Kezdőlap Itthon Oldal 497

Itthon

Mi szem-szájnak ingere

A gombóc, a kaviár és a pezsgő a fő téma, az idén a Gourmet Fesztiválon, a Millenárison. Ez az eseménysorozat mindinkább emlékeztet népünnepélyre. Fel-alá korzóznak az emberek, egymás ételébe belebámulva diskurálnak, miközben a gasztronómia hazai és külföldi jeleseivel lehet találkozni.

Ötven étterem képviselteti magát, garantáltan az élvonalba tartozók. És persze vannak cukrászok, borászok, sörrel foglalkozók, kézműves finomságokat készítők, szakmai bemutatók, jeles séfek menüsorai. Tényleg van minden, mi szem-szájnak ingere. Az ember ízelítőt kaphat minőségi, akár drága éttermek kínálatából. Az egész eseménysorozat arról szól, hogy a színvonalas gasztronómiát minél kevesebben érezzék megfizethetetlen úri huncutságnak, tapasztalják meg, mi az ami igazán jó. Évek óta már két nap is kimegyek, és így is azt érzem, hogy sok mindenről lemaradok. Remek dolog itt is, ott is beletorkoskodni ebbe-abba, szóba elegyedni, dumálni, akár nem csak ismerősökkel, barátokkal, hiszen itt vadidegenek nyelve is könnyen megered,

a jó étel, ital, összehozza az embereket.

Rá lehet csodálkozni arra, ki miből, mit hoz ki.

Van például azért annak diszkrét bája, hogy az elegáns, fine dining Salon sztárséfje, Wolf András, magától értetődő természetességgel mosolyogva, lezserül azt mondja, hogy ő zúza pörköltet főzött tarhonyával. Azt gondolnánk, hogy abszolút egyszerű, parasztos étel. Ráadásul eléggé utálom a zúzát. Belekóstolok, és, ha nem lenne tele, tátva maradna a szám. Semmi szárazság, rágósság, íztelenség, amit én a zúzához asszociálok, nedvdús, zamatos, remek hús. Ja, kérem, tíz óra hosszat szuvidálták! A tarhonya is pazar, ott sincs szó fojtogató szárazságról, például fehérbor, marokkói citrom, petrezselyem elegyedik vele. Hasonlóképpen készítették, mint ahogy a rizottót szokás. Ráadásul, ha már a gombóc az egyik fő téma, úttörőgombócnak nevezik. Valaha így hívták a tarhonyát, sok tekintetben az egykori menzák rémét. Végül is a tarhonya pirinyó gombóc.

Akad, aki egyébként viccet csinál a gombócból, az igencsak rangos Rosenstein étterem, szokásával ellentétben, idén nem készült ételekkel. Pedig a fesztiválra temérdek mindent kieszeltek már, mondjuk igen mókás és finom volt a nyalóka formájú flódni. Most viszont egy jókora karos nyerő játékkal érkeztek, amit erre az alkalomra gyártattak. Ha valaki ügyes, akkor, többek között, mutatós, igencsak tekintélyes méretű, plüss macesz, illetve plüss lazac gombócot markolhat ki belőle.

Az Aranykaviár standjánál dúskálni lehet a különböző kaviárokban, hiszen az étteremnek, kaviárnyerés céljából, már tokhalat is tenyésztenek nálunk. Kevesen tudják, hogy van jó minőségű magyar kaviár. Pezsgőt sok helyütt adnak, a mindig kiugró fantáziájú Bock Bisztró még pezsgő mousse-szal is előrukkol. De, van, ahol csak magában, az ételekhez kínálják. Mi isteni champagne-t ittunk a Tama standjánál. Mivel először elfelejtettük kiváltani a belépőhöz járó üvegpoharat, bizony papírpohárból, ami akár blaszfémiának is lenne tekinthető.

De ez itt belefér, ahogy fine dining ételek műanyag evőeszközzel való bekebelezése is.

Egyébként az ifjak által csinált, fiatal Tamánál, mennyei tökfőzeléket eszünk, különböző állatokból készült húsgombócokkal. A Michelin-csillagos Borkonyha pedig parádés lencsefőzelékkel rukkol elő, amihez csirkeosztrigából formázza a gombócot.

Az egyik vidéki kedvencem, a veszprémi Villa Medici. Amrein Csaba séf az eperborban érlelt libamájhoz eperkaviárt, és pezsgőhabot is kiötölt, no meg csilis mangót. A debreceni Ikon szintén az egyik legjobban jegyzett vidéki étterem. Fiatal séfje, Durbák Norbert, éppen nagy elmélyültséggel, debreceniket sütöget grillen. Az Ikon nyitása óta vissza akarja adni a debreceni becsületét, amibe sajnos gyakran minden vacakságot beleaprítanak. De ez zaftos, ízes, elsőrangú, bagettel, mustárral, tormával, csakúgy, kézbe fogva majszolva, pazar.

Ez kimondottan az a hely, ahol a másik tányérjába, papírtálkájába nem illetlenség, hanem kifejezetten javasolt belebámulni.

Ahogy gazdit kutyájának végigmustrálása büszkeséggel tölt el, úgy a jót lakmározó is kifejezetten örül, ha észreveszik, hogy milyen remekül választott. És ahogy kutyások szívesen szóba elegyednek egymással, ezt teszik a kajások is. Randizni is érdemes itt, mert tényleg igaz, hogy sokakat a hasukon keresztül lehet megfogni, és itt bőven van hozzá megfelelő alapanyag. Lehet azt mondani, hogy mindez úri huncutság, és hát tényleg nem a legszegényebbek szórakozása. De, ha azt vesszük, hogy a valóban a legtöbbek számára nem megfizethető, vagy csak kiemelt alkalmakkor bevállalható, az élbolyba tartozó, kiváló éttermek kínálatába is bele lehet torkoskodni akár ezer-ezerötszáz forintos áron, akkor, aki megteheti, annak érdemes erre reszkíroznia. Ezek kicsi adagok, de hattól, héttől már eltelhetünk, tízzel pedig degeszre is ehetjük magunkat, és akkor azért már ízelítőt kaptunk a végtelen mustrából.

Michelin-csillagos éttermek séfjei egymás közt: Palágyi Eszter, Costes és Sárközi Ákos, Borkonyha

Persze ez szakmai találkozó is, a különböző műhelyek, séfek, a fővárosiak, a vidékiek, külföldiek is, egyaránt megmutatják egymásnak, hogy mire jutottak az elmúlt évben, és mennyire lódult meg a fantáziájuk.

Jó azt látni, amikor neves séfek egymásnak visznek kóstolót a „műalkotásaikból”.

Gyakran, akik egyébként morognak egymásra, ilyenkor lehet, hogy paroláznak, és eszik a szomszédvár főztjét. A naphosszat a konyhában gubbasztók is társas életet élnek. És ez a társas élet ugyanolyan jó, mint általában itt az étel.

Bősz Anett: Én hoztam a döntést, nem Fodor Gábor

Bősz Anett szerint ő csak egy eszköz volt az MSZP-nek és a Párbeszédnek az erőforrásaik növeléséhez, ezért a frakció elhagyása volt az egyetlen morálisan vállható út.

Hosszú Facebook-bejegyzésben reagált a Párbeszéd frakciójából pénteken kilépő Bősz Anett arra, hogy az MSZP és a Párbeszéd szerint Fodor Gábor, illetve anyagi megfontolások álltak volna döntésének hátterében.

A liberális politikus, aki kilépésével nehéz helyzetbe sodorta a Párbeszéd frakcióját, részben megismételte pénteki, a Független Hírügynökségnek adott interjújában is kifejtett véleményét.

„A döntést tiszta lelkiismerettel hoztam meg. Ez volt morálisan az egyetlen helyes út. Ha a pénz érdekelt volna, akkor maradok, és pávatáncot lejtek, hogy mindig meglegyen az a kevés, amely a szövetségen belül megillet engem és a csapatomat. Ha a saját pozícióim érdekeltek volna, most nem dobtam volna ki az ablakon egy bizottsági alelnöki pozíciót, vagy egy frakcióvezető-helyettesi posztot. Ezek helyett ugrottam inkább a szakadékba. Én. Nem Fodor Gábor. Én. És a közösség, amelynek tagja vagyok” – kezdi a bejegyzést.

Majd arról írt, hogy itt az MSZP-vel és a Párbeszéddel kötött szövetségben, és abban, hogy közösen előbbre juthatnak, de „a szövetségeseink egyértelművé tették, hogy nekik csak egy eszköz voltam az erőforrások növeléséhez”.

„Hazudtak nekem, a pártomnak, és engem leginkább valamifajta madárnak néztek, aki arra jó, hogy erőforrásokat növeljenek,

de arra nem, hogy bevonják a csapatomat a tényleges közös munkába és a politikai döntéshozatalba” – írja arról, hogy a megbeszéltekkel ellentétben nem számított a Liberálisok álláspontja a szövetségben.

Később kifejti, hogy nem a frakció szétrombolása volt a célja, őszintén sok sikert kíván nekik a továbbiakban, de nem akart egy olyan társaságban maradni, amely még a választások után is „kiszorítósdit” játszik az ellenzékben ahelyett, hogy az illiberális demokrácia lebontásán fáradozna.

Kiemeli, új lapot akar nyitni a közéletben, és a pénteki döntés is „egy átlátható, tisztázott viszonyok közt működő politizálás megteremtéséért folytatott küzdelem” része. Ehhez még hozzátette, hogy mindent meg tettek azért, hogy elkerülhető legyen a kilépés.

Őket üldözték el Magyarországól

0

„Teljes odaadást biztosítunk partnereinknek és teljes odaadással harcolunk tovább a demokráciáért és a magyarok emberi jogaiért” – ígéri a Nyílt Társadalom Alapítvány abban a videóban, amelyet most tett közzé Facebook oldalán magyarországi szerepéről. 

34 év  400 millió dollár támogatás – ezt nyújtotta Magyarországnak az a Nyílt Társadalom Alapítvány, amely a héten jelentette be, hogy „az egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezet miatt áthelyezi nemzetközi tevékenységét Berlinbe, és a munkatársakat is átköltöztetik a német fővárosba.” A Soros György fémjelezte alapítvány egy összegzést is készített, amelyben kilenc tényt szedett csokorba Magyarországról és itteni tevékenységéről.

Íme a kilenc tény, amely mutatja, mit üldöztek el Magyarországról:

  1. A budapesti iroda a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik regionális központja, 100 munkatársának 60%-a magyar.
  2. 1985 és 1995 között a Magyar Soros Alapítvány több mint 4,4 millió dollárt fordított arra, hogy könyvtáraknak, kórházaknak és más közintézményeknek fénymásoló gépeket szerezzen be, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy az állami ellenőrzés dacára is megvalósulhasson a gondolatok és információk szabad áramlása.
  3. 1991 és 1996 között az alapítvány több mint 5 millió dollárt fordított arra, hogy több tízezer általános iskolás gyermek ingyenesen juthasson reggelihez akkor, amikor számtalan család gazdasági nehézségekkel küzdött a kommunizmust követő átmenet időszakában.
  4. Az 1990-es években az alapítvány az egészségügyi ellátás korszerűsítését célzó nagyszabású programot támogatott, amelynek keretében ultrahangos diagnosztikai szkennerekkel sikerült ellátni Magyarország több kórházát.
  5. 1997 és 2004 között, amikor a hajléktalan emberek között ugrásszerűen megnövekedett a TBC-megbetegedések száma, az alapítvány a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal partneri együttműködés keretében 40,000 ember szűrővizsgálatát tette lehetővé.
  6. A Nyílt Társadalom Alapítványok anyagi támogatásának köszönhetően több mint 3200 magyar — többek között Orbán Viktor miniszterelnök — kapott lehetőséget külföldi tanulmányokra.
  7. Az alapító Soros György több mint 250 millió dollárt adományozott a Közép-európai Egyetem (CEU) létrehozására. A Nyílt Társadalom Alapítványok ösztöndíjával eddig több mint 2100 magyar diák tanult a CEU-n.
  8. 2010-ben a Nyílt Társadalom Alapítványok 1 millió dolláros azonnali segélyt tett elérhetővé, miután az ajkai alumíniumüzem zagytározójának a gátja átszakadt, aminek következtében mérgező iszap zúdult a térségre, tíz ember halálát okozva.
  9. A 2008-as pénzügyi világválságot követően Magyarországon 8,6 millió dolláros sürgősségi támogatást nyújtottunk több mint 150 olyan helyi civil szervezetnek, amelyek a gazdasági és szociális problémák leküzdésében segítették a lakosságot.

Bréking nyúz, május 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

A rekordot döntő ellenzéki káosz, az útszéli hangnem, amit még Kádár sem tűrt volna meg, a migráns utcagyerekből lett polgármester és a jobboldal fenegyerekei a mai brékingben.

Ellenzéki világrekordról ír az Origo

„A Liberálisok képviselője mégsem ül be a Párbeszéd frakciójába. Bősz Anett jelentette be, hogy kilép a képviselőcsoportból, ami így fél évre biztos megszűnik. Újabb szintet lépett a teljes ellenzéki káosz. A maga nemében pedig világrekord, hogy tíz nappal az Országgyűlés megalakulása után rögtön megszűnt egy ellenzéki frakció.” (Origo: Totális ellenzéki káosz: megszűnt a Párbeszéd frakciója)

Szemelvények Tarlós István Magyar Időknek adott interjújából

„Az ellenzék egy meghatározó része a legenyhébben szólva is furcsán viselkedik. Leszerepelt ellenzéki pártok képviselői ülnek be a stú­diókba, ahol pocskondiáznak kijelölt minisztereket azelőtt, hogy azok egyáltalán hivatalba léptek volna. Olykor jelentéktelen aktorok csúfolódnak nemzetközi hírű szaktekintélyekkel. Közismert bohóc nevez bolondnak tudós embereket. Kitalálnak történeteket Budapest állítólagos megfojtásáról is vagy arról, hogy szerintük megszűnik a közvetlen főpolgármester-választás. Ezek is inkább indulatból fakadó megnyilvánulások. …

Az ellenzék igyekszik ezt nem elismerni, kommunikációjukat egyre közönségesebbnek, egyoldalúbbnak gondolom. Pozitív mondandójuk egyszerűen nincs. A sikerek és az értékek kétségbevonása viszont részükről mindennapossá vált. Egyes ellenzéki szereplők például a kereszténységgel, a keresztény egyházakkal kapcsolatban olyan útszéli hangnemben nyilvánulnak meg, amire csak az 50-es években, a Rákosi-rendszerben volt példa. Ilyet még Kádár János sem tűrt meg.” (Magyar Idők: Budapesten új fejezet kezdődik)

A 888 Sheffield migráns polgármesteréről

„Sheffield élére a muszlim, szomáliai utcagyerek, Magid Magid került.

A félmilliós nagyváros élére a zöldpárti Magid Magidot, egy szomáliai, muszlim bevándorlót választottak meg, aki rögtön azzal indított, hogy megpróbál fellépni az idegengyűlölet ellen és igyekszik majd bebizonyítani, miért nem kell tőle és a hozzá hasonló emberektől tartani.

Ennek érdekében rögtön páros lábbal szállt bele a brit hagyományokba, a monarchiát elavultnak nevezte és sértő megjegyzéseket tett II. Erzsébet királynőre. …

Az újdonsült városvezető első interjújában kiemelte, ki akarja tüntetni Otis Mensah alvilági rappert.

„Be akarom csempészni a 21. századot a város életébe. Szerintem amúgy a bevándorlókból álló utcai bandák remek dolgot csinálnak a városban” – vázolta fel Magid, milyen jövőt szán a városnak.” (888: Szomáliai bevándorló lett egy brit nagyváros polgármestere)

Douglas Murray dicsérete a Figyelőben

„Az európai elitek épp azon dolgoznak, hogy megszabadítsák a földrészt hagyományos kultúrájától és gyökereitől, a nemzeteket beolvasztanák egy közös, multikulturális államba, és mindehhez a tömeges bevándoroltatás eszközét is alkalmazzák. Csakhogy Európa polgárai érzik a bőrükön azokat a változásokat, amelyeket az elitek idéztek elő, nekik kell egyre többet és többet engedniük az új jövevények javára. Mit tehetünk ez ellen? Erre a kérdésre keresik majd a választ a május végén megrendezendő Európa jövője konferenciasorozat 23-24-ei programjának keretében a világ legismertebb jobboldali fenegyerekei. …

Az Európa furcsa halála című bestseller szerzője rendkívül szókimondó, a szólásszabadság kőkemény védelmezője, több nyilvános vitájában lépte át a liberálpukkasztó határt. Látványosan nem izgatja soha, ha megsérti a baloldaliak, vagy a muszlimok érzékenységét.

Olyan korban élünk, amelyben az igazságot másképp nem lehet kimondani, márpedig erre most nagyobb szükségünk van, mint valaha. Ebben a szellemben született meg az író legújabb könyve is, amelyben nyíltan megfogalmazza, hogy az eddig ismert Európát nagy veszélyek fenyegetik, és ezek okait is górcső alá veszi. …

Hogy mennyire fontosnak tartja Európa gyökereinek megóvását, azt az is mutatja, hogy ateistaként védelmezi a keresztény hagyományt, és melegként oltalmazza a család fogalmához köthető értékeket.” (Figyelő: Budapesten találkoznak a világ fenegyerekei)

„Fodor irányít a háttérből, őt pedig csak a pénz érdekli”

0

A tervezett MSZP-Párbeszéd frakciószövetség mindkét tagjának a vezetője csak anyagi okokkal tudja magyarázni Bősz Anettnek, a liberálisok képviselőjének a döntését – derült ki Tóth Bertalan és Szabó Tímea közös sajtótájékoztatóján. Fodor Gábort hibáztatják, akit  – mint elhagzott – csak a pénz érdekel. A Változás Szövetsége azonban továbbra is a NER lebontásért küzd.

 

„Bősz Anettet jó politikusnak tartom, aki hittel képviselhette volna a liberális értékeket a frakciónkban… azonban az a személyes benyomásom, hogy kevés beleszólása volt a döntésbe, Fodor Gábor irányít ugyanis a háttérből” – értékelte Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője Bősz Anett bejelentését, hogy kilép a frakcióból. Szabó Tóth Bertalannal, a tervezett, de a Párbeszéd frakció megszűnésével hamvába haló MSZP-P frakciószövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy a lépésről sajnálatos módon

a frakció előbb értesült az Országgyűlés Hivatalától, mint hogy megkapták volna Fodor Gábor levelét, Bősz Anett pedig azóta sem kereste őket,

így csak azokra az információkra tud támaszkodni amelyek abban a levélben le vannak fektetve.

Bősz Anett politikai és technikai feltételek nem teljesítésére hivatkozott, ami Szabó Tímea szerint értelmezhetetlen, hiszen a feltételek adottak voltak, Bősz képviselhette a liberális értékeket a frakcióban. A technikai feltételeket a frakcióvezető szerint pedig csak anyagi feltételként tudja értékelni, amit teljesítettek, sőt – tette hozzá – a Liberálisok súlyához képest a frakcióban Bősz többletforrásokkal rendelkezett, mint a többi tag.

„Úgy látszik, hogy ez Fodor Gábornak nem volt elég.

Sajnos Fodort semmi más nem érdekli, mint a pénz, számára a NER lebontása és saját politikai teljesítménye csak másodlagos kérdés”

– fejtette ki Szabó Timea.

Ugyanakkor Bősz Anett a Fügetlen Hírügynökségnek azt mondta: “Nem rejtem véka alá, hogy abban a szerződésben, amelynek legfontosabb részei politikai jellegűek voltak, szerepelt egy bekezdés az erőforrások megosztásáról is. Ebben mi nem kértünk többet annál, mint ami jogszerű volt. Ha nekünk a pénz lett volna a fontos, biztosan nem lépek ki a frakcióból”.

Tóth Bertalan megerősítette, hogy valóban létezik egy írásos megállapodás, amelyet korábban az MSZP és a Liberálisok elnöke írt alá, s melynek létezését Fodor jelezte pár hete szóban.

A megállapodás a frakcióvezető által egyelőre részletezni nem kívánt pénzügyi kötelezettséget róna az MSZP-re.

Ám a szocialisták dokumentumtárában ennek nem volt nyoma, sőt, sem az Elnökség, sem a Választmány nem adott felhatalmazást a párt elnökének egy ilyen aláírására, annak sem politikai, sem anyagi részét jóvá nem hagyta.

Tóth jelezte, hogy jogi szakvéleményt készíttetett a Fodor által kedden átadott megállapodás szövegéről, azt eljuttatta a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének; a testület foglalkozik majd az esetleges következményekkel. Emellett a jövő hétre összehívta a párt gazdálkodásával foglalkozó Párttanácsot, ahol ajánlatokat készítenek az esetleges lépésekre.

Ami biztos,

semmilyen politikai nézeteltérés nem volt a liberálisokkal, egyszerűen arról van szó, hogy anyagi megfontolások miatt rúgták fel a megállapodást,

amelynek részeként Bősz Anett az MSZP-P közös listáján megkapta a 15. helyet – szögezte le Tóth Bertalan.

A „Változás Szövetsége nem azért jött létre, hogy anyagilag segítsünk ellenzéki pártokat, hogy zsarolásoknak engedjünk, hanem azért, hogy elbontsuk a NER-t és küzdjünk a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta.

„Ebben a küzdelemben nem elsődleges az, hogy lesz-e frakció vagy sem” – mondta ezzel kapcsolatban Szabó Tímea, hangoztatva: ami fontos, hogy továbbra is ugyanazzal a hittel és alternatív eszközökkel  küzdenek a NER ellen, mint az elmúlt négy évben tették.

Tekintélyelvű banditák, hibbant konteókat gyártók

0

És most célkeresztbe kerültek a civilek, valamint napirenden van a tekintélyes CEU bezáratása is. Ha sikerül az utóbbi terv, az megint nagy győzelem lesz Orbán háborújában a szólás és a gyülekezési szabadság ellen. Egyelőre úgy tűnik, ő áll nyerésre.

Az Economist folyóirat úgy látja: van abban bőven irónia, hogy a tekintélyelvű magyar kormány kitessékeli a Nyílt Társadalom Alapítványt, a tolerancia és a józan ész hangját. Soros rengeteget tett a demokráciáért, cserében a jelek szerint csak arra számíthat a szülőhazájában, hogy lehordják mindennek, befeketítik, alapítványának munkatársait zaklatják.

Antiszemita felhangokkal megtűzdelt, hibbant összeesküvés elméleteket gyártanak a személye körül,

végül pedig a tekintélyelvű banditák lehetetlenné tették a jótékonysági szervezet munkáját. Ezek az orgyilkosok – írja a világ egyik legtekintélyesebb folyóirata – rájöttek, hogy szavazatokat nyerhetnek, ha baljós spekulánsnak állítják be az üzletembert, és ha üldözik az általa létrehozott alapítványt. A Fidesz a választási kampányban tele aggatta az országot Soros baljós képeivel. Ugyanazt a szerepet töltötte be, mint Goldstein Orwell 1984-ének totalitárius államában: ő a titokzatos, bizonytalan ellenség, akire a nép gyűlölete irányul, és akinek az állítólagos terve igazolni hivatott a rezsim által gyakorolt teljhatalmat.

Orbán és Soros viszálya nem is lehetne ennél jelképesebb: hogy a kormányfő szembefordult egykori jótevőjével, abban van valami ödipuszi, vagy talán az „Elveszett paradicsom” a jó kifejezés, ahol a politikus játssza a lázadó angyalt. Az illiberális demokrácia meghirdetésével nem is tudott volna még élesebben szembe fordulni a befektető filozófiájával. Most meg már „kereszténydemokráciát” akar.

A migránsválság tette lehetővé, hogy a Fidesz felébressze a szavazópolgárok szunnyadó idegengyűlöletét.

Soros azzal szolgáltatta ki magát a támadásoknak, hogy cikkekben meglehetősen ésszerű terveket tett közzé a menekültek befogadására. Az olyan etnikai és vallási nacionalista erők számára, mint amilyen a magyar párt is, tökéletes ellenségként szolgál a zsidó milliárdos, aki támogatja a nagyarányú muzulmán bevándorlást. És most célkeresztbe kerültek a civilek, valamint napirenden van a tekintélyes CEU bezáratása is. Ha sikerül az utóbbi terv, az megint nagy győzelem lesz Orbán háborújában a szólás és a gyülekezési szabadság ellen. Egyelőre úgy tűnik, ő áll nyerésre.

Átlátszó: nem válogattunk az MVM-papírok között

0

Nem válogattunk az MVM-től kapott dokumentumok között – közölte az Átlátszó újságírója. Az általuk közölt CÖKA-papírok kapcsán állította azt Csizmadia László, hogy a portál nem a teljes szerződést hozta nyilvánosságra.

Egy az egyben hoztuk le a Magyar Villamosművektől (MVM) megkapott dokumentumokat – mondta a Független Hírügynökségnek az Átlátszó-cikk szerzője. Erdélyi Katalin hozzátette még, hogy eddig nem tett náluk kifogást Csizmadia László.

Amint arról ma írtunk, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke szerint azért van tartalmi különbség az MVM-től 2016-ban nekik odaítélt 508 milliós támogatásról az Átlátszóban most nyilvánosságra került információk között, mert a portál a perrel megkapott szerződésnek csak egy részét hozta nyilvánosságra. A két oldalas szerződésben „a másik oldalon van”, mire használhatják a pénzt – mondta most Csizmadia. Az Átlátszó által fakszimilében közölt szerződés öt oldalas, és semmiféle hiányosság se fedezhető fel rajta.

Bősz Anett: Az MSZP-P nem őszinte

Bősz Anett kilépésével és független képviselővé válásával megszűnhet a Párbeszéd parlamenti frakciója, amely nehéz helyzetbe hozza a pártot. A Liberálisok politikusa a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy nem választási szövetségeseik, az MSZP-P ellen irányult a döntés, de muszáj volt kilépnie a frakcióból, mert a másik két párt ki akart bújni a korábbi megállapodás alól. Az MSZP-P másként gondolja.

 

Joggal gondolhatták a választók, hogy a korábbi széthúzásból tanultak az ellenzéki pártok, és a következő időszakban ki-ki ereje és képességei szerint az együttműködésre koncentrál majd. Hamar kiderült, hogy ez nem így van.

Még gyakorlatilag meg sem kezdte munkáját az új parlament,

az ellenzéki oldalon helyet foglaló MSZP-Párbeszéd-Liberális szövetség máris szétrobbant.

Kilépett a frakcióból a liberális Bősz Anett, ezzel a párbeszédes Szabó Tímea, Tordai Bence, illetve a később Karácsony Gergely helyére lépő képviselő, valamint a frakció alakítása érdekében „kölcsönadott” Burány Sándor független képviselővé vált.

Bősz Anett döntése nem csak a Liberálisokat érinti. Azzal, hogy lehetetlenné tette a Párbeszéd frakciójának munkáját, 135 millió forint támogatást „vett ki” korábbi szövetségese zsebéből. Ebből a pénzből szakértőket alkalmazhattak volna, ami egy kis létszámú frakció esetében nélkülözhetetlen segítségnek számít. A függetlenné vált képviselők ezzel kevesebb interpellálási lehetőséget kapnak, és a napirend előtti felszólalási lehetőségeik is minimálisra csökkennek. Miután megszűnik a frakció, megszűnnek az ezzel járó tisztségek – nem lesz frakcióvezető, nem lesz szavazati joguk a Házbizottságban, és kevesebb illetményt kap majd a következő ciklusban az öt „árván maradt” képviselő.

Újra kell osztani az összes bizottsági helyet is, amely súlytalanabbá teszi a Párbeszédet is.

Bősz Anettet arról kérdeztük, hogy mit nyertek ezzel a liberálisok.

Azt válaszolta, hogy nem akartak mást elérni, mint annyit, hogy tartsák be a szövetségre lépett pártok vezetői azt a megállapodást, amelyre mindhárman rátették a „pecsétjüket”. Szerinte az MSZP-P szinte azonnal megpróbált ezekből a kötelezettségekből kibújni. Írásba kellett foglalni a politikai egyeztetési jogköreinket, a frakció technikai működésének szabályait, az erőforrások elosztásának rendjét.

„Sem emberileg, sem politikailag, sem morálisan nem volt számomra tartható ez a helyzet”

– mondta Bősz Anett.

Hozzátette, volt még egy döbbenetes élménye: amikor aláírta a szándéknyilatkozatot, hogy szeretne a frakció tagja lenni, abban maradtak, hogy menet közben majd még tisztáznak néhány fontos szabályt. „A napokban azzal szembesültem, hogy ezeket a szabályokat már le is fektették, anélkül írta alá a két frakció vezetője, hogy velem egyáltalán beszéltek volna erről” – mondta.

Bősz Anett azt is sérelmesnek találta, hogy

a frakciók vezetői úgy intézték a tárgyalásokat, mintha a szövetségben pusztán két párt venne részt, a Liberálisok szóba sem kerültek.

Szerinte pedig nem kértek sokat, csupán annyit, hogy ismerjék el a részvételüket ebben a politikai szövetségben, mert ez elengedhetetlen lett volna a párt arculatának megjelenítéséhez a napi munka során.

Arra a kérdésre, hogy nem hamarkodta el a döntését, hiszen nagyon kevés idő telt még el  közös munkából azt válaszolta, hogy ez a döntése lehet annak a záloga, hogy küzdhet majd tovább azokért a célokért, amelyeket liberálisként szeretne megjeleníteni a Parlamentben.

Szerinte azzal, hogy a partnereikről kiderült, nem őszinték velük szemben, a politikai „árnyékba” kerültek volna a Liberálisok. „Jó példa erre, ami a napokban történt: benyújtottam egy önálló indítványt, amiért mindjárt meg is dorgáltak, mondván a frakció fegyelem az ilyen ügyekben egyeztetési kényszert ír elő. Ilyen értelmű frakció fegyelemről korábban szó sem volt” – mondta. Hozzátette, hogy nagyon sok ilyen jel utalt máris arra, hogy talán könnyebb lesz a munkáját függetlenként folytatni. „Nem hiszek abban, hogy ilyen tisztázatlan viszonyok között ez később jobb lehetett volna. Mi soha nem akartuk sarokba szorítani a szövetségeseinket, de ha a frakcióban ilyen típusú politizálásra kell számítani, akkor mi ebből nem kérünk” – foglalta össze a váratlan döntés okát Bősz Anett.

Arról is beszélt, hogy tudja, hogy nem lesz könnyű a dolga így sem:

„olyan mintha fejest ugrottam volna a sötétbe, nem tudom még, mi vár rám”

– mondta.

Azzal is számolt, hogy függetlenként sem lesz több megszólalási lehetősége. „Ha majd szót kapok, akkor liberálisként teszem, míg a frakcióban a nevem mellett a „Párbeszéd képviselője” titulus szerepelt. Így most sem jogilag, sem politikailag nem lehet majd megfosztani a pártunkat a nyilvánosságtól” – mondta erről.

A FüHü kérdésére, hogy nincsenek-e a háttérben ki nem mondott anyagi szempontok, ezt válaszolta: „Nem rejtem véka alá, hogy abban a szerződésben, amelynek legfontosabb részei politikai jellegűek voltak, szerepelt egy bekezdés az erőforrások megosztásáról is. Ebben mi nem kértünk többet annál, mint ami jogszerű volt. Ha nekünk a pénz lett volna a fontos, biztosan nem lépek ki a frakcióból”.

Arra a felvetésre, hogy döntésével nehéz helyzetbe hozta a másik két pártot azt mondta, hogy nem a hátuk mögött tette mindezt. „Felhívtuk a partnereink figyelmét, hogy ha nem látunk szándékot a viták elsimítására, kilépek. Mára hívtunk össze egy megbeszélést erről, de a két partner ezt tegnap este lemondta. Értettünk a szóból” – mondta Bősz Anett.

Gender szempontú kutatásaiért tüntették ki a CEU professzorát

0

Pető Andrea, a CEU professzora, az MTA doktora a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett széleskörű tudományos munkájáért átvette az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjat.

Pető az ötödik tudós, és egyben az első magyar, aki megkapja az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA – All European Academies) és az olasz Compagnia di San Paolo alapítvány közös finanszírozásával létrehozott, 20 ezer eurós díjat. A díjat odaítélő zsűri kiemelte Pető Andrea hozzájárulását a második világháború, a holokauszt és a politikai szélsőségek európai, társadalmi nemek által meghatározott emlékezetének feltárásához – írta közleményében a CEU.

„A díj elismeri Pető Andrea professzor hozzájárulását az európai kultúrához és történelemhez” – monda Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. „A CEU részéről szeretnék köszönetet mondani az ALLEA-nak a megtiszteltetésért, és Pető Andrea professzornak a háború, a népirtások, a politikai mozgalmak és az európai történelem megértésében kulcsfontosságú témák elkötelezett kutatásáért.”

Günter Stock professzor, az ALLEA elnöke

Pető Andrea kutatási megközelítésének eredetiségét hangsúlyozta

az említett témákkal kapcsolatban.

Pető a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének (CEU Department of Gender Studies) professzora, és az MTA doktora, egyetemi tanár. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, és szavazati jogú tagja a 2017-ben megalakult Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak, és a II. Világháború Története Albizottság elnöke.

Öt monográfia szerzője, 31 kötet és 261 tudományos cikk és fejezet szerkesztője, amelyek összesen 17 nyelven jelentek meg. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2006-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díját.

CÖF-CÖKA: válogattak az MVM-szerződésből

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke szerint a sajtóban hiányosan, egyes részeket kiválogatva közölték az MVM-től kapott 508 milliós támogatási szerződést. Ezért nem derült ki civil missziójuk egésze, amire a pénzt kérték.

Amit a Magyar Villamos Művek közölt az Átlátszóval, az a tökéletes, ami ebből a sajtóban megjelent, az nem teljes – állítja a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vezetője a Független Hírügynökségnek válaszolva.

Az Átlátszó portál arról írt, hogy a más van a szerződésben a CÖKA-nak odaítélt 508 milliós támogatásról, mint amit tavaly erről az alapítványban mondtak. Egy éve egyebek közt “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekről” beszéltek, az azóta az MVM-től kiperelt szerződésben viszont nem található meg hasonló sem. Szó van viszont például arról, hogy „javítsuk a közgondolkodást”.

Csizmadia László azt nyilatkozta a FüHü-nek, hogy az Átlátszó

a két oldalas szerződésből csak egy oldalt tett közzé,

kiválogatva annak tartalmát. Holott a CÖKA komplett „civil missziójának” támogatására kért és kapott pénzt az MVM-től.

A portál fakszimilében tette közzé a CÖF-CÖKA 2016. augusztusi adományozási kérelmét, az ezt jóváhagyó októberi MVM-ülés jegyzőkönyvét és a szintén októberi dátumú adományozási megállapodást.

Adományozási kérelmében Csizmadia arra kéri az MVM elnök-vezérigazgatóját, hogy „célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését, amelynek fontos része a természet megóvása, az emberi élet fenntarthatósága, az energiatudatosság és az energiabiztonság témaköre is.”

A levélben pontokba szedve sorolja fel részletesebben céljaikat:

  • feltárt problémák kezelése a széles körű nyilvánosságra hozatallal, javaslattétel a gazdaság és a gazdaságpolitika területén;
  • konzultációk, véleményformáló fórumok szervezése és eredményeinek összegzése, a „civilitika” mint tudományág megalapozása;
  • állásfoglalások, ajánlások, javaslatok kialakítása és továbbítása;
  • a polgárok megszólítása, kiadványok, információs anyagok szerkesztése, terjesztése;
  • a helyi és országos sajtón keresztüli tájékoztatás, a közjót szolgáló ismertető anyagok megjelentetése, kapcsolattartás;
  • az alapítvány napi működési feladatainak ellátása;
  • nemzetközi rendezvények, konferenciák, kulturális események szervezése.

Ezek a célok apró eltérésekkel szó szerint kerültek bele az adományozási szerződésbe, egy plusz ponttal: az európai uniós civil szervezetek együttműködésének szervezése.

A folyamatos számozású öt oldalas szerződésben ezeken kívül semmi más se található.

Csizmadia László szerint a nyilvánosságra került szerződés „másik oldalán van, mire használhatják a pénzt”. Amire ők kérték a támogatást – folytatta -, az a „közgondolkodás javítása” mellett tartalmazza a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékos szja lehetőségének reklámozását, az EU-ban konferenciák szervezését a létrehozott Civil Együttműködési Tanács keretében, szerződéskötéseket élelmiszerláncokkal kistermelői áruk vásárlására, amelynek keretében már 17 termelői közösség alakult, a gyerekek számára nyújtandó korszerű táplálkozás érdekében információs anyagok átadását konyháknak és továbbképzést szakácsoknak, végül teljes missziójuk ismertetését.

A szervezet vezetője szerint az se igaz az Átlátszó írásában, hogy novemberig el kellett volna számolniuk az MVM-mel a pénz felhasználásáról (a bemásolt szerződésben október 31-e olvasható). Azt mondta, hogy a szerződést május végéig meghosszabbították, az elszámolás is akkor esedékes. Az előzetes elszámolás már készen van – mondta Csizmadia. A teljes anyagot az MVM fogja megkapni, és dönthet arról is, nyilvánosságra hozza-e ezt – tette hozzá. Az alapítványnak a számvevőszékkel és az adóhatósággal szemben van ilyen kötelessége, a nyilvánosságot az éves mérlegük mellékletében tájékoztatják arról, hogy mit csináltak az előző évben.

Az 508 milliós támogatási összeget elköltötték,

de ebből nem fordítottak arra a plakátkampányra, amelyet pártpolitikai céllal indítottak – állítja Csizmadia László. Az alapítványi elnök szerint egyébként – noha a bíróság az ellenkezőjét mondta ki jogerősen az adatigénylési perben – az MVM-től származó összeg nem közpénz, mert az állam mint tulajdonos nem vonhatja el a vállalatvezetés jogát és felelősségét a döntésekről, ezért szerinte erre az esetre nem az infotörvény vonatkozik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK