Nyílt levelet intézett az Egyesült Államok új amerikai nagykövetéhez Berg Dániel, a Momentum tagja. A kettős amerikai-magyar állampolgár Berg ebben David B. Cornstein segítéségét kéri az amerikai nemzeti ünnepen, a függetlenség napján.
A CEU ellehetetlenítése, a növekvő orosz gazdasági és politikai befolyás Magyarországon, valamint a NATO hatékony fellépésének akadályozása az ukrán konfliktusban – ez az a három momentum, amelyet Berg Dániel hozott fel az új amerikai nagykövethez intézett nyílt levelében arra, hogy mi árthat az amerikai és magyar kapcsolatoknak, s veszélyeztetheti a magyar és amerikai érdekeket.
„Mint magyar és amerikai állampolgár, a mai függetlenségi ünnep alkalmából éltem alkotmányos jogommal, hogy panaszaimmal az amerikai kormányhoz forduljak” – szögezte le. Kérte David B. Cornsteint, hogy a magyar kormánnyal való tárgyalásai során tegye szóvá ezeket az intézkedéseket, amelyek árthatnak az amerikai és magyar kapcsolatoknak, valamint veszélyeztetik a magyar és amerikai érdekeket.
A rágalmak után nagyon nehéz helyzetbe tud kerülni egy polgármester, ezt mondta a Független Hírügynökségnek Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke a józsefvárosi kampánnyal kapcsolatban.
A kormánypártok szerint az ellenzék által támogatott józsefvárosi jelölt, Győri Péter, a Menhely Alapítvány jelenlegi vezetője, a drogosok számára vonzó programokat hozna a kerületbe, hajléktalanok tanyájává változtatná a városrészt, és „az illegális bevándorlással szimpatizál”.
Kocsis Máté a kormánypárt frakcióvezetője, a kerület korábbi polgármestere, Tarlós István társaságában egy tervezett kerületi beruházásról tartott sajtótájékoztatón korteskedett a kormánypárti jelölt mellett. Azzal érvelt, hogy kizárólag Sára Botond lehet az egyedüli garancia arra, hogy a megkezdett kerületi fejlődés ne torpanjon meg. Mindezt azzal indokolta, hogy a „magát függetlennek beállító, egykori SZDSZ-es, liberális jelölt” nem arról beszélt, hogy kiváló együttműködést tudna vagy szeretne kialakítani a fővárossal, hanem
a saját programjához szerette volna megnyerni a választókat.
Győri Péter most magyarázkodhat: nem emlékszik, hogy ilyeneket valaha is mondott volna, szerinte az ellenfelei csak riogatják a bizonytalan szavazókat. Azt elismerte, hogy
megválasztása esetén egy év alatt szeretné csökkenti a hajléktalanságot Józsefvárosban,
Lehet a mai Magyarország politikai körülményei között eredményes munkát végeznie egy „nemkívánatos” polgármesternek?– kérdeztük Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökét, Gödöllő polgármesterét.
Az országgyűlési választások idején számos ilyen történettel találkoztunk – mondta a gödöllői polgármester. – Az ilyen befeketítő, igaztalan rágalmakkal terhelt választások után nagyon nehéz helyzetbe kerül a hatalom szemében nem kívánatos települési vagy kerületi önkormányzati elöljáró, hiszen ezek után kell vezetnie az önkormányzatot, együtt kell működnie a kormányzati apparátussal.
Az ilyen kampány nagyon komoly eróziót okoz, s ezt megszenvedi mind az adott politikus tekintélye, mind maga az adott település.
Hiszen éppen azt a bizalmat emészti fel, amivel a választók posztjára emelték az adott polgármestert.
Egyáltalán lehet szó az ilyen településeken a korábbi programok megvalósításáról?
Nagyon nehezen.
A sérelmek beivódnak a lelkekbe, az igaztalan, vagy éppen valós vádakon nehéz átlépni, és ilyenkor pontosan azok a célok merülnek feledésbe, amiről maga a választás szólt.
Ön jól ismeri az ország egyéb településen működő, nem kormánypárti polgármesterek helyzetét. Mekkora mozgásterük van a saját céljaik megvalósítására?
Nagyon kevés, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes megpróbálni. A polgármestereknek minden körülmények között vannak jogosítványai, vannak eszközeik, amelyekkel élhetnek. Az önkormányzatot működtetni kell, rendelkezésre áll a költségvetés, és így tovább. A nagyobb gond az, hogy
mennyire akar vele, vagy tud ő maga együttműködni az adott testülettel.
Elfogadják az illetőt, vagy felállnak, és ezzel új választásokat provokálnak ki.
Elképzelhető, hogy a polgármester mondjuk menekülteket telepíthessen a kerületbe a „maga szakállára”?
Ilyen nincs. Ez kizárólag a Bevándorlási Hivatal hatásköre, és nem hiszem, hogy akad olyan választó, aki még az ilyen buta állításokat is elhiszi.
Egy fotóval bizonyítja a 888, hogy Andy Vajna nem került süllyesztőbe, közben a Ripostnál valaki komolyan vette egy „időutazó” meséjét, az Origo pedig egy újabb külföldi rasszista pártot éltet – megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.
A 888 harcosan megvédi Andy Vajnát
„A vágyvezérelt liberális újságírásban utazó, a valóságot hírből sem ismerő HVG ismét lyukra futott. Múlt héten még címlapon hozták, hogy Andy Vajna a süllyesztőbe került, most azonban kénytelenek szembesülni az igazsággal.
Novák Katalin mai Facebook-posztja magáért beszél, a HVG-nek pedig üzenjük, hogy ideje lenne visszahívni a múlt heti szám összes példányát. MERT KAMU!
Egy laza, baráti összejövetel Bajorországban – a kép magáért beszél, és önmagában cáfolja a HVG nevű fake news-gyár állításait.
A Pesti Srácok a józsefvárosi polgármesterjelöltet támadja
„Bár a nyulak bátorságával „függetlenként” indul a most vasárnapi józsefvárosi polgármester-választáson a balliberális pártok jelöltje, Győri Péter, időnként azért előtör belőle valódi énje, az ős-SZDSZ-es, amin, persze, nincs mit csodálkozni, hiszen tizenkét évig vett részt Demszky Gábor párttársaként a szabad demokraták és a szocialisták fővárosi ámokfutásában. Most éppen arról szónokolt, hogy ő annak idején Demszkyvel együtt világvárost épített, és soha olyan csodálatos nem volt még Budapest, mint akkoriban. Győri őszinteségi rohama azért is jó, mert így legalább a választók megtudják: polgármesterré választása esetén ugyanarra a korrupcióra, dilettantizmusra és káoszra számíthatnak tőle, mint amit a 4-es metrós, alstomos Demszkytől kaptak.”
Az Origo egy rasszista, szélsőjobboldali párt előretörését ünnepli
„Óriási áttörést érhet el a szeptemberi svédországi parlamenti választáson a Svéd Demokraták nevezetű bevándorlásellenes párt. (…)
Az országban már az Európát sújtó migrációs válság előtt is meghatározó téma volt a bevándorlás, és az idegen országokból érkezők integrációja, de az erről szóló vita 2015 után erősödött fel igazán. Míg korábban az SD a politikai szélről bírálta a bevándorlást, addig mostanra a szeptemberi választások egyik esélyesévé vált. (…)
A YouGov kutatása szerint a balközép pártok szövetsége 35,1, míg a jobbközép-centrista pártok szövetsége 31,7 százalékot szerezne egy mostani választáson. A két hagyományos blokk tehát egyedül a jelenlegi állás szerint nem tud majd többséget alkotni a parlamentbe, ezért három kimenetel képzelhető el a választás után. Vagy a baloldal, vagy a mérsékelt jobboldal köt szövetséget az SD-vel, vagy pedig a két hagyományos politikai oldal összefog, hogy hatalmon kívül tartsák a bevándorlásellenes alakulatot. (…)
A bevándorlásellenes párt korábban azt ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.”
A Ripost komolyan veszi, hogy valaki a jövőből jött
„Egy férfi döbbenetes videóval bizonyítja, hogy járt a jövőben…
Most egy videóval bizonyítja, hogy járt a jövőben, egészen pontosan 2120-ban, Los Angelesben. Egy videót is készített a városról, és a globális felmelegedés hatásairól.”
Bármely magánszemélyt kijelölhetne tulajdonosi joggyakorlóként a kormány. Alighanem arról a rengeteg vállalatról van szó elsősorban, amelyeket a napokban vettek el az MNV-től. A szakértő szerint elsőre problémás a módosítás, amely a tulajdonjogon kívül a teljes vagyon feletti rendelkezést vetíti előre.
Új állami tulajdoni kezelést akar bevezetni a kormány, legalábbis ez jön ki az összerakott mozaikdarabkákból. Ennek egyik eleme lenne az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a nemzeti vagyon körében az eddig tételesen felsorolt tulajdonosi joggyakorlók (miniszter, központi költségvetési szerv, 100 százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet, valamint az utóbbi és az állam közös tulajdonában lévő gazdasági társaság) mellé beillesztenék azt, hogy:
a kormány egyedi határozatában meghatározott személy.
A parlamentben már zajlik ennek vitája, a módosító javaslatot fideszes képviselő egyéni indítványára tárgyalják (ezzel elkerülhető az érdekelteket magába foglaló egyeztetés), s amelyet a Népszava ismertetett szerdán.
Az állami vagyongazdálkodást szabályozó törvény módosításának indoklásával nem sokat bíbelődnek: ennek lényege az, hogy meg akarják teremteni annak lehetőségét, hogy a kormány, illetve az alárendeltségébe tartozók által végzett vagyonkezelés során szabadon kijelölhetők legyenek (magán)személyek.
A parlamenti vitában Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány célja az erős és hatékony állam létrehozása, olyané, amely őrködik a nemzeti vagyon felett. Indokoltnak ítélte, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ágazatokban és vállalatokban megerősítsék az állam tulajdonosi szerepét, de azt is, hogy
a tulajdonosi joggyakorlást olyan emberre bízzák, aki a legmagasabb fokú szakmaiság
mellett képviseli az állam érdekét.
Hangsúlyozta továbbá: a vagyontörvény módosítása alapján majdan kiadandó kormányhatározatban megjelölt személy tulajdonosi joggyakorlásának tényleges jogalapját továbbra is jogszabály teremti meg.
Ez a módosítás kétharmados lenne, vagyis később ennél kisebb többségű parlament nem tudna hozzányúlni.
Az első reakciók máris arról szóltak, hogy
a kormányhoz közelálló üzleti kört képviselő személyek lesznek a kedvezményezettjei
az állami vagyon kezelésének. Olyanok, akikkel kapcsolatos részletes szabályokat határozatban fogják (ha fogják) előírni.
A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós első olvasatra „problémásnak” nevezte a változtatást. Szerinte a módosítandó vagyontörvény
a vagyonkezelésre szerződés megkötését írja elő,
de az alaptörvény értelmében ilyen szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
Ezért Ligeti Miklós nem tartja kizártnak, hogy ezt akarják megkerülni az esetleg áttételes egyedi kormányhatározattal.
Így válik érthetőbbé az a múlt heti rendelet, amelyet az újonnan beiktatott miniszter, Bártfai-Mager Andrea bocsátott ki. Ebben nem kevesebb, mint 70 állami vállalat esetében törölte az eddig az állami cégek központi tulajdonosának számító állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonosi joggyakorlói besorolását a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Bár az irat a 123 tételes listán csak az új tulajdonosi joggyakorlót tünteti fel, az Opten cégadatbázisban még a jelenlegi joggyakorló szerepel – írta erről a Népszava.
A tulajdonosi jogokat ettől kezdve minisztériumok, központi állami szervek gyakorolják, a listán olyanok vannak, mint például a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház, rabokat foglalkoztató cégek, térségi fejlesztési társaságok. De nem csak az MNV-től, hanem más tárcáktól is „átvezényelnek” gazdálkodókat, például az új Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.
Ezzel nem csak az MNV léte veszíti el értelmét, hanem nagyon úgy néz ki, hogy az Orbán Viktor személyes kiválasztottja, Bártfai-Mager és a többi miniszter kezében összpontosuló
vagyontömeg lényegében majdnem közvetlen miniszterelnöki közelségbe kerül.
Azt pedig Orbán másik új kiválasztottja, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondta el az InfoRádióban egy hónapja, hogy a kormány el fogja választani egymástól az állami vállalatok tulajdonosi joggyakorlását és ezen cégek szolgáltatásainak megrendelői oldalát. Ebben a leosztásban Bártfai-Mager Andrea az állami vállalatokkal fog foglalkozni.
„A miniszter asszonynak az a feladata, hogy a magyar állami vagyont, beleértve az állami vállalatokat is, optimálisan irányítsa”
– mondta Palkovics.
Ebben a rendszerben válik érthetővé a tulajdonosi joggyakorlók sorába előre meg nem nevezett, „tulajdonságaiban” még csak körbe se írt magánszemélyek kormány (lényegében Orbán egymaga) általi kijelölhetőségének joga.
Ez milliárdos vagyonnal való gazdálkodást, a bevételek feletti rendelkezést vetít előre e majdani kiválasztottaknak.
Aczél Endre 1944-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát, matematikai nyelvészet és orosz szakon, 1968-ban. Ezután
17 éven keresztül az MTI munkatársa volt,
eleinte külpolitikai tudósítóként, majd szerkesztőként. 1974 és ’77 között pekingi, 1981 és ’85 között londoni tudósítóként dolgozott.
Hazatérése után a Magyar Televízióhoz került, 1986 és 1990 között, tehát
a rendszerváltás idején ő volt a Híradó főszerkesztője,
az utolsó évben ő vezette A Hét szerkesztőségét is.
1990-ben néhány hónapig a Kurír társfőszerkesztője volt, majd több mint 25 éven keresztül a Népszabadság vezető publicistája, külpolitikai témájú írásait más lapok is gyakran közölték. Közben 1991 és ’94 között egy angol nyelvű gazdasági magazin, a Hungarian Economic Review felelős szerkesztőjeként, a következő három évben pedig a Tenisz Magazin főszerkesztőjeként is dolgozott.
1999-től 2008 februárjáig a Nap-kelte műsorvezetője volt, közben pedig elindította a Magyar Rádióban Acélsodrony című műsorát, amelyet később a Klubrádióban folytatott.
Aczél Endre halálának hírét a családja erősítette meg.
Közleményben jelentette be, hogy gyakorlatilag minden érdekeltségét eladja régi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak.
Az Index által megkapott közlemény szerint „Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő
építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői
üzleti érdekeltségeit.”
Azt is írják, hogy az érintett cégek egy részében Nyerges Zsolt eddig tulajdonostárs, másokban pedig vezető tisztségviselő volt. A szükséges versenyhivatali eljárásokat elindítják.
A közlemény szerint sem most, sem később
nem hozzák nyilvánosságra a vételárat
és a szerződések tartalmát, mondván, ez üzleti titok.
Simicska Lajos tulajdonában van többek között a Közgép, a Hír TV, a tévés műsorgyártással foglalkozó Hungister, a Mahir, a Publimont közterületi reklámcég, a Neo-Met Vagyonkezelő és a Mezort Zrt. agrárcég.
Nyerges Zsolt Simicska legrégebbi üzlettársa, társtulajdonos többek között a Közgépben, amelynek korábban vezérigazgatója is volt. Ő is kapcsolatban állt Orbán Viktorral, még a G-nap, a Simicska-Orbán háború kirobbanása után is együtt jelentek meg egy stadionátadón.
Orbán Viktor és Nyerges Zsolt az újjáépített Tiszaligeti Stadion megnyitóján Szolnokon, 2016. április 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Tavaly olyan pletykákról írt néhány lap, miszerint a két régi üzlettárs összeveszett, sőt, össze is verekedett. Ezt Nyerges tagadta.
Arról, hogy az április választás után milyen pletykák terjedtek Simicska Lajosról, itt írtunk korábban.
Novák Katalin szerint a „többségétől eltérő szexuális irányultságú emberek” biztonságban élhetnek Magyarországon, de a melegek nem élhetnek igazi családban.
Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője hívta meg nyílt levélben a Budapest Pride-ra Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkárát. Novák Katalin ugyanis előtte azt mondta: „a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi.”
Bősz Anett szerint Novák Katalin ezzel több ezer magyar embert sértett meg.
Azt kérte tőle: „Mutassa meg, hogy nem pusztán a kormány által felvázolt és kívánatosnak tartott családmodellek elfogadhatók, de elismerik más emberek családalapítás iránti vágyát és szeretetközösségét is.”
Novák Katalin közleményben válaszolt a levélre, azt írja: köszöni a meghívást, és szerinte „Magyarországon a kisebbségek jogai erősek, a többségétől eltérő szexuális irányultságú emberek is biztonságban élhetnek itt”.
Ugyanakkor azt is írja az Alaptörvényre hivatkozva: „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.
A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”
Szerinte „az egymás iránt szükséges tiszteletet néhányan hajlamosak kizárólag egy irányban értelmezni”. Arról is ír, hogy „egyes országokban betiltják a lányok szoknya-viselését, amikor az édesanyát nem lehet édesanyának, az édesapát édesapának szólítani, amikor gyerekeket eszközként használnak ideológiai küzdelmekhez, akkor nem emberi jogokról, nem tiszteletről, hanem éppen ellenkezőleg, tiszteletlenségről és a jogok elvitatásáról van szó.”
Novák Katalin azt írja, ő tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, de nem vesz részt a felvonuláson. Bősz Anettnek azt kívánja, hogy érezze jól magát, és arra kéri, hogy lépjen fel, ha „a korábbi felvonulásokon látottakhoz hasonlóan – keresztény közösségek elleni gyűlöletet ébresztő megnyilatkozást tapasztal”. Arról nem írt, hogy itt milyen „megnyilatkozásra” gondol.
Személy szerint a VOLT Fesztivál régóta a kedvenceim közé tartozik. A Lővérek erdős-fás környezete nyújtotta táborozós hatás, minthogy a régi VOLT Himnusz is szól „nézünk a fák fölé…”
A felejthetetlen élmény most sem maradt el, de talán ha ez az első fesztiválom az osztrák határban lévő városban nem szeretem meg ennyire.
Mint előző cikkemben megírtam, sok minden változott; tulajdonosváltás miatt végbemenő szigorítások, a sajtósok nehezebben jutnak be, de
a negatívumok mellett például nagyobb figyelmet kapott a környezetvédelem, így összességében egyensúlyban van a mérleg.
A zenei sokszínűség maradt; volt rockosabb nap Iron Maidennel, 50 éves Lukács féle Tankcsapda koncerttel, vagy épp az egyik legnépszerűbb magyar, ír zenét játszó rockzenekarral a Paddy and the Ratssel. Erre a napra egyébként el is fogytak a napijegyek, s a –még soha ekkorára nem épített nagyszínpadnál- mozdulni sem lehetett. Főként a fél órás késés miatt a tömeg feltorlódott, így türelmetlen emberekkel telt meg a tér. Emiatt mi is inkább az óriáskerékről figyeltük a legendás zenekar számait. Ami egyébként meglepően olcsó – a Budapesti Deák Téren sokkal drágábban jutunk fel a magasba – itt fejenként 2000 Ft-ot kóstált.
Fellépett többek között a Clean Bandit. MTI Fotó: Nyikos Péter
A fesztiválon található Unicum sátor, rengeteg ajándékkal, Rézangyal pavilon kuponokkal, de az Aperol Spritz is külön helységet kapott.
Sopron belvárosában a Csillagok Városa projekt keretében tartottak székavatást, a főszervezők műsorvezetésével, és mi is hiába láttuk őket az elmúlt évek során élőben, kicsit meghökkenve hallgattuk végig a valaha itt fellépő sztárok névsorát. Aztán egy pillanatra egy-két szempár bekönnyezett, hisz a tavalyi fellépőkhöz érve elszorultak a szívek: ugyanis tavaly lépett fel itt utoljára a Linkin Park, ami után nemsokkal az énekes, Chester Bennington tragikus módon véget vetett az életének.
De nem jutott sok idő búslakodni, aznap a Limp Bizkit csapott egy átütő bulit, a rajongók őrjöngtek, a zenészek pedig a tömegbe ugráltak. Bár, be kell valljam, ők sem lesznek már fiatalabbak, s ez valahogy a legtöbb fő fellépőnél érződött: az igazán „nagyok” kezdenek kiöregedni.
MTI Fotó: Nyikos Péter
Elhatározásom szerint a fesztiválokat különböző szempontok alapján pontozom, így a nyár végére egy saját ranglistát tudok felállítani.
Zenei sokszínűség: 10/8: A Balaton Sounddal ellentétben sokkal többféle műfajba belehallgathatunk, a szokásos fesztiválfellépőkőn túl, mint a Wellhello vagy a Halott Pénz, jönnek nagy, külföldi fellépők; Rudimental, Depeche Mode, és a hajnali órákban az elektronikusabb zene kedvelői is találhatnak magunknak DJ-t. Az egyik olyan fesztivál, ami a leginkább figyel arra, hogy minden ízlést kielégítsen.
Étel&Ital: 10/6: A szokásos szigetes, borsos árakkal találkozhatunk, így ha elég vastag a pénztárcánk jól lakhatunk különböző ételekből, a felhozatal elég nagy: hamburgerek, pizzák, rántott húsok, de még egy Aldi is található benn a fesztivál területén.
Programok: 10/6: Bár itt is rengeteg nappali program várja az érdeklődőket, talán más fesztiválokkal összehasonlítva nem ebben a legkimagaslóbb. Nyilván nem egy Sziget, ezt ne is várjuk, de azért játszhatunk, élőcsocsózhatunk, vagy épp előadásokat hallgathatunk meg.
Szervezettség: 10/7: Mint mondtam, adódtak problémák a beengedéssel, de az első naptól eltekintve, a check-in meglepően gyorsan ment. A szemétszedés egész jól működött, az ott dolgozó fiataloknak köszönhetően nem tapostunk már harmadik nap az óriási mocsokban.
Helyszín: 10/6: Bár én elfogult vagyok Sopronnal, sokan emiatt nem választják ezt a fesztivált: messze van, és nincs vízpart. Aki mégis úgy dönt, hogy idelátogat, s fürdőzni szeretne, a belvárosban lehetősége van strandolásra: már ha az időjárás engedi
Összefoglalva a VOLT Fesztivál hozta a megszokottat, akik évek óta idejárnak, biztos most is remekül érezték magukat, s már számolnak vissza a 2019-es kezdésig.
Akik pedig egy fellépő miatt, vagy csak úgy egy napra ugrottak le, azok is belekóstolhattak milyen szórakozni a szabad ég alatt: még ha ömlik is az eső…
Sokszor halljuk, hogy a magyar kormányzat menekültügyi politikájának indoka a keresztény kultúra védelmezése. Történelmünknek kétségtelenül volt olyan korszaka, amikor Magyarország a kereszténység védőbástyájaként óriási véráldozatok árán állt ellen az Oszmán Birodalom terjeszkedésének. A jelen és a régmúlt párhuzamba állítását azonban mégsem lehet minden további nélkül elfogadni, mert korábban felfegyverzett hadak támadása ellen kellett védekeznünk, most azonban nem fegyveres hódítókról, hanem hazájukból menekülésre kényszerülő emberekről van szó. Velük szemben legalábbis aggályos a kereszténység védelmére hivatkozni.
A keresztény-keresztyén egyházak és vallási felekezetek történelmük folyamán a legnehezebb körülmények között, akár életüket is kockáztatva mindig vállalták, hogy számukra idegen, sőt, olykor ellenséges kultúrák világában is hirdessék az evangéliumot. A missziós tudat Jézusnak azon a szavain alapul, amit Máté evangéliuma így jegyzett le: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyon mindennap, a világ végéig.” (28, 19-20) Ezért mondhatja azt a 2. Vatikáni Zsinat az „Ad gentes” kezdetű, az egyház missziós tevékenységéről szóló határozatában, hogy „Krisztus, de az egyház is, amely az evangélium hirdetésével tanúskodik róla, minden faji és nemzeti különbözőség felett áll, nem is lehet senkinek és sehol sem idegen.” (8. pont) A zsinati dokumentum ezt a megszívlelendő tanácsot adja:
„A más fajúak megvetését és az elavult nacionalizmust azonban a leghatározottabban utasítsák el maguktól, viszont legyenek a mindenkire kiterjedő emberszeretet apostolai”
(15. pont), mert ez „az egyház legnagyobb és legszentebb feladata” (29. pont).
Mindebből egyértelműen kiderül, hogy a kereszténység nem egy magába zárt, védekező, a saját megszerzett pozícióit féltékenyen őrző magatartásmódot akar képviselni, hanem az egész emberiségnek szóló üzenetet hirdet. Mert végső soron a kereszténységnek semmi sem lehet idegen és ellenséges. S itt megint egy zsinati nyilatkozatra, a „Nostra aetate” kezdetű, a nem-keresztény vallásokról szóló dokumentumra hivatkozhatunk, amely a világvallások, köztük az iszlám értékeit is elismeréssel említi.
A kereszténység bízik a maga erejében, a maga igazságában és magától értetődően Isten kegyelmében, hiszen abban a meggyőződésben él, hogy amiként az evangéliumi idézet bizonyítja, Jézus mindig vele van.
Ezért nincs egyetlenegy kontinens sem a világon, ahová ne érkeznének a kereszténység egyetemes üzentét közvetítő missziósok. Márpedig ha a keresztény hittérítők a magukétól különböző kultúrák világában is megjelennek, akkor aligha feltételezhetjük, hogy a távoli kontinensekről a keresztény kultúra világába érkező embereket vallási indítékból, a keresztény kultúra védelmezésének jelszavával el lehet utasítani.
A keresztény-keresztyén vallások tehát nem zárkózhatnak el a velük szemben kihívást jelentő népcsoportok elől,
hiszen az a céljuk, hogy – miként az idézett zsinati határozatban olvassuk – „ a nemzetek mielőbb eljussanak az igazság ismeretére, és a Szentlélek által minden ember meglássa azt az isteni fényességet, amely Jézus Krisztus arcán tündöklik” (174-175. pont). Csak azok érthetik félre, vagy magyarázhatják önző érdekeik szerint, a keresztény tanítást, akik a politikai érdekeiknek megfelelően meg akarják hamisítani Jézus minden emberhez, az egész emberiséghez szóló üzenetét.
A kereszténység megvédésére hivatkozva valójában annak egyetemes küldetését és az isteni kinyilatkoztatásra alapozott sikerét és erejét vonják kétségbe, ami elárulja hitük gyengeségét vagy egyenesen a hiányát.
Hiszen hogyan utasíthatná el a kereszténység a hozzá érkező migránsokat, ha ő maga is egyetemes küldetésének tudatában mindenhová elmegy, hogy a megváltás örömhírét hirdesse?
Csak akkor, és csakis akkor merülhet fel bennünk kétség a kereszténység küldetését illetően, ha a vallást pusztán egy adott politika ideológiájává degradáljuk. Amelyről találóan állapítja meg Domenico Fisichella „A politikatudomány alapvonalai” című könyvében (Osiris, 2004.), hogy „a politikai piacon az ideológiák ugyanúgy a meggyőzés, az egyszerűsítés, és a mitikus érzelmi ráhatás szerepét töltik be, mint a gazdasági piacon a reklámüzenetek”.
Csakhogy a kereszténységet nem lehet pusztán politikai ideológiának és még kevésbé manipulációt szolgáló reklámnak tekinteni. Legfeljebb csak azok bánnak ennyire méltatlanul az evangélium igazságával, akik a maguk politikájának szolgálatába akarják állítani a félrevezethető tömegek vallásos meggyőződését.
Azt is jó lenne tudomásul vennünk, hogy Európa már régóta – s ezt a több mint fél évszázaddal ezelőtti zsinaton is tudták – szintén missziós terület…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
