Itthon Archives Page 442 of 868 › Független Hírügynökség

Politikai nyomásra fenyegetőznek a Kúria költöztetésével?

-

2018-07-20

Politikai nyomásra fenyegetőznek a Kúria költöztetésével?

„Ez katasztrófa, szakmaiatlan és ennek a kurzusnak a totális vakságára utal” – összegezte a véleményét a Kúriai Esztergomba költöztetésének az ötletéről Fleck Zoltán jogszociológus. A Független Hírügynökség azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a kormányközeli sajtóban megjelentek szerint, ha év végéig nem költözik ki az épület egy részét használati joggal elfoglaló Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI), akkor Esztergomba költözik a legfelsőbb bírósági fórum. Földes György a PTI ügyvezető igazgatója leszögezte: Most, hogy a kormány belátta, hogy nem kapja meg ingyen az épületrészt, politikai nyomást próbál gyakorolni az alapítványra.

Mi szól a tervezett lépés mellett és mi ellen? Egyáltalán, mit jelentene ez – kérdeztük Fleck Zoltánt, aki emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság odaköltöztetése sem jött be. (Megj.: Esztergom a rendszerváltáskor lett az újonnan alakult Alkotmánybíróság székhelye egy pillanatnyi hangulati döntés következtében, de végül a költözködés nem valósult meg és visszahelyzeték jogilag is Budapestre.) Vannak persze országok, ahol az államapparátus bizonyos részei a fővároshoz közei városban működnek, de Magyarországon ennek nincs hagyománya – szögezte le a jogszociológus, aki szerint

„többszáz évet kellene visszamenni, hogy megtaláljuk ennek a hagyományát; s amikor előfordult ilyen, akkor az ország egyik fele el volt foglalva”.

Egy egycentrumú, azaz Budapest-központú országban egy ilyen lépés gyakorlatilg a szervezet szeparációját jelenti, ami

szimbolikus gesztus, s igazán annak szól, hogy nem nagyon számít, hogy mit csinál –

szögezte le.

Szerinte azonban más akadály is van: a Kúria az igazságszolgáltatási rendszer része, s ha Esztergomba költöztetnék, akkor nem is annyira a többi hatalmi ágtól való elválasztás lehetetlenítené el a működését, hanem az, hogy a saját hatalmi ágától szeparálódna el. „Nem csak az emberek, hanem az ügyek és az iratok is egyik szintről mozognak a másikra az igazságszolgáltatáson belül, s az egyik szint térbeli eltávolítása a másiktól ellehetetlenítené a működést is” – húzta alá azt a következtetést levonva, hogy ez

„Katasztrófa, szakmaiatlan és ennek a kurzusnak a totális vakságára utal”.

A kormányközeli – tehát jól értesült – a Magyar Idők írta meg, hogy ha az év végéig nem sikerül pontot tenni a Kossuth téri Igazságügyi Palota helyzetére, és nem születik megállapodás a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, akkor a Kúriát Esztergomba költöztetik. Az épület egy részét – annak 4000 négyzetméterét – az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány tulajdonában lévő Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI) használja, amelyet ki akartak költöztetni, hogy a Kúria beköltözhessen, ám pereskedés indult, amely jogerős ítélettel az alperes, azaz az intézet javára zárult. Ugyanakkor a felperes, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a lap értesülése szerint a Kúriához fordul, azaz az a fórum dönthet véglegesen, amelynek érdekében áll az alapítvány eltávolíttatása az ingatlanból

A Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. többéves pereskedésen van túl – a jelek szerint azonban csak részben –, több tárgyalás, felfüggesztés, oda- és visszautalás után most július 6-án végül jogerősen is kimondta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a PTI jogszerűen használja az ingatlan adott területét – emlékeztetett Földes, leszögezve:

ők most is, miként a kezdetektől fogva mindvégig nyitottak voltak a megállapodásra,

a kiköltözésre, amelynek feltétele természetesen az, hogy a használati jog ellenértékét kapják meg és vagy egy megfelelő épületet.

„Rajtunk eddig sem múlt a megállapodás, de a kormány nem akart fizetni, s a Magyar Nemzeti Vagonkezelő által pert indított” – mondta.

Ki akarták ugyanis mondatni, hogy a PTI 30 napon belül ürítse ki és adja át az épületet. Mindez ellentételezés nélkül. „Ez azért is felháborító, mert elismert, kiemelten közhasznú non-profit Kft.-ről van szó, egy komoly nemzeti értékeket őrző szellemi központról, ám ez a kormányt egyáltalán nem foglalkoztatja” – mutatott rá Földes.

Kérdésünkre, hogy miként ítéli meg az ötletet – amit a Magyar Idők is megszellőztetett –, miszerint ahhoz a Kúriához fordulnának, amely „személyesen is érintett” a végső döntésben, Földes György a következőt mondta:

„Ehhez nem szólok hozzá, semmit, mert úgy értelmeződne, mintha valamifajta erkölcsi vagy politikai nyomást akarnék gyakorolni a Kúriára”.

Bűncselekmények a politikusi vagyonok mögött

Lendvai Péter

-

2018-07-20

0

Bűncselekmények a politikusi vagyonok mögött

Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának vezetője, szocialista politikus a Független Hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: nem ért egyet a képviselői fizetésemeléssel. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Fideszt csakis egy tömbbe tömörülve tudja legyőzni a baloldal.

Tetőtéri lakásban lakik
Minden szál Orbánhoz vezet
A Fidesz folyamatos csapdákat állít fel
Nagyvárosokból kell kiindulni
Már minden receptet kipróbáltak

Ön gazdag ember?

Egyáltalán nem. A politikából nem lehet meggazdagodni.

Ezt a választ nem egészen értem, mivelhogy látok elegendő példát az ellenkezőjére…

Példa van rá persze. De szerintem, aki nem az üzleti szférában gazdagodott meg, vagy van egy olyan találmánya, amely az élete végéig biztosítja a megélhetését, hanem politikusként gazdagodott meg, ott minden ilyen mögött minimum egy bűncselekmény meghúzódik. Látom, mondom a Fideszesek gazdagodását, ott is ez van, tehát minimum egy bűncselekmény, de inkább több. Én huszonhat évvel ezelőtt léptem át a parlament küszöbét, meglehetősen fiatalemberként lettem képviselő, de én ma is ugyanott lakom, ahol akkor laktam: egy tetőtéri lakásban, kényelmes belvárosi lakás, Egerben.

És a családtagok is.

Ők is, mindenki ugyanott lakik. Körülbelül tízévente tudom lecserélni a kocsimat. Ezen felül van egy hétvégi házam a Tisza tónál, egy kis faluban. Ezt egyébként öt-hat év alatt tudtuk teljesen tető alá hozni. Félkészen vettük, és mindig annyit tudtunk rá költeni, amennyink éppen volt, ráadásul a nagy részét saját kezemmel építettem.

Ebből most azt a következtetést vonhatom le, hogy ön tehetségtelen, ügyetlen, olyasvalaki, akinek nincs érzéke az üzlethez, vagy más erkölcsök szerint él, mint képviselő társai nagy része?

Nekem egyszerűen más a dolgom. Nekem nem az a dolgom, hogy sefteljek, üzleteket vigyek a helyi vállalkozóknak, hogy lobbizzak az érdekükben. Nekem nem az a dolgom, hogy kijátsszak jogszabályokat, és projekteket – ellenszolgáltatásért – valakiknek odanyomjak.

Az én szociológus agyam egyébként sem így forog, noha látom, hogy mások egy szempillantás alatt pénzt csinálnak a kapcsolataikból, és egy szempillantás alatt vagyonokat szereznek; van erre példa a történelemben. Julius Caesar anyagilag középszerű ember volt, amikor császár lett, és mérhetetlenül gazdag emberként halt meg. Miközben, amúgy, sosem vádolták korrupcióval…

Napi példát nem tud? Nem tud arra példát mondani, hogy létezik Magyarországon olyan politikus, aki politikusi léte alatt mesésen gazdag?

Ilyen példát persze tudok hozni. Mondjuk hadd említsem Bánki Erik Fideszes képviselő nevét. Vidéki, kisvárosi focista, aki fiatalemberként bekerül a politikába, vagyis nincs olyan előélete, amely az ő vagyonosodását megalapozta volna. És mit látok? Szerencsére az újságíróknak is szemet szúrt. Szemet szúrt, mert olyan nem létezik, hogy a feleségednek utalnak ki milliós forrásokat… Miért nem tudok én évente öt hektár szőlőt vásárolni Egerben? Mások, ugyanakkor miért tudnak százhektáros földeket venni? Tisztességes pénzből ezt nem lehet megcsinálni. Azt mondom tehát, hogy egy falu utolsó házából, vagyontalan fiatalemberként, valaki bekerül a politikába, és a strómanjain keresztül egyszer csak százmilliárdjai lesznek, ott mögötte bűncselekménynek kell lenni. Itt tehát

nem az a kérdés, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta-e nálunk a Mátrai Erőművet, hanem az, hogy milyen pénzből tette ezt.

Miből, ha egyszer bő öt évvel ezelőtt egy vagyontalan gázszerelő volt egy dunántúli faluban. Lehet, hogy nem a politikának lenne a dolga, hanem mondjuk a tényfeltáró újságírásnak, de azt kellene tenni, hogy megfogni egy vagyonelemet, és csak a pénz útját követve eljutni a bűncselekményig. Ez az út ugyanis biztosan elvezetne odáig. Ferenczi Krisztinával, a kiváló tényfeltáró újságírónővel, még a halála előtt, nagyon sokat beszélgettem. Ő mesélte nekem, hogy a könyvében szereplő dokumentumokon kívül, hogy két páncélszekrénynyi dokumentumom van még róla. Két páncélszekrény. Nem tudom, hol van a kulcsa, de egyszer talán ki fog nyílni. Azt szerintem ugyanis nem lehet a végtelenségig csinálni, hogy az egyik nap semmije sincs valakinek, másnap pedig mondjuk Közép-Európa legnagyobb szállodalánc hálózatát birtokolja. Nem lehet büntetlenül csinálni, hogy milyen üzleteket kötött a Faraonnal, vagy más arab befektetőkkel…

Most ugye Orbán Viktorról beszél…

Persze, hogy róla. Itt minden szál hozzá vezet. Ha az egerszalóki sódombot és szállodát fogod meg vagyonelemeként, vagy a Mátrai Erőművet, vagy a montenegrói szállodát, vagy a murai pályaszállást, minden szál, egy idő után hozzá vezet. Ismétlem: ezt a végtelenségig nem lehet csinálni. Én, mint szociológus nem szeretek áskálódni, más vagyonát vizsgálgatni, kutakodni mások zsebeiben, de ha én ezekről a dolgokról tudok, akkor mások, nem csak politikusok is tudnak.

Biztosan így van. De visszatérnék a nyitókérdésre, amely nem pusztán egyes Fideszes politikusok meggazdagodására utalt, illetve arra éppen nem, hanem arra lettem volna kíváncsi, hogy ön nem egy gazdag ember, akkor miért nem szavazta meg a saját fizetésemelését?

Mert nem értek vele egyet.

De hát saját pártjában is vannak olyanok, akik megszavazták.

Igen. Sőt én azt is látom, hogy milyen aljas játékot űz a Fidesz évek óta. Most ez van a reflektorfényben. De tudok egy évvel ezelőttit, ocsmányabbat ennél. Csak éppen mindenki elsiklott felette. Egri ez a történet is. Egy régi kedves barátom megállított az utcán, felháborodottan kérdezte, hogy miként fordulhatott elő, ne is tagadjam, hogy így van, mert olvasta a Fidesz újságjában, hogy én nem szavaztam meg, hogy az Eszterházy Főiskola – a volt Ho Shi Min Tanárképző Főiskola – egyetemi rangot kapjon. Nyitrai Zsolt Fideszes képviselő kürtölte tele a várost és az újságjukat ezzel az állítással.

Úriember vagyok, soha nem mondanék róla olyat, hogy ő egy ócska senkiházi, ilyen szavakat nem használok…

És most nem a Ho Shi Minről beszélt.

Nem, nem róla… Szóval behoztak a parlamentbe egy olyan előterjesztést, amely alapján szinte minden autonómiáját elveszíti a felsőoktatási intézmény, a kutatási, a működési, a fejlesztési pénzek mind-mind a kormány által kinevezett kancellár fennhatósága alá kerül; a kancellár egy névtelen senki, egy Fideszes csinovnyik, a törvény lábjegyzetébe pedig beleírják, hogy az Eszterházy Főiskola holnaptól egyetem lesz. De ugye azt nem lehet megszavazni, hogy egy senkiházi embert odaültetnek a rektor nyakába, csupán csak azért, hogy a fejlesztési pénzek lenyúlásában segédkezzen, és a Fidesz helyi működését finanszírozza. Érti ezeket az árukapcsolásokat?

Ezt elég régóta tudatosan csinálja a Fidesz: úgy alkotja meg a törvényeket, hogy abban csapda is legyen az ellenzék számára, vagyis eleve felkészülnek arra, hogy – mint az ön által említett esetben -, miként lehet Korózs Lajost lejáratni és védekező pozícióba kényszeríteni. Itt ugye ön a saját szülővárosa ellen szavazott.

Igen, pedig már háromszáz éve kilincselünk, hogy Egerből egyetemi város legyen. Hiába hozta létre a város a négy fakultást, nem kapott egyetemi rangot. Senki nem akarja jobban, mint én, hogy Egerben legyen egyetem. De, ha ilyen módon kapcsolják össze a dolgokat, akkor azt nem szavazhatom meg.

Nem asszisztálhatok ahhoz, hogy egy gazembert odaültessenek a rektor nyakába. Sokmilliárd forinttal gazdálkodó, hatalmas intézményről van szó, közel húszezer hallgatóval. Ezt nem lehet megszavazni. És a Fidesz állandóan ilyen csapdákat állít. Számtalan ilyen előterjesztésük van.

Ügyesen elkerülte azt az énáltalam állított csapdát, amely a saját pártjáról szólt, illetve arról, hogy voltak, akik megszavazták a képviselői fizetésemelést. Akkor most lépjünk ezen túl…

…

Akkor beszéljünk arról, hogy vajon mit mond a szociológus énje arról, a Fideszről nagyjából tudták az emberek, hogy milyen, mennyire támogatja a szegényeket, hogy használja a kétharmados többségét, mégis, immár harmadszor kapott kétharmados bizalmat. Miért?

Azt érzékelem, hogy a Fidesz azon a pályán jól játszik, ahol a felelősséget szét kell teríteni. Ez a dolgok egyik fele. a Másik, hogy az emberek egy részét mindig kiszolgáltatott helyzetben tartják. Nagyon sok impulzus éri a társadalmat, egyik napról a másikra érik a változások, emiatt a többség nem is tud eligazodni, ezért egy támaszkodási pontot keres. Ez pedig nem is annyira a Fidesz, mint inkább az állam. És most az állam a Fidesz.

Meg is fordíthatjuk ezt az állítást: azért nem szavaznak a szocialistákra, mert nem látják, hogy onnan védelmet kaphatnának. Vagy, ahogy ön fogalmazott, hogy az MSZP támaszkodási pont lehetne…

Az emberek jelentős része azt mondja: Lajos, mi téged szeretünk, és ha megnyered a választást, támogatni fogunk. De előbb nyerd meg a választást. Sajnos nem akkor szeretnek, amikor kellene, vagyis akkor, amikor szavazatot kellene kapnom tőlük.

Ezzel mit lehet kezdeni?

Azt látom, hogy vannak olyan körzetek, települések, ahol az átszavazási hajlandóság elég erős ahhoz, hogy legyőzzük a Fideszt. Félreértés ne essék: szociológusként pontosan tudom, hogy nem lehet szolgaian összeadni az ellenzéki szavazatokat, itt kettő meg kettő az nem négy, hanem csak három. Ennek ellenére állítom, hogy vannak olyan, jellemzően nagyvárosok, ahol, ha a Fidesz negyven százalékost ért el, és bár az ellenzék nem kapna hatvanat, de lehet neki negyvenöt. Ilyen Szolnok, Szeged, Pécs, Nyíregyháza, Eger, Miskolc, be kell húzni Dunaújvárost, Tatabányát, Szombathelyet. Okos politikával már a legközelebbi választásokon elhozható a mandátum.

Mit jelent az okos politika? Mert eddig csak az ellenkezőjét láttuk.

Egy nagy erős tömböt kellene létrehozni, meghagyva bennük a kicsi autonómiákat. Azt ugyanis nem hiszem, hogy most bármelyik párt képes lenne annyira megerősödni, hogy legyőzze a kormánypártokat.

Egy ernyőszervezetre gondol?

Igen, olyanra, amely képes felmutatni azt, hogy váltópárt tud lenni. Hiába volt népszerű Karácsony Gergely, vagy előtte Botka László, a váltópárti képesség felmutatása hiányzott. Hiába volt jó programunk, olyan, amely huszonnégy óra alatt kormányprogrammá konvertálható, ez kevésnek bizonyult, hidegen hagyta az embereket.

És az sem érdekelte az érintetteket, akik szegénységben, mélyszegénységben élnek, és láthatóan, érzékelhetően a Fidesz le is mondott róluk?

Igen, mindezek ellenére az államtól várják, hogy a sorsuk jobbra forduljon. És számukra Fidesz az állam, mint már mondtam.

A Fidesz éppen ezért nem kampányolt, hanem a helyi polgármestereken keresztül gyakorolt nyomást a választókra.

A kampányemberei is az önkormányzati dolgozók, a járási hivatalban dolgozók, a kormányablak mögött ülők voltak. Nem a Fidesz kampányolt. És, ráadásul, korlátlanul állt rendelkezésükre a pénz. Az orbáni politika lekopírozza a putyini politikát; csinál egy nagy, monumentális erőt a jobboldalon, és minden más erőt, mihelyst egy picit följebb kapaszkodna, lever, megsemmisít, elszívja előle a levegőt, ha kell megfenyeget, ha kell kisemmiz. Hagyja, hogy valamennyire működjön, de hogy erőt tudjon mutatni, azt soha. Mondok egy példát. Még a köztársaság elnökválasztást megelőzően, terveztünk egy rendezvényt, Majtényi Lászlóval, az egri Hotel Flórába. Meghirdettük a helyi lapban és a rádióban. Mire elérkeztünk a rendezvény napjához az újság Mészáros Lőrincé, a rádió Andy Vajnáé lett. Aztán maga a szálloda is Mészáros Lőrincé lett. Egyszerűen ezek ellen egyelőre nincs ellenszerünk.

Akkor hagyjunk fel minden reménnyel?

Nem, szisztematikus építkezésre van szükség. Most kell eldönteni, hogy részt akarnak-e venni a pártok az előbb említett együttműködésben, vagy sem. Ősszel el kell kezdeni az Európa-parlamenti kampányt. És alighogy véget ér az EP-választás, máris ott a nyakunkon az önkormányzati választás. Beszéltem néhány nagyvárosról: azokból kiindulva kellene megszervezni a demokratikus ellenzéket. Budapestről pedig simán ki lehetne söpörni a Fideszt. Ha az LMP nem így politizál, összességében, tizenhét mandátummal többet szereztünk volna, és a főváros teljesen a mienk lett volna.

Miből táplálkozik az ön optimizmusa, Miért lenne ez másként szeptembertől, mint korábban?

Onnan, hogy a józan eszükre fognak hallgatni. Most már minden receptet kipróbáltunk. És mire jutottunk? Megint kétharmada lett a Fidesznek. Nem látok más lehetőséget, mint a demokratikus egy tömbbe való összeállást.

Józan észről beszél. Ezek alapján pontosan értem, hogy miért nem gazdagodott meg.

Pár óra és jön a pihi a képviselőknek

FüHü

-

2018-07-20

0

Fontos, az ország, a társadalom jövőjét befolyásoló törvényekről szavaz az Országgyűlés ma, rendkívüli nyári ülésszakának zárónapján. A többi között a jövő évi költségvetésről voksolnak, új jogszabályokat alkotnak a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a szabálysértési törvénybe emelik az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát.

A képviselők elsőként a 2019-es büdzséről döntenek. Mint korábbi elemzésünkben összegeztük, ha röviden kellene jellemezni, azt is mondhatnánk, hogy búcsú az álmoktól. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait. A kormány javaslatához benyújtott módosítások közül csak olyanok kerültek végül asztalra, amelyek nem módosították a központi büdzsé hiányát az eredeti törvényjavaslathoz képest. Módosítják az adótörvényeket – itt kerül majd terítékre a cafeteria ellehetetlenítése.

A parlament ma alkothat – és a kétharmad birtokában kétségünk sincs afelől, hogy alkot is –új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről – ez utóbbi kapcsán a FüHü sarkos álláspontot képviselve, a többi között azt írta, hogy az tovább korlátozná a sajtó szabadságát.

Ugyancsak ma szavaznak a képviselők a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.

Kivételes eljárásban fogadhatják el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelynek hatálya a változtatással kiterjedne a személyszállító járművek jogellenes átalakítására, valamint a hivatalos személyek zaklatására. Ez utóbbi kapcsán Magyar György ügyvéd azt mondta: „ez tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartás”. A Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott törvénymódosítási javaslat két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.

„S mint egy makacs gyerek, ragaszkodik hozzá”

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-07-20

0

„S mint egy makacs gyerek, ragaszkodik hozzá”

Orbán Viktor áll a cafeteria ellehetetlenítése mögött, véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már korábban többször is próbálkozott a béren kívüli juttatások rendszerének eltörlésével, először az első kormánya idején. Interjúnk a pénteki szavazás előtt készült.

A MASzSZ nyílt levélben kéri Áder Jánost, hogy dobja vissza a cafeteria-törvényt
Hiába ígért Varga Mihály, ígérete nem valósult meg
Ősszel demonstráció lehet
Rövid- és hosszútávú negatív hatásai vannak a mostani döntésnek
Százezreket érint, hogy ellehetetlenül a szociális üdültetés
Van már példa arra, autógyárakban egyebek közt, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak

Pár napja nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának a tervezett változtatását. Sikerült valami eredményt elérni? Mire számít a mai szavazáson?

Semmit sem sikerült elérni. Egyetlen módosító sem született, annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogják a munkaadói és munkavállalói szervezetek javaslatait. Ebből azonban semmi sem valósult meg, a tervezetről változatlan formában szavaznak a parlamentben. A kormányzat részéről tett ígéret a semmibe veszett.

Hogyan fogadták a nyílt levelet az ellenzéki képviselők?

Ők azt ígérték, hogy nem fogják megszavazni, s reményeink szerint ehhez tartják is magukat. Ugyanakkor persze az ellenzék ehhez kevés, a kormánytöbbség a frakciófegyelem miatt áldását fogja adni a cafeteria ellehetetlenítésére.

Mi az Önök következő lépése?

Két irányban tervezünk. Az első hosszabb távú terv: nem adjuk fel, hiszen a hatályba lépésig még van jó pár hónap, s ez alatt lehetőség arra, hogy meggyőzzük a kormányt, módosítsák az elfogadott szabályokat. Azt gondolom az őszi minimálbér-tárgyalásokon demonstrálni tudjuk majd a még eddiginél is szélesebb körű támogatottságunkat ebben a követelésünkben.

És rövidebb távon mire készülnek?

Nyílt levelet írok és juttatok el Áder János Köztársasági elnöknek, kérve őt arra, hogy adja vissza megfontolása a parlamentnek a törvényt. Így az őszi ülésszakon lehetőség nyílna a kérdésnek akár az újratárgyalására is.

Bízik ebben a forgatókönyvben?

Nagy elvárásaim nincsenek, de reménykedni azért reménykedem abban, hogy a Köztársasági elnök odaáll a kétmillió munkavállaló mellé. De őszintén szólva,

inkább az őszi minimálbér-tárgyalásokban bízom, már csak azért is, mert ezúttal a munkaadók és a munkavállalók egyazon álláspontot képviselnek.

Azért ez nem túlságosan gyakori, hiszen értelemszerűen érdekellentétben áll egymással a munkaadó és a munkavállaló, így óhatatlanul az azokat képviselők is. Mikor és miben volt hasonló egyetértés a két oldal között?

Utoljára szintén a cafeteria ügye hozta így össze a munkaadókat és munkavállalókat: két éve, amikor a kormány meg akarta változtatni a szabályait. Akkor sikerült megvédeni a korábbi rendszert, s bár adóemelés azért volt, de maga a rendszer fennmaradt. És most ismét ugyanez a kérdés hozott minket egységbe.

Látványos akciót, tüntetést nem terveznek?

Indítottunk egy felmérést, hogy lássuk egy őszi demonstráció megvalósításának a lehetőségét. Elképzeléseink szerint az őszi bértárgyalásokra időzítve tartanánk egy demonstrációt, látva, hogy

a munkavállalók egyre hajlandóbbak arra, hogy megmozduljanak ezért az ügyért.

Ha ez a hajlandóság eléri egy pontot, akkor mindenképpen lesz megmozdulás. Mi készülünk erre.

Mik a legnegatívabb hatásai Ön szerint a cafeteria kormány által tervezett idei módosításának?

A legfontosabb az, hogy a munkavállalók jövedelemvesztését eredményezi a cafeteria eltörlése.

Durván az átlagos cafeteriára vetítve havi nettó 8-9000 forintot vesz el az emberektől.

Minden külön juttatás – mint az albérleti támogatás, a diákhitel támogatása, a nyugdíj- és az egészségpénztári támogatás – zárójelbe kerül, hiszen lehet ugyan, hogy egy ideig a munkáltató továbbra is adja ezeket, vagy egy részüket, de óhatatlan, hogy előbb vagy utóbb már nem fogja vállalni a plusz költséget. Inkább bérben fizet majd esetleg többet, mert ezzel meg tudja spórolni az adminisztrációs költségeket. Annak persze vannak a munkavállaló szempontjából előnyei, ha bérben kapja meg a pénzt – hiszen béren kívüli juttatásként nem számított be a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapba, ugyanakkor el fog maradni az iskolakezdési támogatás, stb.

Ez rövid távon hat. Hosszú távon mi következhet a béren kívüli juttatások ellehetetlenülésének?

A nyugdíjpénztári megtakarítás komolyan megsínyli. Hiszen a dolgozóknak a nettó jövedelmükből kell majd előtakarékoskodniuk nyugdíjas korukra, hogy biztosítani tudjanak egy normális életszínvonalat.

A munkáltató helyett tehát a munkavállalónak magának kell erről gondoskodni, és ez veszélyes terep, hiszen Magyarországon nem jutott még a kívánt szintre az öngondoskodás.

És ugyanez vonatozik az egészségpénztári befizetésekre is. Jó lenne, ha a kormány foglalkozna ezzel, és felvilágosító, véleményformáló kampányba kezdene, felhívva az emberek figyelmét ennek fontosságára.

Ezek közvetlenül a munkavállalókat érintő negatív hatások. Tart-e össztársadalmi szinten is nem kívánatos következményektől?

Súlyosbítani fogja a munkaerőhiány okozta problémákat.

Az persze már a munkaadókat érinti, hogy nem fognak tudni magukhoz csábítani olyan munkavállalókat, akiket eddig hozzájuk vonzott például az albérlet- vagy lakáshiteltámogatás, esetleg a diákhitel-visszafizetés átvállalása. Mondok egy egyszerű példát: egy kelet-magyarországi ambiciózus és motivált fiatal nem fog tudni munkát vállalni Nyugat-Magyarországon, ha nem kap támogatást a lakhatáshoz. Ezek mérhető hatást persze majd csak néhány év múlva eredményeznek. Mi mindenesetre tartunk attól, hogy a következő időszakban az ilyen jellegű munkaerőhiányhoz kötődő problémák súlyosbodni fognak az országban.

Vannak-e olyan hatások, amelyekre nem is gondolnánk?

Kevés szó esett a cafeteria módosulása kapcsán, pedig százezreket érint negatívan a szociális üdültetés ellehetetlenítés. Ugyanis az Erzsébet utalvány volt az a cafeteria elem, amelynek a jutaléka biztosította a szociális üdültetés költségvetését. Megvizsgáltuk, hogyan hatottak az adóemelések két évvel ezelőtt az Erzsébet utalvány forgalmára, kimutatható, hogy csökkentette azt.

Most azonban meg is szűnne az Erzsébet utalvány, azaz nem lesz jutalék, amiből eddig fedezték a szociális üdültetést. Az ebből befolyó évi 6-7 milliárd forint volt ugyanis az egyedüli forrása. Más szóval, nem lesz szociális üdültetés.

Ez annyit jelent, hogy több százezer család esik el ettől a lehetőségtől, mert hiába marad meg a Szép kártya, a szociális üdültetés pont azoknak kínált üdülési lehetőséget, akik sem Szép kártyával, sem másként nem tudtak pihenni menni. Mondhatja persze a kormány, hogy más forrásból fedezi ennek a költségét, de egyelőre legalábbis nem látszik, hogy honnan.

Miért gondolja, hogy bármi eredményt tudnának elérni, amikor az Önöknél nagyobb befolyással rendelkező munkaadói képviseletek sem tudnak?

Kétségtelen, hogy ez egy tőkepárti kormány, amely általában a munkavállalóknak szokott kedvezni. Azonban ezúttal talán az összefogás segíthet.

Arra kértem a nagyobb munkahelyi szervezeteinket, hogy próbáljanak meg a tulajdonosokkal, a menedzsmenttel közösen lobbizni annak érdekében, hogy ne változzon meg a jogszabály. Országos szinten mi már együtt mozgunk ebben a kérdésben, s van példa – egyebek között autógyárakban –, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak.

De hát nem lesz késő?

A végszavazás után is nyílhat még lehetőség. Mindaddig van remény, amíg januárban hatályba nem lép a változás.

Ön szerint miért makacsolta meg magát a kormány? Hiszen egyre többen mutatják és mondják ki, hogy a költségvetésnek nem származik haszna a cafeteria megszűntetéséből?

Valóban, már lassan mindenki azt mondja, hogy nincs értelme – legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank –, s egyedül a kormány ragaszkodik már hozzá. Hogy miért? Ezt senki nem tudja. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a béren kívüli juttatások megszűntetése zárójelbe teszi a kormány olyan társadalompolitikai céljait, mint például a határon belüli mobilitás előmozdítása, a gyerekvállalás, stb.! Akárhogyan is vizsgáljuk,

egyetlen pozitív hatását látjuk a kormány számára, azt, hogy javítani fogja a bérstatisztikákat, ha a béren kívüli juttatásokat béresítik – mindeközben azonban a munkavállalók nettó jövedelme csökkenni fog.

Ezzel szemben a költségvetés több ponton is ráfizet: hiszen például, ha a munkáltató egészségpénztári juttatásának a terhére gyógyíttatja magát a munkavállaló, akkor tehermentesíti – költségben és személyzetben egyaránt – az állami egészségügyet. S hasonló a szűrés, megelőzés pozitív hozadéka kedvez az államnak.

Akkor Ön szerint mégis miért ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz?

Mert valaki kitalálta és mint egy makacs gyerek ragaszkodik hozzá:

Kiről beszélünk?

Orbán Viktorról.

Mire alapozza ezt?

Orbán már 1998 és 2002 között, első miniszterelnöksége idején is nekiment a cafeteriának. Két éve is próbálta ellehetetleníteni, de eddig nem sikerült neki. Most viszont az újabb kétharmad birtokában, a választások után nem sokkal leszámol a béren kívüli juttatások rendszerével.

Ami tökéletesen érthetetlen, bár nem az első ilyen lépése. Kérdem én: például kinek fájt vajon a korengedményes nyugdíj lehetősége?

Emlékszik talán, korábban, ha három évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt a munkavállaló elmehetett úgy nyugdíjba, hogy a munkaadó előre befizette utána a járulékokat. Ha valaki egészségügyi okból elveszítette a munkáját és nem tud elhelyezkedni – például egy sofőr cukros lett és emiatt nem folytathatta a hivatását –, akkor a munkaadóval megállapodva, korengedménnyel elmehetett nyugdíjba. Kár nem érte a költségvetést, mégis megszüntették. Sajnos az ilyen irracionális lépések nem példa nélküliek 2010 óta.

Dacból?

Ki tudja?

A brit Akadémia tagjává választották a CEU magyar professzorát

FüHü

-

2018-07-20

0

A brit Akadémia tagjává választották a CEU magyar professzorát

Csibra Gergely, a CEU professzora a humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó neves Brit Akadémia (British Academy) tagja lett.

Csibra professzor (a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományok tanszékének kutatója) a gyermekek kognitív kapacitásának kutatásában elért eredményei alapján érdemelte ki az akadémiai tagságot.

Ezzel Csibra Gergely az Egyesült Királyság humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó nemzeti akadémiája, a világ több mint 1400 vezető elméjét összefogó közösség tagjává válik. A Brit Akadémia jelenlegi tagjai között található többek között Dame Mary Beard ókorkutató, Sir Simon Schama történész, Onora O’Neill bárónő filozófus, de korábban tagja volt Sir Winston Churchill, C.S. Lewis, Seamus Heaney és Beatrice Webb is.

Az Akadémia idén eddig nem látott számban fogad tagjai közé kutatókat a humán- és társadalomtudományok területéről: az Egyesült Királyság és a világ más egyetemeinek 76 vezető tudósa érdemelte ki ezt a megtiszteltetést.

“Örömmel tölt el, hogy idén kivételesen tehetséges új tagokkal bővülhet tagságunk, akik a történelem, az idegtudomány, a közgazdaságtan, a jogtudomány területén meglévő széleskörű tapasztalattal és szakértelemmel gazdagítják intézményünk legkiválóbbjainak közösségét – közölte Sir David Cannadine professzor, a Brit Akadémia elnöke.

Történelmünk során soha ilyen nagy számban nem vettünk fel új tagokat, ami azt jelzi, hogy a Brit Akadémia minden korábbinál jobban felkészült, hogy megfeleljen a kor kihívásainak. Legyen szó a társadalmi integrációról vagy a társadalom elöregedéséről, a demokrácia jövőjéről vagy a klímaváltozásról, a Brexitról vagy a mesterséges intelligencia előretöréséről, a humán- és társadalomtudományi kutatások eredményei alapvetően szükségesek ahhoz, hogy megtaláljuk a kiutat a bizonytalan jelenből egy remélhetően izgalmas jövő felé.

Minden egyes új tagunknak szívből gratulálok, és nagy várakozással tekintek a velük való közös munkára, amivel hozzájárulhatunk az akadémia újabb eredményeihez, és emelhetjük hírnevét“ – mondta az elnök.

Rendet vág az MSZP elnöke?

Kenderessy Milán

-

2018-07-19

0

Tóth Bertalan a tagságnak írt levelében az országgyűlési képviselői juttatások emelésével kapcsolatos parlamenti szavazás körülményeinek tisztázására vállalkozott. A pártelnök szerint nem csak fizetésemelésről van szó, hanem például a vidéki hálózat fenntartásához elengedhetetlen költségvetésről is. A szocialista képviselők azonban nem az előre utasításba adottak alapján szavaztak.

„A Fidesz ezt akarta ellehetetleníteni azzal, hogy összekötötte a képviselői fizetések emelésének ügyét a képviselőcsoportok költségvetési támogatásával” – írta az elnök. Ez valószínűleg a vidéki hálózattal még rendelkező szocialistákat érintette volna leginkább, hiszen az 53 százalékos költségvetés csökkenés ennek a hálózatnak a végét jelentette volna. Ez következett volna be, ha az MSZP a javaslat ellen szavaz – véli Tóth.

„Legyen egyértelmű: a képviselők fizetését mindenféleképpen megemelte volna a Fidesz.

A politikai döntési helyzet az volt, hogy a megemelt fizetésű képviselőinknek kellett volna közölni a vidéki munkatársakkal és párttagokkal, hogy az állásuk megszűnik, az irodáikat bezárjuk vagy – egy nehéz politikai döntést vállalva – biztosítjuk a működéshez, a vidéki jelenlétünk újjáépítéséhez, megerősítéséhez forrásokat.”

Tóth Bertalan arról is írt, hogy a párt képviselőivel egyeztetett a szavazásról és mindenki egyetértett, hogy a túlélés érdekében meg kell hozni a nehéz politikai döntést.

Ezt követően a pártelnököt meglepte a szavazati magatartás.

Szerinte Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László a megbeszéltek alapján szavaztak. A másként szavazókat név szerint nem említi a pártelnök, hanem kilátásba helyezi, hogy az ügyet megtárgyalják az elnökség július 30-i ülésén, amelyen „meg fogjuk hozni azt a döntést, amely a szolidaritásról és a tisztességről szól. Mert olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselőcsoport nem ért egyet, de a fizetésemelést ’muszáj’ hazavinnie”.

Ez annyit jelentene, hogy a hónap végén akár szakadhat is az MSZP-frakció?

A nap kérdése – Izraeli megfigyelők Felcsúton?

FüHü

-

2018-07-19

0

A nap kérdése – Izraeli megfigyelők Felcsúton?

Benjamin Netanjahu az Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy országa megfigyelőket küldene a felcsúti futball akadémiára, mert mint mondta, Izrael szeretne kijutni a következő labdarúgó világbajnokságra.

This poll is no longer accepting votes

Bréking nyúz, 2018. július 19. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-07-19

0

Bréking nyúz, 2018. július 19. – Tudósítás a másik valóságból

Volna min vitatkozni a tényekkel, de nehéz, Magyarország eddig 48 intőt kapott, ami nem idegen a függőségi viszonyt sulykoló magyar sajtótól, brit börtönben nyalt vissza a genderfagyi.

A Magyar Idők szerint a jogállamiság velejárója, hogy viták kísérik

„Újabb pofon Európától, hazánk az EU szégyenpadján: az olvasó is bizonyára ismeri azokat az újságokat (ez nem az), amelyek a hattyú halálának nem túl eredeti koreográfiája után nyúlnak, mindahányszor Magyarországnak jogvitája támad Brüsszellel. Ismét ez lehet a helyzet: hírek szerint az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indíthat a Stop, Soros! törvénycsomag miatt.

Mármost a demokrácia és a jogállamiság velejárója, hogy viták kísérik. Ha vannak ilyenek, minden ország áll elébük. 2017 utolsó napján 1559 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az uniós tagállamokkal szemben. Magyarország 48 „intővel” a példásabb nebulók közé tartozik, már ha valaki kedveli az ilyen gyermeteg, mert függőségi viszonyt sulykoló, de a magyar sajtótól sajnos nem idegen képeket.” (Magyar Idők: Stop hülyeség).

Andy Vajnát is elérte a nyár elején kitört kulturkampf

„A magyar balliberális ellenzék – vagy inkább a balliberális ellenzék helyébe lépő – és a magát függetlennek, objektívnak tartó média egyik legfontosabb feladatának azt tűzte ki, hogy mindenáron a kormánypárt rossz hírét keltse. Viszont a jobboldalról is sok támadás éri Andy Vajnát, a nyár elején kitört „kulturkampf” szócsatáin belül. Természetesen mondhatnánk, hogy ez a dolguk. A probléma viszont annyi, hogy a tényekkel vitatkozni nehéz.” (Lokál: A magyar film jobb állapotban van, mint korábban bármikor).

A férfiból lett nő nemi szerve jól láthatóan erekciót mutatott

„Egy transznemű fogvatartottat – aki nem esett át nemváltó műtéten, így még megmaradt a férfi nemi szerve – transzszexuálisként került egy brit női börtönbe, akit most azzal vádolnak a hatóságok, hogy szexuálisan bántalmazott négy női fogvatartottat. A hírek szerint a yorkshire-i Wakefield és Flockton városa között található New Hall speciális női börtönben már az érkezése utáni első napokban elkezdte zaklatni a fogvatartottakat.

A transzgender – aki saját elmondása szerint már két éve nőként élt – mégsem egészen úgy viselkedett mint egy nő. A vallomások szerint ugyanis a férfiból lett nő nemi szerve a zaklatások alkalmával jól láthatóan erekciót mutatott, illetve az elkövető szándékosan mindent el is követett azért, hogy az áldozatai lássák is ezt. A tanúvallomások alapján kiderül az is, hogy a transznemű fogdosta, megcsókolta, illetve orális szexuális kapcsolat létesítésére szólította fel áldozatait.” (888: Durván visszanyalt egy brit börtönben a transzgender fagyi)

Politikai (H)arcképcsarnok – Az emberarcú fideszes

Föld S. Péter

-

2018-07-19

0

Politikai (H)arcképcsarnok – Az emberarcú fideszes

Jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Vázlatosan ennyi Navracsics Tibor feladatokban és kacskaringókban bővelkedő politikai pályája.

2008 májusában Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a politikailag szembenálló feleknek nem feltétlenül kellene acsarkodniuk egymásra. Példaként hozta fel, hogy ki mindenki fordult meg a házukban. Például Navracsics Tibor is vacsorázott már náluk a politikai ellenlábasok közül, tette hozzá.

Dobrev Klára, aki ugyanazon az egyetemen tanított, mint Navracsics, néhány évvel korábban meghívta magukhoz vacsorára a kedves kollégát. Mint elmondta, azt szerette volna, ha a két nagy politikai erő egy-egy prominense (Gyurcsány akkor még „csak” sportminiszter volt) megismerné egymást közelebbről. Hogyha egyszer nagy és közös baj lesz, legyen a másik táborban valaki, akivel szót lehet érteni.

Vacsoracsata

Az ember azt gondolná, ennyi. Ebben a történetben nincs több, nem kell tovább bonyolítani a dolgokat, és ügyet csinálni abból, ami nem az. Csakhogy az interjú megjelenését követően Navracsics Tibor azt írta a blogjában: nem úgy volt ám, ahogyan azt Klára elmondta. Mert bár tényleg járt Gyurcsányéknál, de szemben azzal, amit Dobrev Klára állít, kifejezetten pocsékul érezte magát. Kellemetlenül és kínosan.

Nem a hellyel volt baja Navracsicsnak, hanem a házigazda modorával. Gyurcsány, így Navracsics, nagyon rossz vendéglátónak bizonyult, állandóan magához ragadta a szót, leszélsőjobbozta a vendégnek oly kedves pártot, a Fideszt, még szerencse, hogy Dobrev Klára megpróbálta enyhíteni a feszültséget, különben ki tudja, mi lett volna.

Még a hidegtálat is úgy emlegette Navracsics Tibor, mintha az valamilyen szitokszó, de legalábbis a hidegháború szinonimája lenne. Nem kizárt, hogy tényleg kínosan érezte magát Gyurcsányéknál, ha még sok év elteltével is a történtek hatása alatt állt. De még ennél is valószínűbb, hogy Navracsics szégyellte társai előtt a történtekeket és magyarázkodni kényszerült, amiért egy hazaáruló, hazudós és szalonképtelen emberrel vacsorázott.

A fenti személyes történethez tartozik, hogy hősünk utóbb karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták elnöke dicsekedett el azzal, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. A feladatot sikeresen teljesítették, s Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepi koccintáskor viccesen mindkettőjüknek a Fidesz Hőse címet adományozta.

Távol Magyarországtól

2015. elején Navracsics Tibor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „Egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog…Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.

Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.

2017 novemberében az Európai Bizottság magyar biztosa mintha megint szembe ment volna az őt erre a posztra jelölő kormány kommunikációjával. Azt mondta ugyanis, hogy a kormány Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációját a választási kampány retorikai elemének tartja. Az „Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”.

Egy Kecskeméten tartott lakossági fórumon mindezt azzal egészítette ki, hogy „újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén”. Ugyanezen a fórumon azt is nehezményezte, hogy Magyarországon sokszor úgy beszélnek Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha a magyarok nem Európa részei lennénk és egy külső hatalommal folytatna veszekedést.

Egykori karaktergyilkos társa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezt nem is hagyta szó nélkül „Nem fair play Navracsics Tibor szereplésében, hogy miközben az a szöveg, hogy neki mint brüsszeli biztosnak távolságot kell tartania a magyar ügyektől, addig most idejön, nyilatkozik Soros-ügyben úgy, hogy azt a Soros-párti ellenzék, mint kést a hátunkban tudja forgatni.”

Semjén szerint az embernek a hazájához kell hűségesnek lennie, a munkaadójához pedig – legyen az EU, NATO, ENSZ – csak lojálisnak. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az uniós biztos téved, és neki van igaza, vagyis az Európai Bizottság a Soros-tervet hajtja végre.

Best of Navracsics

„Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek.” (HVG, 2004)

„A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” (2010)

„Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet.” (HVG, 2004)

„Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.” (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)

„Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít.” (HVG, 2004)

„Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik” (2014).

Törvény-keresztapák

Somfai Peter

-

2018-07-19

0

A lassan elterebélyesedő önálló képviselői indítványok rendszere az utolsó nyolc év „politikai terméke” lett. Komoly kormányzati, költségvetési, strukturális kérdéseket, társadalompolitikai javaslatokat nyom így át a parlamenti szavazó gépezeten a Fidesz-KDNP frakciója.

A jogalkotásról szóló törvény amúgy szigorú előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, milyen egyeztetési lépéseket kellene megtennie a kormánynak, mielőtt valamilyen törvényjavaslatot előterjeszt a T. Házban. Ha a javaslatot valamelyik képviselő jegyzi, mindez megkerülhető.

A 2010-ben lett a kétharmaddal győztes Fidesz egyik kedvenc eszköze a nagy átalakítások villámgyors levezénylésére az egyéni képviselői indítvány.

Mivel nem volt szükség semmiféle előzetes egyeztetésre, az így elfogadott törvények mind idehaza, mind az Európai Unióban kényes vitákra adtak okot. Emlékezetes a médiatörvény körüli vihar, amely jól érzékeltette az ilyen felületes törvényalkotás hátulütőit. De ez akkoriban sem zavarta a kormányt. A fideszes Kósa Lajos és Rogán Antal nevéhez fűződött akkoriban a legtöbb olyan egyéni képviselői indítvány, amelyet az új parlament megszavazott. Rogán Antal javasolta a médiaszabályozás átalakítását és a válságadók kivetését javasolta, a debreceni polgármester volt az előterjesztője az önkormányzatokat érintő törvénymódosítások mellett a felkészültségétől igen messze álló büntető törvénykönyv szigorításának is.

A „fülkeforr” lendületében 2010-ben az Országgyűlés mintegy 150 törvényjavaslatot fogadott el,

közülük csaknem ugyanannyi volt a kormány által jegyzett előterjesztés, mint az egyéni képviselő indítvány. Akkoriban Kósa Lajos nevéhez 17, Rogán Antaléhoz 16 elfogadott törvényjavaslat fűződött, négynek mindketten előterjesztői voltak.

Bánki Erik 2016. márciusában azért került fókuszba, mert ő terjesztette az Országgyűlés elé a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy a jegybank 260 milliárd forint közpénzzel kistafírozott alapítványainak gazdálkodása tíz évig titkolható legyen. Az Alkotmánybíróságnak kellett tisztáznia, hogy a közpénzek felhasználását nem lehet titkosítani. 2017-ben Kósa Lajos és Halász János nyújtott be egyéni képviselői indítványt a választási eljárásról szóló törvény kapcsán, hogy megpróbáljon fellépni Simicska Lajos óriásplakátjaival szemben. Az eset azért érdekes, mert amikor 2013-ban meghozták az új választási eljárásról szóló törvényt, a szöveget úgy írták meg, hogy az az akkor még Fidesz-oligarcha Simicska plakáthelyeit hozza előnybe más választási kampánymódszerekkel szemben.

Herényi Károly, az MDF korábbi szóvivője és országgyűlési képviselője részese volt a Fiszesszel való kormányzati együttműködés gyakorlatának. Hogyan látja az egyéni indítványok szerepét a parlamenti munkában?

Egy kis visszatekintés – régen és most

Herényi Károly MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

1990 után a parlamenti munka elfogadott formája lett az egyéni képviselői indítványok gyakorlata. Nem is magával a lehetőséggel van a probléma, sokkal inkább azzal, hogy mikor és milyen célra használják. Normális esetben akkor élnek ezzel a képviselők, amikor valamilyen helyi érdek miatt szeretnének törvénymódosítást elérni.

A baj ott kezdődik, ha az ilyen egyéni képviselői indítványok túlburjánoznak a törvényalkotási folyamatban, amikor a kormány nyakra-főre bízza meg az egyes képviselőket, hogy a normál egyeztetési folyamatot kikerülve nyújtsanak be egy-egy módosítást vagy törvényjavaslatot.

Az MDF idejében milyen gyakran éltek ezzel?

1990-94 közötti időszakban még normálisan működött a parlament. Akkoriban minden olyan javaslat, amely kormányzati határkörbe tartozott, a kormány előterjesztésében került a Ház elé. Szigorúan

be is tartották az egyeztetési folyamatokat, ami persze időigényes volt, de átgondolt, a társadalom szélesebb körei számára elfogadható törvények születtek.

A jogalkotásról szóló törvény betartása csak később kezdett felhígulni. Akkoriban, amikor az MDF a Fidesszel közösen került kormányra, nem nagyon emlékszem olyan esetekre, hogy minket, MDF-eseket bíztak volna meg egyéni képviselői indítványok benyújtásával.

Akkoriban a Fidesz sem élt ezzel?

De igen. Emlékezetem szerint egyszer engem is megkértek egy ilyen indítvány benyújtására. A pártok megbízásából én voltam az Illyés Közalapítvány kurátora, ebben a tisztemben kellett benyújtanom egy indítványt, amely a Magyarok Világszövetségétől – amely akkoriban a Patrubány nevű fickó vezetésével egy igen furán viselkedő társaság volt – elvettünk 200 millió forintot és azt az Illyés Közalapítvány kapta meg.

Miért nem a kormány lépte meg ezt?

Azért, mert a kormánynak meg volt kötve a keze. A Közalapítványt az Antall-kormány hívta életre, és mint ilyenre nem terjedt ki a későbbi kormányok hatásköre. Még egy hasonló esetre emlékszem, amikor már ellenzékben voltunk. Az Egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényjavaslathoz adtam be egyéni indítvány, amely az egész MDF-frakció támogatását élvezte. Ezzel a kettős állampolgárságról szóló törvényhez kapcsolódtam volna, amit akkoriban a Fidesz nem támogatott, de nem is szavazott volna meg. Az általam jegyzett indítványban szó sem volt szavazati jogról, de

Gyurcsány még így sem támogatta, pedig ha akkor jobban átgondolja a kormány, meg lehetett volna előzni azt a bizonyos népszavazást.

Felajánlottam a miniszterelnöknek, ha ezzel az a baj, hogy az MDF adja be, elállok tőle, átengedem a javaslatot a kormánynak, csak ne legyen népszavazás az ügyben. De így sem ment bele. A többit már tudjuk, milyen hatása lett a történteknek.

Az ilyen egyéni képviselői törvényjavaslatoktól ma már messze járunk. A képviselők egy-egy javaslathoz a nevüket adják, ők csak a „keresztapák”.

Az a legnagyobb baj, hogy a javaslatot beadó képviselőknek sokszor fogalmuk sincs arról, mit tartalmaz az a papír, amit a kezükbe nyomtak. Ha megkérdeznék őket, milyen hatása lesz majd az országra annak, amit előterjesztenek, jó esetben vállat vonnak. A parlament szavazógép lett, a képviselők úgy gondolják, az a dolguk, azért fizetik őket, hogy ha kell az ilyesmihez is a nevüket adják.

Itthon

„többszáz évet kellene visszamenni, hogy megtaláljuk ennek a hagyományát; s amikor előfordult ilyen, akkor az ország egyik fele el volt foglalva”.

„Rajtunk eddig sem múlt a megállapodás, de a kormány nem akart fizetni, s a Magyar Nemzeti Vagonkezelő által pert indított” – mondta.

inkább az őszi minimálbér-tárgyalásokban bízom, már csak azért is, mert ezúttal a munkaadók és a munkavállalók egyazon álláspontot képviselnek.

A munkáltató helyett tehát a munkavállalónak magának kell erről gondoskodni, és ez veszélyes terep, hiszen Magyarországon nem jutott még a kívánt szintre az öngondoskodás.

Most azonban meg is szűnne az Erzsébet utalvány, azaz nem lesz jutalék, amiből eddig fedezték a szociális üdültetést. Az ebből befolyó évi 6-7 milliárd forint volt ugyanis az egyedüli forrása. Más szóval, nem lesz szociális üdültetés.

Kétségtelen, hogy ez egy tőkepárti kormány, amely általában a munkavállalóknak szokott kedvezni. Azonban ezúttal talán az összefogás segíthet.

egyetlen pozitív hatását látjuk a kormány számára, azt, hogy javítani fogja a bérstatisztikákat, ha a béren kívüli juttatásokat béresítik – mindeközben azonban a munkavállalók nettó jövedelme csökkenni fog.

Ami tökéletesen érthetetlen, bár nem az első ilyen lépése. Kérdem én: például kinek fájt vajon a korengedményes nyugdíj lehetősége?

Csibra Gergely, a CEU professzora a humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó neves Brit Akadémia (British Academy) tagja lett.

Volna min vitatkozni a tényekkel, de nehéz, Magyarország eddig 48 intőt kapott, ami nem idegen a függőségi viszonyt sulykoló magyar sajtótól, brit börtönben nyalt vissza a genderfagyi.

A lassan elterebélyesedő önálló képviselői indítványok rendszere az utolsó nyolc év „politikai terméke” lett. Komoly kormányzati, költségvetési, strukturális kérdéseket, társadalompolitikai javaslatokat nyom így át a parlamenti szavazó gépezeten a Fidesz-KDNP frakciója.

A 2010-ben lett a kétharmaddal győztes Fidesz egyik kedvenc eszköze a nagy átalakítások villámgyors levezénylésére az egyéni képviselői indítvány.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA