Kezdőlap Itthon Oldal 461

Itthon

Bréking nyúz, június 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szinte hallani a drámai aláfestő zenét, miközben az ember a Ripost írását olvassa a brüsszeli csúcsról, Toroczkai László pedig most a Pesti Srácokban haknizik. Az alternatív valóságban sajátosan magyarázzák Németország kiesését a foci vb-ről, az Origo írásai a Volt Fesztiválról pedig egészen bizarra sikerültek.

Drámai hangvételű beszámoló az uniós csúcsról a Ripostban

„Az egész éj­sza­kát vé­gig­tár­gyal­ták Brüsszel­ben. Ki nyerte a csa­tát az Eu­ró­pai Uniót láz­ban tartó mig­ráns­ügy­ben? Szét­oszt­hat­ják-e a tag­or­szá­gok kö­zött, akár aka­ra­tuk el­le­nére a több mil­lió mig­ránst?

Ki nyerte az éjszakai nagy csatát, kinek az álláspontja kerekedett felül?”

Legnagyobb megkönnyebbülésünkre a választ is megadják:

„Orbán ál­mo­san, de mo­so­lyogva haj­nali 4.41-kor ki­jött a tár­gya­ló­te­rem­ből: Ma­gyar­or­szág to­vábbra sem lesz be­ván­dor­ló­or­szág!”

Az új szélsőjobboldali mozgalmat alapító Toroczkai Lászlónak most a Pesti Srácok ad teret

„Nem olyan könnyű átengedni Vona Gábornak és Simicska Lajosnak azt a politikai közösséget, a Jobbikot, amiért mi nemzeti radikálisok az életünket adtuk, vissza akartuk fordítani a folyamatot, vissza akartuk téríteni az eredeti útjára a Jobbikot, de nem sikerült, ezért alapítottunk új mozgalmat, új pártot – jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő műsorában Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a Mi Hazánk mozgalom alapítója. Huth Gergely és Szarvas Szilveszter kérdésére elárulta, nem asszisztált a fordulathoz, alelnökként bizonyos dolgokat meg tudott akadályozni és azért maradt a pártban, hogy visszaszerezze azt a nemzeti radikálisoknak. (…)

Hangsúlyozta, a mélybe, a szakadékba ugrottak, mint Dugovics Titusz, de legalább magukkal rántották a Jobbik árulóit is. Szerinte Vona Gábor és Radnai László, a párt kommunikációs stratégája is áruló, előbbi “a szememben nemzetárulást követett el azzal, hogy a Jobbik lehetséges koalíciós partnerének az LMP-t és a külföldről finanszírozott Momentumot nevezte meg a kampányban”. Toroczkai véleménye szerint Vona Gábor vissza fog térni, legkésőbb két év múlva, addig bizalmasa, Sneider Tamás irányít elnökként.”

Az Origo Volt Fesztiválról szóló ajánlóira a szürreális nagyon enyhe kifejezés

„A mai napon arcon csap minket a vérzivataros valóság. Ez itt, kérem szépen, egy kőkemény kőfejtő, ahová ördögvillával érkezni a legkevesebb. Erre a napra talán még az ördögcsákány, de talán az ördögütvefúró is kevés. Színtiszta rock és metál, atomvillanás az ország nyugati határánál. (…)

Mindazok, akik remegő ujjú nővérkeként már hosszú évek óta rajta tartják ujjbegyüket a magyar metál ütőerén, tudhatják, hogy a Moby Dick egy életre belevéste magát a (magyarul csak szemét fémnek fordítható) műfaj legnagyobbjai közé. Ugass kutya! című múlt századbeli szemtelenül őszinte bemutatkozó albumuk egyetlen problémája, hogy magyar nyelven íródott. Bár kétségkívül szerencsés helyzetben vagyunk mindannyian, hogy anyanyelvünkön dúdolhatjuk azokat a sorokat, hogy „Többemeletes a hétvégi házad is, / Kacsalábon forog / Háziorvosod, bejárónőd van, / Kinyalják a s*gged is.”

Viccen kívül komoly kultúrtörténeti lenyomat – értelmetlen lenne nem meghallgatni legalább egy-két dalt.

Azt pontosan nem tudhatjuk, hogy a keresztény rock az vajon magával a kereszténységgel egyidős, vagy egyenesen az égiek lejátszási listáját jelenti-e a műfaj, de kétségkívül a témakör egyik legfényesebben ragyogó csillagáról van szó, amikor kiejtjük remegő ajkainkon a nevet: Skillet. (…)

Ezeket a sorokat nem Lukács Laci írta, mert bár hiába ötvenéves, neki ugyan tökmindegy, hogy ki jön be a szobába, úgy duzzad benne a férfierő, hogy rajta kívül aztán tényleg senki más sem fér már be abba a helyiségbe. (…)

Keresztény riffek, házi cica módjára széjjeltépett gitárhúrok, nógrádi sós ropiként kettétört dobütők.”

A 888 nagyon örül, hogy a németek kiestek a vb-ről, mert migránsok

„Gyerekkoromban nagy kedvencem volt a Klose-féle válogatott, de azóta egyre kisebb a szimpátiám irántuk, négy éve is csak Klose miatt örültem a vébégyőzelmüknek (meg a 7–1 miatt, az a meccs nagyon nagy buli volt), megérdemelte az öreg.

Nem fogok kertelni, hiszen szubjektív érzelmekről van szó, egyszerűen zavart, hogy egyre több bevándorló van a német válogatottban (csak a miheztartás végett: a német nagyszülőkkel rendelkező Miroslav Klose nem bevándorló, ahogy Nikolics sem az a magyar válogatottban), én nekik már nem szurkoltam ezen a vébén, de azért nem is voltak olyan ellenszenvesek, mint a franciák vagy a szerbek.”

A Magyar Idők meg is fejtette a németek kiesésének okát

„Most persze mindenki elemez, és kutatja az okokat. Készülnek a táblázatok, húzogatnak majd vonalakat, hogy akkor miképpen és hol lett elrontva a taktika, miért 4-2-3-1 és miért nem 4-3-3 a felállás, miegyéb.

Holott ezt mind el lehet felejteni. Miképpen az orrában és a saját nadrágjában turkáló Löwöt is felesleges megtenni bűnbaknak. (…)

Ugyanaz történt 2014 óta a német válogatottal, mint ami 2014 óta Németországgal történt.

Vagyis valakik elérkezettnek látták az időt, hogy felszámolják Németország maradék, a második világháború után még megengedett és megtűrt identitását, nemzeti önazonosságát, a maradék megtűrt, kicsike német lelket.

2014 óta mindössze annyi történt, hogy Németország maradék németségét belefojtották a Wilkommenskultur bűzös mocsarába (…)

Ezen a világbajnokságon tizenegy Angela Merkel ment fel a pályára játszani. Tizenegy Angela Merkel-lelkű robottal pedig nem lehet focizni. Főleg úgy, hogy már nincs mögöttük se haza, se nemzet.”

Eltűnt a közmunkások harmada, jövőre újabb ötöde mehet

Másfél év alatt 73 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Az egyharmados létszámcsökkentés fűnyíróelvű volt, ami után például a szabolcsi falvakban az alkalmazásban állók 18 százaléka közmunkás. Az ország kettészakadtsága rögzült, és jövőre tovább vágja a kormány ezt a réteget.

Éppen két éve ilyenkor volt csúcson a közfoglalkoztatottak száma: 223 ezer ember. Számuk az idei első negyed évben 150 ezerre csökkent, ami 73 ezret meghaladó, 33 százalékos csökkenés – derül ki a Policy Agenda (PA) elemzéséből. (Azóta mintegy ötezerrel tovább apadt az állomány.)

A PA kimutatása szerint a létszámcsökkentést fűnyíróelven hajtották végre, azaz

a közmunkások 56 százaléka dolgozott a falvakban 2016-ban is, és most is,

egyharmaduk városokban, csaknem tizedük a megyei jogú városokban, és kevesebb, mint 2 százalék Budapesten. Az összes munkavállalási korúnak viszont 31 százaléka falusi, vagyis ebben a településtípusban sokkal magasabb a közmunkások aránya.

Egyéb számokból is kitűnik, hogy rögzült az ország kettéhasítottsága. Területi alapon is. A keleti országrész megyéiben a települések mintegy 40 százaléka olyan, amelyben a közmunkások aránya 10 százalék feletti. Ezen belül

Szabolcs falvaiban ezer foglalkoztatottból még most is 180 közmunkás.

Ezzel szemben Győr-Moson-Sopronban alig 6.

A falvak országos átlagában a foglalkoztatottak körében 7,2 százalék a közmunkások aránya.

Látványos a csökkenés az úgynevezett „közmunkával fertőzött” települések számában (vagyis ahol 10 százalék feletti e munka részaránya a munkavállalási korban lévők körében): 2016-ban 977, idén tavasszal 585.

Az arányosan 33 százalékos csökkenés tehát azt mutatja, hogy

nagyjából párhuzamosan ment végbe a közmunka kiszorulása és a munkahelyek számának növekedése.

Ezzel együtt az látszik a PA adataiban is, hogy amiben viszont nincs változás: a vidéki Magyarországon, különösen annak egyes részein a közmunkán kívül szinte semmi sincs, nélküle megáll az élet.

Éppen ezért rendkívül ellentmondásos a kormány azon terve, amire a most elfogadás előtt álló 2019-es költségvetésben készül: a nominálisan a 2014-essel megegyező idei 225 milliárdot

egyötödével 180 milliárdra tovább vágja.

Ennek „eredményeképpen” 120-130 ezerre süllyedhet a közmunkára felveendők száma. Persze csak akkor, ha nem változik meg a javadalmazásuk összege; ha nőne, abból még kevesebb embernek jut kenyérre való. Az pedig erősen kérdőjeles, hogy az eddigi tempót tartja-e az alkalmazottak számának növekedése.

Nincs megállás: 330 felett a forint

Déli tizenkettő után a forint átlépte a 330-as eurókurzust. Nincs jele annak, hogy bármi képes lenne megállítani az elszabaduló árfolyamot.

Nem sokkal dél után a lélektaninak tekintett 330-as határt átlépte a forint az euróval szemben, majd rövid idő elteltével visszalépett. Most 329,7-en áll az index.

Egyelőre semmi jelen annak, hogy képes lenne magától magához térni a forint. Elemzők a napokban egyértelműen „irányként” a 330-340-et jelölték meg.

Mindenki a Magyar Nemzeti Bank beavatkozására vár. Ám – ahogyan nem sokkal ezelőtt közzétett – írásunkban Felcsuti Péter elmondta, az MNB komoly hitelességi válságban van, csapdahelyzetbe kormányozta magát azza, hogy a végletekig kitart a térségi legalacsonyabb alapkamat mellett, folyamatosan azt hangsúlyozva, hogy lényegében csak az inflációt tekinti meghatározó tényezőnek az alapkamat megítélésekor.

 

A magyar menekültellenességgel a problémákat akarják elfedni

0

Hosszú elemzésben foglalkozik a kanadai közszolgálati média a magyarországi helyzettel. Azt írják, hogy a Stop Soros csak a jéghegy csúcsa, az ország az autoriter uralom felé halad, ugyanakkor uniós szankciók fenyegetik.

Hosszú ideje most a legnehezebb humanitárius ügyekkel foglalkozni Európában, miután több országba is menedékkérők ezrei érkeztek, így kezdődik a CBC elemzése, amely azzal folytatódik, hogy

Magyarországon még börtön is fenyegeti a civileket, pusztán azért, mert végzik a munkájukat.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának igazgatója azt mondta: „A saját kormányunk fenyegetésnek tekint minket.”

A cikk leírja, mi mindent tesz büntethetővé a Stop Soros, és ír a 25 százalékos különadóról is. Gyulai szerint ezzel a kormány lehetőséget kap, hogy elhallgattassa az emberi jogi szakértőket, jogászokat, akik pedig csak azt akarják, hogy betartsák az európai és magyar törvényeket.

A CBC szerint Orbán Viktor vezette a küzdelmet a törvények elfogadásáért. A kampányban is a bevándorlás volt a fő témája, a választáson pedig harmadszor is „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott. Írnak arról is, hogy

Soros György régóta célpontja a kormánynak,

megemlítik a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”-plakátkampányt, és azt is, hogy a Fidesz összeesküvés-elméleteket terjeszt, miszerint Soros György hozza titokban Európába a menekülteket.

A CBC-nek ezt Draskóczy Dániel történész egyenesen az 1984 orwelli világához hasonlította: „Itt egy idős zsidó, akit gyűlölni kell, noha nem is tudod, hogy valójában létezik-e.” Írnak arról is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözteti irodáit Magyarországról.

Az elemzésben azt is leírják, hogy

jelentősen csökkent a beadott menedékjogi kérelmek száma,

2018-ban eddig mindössze 325-öt nyújtottak be, és a magyar statisztikák szerint összesen 3555 menekült él az országban. Draskóczy Dániel szerint egy nem létező ügyből kreálták az ország legfontosabb problémáját.

A CBC Fidesz-szavazókkal is beszélt, egyikük azt mondta: „A bevándorlás volt a legnagyszerűbb, amit Orbán remélhetett”, növelte a népszerűségét, és nem kellett például az egészségüggyel foglalkoznia, mert semmi más nem érdekelte az embereket.

A szegedi Fidesz-szavazó arról is beszélt, hogy korábban támogatta a bevándorlást, de aztán videókat látott arról, hogy viselkednek, és ez megváltoztatta a véleményét. Ugyanakkor azt, hogy kire szavaz, az is meghatározta, hogy nagyon kevés választási lehetőség maradt.

A CBC szerint

a Fidesz jobbközép párt volt, de most már átvette a Jobbik helyét a szélsőjobboldalon.

Írnak arról is, hogy az Európai Parlament megszavazta: induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig szégyenletesnek és nyíltan idegengyűlölőnek nevezte a Stop Sorost – Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont „így lehet megakadályozni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”.

A CBC szerint Orbán megelőzte Donald Trumpot a falépítéssel, hiszen amikor az amerikai elnök 2016-ban erről beszélt, akkor Magyarországon már javában épült a kerítés a szerb határon. Azt is megemlítik, hogy hasonlítanak a médiához való viszonyban is.

A kanadaiaknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is nyilatkozott. Azt mondta, azért szavazták meg a törvényt, hogy biztonságosak legyenek a határok, de úgy érzi, csak azért volt rá szükség, hogy a felszínen tartsa a bevándorlás kérdését, miközben gazdasági és szociális gondok vannak.

Beszámolnak arról is, hogy

Orbán illiberális demokráciát épít,

amelynek Orosz- és Törökország a mintája, és az intolerancia egyre több formában jelentkezik, például a Billy Elliot musical körüli vitában.

Gyulai szerint ma a menekültek vannak a célkeresztben, de „holnap már bárki lehet”, például azok, akik az egészségügy borzasztó állapotát kritizálják.

Erős üzenet, hogy a CEU-t látogatta meg először az amerikai nagykövet

0

A napokban érkezett meg Budapestre David Cornstein, az új amerikai nagykövet, egyik első hivatalos útja a CEU-ra vezetett. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint ez világos állásfoglalás és sürgetés a magyar kormánynak.

Egyértelmű üzenet David Cornstein látogatása a CEU-n, ezt mondta a Független Hírügynökségnek Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár, diplomata. Mint mondta, az egyetem ügyében régóta vita van Magyarország és az Egyesült Államok között, az USA ugyanis amerikai intézményként és nem „Soros-egyetemként” tekint a CEU-ra, és

többször is felhívták már erre a magyar kormány figyelmét.

Ezt emelte ki a találkozó után kiadott közleményében Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora is. Azt írta: „A CEU olyan amerikai intézmény, amely az elmúlt 27 évben jelentősen hozzájárult az amerikai-magyar kapcsolatokhoz.”

A nagykövetsége közleménye még egyértelműbben fogalmazott. David Cornstein ugyanis kijelentette:

„Támogatom az intézmény további budapesti működését, és remélem, hogy még sok évig lesz kapocs országaink között.”

Ahogy Szent-Iványi István a Független Hírügynökségnek fogalmazott, a diplomáciában ez erős és egyértelmű kiállásnak számít. A nagykövet egyébként már a meghallgatásán határozottan állást foglalt mind a CEU, mind a civilek mellett.

A szakértő szerint ez a mondat

világos sürgetést is jelent.

Az egyetem kuratóriuma hétvégi ülésén úgy döntött, hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el. Ezzel egyidőben nyilvánosságra hozták New York Állam Oktatási Hivatalának levelét, amely megerősíti, hogy az egyetem maradéktalanul megfelel a lex CEU követelményeinek.

Ugyanakkor az egyetem a 2019-20-as tanévre már Bécsbe is vesz fel diákokat. A kormány ugyanis továbbra sem írja alá azt a megállapodást, amely a CEU további magyarországi működését biztosítaná, bár erre az egyetem többször felszólította, és nemzetközi nyomás is érezhető. Orbán Viktor miniszterelnök viszont a héten újságíróknak erről csak annyit mondott: „Jó döntéshez idő kell.”

Szent-Iványi István szerint önmagában a nagykövet látogatásának nem valószínű, hogy nagy hatása lenne, de

sok csatornán jut el a magyar kormányhoz ez az üzenet.

Mint mondta, az is látszik, hogy a magyar kormány javítani szeretné az amerikai-magyar kapcsolatokat, de, ahogy ezt Mike Pompeo külügyminiszter is egyértelművé tette, amikor Szijjártó Péterrel találkozott, ennek több feltétele is van, és az egyik a CEU helyzetének rendezése. A szakértő szerint ezt erősítette meg a nagykövet látogatása az egyetemen.

A CEU jövőjéről nemrég Enyedi Zsolt rektorhelyettes nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, ezt itt olvashatja el.

A zuglói koalíció köszöni jól van

Vihart kavart, amikor Szabó Rebeka zuglói alpolgármesternél elszakadt a cérna, mert nem ment át egy előterjesztése. Indulatosan kifakadt az egyik közösségi portálon, aztán az egyik lap munkatársának is: szerinte azért szavazta le a képviselő testület a Baptista Integrációs Központ ajánlatát, akik saját költségen felújítottak volna három lakást a hajléktalanoknak, mert a szocialisták a fideszesek pártjára álltak, amikor dönteni kellett. A hír igaz, csak nem úgy, ahogyan a régi viccben: Zuglóban se nem „osztogatnak”, se nem „fosztogatnak”.

 

* Egy előterjesztés kudarca kavart politikai vihart

* Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok nyomában

* Lakhatásra alkalmatlan lakások nem kellenek

* A Nyugodt Szív a jó példa

* 3 milliárdot kérnek szociális bérlakásokra

 

Amikor a hír napvilágra került, a kormánysajtó azonnal a kerületi koalíció felbomlásáról cikkezett, mondván, olyan mély a szakadék a polgármester és a kerület szocialista országgyűlési képviselője között, hogy már szóba sem állnak egymással. A hír kacsa, egy asztal körül, hármasban igyekszünk tisztázni Karácsony Gergellyel és Tóth Csabával, mi is történt valójában azon a képviselőtestületi ülésen.

Egy előterjesztő, aki sokáig dolgozott a javaslatán, rossznéven vette, hogy leszavazták – summázta Karácsony Gergely. – Aki ismeri a kerületi intézkedéseinket, tudja, hogy Zuglóban nagyon sokat dolgozunk azon, hogy segítsünk a rászorulókon. Ebből a szempontból a fideszes képviselőnket is meg kell védenem: ő is erősen elkötelezett az elesettek megsegítése mellett.

Valami mégis történhetett?

A kormány stigmatizálja a hajléktalanokat. Ebben a helyzetben kell elfogadtatnunk a kerület lakóival, hogy ne féljenek ezeknek a családoknak a befogadásától. De olyan a közhangulat, amely hajlamos egyenlőség jelet tenni a démonizált migránsok és a hajléktalanok közé. Az önkormányzati képviselőknek a döntésük során ezt is mérlegelniük kell. Mi azoknak próbálunk segíteni, akik már-már képesek kivergődni ebből az állapotból, akik már rendelkeznek egy normális életvitelhez elegendő jövedelemmel, és szociálisan is képesek a beilleszkedésre.

Mindössze három lakásról lett volna szó?

Egy ingatlan esetében elfogadtunk a baptisták ajánlatát, azzal, hogy legyen ez egy mintaprojekt, és ha elkészült, elemezzük a tapasztalatokat, majd térjünk vissza a többire – indokolta a szocialisták „nem” szavazatát Tóth Csaba.

Óriási igény van a kerületben bérlakásokra – mondja a polgármester -, több mint 2500 ilyen lakásunk van, de ez sokkal kevesebb, mint amennyire igény volna. Szeretnénk bérlakásokat építeni, de központi támogatás nélkül, erre szinte semmi esélyünk. Furcsa, de igaz, azok a korábbi hajléktalanok, akik már az úgynevezett „kivezető” program résztvevői, sokszor kedvezőbb szociális helyzetben vannak, mint a szociális lakások átlagos bérlői.

Mi pedig ahhoz is ragaszkodnánk – tette hozzá Tóth Csaba -, hogy ha lehet, olyan hajléktalan családok sorsa oldódjon meg, akiknek valamilyen zuglói kötődése is van.

Tehát nem arról szólt a döntés, hogy a kerület lakói nem akarnak hajléktalanokat látni maguk körül?

„Szó sem volt erről” – véli Tóth is, Karácsony is. Szerintük az ügynek nagyobb lett a füstje, mint a lángja.

Egy átmenetileg megoldatlan konfliktust nagyított fel a sajtó,

mondják, de ennek persze ellentmondani látszanak azok a nyilatkozatok, amelyeket az érintett felek a különböző fórumokon tettek. A szociális alpolgármester azzal vádolta a szocialistákat, hogy

„fontosabbnak tartják a fideszes képviselő véleményét a saját (feltételezett) értékrendjüknél.”

A szocialisták első reflexiója erre az volt, hogy ők az „Utcáról Lakásba!” Egyesület konténerházas, korábban már visszavont javaslatáról tudtak és arra mondtak nemet.

Erre az érintett egyesület is közleményt adott ki, mondván: „Több, mint két éve kezdtünk el egyeztetni a kerületi képviselő-testület több szereplőjével, elsőként a mobilház-programunkról. A zuglói Szociális Bizottság azt akkor azzal utasította el, hogy először a szomszédos lakókkal kellett volna egyeztetnünk. Ezek után már nem lett volna értelme a testület elé engedni az előterjesztést, így azt valóban visszavontuk – egy évvel ezelőtt.” Később a Szociális Bizottság vezetőjének javaslatára az ismertebb „Kunyhóból Lakásba!” programjukat terjesztették elő, mert az „jobban beleillik Zugló szociális koncepciójába”. Ezt az előterjesztést – miután előzetesen a Szociális Bizottság tárgyalásra alkalmasnak nyilvánította – az MSZP és a FIDESZ képviselői együttesen nem szavazták meg.

Ez egy másik történet – reagált a nyilatkozatra Tóth Csaba. – Mi ezzel az előterjesztéssel azért nem értettünk egyet, mert a benne szereplő mind a két lakás alagsori. Az egyik már eladásra kijelölt ingatlan, a másik pedig gyakorlatilag lakásra alkalmatlan, dohos pince. Az előterjesztő hibája, hogy ez egyáltalán napirendre kerülhetett.

Ha életvitelre alkalmas lakások felújítására tett volna javaslatot az előterjesztő, mellé álltunk volna.

Minden olyan javaslatot megvizsgálunk, amivel akár csak néhány rászorulónak segíthetünk. Ilyenek a konténerházak is – mondta a polgármester. – Megfelelő területet kell keresni, és visszatérhetünk rá.  De igaza van Csabának is, nem minden áron kell megegyezni. Vannak jó példák is, együttműködünk a HABITAT-al, megállapodásunk van a Nyugodt Szív alapítvánnyal, akik a családok átmeneti otthonából keresnek kiléptető lakásokat. Minden ilyen együttműködésre nyitottak vagyunk, az ésszerűség határain belül, de nagyon nehéz ezt a helyzetet közmegelégedésre kezelni.

Tóth Csaba:

Önálló képviselői indítványként beadtam egy javaslatot, hogy Zuglónak adjon a kormányzat 3 milliárd forintot a szociális bérlakások építésére. A jövő héten kerül a bizottság elé, kíváncsian várom – a korábban elfogadott hajléktalanokat „rendszabályozó” törvények fényében -, hogyan fogadják majd.

Karácsony Gergely:

Mi nem az az önkormányzat vagyunk, amelyik a X. kerülethez hasonlóan lebontja az épületet, hogy megszabaduljon a hátrányos helyzetű bérlőktől. Mi építeni szeretnénk, hogy jobb körülmények között megtarthassuk a zuglói kötődésű fedél nélkül maradt embereket.

A zuglói szociális projektet a szakma kétségtelenül példaértékűnek tartja. De erről kevesebb szó esik a kelleténél.

Tátrai házi őrizetbe kerülhet

A PestiSrácok.hu információi szerint vasárnap szabadul a börtönből a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban három évre ítélt Tátrai Miklós. A portál úgy tudja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó büntetését otthonában töltheti le. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját két és fél évre ítélték, ő az idén áprilisban már szabadult

Tátrai Miklós úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerül, ami annyit jelent, hogy heti három napon át négy órát mozoghat a városban, az ügyeit intézni, illetve ha munkát vállal, eljárhat dolgozni – tudta meg a Független Hírügynökség. Tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség ilyen reinkarnációs őrizetre, feltétele a jó magaviselet is. Császy Zsolt is így került ki a börtönből. Ő hétfőn, szerdán és szombaton reggel 8 és 12 között mozoghat a városban, de miután már munkát is vállalt, minden nap dolgozik.

Császy a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy

„az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”.

A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált:

„Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…”

A teljes  interjúban arról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végére harmadfokon került pont tavaly. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Először a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.

A Szegedi Ítélőtáblára került ügyben 2016 októberben másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette mind Tátrait, mind pedig Császyt.

Ügyészi fellebbezés nyomán következett a harmadfokú eljárás, amelynek végén a Kúria tavaly júniusban új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Végül Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.

Az idén januárban pedig a Szegedi Ítélőtábla elutasította Tátrai Miklós védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Pedig a Hír TV akkor egy új értékbecslésről adott akkor hírt, amelyet a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készített.

Ez pedig 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.

 

Tényleg betiltják a Békemenetet is?

Szigorítja az állampolgári elégedetlenség miatt szerveződő utcai tüntetések feltételeit a héten beterjesztett új gyülekezési törvénytervezet. Ez a rendőrségnek szinte korlátlan jogokat biztosít a demonstrációk betiltására. A Független Hírügynökség által megkérdezett jogvédők szerint a beterjesztett jogszabály több paragrafusa is pontosabbá tette a már meglévő törvényt, s néhol még a tüntetők jogait is védi.  Az egykori politikus, Tamás Gáspár Miklós szerint az új törvény alapján ma tilos lenne az, ami a rendszerváltás idején még szabad volt, Kuncze Gábor ex-belügyminiszter pedig úgy látja, ha elfogadják a törvényt, Magyarország már nem lesz olyan szabad ország, mint korábban volt.

 

Az elmúlt évek tüntetései valószínű betilthatóak lennének, ha már érvénybe lépett volna a kormány által a héten beterjesztett új gyülekezési törvény. A jogszabály-tervezet ugyanis tilt minden demonstrációt, amely a közrend veszélyeztetésével jár. Csakhogy a döntéshozók adósak maradtak a közrend pontos meghatározásával. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évek tömeges utcára vonulásai, így az internetadó elleni és a CEU melletti tüntetés, vagy a Budapest Pride, de még a Békemenet is ma lazán betiltható lenne.

Nem beszélve 2006-os Kossuth téri tüntetésről, amelyet szinte bizonyosan be lehetett volna tiltani, mert valóban tartósan akadályozta az autóforgalmat, vagyis veszélyeztette a közrendet – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért szervezet. Ugyancsak a közrend veszélyeztetésének számítana, ha a tüntetők a bíróságok működését megzavarnák, ebből következően a devizakárosultaknak nem lenne lehetőségük kivonulni a Kúria elé. A jogszabály szerint már két ember hangos, utcai véleménynyilvánítása is tüntetésnek minősül, tehát betiltható.

Az Eötvös Intézet jogásza Pásztor Emese szerint a ma még hatályos törvény alapján a demonstrációk betiltására csak pontosan meghatározott esetben van lehetőség. A frissen beterjesztett jogszabály viszont olyan mértékben bővíti a rendőrség jogait, hogy a jövőben elvileg bármilyen tüntetést betilthat, ehhez ugyanis a közlekedés rendjének legkisebb sérelme is elegendő. Vagyis a benyújtott törvényjavaslat – ha a jelenlegi formájában fogadják el – jelentősen szűkíti majd a szabad gyülekezés lehetőségét, és felhatalmazza a rendőrséget az önkényes döntések meghozatalára.

Tamás Gáspár Miklós viszont úgy véli, hogy az új gyülekezési törvény több, eddig vitatott helyzetet pontosít. A rendszerváltásban aktív szerepet vállaló filozófus szerint a rendőrség döntési jogköre valóban megnőtt, de előnye a jogszabálynak, hogy több, eddig tisztázatlan részletet pontosít, így rendelkezik az egy időben tartott demonstrációk megrendezésének szabályairól is. Tehát Tamás Gáspár Miklós egyetért a Mércében megjelent, Kalocsai Kinga által jegyzett írással, amely szerint nincs nagy gond a gyülekezési törvénnyel. A publicista ma inkább azt tartja nagyobb bajnak, hogy a társadalom – bár sok az elégedetlen ember, – ma már fásult, s emiatt nem vonul az utcára.

Azt a biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter is hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet számos olyan gumiparagrafust tartalmaz, amely lehetővé teszi a rendőrségnek a tömegdemonstrációk ellehetetlenítését, esetleg betiltását. Vagyis ha a rendvédelem azt akarja, hogy az emberek ne menjenek utcára, akkor ezt könnyűszerrel el tudja érni. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek figyelmét elkerülhette, hogy a jogszabály sok szempontból pontosabb lett, néhol szigorúbb ugyan, de a tüntetés résztvevőinek a biztonságára is jobban ügyel. Tarjányi szerint – a tiltakozás ellenére – a törvényt biztosan elfogadják, de valójában csak a gyakorlatban dől majd el, hogy az új szabályozás lehetőséget ad-e az embereknek a tiltakozás, a gyülekezési vágy kifejezésére. Ehhez bizalomra lenne szükség a hatalom, a rendőrség, illetve az elégedetlen tömegek között. Ha ez hiányzik, akkor a jogszabály is alkalmatlan lesz a feladatára.

Az egykori belügyminiszter Kuncze Gábor is azt megerősíti, hogy az új jogszabály megkönnyíti a hatalomnak a tüntetések tiltását. Pedig a demokráciában a mindenkori kormányzatot akkor is szembesíteni kell az elégedetlen emberek véleményével, ha az a hatalmon lévőknek nem tetszik. Kuncze szerint, ha elfogadják a gyülekezés korlátozását, akkor Magyarország már nem az a szabad ország lesz, mint amilyen volt a rendszerváltás utáni években. Igaz – tette hozzá – 56-ban sem éltünk szabad országban, de a legvadabb diktatúra idején is utcára vonultak az emberek, mert ha komoly az elégedetlenség, akkor a népet a legszigorúbb törvény sem képes megállítani.

Csak apályban látszik, kin van fürdőruha – hitelességi válság az MNB-ben

Különös cáfolatot adott ki a jegybank a kormányszóvivő megjegyzésére a forint sokadik megzuhanása után. Még különösebb, hogy eközben nem avatkozik be az árfolyam érdekében. A volt bankvezér szerint a kormány és az MNB saját sikereik foglyaivá váltak.

Érdekes jelenség tanúi voltunk csütörtökön, amikor a forint árfolyama megállíthatatlanul zuhant már lényegében hetek óta. Először Kovács Zoltán beszélt arról, hogy

„elképzelhető, hogy spekuláció lehet a forint ellen”,

és arra utalt, hogy ezt ki fogja vizsgálni a kormány.

Nem sokkal később a Magyar Nemzeti Bank rövidke közleményt bocsátott ki, amelyben megismételte tézisüket arról, hogy elsődleges céljuk az árstabilitás elérése és fenntartása. Mint írják, álláspontját a Monetáris Tanács a múlt héten ismertette közleményében és a hozzá kapcsolódó inflációs jelentésben. Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagjaként folyamatosan tájékoztatja a kormányt a makrogazdasági környezetről és annak változásairól.

„Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”

– áll a közleményben a legsúlyosabb megjegyzés.

Különös ez főképpen azért, mert a hazai és nemzetközi pénzpiac hetek óta éppen azt rója fel az MNB-nek, hogy azt az infláción kívül semmi más se érdekli, és egyre hangosabban követelik a beavatkozást, a fordulatot a térségben már egyedülállóan alacsony alapkamat ügyében. Bő egy hete az MNB már belekerült abba a kínos helyzetbe, hogy a csak az inflációra fókuszáló magatartását védő közleményét követő forintzuhanás láttán szerkesztőségekhez elküldött e-mailben mégis közölte, hogy a következő egy-másfél évben nem tartható fenn a példátlanul alacsony kamat.

A Portfolio kommentárjában az áll, hogy Kovács Zoltán ennél rosszabb üzenetet nem küldhetett volna a piacnak. Erdogan török elnök küldött hasonló üzeneteket a közelmúltban, amelyben a külföldi befektetőket hibáztatta a líra gyengülése miatt, és spekulációs támadásokról beszélt. Nem meglepő módon Kovács Zoltán üzenete nem nyugtatta meg a befektetőket, hiszen a kormány úgy tesz, mintha nem értené a gyengülés okát, miközben teljesen egyértelmű, hogy milyen tényezők okozzák a forint esését.

Felcsuti Péter.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem használt a pénzügyminiszter megszólalása se. Varga Mihály a devizahitelek forintosítását dicsérő szavaiban azt mondta, hogy „ennek köszönhető, hogy a magyar családok és Magyarország védve van a devizaspekulációtól”. Ezt mindenki a kormányszóvivő kijelentésével egyetértésként értelmezte.

Érdekes jelenség ez a cáfolat, ahogyan a kormánnyal szorosan együttműködő MNB korrigálta a kormányszóvivőt, de még érdekesebb, hogy nem avatkozik be a folyamatokba – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Felcsuti Péter. A volt bankvezér és bankszövetségi elnök szerint

indokolt lenne az alapkamat megemelése, de szakmailag rendkívül kínos, mert mindeddig egészen mást mondtak.

A jegybankok hitelességének talán legfontosabb fokmérője, hogy következetesek-e álláspontjukban, ezért elmondható, hogy

az MNB komoly hitelességi válságba került

– fogalmazott Felcsuti.

Azzal a különös jelenséggel állunk szemben, hogy fő mutatóiban jól teljesít a gazdaság, mégis zuhan a forint (erre hivatkozott a szóvivő is). Az elmúlt nyolc évben a kormány és a jegybank egymást kiegészítve sikeresen leszorította az inflációt, szintén sikerrel érte el a kamatok csökkenését, ami kedvező a beruházásoknak, rengeteg pénzt öntöttek a piacra.

Úgy tűnik, hogy az MNB és a kormány saját sikereik foglyaivá váltak,

elhitték, hogy ezek a sikerek kizárólag nekik köszönhetőek,

most pedig bebizonyosodik, hogy ennek nagyrészt külső okai voltak – mondta Felcsuti. Eddig szerencsénk volt, tíz éve nagyon kedvező a nemzetközi gazdasági környezet, ezt meg tudták lovagolni, de most ennek vége is van a jelek szerint – fűzte hozzá.

A világon mindenütt beállt a fordulat, szigorítás van napirenden a jegybanki (és gazdaságpolitikai) gyakorlatban, csak nálunk nem (pontosabban a gazdaságpolitikában mintha rejtve elindult volna egy megszorítás). Felcsuti Péter szerint ennek oka lehet az is, hogy Matolcsy György attól fél, kamatemelés után (amikor óhatatlanul drágulnak a hitelek) veszélyeztetnék a kormány igen magas, 4 százalék és afeletti jövőbeni növekedési tervének fenntarthatóságát. (Amit független elemzők egyébként teljesíthetetlennek tartanak.)

És most bizonyosodik be az is, hogy a páratlan lehetőséggel élve nem mennyiségi (pénzbőségbeli) növekedést kellett volna csinálni idehaza, hanem minőségi bővülést serkenteni. Igaz, akkor a versenyképesség javult volna, de nem lehetett volna ennyi pénzt zsebre tenni – fűzte hozzá Felcsuti Péter.

Az exbankár idézett egy mondást az MNB jelenlegi helyzetére: Csak apályban látszik, kin van fürdőruha.

Kata: A szakma sem egységes

Parragh László kamarai elnök belebegtette a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges módosítását. A szakma egy része bárminemű változtatást a leghatározottabban elutasít, mondván, Orbán is 2030-ig tervez, a gazdaság is azt akarja tenni. Ha már változtatás – vélik mások –, akkor az alanyi áfamentesség határát kellene felemelni a kata bevételi határának évi 12 millió forintos szintjére. Ehhez uniós engedély kellene, az eljárást –  tavaly őszi nyilatkozatok szerint – a kormány már  elindította.

„A katások szempontjából a legfontosabb az alanyi áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos korlátjának a megemelése 12 millió forintra; ezzel megegyezne a kata bevételi határával, s a katásoknak nem kellene visszafogniuk a bevételeiket, ami egyébként ma nem ritka jelenség” – mondja a katasleszek.hu szakmai koordinátora. Lakó Enikővel, a Nueva Könyvelő és Adótanácsadó Iroda adótanácsadójával azt a négy, a kata jövőjét befolyásoló lehetséges változatot vettük végig, amelyeket – Parragh László elnök elmondása szerint– a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg modellez.

Lakó Enikő, a katasleszek.hu szakmai koordinátora

Lakó Enikő szerint, ha ilyen szinten felmerül már a módosítás kérdése, akkor valószínűsíthető, hogy lesz is valami változás. Azt nem tartja valószínűleg, hogy önmagában megemelik a kata díját, s azt sem, hogy azt a mindenkori minimálbérhez igazítanák, hiszen az „túlbonyolítaná és így megölné a katát”. Ugyanakkor viszonylag keveseket érintene, ha a díj emelése mellett feljebb tolnák a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi határt.

A katások problémáit, gyakorlatát és gondolkodásmódját ismerve („rengeteg katás ügyféllel dolgozunk együtt”) a szakértő úgy látja, hogy a legfontosabb és leginkább várt változás az lenne, ha megemelnék az alanyi áfamentesség határát.

Ez jelenleg évi 8 millió forint, így a 12 milliós bevételi határral működő katásoknak erre nagyon kell figyelniük, mert ha túllépik és ÁFA adóalanyok lesznek, akkor úgy érzik, hogy az nagyon megbonyolítaná a vállalkozás életét, ezért nem ritka, hogy bevételeiket visszafogják.

Fotó: Ecofin

Az áfamentesség határának az emelése egyébként tavaly ősszel már a nyilvánosság előtt is terítéken volt. Varga Mihály, akkor még nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek nyilatkozva  beszélt a 12 millió forintos alanyi áfamentesség lehetőségéről. Mint akkor jelezte: a kormány egyeztetést kezdett az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van. Az EU engedélyezte már a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is, mondta hozzátéve: akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás.

Kérdésünkre, hogy mennyivel látnák célszerűnek/elfogadhatónak megemelni a kata havi díját az alanyi áfamentesség maximumának emelésével párhuzamosan,

Lakó Enikő azt mondta, hogy az alacsonyabb – ötvenezer forintos – havi díjat lehetne esetleg 5-10 ezer forinttal megemelni.

A katások túlnyomó többségét érintené ily módon az emelés, s habár lennének ugyan olyanok, akik ezt sokallnák (főként azok, akik már a vállalkozói létüket katásként indították), ám azzal azonban nem árt tisztában lenni (s ilyenek is vannak szép számmal a régi vállalkozók közül), hogy a kata még úgy is a legkedvezőbb és legegyszerűbb adózási forma maradna.

„Az emelés persze hogy nem tetszene a vállalkozóknak, de végül azért elfogadnák, hiszen még ezekkel a feltételekkel is jobban járnának”

– tette hozzá a szakértő.

Az adatok és az ő tapasztalataik szerint is viszonylag kevesen választják a 75 ezer forintos havi díjat, amely után magasabb értékű szolgáltatás jár, zömmel inkább az idősebbek, akiknek már a közelgő nyugdíj miatt fontosabb az az után járó hosszabb szolgálati idő, illetve a magasabb járulékalap; továbbá a szülés előtt álló nők.

A többiek nagyon is tudatosan döntenek az alacsonyabb díj mellett – cáfolta azokat a véleményeket, hogy sokan az öngondoskodásra kevésbé odafigyelve, a spórolni vágyva, illetve pénzhiány miatt választják a kisebb befizetést.

Lakó Enikő szerint ha valaki vállalkozik, amúgy sem számol azzal, hogy táppénzre menjen, másrészt, az érintettek nem igazán bíznak abban, hogy egyszer majd nekik is lesz nyugdíjuk, így inkább maguk takarékoskodnak előre azokra az évekre.

MKOE: Elegünk van a játszótérből!

Fotó: Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke (Facebook)

Kemény szavakkal kiállt a kata változatlan hagyása mellett Ruszin Zsolt, az 1200 tagot számláló Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy mit mondott Orbán Viktor kormányfő, azt, hogy 2030-ig lehet tervezni” – szögezte le. Hozzáfűzte: persze az ötletelés mindig hasznos.

Amire Magyarországnak szüksége van, az egy állandó, alacsony kulcsú, kedvezménymentes adórendszer.

 

Állandó, mert elegünk van a játszótérből; alacsony kulcsú, mert ez kell a versenyképességhez; kedvezménymentes, mert a magyar ügyeskedésnek az adórendszer az alapja.

A kisadózásnak szigorú, unalmas adóváltozatnak kellene lennie – szögezte le, hozzátéve: az alacsonyabb szintű ellátást biztosító 50 ezer forintos havi díj helyett szabadon lehet a magasabb, 75 ezer forintosat választania annak, aki magasabb ellátást igényel.

Néhány tény a katáról

Az adófajta népszerűsége és sikere 2­012-es bevezetése óta töretlen: folyamatosan emelkedik a katát választók száma  (zömmel egyéni vállalkozók döntenek egyébként mellette).

Forrás: katasleszek.hu

Ezzel párhuzamosan nem csak a kata által generált költségvetési bevételek összege emelkedik, de az egy katás által generált éves bevétel is. A katasleszek.hu számításai szerint a vállalkozások átlagos éves nettó árbevétele 2013-ban 2.678 millió forint volt, 2016-ban pedig már 3.182 millió, ami, ha havi bontásban nézzük, meghaladja a magyarországi átlag nettó keresetet.

Forrás: katasleszek.hu

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK