ostromolják a Parlament környékét.

Az megvan, hogy a jobbikosok elmentek kordont bontani? Feltűnősködtek volna, hogy mekkora nagy felszabadítók, persze kellő médiafigyelemmel kísérve érkeztek a Kossuth térre, ahol csalódottan vették tudomásul: nincs is kordon, nincs, amit el tudnának bontani.

El is kullogtak lehajtott fejjel, még az éppen kezdődő füttykoncert sem bírta maradásra őket, így bizony lemaradtak a „Komámasszony, hol az olló?” tüntiverziójának meghallgatásáról is. Pedig nagyon szellemes átdolgozással készültek: „Gyertek ki! Bemegyünk.” (Magyar Idők: Bulizó tüntibárók akarják megbuktatni a kormányt)

Orbán Viktor még 12 évre tervez

Az újonnan megválasztott magyar kormányfő, miután immár negyedszer tette le a miniszterelnöki esküt az Országgyűlésben tartott első beszédében ismét eltemette a liberális demokráciát, valamint ismét elvetette az Európai Egyesült Államok gondolatát.

Orbán békés hangnemben indított: „a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a három harmadot szolgálja majd.

Továbbá: „a haza nem lehet ellenzékben, mert az magasan a pártok felett áll”, „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”.

„Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt.”

Hosszú távra tervez

Orbán szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.

„Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk.”

Ennek, mondjuk, gyakorlati oka is van, hiszen az Európai Unió következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd.

A vízió

„Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni” – mondta Orbán Viktor a parlamentben.

A liberális demokrácia temetése

A miniszterelnök beiktatási beszédében azt mondta: az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy „nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért”.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy „a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására”.

A megjelölt célok

Megállítjuk a demográfiai csökkenést, és vissza is fordítjuk.

Gyorsforgalmi utak és autópályák lesznek, amelyekre mindenhova el lehet jutni 30 perc alatt.

Tiszta energiát ad majd Paks és a napelem.

A világ tíz legjobb országa akarunk lenni, amely hozzáadott értéket követelő külföldi beruházásokat vonz

A magyar vállalkozásokat is fejlesztjük közben.

Új magyar honvédséget építünk egy fegyverkezési időszakban.

Kiépítjük Lengyelországgal a stratégiai kapcsolatot, és gazdasági régiót építünk közösen.

A magyarok számára Budapest az örök város, amelyet ki fogunk építeni.

A kultúra hatalmas mágnes, amely összetartja a magyarságot.

A szabad magyarok, a szuverén állam kormánya

„Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, „egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle”.

Mint mondta, szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva, Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé építsék a Kárpát-medencét. Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, aki együttműködik velünk, az jól jár – jelentette ki Orbán Viktor.

Minden megy tovább…

A vásárhelyi ellenzéki győzelem kábulatában sokan azt gondolták, megroggyant a Fidesz bombabiztosnak hitt építménye. Felcsillant a kormányváltás reménye. Akkor senki nem gondolt arra, mivel járhat az ellenzék győzelme? Végeláthatatlan utcai elégedetlenséggel, utcai gyújtogatásokkal, a gazdaság összeomlásával? De nem, minden megy a maga útján, ahogyan eddig is.

Jött a hidegzuhany. A csalódás. A fizikai és lelki összeomlás. Pártvezetők mondtak le, vagy kerültek a politika süllyesztőjébe. És megjelentek az utcán a csalódott választók százezrei, akik nem borogattak kukákat. Nem vonultak a közmédia gyűlölt székháza elé, hogy kirángassák az irodáikból a nem odavaló szerkesztőket, csupán felemelték a hangjukat. Annyira csak, hogy a T. Ház falain belül is meghallják: a számszerű többség kívül rekedt a törvényhozáson.

 

De ezen kívül nem történik semmi. Ott folytatódik minden, ahol április 8-ika előtt abbamaradt.

A mameluk parlament megszavazta az új bizottságok tagjait, köztük azt a Szél Bernadettet is bevették újra a Nemzetbiztonsági Bizottságba, aki miatt fél évig Németh Szilárd blokkolta a testület munkáját. Minden képviselő – még a gerinces ex-rezsibiztos, és Orbán Viktor is – igent nyomott a megválasztására. Alighanem hálából, hiszen

a kétharmad megszerzését nagyban köszönhetik neki.

Aztán mindennél többet mondott a pártok „sajátos tiltakozása”. Ahányan voltak, a városnak annyi pontján tettek „maguk között” esküt, aztán bementek a terembe, és tiszteletteljesen elmormolták a kötelező esküt ott is. Nem volt „kedvük” Hadházy-módra távol maradni az alakuló üléstől, és aztán egy másik időpontban, együtt, esküt tenni. Nagyot szólt volna.

Aztán az LMP alapító politikusa látványosan bejelentette, hogy kilép a pártból, mert a frakció befogadta az Együtt színeiben indult Szabó Szabolcsot.

Jó ürügynek tűnik, de nagyon hamisan cseng.

Hogy talán más szempontok miatt döntött Schiffer a „pártatlanság” mellett? Talán új, magasabb tisztségre pályázik ezzel? Pletyka.

Márki-Zay Péter, aki az elmúlt hetekben látványosan szerepet vállalt a „nagypolitikában”, már panaszkodik. Fontos szakemberek sora adta be a felmondását, ellenőrzést kapott, olyan számlákat kellene előkerítenie, amelyek helyét csak a kilépők ismerhették. Lázár János hazament, aligha csak azért, hogy a frissen elkészült vadászkastély(á)ban a fácánokat ritkítsa. A volt alpolgármester a polgármester főnöke lett,

minden jel arra mutat, megkezdődött a buktatási akció.

Valami hasonlóról érkeznek hírek a szocialisták háza tájáról is. Amint mi is megírtuk, „jól értesült” körökben már arról beszélnek, hogy fenik a zuglói polgármester és alpolgármestere hátába szánt kést is. Amikor kiderült, hogy Karácsony Gergely visszatér a kerületbe és nem ül be a frakcióba, azt kezdték rebesgetni, hogy az MSZP és a Fidesz frakció közösen puccsot készít elő ellenük. A hírt persze azonnal pletykának minősítette Tóth Csaba, a kerületi pártelnök.

A puccspolitika amúgy nem idegen a szocialistáktól.

Nagy mestere volt Gyurcsány Ferenc, megtanulhatta a saját bőrén már miniszterelnökként Medgyessy Péter, jelöltként Botka László, és már választás estjén a még „ki sem hűlt” pártelnök, Molnár Gyula. És ezek csak a leglátványosabbak a közelmúltból, de nem tudjuk, mi lesz az MSZP következő, tisztújító küldöttgyűlésén.

Alighanem azoknak a politikai elemzőknek és civileknek van igazuk, akik azt mondják, nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogyan az elmúlt nyolc évben mentek. Ha nem teszik félre hamis önérzetüket az ellenzéki pártok, ha nem értik meg, hogy át kell gondolniuk önmaguk eddigi gyakorlatát is, akkor nyugodtam

felajánlhatjuk Orbán Viktornak az „ország örökös miniszterelnöke”,

vagy ha éppen arra fáj majd a foga, „Magyarország örökös elnöke” állását.

28 év, 10 kormány, 8 miniszterelnök

Magyarországon a rendszerváltást követő 28 évben nyolc miniszterelnök vezette az országot. Munkásságuk jól jellemzi azt az utat, amelyet a Kádár-korszakot lezáró l990-es országgyűlési választás óta megtettünk.   

1990-1993

Az első szabadon választott miniszterelnök – teljes nevén Dörgicsei és kisjenei Ifjabb Antall József  Tihamér – 58 évesen, valójában a politikai pálya kispadjáról került a kormány élére. Az orvos-történész, könyvtáros, muzeológus az Ellenzéki Kerekasztal egyik hangadójaként, a Magyar Demokrata Fórum elnökeként, elévülhetetlen érdemeket szerzett a békés rendszerváltásban.

Kormányzására a hagyományokat tisztelő polgári szemlélet volt jellemző, amelynek gyökerei a Horthy-korszakra nyúlnak vissza, édesapja, az FKGP egyik alapítójának szellemi örökségét igyekezett folytatni. Nem volt konfliktusmentes időszak, módszereit, ideológiai elképzeléseit a szocializmus tanain felnőtt társadalom idegenkedéssel fogadta. Számos tüntetés jellemezte kormányzása három évét, amelynek gyógyíthatatlan betegsége tragikus gyorsasággal vetett véget.

1993-1994

Boross Péter belügyminiszterként volt tagja Antall József kabinetjének. Az MDF politikusa korábban volt segédmunkás, képügynök, protekcióval vendéglátó-ipari ellenőr és csapos, majd a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. Antall miniszterelnök halálát követően választotta meg az országgyűlés utódjául, de ezt a tisztséget csak alig egy évig, a következő választásig töltötte be. Miniszterelnökként nem nagyon hagyott nyomot. Az MDF nagyarányú veresége után reménye sem lehetett a további kormányzásra. Tagja maradt az MDF-nek, de politikai pályafutását később Orbán Viktor környezetében folytatta.

1994-1998

A rendszerváltást követő második választást a Magyar Szocialista Párt nagy fölénnyel nyerte meg, a kormány élére Horn Gyula került.  Életének „fekete foltja” l956-57-es tevékenysége. Politikai pályáját a Külügyminisztériumban kezdte, volt nagykövet, később az MSZP külügyi osztályának vezetője, később külügyi államtitkár és külügyminiszter Németh Miklós kormányában. A vasfüggöny lebontása, és az NDK-s menekültek kiengedése miatt mindmáig nagy tisztelet övezi Németországban. 1994-ben miniszterelnökként koalícióra lépett a szabademokratákkal, bár pártja koalíció nélkül is bő kétharmados többséggel rendelkezett. A koalíció önként vállalta, hogy a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel való konszenzus megléte esetén módosítja. Horn vezetésével Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt.

1998-2002

A rendszerváltás utáni negyedik kormányt Orbán Viktor 31 évesen vezethette. Létrejöttét az FKGP tette lehetővé: 82 helyen léptette vissza képviselőjelöltjeit a második forduló előtt, ezzel megfordította az első fordulóban a baloldali koalíciónak kedvező választási eredményt. A Fidesz-FKGP-MDF hármas koalíció gyakorlatilag csupán 2001-ig tartott ki. Az első Orbán-kormány alatt vezették be a diákhitel rendszerét, és indították el például a Széchenyi-tervet. 2002-ben Orbán vereséget szenvedett, amit nem tudott feldolgozni.  Nyolc évig ellenzéki szerepbe szorult. Ekkor hívta életre a polgári körök mozgalmát, a parlamentben pedig több mint három éven át nem szólalt fel, alig vett részt az országgyűlés munkájában.

2002-2004

A rendszerváltás utáni Magyarország ötödik miniszterelnöke. Medgyessy Péter lett, aki mindössze két évig, 2004-ig maradt hivatalában. Kinevezését követően nem sokkal napvilágra került III/II-es ügynök múltja, amit először tagadott, majd elismert. Kormányát ugyanaz a két párt alkotta, mint 1994 és 1998 között a Horn-kormányt: az MSZP és az SZDSZ koalíciója. Medgyessy miniszterelnökként nem rendelkezett kellő politikai háttérrel, mert nem volt tagja egyik pártnak sem. Miután az MSZP igen gyengén szerepelt az európai parlamenti választásokon, valamint a koalíciós partner SZDSZ-szel is megromlott a viszonya, lemondott.

2004-2009

A harmadik Magyar Köztársaság hatodik miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc lett, aki 2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessyt, majd megnyerte a következő, 2006-os választásokat. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként nyert választást, és megalakíthatta a második, a rendszerváltás utáni hetedik kormányát. A kormánytöbbség a 2006-os választást megnyerő Magyar Szocialista Pártból és a vele szövetséges Szabad Demokraták Szövetségéből jött létre. Lemondását 2006 óta, az őszödi beszéd kiszivárgásától követelte az ellenzék, amit végül 2009-ben tett meg. A kormány 2008. április végén elveszítette stabil többségét, amikor az SZDSZ visszahívta minisztereit és kilépett a koalícióból. Gyurcsány pozíciója erősen meggyengült, 2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta az ellene indított konstruktív bizalmatlansági indítványt, és leváltotta.

2009-2010

Gyurcsány lemondását követően a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik miniszterelnöke, és nyolcadik kormányának vezetője a párton kívüli Bajnai Gordon lett. A korábbi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter egy évig, szakértő kormány élén, 2010 májusáig vezette az országot. A kormány működésének első száz napjában számos válságkezelő intézkedést hozott, 1200 milliárd forintos kiadáscsökkentő lépéseket tett meg, az IMF-fel megállapodva hitelfelvételről és több adóváltoztatásról is döntött. Gazdaságilag stabil, jó állapotban adta át utódjának, Orbán Viktornak a gazdaságot.

2010-2014

A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) a rendszerváltás utáni 9. magyar kormány, 2010. május 29-én lépett hivatalba. A kormány beiktatása után Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy szűk esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később ezt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is megerősítette. A bejelentések alaposan felkavarták a pénzpiacokat. A Fidesz-alelnök szavainak hatására az euró árfolyama a forinttal szemben 274-ről 289-re romlott. A kormány kihasználva kétharmados többségét, az ellenzék véleményének kikérése nélkül, számos sarkalatos törvényt fogadtatott el. Többek között 2012. január elsején életbe léptette Magyarország új alkotmányát, amit az Alaptörvénynek neveztek el, és (emlékezve a 2002-es vereségre) új, egyfordulós választási törvényt is alkottak. Elvették a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, 27 százalékos áfát fogadtak el, csökkentették a szociális segélyeket, korlátozták az AB jogkörét.

2014-2018

A rendszerváltás utáni 10. kormány vezetője ismét Orbán Viktor lett. Programként csak az előző négy év folytatását ígérte, amelyet kissé megnehezített, hogy működése idején elveszítette a választáson ismét megszerzett kétharmados többségét. A politikában (hazai vonalon biztosan) általánosan elfogadott törvényszerűség volt, hogy a kormányzati ciklus közepén a kormányzó párt(ok) népszerűsége mélyponton van, majd a kormányzás második felében népszerű intézkedésekkel sokat erősödhetnek a következő választásokra. Ez a harmadik Orbán-kormányra nem volt jellemző, a ciklus teljes idején biztosan megőrizte szavazói bázisa támogatását, amit a Fidesz-KDNP politikusok gazdasági és korrupciós visszaéléseiről megjelent hírek sem gyengítettek. A kevés és gyenge politikai ellenfél a Fidesznek problémákat is jelent: egy-egy területen a hatalom megszerzésért nem egy másik párttal kellett viaskodnia, hanem belső konfliktusok alakultak ki a pártban és holdudvarában. Erről szólt az Orbán–Simicska-háború vagy éppen az urizálás-vita megjelenése a nyilvánosságban.

Csonkolással egyesülhet a Digi és az Invitel

0

Hálózatok értékesítése és bérelt hálózatokból kilépés árán veheti meg a Digi az Invitelt. A versenyhivatal ellenőrző biztossal fogja felügyelni a folyamatot.

Összesen 41 települést érintő beavatkozással és ellenőrző biztos kijelölésével kapott zöld utat a Digi és az Invitel távközlési cégek fúziója – tudatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A Digi tavaly augusztus végén jelentette be a GVH-nak, hogy meg kívánja vásárolni az Invitelt. A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert felvetődött, hogy a tranzakció káros versenyhatásokkal járhat egyes helyeken. Mindkét érintett vállalkozás a hazai vezetékes távközlési piac jelentős, országos szereplője, több százezer előfizetőnek nyújtanak vezetékes telefon-, internet-, tévés műsorterjesztési és egyéb szolgáltatásokat.

A két cég saját vezetékes távközlési hálózatai 34 településen vannak jelen együttesen, ezek közül a GVH vizsgálata 16 esetében állapította meg, hogy

a tranzakció a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné.

A Digi vállalta, hogy értékesíti az összefonódás révén megszerzett Invitel-hálózatokat e 16 településen a fúzió lezárását követő fél éven belül. A kötelezettségek felügyeletére a GVH ellenőrző biztost jelölt ki.

A GVH emellett megvizsgálta azt is, hogy 25 településen az Invitel saját hálózatán nyújtott vezetékes távközlési szolgáltatásaival van jelen, és a Digivel egyazon vállalkozáscsoportba tartozó i-TV Digitális Távközlési Zrt. más piaci szereplőtől bérelt hálózaton nyújt televízió-szolgáltatást. Vagyis az összefonódás után csökkenne az egymástól független vállalkozásként szolgáltatók száma. A Digi vállalta e településeken a kilépést a vezetékes távközlési hálózatokra vonatkozó bérleti szerződésekből.

A Digi egyébként – a távközlési piaci szóbeszéd szerint – rövidesen elindítja saját mobiltelefon-szolgáltatását azokon a frekvenciákon, amelyeket csaknem két éve a médiahatóság árverésén szerzett meg. Ez pedig még nem is lehetett benne a GVH vizsgálatában.

Szirénázó biciklivel bírságolt a nyíracsádi álrendőr

0

Mai hír az MTI-ből: „Kerékpárra szerelt szirénával és rendőrség feliratú pólóban próbált megbüntetni egy biciklist egy férfi a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádon. A tájékoztatás szerint egy nyíracsádi lakos szerda délben telefonon hívta a helyi körzeti megbízottat, hogy egy férfi rendőrnek adta ki magát, és meg akarta őt büntetni.

A rendőrök azonosították a csalót, majd elfogták a 48 éves férfit, aki szabálysértésre hivatkozva akarta megbírságolni a másik kerékpárost. A sértett azt mondta az álrendőrnek, hogy nincs nála pénz, mire a gyanúsított közölte vele, hogy akkor figyelmezteti, de legközelebb fel fogja jelenteni.

Az álrendőr ellen, aki beismerte, hogy így akart pénzhez jutni, csalás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A gyanúsított kihallgatásán beismerő vallomást tett.”

Az csak véletlen egybeesés, hogy ma tették közzé a leggazdagabb magyarok listáját. Valószínűleg nem a nyíracsádi módszer a meggazdagodás legjárhatóbb útja. és feltehetően Orbán Viktor sem erre gondolt, amikor a munkaalapú társadalomról beszélt.

Magyarország, mi így szeretünk!

Most zsebből megy a pénzosztás

Kormánypárti képviselőnek készült, amikor úgy döntött: huszonnyolc év után otthagyja a polgármesterséget. Aztán, hiába egyeztek meg viszonylag gyorsan az ő személyében az ellenzéki pártok, máshol ez nem sikerült, és a civakodásoknak köszönhetően a Fidesz újra kétharmaddal nyert. Hajdú László, a XV. kerület június 7-én leköszönő polgármestere, aki most a Demokratikus Koalíció színeiben nyert országgyűlési mandátumot, most is úgy látja: a Fidesszel szemben csakis összefogással van esély. A Független Hírügynökségnek nyilatkozva azt állítja: a parlament alakuló ülésén a visszafogottság jellemezte a képviselőket; a Fidesz politikusain is azt látta: tudják, hogy nem megérdemelt a parlamenti kétharmaduk. A kerületet annak ellenére jó kondícióban hagyja hátra, hogy állami pénzhez alig-alig jutottak; a Fidesz világában ugyanis zsebből megy a pénzosztás.

 

Jól van?

Ahogy egy leköszönő polgármester, megválasztott képviselő lehet. Mondhatom, hogy jól vagyok, de le kell magamban tisztázni, miként is készüljek fel az új életemre. Szóval, ebben az életkorban, amiben én vagyok, elértem ugye hetvenedik évemet, fel kell készülnöm erre az utolsó váltásra.

Utolsó?

Igen, végigcsinálom ezt a négy évet a parlamentben, utána egészen biztosan visszavonulok. Tudja, hetven évet betöltve az ember már másként számol, bár az aktivitásom, a fizikai, szellemi állapotom teljesen rendben van.

Miért indult egyáltalán az országgyűlési választásokon?

Mert az én személyem körül rajzolódott ki az a konszenzus, amely ahhoz kellett, hogy biztosan a baloldalé legyen a mandátum. Ha nem vállalom, akkor itt is hónapokig tartott volna a vita. Így aztán elfogadtam, hogy nekem kell itt indulnom. Akkor még azt hittem, reméltem, hogy másutt is lesznek gyorsan megállapodások, mindenhol egy jelölt lesz, vagy egy valóságosan esélyes személy, így én sem tehetem meg, hogy a polgármesterség biztos egzisztenciáján töröm a fejem, hanem hozzájárulok ahhoz, hogy tudjunk kormányt váltani.

Hát ez nem sikerült.

De az én példám éppen azt mutatja, hogy ha megvolt és időben megköttetett az összefogás, akkor igen is lett volna esély a váltásra. Enélkül nem mehetett. Most azt látjuk, hogy a Fidesz a kétharmadát ennek a civakodó ellenzéknek köszönheti.

Az országgyűlési képviselőség, most, a történtek után, nyilvánvalóan sokkal fajsúlytalanabb szerep, mint a polgármesteri poszt. Akkor is elfogadta volna felkérést, ha tudja, hogy így alakul?

Talán igen, mert azt láttam, hogy megegyezés csak az én személyem körül alakul ki. És itt nem az én személyem, egzisztenciám számított. Ha a közösségnek az a véleménye, hogy a Hajdú Lászlóban bíznak meg, akkor nem tehettem volna és nem is tehettem mást, mint elvállaltam a feladatot.

De őszintén megmondom: azzal kevésbé számoltam, hogy ellenzéki képviselő leszek, hittem benne, hogy nyolc év után eljött az a pillanat, hogy leváltható a Fidesz.

Ez egyszerűen benne volt a levegőben, és a szavazati arány is mutatja, hogy nem volt irreális az elképzelés, hiszen az ellenzék több szavazatot kapott, mint a kormánypárti oldal. Így jutott mégis kétharmadhoz újra Orbán. Történelmi hiba történt, úgy gondolom.

De nem először.

Nem sajnos. Ahhoz pedig, hogy valaki a történelmet megértse, szükség van némi felkészültségre is.

Ha ugyanis csak az egyéni ambíciók mozgatják az ellenzék szereplőit, akkor Orbán Viktorék még sok cikluson át fognak ebben az országban kétharmaddal kormányozni.

Lehetséges, hogy nagyobb mértékben kellett volna támaszkodni az olyan emberekre, akik a maguk területén megvívtak már, és sikeresen tették, a Fidesszel szemben.

Minden ellenzéki párt hazardírozott, ez volt a baj. Azt remélték, hátha mégis bejön az elképzelésük, és külön-külön is lehetnek eredményesek. A kétharmad két három, nem túl jelentős megállapodással elkerülhető lett volna. De még a Fidesz megszorítása is elképzelhető lett volna, úgy azonban nem lehet, hogy folyamatosan egymással szembeni feltételeket fogalmaztak meg a pártok.

Április 8-ának most ez az üzenete: ha ezt így folytatják, akár abba is hagyhatják. Ha tehát változatlanul gyanúsítgatják egymást és előítélettel fogadják a másik párt képviselőjét, akkor ez az ellenzék méltatlan arra, hogy hatalmat kapjon ettől a néptől.

Az nem fordult meg a fejében, hogy a kialakult eredmény ismeretében visszaadja a mandátumot?

Nagy nyomást helyeztek rám, e-mailben, telefonon, személyesen, a május  1-i majálisunkon, hogy ne vegyem át a mandátumot. Nézze, egy politikusnak akkor kell dönteni, amikor a helyzet ezt adja. Márpedig a döntést akkor kellett meghoznom, amikor elvállaltam az indulást, és nem akkor, amikor kiderült a végeredmény.

Erkölcsileg nem tehetem meg, hogy miután majd huszonháromezer ember rám szavazott, egyszer csak azt mondom nekik: kösz, de én most hátat fordítok nektek.

Ezt nem lehet megtenni. Nem fér össze az erkölcsi értékrendemmel. Akkor, amikor elvállaltam több párt jelölését, egyszersmind döntöttem is.  Vagyis bármennyire nem számoltam azzal, hogy ellenzéki képviselő leszek, de a lehetőségek között akkor is benne volt ez az eredmény. Ellenzéki lettem, így jártam, eszerint kell dolgoznom. Tehát nem fordult meg a fejemben, hogy polgármester maradok, de kétségkívül nagy nyomás nehezedett rám.

Túl van az első parlamenti napján, amely azért sok bíztatót nem ígért az ellenzéknek…

Nem kezdő országgyűlési képviselő vagyok, tizenhat évig ültem már a parlamentben, kettős szerepben – akkor még lehetett – : polgármesterként és képviselőként. Megéltem tehát már alakuló üléseket, eskütételeket, és azt láttam, hogy ez a mostani rendkívül visszafogott volt. Benne volt a levegőben, hogy a velünk szemben ülők is érzik: baj van az ő legitimitásukkal. Komoly baj van. Nagyon lehetett érezni. Mint ahogy azt is, hogy az ellenzéki pártok ott lévő képviselői mintha egy frakciót alkotnának. Mintha érzenék: egymásra vannak utalva. Az a benyomásom, hogy lesz jobb együttműködés, valamilyen kontrollt tudunk kialakítani a kormány felett. Külön-külön ugyanis erre semmi esélyünk nincs. Ez a visszafogott ünnepi hangulat azt üzente számomra, hogy valamit tanultak ezek a képviselők az elmúlt időszak történéseiből. Ráadásul bent a teremben is jól hallható volt a tömeg tüntetése, a diktátorozás. Amiből muszáj levonni a következtetést: azt ugyanis, hogy itt most nagyon sok ember érzi úgy, hogy be van csapva. Az ellenzék részéről is, de a kormánypárt választási manipulációi miatt is, aminek még lehetségesek rosszabb változatai is. Nagyon erősen fogalmazódik meg az utcán, hogy nem volt tiszta ez a választás, a kétharmad nem valóságos tartalmú támogatottság, hogy más szabályok szerint játszik a Fidesz. És az is, hogy ilyen versenyszabályok mellett nem lehet korrekt eredményre jutni.

Azt mondja, hogy a parlament alakuló ülésén a visszafogottságot érezni lehetett. Ehhez képest egyedül Gyurcsány Ferencet, az ön frakcióvezetőjét nem tapsolták meg. Érez-e-, ennek fényében, olyan törekvést, hogy jobb- és baloldalról egyaránt ki akarják tolni a színpadról a DK elnökét?

Nehéz nekem úgy véleményt mondanom, hogy a Demokratikus Koalíciónak nem vagyok a párttagja. Voltam én párttag, a szocialistáknál, huszonegy éven keresztül, egészen addig, amíg ki nem zártak, ráadásul úgy tették ezt, hogy nem követtem el semmit. A DK-ba engem befogadtak.

Gyurcsány Ferenc közelségében csak pár napja dolgozom, de azt gondolom, hogy akár emberként, akár a párt főnökeként, akár politikusként gondolok rá jól teljesít, és számomra teljesen megalapozatlan az, ami vele szemben zajlik.

Azt kell mondanom az őt érő indokolatlan támadások alapján, hogy a magyar politikai kultúra ilyen. Akit kinéz magának azt le karaktergyilkolja. És sajnos erre van bőven média is, hogy megfelelő segítséget nyújtson. A politikai kultúránkat jól mutatja a migránsozás is; lényegében nem tudjuk megfogalmazni, hogy mit is jelent itt és most Magyarországon a migránsveszély, ennek ellenére egy egész országgal el lehetett hitetni egy sor hazugságot, mint ahogy Gyurcsány Ferenccel szemben is. A forgatókönyv ugyanaz.

Önt is megpróbálták, ha úgy tetszik le karaktergyilkolni, de nem tudták, pedig mindent elkövettek ön ellen itt a kerületben: fegyelmit  indítottak, megvádolták, mégis talpon maradt ön is, meg a kerület is. Van-e ebben valami átemelhető tanulság?

Valóban, 2006 óta, László Tamás fideszes képviselő megjelenése óta egyre agresszívabb Fidesz-csapat működött itt Rákospalotán. Korábban egy csapatot alkottunk, még kirándulni is együtt mentünk a fideszesekkel. Azóta viszont  ez a párt elment a szélsőségek irányába. Nálunk van Jobbik, de az igazi szélsőséget a Fidesz képviseli, bár van közöttük több olyan is, aki szégyelli, ami itt zajlik. A gyűlöletkeltés leckéjét a társaik ugyanis nagyon megtanulták. Tudja az az érdekes, hogy némelyikükkel, ha az utcán találkoztunk, szinte bocsánatkérően mondták: nem tehetnek mást. Az elit elvárja tőlünk, mondják, hogy ezt tegyük, ezeket a kliséket alkalmazzuk. Szóval ezt kell kapnod tőlünk.

Kvázi: ne haragudj, hogy leszúrunk?

Igen, pontosan. Nekem volt két fideszes alpolgármesterem is, láttam rajtuk, hogy szenvednek amikor parancsra kellett olyan dolgokat végrehajtaniuk, amelyekkel egyáltalán nem értenek egyet. Hogy példát is mondjak: az egyik alpolgármesterem terjesztette be, hogy induljon ellenem fegyelmi.

Amikor megkérdeztem tőle, hogy ezt miért teszi, kiváltképp, hogy tudja: amivel vádol, az nem is igaz, azt válaszolta: azért öregem, mert ez a parancs. Hamis, hazug állításokat, a politikai többséggel akartak átnyomni a testületen. Mindegy volt, hogy egy mondat nem volt belőle igaz, egyetlen állításuk sem állta meg a helyét, ha egyszer a feladat az, hogy ezt az embert – azaz engem – le kell járatni, akkor ütni, verni kell. Ezt nem hiszem, hogy demokráciának hívják.

Erre még csak azt sem lehet mondani, hogy ez a politikai kultúra alsó szintje, ezzel a viselkedéssel kapcsolatban ki sem szabad ejteni a kultúra szót. Ez a vásári piac szintje. Szerencsére ezt a rákospalotai emberek is érezték: dugig megtöltötték a termet a testületi ülésekre, de még az utcán is tüntettek mellettem. Ők mentettek meg a legalább ötszöri durva támadástól, nekik köszönhetem, hogy a helyemen maradhattam. Sőt: a mostani választási sikerem egy része is annak köszönhető, hogy a palotai emberek együttérzőek voltak a sok nemtelen és igaztalan támadás után. A számokból érzékelhető, hogy még a Fidesz-szavazók egy része is rám adta a voksát. Egyébként a gyűlöletkeltésre épülő politikában nagyon nehéz túlélni a támadásokat, nekem sikerült.

Milyen állapotban hagyja itt az önkormányzatot?

Nagyon jó pénzügyi pozícióban vagyunk. Közel egymilliárd forint szabadfelhasználású tartalékpénzt hagyok hátra, emellett pedig folyamatban van hárommilliárd értékű beruházás. A lekötött pénzünk összességében több, mint ötmilliárd forint, és ez a kerületekre nem jellemző, még a fideszesekre sem, pedig oda mennek tao-pénzek. Ide nem jönnek. Oda mennek ilyen-olyan pénzek, ide nem jönnek. Ha pályázunk, azt elutasítják. Illetve sokszor még arra sem veszik a fáradtságot, hogy elutasítsák. Mindenhova próbáltunk pályázni, legfeljebb egy-két milliós kérvényeink jártak sikerrel. És tudja, miért van így? Nem azért, mert jó, vagy rossz egy koncepció. Hanem mert az itteni fideszes országgyűlési képviselőnek nincs meg a partjában a kellő respektje, súlya.  Ezen múlik. László Tamás soha nem jutott el oda, ahol osztják a pénzt. Míg mások milliárdokat kaptak – Újpest például négy-hat milliárdot -, nekünk nem adtak pénzt. Vagyis,

ha valakinek nincs meg a megfelelő kapcsolati rendszere a pártjában, akkor nincs pénz. Korábban ez nem így működött, még az első Fidesz-kormány alatt is normatív módon lehetett pénzhez jutni. Most zsebből megy a pénzosztás, ha sok jó kapcsolatod van, sokat kapsz, ellenkező esetben az is lehet, hogy semmit sem kapsz.

Azt mondják: azért nem adnak, mert DK-s a polgármester. De könyörgöm: az itt élők is magyar emberek. Ez a nyolcvanvalahányezer lakos nem választhat mást? Büntetni akarnak? Budapest most mindenesetre elég kemény választ adott. A választók a büntetéseket visszajelezték a fülkében.

És mi van az utódlással?

Próbáltam gondoskodni a megfelelő utánpótlásról. Van itt egy olyan képviselő asszony, aki még csak negyven éves, de már ötödik ciklusában képviselője a XV. kerületnek. Két diplomája van, beszél idegen nyelveket, rendezett a magánélete, és ismeri a kerületet. Németh Angélának hívják, és benne úgy tűnik sikerült is megállapodni az MSZP-vel, a DK-val, és talán nem állít ellenfelet sem a Jobbik, sem az LMP. Egyébként a választásokig ő fogja vinni a polgármesteri jogköröket a választásokig, azaz valamikor szeptember végéig.  Jó esély van tehát arra, hogy megtartsuk ezt a helyet.

Önnek mikor kell lemondania a polgármesterségről?

Az utolsó határidő június 7-e. Azon a napon fogok lemondani, addig viszont nem élhetek a képviselői jogosítványaimmal, fizetést nem kapok, és nincs szavazati jogom sem. Erre a harminc napra szükség is van, hogy úgy tudjam átadni a kerületet, hogy hosszú távú megoldás legyen: Németh Angéla mindenképpen az lenne. Egy önkormányzat működésében ugyanis a legfontosabb a stabilitás.

Ha lesz önkormányzat.

Ha lesz önkormányzat.

Policy Agenda: három Magyarország vár a baloldalra

A baloldal akkor újulhat meg, ha elfogadja: három Magyarország van, amely háromféle pártot igényel. A kulcs a kistelepülések, ahol az MSZP-re vár feladat – derül ki a Policy Agenda elemzéséből.

A széteső baloldal helyzetét vette górcső alá a Policy Agenda (PA), azt is mérlegelve, milyen lehetőségek állnak a baloldal előtt, ha meg akar újulni.

A választási eredmények alapján a PA arra a következtetésre jutott, hogy „három Magyarország” van: Budapest, a megyei jogú és a 20 ezer főnél nagyobb városok, valamint az ezeknél kisebb települések.

A településtípusonkénti választási eredményeket mutatja az ábra. Azt, hogy a Fidesz (és a Jobbik) „fentről lefelé” erősödik, a bal-balközép pártok pedig éppen fordítva értek el szavazói támogatást.

Forrás: Policy Agenda

A kutatók megismételték nemrégiben tett megállapításukat, amely szerint a hármas tagozódás nem csak területi, hanem szociológiai alapon is érvényes. Minél kisebb a falu, annál nagyobb a Fidesz fölénye, amely akkor is nyomasztó ezeken a helyeken, ha az állam alapfeladatokat se képes ellátni, például tartósan nincs orvos, s minél több a közmunkás, annál erősebb a Fidesz.

A PA az adatokból kiolvasta, hogy kialakult egy 5 százalékos ellenzéki bázis, amely nem jobbikos, nem baloldali. Az ő „szavazói jövőjük” egyelőre nem becsülhető meg.

Ugyancsak hármas feladat áll a baloldal előtt. A jövő évi önkormányzati választásig legalább egymás közt alakítson ki együttműködést, jelenjen meg személyesen a kistelepüléseken; ez azért is fontos, mert ahol korábban például az MSZP

képes volt önkormányzati jelöltet állítani, ott áprilisban a baloldal 23 százalékkal jobb eredményt ért el.

Végezetül ne a Fidesszel szemben fogalmazza meg önmagát, hanem a választói problémákhoz igazítsa mondandóját.

Több lehetőség közül a PA szerint a baloldal előtt álló lehetőség az, ha elfogadja a „három Magyarország” létét. Ez pedig eltérő politikai szervezetet, szerkezetet, kódrendszert és problémagyűjteményt tartalmaz. A megoldás kulcsa a kistelepülések Magyarországának meggyőzése, ami pedig rövid távon csak

az MSZP gyors és határozott irányváltásával és teljes személyi változásával valósulhat meg

– olvasható az elemzésben. Ezt arra alapozzák, hogy a nagyobb településeken az újabban létrejött balközép-baloldali pártok (DK, Együtt és Párbeszéd, LMP) látszanak hatékonyabbnak.

A stratégiát is ehhez a területi-szociológiai megosztottsághoz kell igazítani a PA szerint. A fővárosban és a nagyobb városokban a győzelem a cél 2019. őszén, a kistelepüléseken viszont egyelőre a jelenlét megteremtése.

A végső következtetés szerint ezzel együtt is nagyon messze van a 2022-es potenciális győzelemtől a baloldal.

Egyelőre nem lesz népszavazás a Római-parti mobilgátról

0

Nyolc ellenzéki párt képviselői írták alá azt a közös közleményt, amelyben sajnálkozásukat fejezik ki amiatt, hogy a civilek visszavonták népszavazási kezdeményezésüket a római-parti mobilgát ügyében.

Az ellenzéki pártok szerint a budapestiek egyelőre nem dönthetnek referendumon a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméről. Véleményük szerint a Duna mellé tervezett mobil védmű megvalósítása tönkre tenné a partszakasz természeti értékeit, és nem felel meg a szakma, a környéken élők, a civilek és a kerületi önkormányzat elvárásainak sem. Ezért az érintett csillaghegyi lakosság árvízi biztonságát a jelenlegi, a parttól 200 méterre feljebb húzódó árvízvédelmi vonal szükséges mértékű megerősítésével kell növelni.

E védvonalnak a part mellé való áthelyezése kizárólag azon befektetők érdekét szolgálná, akik a 70 hektáros sávban ingatlanfejlesztési projekteket akarnak megvalósítani.

A területen legálisan megépült 39 lakóingatlan árvízvédelme a jövőben is megoldható parti védmű nélkül.

Ezért Budapest főpolgármesterétől elvárjuk, hogy a magyar és az uniós adófizetők pénzéből ne a fideszes oligarchák terveinek realizálódását támogassa, hanem a budapestiek jólétét és biztonságát mozdítsa elő.

A Római-partra tervezett mobilgátról, valamint az azzal kapcsolatos vitákról a Független Hírügynökség is többször írt, a többi között itt, itt, itt és itt.

A nyolc ellenzéki párt közleményét a következő politikusok írták alá: Gy. Németh Erzsébet (DK), Mihalik Zoltán (Együtt), Kocsis Zoltán (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Szabadai Viktor (MLP), Cseh Katalin (Momentum), Horváth Csaba (MSZP), Béres András (Párbeszéd)

Farkas Flórián romanyúzó szövetségét le kell gyűrni

„Kilépek az országos színtérre, mert a romák érdekében ki kell lépjek” – mondta a Független Hírügynökségnek Ács roma származású polgármestere. Lakatos Béla országjárásba kezd, helyi szövetségeket keresve. Szeretné megismerni a helyi romák problémáit, mert vallja, hogy ezek összességéből állnak össze az országos szintű problémák. A Farkas Flórián-féle szervezetet legyűrő összefogás sem kizárt. Korábbi tervével ellentétben mégsem mondott le polgármesteri posztjáról, mert így többet tehet a közösségért.

 

„A szabadságom terhére indulok országjárásra – hosszú ideje nem vettem ki szabadságot, a napok így jócskán felgyülemlettek” – szögezi le a beszélgetés során Lakatos Béla, mielőtt bárki azzal támadná, hogy polgármesteri teendőit elhanyagolva kezd országjárásba. Hozzátette: van alpolgármester, aki viszi majd a folyó ügyeket, Magyarország pedig nem olyan nagy, hogy ne tudna gyorsan hazamenni, ha a helyzet úgy követeli meg. Különben is, a nyári időszak nem sűrű, s jelenleg nincsenek olyan kardinális ügyek, amelyek miatt feltétlenül ott kell mindig lennie.

Jövő hétfőn van egy fontos dolga, de legkésőbb kedden megkezdi az országjárást. Pontosabban – teszi hozzá –, ha le tudja szervezni, hogy a helyi polgármester fogadja, akkor akár már csütörtökön-pénteken belevág.

Ugyanis nem csak órákat, s még csak nem is egy-egy napot szán egy kisebb körzet bejárására, több napos utakat tervez, kell elegendő idő a megfelelő tájékozódásra és tájékoztatásra.

Amit úgy képzel el, hogy a helyi polgármesterrel tárgyal (így, hogy maradt polgármester, könnyebben el tudja érni, hogy fogadják, bár azzal is tisztában van, hogy sokan nem igazán partnerei a küzdelemben a roma felzárkóztatásért), valamint a civil, a jogvédő szervezetek helyi embereivel, s magukkal a roma lakosokkal is. Szeretné megismerni, a helyi romák hogyan látják a jövőjüket, az életüket, magát a rendszert, megtudni, miért lehetett súlya a kormány által osztogatott 10­ ezer forintnak, hogyan hathatott a migránsozás, stb.

„A helyi problémákat kell megismerni, hiszen ezekből adódnak össze az országos szintű problémák.”

Ehhez a – Momentum által egyébként támogatott – munkához szövetségeseket keres, országosan és helyben is. Ami az előbbi illeti, már tárgyalt több polgármesterrel, olyanokkal, akik partnerei lehetnek a romák melletti kiállásban, a gondolkodás megváltoztatásában, az áldatlan állapotok megszüntetésében, a mélyszegénység, a szegregáció felszámolásában. „Sok helyen működik például szegregált iskola, s azt ugyan sikerült elérni, hogy döntés van ezek felszámolásáról, ám az EMMI fellebbezése miatt ez nem történik meg. De mi ismét bíróságon fogjuk érvényesíteni az igazunkat” – mondja Lakatos, aki hozzáteszi:

„A kormány mintha közvetlenül is fenn szeretné tartani a szegregációt, s ebben a katolikus egyház asszisztál is”.

Sokan – inkább a kisebb települések vezetői – már jelentkeztek nála, jelezve, hogy szívesen beszállnak a munkába. „Lehet, hogy felélesztjük azt a fajta szövetséget, amiből korábban visszatáncoltunk” – utalt a korábbi együttműködésre, hozzátéve: ez nem csak a polgármesterekre, hanem a roma képviselőkre is vonatkozhat. Egy biztos – tette hozzá –:

„Farkas Flórián romanyúzó szövetségét le kell gyűrni, ezt pedig csak helyben lehet”.

Elismeri, hogy országosan nagyon nagy munka áll előtte és szövetségesei, partnerei előtt, s abban is biztos, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit csinálnak, lesznek, akik például a kiskirályságukat érzik majd általa veszélyben. Ez azonban őt nem tántorítja el.

Annak pedig kifejezetten örül, hogy bemutatkozhatott a május 8-i Kossuth téri tüntetésen, ahol – a közvetítéseknek is hála – nagyon sokan hallhatták a beszédét, ismerhették meg céljait. A beszéd után rengeteg üzenetet kapott – „kaptam hideget és meleget is” – , szép számmal jelentkeztek településekről emberek, hogy szívesen segítenének.  A sok üzenetből az is kiderült, hogy sokak számára reményt adtak.

„A bizalom, amit belém fektetnek kényes dolog, nem élhetek vele vissza. Kötelességem tehát végig csinálni, amibe belefogtam” – vonta le a tanulságot.

Akár egyébként szimbolikus is, hogy jó eséllyel elsőként Fájon kezdi az országjárást Lakatos, azon a borsodi romák-lakta településen, amely arról híresült el, hogy a Fidesz 99 százalékos szavazati aránnyal győzött az április 8-i választáson.

Nem csak ott, hanem országszerte azt szeretné megtudni, hogyan fordulhatott elő, hogy a romák számára tulajdonképpen egyetlen párt létezett a mostani választáson, a Fidesz; szeretné megérteni, miért állt a romák zöme  a Fidesz mellé.

 

Mégis maradt polgármester
Lakatos Béla a választások után a Független Hírügynökségnek adott interjújában megerősítette, hogy le szándékozik mondani polgármesteri posztjáról. Mint akkor nagyon csalódottan mondta: „…az embernek végig kell gondolnia, hogy ma Magyarországon nem értékelik a teremtő munkát. Sokkal hatásosabb az álhírekkel teletűzdelt kormánypropaganda”. Ám mégis meggondolta magát, legnagyobb részt azért, mert nagyon sokan biztosították támogatásukról,  még aláírásgyűjtés is indult a Facebook annak érdekében, hogy maradásra bírják. Igaz, az ellentábor is hallatta a hangját – még egy kisebb demonstrációt is tartottak az egyik testületi ülésen. A másik érv a maradás mellett éppen az volt, hogy polgármesterként többet tehet a romákért, mint ha lemondana. S végül, a Momentum is  maradása mellett foglalt állás, mondván: szakmailag nem tenne jót sem neki, sem az ügynek, ha lemondana.  

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK