Az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházat a zsidó újév alkalmából avatták újjá. Utoljára a török hódoltság alatt működött zsinagógaként.
Források szerint a zsidó közösség már IV. Béla idején, a 13. században gyakorolhatta vallását Budán. A Budavári Zsinagóga elődje 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án pusztult el, amikor a keresztény seregek visszafoglalták Buda városát. Ez a nap a budai zsidók tragédiája lett. A felbőszült csapatok
lemészárolták a zsinagógába menekülteket, majd felgyújtották az épületet, amely összedőlt és betemették.
A romokat a 60-as években tárták fel, majd az épület sokáig kiállítóhelyként üzemelt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található imaház 2018 szeptemberétől ismét betölti vallási funkcióját. A Budavári Zsinagóga új rabbija Faith Áser Ákos lett, akinek David Lau, Izrael askenázi főrabbija küldött áldást.
Fotó: EMIH kommunikáció
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az újjáavatott zsinagógáról örömünnepként beszélt. Elmondta, hogy több száz évvel ezelőtt az imahely utolsó rabbija, Schulhof Izsák nem gondolta volna azt, hogy ennyi idő után újjáavatják. Köves Slomó szerint
„a zsidó nép él.”
Nem ereje, hatalma, nagysága által, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás örök tűzéhez hűen ragaszkodik népe.
Köves Slomó összefogásra szólított fel Mátyás király zsinagógájának megmentéséért is, amely a Budavári Zsinagógától körülbelül 60 méterre található. Szerinte ezt is illene újjáavatnia a magyar államnak.
Fotó: EMIH kommunikáció
Az újjáavatáshoz az Óbudai Zsinagóga közössége adományozott Tóra tekercset, a mezüzét pedig Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija helyezte el a kapun. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és több diplomata, köztük David Cornstein amerikai és Iain Lindsay brit nagykövet is.
A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a nagy ünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.
Tusnádfürdőn fotózkodott Orbán Viktor egy flamand ifjúsági szervezet, a Schild & Vrienden képviselőivel. A szervezet belső fórumai rasszista, antiszemita, nőgyűlölő, a nácikat dicsőítő megjegyzésekkel vannak tele. Vizsgálat indult az ügyben.
A VRT flamand közszolgálati tévé szerezte meg a Schild & Vrienden (Pajzs és Barátok) tagjainak internetes üzeneteit. Ezek között többek között olyanok voltak, amelyekben a feketéket állatokhoz hasonlították, zárt csoportokban pedig szexista, antiszemita, horogkeresztes képeket is megosztottak egymással. Az egyiken például egy kupac hamu és egy lapát látható, a szöveg pedig ennyi: „Így kell felszedni zsidó csajokat”. (A műsort először a 444.hu vette észre, majd az MTI is írt róla.)
A műsor szerint az eredetileg a Genti Egyetemen megalakult mozgalomban
fajok háborújáról beszélnek és arról, hogy készen kell állni akár erőszakkal is megállítani a bevándorlás jelentette fenyegetést.
A Schild & Vrienden eddig a konzervatív értékek őrzőjének állította be magát. Ez volt az a szervezet, amelynek tagjai Tusnádfürdőn találkoztak Orbán Viktorral, a beszélgetésükről készült videót pedig nyilvánosságra is hozták. Ezen egyébként Orbán többek között azt mondja: „ha Belgium változást akar, álljon fel, és harcoljon”, különben néhány éven belül nagyon más országgá válhat.
A szervezet alapítója és vezetője, a 25 éves Dries Van Langenhove Tusnádfürdőn részt vehetett egy kerekasztal-beszélgetésen is, többek között Kósa Lajossal és Hidvéghi Balázzsal, a Fidesz kommunikációs igazgatójával, ahol a bevándorlás elutasításáról és a Nyugat összeomlásáról beszélt.
A Schild & Vrienden két éve tavaly nyáron alakult, néhány száz tagja van. A nevüket egy régi flamand csatakiáltás ihlette, és a flamand felkelőkre utal a szervezet egyenruháján szereplő 1302-es szám is. Akkor győzték le ugyanis a francia sereget.
Fotó: Facebook
Belgiumban azért is ismertek voltak, mert többször megtámadták a velük egyet nem értőket. Márciusban például egy, a nyitott határokat népszerűsítő rendezvényt zavartak meg Gentben, ahol összetűzésbe keveredtek az azt szervezőkkel.
Korábban is keveredtek verekedésbe,
a szervezet tagjai önvédelmi edzéseket, egyfajta kiképzést is tartanak,
ami szintén aggodalmat keltett Belgiumban. Dries Van Langenhove ráadásul szívesen fotózkodik fegyverekkel is.
Ő egyébként néhány hónapja meglehetősen baráti interjút is adott a Mandinernek. Ebben többek között arról beszélt, hogy a politikai korrektséget tartja a legnagyobb problémának, hosszasan hangoztatta bevándorlásellenes nézeteit és dicsérte Magyarországot.
Most viszont a flamand köztévének köszönhetően nyilvánosságra kerültek a tagok valódi nézetei. 67 ezer, zárt csoportokban küldött üzenetet és posztot vizsgáltak át,
ebből sokban nyíltan dicsőítették a nácizmust.
A tagok is tisztában voltak vele, hogy bajba kerülhetnek, ha kiderülnek valódi nézeteik. Van Langenhove az egyik posztban azt írta: soha, senki ne készítsen képernyőfotókat a csoport bejegyzéseiről. Egy másikban pedig azt: szalonképesen kell kommunikálniuk, hogy különböző intézményekben kulcspozíciókba kerülhessenek. Arról is írt, hogy elkerülhetetlen a „jó” és a „gonosz” közötti harc, és hogy eljön majd az erőszak ideje.
Dries Van Langenhove és Orbán Viktor Fotó: YouTube
Miután a súlyosan gyűlöletkeltő üzenetek nyilvánosságra kerültek, Koen Geens belga igazságügyi miniszter bejelentette, hogy az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A Genti Egyetem pedig felfüggesztette Dries Van Langenhove-t, és fegyelmi eljárást is indított ellene.
Van Langenhove egyébként azt állítja: puszta vádaskodásokról van szó, és ők nem rasszisták és nem antiszemiták.
Az is kiderült, hogy a nacionalista Új Flamand Szövetség ifjúsági szervezetének mintegy húsz tagja is benne van a Schild & Vriendenben. Bart De Wever pártelnök azt mondta: megdöbbent, és meg fogják vizsgálni, hogy kizárják-e az érintetteket. Mint mondta:
„nincs helye a pártban a szélsőségességnek és az ilyen gyomorforgató kijelentéseknek”.
A szervezet tagjai korábban fotózkodtak Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkárral is, aki most azt mondta: „Ez nem az én Flandriám”.
„Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Soros György megbízható szövetségesének számít, munkássága tipikus példája annak, hogy egyes politikusok az amerikai milliárdos érdekeit érvényesítik az Európai Parlamentben. Soros György emberei a legnagyobb frakciót alkotják a testületben.” Néhány nappal az EP keddi plenáris ülése előtt a magyar kormány ezzel a „felütéssel” indította el védekező kampányát.
Nem ez lesz az első olyan bíráló jelentés az elmúlt nyolc esztendőben, amely kifogásokat emel a magyarországi demokrácia torzulásaival kapcsolatban. Korábban a Tavares-jelentés már számos visszásságot tárt fel, akkor a jelentéstevő portugál politikus azt nyilatkozta, hogy az EU kötelessége betartani azt ígéretét, amit a ’90-es években tett a magyaroknak:
soha többé nem fogják megengedni, hogy az alapvető jogaik és a demokrácia veszélybe kerüljön hazájukban!”
Azzal, hogy 2013-ban a aportugál politikus jelentését elfogadták, gyakorlatilag „sárga lapot” kapott a magyar kormány. Egy ilyen átfogó jelentés a korai figyelmeztetés eszköze lett, amely lehetővé tette a Bizottság számára, hogy hasonló esetekben párbeszédet kezdjen bármelyik tagállammal, ha a jogállamiságot érő, rendszerszintű fenyegetést tapasztal elejét vegye a folyamatok súlyosbodásának. Ha ezek után sem születik megoldás, végső eszközként a 7. cikk továbbra is minden esetben alkalmazható a válság megoldására, és az Európai Unió értékeivel való összhang biztosítására.
A jövő héten az EP elé kerülő
Sargentini-jelentés már az a bizonyos „második figyelmeztetés”.
Ha a képviselők kétharmada igennel szavaz, vagyis egyetért azzal, hogy Magyarországon szűkülnek a szabadságjogok, akkor megindulhat az uniós 7. cikkely szerinti eljárás, amely végső esetben az ország szavazati jogának megvonásával is járhat.
Fontos válaszúthoz érkezett a magyar kormány. A kiszivárgott hírek szerint a Fidesz-frakció következő ülésén egy országgyűlési határozat megszövegezésével szeretnék majd kihúzni a várható brüsszeli lépés belpolitikai méregfogát: a magyar parlament alighanem kétharmados többséggel ki fogja mondani, hogy a jelentés minden szava hazugság, mindazok, akik elfogadják azt, Soros szekértolói.
A Fidesz-frakcióban már arról vitatkoznak, hogyan lehet az újabb brüsszeli támadást a közelgő EP-választási kampány javára fordítani, mondta a nevét nem vállaló informátorunk. Minden képviselőnek
feladták a „leckét”, hogy tegyen javaslatot arra, a körzetében milyen akciókkal lehet ismét felébreszteni a választókban egy újabb migrációs hullám iránti félelmet.
Várhatóan hamarosan elkészül egy „nyilatkozat-gyűjtemény”, amelynek fordulatait minden kampányrendezvényen változtatás nélkül fel kell idézni.
Szombaton ismét Kötcse lesz a fideszes támogatók találkozóhelye. Informátorunk szerint Orbán most a szokásosnál szűkebb körben állította össze a vendégnévsort, elsősorban a közelgő strasbourgi határozat következtében beálló politikai helyzet feldolgozásához szeretne muníciót kapni híveitől. A jövő májusi európai parlamenti választást helyezi a fókuszba, az előzetes hírek szerint a politikai helyzetértékelése során a bevándorlás-migráció témakörben az EP-választási stratégiáé lesz a főszerep.
Orbán Viktornak most keményebb csatára kell felkészülnie a brüsszeli „ellenséggel” szemben, hiszen a napokban megszólalt Manfred Weber is, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, aki az osztrák köztévének adott interjúban keményen fogalmazott:
„Ki fognak állni az európai uniós alapjogokért, és ebben a tekintetben „semmilyen engedményt” nem fognak tenni Orbán Viktor magyar kormányfő pártjának, a Fidesznek.”
Brüsszeli hírek szerint a jelentést alighanem a képviselők többsége el fogja fogadni, de ez önmagában még kevés ahhoz, hogy ne kerüljön le napirendről az Orbán-kormányt elitélő jelentés. Ha kétharmados többséggel szavazzák meg, akkor a 7. cikk szerinti eljárás folytatódik, és a következő fázisába lép. Ha a zöldek, a szocialisták és a liberálisok, meg a többi baloldali párt képviselői egységesen is szavaznak, akkor sem lenne meg a kétharmados többségük. A néppárti képviselők azonban fele-fele arányban támogatják a javaslatot, és ha így is szavaznak majd, akkor meglehet a kétharmados támogatottsága Sargentini előterjesztésének. Ebben az esetben a jelentés az Unió Tanácsa elé kerül, ahol egy újabb hosszadalmas és bonyolult eljárás veszi kezdetét.
Fideszes informátorunk úgy tudja, erre is készül kampány-forgatókönyv, amely azt sugallja majd a választóknak, hogy
a liberális európai baloldal a magyar népet, a magyar embereket akarja megbüntetni,
amiért nem támogatja a kormány Soros betelepítési terveit.
Hogy a Sargentini jelentés nem a magyar embereket, hanem csak a magyar kormányt ítéli el? Pontosan azokért az intézkedéseiért bírálja Orbán Viktort, amelyekkel a szabadságjogokat szűkítette, a sajtó- és véleményszabadságot korlátozta és az igazságszolgáltatás függetlenségét is kétessé tette? Aligha ezek térnek majd vissza a Fidesz uniós választási kampányában.
„Ha tíz évvel fiatalabb lennék, és egyetlen gyerekem lenne, akkor én úgy elmennék Magyarországról, mintha itt sem lettem volna.” Hozzátette, három fiát mostantól úgy neveli, hogy tizennyolc éves korukban nyugati egyetemre menjenek tanulni, és ha van egy kis eszük, soha többet nem jönnek vissza.
Nem találná ki az olvasó, hogy ki mondta ezeket a szavakat. Szabad a gazda? Nem valami idegenszívű hazaáruló, hanem Orbán Viktor jó barátja, a Fidesz 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt. Igaz, nem most, hanem 2006. július 19-én fakadt ki, a tusnádfürdői szabadegyetem nulladik napján.
Proletármentalitású magyarok
Mondott még mást is, például a magyarokról. Most, amikor Vajda Mihály filozófust azért bírálják a jobboldalon, mert szerinte sok magyarra a jobbágymentalitás jellemző, érdemes felidézni Bayer Zsolt 2006-os, Tusnádfürdőn elhangzott téziseit: „…a magyar társadalom fele proletármentalitással él. Az pedig nem más, mint a magabiztos, feltörhetetlen ostobaság. Olyan hülye vagyok, mint a föld, ellenben rettenetesen magabiztos”.
A hvg.hu információi szerint csaknem százmillió forintot fizetett ki a Magyar Televízió Bayer Zsolt cégének egy 1997 végén kötött szerződés alapján, amelyben az újságíró és társai két produkció gyártását vállalták az MTV részére. A produkciók azonban sosem készültek el. Az ügy nemrég a közszolgálati televízió Felügyelő Bizottsága elé került. Bayer Zsolt a hvg.hu-nak elismerte, hogy az egyik el nem készült sorozatért cége kapott pénzt, ám azt nem tudja pontosan, hogy mennyit.
„Mocsadék, utolsó állatok”
2001. november 9-én a Magyar ATV Sajtóklub című Bayer Zsolt „mocsadék utolsó állatoknak, gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékoknak” nevezett egyes MSZP-s és SZDSZ-es politikusokat. A Sajtóklub műsorát megvizsgálta az akkor még létező ORTT Panaszbizottsága is, és elmarasztalta „a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi és etikai normák” túllépéséért.
Nem sokkal ezután a csatorna közleményt adott ki. „A múlt héten Bayer Zsolt, a miniszterelnök barátja és tanácsadója, a Duna televízió kulturális igazgató-helyettese műtéti beavatkozáson esett át, és ennek tudható be, hogy aznap este az ATV Sajtóklub című műsorában feldobott állapotba került.”
Az MSZP följelentést tett az ügyben, az ATV közölte, hogy egy ideig nem tart igényt Bayer Zsolt szolgálataira, a Duna tévé elnöke pedig körlevelet tett közzé, amelyben arra kérte munkatársait, hogy más irányú munkájuk során is visszafogottan és mérsékletesen nyilatkozzanak.
Bayer és a kokainbárók
Bayer Zsolt rövid ideig a Kurír című lapnak is munkatársa volt. Ügyesen írt, ám a sok kiváló újságírót foglalkoztató lapnál mégsem volt népszerű: mint a Fidesz szóvivője, többször is utasítani próbálta a lap főszerkesztőjét, és azt is felajánlotta neki, hogy listát készít a lapnál dolgozó „kommunista” munkatársakról.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Hamarosan nem csak a Kurírtól, de a Fidesz szóvivői posztjáról is távozott, mert a párt székházbotránya neki is megfeküdte a gyomrát. 1994 októberében már a Népszabadságban leplezte le a Fidesz szóvivőségből való távozásának valódi okát: „Dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia alsón.”
Magyar anya és tót apa sváb gyermeke
A Beszélő című – a rendszerváltozás előtti időkben szamizdatként megjelenő -folyóirat, 2000. február így foglalta össze Bayer addigi munkásságát: „1993-ban és 1994-ben volt a Népszabadság főmunkatársa, 1995-ig a 168 óra bedolgozója, és azóta tévézik. A köpönyeg azonban ismét fordult, így a 98-as választásoknál újra a Fidesz igen sokszínű táborában látjuk, ahol azóta is a kormányoldal és a szélsőjobb vezető publicistája. 1998 novemberében már így ír a Napi Magyarországban: „Ezért a kettős morál és a sajtó által (is) fenntartott látszatvilág, amely szerint a zsidó szenvedés az egyetlen igazi méltánylandó és megfellebbezhetetlen szenvedés, amelyért immár ötödik évtizede szüntelenül vezekelnünk kell. Én már nem tudok bocsánatot kérni a zsidóságtól.”
A Magyar Televízió még 1997 végén kötött szerződést a BLN Vagabunds Kft-vel – tudta meg a hvg.hu. Az 1997 júliusában alapított kft. egyik tagja Bayer Zsolt újságíró is. A BLN Vagabunds 1997 végén közel kétszáz millió forintért vállalta, hogy két produkciót készít el a Magyar Televízió számára. A szerződést az akkori MTV-elnök, Szabó László Zsolt írta alá. A hvg.hu értesülései szerint az összeg egy jelentős részét, közel százmillió forintot a televízió már kifizette a BLN Vagabunds Kft-nek, ám a két produkció azóta sem készült el. Mindkét – egyébként kulturális témájú – produkció közel húsz részből állt volna.
Bayer Zsolt korábbi írásaihoz képest – ahol anyai ágon tisztán református magyar, apai oldalról pedig tót – mostanában öntudatosan sváb származásúnak vallja magát. Az újságíró identitásának megváltozását történelmi szükségszerűség vezérelte: így vált képessé a sorsközösségre a kommunizmus áldozataival. Az is 25 év után jutott eszébe váratlanul, hogy kisiskolásként sokáig „Náci” volt a gúnyneve. Bayer szerint egyébként a Nyugat azért felelős a kommunizmusért, mert a nácizmust nem tűrték, a kommunizmust meg igen, és több helyen fájlalja, hogy a holokauszttal ma Magyarországon többet foglalkoznak, mint a kommunizmus bűneivel….
…Az egykori fideszes nagygyűléseken is szónokoló Bayer egyéb ügyekben is feltűnt már. 2009 augusztusában például azzal, hogy szlovák rendszámú autója és a szomszédos országba bejegyzett cége van.Mindezt azzal indokolta, hogy „elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények”.
Bayerliszka, avagy cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk a gázba
Máig homályos, hogy mi vitte rá a Lungo Drom romáit, hogy a Békementnek elkeresztelt projekten együtt vonuljanak Bayer Zsolttal. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa ugyanis az olaszliszkai szörnyűséges gyilkosság után, 2006 októberében azt írta az Orbán-közeli Széles Gábor Magyar Hírlapjában: „Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.”
Akkoriban zajlottak egyébként a Klubrádió körüli viták és bírósági perek. A kormánynak valójában esze ágában sem volt bezárni és elhallgattatni a Klubrádiót, megelégedett azzal, ha bizonytalanságban és pénzügyi nehézségek közepette tarthatja. Ekkor írta Bayer, hogy ő a kocsiban általában a Klubrádiót hallgatja, ezért sem szeretné, ha a rádió nem szólhatna többé.
MTI Fotó: Varga György
Persze, mint sok más, ez is hazugság volt. A cikk megjelenése előtti héten ugyanis Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója és Bolgár György, a rádió legismertebb hangja, az Európai Unió médiabiztosa, Neelie Kroes meghívására Brüsszelben jártak. A médiabiztos hosszasan beszélgetett velük, s támogatásáról biztosította őket. Nem csupán a Klubrádiót, de a magyar sajtószabadságot is.
A maga módján még a közmédia is beszámolt a találkozóról. ám a jól tájékozott pesti verebek szerint, több történt holmi beszélgetésnél. A médiabiztos ugyanis oly mértékben a Klubrádió és a sajtószabadság mellé állt, hogy másnap reggel felhívta Navracsics Tibort. Aki egyfelől igazságügyi miniszter, másfelől sokan azt feltételezték róla, hogy képes hatni Orbán Viktor miniszterelnökre. Szépen beszélhetett a médiabiztos, de legalábbis meggyőzően, mert Navracsics megígérte, hogy a Klubrádió visszakapja a tőle elvett frekvenciáz.
Bayernek a Fideszben a helye
2015 szeptemberében petíció íródott a Facebooon, hogy a Fidesz zárja ki Bayer Zsoltot a tagjai közül. Azért gondolták ezt, mert az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosa a tőle elvárt Erdős Virág versét használta fel egy cikkében, visszájára fordítva, s ily módon megbecstelenítve a költőnő gondolatait.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Bayer szerint „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából”.
A közíró nem érte be ezzel a megállapítással, hanem a következtetést is levonta: „Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”
Ezen háborodtak fel sokan, és követelték, hogy a Fidesz zárja ki Bayert a pártból. Pedig, Bayer csupán a szokott formáját hozta. Nem ez volt az első ilyen cikke, és nem is az utolsó. Bayer olyan, mint az egyszeri Móricka: mindenről az jut az eszébe. Hol egy cigány, hol egy zsidó – mikor, mi adódik.
Jó lett volna persze tudni, hogy mi a véleménye Bayer mondatairól Farkas Flóriánnak. Vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni. S ha netán nem, akkor mondania kellett volna valamit ezzel kapcsolatban. Nem odahaza, szűk családi körben, még csak nem is a frakcióban, hanem a nyilvánosság előtt. Hogy élte meg Farkas Flórián, hogy az a pártszövetség, amelynek frakciójában ül, s amelytől fizetést húz, ilyen ideológiai alapvetések mentén fogalmazza meg önmagát.
Lovagkereszt
2016 augusztusában a következő mondat hangzott el Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából: „Én azt gondolom személyesen, Bayer Zsolt eddigi munkásságában sokkal több az elismerésreméltó, mint a hiba, ezért a kitüntetést helyes dolognak tartom.” Vagyis, Lázár János szerint Bayer többször nem volt rasszista, kirekesztő és obszcén, mint ahányszor rasszista volt, kirekesztő és obszcén. Azaz, ha valaki időnként rasszista, máskor meg nem, akkor az helyénvaló. Ha a menekülteket potenciális terroristának nevezi, és visszaküldené őket a sivatagba teveszart zabálni, az Lázár János szerint nem gusztustalan, gyomorforgató és vállalhatatlan, hanem hiba. Cigányozni, zsidózni úgyszintén. És miután B. Zsolt nem minden mondatában nevezi teveszart zabálóknak a menekülteket, nem minden írásában cigányozik és zsidózik, ezért a kitüntetést átadó Lázár János szerint a munkássága inkább elismerésre méltó, mint hibás.
Szét kell cseszni a rohadt tetves komcsik fejét
2016. októberében Bayer arról írt a Magyar Hírlapban, hogy mennyire örül a Népszabadság megszüntetésének. Azt írta Széles Gábor lapjában, hogy a Népszabadsággal a „Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb műhelye tűnik el talán örökre”, a most bezárt újság olvasóit pedig „rohadt, tetves komcsiknak nevezi, akiknek majd szét kell cseszni” a fejét.
A cikkben nem részletezte, hogy ő maga miért volt valamikor kilenc hónapon át a Népszabadság munkatársa. Nyilván, mert megtévesztették, és pisztolyt szegeztek a tarkójának. Belülről bomlasztott, ahogyan az ilyenre utólag emlékezni szoktak.
2017, augusztusában a nemrég elhunyt, és Orbán Viktor által harcostársként nevezett Kerényi Imre beválogatta a Bayert a Nemzeti Könyvtárba. Nem azért, mintha nagy írónak tartotta volna, hanem azt akarta, hogy azok, akik vele együtt tudják, hogy kicsoda Bayer, felháborodjanak. Kerényi ezzek egy füst alatt még meg is alázta a nemzetnek azon tagjait, akik még képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják mi a különbség a kínrím és a valódi költészet között.
Kerényi, úgyis, mint a kulturális hatalom ökle, a Bayer nevű beválogatásával azt üzente a normálisan gondolkodó magyaroknak, hogy velük ezt meg lehet tenni. És mert megtehetik, meg is teszik. Ha a hatalom akarja, szobrot állítanak a Bayernek, utcát neveznek el róla.
A kereslet-kínálat törvényei az egészségügyben is működnek, bár nem csak pénzkérdés a sürgősségi betegellátás komoly gondjainak a megoldása – miként az egészségügy egészének a rendbetétele sem csak finanszírozási kérdés, gyökeresen át kellene alakítani az egész struktúrát – derül ki a gyakorlatban is szakértő szavaiból. „Akkor lesz csak változás, ha az egész rendszert górcső alá veszik és kigyomlálják és elkezdik értékén finanszírozni” – mondja László Imre, egészségpolitikus, volt kórházigazgató.
Még az egészségügy gyatra helyzetével nap mint nap szembesülni kénytelen embereket is megdöbbentették a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán a minap történtek. Nem csak azért, mert az egyik legelitebbnek tartott állami egészségügyi intézményben borult fel és meg a sürgősségi ellátás, hanem azért is, mert egy, a sajtóból tömegek által ismert ember – Zacher Gábor – nevével kötődött össze.
Dióhéjban annyi történt, hogy Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője beadta a felmondását, azt követően, hogy a kórház több orvosa is jelezte: az áldatlan állapotok, valamint a túlórapénzek ki nem fizetése miatt a jövőben nem kívánnak túlórát vállalni. Így az előre tervezett műtétek elmaradással fenyegettek. Kisebb-nagyobb botrány után az érintetteknek megígérték az elmaradt pénzek kifizetését és a bérek jelentős – esetenként többszörösére – emelését.
Elvben tehát minden visszakerülhetne a normál mederbe. Kérdés persze, hogy mennyire normál ez a meder. Többek véleményét is megpróbáltuk kikérni, de vagy nem reagáltak megkeresésünkre, vagy diplomatikusan „elhajtottak”. Szerencsére találtunk olyan szakembert – László Imrét – , aki válaszolt a kérdéseinkre.
Mennyire tekinthető a jéghegy csúcsának az, ami a Honvéd Kórházban történt/történik?
Sajnos ez a jéghegy csúcsa. Az egészségügyben meglévő elégtelenségeket egy adatpárral illusztrálnám: Magyarországon a kormány évente egy állampolgárra egészségügy címén 1200 eurót költ, ami a 2700 eurós európai átlagnak még a felét sem éri el. Ennek megfelelően nagyon komoly gondok és problémák vannak az egész rendszerben, amelynek működése akadályozottá vált, s ennek nyomán a felszínre is kerülnek különböző területeken, különféle gondok és problémák alapján.
Ez történt például most a Honvéd kórház sürgősségi osztályán? Ez mennyire jellemző az ország sürgősségi ellátására?
Maradjunk ismét a tényeknél, adatoknál. Magyarországon ma mintegy
600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy az osztályok megfelelően működjenek. Ezzel ellentétben 160-200 között van a fellelhető sürgősségi szakorvosok száma.
Ez is jelzi, hogy milyen komoly a probléma ezen a szakterületen.
Mi az oka az óriási szakemberhiánynak? A kivándorlás? Vagy, hogy nem vonzó az orvosi szakmán belül a sürgősségi terület?
E két tényező párhuzamosan jelentkezik, s van egy harmadik, illetve egy negyedik is. Saját tapasztalatom: amikor a Szent Imre Kórházat vezettem, törekedtünk a sürgősségi szakorvosok nevelésére; többen leszakvizsgáztak, ám a képesítés megszerzését követően, igen rövid időn belül már Skandináviában, Angliában, Írországban dolgoztak, ahol aranyáron megfizetik őket, mert nyugaton is elég komoly gonddal és problémával küszködik ez a szakma. A harmadik elem, hogy a rendszer elégtelensége miatt sokkal többen kérnek sürgősségi ellátást, mint ahány embernek valóban arra volna szüksége, az emberek az alapellátásban és a szakellátásban meglévő hosszú átfutási és várakozási idők miatt inkább pár órát sorban állnak a sürgősségin. S végül, de nem utolsósorban, a negyedik elem, amiről méltatlanul kevés szó esik még szakmai berkekben is: a kiégés.
A sürgősségi betegellátás nagyon intenzív életet élő szakma, az orvosok „kihordási” ideje 4-5 év. Ezután már jelentkeznek a kiégés tünetei.
Ez azt jelenti, hogy ezen a területen egy orvos nem tud ennél sokkal hosszabb ideig meglenni. Az már más kérdés, hogy két kézzel kapnak utánuk más szakmák, a sebészetek például tárt karokkal várják ezeket a profikat.
Mennyire pénzkérdés az, hogy a sürgősségi orvosi hiányszakma? A Honvédban legalábbis utólag jelentős pénzek belebegtetésével sikerül talán visszatartani a távozni kívánó szakembereket.
Azért azt ne feledjük, hogy nem csak ezekből az orvosokból van hiány ma Magyarországon – kevés például az altató intenzív terápiás orvos, a röntgenes, a kórboncnok is. Ezek a kurrens formában megjelent hiányszakmák. S hogy a kérdésére válaszoljak: ezeken a területeken is a piac törvényei szerint kellene fizetni, az ugyanis olyan vonzerőt gyakorol, hogy jó eséllyel odamennek az orvosok. Be kell látni:
az egészségügyben is a kereslet-kínálat törvényei uralkodnak.
Mi lehet a megoldás a sürgősségi ellátásban lévő orvoshiányra? Pénz, paripa, fegyver?
Ennél bonyolultabb a dolog. Megfelelő feltételeket kell teremteni a munkához, de nem csak a díjazás oldalán. Olyan körülményeket kell a műszerezettség, a felszereltség területén biztosítani, amelyek lehetővé teszik a megfelelő gyógyító munkát. De ez csak egy része a megoldásnak. Alapvető, hogy ki kell iktatni a működésbéli zavarokat, ehhez át kellene tekinteni a rendszer egészét, beazonosítani az elégtelenségeket, azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják a működését, s ezek alapján átalakítani a szisztémát.
Milyen konkrét tényezőkre gondol?
Ma Magyarországon az alapellátás és a szakellátás szinte lehetetlen helyzetben van, különféle vizsgálatokra 6-8-10-12 hetet kell a betegnek várnia. Akinek komoly fájdalmai vannak – s erről előbb már beszéltem –, inkább elmegy a sürgősségire, még ha 8 órás várakozás árán is. Arról már nem szólva, hogy a magyar egészségügy működését hátrányosan érintő egyik rendszerszintű elem az a szabályozás, hogy egy háziorvosnak akkor is szakorvoshoz kell küldenie a beteget, ha neki megvan a megfelelő szakvizsgája az adott területen. De az alapellátásban dolgozó csak az alapellátási feladatokat végezheti el. Ezzel a szakellátást terheli feleslegesen. És sok ilyen anomália van. Ezeket kellene kiirtani.
Nem normális az, s működési zavarra utal, hogy ma Magyarországon évente 12-16 orvos-beteg találkozó van állampolgáronként; az európai átlag bőven tíz alatt van.
Az alapellátás szintjén ugyanis 50-60 millió, a járóbetegellátásban 60-70 millió orvos-beteg találkozó fordul elő, s emellett 2,5 millióan fekszenek kórházban. Sokszor a hülyeség miatt – mint a fenti is – terhelődik túl a rendszer. És akkor ahelyett, hogy alaposan átvilágítanák, átalakítanák az eleve alulfinanszírozott rendszert, ki akarják küldeni a kancellárokat, akik egyébként nem váltak be a klinikák esetében sem. Ehelyett inkább be kellene látni, hogy alulfinanszírozott maga az egészségügyi rendszer, s például ráfordítási felmérést kellene végre végezni – 1993 óta nem végeztek ilyet, 1999 óta pedig már az értékkövetés sem működik.
Az intézeti betegellátás és az állam részéről erre biztosított finanszírozás pedig éppen ezért köszönőviszonyban sincs egymással.
Egy ma is érvényben lévő kormányrendelet szerint a diákhitelek szüneteltetése és elengedése a nők számára lehetséges, miközben a férfiaknak nincs joguk erre. Arról a kedvezményről van szó, amely lehetővé teszi, hogy a második és a harmadik gyerek születésekor az anya részlegesen, illetve teljesen mentesüljön a diákhitel hátralékának visszafizetésétől, miközben az apák nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ezt a kormányzati szabályozást vizsgálta és kritizálta a közelmúltban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Az intézmény főosztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy a kifogásolt gyakorlat elsősorban azért sért alkotmányos elveket, mert nemcsak személyek, hanem családok között is indokolatlan módon tesz különbséget.
Az alapvető jogok biztosa szerint még az állam sem tehet különbséget az anyák és apák között. Ha megteszi, akkor maga az állam diszkriminál?
Nem feltétlenül. Ugyanis még az Alaptörvény is módot ad arra, hogy az állam a nőket előnyben részesítse, ahogyan előnyben részesítésre alkotmányos lehetőség van a családok védelme érdekében is. Mindössze arra kell figyelni, hogy a különbségtétel ne önkényes legyen, tehát ha az állam bárkit előnyben részesít, annak legyen ésszerű oka.
Ésszerű oknak számít az, hogy januártól bizonyos feltételek esetén a nők diákhitel tartozását elengedheti az állam, a férfiakét viszont nem? Ez tényleg nem diszkrimináció?
Jogos kérdés, több édesapa fordult hozzánk hasonlóval. Előfordul ugyanis, hogy bizonyos családokban az édesanyáknak nem volt diákhitele, vagy azt már törlesztette, a férfiaknak viszont még van visszafizetni valója. A januártól életbe lépett törvény azonban csak a nők diákhitelét engedi el, a férfiakét nem. Ez felveti a családok közötti különbségtétel lehetőségét is, mert a harmadik gyermek megszületése esetén, ha a nő volt az adós, akkor elengedték a tartozást, ha viszont a férj, abban az esetben továbbra is fizetni kell, annak ellenére, hogy semmilyen más különbség nincs e családok helyzetében.
Vagyis a különbségtétel úgy jelentkezik, hogy van olyan család, amely tényleg viseli a diákhitel korábbi terheit, a másik viszont nem? Ez lenne a különbségtétel?
A gyakorlatban azt látjuk, hogy megvalósul az édesapák és az édesanyák között a különbségtétel, aminek ez esetben nincs ésszerű oka. Ha ugyanis a szülők együtt nevelik a gyerekeket, akkor a hitel törlesztése az egész család költségvetésében jelentkezik. A hitel elengedése tehát az egész család számára előnyös, fennmaradása pedig az egész család számára hátrányos. Ebben az összefüggésben nem lehet ésszerűnek tekinteni a különbségtételt, tehát az egyenlő bánásmód szempontjából visszás helyzet alakul ki. Emellett, habár alkotmányjogi értelemben csak személyek között lehetne különbséget tenni, családok között viszont nem, lényegében erről is van szó. Egy hasonló intézkedést példaként hozva: a családi adókedvezménnyel a család egészének terhein könnyít az állam, gazdasági egységként kezeli a családot, ezért azt bármelyik szülő igénybe veheti.
Vagyis azt mondja, hogy az intézkedés ugyan nem alaptörvény-ellenes, de ütközik az alkotmányos jogelvekkel. Tehát legyen érvényes a férfiakra is?
Konkrét javaslatot erre nézve nem fogalmazunk meg, a jelentésben részletesen kifejtett elvek figyelembe vételére kérte a jogalkotót az ombudsman. Azt tudni kell, hogy az állami juttatások odaítélésénél széles a jogalkotó mérlegelési lehetősége, s ugye – mint említettem – a nők előnyben részesítése elvi szinten alkotmányjogilag is elfogadható. De a biztos azt is elfogadhatónak tartaná, ha egy családban, ahol az édesanyának nincs diákhitel tartozása, de az édesapának viszont igen, akkor neki ne kelljen a hiteleket visszafizetni.
Emellett fontos, hogy a szabályozás a várandósság harmadik hónapjától kezdve már az első gyermek esetén is lehetővé teszi az édesanya számára a törlesztés szünetelését három évre, és fontos lenne, hogy – amennyiben a családban az apának van diákhitel-tartozása – az apa vehesse igénybe ezt a kedvezményt, hiszen a fizetési kötelezettség átmeneti megszűnése is nagy segítség a családoknak.
A közös kassza szempontjából mindegy, hogy a nő, vagy a férfi nem fizeti a tartozást. Van adat arról, hogy ez hány férfit érint?
Nincs, eddig hozzánk több ilyen panasz érkezett, de mi már egyetlen felvetés esetén is megvizsgáljuk az ügyet, hisz itt elsősorban a jogelvek érvényesüléséről van szó. Ugyanakkor vélhetően ma közel annyi férfinak lehet diákhitele, mint nőnek, s ha a jelenlegi jogi helyzet fennmarad, az az érintett családok számára jelent relatív hátrányt.
Mi történik válás esetén? Akkor a gyerekeit egyedül nevelő férfi komoly hátrányba kerül?
Az nem valószínű, hogy épp gyerekszülés után – a hitel elengedése két, illetve három gyermek után jár – válnának el a felek, olyan módon, hogy a gyermekek az édesapánál maradnak, de ha mégis erre kerülne sor, vagy abban az esetben, ha bármilyen okból az édesanya kiesik a családból, az édesapa akkor sem részesülhet a kedvezményben. Erre semmiféle ésszerű ok nincs! Ha ugyanis gyermekeiket egyedül nevelő szülőket hasonlítunk össze, akkor az édesanya miért, az édesapa miért nem részesülhet kedvezményben? Ugyanez vonatkozik a szünetelés lehetőségére is.
Azt pedig kifejezetten diszkriminatív, hogy örökbefogadás esetén – férfiak és nők egyaránt fogadatnak egyedülállóként örökbe – csak a nők részesülhetnek hitel-visszafizetési kedvezményben, illetve a gyermekvállalásra tekintettel a törlesztés három éves szünetelésének a lehetőségében.
Miután az állam figyelmét az ombudsman felhívta a problémákra, lehet, hogy a nőktől is megvonják a szóban forgó kedvezményt?
A mi célunk inkább a segítő szándék volt, az, hogy az ellentmondásokra felhívjuk a figyelmet.
Elképzelhető, hogy az alkotmánysértő helyzet miatt ezek után a férfiak is megkapják a kedvezményes lehetőséget?
A jogalkotó még nem válaszolt a felvetéseinkre.
Ha jól értettem, a minisztérium eddigi reakciója leegyszerűsítve úgy szól, hogy csak az anya biztos, tehát ezt a családi kedvezményt az édesanyákhoz kell kötni. Ez jó megközelítés?
Ez válasz akkor született, amikor a vizsgálat során először felvetettük a problémát. A szakminisztérium mindenekelőtt az anyák terheit akarta csökkenteni, a család anyagi helyzetének javítása csak másodlagos cél volt. vizsgálatunk során a tárca valóban azt mondta, hogy az adminisztráció, az anyaság tényének megállapítása az anyák esetében egyszerűbb.
Az interjú itt nem ért véget. Ugyanis szerettünk volna arra is választ kérni az Alapvető Jogok Biztosának alkotmányjogászától – amit egyébként az interjú előtt jeleztünk is -, hogy mi a magyarázata annak a megkülönböztetésnek, amely szerint a nők negyven év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, a férfiak viszont nem. Korábban ugyan olvashattunk arról, hogy a nők számára a sokszoros túlterhelés miatt tették lehetővé – igaz, nem kötelezővé – a korai nyugdíjazást, miközben persze statisztikai tény, hogy a férfiak átlagéletkora alacsonyabb, mint a nőké. Kíváncsiak voltunk, hogy ha apák és anyák között nem lehet különbséget tenni, lehet-e férfiak és nők között ugyanezt megtenni.
A hivatal osztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin először precíz jogi magyarázatot adott a kérdésre, de az interjú megjelenése előtt azt kérte, hogy a választ ne közöljük, mert az ügyben az Ombudsmani Hivatalnak nincs még kiérlelt álláspontja. Annyit ígérhetünk, hogy ha majd megszületik a hivatal ma még hiányzó álláspontja, akkor szerkesztőségünk azt is szívesen közli. Ugyanis a tisztánlátás nyugdíjak esetén legalább annyira fontos, mint a diákhitel visszafizetésének ügyében.
Egyre többen beszélnek arról a könyvszakmában, hogy a kultúrharc ezt a területet sem hagyja érintetlenül. Sokan attól tartanak, hogy a kormány a könyvkiadásba is beavatkozik. Nem először tenne ilyet: a tankönyv-kereskedelem és -kiadás 2013-as államosítása a teljes könyvpiac 27-28 százalékát érintette.
Nem meglepő módon ismét víziót rajzolt fel Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Debrecenben az 56. Közgazdasági Vándorgyűlés nyitónapján elhangzott előadásában. Túllépve Magyarország határain az általa visegrádinak nevezett térség felemelkedésének lehetőségeit ecsetelte, természetesen „sikerre ítélve” megközelítésben. „Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok” – szögezte le.
Ahogy korábban azzal, hogy az Audi Győrbe ment eldőlt, hogy Magyarország a nyugathoz tartozik, most azzal, hogy a BMW Debrecent választotta, az dőlt el, hogy Magyarország keleti fővárosa egy hárommilliós régiónak a gazdasági, pénzügyi és geopolitikai régiója lesz – így kezdte Matolcsy György az előadását, amelyen végigvonult a városi, mikrorégiós szintről kiinduló, Magyarországon, a Kárpát Medencén át egészen Közép-Európa keleti részéig terjedő közös felzárkózás, felemelkedés gondolata.
„Magyarország az elmúlt nyolc év jelentős gazdaságtörténeti fordulatokat hajtott végre, s tavaly fogott bele a 13. ilyen fordulatba, a növekedésibe”
– mondta, hozzátéve: „mindennek a célja beteljesíteni a történelmi felelősségünket, hogy a régió nemzeti felzárkózzanak a nyugathoz életszínvonalban és életminőségben is.
Orbán Viktor vezetésével 2010 után reális a kivételes lehetőségünk van arra, hogy Magyarország az öt nagy geopolitikai erőközpont – Berlin, Washington, Isztambul, Moszkva és Peking – közepén fenntarthat felzárkózást tudjon végrehajtani.
Ennek érdekében már rá is léptünk az okos geopolitikai ihletésű fejlesztéspolitika útjára léptünk.
Az öt nagy geopolitikai erőközpont mellett öt olyan várospárról beszélt, amelyek fejlődése jelentősen hozzájárulhat a felzárkózáshoz; ezek Budapest-Debrecen, Varsó-Krakkó, Pozsony-Kassa, Ljubljana-Zágráb és Prága-Brno. Ezt az alkalmat ragadta meg, hogy méltassa Debrecent – amely „kakukktojásnak tűnhet a felsorolásban”, ám amely négy makrorégió metszőpontjában fekszik. A térség kiváló gazdasági integrációs területtel rendelkezik – szögezte le. Ezeknek az erőközpontoknak az együttműködése kulcsfontosságú lesz – fejtette ki.
Ennek a szellemében beszélt a Visegrádi csoportról, amelynek teljesítményét a dél-európai országokéval hasonlította össze, ebből az összehasonlításból – nem meglepő módon – az előbbiek kerültek ki győztesként. A visegrádiak 700-800 éve indultak el a siker útján, s a jövő is fényesnek tűnik számár, hiszen leszögezte:
„Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok”.
A visegrádi országok története sikertörténet, ez a csoport az EU növekedésének a motorja, szögezte le Matolcsy, ábrákkal végig sorolva a legfontosabb makromutatókat, kimutatva, hogy miben fejlődünk gyorsabban, mint a ClubMed országok.
„Üzenni szeretném, amit már tavaly és tavalyelőtt is rögzítettünk: rajta vagyunk a felzárkózási pályán, a fordulat már megtörtént”
– mondta, majd sorolta az egyes mutatókat, közte a GDP-dinamikát, az uniós belüli gazdasági súly növekedését, a növekedés szerkezetének egészséges voltát, azt, hogy nem eladósodásból finanszírozott a felzárkózás.
„Habár hosszú ideig helytelen módon sokkterápiát alkalmaztunk, de mégis nyerésre állunk, mi visegrádiak” – szögezte le Matolcsy, aki ezeken túl is hosszan sorolta az egyes mutatókat és elemeket, s mondandóját rendre látványos grafikonokkal szemléltette. A válságkezelést nevezte a legszemléletesebb eredményünknek, „hiszen a V4 gazdasági teljesítménye az egymást követő válságok közegében 25%-kal haladja meg a válság előtt szintet” – mondta, miközben a dél-európai országok még nem érték azt el. Ez annak is köszönhető – tette hozzá –, hogy nem követtük az ajánlott válságkezelési módokat.
Matolcsy ennél a pontnál – mint ahogy mindvégig – mellőzte az egyes visegrádi országok teljesítményének a bemutatását, említését – talán nem véletlenül –, hanem csak az átlagos mutatókat hozta fel.
A sok-sok jó hír után 10 olyan tételt sorolt fel, amelyet kihívásnak szoktak mondani, ám amelynek kezelésében
„a kormánynak, elsősorban a felkent minisztériumoknak” van feladata és stratégiája”.
Ez tíz elmaradás, ismerte el, ám leszögezte, hogy egyben felzárkózási tartalék is. Ezek a következők:
A technológiai vívmányok meghonosítása, alkalmazása
Gyors robotizáció
A lakosság képzési szintje
A felsőoktatásban végzettek alacsony száma
A TOP egyetemek száma
Rendkívül alacsony tőkeállomány
Az alacsony termelékenység
Az export alacsony hozzáadott értéke
Kellenek még vállalati sikertörténetek
A versenyképesség egyes területein meglévő elmaradás
Előadását Matolcsy még szélesebb földrajzi kitekintéssel zárt, mint amilyennel kezdte: az egyik legnagyobb lehetőségnek egy új Euróázsia kialakítását nevezte.
Az elmúlt 500 évben hátrányos volt a történelmi helyzetünk, de az előnyünkre fordulhat az új selyemutak kiépülésével, ha rájuk csatlakozunk.
Ez kelet-nyugati és nyugat-keleti integrációt hozhat magával, s Közép-Európa keleti része híd térséggé válhat, mondta, nagyon nagy lehetőségnek nevezve a közlekedési infrastuktúra kiépítését Lengyelországtól kezdve a Baltikumon át le egészen a Balkánig.
A Sargentini-jelentés ma a kormánymédia fő témája, van, ahol csalást vizionálnak, máshol felháborodnak, hogy EP-képviselő találkozókon vesz részt. Az alternatív valóságban komoly a felháborodás egy RTL-es műsor miatt is.
A Karc FM-en Deutsch Tamás már csalást vizionál a szavazásnál
„Az európai politikai elit döntő többsége migránssimogató, a polgárok álláspontjától fényévekre lévő irányt képvisel. Van ugyanakkor egy szerepkényszer: ma a migránssimogatás a divatos álláspont szinte minden frakcióban, amely keményebben vagy puhábban, de bevándorlás párti. Vannak azonban szép számmal olyan képviselők, akik nem akarnak ebben a kórusban részt venni. Elsősorban a migránsbarát politikát képviselő politikusok hangja hallatszik – a szavazás azonban személyes döntés. Ott kell megnyomni a gombot, hogy támogatják-e a Magyarországgal szemben hazugság-cunamit megfogalmazó Sargentini-jelentést, vagy nemmel szavaznak, esetleg tartózkodnak.
Még a szavazást megelőző napon elhangzó érvek is befolyásolhatják, hogy hányan veszik a bátorságot, hogy a józan eszükre hallgatva ne a migránssimogató politikai főáramot képviseljék, hanem a személyes meggyőződésüknek, az általuk képviselendő európai polgárok álláspontjának megfelelően elutasítsák ezt az előterjesztést. (…)
Az európai jogállamiság nagyobb dicsőségére elkezdődött egy olyan machináció, amely arról szól, hogy a Sargentini-jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat. (…)
Valószínűleg attól tartva, hogy a tartózkodó és nem szavazatok nagyságrendje elérheti azt a szintet, hogy nem lesz meg a szükséges minősített többség, pontosan azok a politikai szereplők, akik az egész Magyarországgal kapcsolatos jelentésüket arra a tételre építik, hogy itt állítólag sérelmet szenved a jogállam, egy ilyen – a jogállam legalapvetőbb elveit sértő – politikai machinációt, egyszerűen szavazási csalást készítenek elő.”
A Magyar Idők szerint az ellenzék ezt várja, ha megszavazzák a jelentést
„Magyarország végre megmenekül, Sargentini asszony pedig dicsőséges hadvezérként fog transzszexuális pónilovakon Budapestre belovagolni, az emberek sapkáikat a levegőbe dobálva fogják éljenezni, a fanfárok meg, ahogy az ilyenkor lenni szokott, majd szólnak, és a holland származású képviselő asszony végre felszabadítja a xenofóbia és az idegengyűlölet rabigája alatt senyvedve görnyedő magyar népet.
Természetesen lesz majd díszelőadás is, amin Júliát egy nemváltáson átesett férfi fogja játszani, Rómeót pedig egy aranyhal, hiszen épp itt van ideje végre meghaladni az olyan kirekesztő és elmaradott berögződéseket, mint hogy egy embert csak egy ember játszhat el hitelesen. Az est díszvendége Guy Verhofstadt lesz, akinek a progressziót támogató liberális vendéglátói egy bájos, de hatodik életévét még be nem töltött kislányt fognak gyengéden, ám mégis kellő határozottsággal az ölébe ültetni, hiszen a szerelem szép, meg amúgy is „love is love”.”
Az Origo szerint felháborító, hogy Judith Sargentini találkozókon vesz részt
„Judith Sargentini olyan magyar és külföldi migránspárti aktivistákkal találkozott Brüsszelben, akik a bevándorláspárti spekuláns álláspontját képviselik és Magyarország elítéléséért lobbiznak, mert nem értenek egyet a kormány illegális migráció ellen irányuló tevékenységével, illetve a magyar emberek túlnyomó többségének az egyértelmű akaratával. (…)
A magyarellenes rendezvényről posztolt egy Emma Cassidy nevű ír állampolgárságú nő is, aki tagja a PILnet (Public Interest Law Institute) nevű, magát függetlennek beállító civil szervezetnek.
A PILnet elsősorban jogvédelemmel foglalkozik, ügyvédeknek tart érzékenyítő tréningeket, a központja New Yorkban található, de Budapesten (Pozsonyi út 43.) is van irodája.
A magyar fővárosban lévő kirendeltségen dolgozott 2014 novemberéig Emma Cassidy, utána viszont Brüsszelbe került, ahol egy melegeket segítő, ILGA-Europe nevű NGO aktivistája lett.”
A 888 a kultúrharc keretében most az RTL-t támadja
„A műsorban több ízben is meztelenkedtek férfiak, ennek ellenére csak a 12-es korhatár volt kint a vasárnap este sugárzott műsoron. Már a hét elején nagyon sok panasz érkezett emiatt, az RTL szerint azonban minden rendben volt, semmi szabálytalan nem történt.
Magyarul az RTL szerint rendben van, ha vasárnap főműsoridőben 12-13 éves gyerekek egy f888szt néznek a tévében.”
A Békemenet oszlopos tagja az M1-en „szakértett” a kérdésben
„A Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint gátat kell vetni a népbutító és közerkölcsrontó tévéműsoroknak. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az is elgondolkodtató, hogy az az RTL Klub, amely a migráció kapcsán feltűnően érzékeny, a magyar családokat már nem veszi figyelembe.
Mint mondta, az RTL-nél nem most először fordul elő, hogy főműsoridőben, szeméremsértőnek minősíthető tartalmat sugároz. Hozzátette: a produkció azon túl, hogy morálisan aggályos, médiajogi szabályokba is ütközhet, a csatorna pedig akár súlyos bírságra is számíthat. (…)
A szeméremsértés a nemi erkölcs ellen elkövetett bűncselekmény, amely 3 évi szabadságvesztést is vonhat maga után. Ide tartoznak a különböző obszcén megnyilvánulások és a testrészek mutogatása.”
Tanúként mindenképpen be kell idéznie a nyomozó hatóságnak Kósa Lajos fideszes politikust, parlamenti képviselőt Szabóné Marika, a csengeri örökösnő ügyében – nyilatkozta a Független hírügynökségnek dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke. A képviselői mentelmi jog a tanúkihallgatásra nem vonatkozik.
Mint elsőként hírt adtunk róla, a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabóné Marikát kedden hazaszállították Svájcból és szerdán már ki is hallgatták a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói. Ügyvédje szerint a bűncselekménnyel gyanúsított asszony vallomást tett, és ennek során nemcsak tagadta, hogy csalást követett el, hanem megerősítette, hogy a hatalmas összegű, 1,3 milliárd eurós öröksége létezik, és ezt két személy, Kósa Lajos és Orendi Mihány igazolni tudják. dr. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje hivatalosan kérte a kihallgatásukat.
Megkérdeztük dr. Bánáti János ügyvédet, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárásjog szerint köteles-e a nyomozó hatóság beidézni tanúként Kósa Lajost. Az ügyvéd – bár hangsúlyozta, hogy csak újsághírek alapján tájékozott az ügyben – határozottan megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodának be kell idéznie és a munkatársainak
mindenképpen meg kell hallgatni Kósa Lajost,
hiszen az előzmények szerint nyilvánvalóan rendelkezik az üggyel kapcsolatban információkkal, sőt, a hírek szerint dokumentumok is alátámasztják a közreműködését az örökséggel kapcsolatban. A nyomozó hatóság nem tekinthet el ettől, mert minden olyan körülményt fel kell tárnia, ami közelebb visz az igazság kiderítéséhez.
Dr. Bánáti szerint
a képviselői mentelmi jog tanúkihallgatásra nem vonatkozik,
a képviselőnek kötelessége eskü alatt vallani és válaszolni a kérdésekre. Ez alól nem bújhat ki, az idézésre a hatósággal egyeztetett helyen és időpontban a képviselőnek meg kell jelennie. Arra van lehetőség, hogy elfoglaltságra vagy más okra hivatkozva az időpontot módosítsa, arra nincs szabály, hogy ezt hányszor teheti meg, de alapvetően nem kerülheti el a tanúként való kihallgatást.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
