Kezdőlap Itthon Oldal 432

Itthon

Pénzért adja az autóáramot a Mol

Az állam még mindig nem dolgozta ki a villanyautók áramának tarifáját, de a Mol nem vár tovább, és pénzért árusít, egyelőre négy kúton. A kormány nagy terveiből eddig semmi sincs, állami cégek viszont építik a hálózatot. Ellentmondók az adatok, hány töltőpont van országszerte.

Augusztustól megszünteti az áram ingyenességét a villanyautók számára a Mol. Jelenlegi négy töltőállomását (az Istenhegyi úton, a Kerepesi úton a Keleti pályaudvarnál, a Könyves Kálmán körúton a Népligetnél és a budai Hunyadi úton), teszi fizetőssé, év végéig további 10 elektromos töltőt telepít Budapesten, vidéken pedig 15-öt.

A Mol sajátos árszabást alkalmaz: nem a kiadott áram mennyisége után kell fizetni, hanem ettől függetlenül egy-egy teljes feltöltésért. Kétféle árat lehet választani, a normál teljesítményű AC töltés ára 1990 forint, míg a nagy teljesítményű DC töltésé 2990 forint – olvasható az olajcég weboldalán. (Amit a főoldalról nem igen lehet megtalálni, s a cég egyáltalán nem veri nagy dobra a változást.) Ami azt is maga után vonja, hogy ha mondjuk féltöltésre van szükség, ugyanannyit kell fizetni, érdemes tehát odafigyelni.

Vagyis nem lesz drága az áram az amúgy igen borsos árú (nagyjából 8 millióba kerülő) kisebb elektromos meghajtású autókba – igaz, ezek parkolásáért nem kell fizetni, és nem terheli súlyadó se. Ha 200 kilométeres hatótávolsággal számolunk átlagosan, és 80 százalékos feltöltéssel (gyorstöltőknél, úgy tudni, ennyi a jellemző), az nagyjából 160 kilométerre elég.

Ezt az olcsóbb, a Mol közlése szerint 1-1,5 órás lassúbb eljárással 1990 forintért kaphatjuk meg.

Négyszáz forintos 95-ös benzinárat alapul véve ennyi pénzért 5 liter vehető, amivel (8 literes városi fogyasztás mellett) nagyjából 80 kilométert tehetünk meg. A több helyen olvasottak alapján azonban – különösen ilyenkor, a klíma használata miatt – ennél jóval kisebb távolság jön ki egy feltöltésből. Vagyis akár pariban is lehet az e-kocsi tankolása. A 25-35 perces gyorstöltés csaknem háromezres egyszeri feltöltése már talán átbillenti a mérleget a benzin javára.

Az árat alighanem rontani fogja az, hogy az ismertetett tarifa következtében sokan a nem teljesen lemerült akkuba kevesebb áramot fognak betölteni a fix összegért.

Természetesen ezzel alapjában nem változik meg az a helyzet, hogy a rendelkezésre álló e-kutak többsége ingyenes, bár ezt nem könnyű megállapítani, mert nem találtunk biztosan naprakész adatokat. Se arról, hány e-állomás van, s azokon mennyi kútfej található, se arról, melyek a fizetősek vagy ingyenesek.

Arról pedig még nehezebb tájékozódni, hogy hol milyen (egyen- vagy váltóáramú) töltő, és melyik csatlakozófajta található.

A holtoltsek.hu 42 állomást tart nyilván, többségüket ingyenesnek jelöli, a holtankoljak aloldala szerint 150 helyen van töltési lehetőség. Áruházláncok és egyéb cégek is építettek már ilyen kutakat.

Ami bizonyos, az az, hogy az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közmű és MVM Partner ingyenes szolgáltatást kínál. Tavaly novemberben írtuk, hogy a gázforgalmazó elindítja az országos elektromos e-töltőállomás-hálózat telepítését. Céljuk, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Jelenleg – saját közlésük szerint Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szegeden van kútjuk.

Az MVM Partner Zrt. februárban tudatta, hogy már több, mint 60 töltőállomást (összesen 110 töltőpontot) telepített Magyarországon, és az év végéig – a gyorstöltők mellett – országszerte még legalább további 20 villámtöltőt helyezne ki.

Valószínűleg az állami döntéshez igazítja lépéseit a többségében német tulajdonú Elmű-Émász, amelynek – honlaptérképük alapján – 45 töltője van országosan.

Valószínű, hogy e nagy(obb) hálózatok arra várnak, hogy

a kormány végre döntsön az autóáram besorolásáról (például, hogy jövedéki termék lesz-e) és árazásáról.

