Máris támogatják pénzzel az Audi-sztrájkot
Ötmillió forintot ad az Audi-szakszervezetnek egy másik, szintén német multiknál szerveződő érdekképviselet. Az ÉTMOSZ „újkori mohácsi csatának” tartja a győri sztrájkot.
„A tét óriási, az AHFSZ „all-in”-t (mindent egy lapra) mondott, ez a küzdelem azonban nem csak az Audiról és az AHFSZ-ről szól. Ez a bérharc a magyar munkavállalók általános érdekérvényesítő képességéről és a tőkeerős, a világ vezető járműgyártója erőfölényének ellensúlyozásáról szól” – áll abban a Facebook-kiírásban, amelyet az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) tett közzé.
Az érdekvédők 5 millió forintot adnak
az Audi Hungária Független Szakszervezetének arra, hogy abból a munkabeszüntetés idején kieső bért tudják fizetni.
Az ÉTMOSZ először tavaly februárban a német Bosch itteni üzemében tartott – szintén bérvita miatti – figyelmeztető sztrájkkal hívta fel magára a figyelmet. Azóta a szintén német ThyssenKrupp jászfényszarui üzemében és a Magyar Postánál alakult szervezete.
Az újkor mohácsi csatáját most az AHFSZ Győrben vívja – fogalmaz az ÉTMOSZ. Szerintük ha itt elbuknak a munkatársak, akkor
az ország munkavállalói a teljes kiszolgáltatottság szélére sodródhatnak.
Egy esetleges sikertelen általános sztrájk visszavetheti az egyébként sem erőtől duzzadó munkavállalói érdekérvényesítésbe vetett hitet.
Ezért a szakszervezet az ötmilliós adomány mellett közösségi pénzgyűjtést indított.
Ahogyan arról a nap folyamán írtunk, az Audi sztrájkja a Volkswagen csoport egészét érintheti a motorok gyártásának leállása miatt. Az AHFSZ sztrájkalapjának van tartaléka a munkabeszüntetés egy hetére.
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 24. – Tudósítás a másik valóságból
Gulyás Gergely miniszter elmagyarázta nekünk, hogy a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust. Deutsch Tamás leleplezte, hogy az Európai Bizottság vezetői gyakrabban egyeztetnek Soros Györggyel, mint a tagállamok kormányfőivel.
A Jobbik és a baloldal összefogása a rasszizmus szalonképessé tételéről szól
Gulyás Gergely szerint a Jobbik és a baloldal összefogása arról szól, hogy a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust.
A Miniszterelnökség vezetőjét sajtótájékoztatóján kérdezték a Sneider Tamás Jobbik-elnökkel kapcsolatban a napokban megjelent hírekről.
A közéletben nincs helye annak, aki ilyen gyűlöletcselekményt követ el – mondta a miniszter azzal összefüggésben, hogy évekkel ezelőtt Sneider Tamás egy mozgáskorlátozott embert bántalmazott – Gulyás Gergely szavai szerint – „annak származása miatt”.
A tárcavezető kifejezetten elrettentőnek nevezte ezt a botrányos eseményt.
Azt is megemlítette, hogy a szintén botrányba keveredett Szávay István még mindig a Jobbik országgyűlési képviselője. (MTI: Gulyás: a baloldal a rasszizmust próbálja szalonképessé tenni)
Soros a kormányfőknél gyakrabban tárgyal az uniós vezetőkkel
Soros György Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért felelős európai uniós biztossal tárgyalt Davosban. Ahogy az eddig is megszokott volt, ezúttal sem lehet semmit tudni – a találkozó tényét leszámítva – a megbeszélésről.
Mivel az amerikai üzletember korábban több alkalommal tárgyalt befolyásos uniós vezetőkkel ismeretlen okokból, Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő írásban fordult az Európai Bizottsághoz. A következő kérdéseket tette fel Frans Timmermans és Soros György közötti 2017. április 28-ai, 2018. február 1-ei, 2018. április 16-ai, valamint 2018- november 26-ai egyeztetésekről:
- Ki kezdeményezte a találkozókat, és azok miért jöttek létre?
- Miről volt szó a tárgyalásokon?
- Helyénvalónak tartja-e, hogy demokratikus választásokon politikai felhatalmazással nem rendelkező személy, egy ismert üzletember, ilyen gyakorisággal egyeztethessen az Európai Bizottság vezető tisztségviselőivel?
Úgy látja, hogy annyiszor, mint Sorosnak az Európai Unió tagországainak egyetlen állam- illetve kormányfőjének sem volt lehetősége az Európai Bizottság vezetőivel közvetlenül egyeztetni. (Origo: Deutsch Tamás írásbeli kérdéseket tett fel Soros brüsszeli útjairól)
A Soroshoz köthető álcivilek beszálltak az EP-kampányba
Nacionalizmussal, populizmussal riogatva most az EP-kampányba száll bele a Soros-féle Liberties. A berlini székhelyű szervezet korábban német cégeken keresztül akart nyomást gyakorolni a magyar kormányra a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében.
Az EP-kampánnyal összefüggésben népszerűsítő körútra indul új könyvével a Soros György által is finanszírozott, több európai, köztük magyar NGO-kat is összefogó Liberties. Az adóoptimalizálás miatt berlini székhelyű szervezet kiadványában arról értekezik, hogy miért szavaznak annyian a nacionalistákra, populistákra, és mit lehet ez ellen tenni.
A Jerusalem Post nevű izraeli hírportál tavaly márciusban számolt be arról, hogy a Liberties akkori vezetője, Dénes Balázs arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja az Orbán-kormányt a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében. Dénes Balázs ekkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. (Magyar Idők: Álcivilek az EP-kampányban)
Utolsó figyelmeztetések Brüsszelből
Az európai bírósági per előtti utolsó felszólítást kapta a magyar kormány a Stop, Soros!-törvény ügyében, ahogyan több kérdésben is. Pert indítanak a külföldi élelmiszerek kiskereskedelmében lévő hátrányos megkülönböztetés miatt.
Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bíróság a magyar kormánynak több ügyben. Ezek közül a legfajsúlyosabb a Stop, Soros! törvénycsomag. Nem megfelelő válasz esetén az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Korábban a Velencei Bizottság visszavonásra szólította fel a kormányt.
A bizottság a korábban kapott magyar válasz után is
az uniós joggal ellentétesnek tartja a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítását.
A menedékjog iránti kérelmek támogatásának (vagyis a civil szervezetek felvilágosító tevékenységének) büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
Uniós jogot sért a távoltartás intézménye is.
Az egyéni szabadságok jogellenes korlátozása
az, hogy a büntetőeljárás alá kerülő személyek nem közelíthetik meg a Magyarország határain lévő tranzitzónákat, a szabályozás indokolatlanul korlátozza az érintett uniós polgárokat és családtagjaikat szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek.
A bizottság szerint a magyar szabályozás
az uniós jogba ütközően korlátozza a menedékjog gyakorlását
azzal, hogy a kérelmeket olyan indokokkal is elutasítják, amelyek nincsenek benne a közösségi jogban. (A menedékjog csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül olyan országból érkeznek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van.)
A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a bizottság aggályaira.
Fontos eljárás az is, amely kifogásolja a magyarországi élelmiszertermékek kiskereskedelmi forgalmában azt a megkötést, amely hátrányosan érint az importáruk forgalmazását. Ebben az ügyben már megvolt az utolsó figyelmeztetés, most már a bírósági kereset következik.
A bizottság azt utasítja el, hogy a magyar szabályozás szerint a
kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre,
függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, mert hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.
Magyarország az azonos haszonkulcs előírásával megakadályozza, hogy egyes, importált termékeket kínáló importőrök és kiskereskedők vonzóbb bolti árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.
Első figyelmeztetés,
felszólító levél érkezett a cigaretták minimális adótartalma miatt.
Magyarország nem teljesítette az előírást, a kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt van.
Ugyanezt az intézkedést hozta a bizottság amiatt, hogy a magyar kormány határidőre nem nyújtotta be a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek vasúti hozzáférését bemutató végrehajtási tervét.
Mindkét ügyben két hónapja van a kormánynak, azután következhet az indoklással ellátott vélemény elküldése.
A VW konszern egészét sújthatja az Audi-sztrájk
Komoly fennakadásokat okozhat a Volkswagen csoport termelésében egy elhúzódó leállás Győrben. Ez ugyanis a német óriás első számú motorgyártója a kisautóktól a Bentley-ig, és speciális kasztnielemeket is itt készítenek. A raktérkészletek minimálisak a gyárakban.
A legfrissebb hírek szerint egyelőre nincs előrelépés az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) közti patthelyzetben. Az AHFSZ felhívása nyomán a gyár reggel hatkor – megegyezés híján egy hétre – leállt. A sztrájk hátteréről, okáról itt írtunk.
A munkabeszüntetés nyomán a teljes üzem, a motor- és az autógyár is áll, hasonlóan a figyelmeztető sztrájkhoz mintegy 4 ezer emberrel. A munkatársak a műszaknak megfelelő beosztás alapján a helyükön vannak, de nem dolgoznak.
Kardinális kérdés ilyen megmozdulások idején, hogy
az érdekképviseletnek mennyi pénze van a kieső bérek fedezésére a sztrájkalapban.
Ezt az AHFSZ elnökhelyettese, Háromi László se árulta el kérdésünkre (ez az egyik legbizalmasabb szakszervezeti adat), mindössze annyit mondott, hogy van tartalékuk. Az Audi 13 ezer alkalmazottjának csaknem 70 százaléka tagja az AHFSZ-nek.
A leállás nem csupán a győri üzemnek okoz hatalmas kárt, hanem
a tulajdonos Volkswagen csoport jelentős részét érinti.
A cég tavaly százezer autót állított elő, ebből kizárólagosan gyártja a TT sportkocsikat és az A3 limousine-t, valamint A3 cabriót (12 ezer, 62 ezer, illetve 9,5 ezer darab), és 2018-ban elkezdték kibocsátani a Q3 hobbiterepjárót (fél év alatt 15 ezer darabot). 2017 óta gyártják az Audi RS 3 Limousine-t, amely az Audi első RS változatú kompakt limuzinja. A tervek szerint rövidesen hozzálátnak a Q4-es gyártásához is; valószínűleg erre vonatkozott a gyárvezetés zsarolásszerű megjegyzése, hogy a sztrájk veszélybe sodorja új modell készítésének elkezdését.
A győri Audinak azonban emellett
kulcsszerepe van a konszern motorgyártásában.
Tavaly 1,954 millió különféle erőforrást gyártott. A cég tájékoztatása szerint 1 099 385 három- és négyhengeres Otto-, valamint 343 651 négyhengeres dízelt, 300 720 hathengeres Otto- és 175 070 hathengeres dízelt. Az öthengeres Otto-motorból, amely tavaly sorozatban kilencedszer nyerte el az Év Nemzetközi Motorja díjat, 10 045 darab hagyta el a gyártósort. Továbbá 15 977 nyolc- és tízhengeres motort, valamint 9 453 elektromos motort gyártottak Győrben. Mindezeken felül itt készülnek sűrített földgázzal és benzinnel hajtott CNG-motorok is.
Győrben készülnek tehát az Audik motorjai, de amint a fenti felsorolásból kiderül,
lényegében a teljes modellpaletta kap erőforrásokat innen:
a Volkswagen, a Seat és a Skoda is, továbbá a legnagyobb motorok kerülnek a Bentley-kbe és Lamborghinikbe. A győri motorokat a vállalatcsoport 32 telephelyére szállítják.
Még tucatnyi üzemben készülnek motorok, de a legnagyobb, központi helyzetű a győri. A térség autóiparát elemezte két éve a szlovákiai felvidek.ma: mint írják, pár száz kilométeres körzeten belül (a visegrádi térségben) tíz autó-összeszerelő központ működik, amelyek évente 2,5-3 millió autó és 5 millió autómotor gyártására képesek (utóbbinak tehát csaknem a fele Győrben). Ez a koncentráció jótékonyan hat a közeli beszállító üzemek fejlődésére, mert a munkaszervezésben alapkövetelmény a pontos szállítás, a gyárak ugyanis már
nem igen tartanak fenn raktárkészleteket.
Ez utóbbi általános gyakorlat a hosszú beszállítói láncú céghálózatokban, az autóiparban is. A költségek minimalizálása érdekében rendkívül feszített a külső partnerekkel szembeni szállítási követelmény. Az olyan koncentrált részegység-gyártás, mint a győri motorkészítés egy hét kimaradása akár komoly fennakadást okozhat a minimális vagy nulla raktárkészlet mellett.
Ezen túlmenően az Audi Hungaria más területen is kapott kizárólagos státuszt. Tavaly állították be azokat a gépeket, amelyekkel szerszámokat készítenek a többi prés- és karosszériaüzem számára, valamint karosszériaelemeket a teljes VW konszern egyes modelljeihez. Utóbbi esetében naponta 120 egyedi exkluzív és sportmodell számára szállít karosszériaelemeket: motorháztetőket, csomagtartókat, ajtókat, sárvédőket és oldalfalelemeket többek között az Audi R8, RS3, RS4, RS5 modellekhez, valamint itt készül a győri Audi TT RS Coupé és Roadster spoilere is.
Arany kutyagumi – Déli kávé Szele Tamással
Kérem, valódi polgárember kávézás közben legszívesebben a kultúráról beszélget. Ennek apropója is van, ugyanis a héten volt a Magyar Kultúra Napja, melyről úgy tűnt, pártunk és kormányunk megfeledkezni látszik, de ez puszta káprázat: igenis sokat tesznek ők szellemi életünkért, annak támogatásáért, felemeléséért, akkora műbarátok, ahogy Petőfi mondaná a Helység Kalapácsában, „mint az izé”.
Ott vannak például rögtön a kultúrnapi elismerő oklevelek. Ez egy nagyon szép és főleg takarékos szokás, kap a delikvens egy igen szép, nemzeti színű keretes papírlapot, melyen ékes szavakkal megköszönik eddigi tevékenységét és további hasonlókra buzdítják: aláírja egy államtitkár, át lehet venni, kap egy pohár pezsgőt, és kész. Mondjuk kicsit hasonlít a Munka Vörös Zászló Érdemrendre, mert pénz nem jár vele, csak a szégyen, de pont jó így, főleg, ha tudjuk, hogy idén többek között Nyerges Attila kapott ilyent, aki arról nevezetes, hogy ő az Ismerős Arcok énekese.
Mondjuk a zenekarról nekem magamnak lesújtó a véleményem, úgy zenei mint szövegi világuk bonyolultsága vetekszik egy kőbaltáéval, de hát maga a műfaj, vagyis a „nemzeti rock” ilyen: vegyünk egy lakodalmas bandát, egy kemény basszust, egy erős ritmusszekciót és harmincas évekbeli olvasókönyvet, aztán már meg is van és párásodnak a tekintetek a honfibútól. Senkit sem zavar, hogy három akkord, ez ilyen. A Sex Pistols hozzájuk képest Tátrai-vonósnégyes. Hogy aztán Nyerges úr mihez kezd az oklevelével, az kérdéses, tényleg érdemesebb bekeretezni, üveg alatt falra tenni, ugyanis – papírcsákónak kicsi, papírhajónak kemény.
Azonban a műpártolás nem csak ennyi
A nagylelkű, szeretett vezetők mintegy magukhoz emelik az alkotásokat, főleg a festményeket, szobrokat, hasonló csecsebecséket, irodájukban állítják ki, otthonukban helyezik el őket (ugye, ez egy szonettel vagy egy kulcsregénnyel kicsit furán nézne ki), és így is kimutatják, mennyire becsülik a műtárgyakat. Vagy ha ők nem mutatják ki, kimutatja a becsüs. Vegyük rögtön az érzékeny lelkéről, finom hangulatairól ismert Hoppál Péter esetét.
„Letétbe megkapta két Kossuth-díjas magyar festő alkotását Hoppál Péter, amivel maga a fideszes országgyűlési képviselő dicsekedett lelkesen a Facebookon. A sajátos műgyűjtési módszerrel megszerzett festményeket a Janus Pannonius Múzeum helyezte el a kormánypárti politikusnál, hogy „felékesítse” a tárgyalóját.
„Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel” – írja keddi Facebook bejegyzésében Hoppál Péter. Csakhogy a fideszes országgyűlési képviselő azzal folytatja posztját, hogy mindezért köszönet a Janus Pannonius Múzeumnak, akik letétbe helyezték hozzám e remekműveket.” (HVG)
Jó, hát a letétnek ezer formája van, bizonyára adott némi anyagi garanciát, annak bizonyságául, hogy míg nála vannak a képek, nem esik bajuk.
Dehogy adott
A HVG hosszas kérdezősködés után megtudta, hogy habár „régóta bevett gyakorlat, hogy egy közgyűjtemény műtárgyat ad tartós megőrzésre egy közhivatal, kulturális intézmény vagy közjogi méltóság, például vezető pozícióban lévő tisztségviselő rendelkezésére, és ezt szívesen teszik olyan művek esetén, amelyek bemutathatósága a múzeumi keretek között nem biztosított jelenleg”, Hoppál mester ebben a kitüntetésben díjmentesen részesült.
Kérem, ez esetben holnap leszaladok Pécsre, tessék kinyitni a raktárat, körülnéznék kicsit, már nagyon unom, hogy olyan kopárak a falak itthon, készítsenek nekem elő valamit vagy Dürertől vagy, ha van, valamelyik németalföldi mestertől, Bruegheltől, Boschtól, mit tudom én, nem vagyok nagyigényű. Esetleg szóba jöhet valami ógörög szobor, reneszánsz kisplasztika, sótartó Cellinitől, egyéb bizsu… hogy az nekem nem jár?
Már miért?
Csak, mert nem vagyok közjogi méltóság? A Hoppál sem az. Hoppál képviselő, mint ilyen, közjogi tisztségviselő, közszereplő, de nem méltóság. Sőt, még én is lehetek ilyen, ha megválasztanak, Hoppál sem a Parlament kupolatermében született, egy törvényjavaslattal a kezében. Tessék nekem megelőlegezni a bizalmat, vagy meglesz magukról a véleményem.
Ja, akkor sem? Hát, pedig szépen kértem…
Orbán, a puritán
De meg is értem, ha én nem kapok műkincseket szép szóra, most nagy a keletjük. Orbán Viktor puritán várbéli irodájához adataink szerint 34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból. A szőnyegeket meg az Iparművészeti Múzeumból hozták ki. Most Tisza István bútorait nem is firtatom, de álljon itt a műtárgyak teljes listája, az Átlátszó nyomán: mindenki beláthatja, hogy ennyi díszítésre mégis szükség van egy igazán puritán irodába, ezek nélkül olyan barokkos lenne…
Festmények
- Bogdány Jakab: Virágcsendélet papagájjal (olaj, vászon, 71 x 94,5 cm)
- Böhm Pál: Tájkép (olaj, vászon, 75,5 x 101 cm)
- Brodszky Sándor: Esztergom és vidéke (olaj, vászon, 132 x 216,5 cm)
- Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (olaj, vászon, 58 x 51,3 cm)
- Egry József: Csónakosok (pasztell, vászon, 70 x 86 cm)
- Feszty Árpád: A szentkorona elrejtése 1849-ben (olaj, vászon, 36 x 60,5 cm)
- Greguss Imre: Vörössipkások Szolnoknál (olaj, vászon, 181 x 130 cm)
- Györgyi Giergl Alajos: Mária templomba menetele (olaj, vászon, 41 x 86 cm)
- Hegedűs László: Vérszerződés
- Ismeretlen festő: Balatoni táj Badacsonnyal és ménessel (Betyártanya)
- Ismeretlen festő: Vác látképe
- Ismeretlen festő: Deák Ferenc arcképe (másolat Györgyi Alajos után)
- Jakobey Károly: Visegrád
- Keleti Gusztáv: Folyóparti táj (olaj, fa, 32,5 x 54 cm)
- Kunwald Cézár: Tisza István (olaj, vászon, 142 x 112 cm)
- Kunwald Cézár: Csendélet (olaj, vászon, 102 x 89 cm)
- Ligeti Antal: Táj folyóval (olaj, vászon, 35 x 56 cm)
- Ligeti Antal: Fiume (olaj, vászon, 137 x 203 cm)
- Márffy Ödön: Virágcsendélet (olaj, vászon, 50 x 60 cm)
- Márffy Ödön: Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 65 x 81 cm)
- Márton Ferenc: Hargita (olaj, lemezpapír, 74 x 51 cm)
- Mednyánszky László: Erdő széle
- Mihalik Dániel: Kiöntött a Zagyva (olaj, fa, 23 x 32,5 cm)
- Réti István: Kossuth Lajos képmása (olaj, vászon, 255 x 163 cm)
- Rubovics Márk: A Vág torkolata a nagy Dunába (olaj, vászon, 31 x 65 cm)
- Schallhas Károly Fülöp: Erdős tájkép (olaj, vászon, 59 x 79,5 cm)
- Spányik Kornél: Mátyás király (olaj, vászon, 168 x 92,5 cm)
- Stetka Gyula: Kamermayer Károly arcképe (olaj, vászon, 255 x 162 cm)
- Szamossy László: 48-as törzstiszt (olaj, vászon, 89 x 69,5 cm)
- Telepy Károly: Tájkép alakokkal (olaj, vászon, 98 x 137 cm)
- Várady Gyula: Sümegi várrom (olaj, lemezpapír, 49,5 x 69 cm)
- Vaszary János: Gyümölcscsendélet / Dinnyés csendélet (olaj, vászon, 73,5 x 97,3 cm)
- Vidra Ferdinánd: Pannonia (olaj, vászon, 285 x 185,5 cm)
- Wittich Eperjesi Károly: II. Rákóczi Ferenc arcképe (olaj, vászon, 76 x 63 cm)
Szobrok
- Beck Ö. Fülöp: Tisza István (bronz, 64 cm)
- Cser Károly: Szent István
- Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kardját néző huszár (bronz, 42 cm)
- Róna József: Az idős Kossuth Lajos (bronz, 73 cm)
Ez, kérem, az igazi műpártolás, ennyi szépség között nem is lehet mást, mint kiváló döntéseket hozni. Vagy nem. Természetesen ezek is ingyen kerültek az egyszerű, fehér falakra, illetve közéjük. Ennek nincs ára, a Szépség ideálja megfizethetetlen, kérem szépen.
Főleg, ha nem is akarunk érte fizetni.
Én csak egy dolgot hiányolok a falról, hogy tökéletes legyen az iroda.
Egy bíborszín falvédőt, nemzetiszín szegéllyel, amire egy autentikus népművész színarany cérnával felhímezné:
„Hej, irodám puritán
nincsen benne tulipán
csak pár festmény, tubicám
arany kutyagumi tán”
Ez méltóképp feltenné a koronát a műre.
Az ellenzéki szavazók közös listát akarnak az EP választáson
Az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedniük kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya – derült ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából december 9-16 között, 1009 fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatásból.
A megkérdezettek több mint fele hallott a közös ellenzéki EP lista indításának gondolatáról. A megkérdezettek több mint fele, az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP lista kezdeményezésével (leginkább a Jobbik szavazók – 88 százalék), és ugyanennyien gondolják azt is, hogy sikeres lenne. Amennyiben a pártok egy közös listán indulnak, 4 százalékponttal csökken a bizonytalanok aránya a külön induláshoz képest, az egyes pártok szavazói szavaznának rá, és összességében több szavazatot szerezne az ellenzék. Ám a megoldás a Fidesz szavazókat is mobilizálja.
Mindezen eredmények alátámasztják a Publicus három hete végzett modellezését, miszerint az ellenzék számára összességében eggyel vagy kettővel több mandátumot jelenthetne a közös ellenzéki EP lista.
A háromnegyed évvel ezelőtt, a választások után készített kutatásunkhoz képest 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya. Egyedül a Fidesz szavazók körében csökkent (7 százalékponttal), ám ezt ellensúlyozta, hogy az összes többi párt és a bizonytalanok körében is növekedett (10-20 százalékponttal).
A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra.
Leállt az Audi
A győri Audi egész területén áll a termelés a szakszervezet sztrájkfelhívása nyomán. Az AHFSZ tegnap hirdetett egy hetes munkabeszüntetést a sikertelen bértárgyalások után.
A komplett gyárban, tehát az Audi Hungaria Zrt. teljes területén megállt a munka – tudatta Facebook oldalán az Audi Hungária Független Szakszervezet ma reggel. Az AHFSZ szerdán döntött a munkabeszüntetés mellett, mert erre az évre 18 százalékos, de minimum 75 ezer forint béremelést akarnak elérni. Az Audi ajánlata ettől messze áll: két évre 10+10 százalékot kínál, azt is differenciáltan, ahogyan ezt ismertettük korábbi írásunkban.
Közben érkeznek a Volkswagen konszern különböző üzemeiből a szolidaritási üzenetek. Olaszországból a Ducati motorkerékpár-gyár és a Lamborghini sportkocsikat előállító munkások, miként a pozsonyi VW-szakszervezet, és a lengyel Szolidaritás VW-szervezete küldött buzdító levelet.
Az AHFSZ számításai szerint a győri gyár a leghatékonyabban működő egység, ennek ellenére itt a legalacsonyabbak a bérek a német konszernen belül.
Tévéhangolás
Kérem, a televízió hangolása igen kényes, bonyolult művelet, melynek kézi végzésére utolsó alkalommal 1999-ben mertem vállalkozni, és akkor is sikertelenül – talán nem E. Aisberg 1958-as „Most már értem a televíziót” című ismeretterjesztő kötete alapján kellett volna nekilátnom, és nem Junosztyot kellett volna hangolni. Nekem nem ment, a kormánynak ez is menni fog.
Vagy nem fog, de mondjuk ők nem is csavarhúzóval matatnak a bonyolult készülékben, és még annyira sem készülnek fel, hogy utánaolvassanak, mi az, amit állítgatnak. De miről beszélünk? Lássuk a hírt!
Összenő a Hír TV és az Echo TV
„Miután a Hír TV és az Echo TV is a fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kezébe került, elkezdték a két televízió egyes tevékenységeinek és működésének összehangolását” – tudta meg a Magyar Hang.
Minderről január 22-én körlevélben tájékoztatta a Hír TV munkavállalóit Répásy Bálint vezérigazgató. A levél szerint az alapítvány kuratóriuma által kijelölt menedzsment döntött így, a hatékony működés érdekében.
Már keddtől elkezdődik a két társaság hírigazgatóságának együttműködése, ennek első lépése a közös gyártás technikai, műszaki és alkotói feltételeinek kialakítása és a rendszerek tesztelése” – írja a Magyar Hang.
Erről nekem elsőre az jutott eszembe, hogy „addig hangoljátok a tévécskéiteket, fiúk, addig-addig, míg egyszer csak be nem jön rajtuk Moszkva”. De aztán, mélyebben eltöprengve, az is, hogy rendben, először a gyártás kerül egy kézbe, aztán minden, láttam én már médiaterméket elcsatolni, lesz ebből a két adóból egy, méghozzá fél éven belül. Sőt, az is eszembe jutott, amit Omár kalifa mondott az alexandriai könyvtár maradékának felgyújtásakor: „Vagy az van benne, ami a Koránban, és akkor felesleges, vagy más van benne, és akkor káros.” Hát az omári logika is azt mondja: egy adó lesz a kettő, akárki meglássa.
Az, hogy a hírek eddig is egyformák voltak bennük, nem szerkesztési koncepció:
a magyar sajtótermékek kilencven százalékában azért szó szerint egyformák a hírek, mert mindenki az ingyenes MTI-ből szedi őket, az érdemel tapsot, aki nem. És bizony a hírforgalom ily módon kilencven százalékát lefedő MTI már nyolc éve ingyenes… Akkor tud izgalmas lenni, mikor becsúszik egy-egy tévedés vagy elütés a hírbe, akkor egy ország tudja rosszul. (És becsúszik).
Ha az uniformizált sajtó létrehozása a célja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (Kesma), akkor sok dolga már nem lesz, az is biztos. De mégis, mi is a céljuk? Erről Varga István, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt a 24.hu-nak adott interjújában, őt idézzük:
„- A kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás lenne a legfontosabb. Annak ellenére, hogy az emberek többsége interneten olvassa a híreket, felmérések szerint mégis az újságcikkeknek hisznek jobban. Ezért célja az alapítványnak, hogy védje és megőrizze a nyomtatott sajtót.
– A Magyar Újságíró Szövetség közleményben reagált erre. Azt írták, hogy az alapítvány létrehozására vonatkozó „utólagos szóbeli magyarázat pedig olyan érveket említ (a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzését), amit egy tévécsatornákat, rádióadókat és online platformokat is tömörítő médiacsoport esetében Európa egyetlen államában sem venne senki komolyan.”
– A magyar újságíró-társadalom megosztott, a MÚOSZ pedig a másik oldalon áll, de nevezhetnénk őket álcivileknek is.”
Álcivileknek?
Akkor viszont azt a javaslatot tenném, hogy a maguk szerint valódi civilek kapjanak állami egyenruhát, hogy lehessen őket megkülönböztetni az álcivilektől. Milyen szép lesz… elképzelek egy egyenruhás Békemenetet. Esetleg adhatnánk nekik fegyvert, kiképzést, kis fegyelmezést és kaszárnyát is, akkor lennének csak igazán civilek!
„Még egyszer: kormánydöntés alapján a nyomtatott médiakultúra megmentése közérdek, ezért az alapítványt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette. Így más helyzetbe került.”
Valóban: a lócitrom is más helyzetbe kerül, ha ízlésesen becsomagolom, ráírom, hogy „francia krémes” és ebben a minőségében kezdem árulni. Legfeljebb nagy forgalmam nem lesz belőle, mert másodszor már elég kevés vevő jön majd vissza. És mi a helyzet a tüntetésekkel?
„A közmédia távolról sem tökéletes. Jómagam is úgy gondolom, hogy adásba kellett volna adni a tüntetést. Az ott dolgozóknak le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat.”
Hát felvétel készült, azt magam tanúsíthatom: tudósítani jártam a tüntetésen és a saját szememmel láttam a forgatócsoportot, amint az épület tetejéről vették az eseményeket. Bár nem vették túl sokáig, ugyanis reflektorokkal, zseblámpákkal, lézeres mutatókkal elvakították a kamerákat a tüntetők közül néhányan – de így is lehetett legalább húsz perc használható anyaguk, amiből akármilyen hosszú hírt össze lehet vágni.
Nem vágtak.
Nem volt hír – hiszen nem adta ki az MTI.
A tények másodlagosak, az MTI a fontos.
Tovább nem is folytatom, az interjúból így is kiviláglik: rövidesen nem pusztán egységes, de egyforma is lesz az összes alapítványi sajtótermék. Mint egy láda tojás, úgy fog hasonlítani egyik a másikra.
De azért marad majd tere a sajtószabadságnak, kérem, lesz egy terület, amit nem lehet majd uniformizálni.
Az apróhirdetések.
Azok majd mindegyikben el fognak térni, különös tekintettel a házassági híreket és gyászeseteket bejelentőkre.
És tetszik tudni, mikor ér véget ez?
Azon a szép napon, amikor egy gyászesetet minden alapítványi lap az első oldalon hoz majd.
De addig is: hangolják a tévéket.
Moszkva nemsokára bejön.
Egy hétre leállhat az Audi Győrben
Holnap reggeltől egy hétig tartó sztrájkot hirdetett az Audi Hungária szakszervezete. A bértárgyalások eredménytelenek voltak, de folytatják a tárgyalásokat.
Ahogyan azt a Független Hírügynökség korábban elsőként megírta, sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – amit a szakszervezet elnöke, Németh Sándor jelentett be délután.
A sztrájk csütörtök reggel hat órakor kezdődik és január 31-én reggel hatig tart.
Az ok, hogy eredménytelenek voltak az idei bértárgyalások.
Németh Sándor azt is elmondta, hogy a leállás a gyár egész területére (autó- és motorgyár) kiterjed, amelyhez mindenki csatlakozhat. Ez idő alatt is folytatják a tárgyalást az Audi Hungáriával, és a ha elfogadható ajánlatot kapnak, leállítják a sztrájkot.
A felek álláspontja igen távol áll egymásétól.
Ennek részletei itt olvashatók.
Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy bíztak abban, a sztrájkbizottság kilenc nappal ezelőtti megalakítása óta eltelt időben sikerül jobb ajánlatot kapniuk a cégtől. Ennek érdekében tartottak két órás figyelmeztető sztrájkot múlt héten. Ezen négyezren vettek részt, lényegében az egész üzem leállt.
Az Audi azonban változatlan ajánlattal állt elő kedden. Ezután nyilvánította eredménytelennek az egyeztetést a szakszervezet.
Az AHFSZ követelése az, hogy a bérmegállapodás egy évre szóljon, az alapbéremelés
kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal,
de minimum 75 ezer forinttal növekedjen.
Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban legalább egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék (ez a cafeteria kedvezményes adózásának megszüntetését ellensúlyozná), fejlesszék tovább a lojalitási bónuszt és vezessék be a jubileumi jutalmat.
Az Audi két év alatt 10+10 százalékos béremelést ajánlott,
amelyet később közel azonos tartalommal, új elemekkel bővítve ismételte meg.
Ahogyan azt előzőleg megírtuk,
a 10 százalék nem lenne egységes,
hanem bizonyos szervezeti egységenként a munkahelyi vezetőkre bízná az átlagérték elosztását. Van olyan alkalmazott, aki 5+1-5 százalék adható béremelést kapna a két évben.
Az AHFSZ belső felmérése szerint a munkavállalók támogatják az érdekképviselet álláspontját, és szolidaritási nyilatkozatokat kaptak a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak szakszervezeteitől is.
Az eddigi adatok alapján információnk szerint
70-80 százalékos a támogatása a sztrájkfelhívásnak,
ami azt vetíti előre, hogy hat napra teljesen leállhat az Audi-gyár.
Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van, a több, mint 13 ezres alkalmazotti létszámából. győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat.
Az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs osztálya az MTI érdeklődésére közölte, hogy a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét, felkészülnek az esetleges következményekre.
