Megkapja a menedékjogot Nikola Gruevszki, Macedónia ex miniszterelnöke, jelenleg kőrözött bűnöző?
Itt a legjobb Black Friday akciók listája!
Idén november 23-án veszi kezdetét a Fekete Péntek. A HelloBlackFriday.hu portál megosztotta velünk, mik a legnépszerűbb Black Friday akciók.
Tavaly a HelloBlackFriday.hu sikeresen vizsgázott, hiszen több, mint kétszáz magyar webáruház, közel ötszáz ajánlata volt megtalálható rajta. A Black Friday láz tetőzésekor, kétszázezer látogatót fogadott a portál. A látogatók összesen 3000 órán keresztül, azaz több mint négy hónapnak megfelelő ideig válogattak a 25 kategóriába sorolt, szabadszavas módon is kereshető ajánlatok között. Az idei dömping már kezdetét vette, de kereskedőként még be lehet csatlakozni, ráadásul ingyenesen.
Galambos Dániel, az akcióinformációs portál főszerkesztője elmondta, a www.helloblackfriday.hu egész évben nyitva van, napi szinten figyeli az akciókat. „Az idő pénz, itt egy helyen megtalálhatók a legjobb akciók, ma már nem érdemes órákig járni a plázákat, vagy a sok száz weboldalt böngészni .
De mi is az a Black Friday?
Az elképesztő akciós ajánlatok rendszerint csak a Fekete Péntek napján érhetők el, de sok webáruház meghosszabbítja akcióit a Black Friday után következő hétfőig, amit Cyber Monday névre kereszteltek.
„De ma már sok esetben Black Novemberről lehet beszélni, hiszen több webáruház egész hónapban kínál akciókat, és ahogy a karácsonyi, a Black Friday kampány is évről-évre hamarabb kezdődik” – tette hozzá Benda Gergely, a portált üzemeltető Neo Interactive digitális ügynökség operatív igazgatója.
A HelloBlackFriday keresőjét is sokan használják, hogy egyszerűbben megtalálják a nekik szóló akciókat. A legkeresettebb áruházak az Alza, az Extreme Digital, az eMAG, a Media Markt, a Libri, a Bookline, a TESCO, a 220volt, az iPon, a Mall.hu és az Aqua.hu.
A legkeresettebb termékek a laptopok, okostelefonok, gyerekjátékok, könyvek, szállások, és a divat cikkek.
Az elmúlt hetek alapján is jól látható, hogy a látogatók az elektronikai akciókra kattintanak a legjobban. Egy műszaki webáruház 40%-os akciója volt a legnépszerűbb, ebben az is közrejátszik, hogy egy viszonylag nagy, és rövid ideig tartó akcióról volt szó.
Egy 15%-os ígéret, és ingyenes házhozszállítás elég volt egy játék webáruháznak ahhoz, hogy a legnépszerűbb akciók közé kerüljön. Az ősz elején pedig akciós iskolatáskát kerestek a legtöbben. Egy műszaki webáruház saját Fekete Péntekjére már most látszódik, hogy nagy az érdeklődés. Az emberek szeretnek a hivatalos Black Friday napján kívül is vásárolni, ha látnak egy akciós terméket.
Nem csak a magyar webáruházak hódítanak, a nagy kínai vetélytárs, az Alibaba is folyamatosan a top keresőszavak között van. Egy hazai műszaki webáruház 27%-os kedvezménye, és ingyenes kiszállítási akciója is megmozgatta a látogatókat, ahogy a Glamour-Napok és a Joy-Napok is.
A budapestiek a legnagyobb Black Friday-rajongók
Az előző év tapasztalatából látszik, hogy a fővárosban élőket érdekelték a legjobban a Fekete Péntek (a látogatók 36,98%-a budapesti volt) akciói. Kisebb számmal, de a nagyobb megyeszékhelyekről is vadásszák az akciókat az emberek. Debrecenből (2,51%), Szegedről (2,23 %), Győrből (2,04%), Miskolcról (2,01% ), Pécsről (1,66%), Székesfehérvárról (1,53%), Kecskemétről (1,51% ) és Nyíregyházáról (1,43%) is szemezgettek a HelloBlackFriday.hu -n található akciók közül. Az elmúlt napok alapján az idei lista nem tér el sokban az előző évitől, a főváros még mindig listavezető. Úgy tűnik, a budapesti emberek szeretnek a legtöbbet spórolni, ha már online vásárolnak.
Az elmúlt hét napban a nők 60%-a, míg a férfiak 40% -a nézelődött akciók után. A tavalyi Black Friday időszak alatt a nők 64%-a, a férfiak 36%-a szentelte az idejét a Fekete Pénteknek. A 2017-es szezonban a legtöbb érdeklődő a 25-34-es korosztályból került ki, őket követte a 35-44-es korosztály. A 45-54 és az 55-64-es korosztály fej-fej mellett versenyzett a kattintásokkal. A 18-24-es és a 65+-os látogatók alig 5% böngészte az akciókat. Idén viszont megindult a 18-24-es korosztály érdeklődése, akik közül biztos, hogy sokan szeretnének elcsípni egy-egy jó akciót, mert megelőzték a 55-64-es korosztályt is.
Mindig érdekes megfigyelni, hogy milyen eszközökről keresik fel a HelloBlackFriday oldalt. Tavaly a látogatók fele mobilról (okostelefon, internetes elérhetőséggel) böngészte az akciókat. A meggyőző 51,62%-os mobilos aránytól már elmarad a laptopos-számítógépes böngészés. A látogatók 41.58%-a kattintott laptopról, vagy asztali számítógépről az oldalra, míg a tabletet, táblagépet használók csak 6,79%-ban képviseltették magukat.
A Black Friday él, és élni is fog!
Akik azt gondolják, hogy a kedvezmények ideje lejárt, az nagyot téved. A Google Trends adataiból jól látszik, hogy már ősz elején beindulnak az emberek, kutatják az akciókat, és várják a Fekete Péntek napját. Az előző évek adatai alapján Magyarország a 6. helyen áll azon a Google listán, ahol azok az országok kaptak helyet, ahol sokan kerestek rá a „Black Friday” kulcsszóra, az elmúlt egy év időszakában. 1. helyen a Dél-afrikai Köztársaság, 2. az USA, 3. Románia., 4. az Egyesült Királyság, és 5. Spanyolország.
Idén a Fekete Péntek november 23-án kerül megrendezésre, a www.helloblackfriday.hu pedig aznap 0:00-tól több száz akciót fog megjeleníteni, segítve a vásárlókat, hogy az őket legjobban érdeklő, és a legjobb árú termékeket találják meg.
Bréking nyúz, 2018. november 14. – Tudósítás a másik valóságból
A francia kormány cenzúrázza a Facebookot, Macron erről korábban négyszemközti megbeszélést folytatott Mark Zuckerberggel. Szavazati jogot adna a migránsoknak a svéd szociáldemokrata párt. Ezzel szavazókat akar szerezni magának a folyamatosan gyengülő baloldal. Botkát felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy. Fogyatkoznak körülötte az emberek, mert mindenki benne van valamilyen zűrös sztoriban.
A francia kormány emberei az első külső cenzorok a Facebook történetében
Emmanuel Macron még korábban négyszemközti megbeszélést folytatott a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel. Az egyeztetés eredményeiről most hétfőn számolt be a francia elnök, a fejlemények pedig aggasztóak.
Macron a kezdeményezést „okos szabályozásnak” nevezte, és a jövőben hasonló módon szeretne eljárni a Google-lel, az Apple-lel, valamint az Amazonnal kapcsolatban is. Hogy mi számít majd rasszistának vagy bántónak? Azt majd a francia titkosszolgálat eldönti. (888: Macron és Zuckerberg együtt cenzúrázhatja a Facebookot)
A svéd baloldal is migránssimogató
Szavazati jogot adna a bevándorlóknak a svéd baloldali, szociáldemokrata párt. Javaslatuk szerint ugyanolyan jogok illetnék meg a migránsokat, mint a született svédeket. A szakértő szerint ezzel szavazókat akar szerezni magának a folyamatosan gyengülő baloldal. Eközben már Svédországban is megalakulóban van egy iszlám párt. (Tv2 Tények: Migránsoknak adnának szavazati jogot)
Botkát felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy
Elfáradt, rutinból dolgozó baloldali városvezetés, hűtlen kezelésért börtönre ítélt Botka-bizalmasok, az elszalasztott lehetőségek miatt zúgolódó bal- és jobboldali elit, baloldali korrupciós ügyekben fuldokló Szeged, és egyre aktívabb helyi jobboldal.
„Lacit felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy. Fogyatkoznak körülötte az emberek, mert mindenki benne van valamilyen zűrös sztoriban. Ujhelyi is jobban tenné, ha visszavonulna végre a rengeteg pénzével. Laciknak az se tett jót, hogy az MSZP élén pillanatokon belül megbukott. Mi, szegediek nem is néztük jó szemmel, hogy akkor itt hagyott minket, majd amikor belebukott a miniszterelnök-jelöltségbe, visszajött a városba. Ha ló nincs, a szamár is jó?” – kérdezte az MSZP-szavazó szegedi ismerős. (Origo: Megrogyott a szocialista vezetés Szegeden)
Nyugdíjminimum befagyasztása: százezrek rövidülnek meg
Nem a kevesebb, mint száz minimál-nyugdíjassal szúr ki a kormány a 28 500 forint fenntartásával. Több százezer olyan ember rövidül meg tíz éve, akinek ellátását ehhez az összeghez kötve állapítják meg.
A tb-rendszer átalakítása nincs napirenden, s ezért a minimális öregségi nyugdíj 28 500 forint havi összegét se tervezik emelni – válaszolta egy képviselői kérdésre Rétvári Bence, az EMMI államtitkára.
Ez az összeg éppen tíz éve ennyi, az Orbán-kormány a „hasító gazdaság” láttán se akarja megemelni ezt.
Az államtitkár szerint nagyon kevés embert érint a minimum összeg.
Ez így van: januárban 69-en kapták ezt a semmire se elég „járandóságot” (akiknek megvan a legalább 20 év szolgálati idejük) – írta meg pár hónapja a Pénzcentrum.
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy aligha véletlen a minimál-nyugdíj befagyasztásának fenntartása. A szociális-biztosítási ágazatban az egyik meghatározó viszonyítási érték a minimális nyugdíj:
ellátások összegének sorát ennek valahány százalékában állapítják meg.
Nézzük, melyek ezek a Nyugdíjguru összeállítása alapján.
Mindenek előtt a méltányossági nyugdíj, aztán a szociális ellátások között az aktív korúak ellátása. Ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.
Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíj-minimumtól.
Óriási kör és tétel a családtámogatásoké. Itt a gyes, a gyet és az anyasági támogatás kiszámításának alapja a legkisebb öregségi nyugdíj.
A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint pár száz híján 200 ezer GYES-t, anyasági támogatást és gyereknevelési támogatást (GYET) folyósítottak. És ezekben az esetekben a minimális nyugdíj legkevesebb 100 százaléka a járandóság összege (de a GYES-nél ikrek után 200, 300 satöbbi százalék, az anyasági támogatásnál 225 százalék, ikrek után már 300 százalék).
Vagyis százmilliárdos összeg az éves tét a nyugdíjminimum makacs befagyasztásával. Persze annak semmi akadálya se lenne, hogy eme juttatásokat más bázisra vetítve számolják ki. A kérlelhetetlenség mögött tehát inkább az húzódik meg, hogy
a kormány a számára kedves felső egy-két jövedelmi osztályt
inkább közvetlenül adóágon kívánja előnyben részesíteni, a nyugdíj-minimumra épülő juttatások maradnak a vékonyodó közép- és alsó rétegnek. A családi pótlék emelésének ugyancsak tíz éves stopjában ugyanez a társadalompolitikai cél mutatkozik meg.
A kormány szándékosan növeli a szegénységet
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jövedelmi különbségek tudatos növelése. Tényleg senkit nem hagynak az árok szélén – belerúgják.
A napokban mi is közöltük a Policy Agenda két kutatásának eredményeit, amelyekből kiderült, hogy Magyarországon nőttek a jövedelmi különbségek, és lényegesen nagyobbak, mint például Svédországban, ahol 2016-ban a mediánbér 89 százaléka volt az átlagbérnek, míg ez Magyarországon csak 74 százalék volt. (A medián azt mutatja, hogy mennyi a jövedelem a sorba állított keresetek közepén.)
Amivel ezt most ki akarom egészíteni, az egy széles körben elfogadott téveszme cáfolata: nem igaz, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Már csak azért is, amit a Policy Agenda kiszámolt: a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Miközben például a mindenkinek egyformán járó családi pótlékot évek óta nem emelik. Ez persze igaz és felháborító, de ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk.
Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%!
Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.
A Fidesz által felszámolt progresszív személyi jövedelemadóval lehet csak elérni, hogy mindenki nagyjából azonos arányban adózzon. Ha pedig az alacsony jövedelműeket támogatni akarjuk alacsonyabb adóval, akkor még erőteljesebben növekedő progresszív adóra van szükség.
Miért lehet jó bármilyen kormánynak a jövedelmi különbségek, a szegénység növelése az országban? Azért mert a kiszolgáltatott társadalmi rétegek jobban manipulálhatók és – legalábbis addig, amíg be nem következik valamikor a társadalmi robbanás – jobban kordában tarthatók. Hiába cáfolják, ez egyértelműen a demokrácia felszámolását, a diktatúra kiépítését szolgálja.
Karácsony Gergellyel beszélgettek a Belvárosi Liberálisok
Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd frissen újraválasztott társelnökével, Zugló polgármesterével beszélgettek kedd este a Belvárosi Liberális Klubban, a budapesti Firkász Étteremben.
Karácsony szerint az ellenzék nagy problémája, hogy a tányércsörgésük kihallatszik. A kihallatszó hangok nem segítik az ügyüket. Úgy vélte, az eredmények a lényeg, a viták nem a nyilvánosságra tartoznak. Ezek demoralizálják az ellenzéket. Hozzátette: ugyanakkor az ellenzéki együttműködések sohasem problémamentesek.
A tavaszi miniszterelnök-jelöltségéről Karácsony elmondta, hogy Botka László visszalépése után fel kellett volna gyorsítani a miniszterelnök-jelöltségét. Akkoriban azt gondolta, hogy a koordinált indulás marhaság, a baloldali pártoknak közös listán kell indulnia, amelyet ő vezet. Véleménye szerint, ha akkor közös lista van, akkor most nincs kétharmad. Szerinte a Demokratikus Koalíció is hibázott ebben. Vagyis szerinte tíz körzettel többet nyerhetett volna a baloldal tavasszal.
Karácsony beszélt az elmaradt baloldali vidéki mozgósításról is. Úgy vélte, az elmúlt időszakban nem sikerült helyreállítani ezt. Továbbá nem látja ennek a választási rendszernek az alternatíváját, ebben kell tudni győzniük. Szerinte a hibrid rezsimek csak nagyon szervezett ellenzékkel dőlnek meg. Ebben nem segítenek a baloldalnak, hogy a vidéki szervezetek megkoptak, a Jobbik felé húztak. Véleménye szerint a baloldalnak ezt a vidéki hálózatot újra kell építenie.
Az EP-választásokról elmondta, hogy nem gondolja azt, hogy az ellenzék ne szerezne mandátumot. Legyen az a baloldal célja, hogy a mandátumok többsége ne legyen a Fideszé – jelentette ki. Második célként az MSZP-P szövetség bővítését nevezete meg, hogy ez legyen a második legerősebb lista. Elmondta azt is, hogy Hadházy Ákossal ás Márki-Zay Péterrel potenciális partnerként számolnak. Szerinte van reális esély arra, hogy potenciális partnerek legyenek. Karácsonynak vannak tervei, hogy egy európai Magyarország ügyében együttműködjenek. Továbbá, hogy a kibővült MSZP-P szövetség legyen a legerősebb szövetség.
Szerinte sok párt becsapta egymást és a választóit, össze kell tudni fogniuk. Ebben a civilek is nagy hajtóerők lennének. Az EP-lista vezetéséről el mondta, hogy még nem kérték fel arra, hogy vezesse azt. Amire még nem kérték fel, nem tud vállalkozni. Az előválasztással kapcsolatban kijelentette, hogy nagyon-nagy híve annak. Ha az előválasztás részleteiben sikerül megállapodni, ő is és reményei szerint Puzsér Róbert is el fog rajta indulni.
Víz Ági
Kétségek és aggályok a közigazgatási bíráskodás jövőjéről
A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat szerint Trócsányi László igazságügy miniszter kezébe kerülnek a közigazgatási bíróságok. A miniszter határozza majd meg a közigazgatási bíróság bírói- és igazgatási alkalmazotti létszámát, a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat, sőt, a miniszter kezeli majd a közigazgatási bíróságok költségvetését is. Dr. Vastagh Pál 1994-98 között igazságügyi miniszter volt, az ő véleményét kértük a változásokról.
- Eddig működött az állampolgárok jogvédelme
- Oda a bírói autonómia?
- Túl szoros kapcsolat a közhatalommal
Nem gondolja, hogy az „emberek” kontra állam vitás kérdéseinek elbírálásban szokatlan helyzetet állít elő a kormányzat?
A közigazgatási bíráskodás az az elem, amely az állam döntései felett biztosít jogorvoslatot, a jogalkotás felett pedig az AlkotmánybÍróság jelent ilyen kontrolt. A közigazgatási bíróság felállítása az állami döntésekkel szemben igazságot kereső állampolgár panaszait ebbe a csatornába tereli. Ennek később lehetnek majd buktatói.
Mi oka volt annak, hogy az utóbbi évtizedekben mégsem volt szükség erre a szervezetre?
Mert gyakorlatilag működött a közigazgatási bíráskodás. Kétségtelen, hogy a magyar jogrendszerben 1949-ig működött egy ilyen önálló bírói szervezet, aztán háttérbe szorult, de az ötvenes évek második felétől bizonyos ügykörökben – igaz, nem túl széles körben -, de már ismét működött a közigazgatási döntésekkel szembeni jogvédelem. A rendszerváltás után, 1991-től ez kiteljesedett, noha bizonyos kérdésekben, például a Római Egyezmény, az Európai Emberjogi Egyezmény magyarországi hatályba léptetésekor a szabálysértések ügyében kértünk derogációt, de attól kezdve, amikor megteremtődtek a feltételek, gyakorlatilag már minden lényeges közigazgatási döntés felett érvényesült a bírósági kontroll. Az állampolgárok jogvédelme ezekben az években már biztosított volt.
Ha jól értem, ez a jogvédelem nem köthető kizárólagosan valamiféle bírósági szervezethez?
Egy adott államban ennek a jogvédelemnek számos szervezeti formája működhet. Vannak, ahol a rendes bíróságok keretében tárgyalják az ilyen ügyeket, másutt különbíróságok hatáskörébe utalják, de
az a lényeg, hogy a bírói jogvédelem az ügyek milyen körére tejed ki.
Az Egyesült Államokban és Angliában a rendes bíróságok látják el ezt a feladatot, nálunk is a rendes bíróságokon belül alakultak ki a közigazgatási pereket kezelő egységek. 1997-ben, amikor az igazságszolgáltatási reform munkálatain dolgoztunk, nem merült fel annak az igénye, hogy szükség volna egy külön közigazgatási bíróság létrehozására, mert ekkor már az egységes bírósági szervezeten belül az ilyen ügyek kezelése jól működött. Akkoriban több mint 20 ország igazságügy minisztereivel tárgyaltam az átalakítás kapcsán, akik óva intettek minket attól, hogy megbontsuk az egységes bírósági szervezetet. Nagyon fontos eleme a jogállamnak a függetlenül és azonos szemlélettel működő bírói rendszer fenntartása.
Talált a törvény tervezetében valami olyan racionális érvet, ami a mostani lépést indokolná?
Számomra az a legnagyobb probléma a különbíróságok létrehozásával kapcsolatban, hogy nem találtam olyan indokot, ami alátámasztaná, miért van szükség most egy ilyen mértékű szervezeti átalakításra. Nem látom, miért kellene kivenni a közigazgatási ügyeket az egységes bírói szervezetből?
Gyakorlatilag ketté szétszakítják a testületet, és ennek következményeként a törvény ismét visszahozza a végrehajtó hatalmat megtestesítő szakminiszter széleskörű felügyeleti jogát a közigazgatási bíráskodás felett.
Ez alapvetően befolyásolja a bírói és a végrehajtó hatalom viszonyát.
Igen. Véleményem szerint ez jelentős visszalépés az igazságügyi rendszer korábbi fejlődéséhez képest. 1997-et követően a végrehajtó hatalom gyakorlatilag lemondott a bíráskodás feletti befolyásáról, a bírói autonóm szervezetek kezébe tette le ezt a kompetenciát. Gyakorlatilag ez változik meg teljes egészében.
Ne tekintsük fából vaskarikának, hogy az állam működésével kapcsolatos kifogásokat maga az állam bírálja majd el?
Tulajdonképpen erről van szó. Az igazságügy miniszter jogosítványai rendkívül szélesek lesznek e téren. Attól kezdve, hogy a költségvetést a miniszter állítja majd össze, ő határozza meg a bíróság alkalmazotti létszámát, ő vezeti a személyi nyilvántartást, ő gyakorolja a közigazgatási törvényszékek elnökei felett a munkáltatói jogkört. A vezetői pályázatok kinevezési feltételeit a miniszter határozhatja meg, hatáskörébe utalják a közigazgatási törvényszék első és második elnökének, a hivatalvezetőnek a kinevezését.
Lényegében általános igazgatási feladatai lesznek az egész szervezet működésével kapcsolatban.
Érdekes az a törvényben is megfogalmazott kompetenciája, miszerint a bírósági elnökök belső ellenőrzési tevékenységének központi irányítása hozzá tartozik. Személyügyi területen is átfogó jogköröket kap, a beosztás, a kirendelés, az áthelyezés, a fegyelmi ügyek kezdeményezése terén. Ez jól érzékelteti a rendkívül széles jogosítványait.
Egy olyan megjegyzés is szerepel a törvény tervezettben, miszerint a közigazgatási bíró az egységes bírói kar része. Ezek után ezt hogyan kell érteni?
Sajátos megfogalmazás, meg kellene kérdezni a jogalkotótól, hogyan képzeli el mindezt, ha a közigazgatási bírói kar tagjaira egészen más szabályok vonatkoznak, mint általában a rendes bíróságok tagjaira. Lehet-e ezek után még egyáltalán egységes bírói szervezetről, egységes bírói karról beszélni? Árulkodó, hogy az átmeneti törvényben gyakorlatilag kimondják, hogy a bírósági vezetők megbízatása az új törvény életbe lépése előtt megszűnik, kivéve a tanácselnökök megbízatását. Vagyis az eddig közigazgatási területen dolgozó szakemberek megbízatását a törvény egy tollvonással megszünteti, és majd a későbbiek során döntenek a vezetői megbízatások odaítéléséről.
A törvény tervezete egy úgynevezett „véleményező bizottságot” is említ. Ennek mi lehet a funkciója?
A véleményező bizottságnak nyolc tagja lesz. Ennek felét a miniszter nevezi ki valamiféle sorsolás útján, a másik négyet az Országgyűlés Igazgatási Bizottsága, a legfőbb ügyész, a közigazgatást felügyelő miniszter és a Magyar Ügyvédi Kamara delegálja.
Gyakorlatilag a testületben „hat és fél” tag többé-kevésbé kapcsolódik majd a végrehajtó hatalomhoz, amelynek a befolyása így egyértelmű lesz.
A bizottságnak a személyi döntések, a vezetői kinevezések véleményezésében lehet szerepe. Semmi kétségünk nem lehet, hogy ez a változás a végrehajtó hatalom dominanciájának megerősítését jelenti azok felett a bírósági testületek felett, amelyeknek a dolga, hogy szükség szerint az állami hatóságok által hozott döntéseknek állítson korlátot, gyakoroljon ellenőrzést a határozataik jogszerűségüket illetően. Ez túl közeli kapcsolat a végrehajtó hatalommal.
Van még egy érdekes mondat, amiről a véleményét kérném. „Méltányos egyensúlyt kell teremteni az egyéni és a közérdek között, biztosítva az egyén alanyi jogai és a közérdeken alapuló jogvédelem egyensúlyát”.
Ez nagyon árulkodó mondat, ami mögött én azt gondolom, a törvényalkotó úgy érzi, ez az összhang valahol megbomolhatott. Ám aligha tételezhető fel, hogy az egyéni érdekek még fokozottabb védelme diktálta ezt a kitételt.
Mindezek ismeretében, milyen magasabb szintű jogvédelemre számíthat majd az, aki „az egyéni érdekei” miatt fordul a bírósághoz?
Közigazgatási vitás ügyekben a fellebbezési lehetőségeket a közigazgatási szakaszban kell kimeríteni. Ott két szinten dönthetnek, és azt követően kerülnek az ügyek a bíróság elé, ahol már korlátozottak a fellebbezési lehetőségek, mert nem lehet az ügyeket a végtelenségig elhúzni. A bírósági eljárásban az ügyek többségének le kell zárulnia, van ugyan a közigazgatási törvényszék felett egy felsőbíróság, amely gyakorlatilag a Kúriának megfelelő szint. Mindebből kitűnik, hogy
a kormányzat számára betelt a pohár, túl kényelmetlenek lettek azok a döntések, amelyek a rendes bíróságokon az állam vagy a kormány ellen születtek.
Ezen az állapoton szeretnének gyökeresen változtatni, ezért szakítják ketté a bírósági szervezetet, ezért szüntetik meg azokat a viszonyokat, amelyeket 1997-ben a Horn-kormány idején kialakítottunk.
Egy másik probléma a külső igazgatási szakemberek beáramlása a közigazgatási bírói karba.
Abban biztos vagyok, hogy ez a folyamat nem szerencsés, mert a bírói munka más szemléletet követel, mint a közigazgatási munka. Sokkal önállóbb és kreatívabb tevékenység a bíráké, mint a hivatali tisztviselőké. Nem mindegy, hogy ebben a bíráskodásban milyen szemlélet kerül túlsúlyba: a közigazgatási, vagy a bírói, mert ez fogja meghatározni majd a testület társadalmi tekintélyét is.
A kedvezményekkel is a jómódúakat tolják
Az egy kulcsos szja mellett az adókedvezményekkel is a legfelső jövedelmi osztálynak kedvez az állam. A csúcson lévő 10 százalék összesen annyit tud leírni adójából, mint az alsó 48 százalék együttesen.
Arról a múlt héten írtunk, hogy óriási egyenlőtlenségek terhelik az alsóbb jövedelműeket, főképpen az egyetlen szja-kulcs honorálja kiemelkedően a magas kereseteket. A Policy Agenda (PA) most azt vette számba, merre „húz” az adókedvezmények rendszere. Nem meglepően itt is igaz:
minél többet keres valaki, annál nagyobb összeget tarthat vissza az adóból.
Nem kis dologról van szó, a PA a 2016-os szja-számokban azt mutatta ki, hogy a jövedelem szerinti felső 10 százalék bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. Innen startolnak a kedvezmények.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 2017-ben 12 ezer 443,6 milliárd forint volt. Ennek 92 százaléka munkaviszonyból származott, s ebből lehetett mérsékelni az adóalapot, illetve adókedvezményt igényelni. A négy lehetőség: az első házasok kedvezménye, a gyerekek száma után növekvően leírható családi kedvezmény, a súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény, és a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.
A kormány (főleg idén, a „családok éve” idején) a gyerekek száma alapján besöpörhető
adókedvezményt szokta egyik legnagyobb jótetteként emlegetni.
Nos, azt látjuk, hogy a jövedelmi felső tíz százalékba tartozók igényelték vissza az összes kedvezmény csaknem negyedét, az utána következő decilisekben már ennél 10 százalékponttal kevesebbet. A társadalmi létminimum környékén tengődők – hiába van esetleg több gyerekük – munkabérük után már csak pár százalék kedvezményt élvezhetnek
Összességében – hasonlóan a bér utáni szja-ban láthatóhoz – a munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. Másképpen kifejezve: 54 milliárd forintot kaptak a „gazdagok” gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.
Egy másik mutató azt szemlélteti, milyen arányban tudnak élni az adókedvezménnyel az egyes jövedelmi csoportba tartozók. Itt azt láthatjuk, hogy a szinte az éhenhaláshoz is kevés pénzt keresők ötöde, a felettük lévő néhány decilisben lévők negyede.
A meredek ugrás ekkor is a legfelső tizednél tapasztalható: 38 százalékuk
élhetett ezzel az előnnyel.
A PA kutatói megnézték az első házasok adókedvezményét is. Nem meglepően itt is felfelé lő a jövedelmi rakéta. Ennek a visszaadott összegnek 19 százaléka landolt tavaly a felső 10 százaléknál, az alsó 50 százalékánál mindössze 28 százaléka. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.
Ha számszerűen nézzük, akkor arra jutunk, hogy az alkalmazásban állók felső jövedelmi tizede a többséghez képest eleve sokkal nagyobb keresetéhez további körülbelül 60 milliárd forintot kap vissza az adókedvezményeken keresztül. A közepén lévő 5. tizedben ugyanez az összeg 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.
Nem tartozik szorosan ide, de éppen „szezonja” van. Ez pedig a szintén több gyerekes családokat segíteni hivatott csok. Aminek 10 milliós, kedvezményes kamatú kölcsönét pont most terjesztik ki a két gyereket nevelőkre. De ez a kedvezmény is csak a jövedelmi top 10-nek segít. Tehát a „minél nagyobb jövedelem, annál kisebb összegű adó, de annál nagyobb kedvezmény” hálózata kitermeli a klasszikus mély egyenlőtlenségi árkokat, és a csok révén még tol egyet a hatalmas vagyoni egyenlőtlenségek elmélyítésén is.
A negatív hungarikum – II. rész
Túl sok a gyilok errefelé. A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest legalább is. Százezer főre 2016-ban – ez a legújabb európai adatsor – Franciaországban például 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon ez a szám 2,05. Ez mennyiségi és minőségi szempontból árt az országimázsnak!
Szigetszentmiklósnál, az első negyedév végénél hagytuk abba az előző részben. Nézzük a további hónapokat:
Holttesteket találtak Szentendrén, öngyilkosság történhetett, de a rendőrség szerint nem zárható ki, hogy bűncselekmény történt.
Megöltek egy férfit Nyíregyházán. Bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy egy holttestet találtak az egyik nyíregyházi vasúti pálya használaton kívüli sínpárján. Elfogták a gyanúsítottat.
Hetvennégyszer szúrt, aztán levágta áldozata péniszét a nyíregyházi gyilkos. Szerelmi háromszögnek vethetett véget a Blikk információi szerint az a nyíregyházi férfi, aki húsvéthétfőn több késszúrással megölte ismerősét, egyben vetélytársát.
Kiskunfélegyházán egy nő megölte az élettársát. Az ügyben emberölés gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.
Csecsemőholttestet találtak egy lakóház kertjében a Békés megyei Kétsopronyban, a gyereket a gyanú szerint az anyja ölte meg, akit emiatt őrizetbe vettek.
Családi tragédia történt Dágon. Egy férfinek saját fia okozott halált okozó sérülést, miután az apa rátámadt a feleségére.
Az utcán öltek meg egy 28 éves férfit a Nógrád megyei Zabaron. A „forrónyomos intézkedések” eredményeként beazonosították és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 23 éves domaházai lakost. A férfi Zabar településen, az utcán – hangos szóváltást követően – a nála lévő bajonettel bántalmazta a 28 éves sértettet, aki ennek következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.
Megöltek egy 8 éves kislányt Veszprém megyében. A kislány korábban eltűnt, amit az édesapja jelentett be a rendőrségen. A Sólyi kislányra a Vilonyai zsilipnél, ott dolgozók találtak rá holtan, ruha nélkül.
Kegyetlen emberölés áldozata lett egy idős házaspár Hódmezővásárhelyen. Saját lánya ölette meg az idős házaspárt.
A börtönből volt eltávozáson az a férfi, aki megölte 19 éves élettársát. A férfit azért engedték ki, hogy meglátogassa apját, de amikor találkozott élettársával, végzett vele. A férfi kimenővel volt távol az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetből, ahol mintarabként viselkedett, ezért engedélyt kapott haldokló édesapja meglátogatására. A férfi a debreceni klinikáról azonban nem a börtönbe, hanem lakhelyére, Nagyecsedre ment, ahol találkozott a 19 éves párjával, majd együtt elindultak, hogy meglátogassák a férfi anyját. Útközben egy bozótos területnél beráncigálta a csalitosba a nőt. A férfi végül a cipőfűzőjével megfojtotta a nőt.
Egy Almáskamarási lakóházban egy 48 éves férfi vadászfegyverrel lelőtte felesége 46 éves férfi ismerősét, majd megölte magát.
És még csak 2018 első félévénél tartunk!
Az Eurostat által közzétett adatokból, meg a hazai rendőrségi forrásokból ijesztő képet kapunk e téren is a hazai állapotokról!
