Kezdőlap Itthon Oldal 388

Itthon

Az év üzletembere

Olvasom a napi hírekben, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt Az ír Ryanairt 100 millió, a magyar hátterű Wizz Airt 25 millió forint bírság megfizetésére kötelezte Budapest Főváros Kormányhivatala. A hivatal nem jogerős, elsőfokú ítélete ellen a légitársaságok fellebbezhetnek.

Az egyik, kifejezetten a fapados légitársaságok ügyeivel foglalkozó portál, a Wizz Air „különös” üzletpolitikáját elemzi. Kiderítették, hogy ezzel a büntetéssel egy időben „visszaállt a szigor” a Wizz Air járatain, Budapesten újra keményen nézik és méricskélik a kapunál a kézicsomagokat. Ami persze nem csökkenti a viteldíjat, sőt! A lényeg: a pótdíj hivatalosan „csak” 10 850 forint, de a Budport is rátesz valamennyi kezelési költséget, így egy-egy túlsúlyos csomag akár 15 ezer forinttal is megdrágíthatja az „olcsónak” hirdetett menetjegy árát. A helyszínen, hogy még többet bosszankodjanak az utasok, gyakorlatilag csak készpénzzel lehet fizetni.

Ezentúl fizetniük kell azoknak is, akik mindenképpen szeretnének egymás mellett ülni a társaság járatain. A légitársaság ezt azzal indokolja, hogy ez is része annak a folyamatnak, amivel ők

„folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásaikat, és új lehetőségeket teremtenek a jobb utazási élmény biztosítására”.

Az új helyzetben két stratégia körvonalazódik: aki biztosra akar menni, hogy a párja mellett ülhessen az utazás során, kiperkálja a magasabb árat, ha ezt nem teszi, marad a cserebere más utasokkal a felszállás után. Ez azonban macerás, már csak a csomagok hurcolása miatt is

A Wizz Air történetének legjobb 12 hónapos időszakát zárta – áll a légitársaság közleményében.

Rekordszámú, több mint 30 millió utas választotta a Wizz Airt az elmúlt év során, ami 24 százalékos növekedést jelent az azt megelőző 12 hónaphoz képest. A társaság március elején indított nagyszabású fejlesztése részeként mindössze 17 hét alatt heti 700 új indulást ad menetrendjéhez, és 21 új Airbus repülőgéppel bővíti flottáját.

Nemzeti légitársaság híján

próbáljon valaki ne a még csibészebb, 100 millióra büntetett, csomagokat lehagyó Ryanair, vagy a „csak” 25 millióra büntetett kvázi magyar társasággal eljutni mondjuk a spanyol tengerpartra,

vagy egy sor más tájára a világnak. A Wizz Air a Malév egykori „legzsírosabb” desztinációira gyorsan rátette a kezét, nagy választási lehetőséget nem hagyva a hazai utasoknak a légitársaság kiválasztásában.

Csak emlékeztetőül: egy, a Malév „vesztét” okozó brüsszeli vizsgálat derítette ki, hogy az életben maradáshoz valóban tiltott állami támogatást kapott a nemzeti légitársaság. Ennek értéke összesen elérhette a 100 milliárd forintot, amit a Malévnak vissza kellett fizetnie. Annak idején, amikor a hír napvilágra került, Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a portfolió.hu-nak azt nyilatkozta: ő is ilyen döntésre számított.

Csak azt nem tette hozzá, hogy ő volt az, aki elsőként kezdeményezte a vizsgálatot Brüsszelben a számára konkurenciát jelentő magyar nemzeti légitársasággal szemben.

Öles plakát a Nyugatinál az egyik házon: Váradi József, a magyar diszkont légitársaság alapító tulajdonosa lett az idén az év üzletembere. Legyünk hát büszkék Váradi úrra, hazánkban egészen biztosan, nincs e címre méltóbb vállalkozó se földön, se égen.

Bréking nyúz, 2018. 09. 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az óraátállítás csak ürügy, valójában migránsokat hozna az EP Európába, de Mráz Ágoston Sámuel átlát az Átlátszón. Orbán Viktor kedvenc zenésze tisztességtelennek tartja, hogy az EP olyan hülyeségekkel foglalkozik, mint a Sargentini-jelentés. Sorosnak a dél-afrikai fehérek földjeire fáj a foga.

 

Mráz Ágoston Sámuel szerint az Átlátszó

„Mráz Ágoston Sámuel szerint az Átlátszó Soros György támogatásával működő portál, amely valójában nem ügyek miatt ír cikkeket, hanem az EP-kampány részeként. Az elemző azt mondta: a jövő évi EP-választásnak nagy a tétje, akkor dől el, hogyan fog kinézni a 2019 és 2024 közötti uniós bevándorláspolitika…

…Az elemző szerint a bevándorláspárti erők  azzal is próbálkoznak, hogy eltereljék a figyelmet a bevándorlásról. Ilyen ügy az óraátállítás – mondta Mráz Ágoston Sámuel.” (Origo: Lejárató kampányba kezdtek a bevándorláspárti erők.)