Az ezzel kapcsolatos legutolsó hír tavaly novemberi, az azóta megsemmisített Magyar Nemzet arról írt, hogy továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról.

Emiatt vagy más okból, mindenesetre abból se nagyon lett eddig valóság, amit 2016 decemberében kürtöltek világgá, hogy az NGM és a Fővárosi Önkormányzat megállapodott: állami támogatással közel 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.

Ettől függetlenül

a közeli jövőben nagy számban várható e-kutak megjelenése sok helyen az országban.

A Mol-csoport részt vesz a NEXT-E projektben, amelynek keretében a régióban egy 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig.

Az OMV kúthálózat Ausztria mellett Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is ellátja egyes benzinkútjait e-töltéssel. Az OMV kétezer benzinkutat üzemeltet tíz országban, korábbi médiajelentések szerint negyven felszerelését tervezi. A Shell is kiépít kontinensszerte 80 állomást, jut belőle hozzánk is.

A BMW, a Ford, a Daimler és a Volkswagen-csoport tavaly novemberben jelentette be: összefogtak elérhető gyorstöltők terjedéséért. Ionity nevű közös cégük 2020-ra mintegy 400 gyorstöltőt építene ki a kontinens minden részén.

Bréking!!! Változások várhatók a HírTV-nél! – Frissítve!

0

23:33    A legfrisebb hír szerint holnap már nem lesz Egyenesen – Kálmán Olga műsora

22:10    A Független Hírügynökség információi szerint holnapra állománygyűlést hívtak össze a HírTV-dolgozói részére. A dolgozók arra számítanak, hogy Tar Pétert, Csintalan Sándort, Kálmán Olgát vagy be sem engedik már a holnapi gyűlésre – a portásokat már lecserélték!!! -, vagy olyan ajánlattal állnak elő számukra, melyet biztosan nem fogadnak el.

Amennyiben friss információhoz jutunk azonnal beszámolunk róla olvasóinknak!

A nap kérdése – A Fidesz és a Néppárt

0

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Elek István közíró szerint a Fidesz és Orbán Viktor zsarolja az Európai Néppártot.

This poll is no longer accepting votes

Ön egyetért ezzel a megállapítással?
×

Bréking nyúz, 2018. 07. 31. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem hazudós a PestiSrácok, csak egy nap alatt kétszer volt kénytelen közölni, hogy valótlanul híresztelt. Bármi pénz kell, adom, mondja egy felvételenTóth Péter, akiről mától már mi is tudjuk, hogy kicsoda, Liberális elmebaj, avagy Papp Réka Kinga felnégyelt egy ismerős arcot.

Egy nap, két helyreigazítás a PestiSrácoktól

„Helyreigazítás – 1.

Az internetes portálunkon 2018. március 31. napján “Összenő, ami összetartozik – Czeglédy Gyurcsány tudtával finanszírozta a jobbikos Rig Lajost is” címmel megjelent cikkben valótlanul híreszteltük hogy Rig Lajos 2015-ös tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztási kampányát pénzzel támogatta Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc ügyvédje.

Helyreigazítás – 2.

Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes portálon 2018. március 26. napján megjelent Vona bizalmasa, a jobbikos Sneider-család elrejtett egy vadászbirtokot a Magas-Mátrában című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Sneider Tamás jobbikos képviselő azért nem szerepelteti a vagyonnyilatkozatában a mátrai vadászbirtokot, mert azt a felesége és a felesége ügyvédi irodájában rejtették el. A valóság ezzel szemben az, hogy a vadászbirtok nem képezi Sneider Tamás tulajdonát ezért azt a vagyonnyilatkozatában nem kellett feltüntetnie továbbá a felesége nyilvános vagyonnyilatkozatában a birtok szerepel.” (PestiSrácok?: Két helyreigazítás.)

Lépcsőházi állásfoglalás a Figyelőtől

„Papp Réka Kinga a nyári melegben újabb akcióval jelentkezett, ezúttal instagram-oldalán osztott meg egy képet egy felnégyelt Figyelőről. A fotót a következő szöveggel tette közzé: „Statement” vagyis állásfoglalás. Hogy ez az ő állásfoglalása-e vagy valakié a lépcsőházából, az nem derül ki, de az eset mindenképpen elgondolkodtató.

A Figyelő címlapján ugyanis nem más, mint Nyerges Attila, az Ismerős Arcok nevű zenekar frontembere szerepel. Az együttes Nélküled című dalát már csaknem 26 millióan tekintették meg eddig a Youtube-on, zenekarával pedig évek óta a magyarság összetartásáért is küzdenek dalaikkal.” (Figyelő: Liberális elmebaj: Papp Réka Kinga felnégyelte Nyerges Attilát)

Nagyon gatya a helyzet

„A teljes morális, ideológiai és pénzügyi összeomlás után egy most napvilágra került felvétel alapján kétséges lehet, hogy tiszta harcban nyert a tisztújító választáson a pártot jelenleg vezető páros, Sneider Tamás elnök és Gyöngyösi Márton elnökhelyettes.

A Magyar Hírlap birtokába került egy hangfelvétel, amelyen Tóth Péter, a Jobbik Csongrád megyei és szegedi elnöke pénzt kínál egy küldöttjüknek a Sneider Tamásra adott szavazatokért. A felvételen hallható, hogy Tóth azt mondja: „Mindenben a kegyeidet keresem… nagyon kell, hogy delegáljatok embert és Sneidert támogassátok… bármi pénz kell, adom, csak… nagyon gatya a helyzet.” (Lokál: Pénzt kínáltak Sneider támogatásáért)

Etnikai tisztogatásról álmodó baloldal

„Nemzeti szocialistákat és bolsevikokat megszégyenítő tempóba kapcsoltak az Egyesült Államokban a demokratapárti kisebbségek és politikai aktorok, ugyanis egy friss kutatás szerint az egyik leghíresebb billegő államban, New Hampshire-ben a lakosok 94 százaléka fehér. Ez pedig komoly problémát jelent a progresszív politikai lobbi számára, hiszen Trump jelenlegi és hosszú távú sikeres regnálása alatt az a kockázat jelenhet meg, hogy effektíve bázis nélkül maradnak.

Billegő államnak (swing state) nevezzük azokat az államokat, melyek egyrészt hagyományosan nem nevezhetőek politikailag elkötelezetteknek egyik oldal iránt sem, másrészt pedig mindkét oldal jelöltjeinek támogatottsága szinte mindig hibahatáron belüli értéken mozog, így ott érdemes mindkettőjüknek nagyszabású, intenzív kampányt folytatniuk. A billegő államok megnyerése általában a választások végső eredményét vetítik előre.” (888: Túl sok a fehér szavazó, ezért etnikai tisztogatásról álmodozik a baloldal)

Az ELIOS Polt és Pintér „forró krumplija”

Emlékszünk: a miniszterelnök vejének cége, az ELIOS több településen is tender győztes lett, így ők végezhették az Unió által is támogatott közvilágítás korszerűsítését. Az eljárásokban utólag az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat talált, aminek alapján a Pest Megyei Főügyészség még januárban elrendelte a nyomozást.

A gyanú szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntettét és más bűncselekményeket követhettek el a feltételezett tettesek.

Alighanem örök homály fedi majd, valójában kiknek a „számlájára” írhatók a kifogásolt csalások, véli Harangozó Tamás, a parlament szocialista képviselőcsoportjának helyettes vezetője. Még a választások előtt ő szorgalmazta, hogy az ellenzék képviselőiből állítsanak fel egy tényfeltáró árnyékbizottságot, és próbáljanak a végére járni a történteknek. A képviselők maguk is tudták, hogy nincsenek „nyomozati jogkörrel felruházva”, de az OLAF precíz jelentése alapján erre nem is nagyon lett volna szükség.

A vizsgálati anyagban a brüsszeli szervezet pontosan, tételesen megnevezte a kifogásokat, és azoknak a neveit is, akik a csalásban érintettek lehettek.

A bizottság nem járt sikerrel, emlékszik vissza a Kecskeméten tett látogatásukra Harangozó Tamás. Amikor szerettünk volna betekinteni az iratokban – képviselőként erre felhatalmaz minket a törvény – az illetékesek széttárták a karjukat:

nem sokkal korábban az ügyészek lefoglaltak és magukkal vittek minden, az üggyel kapcsolatos iratot.

Június végén tájékoztatást kértem a Legfőbb Ügyésztől, hol tartanak a vizsgálatok, de mindössze egy szűkszavú levelet kaptam – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a szocialista politikus. Válaszában Polt Péter arra hivatkozott, hogy a július 1-től hatályos új büntetőeljárási törvény (Be.) alapján,

amíg nincs gyanúsított, az ügyész csak az eljárás törvényességét vizsgálhatja.

Az ügyben tehát nem az ügyészség, hanem a Nemzeti Nyomozóiroda folytat nyomozást, és mivel gyanúsítás még nem történt, egyelőre nincs több mondanivalójuk.

Ha a rendőrség az illetékes, akkor Pintér Sándor bizonyára tudja, hol tartanak a munkatársai a vizsgálatokkal, gondolhatta joggal Harangozó képviselő, és még aznap levelet küldött a belügyminiszternek a kérdéseivel.

Történt-e tanú meghallgatás, kihallgattak-e már valakit a gyanúsítottak közül, zároltak-e valamennyit a cég vagyonából az esetleges kártalanításra?

Most kaptam meg a miniszter válaszát – említi kérdésünkre az azóta történt fejleményeket  a frakcióvezető helyettese. – Pintér Sándor tájékoztatott, hogy nyomozócsoportot hozott létre a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája keretében. Az ELIOS-ügyben valóban iratokat is lefoglaltak, amelyek értékelése folyamatban van. Ez a semmitmondó válasz arra utal, hogy

az elmúlt fél évben semmilyen érdemi munka nem történt,

noha az OLAF vizsgálati anyagának alapján, akár már pontot is tehettek volna az ügy végére, és vádemelési javaslattal átadhatták volna az anyagot az ügyészeknek.

Az új büntető eljárási törvény alapján ugyanis a hatóságoknak már gyanú sem kell ahhoz, hogy bárki olyan ellen, aki a nyomozók szerint „bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhető személy”, úgynevezett előkészítő eljárást indítsanak. Ennek során akár titkosszolgálati (a törvény megfogalmazásában: „leplezett”) eszközöket is bevethetnek. Az OLAF jelentése több olyan személyt is megnevez az ELIOS tulajdonosi körében, akikre ráillene, hogy szóba jöhet a bűncselekmény gyanúsítottjaként.

De ha fél év alatt mindössze annyi történt, hogy a hatóságok forró krumpliként csak ide-oda tologatták az iratokat, könnyen megeshet, hogy hamarosan „bűncselekmény hiányában” ad acta kerül a vizsgálati anyag.

„XXI. századi pártok”: de mik ezek?

Meglehetős ideológiai kuszaság, csak abban értenek egyet igazán, hogy a „régiekből”, pláne a balosokból nem kérnek. Az LMP most leginkább a Jobbikra tesz, de nem látszik, hogyan férne bele például a Momentum.

Hónapok óta – már a választási kampányban is – újra meg újra előkerül a „XXI. századi pártok” (ön-)meghatározás a Momentumtól is, az LMP-től is, most már a Jobbik is ebben utazik. Egyáltalán nem látszik azonban, merre haladna ez a „politikai nemzedékek” által tett elválasztás után létrejövő új erő.

Csak annyi a fix pont, hogy

a jelenleg kormányzókat és a 2010 előtti balközép kormányzókat egyaránt elutasítják.

Legutóbb az LMP bő két hónapja megválasztott társelnöke, Keresztes László Lóránt próbált rendet vágni a felvetődött kérdések között az ATV-ben, pár napja pedig a Jobbik ifjúsági tagozatának fórumán esett szó erről. Megpróbáltuk összeszedni, mit mondanak az érintettek.

Keresztes egyébként már májusban a Szabad Pécs nevű orgánumnak is arról beszélt, hogy az LMP mellett a Jobbik, a Momentum, valamint az LMP-vel a választáson egybeolvadva indult, azóta különútra lépett Új Kezdet és a Kétfarkú Kutya Párt képezi a XXI. századi pártok csoportját. A Jobbikot már akkor mint kiemelt szövetségest emlegette. Holott nem is olyan régen, decemberben az LMP-Új Kezdet választási programja minden volt csak jobbos nem: kifejezetten baloldali célok (nagy béremelések, progresszív adórendszer) igen csak központi elemei voltak az öko-centrista elemek mellett.

Keresztes most megint arról beszél, hogy a Jobbik (megtisztulva a szélsőséges Toroczkai-féle szárnytól, amely még nem párt, de már méri a kormány-közeli közvélemény-kutató) jó irányba halad, és az LMP számára ők a lehetőség, az ellenzékben mást nem lát.

Merthogy a választók 30 százalékot adtak áprilisban a XXI. századi pártoknak.

(Ezt a matekot egyébként néhány napja Z. Kárpát Dániel hozta fel példaképpen.)

Amúgy az LMP ökopárt, nem bal-, vagy jobboldali, az együttműködés alapja pedig például a 2019-es önkormányzati választáson a konkrét kérdésekre összpontosítani,

félretéve az ideológiai ellentéteket

– mondta Keresztes.

Igaz, Keresztes (aki Szél Bernadett „gondolkodási ideje” alatt egyedül „viszi a boltot”) azt is leszögezte:

„a társadalom kettészakadására nincs jobboldali válasz”.

Pár napja a Jobbik ifjúsági tagozata már címében is a XXI. századi pártok a XXI. századi gondolatról hirdetett meg beszélgetést Keszthelyre. Itt Fekete-Győr András Momentum-elnök is azt boncolgatta, hogy eddig nem magyarázták el, pontosan mit jelent a XXI. századi gondolat. Annyira jutott, hogy a megjelent három párt (az övé mellett az LMP és a Jobbik)

„egyszer már biztosan lázadt”.

Keresztes azt fejtegette, hogy értéksemleges összefogás nem hoz eredményt, de az még mindig nem vált világossá, hogy ha sem bal, sem jobb, akkor milyen érték lenne (mint láttuk, „félretéve az ideológiai ellentéteket”) a zsinórmérték.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ezt megkontrázta azzal, hogy

nincs köztük értékközösség: az egyik párt (Momentum) a Pride-on van, ők pedig az észak-magyarországi integráció problémájával foglalkoznak.

Sőt, másutt az is kiderült, hogy alapproblémának tartja a Jobbik „az olvasatlanul elfogadott” lisszaboni szerződést (az Európai Unió alapszerződése). Az LMP és, főleg a Momentum pedig elkötelezett uniópárti és atlantista (színben tűnt fel).

Fekete-Győr inkább a fiatalokra számít, mert körükben irányukba dől a mérleg nyelve. Meg persze helyi eredmények is kellenek a sikerhez, de politikai újításként csak két dolgot tudott említeni a Momentum elnöke: a Magyar Gárdát és a NOlimpiát.

Végül visszatértek oda, hogy a baloldali figurák bukása kell Orbán bukásához.

Több mint 130 sajtópert nyert eddig a Jobbik a Fidesz ellen

0

Egyre több helyreigazítás lát napvilágot a kormány által lopott közpénzen eltartott „sajtóorgánumokban”, melyekben nagy nehezen elismerik, hogy minden, amit a Jobbikról, illetve a Jobbik képviselőiről állítottak, azok egytől-egyig hazugságok – áll a Jobbik által kiadott közleményben.

A pestisracok a mai napon két helyreigazítást is kénytelen volt közzé tenni, melyben közlik, hogy hazudtak Sneider Tamással és Rig Lajossal kapcsolatban.

Sneiderről azt hazudták, hogy eltitkolt ingatlannal rendelkezik, Rig Lajost pedig azzal a képtelenséggel vádolták meg, hogy a DK-s Czeglédy Csaba segítette a kampányát.

A hazudozásban, írja a Jobbik, egyébként élen jár a gyér olvasottságú „Magyar” Idők,

akik ellen több végrehajtást kellett indítani, azért, hogy leírják az igazságot, de a fideszes oldalak szinte mindegyike találkozott már a végrehajtóval.

Ezek a „médiumok” inkább vállalták a büntetéseket, semmibe vették a bírósági ítéleteket, csak azért, hogy minél később derülhessen ki az igazság.

DK: Orbán a saját zsebpénzeként kezeli az adóforintokat

0

A Fidesz-kormány több, mint ezer milliárd forintot költött el titokban, nyílt közbeszerzés megkerülésével az elmúlt hónapokban.

A Demokratikus Koalícó szerint 650 milliárdot a választás előtt tapsoltak el, április óta pedig 1000 milliárd forintnyi állami költés ment a süllyesztőbe. Összehasonlításként: a teljes magyar katonai költségvetés az egész 2018-as évre körülbelül 428 milliárd forint.

A Demokratikus Koalíció szerint vérlázító, hogy már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem körül ültetett bukszusok kapcsán felmerülő költségeket is titkosítani akarták. Teljesen nyilvánvaló, hogy

a kormány nem súlyos hadititkokat, hanem feltehetően háttérmutyikat akar leplezni a titkosításokkal.

Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor a saját zsebpénzeként kezeli a magyar állampolgárok befizetett adóját, titkolja, hogy mire költötte. Ameddig a Fidesz kormányon marad, és marad egyetlen einstandolható fillér is az országban, ezen a stratégián nem is fog változtatni.

Debrecenbe gurul a BMW

Egymilliárd eurót meghaladó értékben Debrecenben épít új gyárat a BMW – jelentette be Szíjjártó Péter. Ezer új munkahellyel indulnak, 150 ezer hagyományos és elektromos autót fog gyártani a német cég.

Tizennégy hónap tárgyalás után Debrecent választotta új gyárának helyéül a német BMW: egymilliárd eurót meghaladó befektetéssel évente 150 ezer autót előállítani képes gyárat húz fel a város melletti 400 hektáron. Már kezdetben is ezer munkahely létesül – foglalható össze Szíjjártó Péter rendkívüli sajtótájékoztatója.

A terület jövő év második felében kerül a BMW tulajdonába, a munkaerő-toborzást is akkor kezdi a cég. A legkorszerűbb gyártósort hozzák ide, amelyen egyszerre lesznek képesek

hagyományos és elektromos meghajtású autókat készíteni.

Ez a beruházási érték egyébként nagyjából annyi, mint a kecskeméti Mercedes-üzemé, vagy a győri Audi-gyár néhány évvel ezelőtti új egységéé volt.

Mindenesetre ezzel tovább nő az autóipar részesedése a magyar gazdaságban. Szíjjártó elmondta, hogy már most 29,3 százalék a feldolgozóiparon belül, és termékeinek 90,8 százaléka export. Sok gazdasági szakértő az alacsony hozzáadott értékre tekintettel

aggódik az autógyártás ekkora részaránya miatt.

A külügyminiszter szerint ezzel is megkérdőjelezhetetlen a magyar és a német gazdaság közti kapcsolat. Már eddig hatezernél több német cég csaknem 300 ezer embert foglalkoztat nálunk.

A BMW egyébként Kína, Mexikó és az Egyesült Államok után most Európában erősíti jelenlétét.

Áder János aggódik az ország állapota miatt

Legalábbis, megtette már az első lépést az aggódás irányába. Előzetes normakontrollra küldte ugyanis  az Alkotmánybírósághoz a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítását.

Az nem tetszik Áder Jánosnak, hogy az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ám még nem kihirdetett jogszabály alapján nem kellene engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat.

A köztársasági elnök alkotmánybírósági beadványban azt írja: a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Áder János szerint a víz, az ivóvíz az emberi élet alapja, véges mennyiségben rendelkezésre álló, az alaptörvény által védett természeti kincs, amely elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog érvényesüléséhez, és ezt sérti a törvény.

Irgum és burgum.

Már csak azért is, mert sokan Áder szemére vetik, hogy nem törődik az ország állapotával. Kizárólag a természeti környezet érdekli, annak is a globális – értsd: nem magyarországi – vetületei, a hazai fakivágások és a zöldterületek tönkre tétele kapcsán egyszer sem szólalt meg.

De a társadalom állapotáról sem mond véleményt Áder. Hogy tervszerűen és megállíthatatlanul zajlik a jogállam lebontása, a szabad és független sajtó felszámolása. Hogy beteg az egészségügy, lebutított az oktatás, csak a gazdagok gazdagodnak, a szegények egyre szegényebbek lesznek.

Most talán valami elindult: kis lépés a házi vízigényt kielégítő kutak építőinek, nagy lépés Áder Jánosnak. Innen már tényleg csak egy ugrás, hogy az államfő az élet más területein is észlelje a visszásságokat, és ha feltűnik neki valami, ami nem egyeztethető össze a demokratikus normákkal, vagy csak úgy általában a tisztességgel, mert mondjuk lopást észlel, a közvagyon lenyúlását, akkor időnként hallassa a hangját.

Első megválasztása előtt azt mondta Áder: Száz jó törvényből százat aláír, száz rosszból százat visszaküld. Akkor nagyon megörültünk, hogy ilyen nagyszerű köztársasági elnökünk lesz nekünk. Aki mindig tudja, hogy mi a jó, és azt is, hogy mi az, ami nem jó. Mert mi hétköznapi emberek, akik nem vagyunk államfők, szintén tudni véljük, hogy mi a jó, és mi az, ami nem. De Áder János nyilván nálunk is jobban tudja – ha nem így lenne, akkor nem ő lenne a köztársasági elnök, hanem valaki más.

Úgyhogy csak bíztatni tudjuk Áder Jánost: csak így tovább. ne álljon meg félúton! Ha felszámolta a házi vízigényt kielégítő kutak állapota körüli anomáliákat, rugaszkodjon neki a többi megtoldandó problémának is.

Gyürkőzz János, rohanj János!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK