Komoly érdekeket sérthetett az Átlátszó leleplező riportja Orbán és Mészáros Lőrinc titokzatos luxusútjairól, akkora vehemenciával esett neki az oknyomozó portálnak a kormánypropaganda. Emellett az alternatív valóságban szó van arról is, hogy Orbán színházba ment, Trumpot kiröhögték az ENSZ-közgyűlésen, és még a francia filmek is szóba kerülnek.
Origo: Soros György „oknyomozó” blogja pénzt nem kímélve támadja a magyar kormányt
„Honnan van pénze egy alig látogatott, reklámokat alig megjelentető honlapnak komoly összegeket igénybe vevő drónos akcióra, drága külföldi utakra, csúcskategóriás fényképezőgépekre és a legújabb technikai berendezésekre? Amerikából, egyenes Soros György péntárcájából. Az Átlátszó a milliárdos üzletember tengerentúli utalásaiból politikai küldetést teljesít Magyarországon.
Hétfőn teljes pályás támadást indított a „magyar kormányzat és holdudvarának különböző szereplői ellen” az ellenzéki Átlátszó. A lejárató anyagban a szocialista rendszer egyik szellemi tartópillérére, az irigységre bazíroztak, ilyen módon kívánták megtámogatni a magatehetetlen állapotban lévő ellenzéki pártokat. És persze hazugságokkal. Ehhez minden eszközt megengedettnek tartottak: drónokkal (pilóta nélküli repülőgéppel) hosszú időn keresztül megfigyelték a célszemélyeket, hónapokon keresztül bokrokban bujkálva arra vártak, hogy lencsevégre kapják a szabadságukat töltő ellenséges célpontokat.
A balliberális médiában is szokatlanul agresszív akció felveti a kérdést: léteznek-e még erkölcsi normák a honi ellenzéki újságírásban, vagy bármi megengedhető, hogy politikai céljaikat elérjék?”
Pesti Srácok: Soros „kutasz-droidokkal” fésülteti át az Adriát, hogy meglelje Orbánt és Mészárost
„Soros György fizetési listáján lévő sajtó immár kutasz-droidokat (na jó, drónokat) és susnyásba rejtett lesifotósokat vet be, hogy lencsevégre kapja a repülőről leszálló Orbán Viktort, illetve az Adriai-tengeren hajózó Mészáros Lőrincet. A képek köré aztán színes-szagos mesét habosítanak, amelynek egyetlen eleme tűnik kétséget kizáróan valóságosnak: Orbán Viktor jóban van a barátjával, Mészáros Lőrinccel. Ez az „oknyomozó” munka díjesőt érdemel!
Néhány napja azon morog-szuszog az ellenzéki média, hogyan utazhatott Orbán Viktor egy ismeretlen tulajdonos állítólag 17 milliárd forintot érő „titokzatos” magánrepülőgépén külföldi Videoton-meccsekre a szabadidejében. Ráadásul a magyar miniszterelnök, aki – micsoda újdonság és szenzáció! – szereti a focit, a Mol-Vidi tulajdonosa, Garancsi István nagyvállalkozó vendégeként repült egy-egy külföldi meccsre (például Bulgáriába a Ludogorec elleni találkozóra). (…)
A Soros-blog valamilyen furcsa okból annyira jólértesült, hogy sikerült ott lenniük a Ferihegyi repülőtéren, amikor az Orbán Viktort szállító, Bulgáriából hazatérő kisgép leszállt. Fotósuk a susnyás rejtekéből, egy csúcsszuper fényképezővel megörökítette, amint a miniszterelnök – kezében egy „Ludogorec-logós ajándéktáskával” – elhagyja a repülőt. (…)
A nagy tényfeltáró műből végső soron kiderült, hogy a magángép miniszterelnök általi igénybe vétele a magyar adófizetőknek egy vasába sem került, ám mégis ildomos fölháborodni, hiszen Garancsi István kap állami megbízásokat. Vagyis tombol a korrupció – szűrte le a következtetést az ellenzéki sajtóhadsereg. Ha közpénzből utazik Orbán Viktor, az a baj; ha nem közpénzből utazik az a baj. Gyanítom, ha saját költségén repült volna Bulgáriába, akkor meg előszedik a „szőlőbányák” igen fárasztó históriáját. (…)
Az Átlátszó leleplezéséből természetesen nem maradhatott ki az állandó eposzi kellék: egy kis mészároslőrincezés sem. Hiszen az is micsoda újdonság, milyen egetverő leleplezés 2018 őszén, nyolc évnyi szakadatlan lőrincezés után, hogy Mészáros Lőrincnek sok pénze van, és olykor az Adriai-tengeren is szokott hajókázni! A Soros-blog idén nyáron egy vagy több drón, továbbá egy magánnyomozó hadsereg segédletével „követte” (ők maguk használják ezt a kifejezést!) ennek a két gépnek (a miniszterelnököt néha szállító magánrepülőnek és a Mészáros Lőrincet néha szállító hajónak) az útját szerte Európában, és ez alapján csodálatosan izgalmas felfedezést tettek! A hajózási és repülési nyilvántartások adatait összevetve megállapították, hogy a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor.
Egek ura ne hagyj el! A repülőgép és a hajó találkozott! Ez akár azt is jelenthetné, hogy Orbán Viktor találkozhatott a barátjával, Mészáros Lőrinccel!”
Ripost: Hogy került a miniszterelnök a szolnoki színház színpadára?
„Sokan hinni sem akarták azt a tegnap esti információt, hogy Orbán Viktor csak úgy, mondhatni spontán módon az utcáról váratlanul besétált a szolnoki Szigligeti Színházba, hogy egy jót beszélgessen régi ismerősével Balázs Péterrel a teátrum igazgatójával. (…)
Nehéz visszaadni mennyire meglepődtek a főpróbára váró színészek, akik csak énrám vártak. Néztek nagy szemekkel, de aztán kitört az ováció. és persze fényképezkedhetett mindenki, aki csak akart.
Végül egy legalább háromnegyed órás beszélgetés lett a dologból, ámbár egy idő után már nagyon mutogatta az óráját a miniszterelnök úr titkára. Volt ott szó mindenről, színházról, művészetről, a felújításról és persze politikáról is… Aztán menni kellett tovább…
Ennyi nem több, ne kevesebb. Egy biztos, hogy ez a gesztus, ez a nem hivatalos, spontán látogatás többet ért nekünk minden ceremóniánál…”
Figyelő: Kiröhögték Trumpot az ENSZ közgyűlésén, sírás lesz a vége
„Az amerikai elnök a tőle megszokott magabiztos formáját hozta, mikor felszólalt az ENSZ közgyűlése előtt, erre kiröhögték. Immáron sokadszorra. Vannak, akik semmiből se tanulnak… (…)
Na jó, valljuk be, Trumptól nem idegen fogalom a nagyképűség, és csakugyan gyakori elfoglaltságai közé tartozik a nyilvánosság előtti hangos öntömjénezés. A közgyűlés előtt elmondott szavait mondhatnánk túlzónak, nehéz ugyanis összemérni az Egyesült Államok történetének összes elnöki teljesítményét Trumpéval. Az előző két elnököt viszont sokak szerint tényleg már most lepipálta. (…)
Szép nagy kacajokat láthattunk a CNN-en a kampány alatt, miközben minden okos véleményvezér elmondta a képernyőn, hogy Trumpnak semmi esélye, meg különben is, a republikánusok jelöltje egy bohóc. Aztán jött a csúfos leégés, mosolyok arcra fagyása, liberális könnyek és csalódott clintonisták görcsös rángatózása, üvöltözése.
Erre újabb balfék-jelöltek röhögik ki a „bohócot”. Ezek melyik meccset nézték?”
Az Origo főszerkesztője a 888-on: Macron kultuszminisztere érti az idők szavát: túl sok a férfi a filmekben
„A genderterror most a francia filmeket támadja. Addig sem kell a migrációval, a terrorizmussal és a munkanélküliséggel foglalkozniuk.
Mókás ötletet – mit ötletet, határozatot, döntést – jelentett be a francia kultuszminiszter asszony. Ezentúl a francia állam 15 százalékkal több pénzzel támogatja majd azokat a filmeket, amelyek stábjában példamutatóan figyelembe veszik a női-férfi egyenjogúságot. Példamutatóan. Ezt nem én írom, ezt Francoise Nyssen mondta. Példamutatóan. Hogyan? Kinek és miért is kellene példát mutatni? (…)
Hogy sok vagy kevés nő dolgozik a francia filmekben, ez teljesen értelmetlen kérdés. A filmgyártásban bizonyos szakmákban főleg nők dolgoznak (a sminkesek, fodrászok, öltöztetők többsége nő), az olykor 40 kilós kamerakocsit tologató munkások például férfiak, és nagyon sok az olyan háttérszakma, ahol meg nő is van meg férfi is. (…)
És ha francia film, akkor persze ott van a politikai iránymutatás. És a félelem. Igen, félelem. Amikor Magyarországon járt egy ügyes francia vígjátékrendező, Philippe de Chauveron és az Origo újságírója egy egyébként kitűnő L’Express-tanulmány alapján filmjei jobboldali attitűdjéről kérdezgette, villámgyorsan arról kezdett beszélni, hogy ő apolitikus, ő az emberi butaságot gúnyolja ki maximum, de nem politizál, s a többi. Filmjei sem. Hát persze. (…)
Ez Macron Franciaországa. Van egy elnök, aki – én unom leírni már sokadszorra – népszerűtlenebb elnök, mint bármely más elődje volt. 60 éve mérik, 60 éve nem utáltak ennyire francia elnököt. Macront persze ez nem érdekli. Négy éve még biztosan van, megbuktatni nem lehet, 2022-ig marad. Lehet, hogy kormánya megbukik, akkor majd feláldozza csatlósait, lesz akkor majd új miniszterelnöke, de mellette egy miniszterelnök amúgy is tulajdonképpen csak egy kormányszóvivő. Mindenről ő dönt. Ahogy nyilvánvalóan Macron erről is tudott. És egy ilyen ötlet nem végződhet rosszul. Ha cirkusz van belőle? Addig legalább nem a migrációról, nem a terrorizmusról, nem a munkanélküliségről, nem a szadista testőrparancsnokról (aki, mint magától az elnöktől tudjuk, nem Macron szeretője, sőt, még a nukleáris fegyverek indítókulcsa sincs nála), nem a kormányválságról, nem a gazdasági gondokról beszélnek. (…)
Macron, a kudarcelnök, aki a „minden” elnöke akart lenni (baloldali is, jobboldali is), a valóságban a „semmi” elnöke lett.
Pontosabban azért valaminek csak az elnöke lett. A bevándorlásé.”