Leslie Mandoki megvédi Magyarországot

„A népszerű zenészt a portál (a 888-ról van szó – a szerk.) arról is kérdezte, hogy mi a véleménye a Soros–Sargentini-jelentésről. Mandoki szerint az írás, amit elolvasott teljes mértékig nívótlan, mind történelmileg, mind tartalmilag. Annyira komolytalannak tartotta a jelentést, hogy tisztességtelennek gondolja azt, hogy az EP ilyen hülyeségekkel foglalkozik, ahelyett, hogy a következő pénzügyi válság megfékezésére koncentrálna. A válságot Mandoki szerint a kaszinókapitalizmus okozta.” (Lokál: Leslie Mandoki: Azért támadják Magyarországot, mert a nép a szociális piacgazdaságot preferálja)

Soros és fia fehérellenes rasszistákkal parolázott

„Soros György és fia, Alexander együtt parolázott Cyril Ramaphosával, Dél-Afrika elnökével, aki az elmúlt hónapokban több, nyíltan rasszista, fehérellenes intézkedést is elindított…

… Az Alexander Soros Instagram-oldalára feltöltött fotók szerint remek hangulatú volt a tárgyalás, mely persze zárt volt, onnan semmiféle információ nem szivárgott ki…

… Ez azért is ijesztő, mert Ramaphosa egy sor olyan döntést alkotott meg az elmúlt időszakban, melyek a legdurvább, legrasszistább korszakot idézik fel. A dél-afrikai vezető engedélyezte, hogy Afrika legdélebbi államában a feketék erőszakkal elvegyék az addig békében élő fehér farmerek termőföldjeit.” (888: Sorosék követendő példaként tekintenek a fehérgyűlölő Dél-Afrikára)

A nap kérdése – Stadion épült a vajdasági Topolyán

0

3 milliárd forintért egy impozáns főépületet, valamint egy füves, egy kombinált és két műfüves pályát adott át a vajdasági Topolyán Orbán Viktor miniszterelnök.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint helyesen teszi a kormány, hogy a hazai sportlétesítmények mellett a szomszédos országokban is épít stadionokat?
×

Politikai (H)arcképcsarnok – Kovács Zoltán: De sikerült?

Joviális megjelenés, barátságos bagolyhoz hasonlító arcberendezés. Kisiklik minden kínos válasz elől, a nyilvánosság előtt sohasem jön ki a sodrából, és ha olyan újságíróval találkozik – egyre ritkábban – aki valóban kérdez, akár többször is képes ugyanazt a semmitmondó szöveget ismételni. Hivatalos Twitter-oldalán öreg, bigott kommunistának nevezte Heller Ágnest (bocsánatot azóta sem kért), amikor pedig Kálmán Olga – még az Egyenes beszédben – az MNB alapítványai kapcsán arra utalt, hogy a kormánypártok megszavaztak egy törvényt, amivel eltitkolták volna, hogy mire mentek el az alapítványok pénzei (ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette), azt válaszolta: de sikerült? Rovatunk mai főszereplője Kovács Zoltán kormányszóvivő.

2015 augusztusában, nem egészen egy nappal azután, hogy hetvenegy halott menekültet találtak egy furgonban, Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a TV2 Mokkájában, hogy a migránsok önmagukat teszik áldozattá.

És igen, ő az az ember, aki nem az elvándorlással magyarázza a munkaerőhiányt, hanem azzal, hogy a kormány 600 ezer új munkahelyet teremtett, és ennyi munkahelyet a magyar munkavállalók nem tudnak betölteni. Ha valaki nem tudná, honnan ismerős ez az érvelés, segítünk: Marosán György mondta annak idején az elégedetlenkedő dolgozóknak, hogy nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy.

Tanulmányai. A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett 1987-ben, 1988-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakán. 1992-ben kezdte meg MA tanulmányait a Közép-európai Egyetemen (CEU), ahol 1993-ban MA diplomát szerez. Tanulmányai során számos ösztöndíjban részesül. 1994 augusztusától Ausztriában, egy nyári egyetem keretein belül folytat tanulmányokat az ország EU-s csatlakozása kapcsán. 1995-től 2000-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem óraadó tanára, közben PhD ösztöndíjat kap a Közép-európai Egyetemen (CEU). 2001-ben szerzi meg PhD diplomáját a Debreceni Egyetemen, egy évvel később pedig a Közép-európai Egyetemen (CEU).

Nem tudja, milyen diplomája van

2017. április 6-án a Kormányinfón arról kérdezték Lázár Jánost és Kovács Zoltánt, hogy mi magyarázza a CEU ellehetetlenítését szolgáló törvény elfogadását. Azt is megkérdezték, hogy Orbán Viktor vagy Áder János lánya miért jár olyan egyetemre, aminek a működéséről Orbán Viktor azt mondta, hogy csalás. Tényleg át vannak verve a CEU-ra járó hallgatók, és Kovács Zoltán becsapva érezte-e magát az egyetemen, merthogy ő is ott végzett. Kovács még a tőle megszokottnál is szürreálisabb fordulattal válaszolt: azt mondta, hogy nem tudja megmondani, hogy ő a CEU-n az Egyesült Államokban akkreditált diplomát kapott-e, de majd hazamegy, és otthon megnézi, hogy milyen diplomát kapott.

A kormányszóvivő esete a Guardian újságírójával

Látszólag jelentéktelen, de valójában sokatmondó incidens volt idén februárban Lázár János kormányinfóján. (Sokatmondó azért, mert Orbán Viktor azt mondta a Sargentini-jelentés Európai Parlamenti vitájában, hogy „mi sosem vetemednénk arra, hogy másokat elhallgattassunk.”) Kovács Zoltán szóvivő nem adott szót a The Guardian budapesti tudósítójának, Daniel Nolannak. Nem engedte kérdezni, azt mondta neki, hogy nem nála van a szó. Pedig a mikrofon nála volt, és kérdezni akart, de Kovács szóvivő nem akarta, hogy a kérdezzen. Végül, rövid szóváltást követően megfenyegette, hogyha nem adja vissza a mikrofont, akkor kivezetteti a teremből. Nolan úr végül lemondott a kérdezés lehetőségéről, visszaadta a mikrofont, és ezzel az élet visszatért a rendes kerékvágásába. Lázár János, akitől a Guardian budapesti embere kérdezni szeretett volna, lányos zavarában azt mondta: Kérdezzen az, akinek a Zoltán szót ad.

Eddig tart ez a történet, pedig egy normális országban itt kezdődne. Egy normális országban ugyanis, ahol a sajtó tudja, hogy mi a feladata – sok más mellett a hatalmon lévők ellenzőrése – a következőképpen folytatódott volna a sztori: az összes jelenlévő újságíró feláll és elhagyja a termet. Függetlenül attól, hogy ki melyik médiától jött a tájékoztatóra, hogy milyen a világnézete, mit gondol Orbánról, a Fideszről, vagy éppen az ellenzéki pártokról. Egytől egyig elhagyják a termet, de előtte még valamelyikük a többiek nevében, elmagyarázza a pódiumon állóknak, hogy a szóvivőség egy szakma, a sajtó tájékoztatása pedig kötelesség. Maguk uraim, mondaná az újságírók képviseletében az egyik kolléga, mielőtt még ő is elhagyná a termet, nem érdemlik meg, hogy a jövőben Önökre, vagy az Önök által képviselt pártra, vagy kormányra egyetlen szót is vesztegessünk.

Ezt kellett volna tenniük a megjelent újságíróknak. Mert itt nem egy ember, egy kolléga munkája lett semmibe véve, hanem az egész újságírói szakmai és rajtuk keresztül a nyilvánosság.

A civileknek az a dolguk, hogy csöndben legyenek

A magyar kormány szóvivője többször is összeakasztotta a bajuszt a Financial Times című újsággal. Volt, hogy amolyan munkáslevelezőként levélben védte meg kormánya álláspontját, máskor interjút adott a lapnak. A civilekkel kapcsolatban például meglepő dolgot mondott: „Mr. Soros azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon.

Kovács Zoltán tehát szintet lépett, meg is ideologizálta, amit Németh Szilárd a maga egyszerű módján próbált kommunikálni. (Németh Szilárd azt mondta, hogy a civileket el kell takarítani a közéletből.) Vagyis, Kovács szóvivő szerint legalábbis, a civileknek nincs közük ahhoz, ami Magyarországon történik, nem az a dolguk, hogy ha baj van, akkor szóljanak. Ugyanolyanok ők a Fidesz számára, mint a nők, akiket a konyhába száműznének, cserébe viszont garantálják a testi épségüket, feltéve, ha nem beszélnek vissza és szülnek rendesen.

A civileknek nem kell ellenőrizniük a kormányt, mert a kormány, legalábbis Kovács úr szerint, soha nem csinál olyat, ami miatt őt ellenőrizni kellene. A civileknek az a dolguk, hogy csöndben legyenek, nem szólnak bele, ha lopást látnak, vagy jogsértést.

Félmilliós Fidesz-veszteség: nem annyi, sőt

Szó sincs arról, hogy félmilliós támogatói tábort bukott volna a Fidesz – mondja a felmérést készítő Medián ügyvezetője. Szavaiból kiderül, hogy nehezményezi a hvg.hu interpretációját. A számok ugyanis azt tanúsítják, hogy a Fidesz inkább erősödött, különösen a szavazási hajlandóság alakulása következtében. Adataikat alátámasztja a Závecz Research mérése is.

Csak látszólagos a Fidesz jelentős támogatói csökkenése, a valóságban lehet, hogy még erősödött is a kormánypárt pozíciója, a hvg.hu ugyanis nem összemérhetőként számon tartott adatokat hasonlított egymáshoz – derül ki a Medián ügyvezetőjének szavaiból.

A portál márciushoz képest 7 százalékpontnyi, összesen bő félmilliós támogatásvesztésről írt cikket szerdán, beharangozandó a nyomtatott lap csütörtökön megjelenő számában olvasható teljes felmérést. (Ez utóbbi már csak a májussal összevetett adatokat tartalmazza.)

Hann Endre a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy számára indokolatlanul a Medián jelenlegi felmérését a márciusi adatokkal vetették össze a portálnál.

Ekkor ugyanis – karnyújtásnyira a választáshoz – a választani tudókat érdemes inkább alapul venni, ami márciusban 51 százalék volt a Fidesz esetében (a választókorúaknál 41 százalék). Mivel közben lezajlott a pártok megméretése, jelenleg a választási eredménnyel való összehasonlítás a szakszerű. Márpedig

a Fidesz listás eredménye 47 százalék volt, aminek a választani tudó biztos szavazók kategóriája felel meg, ez szeptemberben történetesen 60 százalék.

Vagyis a Fidesz vélhetően még erősödött is – vonta le a következtetést Hann Endre. Ebben persze szerepe lehet a választások utáni úgynevezett győzteshez húzás hatása maradékának is.

Azért is ellentmondásos a márciusi számok alapul vétele, mert a pártok támogatottsági arányát nagyban befolyásolja a szavazási aktivitás. Ez pedig nagyot zuhant április óta (egy héttel a választás előtt 66, most pedig alig 53 százalék mondta azt, hogy elmenne voksolni). Kivéve két pártot, a Fideszt és a DK-t, amelyek tábora rendkívüli elkötelezettségről tanúskodó 76, illetve 77 százalékban biztos szavazónak nevezte magát; az MSZP-ben mindössze 46 százalék az arány.

Egyébként ha a teljes választókorú populációt nézzük, akkor a választáshoz képest mért 4 százalékpont Fidesz-veszteség is csak 300 ezer embert takar, nem pedig félmilliót.

A Medián számai a többi párt esetében stagnálást-visszaesést mutatnak. A Jobbiké (9 százalék) a legdrámaibb: a teljes népességben 4 százalékpontnyi,

korábbi szimpatizánsainak negyede úszott el.

Ezzel az MSZP (8 százalék) hibahatáron belülre megközelítette őket. A DK 6, az LMP 3 százalékkal következik, utóbbi azonban már mindegyik összevetésben az 5 százalékos küszöb alá csúszott. Először mérte az ex-jobbikosok által alapított Mi Hazánk Mozgalmat a Medián. Az összes választónál 1, a biztos szavazóknál 2 százalékon állnak.

Összességében az mondható, hogy a pártokat elhagyók inkább a bizonytalanok táborát gyarapították, május óta 25-ről 31 százalékra nőtt ez a tábor.

A ZRI Závecz Research szeptemberi mérése is hasonló eredményt mutat, amelyet az Infostart ismertet. Eszerint egy hónap alatt szeptemberre alig változtak az erőviszonyok, a Fidesz tábora 35 százalék (választókorúak), illetve 57 százalék (biztos pártválasztók). Az MSZP változatlanul 6-7 százalékos, a Jobbik is őrzi 10 százalékos körét, miként a DK 4 százaléka se változik érdemben a 18 évnél idősebbek soraiban. A biztos pártválasztóknál a Jobbik 14, az MSZP 11, a DK 7 százalékot tudhat magáénak, az LMP 3 százalékot.

A Mi hazánk Mozgalom a Závecznél is megjelent, 1, illetve 2 százalékot mutatott ki náluk, vagyis a biztos szavazók körében nagyobb elkötelezettség vélelmezhető.

Vár a MÁV?

Gyakornok koromban az egykori Esti Hírlap rovatvezetői szobájának falára öles betűkkel írta ki Lantos László, az akkori szerkesztő: „Jól képzett fiatalokat vár a MÁV!” Ezzel utalt arra, nem kell mindenkinek az újságírói pályát választania. Ami az utóbbit illeti, igaza volt, amire a felirat utalt, az sem akkor, sem most nem volt igaz.

A MÁV ramaty állapotban van. Az újonnan kinevezett vezérigazgató a napokban a Világgazdaságnak adott interjúban maga is elismerte, hogy a kocsik állapota siralmas, a pályák körül is sok tennivaló volna, a munkaerőhiányról már nem is szólva. Az elmúlt években a hatvanas évek 400 millió utasához képest harmadára, 140 millióra csökkent a vasutat használók száma, mi, utasok pedig a cég teljes bevételének csak a 18 százalékát adjuk. A vezérigazgató őszinte: a vonatokon három ülésből kettő üres.

Hogy valaki ezt felismerje, nem kell a közel nyolcmilliós fizetés. Elég felülni valamelyik vonatra, és máris „eleven szemléletet” szerezhetünk a valóságról. A minap elég volt ehhez egy IC jegyet váltanom Budapest-Szeged útra, és vissza. A döbbenetem akkor kezdődött, amikor a Nyugatiban az IC induló vágányán vagy egy tucat ócska, koszos, másodosztályú kocsit láttam, amelyeken egy másik tábla volt: Budapest-Szeged gyorsvonat. Aztán hangos csattanással hozzákapcsoltak három – valamivel tisztább – IC kocsit, és ettől a vonat máris InterCity lett. Kérdeztem is a jegykezelőt, hogy most milyen vonaton ülök? Megvonta a vállát és azt felelte: „Itt? IC-n.” És ha egy kocsival hátrább megyek? – faggattam. „Akkor gyorsvonaton”. Ott kosz van, tette még hozzá, mert két forduló között sem idő, sem ember nincs a takarításra. Én IC pótdíjat fizetek, egy kocsival odább gyorsvonatit. Ügyes, gondolná az ember, trükkös módja az utasok becsapásának.

Igen is, meg nem is. Az egész akkor kezdődött, amikor 2013-ban, néhány évvel ezelőtt, a kormány úgy emelte fel a vasútjegyek árát, hogy nem emelte fel. Kitalálták a pótdíjat. Ettől kezdve a nagyobb távolságú utazások esetén – maradjunk a szegedi távolságnál – akár sebes- akár gyorsvonattal, vagy IC-vel utazom, egyaránt 295 forint a pótdíj, amin felül az IC-n 300 forintot kell a „székért” és a vécében valóban ott lévő papírért fizetni. Magyarán: a személyvonati „döcögő” kivételével akármilyen vonatra váltott jegy ára 2013-ban, csendben, majd 300 forinttal lett drágább.

Még egy oka van annak, hogy a két vonatot „kombinálva” közlekedtet a MÁV: a pálya szűk kapacitása. Aki nem tudná, a XXI. század második évtizedében, ennek a fővonalnak egy tekintélyes szakasza még mindig egyvágányú! Bizonyos állomások kitérőin meg kell várniuk egymást a szembe jövő szerelvényeknek. Hogy ennek ellenére meglegyen a „vonatpárok” kellő száma, az összekapcsolás révén egy szerelvényt máris kettőként lehet lekönyvelni. Persze ettől az utas még nem jár jól, hiszen a 191 kilométeres utat az IC-nek – jó esetben három megállóval és az elvárható legalább 100 kilométeres óránkénti sebességgel számolva – két órán belül kellene megtennie. De mert gyorsvonat is egyben (a késésekkel is számolva) a menetidő legalább húsz-negyven perccel hosszabb a szükségesnél. Ezért talán az IC némi komfortja kárpótol.

Új vezérigazgatója van a MÁV-nak, akiről a napokban kiderült, nem a cége koszos gyorsvonataival, hanem NER-lovagokkal, luxus jachton, milliárdos magángéppel utazgat a világban. Fűt-fát ígér nekünk a közeli évekre: járműcserét, vágányfelújítást, kombinált agglomerációs jegyeket, ferihegyi vasutat. Tiszta szerelvényekról szó sincs, pedig ha jól képzet fiatalokat nem is, de legalább az iskolából fél analfabétán kikerülteket, vagy munkára fogható hajléktalanokat biztosan tudna foglalkoztatni takarítóként a MÁV.

Amíg az ígéretekből lesz valami, addig el kell fogadnunk, hogy a sebesvonat gyakorlatilag az árdrágított személyvonat, a még néhány megmaradt „alapáras” személyvonatra pedig csak azok üljenek fel, akiket az sem izgat, ha a kocsijukat egy tehervonat után kötik, és akkor érnek célba, amikor a MÁV is úgy akarja.

Mi lesz Kósa Lajossal a csengeri ügyben? Szavazzon!

0

Kezdeményezte Kósa Lajos meghallgatását Helmeczy László, a „csengeri örökösnő” ügyvédje. A nő vallomását megszerezte a Független Hírügynökség, ide kattintva olvashatja el.

Ön szerint mi lesz az ügy vége Kósa Lajos számára?

This poll is no longer accepting votes

Hogy végződik a csengeri örökösnő ügye Kósa Lajos számára?
×

Bréking nyúz, szeptember 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Komoly érdekeket sérthetett az Átlátszó leleplező riportja Orbán és Mészáros Lőrinc titokzatos luxusútjairól, akkora vehemenciával esett neki az oknyomozó portálnak a kormánypropaganda. Emellett az alternatív valóságban szó van arról is, hogy Orbán színházba ment, Trumpot kiröhögték az ENSZ-közgyűlésen, és még a francia filmek is szóba kerülnek.

Origo: Soros György „oknyomozó” blogja pénzt nem kímélve támadja a magyar kormányt

„Honnan van pénze egy alig látogatott, reklámokat alig megjelentető honlapnak komoly összegeket igénybe vevő drónos akcióra, drága külföldi utakra, csúcskategóriás fényképezőgépekre és a legújabb technikai berendezésekre? Amerikából, egyenes Soros György péntárcájából. Az Átlátszó a milliárdos üzletember tengerentúli utalásaiból politikai küldetést teljesít Magyarországon.

Hétfőn teljes pályás támadást indított a „magyar kormányzat és holdudvarának különböző szereplői ellen” az ellenzéki Átlátszó. A lejárató anyagban a szocialista rendszer egyik szellemi tartópillérére, az irigységre bazíroztak, ilyen módon kívánták megtámogatni a magatehetetlen állapotban lévő ellenzéki pártokat. És persze hazugságokkal. Ehhez minden eszközt megengedettnek tartottak: drónokkal (pilóta nélküli repülőgéppel) hosszú időn keresztül megfigyelték a célszemélyeket, hónapokon keresztül bokrokban bujkálva arra vártak, hogy lencsevégre kapják a szabadságukat töltő ellenséges célpontokat.

A balliberális médiában is szokatlanul agresszív akció felveti a kérdést: léteznek-e még erkölcsi normák a honi ellenzéki újságírásban, vagy bármi megengedhető, hogy politikai céljaikat elérjék?”

Pesti Srácok: Soros „kutasz-droidokkal” fésülteti át az Adriát, hogy meglelje Orbánt és Mészárost

„Soros György fizetési listáján lévő sajtó immár kutasz-droidokat (na jó, drónokat) és susnyásba rejtett lesifotósokat vet be, hogy lencsevégre kapja a repülőről leszálló Orbán Viktort, illetve az Adriai-tengeren hajózó Mészáros Lőrincet. A képek köré aztán színes-szagos mesét habosítanak, amelynek egyetlen eleme tűnik kétséget kizáróan valóságosnak: Orbán Viktor jóban van a barátjával, Mészáros Lőrinccel. Ez az „oknyomozó” munka díjesőt érdemel!

Néhány napja azon morog-szuszog az ellenzéki média, hogyan utazhatott Orbán Viktor egy ismeretlen tulajdonos állítólag 17 milliárd forintot érő „titokzatos” magánrepülőgépén külföldi Videoton-meccsekre a szabadidejében. Ráadásul a magyar miniszterelnök, aki – micsoda újdonság és szenzáció! – szereti a focit, a Mol-Vidi tulajdonosa, Garancsi István nagyvállalkozó vendégeként repült egy-egy külföldi meccsre (például Bulgáriába a Ludogorec elleni találkozóra). (…)

A Soros-blog valamilyen furcsa okból annyira jólértesült, hogy sikerült ott lenniük a Ferihegyi repülőtéren, amikor az Orbán Viktort szállító, Bulgáriából hazatérő kisgép leszállt. Fotósuk a susnyás rejtekéből, egy csúcsszuper fényképezővel megörökítette, amint a miniszterelnök – kezében egy „Ludogorec-logós ajándéktáskával” – elhagyja a repülőt. (…)

A nagy tényfeltáró műből végső soron kiderült, hogy a magángép miniszterelnök általi igénybe vétele a magyar adófizetőknek egy vasába sem került, ám mégis ildomos fölháborodni, hiszen Garancsi István kap állami megbízásokat. Vagyis tombol a korrupció – szűrte le a következtetést az ellenzéki sajtóhadsereg. Ha közpénzből utazik Orbán Viktor, az a baj; ha nem közpénzből utazik az a baj. Gyanítom, ha saját költségén repült volna Bulgáriába, akkor meg előszedik a „szőlőbányák” igen fárasztó históriáját. (…)

Az Átlátszó leleplezéséből természetesen nem maradhatott ki az állandó eposzi kellék: egy kis mészároslőrincezés sem. Hiszen az is micsoda újdonság, milyen egetverő leleplezés 2018 őszén, nyolc évnyi szakadatlan lőrincezés után, hogy Mészáros Lőrincnek sok pénze van, és olykor az Adriai-tengeren is szokott hajókázni! A Soros-blog idén nyáron egy vagy több drón, továbbá egy magánnyomozó hadsereg segédletével „követte” (ők maguk használják ezt a kifejezést!) ennek a két gépnek (a miniszterelnököt néha szállító magánrepülőnek és a Mészáros Lőrincet néha szállító hajónak) az útját szerte Európában, és ez alapján csodálatosan izgalmas felfedezést tettek! A hajózási és repülési nyilvántartások adatait összevetve megállapították, hogy a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor.

Egek ura ne hagyj el! A repülőgép és a hajó találkozott! Ez akár azt is jelenthetné, hogy Orbán Viktor találkozhatott a barátjával, Mészáros Lőrinccel!”

Ripost: Hogy ke­rült a mi­nisz­ter­el­nök a szol­noki szín­ház szín­pa­dára?

„Sokan hinni sem akar­ták azt a teg­nap esti in­for­má­ciót, hogy Orbán Vik­tor csak úgy, mond­hatni spon­tán módon az ut­cá­ról vá­rat­la­nul be­sé­tált a szol­noki Szig­li­geti Szín­házba, hogy egy jót be­szél­ges­sen régi is­me­rő­sé­vel Ba­lázs Pé­ter­rel a te­át­rum igaz­ga­tó­já­val. (…)

Nehéz visszaadni mennyire meglepődtek a főpróbára váró színészek, akik csak énrám vártak. Néztek nagy szemekkel, de aztán kitört az ováció. és persze fényképezkedhetett mindenki, aki csak akart.

Végül egy legalább háromnegyed órás beszélgetés lett a dologból, ámbár egy idő után már nagyon mutogatta az óráját a miniszterelnök úr titkára. Volt ott szó mindenről, színházról, művészetről, a felújításról és persze politikáról is… Aztán menni kellett tovább…

Ennyi nem több, ne kevesebb. Egy biztos, hogy ez a gesztus, ez a nem hivatalos, spontán látogatás többet ért nekünk minden ceremóniánál…”

Figyelő: Kiröhögték Trumpot az ENSZ közgyűlésén, sírás lesz a vége

„Az amerikai elnök a tőle megszokott magabiztos formáját hozta, mikor felszólalt az ENSZ közgyűlése előtt, erre kiröhögték. Immáron sokadszorra. Vannak, akik semmiből se tanulnak… (…)

Na jó, valljuk be, Trumptól nem idegen fogalom a nagyképűség, és csakugyan gyakori elfoglaltságai közé tartozik a nyilvánosság előtti hangos öntömjénezés. A közgyűlés előtt elmondott szavait mondhatnánk túlzónak, nehéz ugyanis összemérni az Egyesült Államok történetének összes elnöki teljesítményét Trumpéval. Az előző két elnököt viszont sokak szerint tényleg már most lepipálta. (…)

Szép nagy kacajokat láthattunk a CNN-en a kampány alatt, miközben minden okos véleményvezér elmondta a képernyőn, hogy Trumpnak semmi esélye, meg különben is, a republikánusok jelöltje egy bohóc. Aztán jött a csúfos leégés, mosolyok arcra fagyása, liberális könnyek és csalódott clintonisták görcsös rángatózása, üvöltözése.

Erre újabb balfék-jelöltek röhögik ki a „bohócot”. Ezek melyik meccset nézték?”

Az Origo főszerkesztője a 888-on: Macron kultuszminisztere érti az idők szavát: túl sok a férfi a filmekben

„A genderterror most a francia filmeket támadja. Addig sem kell a migrációval, a terrorizmussal és a munkanélküliséggel foglalkozniuk.

Mókás ötletet – mit ötletet, határozatot, döntést – jelentett be a francia kultuszminiszter asszony. Ezentúl a francia állam 15 százalékkal több pénzzel támogatja majd azokat a filmeket, amelyek stábjában példamutatóan figyelembe veszik a női-férfi egyenjogúságot. Példamutatóan. Ezt nem én írom, ezt Francoise Nyssen mondta. Példamutatóan. Hogyan? Kinek és miért is kellene példát mutatni? (…)

Hogy sok vagy kevés nő dolgozik a francia filmekben, ez teljesen értelmetlen kérdés. A filmgyártásban bizonyos szakmákban főleg nők dolgoznak (a sminkesek, fodrászok, öltöztetők többsége nő), az olykor 40 kilós kamerakocsit tologató munkások például férfiak, és nagyon sok az olyan háttérszakma, ahol meg nő is van meg férfi is. (…)

És ha francia film, akkor persze ott van a politikai iránymutatás. És a félelem. Igen, félelem. Amikor Magyarországon járt egy ügyes francia vígjátékrendező, Philippe de Chauveron és az Origo újságírója egy egyébként kitűnő L’Express-tanulmány alapján filmjei jobboldali attitűdjéről kérdezgette, villámgyorsan arról kezdett beszélni, hogy ő apolitikus, ő az emberi butaságot gúnyolja ki maximum, de nem politizál, s a többi. Filmjei sem. Hát persze. (…)

Ez Macron Franciaországa. Van egy elnök, aki – én unom leírni már sokadszorra – népszerűtlenebb elnök, mint bármely más elődje volt. 60 éve mérik, 60 éve nem utáltak ennyire francia elnököt. Macront persze ez nem érdekli. Négy éve még biztosan van, megbuktatni nem lehet, 2022-ig marad. Lehet, hogy kormánya megbukik, akkor majd feláldozza csatlósait, lesz akkor majd új miniszterelnöke, de mellette egy miniszterelnök amúgy is tulajdonképpen csak egy kormányszóvivő. Mindenről ő dönt. Ahogy nyilvánvalóan Macron erről is tudott. És egy ilyen ötlet nem végződhet rosszul. Ha cirkusz van belőle? Addig legalább nem a migrációról, nem a terrorizmusról, nem a munkanélküliségről, nem a szadista testőrparancsnokról (aki, mint magától az elnöktől tudjuk, nem Macron szeretője, sőt, még a nukleáris fegyverek indítókulcsa sincs nála), nem a kormányválságról, nem a gazdasági gondokról beszélnek. (…)

Macron, a kudarcelnök, aki a „minden” elnöke akart lenni (baloldali is, jobboldali is), a valóságban a „semmi” elnöke lett.

Pontosabban azért valaminek csak az elnöke lett. A bevándorlásé.”

Lázár, a ménesgazda

Lázár János nem „persona non grata” a hatalom számára: ez a politikai üzenete az ex-miniszter újabb kormánybiztosi megbízatásának – mondta el a Független hírügynökségnek Raskó György agrárközgazdász, agrárvállalkozó. Míg az előző, a dohányügyi biztosi kinevezés megalázó és nevetséges volt a közvélemény szemében, ez a látszólag komoly feladat azt sugallja, hogy Lázár János nem vesztette el Orbán Viktor bizalmát.

Szakmailag csupán ujjgyakorlat lesz a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. miniszterelnöki megbízott feladatait ellátni Lázár János számára, hiszen jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az agrárgazdaság területén – fejtette ki az Antall-kormány agrár-államtitkára. Hosszú évek óta részt vesz a hódmezővásárhelyi székhelyű AgroGorzsa Rt. tevékenységének irányításában, 2010 óta résztulajdonosként, majd igazgatósági tagként. A privatizált egykori állami gazdaság olyan nagyüzem, amelynek problémái a mezőhegyesi ménesbirtokéhoz hasonlóak. Lázár Jánosnak tehát van a rálátása, közvetlen tapasztalata is ehhez a feladathoz – ez nem vitatható.

Ugyanakkor a nagy múltú mezőhegyesi ménesbirtok már korántsem akkora méretű és jelentőségű, hogy az összemérhető lenne Lázárnak a korábbi kormányzati funkciójában, Miniszterelnökséget vezető miniszterként, ráruházott hatalommal és lehetőségekkel. Mivel ahhoz képest ez a feladat szinte nulla,

a kormánybiztosi megbízatása egyértelműen kifelé szóló, politikai üzenet

– emelte ki Raskó György. „Nem hiszem, hogy Lázár János  egész életében arra vágyott, hogy kormánybiztos legyen egy ma már nem is túl jelentős mezőgazdasági társaságnál” – tette hozzá.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-től az elmúlt években annyi földterületet elvittek már, hogy gazdasági potenciál szempontjából szinte a „futottak még” kategóriába került – mutatott rá. A lótenyésztés pedig, mint a ménesbirtok tradicionális üzletága, mindenütt alapból veszteséges, állami támogatásból lehet fenntartani.

Raskó György szerint Lázár János korábbi, a dohányzást elleni küzdelmet irányító megbízatása megalázó és nevetséges volt,

„röhögtek rajta az emberek”

– fogalmazott, ezért most ezzel az új kinevezéssel kívánják megerősíteni, hogy Lázár továbbra is élvezi a hatalom, és személy szerint Orbán Viktor bizalmát. Azt mindenki tudja, hogy egy ilyen megbízatás a miniszterelnök egyetértésével vagy akarata szerint történik. Ez most egy viszonylag komoly, évszázados tradíciókkal rendelkező, a nemzeti vagyon részét képező társaság, Lázár Jánosnak sok köze volt 2016-ban a megalapításához, a megvásárlásához is. Mint ilyen, kitűnően alkalmas arra, hogy ország-világ előtt bizonyítsák, a sugdolózásoknak, mendemondáknak, miszerint Lázár Orbán Viktor szemében „persona non grata” lett, egy „kígyótojás”, amelyből egyszer „kikelhet” és a miniszterelnök hatalmára törhet – semmi alapjuk nincs.

Az üzenet lényege, hogy nem kell Lázárral suskusolni, mert ő továbbra is a mi emberünk

– hangsúlyozta.

Ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározat szerint Lázár János munkáját, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásában a miniszterelnök irányítja és a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

A kormányirodát pedig Rogán Antal miniszter vezeti, akivel Lázár Jánosnak köztudottan nem volt felhőtlen a viszonya.

Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint tíz-húsz milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket terveznek Mezőhegyesen, Raskó György elmondta: a Mezőhegyesi Ménesbirtok esetében biztos abban, hogy erre semmi szükség, majd hozzátette: értelmetlenül bármennyi pénzt el lehet szórni. reálisan évente néhány százmilliós nagyságrendű fejlesztés indokolt lehet, de milliárdokat biztosan nem lenne szabad a valójában  még magyar viszonylatban sem jelentős gazdaságba fektetni. Ha mondjuk lósport-pályát akarnak építeni, az persze egy-két milliárdba belekerülhet, de nincs konkrét információja, hogy mit terveznek és mit nem. Közbevetésünkre, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és tangazdaság Zrt. alapításakor a lovasturizmus-fejlesztést is célul tűzték ki, így reagált:

Mindaddig, amíg a milliárdosok luxus- kedvteléseinek társfinanszírozását a magyar nép szó nélkül vállalja, bármi elképzelhető manapság, ha valakinek meglódul a fantáziája.

Az agrárszektor.hu információi szerint a 18 ezer hektáros „mintagazdaságban” a szárítóüzem és egy ipartelep kiépítése, a szarvasmarha-ágazat és az öntözés fejlesztése, a gépjavító üzem és a műemléki épületek fejújítása zajlik. Csak az idei tervek forrásigénye átlépi a 20 milliárdot, miközben a birtok már a megalapítása évében 22 milliárdot emésztett fel. A Ménesbirtok saját tőkéje két év leforgása alatt – a többszöri állami tőkeemelés révén – 23 milliárd forintra emelkedett. 

 

Palkovicsé Debrecen, a BMW-t megtolják fejlesztésekkel

Palkovics László lett a debreceni gazdasági és oktatási fejlesztések kormánybiztosa. A kormány pedig egy sor infrastrukturális fejlesztésről döntött a BMW-gyár létesítéséhez.

Nagy napja van Palkovics Lászlónak. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter októbertől megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogainak gyakorlását (a humán csúcstárca helyett) az intézmény „új működési modellje előkészítése céljából”. Korábbi információk szerint alapítványi tulajdonba adnák a közgázt, nemzetközileg is rangos magánegyetemmé alakítva át.

De az igazán nagy dobás a Debrecen térségébe tervezett komplex autóipari és oktatási fejlesztések kormánybiztosává kinevezés szeptembere 1-jéig visszamenő hatállyal. Palkovics mindezt titkárság és külön javadalmazás nélkül, Orbán Viktor személyes felügyelete mellett két évig végzi.

Lesz bőven dolga Palkovicsnak, ugyanis a legfrissebb Magyar Közlöny előző határozatában a kormány „egyetért”

egy sor infrastrukturális fejlesztéssel a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet

kialakításában, amelyeket ugyancsak rá bíztak.

A BMW magyarországi gyárépítéséhez kapcsolódó fejlesztésekről eddig meglehetősen kevés információ szivárgott ki. Annyit tudtunk meg, hogy a város 44 milliárdos hitelből megvásárolja az ipari parkhoz szükséges területet, amely valamikor 2019 második felében kerül a német autógyár tulajdonába. (Mindeddig az se teljesen egyértelmű, hogy ennek számláját a BMW állja, vagy ez is a kormány ajándéka lesz az üzem idehozatala érdekében.)

A kérdés azért jogos, mert – ahogyan erről írtunk – az elmúlt években

egyre növekvő összegekkel támogatja

az Orbán-kormány a multinacionális cégek magyarországi beruházásait, az eddigi rekord (a Mercedes esetében) új munkahelyenként 39 millió forint. Nem lenne meglepő, ha a BMW döntésének ára ezt is meghaladó, akár 50 millió lenne.

Mindenesetre a kormány most úgy határozott, hogy épüljön új autópálya-csomópont, új autóút az ipari övezet körül, bővítsenek új sávval meglévő útszakaszt. Ugyancsak az autógyár érdekében új logisztikai és konténerterminált húznak fel. Mindemellett kiépítik a teljes villanyáram-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési hálózatot a 400 hektáros területen.

Összegekről nincs szó a kormányhatározatban, továbbá arról se, hogy az „egyetértés” árát végül ki fizeti meg. Mindössze arról tájékoztatják az adófizetőket, hogy a Palkovics László által felügyelt teljes fejlesztés kapcsán a miniszter koordinálja a debreceni önkormányzat által megalkotott koncepció megvalósításának kormányzati támogatását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK