Kezdőlap Itthon Oldal 446

Itthon

Orbán „tisztelgett” Putyinnál

Sajátos körülmények között tudhattuk meg, hogy a vasárnapi labdarúgó VB döntője előtt a magyar miniszterelnököt egy rövid megbeszélésen fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A találkozóról kiadott közleményekből, ha lényeges dolgokat nem is, annyit biztosan ki lehetett olvasni, hogy Orbán Viktor „tisztelgett” az orosz államfőnél.

„A futball VB megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin” – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök amúgy meglehetősen szűkszavú sajtótitkára. Tájékoztatása szerint Orbán gratulált Putyinnak a VB megrendezéséhez, és biztosította Putyint, hogy Magyarország nagyra tartja az orosz kultúrát”.

A látogatásról kiadott hivatalos orosz fotókon a magyar oldalon Orbán Viktor mellett Csányi Sándor és a követség munkatársa látható, míg a másik oldalon Sergei Lavrov külügyminiszter, az elnöki tanácsadó Jury Ushakov és az Orosz-Magyar Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Veronika Skvortsova, egészségügyi miniszter is részt vett.

Ha találkozónak nem csupán egy „tisztelgő” látogatás lett volna a célja, akkor a magyar oldalon is „megfelelő szinten”, legalább helyettes államtitkárral kellett volna képviselni minket – kommentálta az elnök hivatalos, kremlin.ru oldalán megjelent fotót és a beszélgetésről kiadott jegyzőkönyvet neve elhallgatását kérő külügyi szakértőnk. – Csányi Sándor feltehetően nem csak az utazást biztosító magángép tulajdonosaként ülhetett be a találkozóra, inkább, mint a legnagyobb, Oroszországban is aktív magyar bank elnök-vezérigazgatója, valamint az orosz piacra is termelő mezőgazdasági nagyvállalkozások tulajdonosa léphetett be a helyiségbe. Ő abban volt érdekelt, hogy kezet foghasson az orosz vezetővel, tette hozzá.

A találkozóról megjelent kétoldalú közleményekben is fel lehet fedezni némi eltérést. Havasi sajtótitkár az MTI-t még arról is tájékoztatta, hogy a megbeszélésen szóba került a Török Áramlat gázvezeték, amely Orbán szerint Magyarországnak is kiemelten fontos. Emellett beszéltek a paksi atomerőmű építéséről, amiről kijelentették, hogy „minden a korábban kialakított mederben halad. Végül abban is megállapodtak, hogy szeptember 18-án újra találkoznak Moszkvában.”

Ezzel szemben a Kreml hivatalos oldalán a beszélgetés egyes részleteit is szó szerint idézik. Miután Putyin üdvözölte vendégét, így folytatta:

„Örülök, hogy megtartotta az ígéretét, és eljött a világbajnokság döntőjére. Nincs semmi meglepő ebben, hiszen mindannyian jól ismerjük, mint egy jó labdarúgót, aki szereti a labdarúgást. Remélem, élvezni fogja a mai mérkőzést. Természetesen örülök, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy beszéljek Önnel néhány aktuális kérdésről. Együttműködésünk sikeresen fejlődött. Tavaly a kölcsönös kereskedelem 25 százalékkal nőtt az adataink szerint, és az idei első három hónapban is ugyanazt a növekedést mutatta. Ennek eredményeképpen az orosz piacon dolgozó magyar partnereink bevételei is növekszenek. Az energiával és az atomenergiával foglalkozó főbb projektjeink a tervek szerint zajlanak. Észrevettem, hogy eredményes együttműködésünk van például a gyógyszeriparban, az egyik magyar vállalkozás az orosz piac 4 százalékát látja el termékeivel. Ez egy nagyon jó mutató. Sokat kell beszélnünk. Nagyon örülök, hogy látlak.” – fejezte be az orosz elnök.

Orbán Viktortól a következő mondatokat idézi az orosz hivatalos forrás:

„Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért, hogy találkozhattunk. Gratulálok a csodálatos világbajnoksághoz és az esemény szakmai megszervezéséhez. Azok, akik nem tudtak részt venni, sajnálhatják, a magam részéről nagyon örülök, hogy itt lehetek. Életemben ez volt az első alkalom, hogy módom adódott két napot tölteni Szentpéterváron, és három napot Moszkvában. Csodálatos lehetőséget kaptam. Ez a két város az európai civilizáció gyémántja. Nem értem eléggé azokat, akik kíváncsian utaznak Budapestről Bécsbe, hogy meglátogassák a Bécsi Állami Operaházat, de nem akarják meglátogatni a Bolsojt, amely az európai kultúra gyöngyszeme. Természetesen mindkét város mély benyomást tett rám.

Volt egy politikai vonatkozása is a látogatásomnak: a NATO csúcstalálkozójára egyenesen Szentpétervárról utaztam el. Ami a kétoldalú kapcsolatainkat illeti, mi is úgy gondoljuk, hogy jól haladnak. Köszönöm, hogy elnök úr, ezt is megemlítette.

Őszintén szólva, ha nem lennének a szankciók, amelyek károkat okoznak, még gyorsabban haladhatnánk. Biztosíthatom Önt, elnök úr, hogy támogatjuk az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálását.”

Feltűnt, hogy Havasi sajtótitkár nem tett említést sem arról, hogy a találkozón a magyar miniszterelnök valamilyen formában szóba hozta volna a NATO csúcson tett látogatását, illetve hangsúlyozta volna a szankciókkal kapcsolatos, az uniós állásponttal „közel sem egyező” magyar véleményt. Az orosz fél pedig említést sem tett a Török Áramlat témájáról – jegyezte meg külügyi szakértőnk.

Ami a találkozó tényleges politikai súlyát jelzi: a Kreml honlapján egymás után tesznek említést Putyin elnök további találkozóiról. Ugyanabban a teremben, mintegy „futószalagon” tárgyal az orosz elnök a következő VB-t képviselő katari emírrel, Tamim bin Hamad Al Thanival és Kolinda Grabar-Kitarovicrel, Horvátország elnökével is.

Orbán újabb kézrázása

0

Ahogy sejteni lehetett a tegnapi Putyinnal folytatott találkozója után: ma megjelent egy újabb betű és az orosz elnökkel kezet rázó kép Orbán Facebook oldalán. A VAKÁCIÓ beteljesüléséhez még két betű – és ennek megfelelően két kép – hiányzik.

 

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. július 15., vasárnap

 

A képek arról próbálnak tanuskodni, hogy komoly prograemot bonyolít, amely után jöhet a megérdemelt pihenés.  Angela Merkel német kancellár, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Donad Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azok, akikkel eddig kezet rázott Orbán. Azt nem mondhatjuk, hogy tárgyalt is, hiszen például az amerikai elnökkel ez nem jött össze még a NATO csúcs farvizén sem.

Jövő héttől szabadságra mennek a képviselők, de addig még…

0

A 2019-es költségvetéssel összefüggő kérdésekről döntenek, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról határoznak, s elfogadhatják az életvitelszerű közterületi tartózkodás tiltásával összefüggő szabálysértési törvénymódosítást a képviselők az Országgyűlés nyári munkáját lezáró, ma kezdődő háromnapos ülésen. 

Ma  délután kezdődik az ülés, amelyen a jövő évi költségvetés módosítóit veszik sorra, ezután jön a szavazás. Lesznek még interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is.

Kedden reggel indul a munka az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően tizennégy javaslat zárószavazása következik, köztük a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat, valamint a választási jogszabály változtatásait. Az ülésnap későbbi részében szavazásra váró előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalnak.

Pénteken délelőtt lesz a záróülés, amelynek előre meghirdetett programjában kizárólag határozathozatalok szerepelnek. Véglegesítik a jövő évi költségvetést, módosíthatják az adótörvényeket. Az Országgyűlés ekkor alkothat új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát – írta az MTI.

Rokker Zsoltti alulmaradt, mások még rosszabbul jártak

0

Most sem sikerült az ellenzéknek a győzelem: vasárnap hat időközi országos választást tartottak az országban, ebből háromban indultak kormánypárti jelöltek, s mind a háromban fölényes győzelmet arattak. Az országosan is figyelt voksolások közül Erdei Sándor, Rokker Zsoltti veresége a legnagyobb mélyütés az ellenzéknek, amely egy emberként felsorakozott mögötte, de így sem tudott még negyven százalékot sem elérni. Más ellenzéki jelöltek még gyengébben muzsikáltak, volt, ahol négyötödöt szerzett a Fidesz.

Hiába a nagy összellenzéki összefogás, a Fidesz győzött az ellenzék számára szimbolikussá vált miskolci 12. sz. választókörzetben tartott vasárnapi időközi önkormányzati választáson. Pedig hiába volt(ak) kamujelölt(ek), névazonosság, a szavazókat a kormánypártoknak nem sikerült megtéveszteni, gyakorlatilag csak a két komoly jelölt szerzett szavazatokat. De az eredeti, igazi Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti – országos ismertség ide, országos ismertség oda – alulmaradt a no-name fideszes Nagy Ákossal szemben.

A megválasztott kormányápárti jelölt a szavazatok 60,96 százalékát kapta, Erdei Sándor pedig csak 36,93 százaléknyit.

Az arány is mutatja, az ellenetrükkből bevetett, szintén Erdei Sándor csak0,69 százalékos ért el, a másik kamujelölt, a szintén Zsoltra, csak éppen Molnárra mindösszesen 11-en szavaztak (0,58 százalék). Az ötödik induló, a munkáspárti Fülöp József Istvánné 1,11 százalékot ért el.

Lehet persze azt mondani, hogy szinte érdektelenségbe fulladt a szavazás, amelyen a jogosultaknak csak a 27,7 százaléka jelent meg, de nem érdemes.

Amit érdemes, az ellenzéknek végre belátni, hogy az összefogás nem elég a Fidesz gőzhenger megállításához.

A Fidesz – ahol indult – amúgy is nyert vasárnap, sőt, az is elmondható, hogy Rokker Zsoltti még szépen is szerepelt a többi nem fideszes indulóhoz képest  Veszprémben és Sopronban.

Szintén lemondás miatt tartottak időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében, ahol csak két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje.

Az érdektelenség még nagyobb volt, mint Miskolcon, a részvétel alig haladta meg a 20 százalékot, ám a kormánypárti Kovács Áron tarolt, 80,27 százalékos eredményével.

A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt válsztottak Sopron, az 1. sz. Választókörzetben, ott még alacsonyabb volt a részvétel (19,87 százalékos), ám a voksok jobban megoszlottak, mivel négyen indulnak: a fidesz-KDNP-s jelölt nyert 69 százalékos eredménnyel, második 21,79 százalékkal a szocialista jelölt volt, a két független 6,05, illetve 3,15 százalékot kapott.

Több más választást is tartottak tegnap, azokon mind függetlenek nyertek – mert hogy csak függetlenek indultak.

Az észak-baranyai Ág polgármestere lett az egyedüliként indult Bischof Norbert. A szavazásra jogosultak 70 százalék járult urnákhoz.

A Zala megyei Vaspör polgármesterévé Fülöp Imre Lorándot választották, ellene indult egy másik független jelölt is. 73 százalékos részvétel mellett a győztesre 81,25 százalék szavazott.

Új képviselőtestületet választottak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, az összes induló független volt. A 117 szavazásra jogosult közül nyolcvanan jelentek meg.

 

Keresztben-hosszában megszívhatjuk a vámháborút

Versenyképességre csak versenyben lehet szert tenni – ezt ajánlja a kereskedelmi háború irányítóinak a figyelmébe Némethné Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője. A Független Hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy a magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, az értékláncokba, ezért vastagon megérzi a kereskedelmi háború hatásait.

  • Európai partnerein keresztül érzi az integrált magyar gazdaság a negatív hatásokat
  • Amikor a németeknek fáj, mi is sikítunk
  • Donald Trumpnak van némi igaza
  • Európa és az USA kiegyezhet
  • A presztízsautókat magasabb vámmal is megvennék
  • A kereskedelmi háborúk a történelem során sokszor forró háborúba torkolltak

 

Milyen hatással lehet a kibontakozni látszó globális kereskedelmi háború a magyar gazdaságra, ezen belül az iparra és az exportra?

Röviden, velősen? Hát keresztben-hosszában megszívhatjuk. Van egy évszázados általános szabály, elméleti kiindulópont, amelyet máig sem sikerült megdönteni, s ami ma is érvényes:

a szabad kereskedelem jó, mert mindenki arra tud  koncentrálni, amiben viszonylagos versenyelőnyt élvez, a többit pedig be tudja szerezni a közjó növelése érdekbe.

Konkrét példákon keresztül látható, hogy amikor megzavarják a piaci folyamatokat, akkor azok a korábban megszokottól eltérően kezdenek működni. Ma már persze más a helyzet, mint amikor az egyes nemzetgazdaságokban termeltek végtermékeket, és azokkal kereskedtek, ma már a termelési folyamatok átnyúlnak a határokon, behálózzák az egész világot, és ha ebbe belekavar az állam, akkor az komoly zavarokat eredményez, ráadásul a termelési lánc összes szereplőjének, beleértve a belekavaró állam cégeit is. Azaz, senki nem tud ebből jól kijönni.

Nem is értem, hogy egy gyakorló üzletember, mint az egészet elindító Donald Trump hogyan nem látja ezt át és be.

És a már bevezetett, illetve tervezett és bejelentett büntetővámok hogyan hatnak konkrétan a magyar gazdaságra?

Az acél- és fémipari termékekre már kivetett import büntetővámok és egyéb korlátozások hatására a termékek egy jó része kiszorult az amerikai piacról, s ezeknek új piacokat kell keresni. A kínai áruk egy része pedig Európát célozza meg – ez igencsak valószínű forgatókönyv. De Trump lábon is lőtte magát, mivel az amerikai cégek – jól felfogott érdekükből – Kínába helyezik át a termelésük egy részét, komplett üzemeket, gyárakat telepítenek át, hogy azon az óriási piacon vámmentesen, helyi piaci szereplőként tudjanak értékesíteni. Ez azonban azzal is jár, hogy azok a beszállítók amelyeknek volt amerikai üzlete, érdekeltsége, elveszíti a piacát vagy követi Kínába az áttelepülőt.

Ez azonban nem elsősorban a magyar cégek problémája, a magyar export az USA-ba viszonylag kicsit, s azon belül elenyésző az extra vámokkal sújtott termékek kivitele.

Áttételesen azonban a magyaroké is, hiszen a folyamat durván sújthatja a magyar cégek európai partnereit, ami már itt is hat.

Igazából azonban, vélelmezem az EU és az USA közötti vámháború lehet a magyar termelőkre, exportőrökre veszélyes. Nem így van?

A magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, az értékláncokba, ami azt jelenti, hogy vastagon megérezzük a kereskedelmi háború hatásait.

Kiváltképpen az autóiparban. Nem tévedek nagyot ugye, ha azt állítom, hogy az a vámháborúnak leginkább kitett ágazat Magyarországon?

Tény, hogy a három autógyárunk, az Audi, a Mercedes és a Suzuki, valamint az alkatrészgyártás a magyar GDP öt százalékát adja, a gépjárműgyártás részesedése az ipari termelésben és exportban is jelentős.

Ráadásul ez az az ágazat, amelyben a vámháború nélkül is óriási gondok vannak, s amely gyökeres átalakulás előtt áll, sőt, van már az átalakulás folyamatában.

A dízelbotrány még nem csengett le, sőt, a jelek szerint még szélesedni is fog, sorra derülnek ki, hogy az emissziós adatokkal, a környezetbarát megtakarításokkal csaltak a gyártók, ezek nem valós adatok voltak. Ez olyan mértékben megrendítette a bizalmat, hogy a dízelautóknak már annyi. Egyre több lakott területen tiltják be ezeket a gépkocsikat, ez is visszaveti a keresletet. És hiába gyártanak nálunk benzines autókat, az autógyártók más megoldásokat keresnek, s ma úgy néz ki, hogy ezt meg is találták az elektromos járművekben.

Jó hír, hogy az Audi beígérte, hogy idehozza majd az elektromotor-gyártását, s a Mercedesnél is mondogatják, hogy minden típusra megcsinálják majd az elektromos változatot, az új gyárban Kecskeméten pedig vélhetően azt is tudnak már majd gyártani.

A városi kisautókat gyártó magyarországi Suzukiról nem hírlik, hogy fontolgatnának váltást, illetve, hogy egy esetleges átállás mennyiben érintené az esztergomi gyárat. És persze az elektromos autózásra való átállást a magas nemzetközi olajár és a globálisan divatossá vált és terjedő  környezettudatosság is ösztönzi.

Mekkora szerepet játszik ez a fajta váltás a vámháborúban, ha egyáltalán játszik?

Meggyőződésem, hogy a technológia váltásból fakadó bizonytalanság által okozott amerikai nehézségek akasztották ki elsősoran Trumpot.

Az amerikai autóipar, a nagy detroiti autógyárak ugyanis már lemaradtak ebben a technológiai váltásban az USA-n belül (jön fel a Tesla és a többi elektromos járműgyártó) és általában a világban (például minden nagy európai gyártónak van e-típus változata), amire a legrosszabb választ adták: nem a versenyt segítették, hogy az előmozdítsa a váltást, hanem megpróbálják megvédeni a gyártóikat. Pedig örökérvényű igazság:

Versenyképességre csak versenyben lehet szert tenni. Ezt egyébként ajánlom a magyar kormány és a magyar piaci szereplők figyelmébe is!

A hírek szerint megkezdődtek a tárgyalások Brüsszel és Washington között arról, hogyan lehetne megakadályozni az extravámok kivetését az európai gépjárművekre. Erre milyen esélyt lát?

Megjegyezve, hogy jómagam megdöbbentőnek tartom, hogy időt, pénzt és energiát fecsérelve, a környezetet károsítva oda-vissza szállítgatunk kocsikat az óceánon. Mert hogy presztízskérdés, illetve életérzés Európában bizonyos amerikai, illetve Amerikában bizonyos európai kocsival járni.

Éppen ezért nem is biztos, hogy bárminemű extra importvámnak lesz hatása a keresletre.

Amit tudni lehet az esetleges megállapodásról az annyi, hogy az európaiak lebontanák az amerikai járműimportra életben tartott vámokat (például a teherautókra), s ennek fejében az amerikaiak nem vezetnének be extravámot az európai járműimportra. Mert valljuk be, Donald Trumpnak azért van valami igazsága ebben, tényleg vannak korlátozó vámok Európában az amerikai járművekre. Az esetleges megállapodás pedig eltörölné az összes vámot minden járműre és alkatrészre. Én nem tudom elképzelni, hogy ne jöjjön létre ez a megállapodás, ami a németeknek kiváltképpen fontos, mert elkerülhetik a fájdalmat.

Azzal pedig mi is jól járunk, hiszen amikor a németeknek fáj, akkor mi is sikítunk.

Nem gondolja, hogy optimista a megegyezést illetően? Hiszen Trump nagyon olyan, mint elefánt a porcelánboltban. Csak megy előre, mintha nem is gondolkodna – elég, ha a kínaiakkal eszkalálódó vámháborút nézzük.

Nem hiszem, hogy túlzottan optimista lennék. Egyik félnek, sem Európának, sem az USA-nak nem áll ugyanis érdekben egy kereskedelmi háború. Ráadásul műszakilag, a szolgáltatásokat tekintve, termékekben, kultúrában egymás természetes partnerei vagyunk, nem létezik, hogy tartós balhé legyen közöttünk. Ha igen, az mindenkinek fájni fog, és bármi lehet belőle, a kereskedelmi háború komoly konfliktussá éleződhet, hiszen akkor már belép a küzdelem a létért. Tovább megyek:

beindulhat a harc a szupremáciáért, a kereskedelmi háborúk a történelemben nem egyszer forró háborúkba torkolltak. Minden szereplőnek tisztában kell azzal lennie, hogy a tűzzel játszik!

Bízik tehát a meghatározó szereplők józanságában?

De hát már vannak is negatív hatások, amelyeket nem lehet nem észrevenni. Már menekülnek külföldre a piacaik után az amerikai gyártók, például a Harley Davidson, mezőgazdasági gépgyátók, stb. Nem hiszem, hogy a józan észnek ne lenne előbb vagy utóbb kellő hangja és szerepe, de azért biztosan persze nem tudom állítani, hogy lesz.

 

A nap kérdése – Orbán Putyinnál

0

A diplomáciában szokatlan módon jelentették be Moszkvában a vasárnapi Putyin-Orbán találkozót, a külpolitikai szakértő szerint ez arra utal, hogy az orosz elnök magához rendelte a magyar miniszterelnököt. Vajon mi az igazság?

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint milyen Putyin és Orbán viszonya?

Bréking nyúz, július 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Viktor igazán elemében van: tárgyalt Putyinnal, majd jelen lehetett a foci VB döntőjén, Moszkvában. Nyilatkozott is a Nemzeti Sportnak a horvát és a magyar fociról, no meg a Puskás Akadémiáról. Az alternatív valóság médiájában mára is jut sorosozás, migránsozás, odavágás – ezúttal a többi között a Figyelő ment neki egy igazán tekintélyes brit lapnak. Némi változatosságként Erdélybe kalauzol minket a Pesti Srácok, amelynek ez alkalmat kínált egy jó kis románozásra. Jó olvasást!

Origo/Nemzeti Sport – Orbán Viktor: azt várjuk horvátoktól, fordítsák meg a futballtörténelmet

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is a helyszínen, a moszkvai Luzsnyiki Stadionban nézi meg a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. A Nemzeti Sportnak adott interjúban a kormányfő elárulja, hogy a döntőben is a horvátoknak szorít, és amondó, hogy a torna egyik legkisebb országának sikere nekünk, magyaroknak is reményt adhat.

„Igen, rokonszenvezek velük, egyrészt szomszédként összeköt bennünket a közös történelem, a közös futballmúlt. Tíz magyarból kilenc nekik szurkol, sokan utaznak most Horvátországba, hogy ott éljék át a döntőt” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a hét eleji brüsszeli NATO-csúcson azt tapasztalta, hogy a régió többi vezető politikusa is a horvátokkal van, nekik szurkol.

A horvátok sikerének egyik legfontosabb üzenete, hogy, ha nekik, a régió egy négy és fél milliós nemzetének sikerült eljutnia a vb-döntőig, akkor ez másnak sem lehetetlen.

„Mert a futballsiker mégiscsak a tehetségre épül.”

Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot.

Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre.”

Figyelő – Külföldi sajtóban ismételték régi hazugságaikat Soros emberei

Nem tetszik a The Independentnek Magyarország bevándorláspolitikája, ezért megszólaltatták az Amnesty International és a Helsinki Bizottság munkatársait, hogy elmondhassák szokásos sirámaikat.

A menetrendszerű unalom elkerülése végett – amit a Soros-hálózat operatív tisztjeinek megszokott panelei jelentenek – idézték Abdult is, egy Magyarországra tévedt “menekültet”.

A stílusosan, és semmiképp nem félrevezetően, csak a “független” nevet viselő sajtóorgánum egyvalamitől biztos nem függ: a helyes fogalomhasználattól. Az Independent Magyarországról szóló cikkének szövegében ugyanis tíz alkalommal szerepel a menekült szó, márpedig akik eljutnak Magyarország déli határaihoz, miután átvonultak egy rakás biztonságos országon, bajosan lehetnek menekültek. És akkor azt még jótékonyan elhallgattuk, hogy az Európát sújtó invázió nem politikai menekülteknek, hanem gazdasági bevándorlóknak “köszönhető”.

A cikk csúcspontján megszólal Abdul, egy afgán “menekült”, aki elmondja, hogy borzalmas megpróbáltatáson ment keresztül, mióta népvándorol, de Magyarország a legrosszabb, olyan elfogadhatatlanul bánnak itt velük. Ja, itt még komolyan veszik, hogy egy országnak határai vannak, amiken nem lehet csak úgy ki-be járkálni.

Az olyan történetekkel meg, amikor egy Abdul elmeséli, hogy megverték, bezárták stb., mindig jusson eszünkbe az a bevándorló, aki a sínek közé rántott egy anyát és gyermekét, miközben magát ütlegelte.

Pesti Srácok – Lábbal tiporja a nagyváradiak múlthoz való kötődését a román polgármester

A nagyváradi utcanevek magyarosításának megoldatlan kérdése mögött mély és szerteágazó, politikai és történelmi problémák húzódnak meg. Ilie Bolojan, a nagyváradi román polgármester nem csak figyelmen kívül hagyja, hanem meg nem történtként kezeli a Bihar megyei város nagyívű magyar múltját, pedig Nagyvárad történelmi és turisztikai jelentősége is magyar értékekben gyökeredzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) eddig is voltak helyi önkormányzati képviselői, de ma ellenzékben vannak a Bihar megyei városban.

Azért, hogy a polgármester látványosan megalázza az RMDSZ-t, úgy döntött, a választásokon 5 százalékot sem kapó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét, Zatykó Gyulát tanácsadói pozícióba emelve alkalmazza a magyarságot érintő ügyek kézben tartására.

Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.

Szabó József, az RMDSZ politikusa és Borsi Balázs, a helyi “Reggeli Újság” című lap volt főszerkesztője segít az eligazodásban.

Orbán moszkvai útja

0

„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.

Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.

Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.

Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.

Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.

Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.

De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:

Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.

Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.

Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.

Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.

Viktor és Vlagyimir – két férfi, egy eset

Ma találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktorral. Hogy miről beszélnek, még nem tudjuk, és nagy valószínűséggel később sem fogjuk megtudni. Azt fogjuk tudni, amit tudatni fognak Magyarországgal, Oroszországgal és a világgal.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Annyi biztos, hogy szeptemberben megint találkoznak, mert rendszeressé vált már, hogy évente kétszer is összejönnek. Magyarország kis ország, de Putyinnak fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. Putyinnak fontos az Európai Unió, ezért Orbánnak is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, Orbánnak esze ágában sincs kilépni. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem az oroszok díjaznák ezt, akiknek csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit Orbán a minap mondott. Hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

Putyin csak röhög azon, ha Orbán veszélynek nevezi, neki elég az, ha tudja, hogy az intéző úr teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja Putyin, olyan, mint mi, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És a felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Pedig, a gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a birodalmi lépegető hatalma félelmetes. Magyarország viszont biztonságos, Budapest szép.

Van ott folyó és földje jó.

Választási nagyüzem lesz ma

0

Ritkán vonz akkora országos figyelmet egy időközi önkormányzati képviselőválasztás, mint amekkorát a miskolci 12. számú választókörzetben mára meghirdetett voksolás, amely több eleme miatt is már-már szimbolikussá vált. A tétjét a Fidesz emelte meg. Van itt kamu- és névazonos jelölt éppen úgy, mint csomag-osztogatás. Máshonnan nem érkeztek ilyen hírek, pedig az ország sok más pontján is lesz ma voksolás. Igaz, ilyen ellenzéki összefogás, mint a miskolci Avasalján sehol nincs.

Reggel hétkor nyitottak az urnák a mai időközi szavazásokra, a többi között Miskolcon, pontosabban annak 12. sz. – Avasalja – városrészében, ahol a 6896 választásra jogosult, névjegyzékbe felvett polgár voksolhat a parlamenti képviselőnek megválasztott és ezért lemondott fideszes Hubay György helyére aspiráló jelöletek közül. Öten vannak a szavazólapon, hárman elvben függetlenek, s mellettük egy-egy Fidsze-KDNP-s, illetve munkáspárti jelölt. Ám a három független közül az egyik – saját bevallása szerint is – fideszes aktivista (ő a 19 éves Molnár Zsolt). Amiért országos figyelem övezi a választást az az, hogy az egyik induló Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti mögé felsorakozott az összes számottevő ellenzéki párt, amire válaszként hirtelen, tíz nappal azután, hogy az NVI nyilvántartásba vette az „igazi” Erdei Zsoltot előkerült a semmiből egy ugyanilyen nevű, „független” jelölt, akit a sajtó képtelen volt utolérni, hogy szóra bírjon.

Nem úgy Rokker Zsoltit, a  tősgyökeres miskolci Erdei Sándort, aki erőtejesen hangsúlyozta a széleskörű párttámogatásának a fontosságát a Független Hírügynökségnek adott interjújában.  Az üzenet eljutott sokak fülébe, a Fideszébe feltétlenül, legalábbis erre utal, hogy a kormányzópárt megemelte a tétet – a HírTV helyi riportjának a tanúsága szerint aktivistái csomagokat, illetve pénzt is osztogatnak a város 12-es számú választókörzetében. Az ellenzék által támogatott Erdei Sándor is közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába és jelentek meg a sajtóban, amelyek „alapvetően kérdőjelezik meg a miskolci 12-es választókörzetben zajló időközi választások törvényességét és tisztességét.”

Szerinte a

NÉVDUBLŐRÖK, ÁLJELÖLTEK, ELTITKOLT AJÁNLÁSOK, VESZTEGETÉSI KÍSÉRLETEK, MEGTÉVESZTÉS, LEJÁRATÁS, RONGÁLÁS

mindennaposnak számítanak, ezért felszólította „a Fidesz-KDNP-t, a miskolci városvezetést és annak holdudvarát, hogy azonnal fejezzék be Miskolcon” az elmúlt hetekben felé irányuló megvesztegetési kísérleteiket,

„a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését”.

Az ország több más pontján is tartanak választásokat, de egyikről sem érkeztek a miskolcihoz hasonló hírek.

Polgármestert választanak ma – lemondás miatt – a Baranya megyei Ágon. A 150 szavazásra jogosultnak nincs sok választása, ugyanis egyetlen jelölt indul csak a tisztért.

Új képviselőtestületet választanak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, ahol a képviselők száma a képviselő-testület vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent. A jelöltek száma nyolc, mindannyian függetlenként indulnak a megmérettetésen. 113 választópolgár él a településen.

Haláleset miatt kell új polgármestert választani a Zala megyei Vaspörön, ahol 308 választó voksolhat a két független jelölt egyikére.

Szintén lemondás miatt tartanak ma időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében. Itt két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje. A szavazók száma 3971.

A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt kell ma választani Sopron, az 1. sz. Választókörzetben. Itt négyen indulnak, köztük egy kormánypárti, egy az MSZP-t képviselő és két független jelölt. A voksolni jogosultak száma 4193.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK