Kezdőlap Itthon Oldal 153

Itthon

Méltósággal készülni. Ez 2021 feladata.

Gyurcsány Ferenc Facebook bejegyzéséhez lehetne hozzátenni és valószínűleg elhagyni is belőle. Felesleges. Csak az nem érti, aki nem akarja. 

„Könnyű mondani, tudom. Valamivel nehezebb csinálni.
A mai rendszer ellenzéke valóban lefedi a teljes demokratikus palettát. Jobbközéptől liberálisokig, a zöldektől a baloldalig valóban sokszínű koalíció ez.

A durva gondolkodású, modorú és beszédű házelnök szerint ez moslékkoalíció. Lenne szókincsem visszaszólni. Talán kedvem is. De minek?

Amit szégyenember mosléknak hív, az az Európát most és régóta kormányzó koalíció. Jobboldaliak, liberálisok, zöldek, baloldaliak közösen dolgoznak egy békés Európán, erős Európán, persze egymással is vitatkozva.
Mi ezt nagyszerűnek gondoljuk. A velünk szemben állók szerint ez maga a nemzeti létezés halála.

Ez két kibékíthetetlen álláspont. Ez okozza a jelenlegi magyar politika tragikus megosztottságát. És

ez a megosztottság sajnos tényleg nem feloldható csendes, nyugodt beszélgetéssel. Ez küzdelem.

A demokraták versenyre születnek, de ha kell, együttműködnek.
Verseny demokráciában, együttműködés az antidemokratikus rendszerrel szemben. Ez az életük, ez a sorsuk.

2021 a magyar demokraták felkészülésének éve lesz. Készülés a rezsim leváltására.
Fel fog állni a demokratikus Magyarországot képviselő csapat. Azok, akik új világot hoznak. Kik lesznek ők? Majd eldől egy versenyben. A demokraták nyilvános, átlátható versenyében.

Lesznek viták, ez természetes. Kisebb-nagyobb csörték. Ez megúszhatatlan. Mert

a kérdés nem az, hogy egyik vagy másik párt mennyire szimpatikus képviselője jut be a Parlamentbe, hanem az, hogy hol lesz a következő, demokratikus kormány politikai centruma.

És kevés ennél fontosabb és tisztességesebb demokratikus vita van. Nem személyek, hanem politikai áramlatok vitáját fogjuk látni.

Hogy közben lehetnek villongások? Biztosan így lesz.
Ahogy villonganak, versengenek az emberek saját hétköznapjaikban is.
Jó lenne, ha a demokratikus sokaság értené, hogy ez természetes dolog.

Akik demokratikus Magyarországot kívánnak, azok ne ijedjenek meg a demokratikus vitáktól.

Ha utáljuk az egyhangúságot, akkor ne féljünk a demokratikus hangok sokszínűségétől.

Segítség kell új köztársaságot teremteni. Mi, akik politikára adtuk a fejünket, nem vagyunk megváltók. Végképp nem tudjuk egyedül megváltani Magyarországot azoktól, akik önmaguk görcseikbe akarják zárni hazánkat.
Szükség van a segítségükre. Nem nekünk. A hazának.
Ha segítenek, kapunk egy új esélyt.

Hogy Magyarország lesz, aminek lennie kell: szabad, európai köztársaság.”

A demokrata ellenzéki pártszövetség politikai deklarációja

Városaink kifosztása nem kormányzás! – az év utolsó politikai akciójával az önkormányzatok kivéreztetése és az Orbán-kormány felelőtlen járvány- és válságkezelése ellen tiltakozik az ellenzéki pártszövetség.

 

A demokrata ellenzéki pártszövetség az év utolsó napján is, miként a következő másfél év minden egyes napján azért küzd, hogy bizonyítsa: az Orbán-kormány a valóságot a propagandacéljainak alárendelő járványkezelésével, és az önző hatalmi-gazdasági érdekeit az ország érdekei elé helyező válságkezelésével szemben lehet a járványt és a gazdasági válságot a többség javára, felelősen, átláthatóan, a szolidaritás és a partnerség jegyében kezelni.

 

Az év utolsó napjaiban az Orbán-kormány több olyan döntést hozott, amellyel éppen a legnehezebb időkben dobta le magáról a kormányzati felelősséget, és lemondott több millió magyarról. A karácsonyi pénzszórásban az Orbán-kormány a gazdaságvédelemre szánt források felhasználásával saját klientúráját támogatta. A járvány és a gazdasági válság kezelése helyett százmilliárdokat szórt el egyebek közt stadionra, motorsportra, a miniszterelnöki rezidencia környékére. A Fidesz hatalmi céljait szolgáló alapítvány támogatásával 100 milliárd forintnyi közpénzből csinált magánvagyont.

 

Az iparűzési adó megfelezéséről hozott kormánydöntés semmiféle érdemi segítséget nem jelent a bajba került vállalkozásoknak, érdemben veszélyezteti viszont az önkormányzatok által biztosított közszolgáltatásokat szerte az országban. Az önkormányzatok utolsó saját bevételének megnyirbálásával csődközeli helyzetbe sodorják a magyar települések jelentős részét. Az Orbán-kormány mindezt úgy teszi, hogy az ellenzéki vezetésű településeket hétszer akkora megszorítással sújtja, mint a fideszes vezetésűeket. A megyei jogú városoknak osztott kompenzációból is kihagyta az ellenzéki polgármesterek által irányított megyeszékhelyek túlnyomó többségét. Az Orbán-kormány első- és másodrendű állampolgárokra osztja ezzel az országot, lemond az ellenzéki vezetésű településeken élő mintegy 2,5 millió magyarról, lerombolja a rendszerváltozás egyik legfontosabb célját és értelmét, a magyar önkormányzatiságot. Az Orbán-kormány az egyedüli Európában, amely járvány és válság idején nem támogatja, hanem megsarcolja az önkormányzatokat. Az Orbán-kormány mindeközben állástalan emberek és jövőjüket féltő vállalkozások százezreit hagyja segítség nélkül. Az Orbán-kormány felelős kormányzás helyett hatalmát és klienseinek vagyonát menti.

 

A járvány utáni talpra állás, a gazdasági válságból történő kilábalás feltétele Magyarországon a kormány leváltását követő új politika, ennek keretében az önkormányzatok jogainak megerősítése és bevételeinek biztosítása, a magánvagyonná lett közpénzek visszaszerzése, a kiváltságos kevesek gazdagodása helyett a többség javát szolgáló felelős nemzeti kormányzás. A demokratikus parlamenti ellenzék pártjai erre szövetkeznek. 

 

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke

Jakab Péter, a Jobbik elnöke

Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan, az MSZP társelnökei

Szabó Tímea és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnökei

Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnökei

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel, 2021. január 01. péntek

Tavaly év vége óta már több mint 83.474.757 embert fertőzött meg és  1.818.759 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Az elmúlt 24 órában 697.452 új fertőzöttet regisztráltak.

Magyarország 

Hazánkban 2.764 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 325.278 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 1130 az elhunytak száma 9.667 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 158.548. Kórházban 5.648 koronavírusos beteget ápolnak, közülük  401-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 20.057-en vannak.

Az elmúlt huszonnégy órában tízezernél több újonnan elvégzett teszt. Így emelkedett rögtön az új esetszám, az elmúlt négy napban 600 és 1200 között mozgott a naponta azonosított új fertőzöttek száma. A pozitív tesztarány 10,7 százalékos volt. Ez alacsonyabb, mint az elmúlt napokban, de még mindig messze van az elégségestől.

A pozitivitási arány még mindig nem éri el a WHO ajánlását, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A WHO által kívánatosnak tartott tesztelési mennyiséget eddig két napon érte el a közegegészségügy.

Eddig összesen 80 ezer adag vakcina érkezett Magyarországra, amelyekkel már 21 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása.

Innen szép nyerni – avagy szól a rádió!

A legkeményebb Rákosi és Kádár időkben az egyetlen hiteles rádiós hírforrásunk a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása volt. Negyvenkét éven át hallgathattuk, a 16, 19, 25, 31, 41 és a 49-es rövidhullámon.

A Szabad Európa Rádió adását csak nagyon jó minőségű rádiókészülékeken lehetett fogni, sőt külön tetőantennát is érdemes volt használni a vételhez, mivel az akkori magyar kormány mindent megtett, hogy megakadályozza a korrekt tájékoztatást.

A kezdetektől fogva rádióhullám zavaró állomásokat telepítettek, amelyek folyamatos füttyel, erős zúgó hanggal zavarták az adásokat. Pedig a mai kormányfelfogás szerint, mennyivel könnyebb lett volna betiltani, igaz, ez akkor nehezen ment volna, hiszen az adóállomás Münchenből sugárzott, a tulajdonos pedig nem más mint az Amerikai Egyesült Államok kormánya.

Mint az ismeretes, az NMHH /médiatanács/ nem újította meg a Klubrádió jogosultságát így a rádiónak újra pályáznia kellett a Budapest 92,9 MHz frekvenciára. A Media1 megerősítést nyert információi szerint a Klubrádión kívül két további pályázó is jelentkezett a Budapest FM 92,9 MHz közösségi rádiós frekvenciára.

A friss, az NMHH a Media1-hez eljuttatott közleménye szerint a frekvencián jelenleg is szolgáltatást nyújtó Klubrádió Zrt.-től a Médiatanács hiánypótlást kér, míg a Közösségi Rádiózásért Egyesület (a Spirit FM tulajdonosa) és az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. (a néhai Andy Vajna kormánybiztos ügyvédjének, Biró Balázs idén létrehozott cégének) az ajánlatát alakilag érvénytelennek (formai hibásnak) minősítette, azaz őket kizárta a pályázatból.

Ők még bizonyára jogorvoslatot kérnek. Nagyon reméljük, hogy a 2021.február 21.-ig hallgatható Klubrádiónak a pályázat korrekt elbírálását követően nem kell tulajdonost váltani és külföldről sugározni.

Bár a kormányunknak ez sem jelentene gondot, bőven találnának vállalkozókat a zavaró állomások felújítására.

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel, 2020. december 29. kedd

Tavaly év vége óta már több mint 80.844.732 embert fertőzött meg és  1.765.998 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Az elmúlt 24 órában 483.286 új fertőzöttet regisztráltak.

Magyarország 

Hazánkban 902 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 317.571 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 131 az elhunytak száma 9.292 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 169.914. Kórházban 6.298 koronavírusos beteget ápolnak, közülük  444-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 21.667-en vannak.

Az elmúlt huszonnégy órában 6.190 mintavételre került sor a pozitivitási arány 14,57%.

A pozitivitási arány még mindig nem éri el a WHO ajánlását, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A WHO által kívánatosnak tartott tesztelési mennyiséget eddig két napon érte el a közegegészségügy.

A fertőzés terjedésének valódi állapotáról akkor kaphatnánk valós képet, ha minden nap ugyanannyi, ugyanolyan területi elosztásban kerülne sor a mintavételre. A jelenlegi hatezres mintavételi szám közel ötöde az eddigi maximális számnak, azaz az egy napon elvégzett majdnem harmincezres mintavételi mennyiségnek. Ilyen elven,

ha nem végeznénk egyetlen tesztet sem a kormány kommunikációjában megszűntnek lehetne nyilvánítani a járványt!

Milliárdokat igényelhetne az emberek megsegítésére Brüsszeltől a magyar kormány

Januárban ismét megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar kormány uniós forrást igényeljen a nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítésére, egyelőre azonban kérdés, hogy a Fidesz élni fog-e ezzel a lehetőséggel – fogalmazott hétfői online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.

Ujhelyi írásbeli kérdéssel fordult Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztoshoz, aki a napokban arról tájékoztatta, hogy a SURE-programot igénybe vett tagországok számára – így Magyarország számára is – elérhetővé teszik a még szabad forrásokat egy második pályázati körben, összesen mintegy 9,7 milliárd euró összértékben. Elmondta, hogy a magyar kormánynak már januárban jeleznie kellene pályázati szándékát és azt: milyen célokra kívánja elkölteni ezt a rendkívül kedvező uniós hitelt.

Az MSZP európai politikusa a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy a SURE-programot még idén tavasszal indították el annak érdekében, hogy segítse a koronavírus-járvány által sújtott munkahelyek és munkavállalók védelmét, többek között a csökkentett- vagy részmunkaidős foglalkoztatás, vagy épp az önfoglalkoztatók bérkiegészítésének támogatásával.

A 100 milliárd eurós keretből számos tagállam igényelt összegeket, Ujhelyi elmondása szerint azonban Magyarország meglepően keveset:

míg például Csehország 2 milliárd eurót, Lengyelország 11 milliárdot, Románia pedig 4 milliárd eurót igényelt, addig a magyar kormány mindössze 504 millió eurós keretet tudott elhozni Brüsszelből.

Az MSZP politikusa a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar kormányt már azért is „noszogatni kellett”, hogy egyáltalán pályázzon erre a pénzösszegre, később pedig még azt is igyekeztek eltagadni, hogy pontosan mire fordítják. Rámutatott, hogy

a kormány a SURE-program alapján igényelt uniós hitelből utófinanszírozza többek között a KATA-soknak adott átmeneti adókedvezményt, a családtámogatások rövid idejű kiterjesztését, de ebből finanszírozták (az eredetileg az MSZP által javasolt, majd a kormányzat által végül meglépett) egyszeri juttatás kifizetését is az egészségügyi dolgozóknak.

„Az első körben kevés pénzre pályáztunk, de a sikeres lobbinknak köszönhetően most itt az újabb lehetőség, hogy a kormány újból nekiveselkedjen és újabb összeget hozzon el Brüsszelből. Ideje, hogy a Fidesz végre az emberek valódi problémáival foglalkozzon a folyamatos propaganda és hazudozás helyett. Tegyék asztalra az ellenzék által megfogalmazott javaslatokat, például az MSZP és a szakszervezetek által közösen kidolgozott programokat a munkavállalók megsegítése érdekében. Hajrá kormányzat! Tessenek végre dolgozni és kormányozni!” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: elvárja a magyar kabinettől, hogy mielőbb világossá tegye milyen célokra és milyen összegben kíván az újból megnyíló keretből uniós támogatást igényelni.

Európa tévesen felfogott kohéziója

Miután megállapodtak Magyarországgal és Lengyelországgal, hogy elhárítsák a vétóveszélyt az Európai Unió költségvetése és helyreállítási alapja ellen, az EU soha többé nem mondhatja, hogy nem tárgyal a zsarolókkal. A megállapodás nem jelent áttörést, de valójában veszélyeztette a blokk meghatározó elveit és hosszú távú életképességét – Magyar Bálint és Madlovics Bálint elemzését olvashattuk a Project Syndicate portálon.

Angela Merkel német kancellár (az Európai Unió nevében), valamint a magyar és a lengyel kormány között az utolsó pillanatban elkészített éjféli költségvetési megállapodása néhány részletében rejtve marad. Ennek ellenére Orbán Viktor magyar miniszterelnök győzelmet ünnepel, míg az ellenzéki pártok ujjonganak az EU újdonsült hajlandóságában, hogy finanszírozását a tagállamok jogállamiságának tiszteletben tartásától tegye függővé.

Ám míg

Orbán kritikusai a megalkotott jogállamisági kritériumot megfelelő intézkedésnek tekintik az általa Magyarországon létrehozott patronális autokráciával szemben, tény, hogy a rendelkezés messze elmaradt a szükségestől.

Mint az EU számos olyan szankciója, amely az állami finanszírozás visszaélésével kapcsolatos, az új mechanizmus nem az elkövetőt, hanem az áldozatot bünteti azzal, hogy fenyegeti az adófizetők pénzét és közkiadásait, ahelyett, hogy Orbán és társai korrupt gyakorlatát és személyes vagyonát célozná meg.

A személyes felelősség kérdése helyett kollektív szereplőként kezeli az országot.

Még akkor is, ha Orbán korrupciójának némi finanszírozása csökken, a csúcson lévők, akik részesültek a korrupt rendszerekből, megtartják a lehetőségeket ennek folytatására.

Az ilyen feltételesség mögött az az elképzelés áll, hogy a finanszírozás felfüggesztése vagy visszavonása a lakosság elégedetlenségét ébreszti fel a kormánnyal szemben, és ez a helyes útra tereli a kormány lépéseit. Az EU nyilvánvalóan a fegyelem ezen formáját a demokratikus tanulási görbe részének tekinti, mintha a tanulást folytatók (a tagállami kormányok) valóban érdekeltek lennének a teszt sikerében.

De Orbánnak nincs ilyen érdeke. Magyarországa maffiaállam; az egész kormány bűnszervezetként működik.

Előreláthatólag a rezsim saját hazai propagandájához igazítva ragaszkodott a „jogállamiság” kérdéséhez, mondván, hogy Magyarország a „nemzeti szabadságért” küzd, és az ország az EU birodalmának áldozata. Ugyanakkor Orbán egyszerűen megvédheti védnök-kliens hálózatának tagjait a büntetőjogi szankcióktól, garantálva ezzel rezsimje stabilitását. Ez az átfogó büntetlenség mindaddig fennmarad, amíg a személyes felelősség kérdését nem kezelik megfelelően.

Az EU a rezsimhomogenitás víziójára épült: állítólag az „értékközösségen” belül minden tagállam valódi liberális demokráciaként működik. De a tömb heterogénné vált, néhány tag megsértette a liberális-demokratikus elveket. Ez a szerencsétlen valóság ezért felelevenítette a régi vitát arról, hogy

az EU-nak szélesebb terjeszkedést vagy mélyebb integrációt kell-e folytatnia.

Több mint 15 évvel a közép-kelet-európai ex-kommunista országok csatlakozása után egyértelmű, hogy a „mélyülés” nélküli „kiszélesítés” hiba volt.

Ha az EU fenn akar maradni, akkor nem bővülhet tovább (a Balkánon), anélkül, hogy előbb megreformálná belső eljárásait annak hatékony működése és az országok liberális demokráciához való ragaszkodása érdekében.

E hátteret tekintve

az a csalódást keltő megállapodás, amelyet Németország kötött Lengyelországgal és Magyarországgal, erkölcsileg inkább káros, mint eljárási szempontból.

Egészen a közelmúltig a jogállamiság feltételrendszerét valós kritériumnak tekintették, amely nélkülözte a hatékony végrehajtási mechanizmust. Most az EU olyan nyers végrehajtási mechanizmust vezetett be, amely hivatalosan elismeri – és implicit módon jóváhagyja a meglévő korrupciót.

Soha többé az EU nem mondhatja, hogy nem tárgyal a zsarolókkal.

Senki sem várja el, hogy az EU megdöntse egy tagállam kormányát. De az EU-nak legalább nem szabad finanszíroznia és támogatnia a soraiban lévő autokratákat.

Érdemes megjegyezni, hogy közvetlenül azelőtt, hogy

a lengyel kormány ebben a hónapban elvetette vétóját, a lengyel állami olajvállalat, az Orlen megvásárolta a lengyel médiaportfóliót a német Verlagsgruppe Passau kiadói csoporttól.

Körülbelül 20 regionális napilap (24 ilyen lengyelországi publikációból), valamint 120 heti kiadvány és 500 weboldal kerül most lengyel populista kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) sarka alá.

Hasonlóképpen, azon a napon,

amikor Magyarország visszavonta vétóját, a magyar versenyhatóságok jóváhagyták egy Orbán védnöki hálózatán belül három bankból álló „szuperbank” létrehozását, amely a lépést „nemzetstratégiai jelentőségű” egyesülésnek nyilvánította.

Az új intézmény fő tulajdonosa nem más lesz, mint Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő, aki Magyarország leggazdagabb emberévé vált, akit korrupciós rendszerek támogatnak, többnyire uniós finanszírozású közbeszerzési projektekhez kapcsolódva.

Nyilvánvaló, hogy a korrupció elleni küzdelem egyetlen komoly módja az EU-ban a személyes felelősségvállalás.

Az egyik lehetőség az Egyesült Államok Magnitsky Actjához hasonló szankció bevezetése lenne, amelyet nemcsak az EU-n kívül, hanem azon belül is alkalmazni kell. Ahelyett, hogy feltételezné, hogy a demokrácia önkorrekciós tendenciái megoldanak egy ilyen helyzetet Magyarországon, ez a megközelítés az ellenkezőjét feltételezi, közvetlenül a jogsértőket célozza meg. Ha pedig gyanú merül fel az uniós források korrupt szifonozására, az érintett vállalatokat és magánszemélyeket el kell tiltani az összes jövőbeni, uniós finanszírozású közbeszerzési eljárás alól. Ezenkívül

az uniós források címzettjeinek az EU ügyészi hatáskörébe kell tartozniuk.

Amíg nem, az EU-nak közvetlenül finanszíroznia kell a nem kormányzati szervezeteket, amelyek elkötelezettek a jogállamiság védelme mellett, és amelyeket a helyi autokraták üldöznek.

További szükséges intézkedés az, hogy megszüntessék az önkényes tagállamok jogát arra, hogy nemzeti vétóikat gyakorolhassák az EU döntéshozatala felett. A vétók nemcsak a nagy, politikai közösségek számára zavaróak: az 1989-es rendszerváltás után a magyar törvény kimondta, hogy a társasház társ tulajdonosainak egyhangúlag meg kell állapodniuk a mindennapi működés bármilyen változásában. 1997-ben ezt módosították a minősített többségi szavazást követő változtatások lehetővé tétele érdekében; a demokrácia megmaradt, de egy-két fergeteges tulajdonostárs már nem tudta megakadályozni a döntéshozatalt.

Az EU egyfajta „nemzetek feletti társasházként” jól tenné, ha hasonló változást folytatna a döntéshozatali folyamatában.

Ellenkező esetben ki kell békülnie a közös elveket fenyegető több fenyegetéssel, nagyobb zsarolással és a legitimitás további elvesztésével az elkövetkező években.

A kód neve: Simon, avagy a legolcsóbb ajánlat

Okos, nagyon okos. Ha valamit, hát azt nagyon megtanulták politikusaink hogyan kell  a saját maguk képére formált törvényeket úgy megszegni, hogy mégse jöjjön el az elszámoltatás, pláne nem az igazság órája.

Végy egy kisebb magyar települést a 3200 közül. Tisztes, dolgos emberek lakják, munka is van helyben vagy a környéken. Nem véletlenül. Így van ez már igencsak régóta, ahol a kiskirály-polgármesteri trón családi hitbizománynak is elmenne. A férj volt az előző Kistrónfoglaló, aztán őt elhítta a Nagyfőnök szavazógépnek az Országgyűlésbe. Nem maradt más hátra, mint az asszonynak kellett feláldoznia magát és beülni a férje által előmelegített kistrónba. Sőt, hogy az Önkormányzatnál nagyobb legyen a családi nyomaték a tisztán kormánypárti képviselő-testületbe Kistrónfoglaló asszony egyik ambiciózus rokona is befészkelte magát.

Még a családfő kistrónfoglalásának idején – kormányunk áldásos jótéteményeként – pályázatot írhatott ki szennyvíz-gerincvezeték  lefektetésére. Ahogy az már igaz magyar családoknál lenni szokott  az úr tervez, az asszony végez. A projekt megvalósítását már az asszony vezényelte le, így mindkettőjük aláírása ott díszeleg a pályázat dokumentumainak sárguló pergamenjén. Kistrónfoglaló asszony addig ügyeskedett, míg a pályázathoz szükséges önerőt is mások állták. Okos, nagyon okos.

Minden szempontot figyelembe véve – ahogy azt tisztességes pályázatoknál lenni szokott – a legolcsóbb ajánlatot tevő cég nyerte meg a kivitelezés jogát, méghozzá átalánydíjas szerződéssel, hogy a kivitelező végelszámoláskor ne építhessen „előre nem látható munkavégzés” ellenértékeként további költségeket a kialkudott több mint kétmilliárdos munkadíjba. Nem volt emberfia aki beleköthetett volna a pályázat  elbírálásakor.

Emberfiának később sem volt… az Ember Lányának viszont igen!

Panaszkodott az Önkormányzatnál, mert a munkálatok során meggyfáit kivágták és – ki tudja miért – azt sem hallgatta el, hogy  lakóházának alapja  is megsüllyedt. Ám mindez nem érte el az Önkormányzat ingerküszöbét, úgy gondolták ez még mérlegelésre sem alkalmas panasz, nem kívántak foglalkozni Ember Lányának problémájával.

Csakhogy az Ember Lánya nem csak panaszos volt, hanem makacs is és perre kívánta vinni a dolgot. Nyomatékot adva szándékának egy per előtti szakértőt vont be kárának felmérése céljából.

Az igazságügyi szakértő véleményének összeállításához beszerezte a kivitelezés teljes dokumentációját. Szakvéleményének összefoglalójában tényként jelentette ki, hogy „… ingatlanok előtt megvalósult szennyvízvezeték az eredeti tervtől eltérő nyomvonalon épült meg. Az eltérésről engedély, megállapodás, vagy építési naplóban (Sz.5.) tett bejegyzés nem áll rendelkezésemre. Tény, hogy a módosítással a kivitelezés költsége csökkent,….”

Időközben kiderült….

A szerződés megkötése után a kivitelező az egyik aszfaltos utca elején kutató árkot ásott, ahol azt tapasztalták, hogy a tervezett gerincvezeték nyomvonalán fut a gázvezeték. Erről azon nyomban jegyzőkönyvet vettek fel és áttervezték a gerincvezetéket az aszfaltos út melletti részre. A szabály az szabály a gerincvezeték nyomvonalán gázvezeték  fut, amit az előírások tiltják. Márpedig ha szabály tiltja, akkor meg kellett változtatni a nyomvonalat ennek minden tisztességes ember előtt világosnak és egyértelműnek kellett lennie. A változtatásokhoz természetesen a jogszabályok szigorú betartása mellett adott engedélyt az Önkormányzat, ami ellen senkinek nem lehetett panasza. Okos, nagyon okos.

Az Országgyűlésben is akadt egy képviselő aki írásbeli kérdést intézett az illetékes miniszterhez a projekt kapcsán. A képviselő úrnak írt válaszban a szakminiszter és később a NAV is nyomozást megszüntető határozatában tényként jelentette ki, hogy

a kivitelező az utca elején kutató árkot ásott, ahol azt tapasztalta, hogy a tervezett gerincvezeték nyomvonalán fut a gázvezeték, ezért erről jegyzőkönyvet vettek fel a helyszínen és áttervezték a gerincvezetéket az aszfaltos út melletti részre.

Az Ember Lánya  az elutasító határozat kézhezvételét követően állítása szerint leásott az aszfaltos út mellett a homokos részen ott, ahol a gázvezetéknek kellene futnia a kerítésekre elhelyezett sárga tábla alapján.

Kiderítette, hogy a NAV határozattal ellentétben a gázvezeték nem az aszfaltos út alatt fut, hanem az aszfaltos út melletti homokos részen, éppen a szennyvíz-gerincvezetéktől körülbelül 30 cm távolságra.

Ha ez igaz akkor az Önkormányzat által felvett és a miniszterhez, illetve a NAV-hoz benyújtott jegyzőkönyvek hamisak, valótlan adatokat tartalmaznak mivel a gázvezeték nem a szennyvízvezeték tervezett nyomvonalán van a településen!

Az Ember Lánya azt is megtudta nem csak az ő utcájában, hanem a település 85%-át érintően tértek el a tervezett nyomvonaltól a kivitelezés során. Erről is hiába tett feljelentést, bejelentést, nem foglalkoztak vele sem az ügyészségen, sem a NAV illetékes igazgatóságán. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy az Ember Lánya által felkért szakértő erre vonatkozóan semmiféle iratot nem kapott, azok valószínűleg akkor még nem is léteztek, vagyis utólag készülhettek.

Más lakók elmondása alapján kiderült: vannak olyan utcák, ahol a szennyvíz-gerincvezeték az ivóvíz vezeték mellett van lefektetve. Ez egyáltalán nem mellékesen fertőzésveszély miatt közegészségügyileg erősen kifogásolható.

Ezzel sem foglalkozott a hivatal.

Hozzáértők szerint a kivitelezés során méterenként körülbelül 10-15.000,- Ft-ot spóroltak azzal, hogy nem bontották meg az aszfaltos utat és nem ott fektették a szennyvíz gerincvezetéket. Két településen is így jártak el és ez a gerincvezeték telepítésének során nyolcvanöt százalékban így történt, a távolságokat figyelembe véve 350-500 millió forintot spóroltak meg.

A kivitelező cég számára, pontosabban számlájára. Ne felejtsük el „csupán” a közvagyon megkímélése miatt átalánydíjas szerződést kötött a kivitelező az Önkormányzattal!

A község gazdagodott a gerincvezetékkel,  a kivitelező meg munka nélkül hozzájutott a fenti talán már láthatónak is nevezhető aprópénzhez.

Mivel rosszindulatú emberek mindenhol élnek hallottunk olyan feltételezésről is, hogy mert a pályázatnyertes cég olcsó kivitelezési költséggel pályázatot beadni, ha előre tudvalevő volt a nyomvonaltól való eltérés lehetősége.

Innen kezdve az Ember Lányának már csak egyetlen kérdése maradt:

mi lett ennek az alig látható összeg sorsa?

Gondolatok a COVID-19 magyarországi és németországi kezeléséhez

Nagyon őszinte, elgondolkodtató, figyelemre méltó és érdekes cikk jelent meg a die Welt hamburgi regionális (lokál) számában, rovatában egy igazságügyi orvos szakértőtől (köznyelven halottkémtől), aki október óta vezeti a Hamburgi Igazságügyi Orvostan Intézetet. Már a cikk címe is meglepő: „A koronavírus járványban elhunytak átlagéletkora 82 év.” Első pillanatra azt hittem, hogy igaza van a magyar „Operatív Törzs”-nek, élén Müller Cecília tiszti főorvosnak és Kásler Miklós „emberi erőforrás” miniszternek, no meg a miniszterelnökünk bombasztikus, propaganda szövegének, hogy „vigyáznunk kell az idősekre”. A német cikk elolvasása után, azonban szomorúan kellett megállapítanom, a magyar egészségügy, benne a kutatás, a történések feljegyzése, összegezése, következtetések levonása, sehol sincs a némethez képest. Az őszinteségről nem is beszélve.

Elöljáróban egy vallomással tartozom. A realitás, és a nagy számok törvénye szerint tisztában vagyok, hogy korosztályom, a háború utáni (1945-1953 közötti) nemzedék nagyon fogyóban van, hiszen a ma 70 éves korosztály közül a többség nem éri meg a 80. szülinapját. Ez a természet rendje. Bármelyik osztály- vagy évfolyam találkozó résztvevőinek száma rohamosan csökkenni fog. Emlékszem, szüleim korosztálya ugyanígy volt. Mint nyugdíjasok, mindennap első dolguk volt az újságok gyászjelentésének böngészése: vajon van-e köztük ismerős? Eddig azzal vigasztaltam magam, hogy a járványtól függetlenül is „kifutó modell” vagyok. A fiatal forradalmár költővel ellentétben, én igenis otthon, ágyban, párnák között szeretném földi életemet befejezni, elaludni. Esetleg egy fájdalommentes „orra bukás”, „székről lefordulás”, „szívmegállás”, stb. Nem pedig baromi kínok között lélegeztető gépen „kikötözve”, ahonnan úgy sincs visszaút.

Most pedig a hamburgi intézet igazgató főorvosának jelentése

A koronavírus fertőzöttek száma emelkedik, viszont az elhalálozottak életkora szinte változatlan. A hamburgi intézet ez idáig 452 halálesetet regisztrált, melynek okának, a COVID-19-et jelölték meg. A legöregebb egy 100 éves fertőzött volt, az elhunytak többsége a 80-90 korhatár között mozgott, lényegesen több volt a férfi, mint női áldozat. A második hullámban a 30 és 60 év közöttiek fertőzöttek meg. Hamburgban a járvány kitörése óta az 50 éven aluliak közül csak négy férfi és három nő halt meg. Viszont elvileg a korcsoportok összetétele (Altersstruktur) tavasz óta nem változott. A betegek kezelése, hála a boncolásoknak, azok eredménye jelentősen javult. A gyulladáscsökkentők és a vérhígító gyógyszerek nagyon sokat segítettek. Eleinte sok COVID-os beteg halt meg embóliában, vérrögök miatt. Ma már ez ritkaság számba megy.

A legtöbb halottnak mintha más, „korábbi betegsége” lett volna. A legjellemzőbbek a szív- és érbetegségek, a diabetikus betegségek és a túlsúly. Ezek különben jellemzőek a 80-90 éves betegekre, ill. azoknak már korábbról meglévő betegségeire. Viszont a fiatalabb betegeknél ez ritka, tényleg egyedi eset. Professor Benjamin Ondruschka intézetvezető szerint a jövő év elején erre fognak koncentrálni. Minden más halálesetet „standardizálni” fognak, hogy ne maradjon egyetlen ismeretlen haláleset sem.

A korona halálesetek több, mint 50 százalékát a hamburgi intézet maga vizsgálja, mert ezzel tartoznak a hozzátartozóknak, amiért a hozzátartozók nagyon hálásak. A hagyományos boncolás (fej-, mellkas- és has felnyitás mellett egy minimálisan invazív boncolást is végeznek, sőt a halottat ultrahang vagy computer-tomográfos (CT) vizsgálatnak is alávetik.

Mikor idáig jutottam a cikk olvasásával, döbbentem rá, hogy hol is tart a hazai egészségügy? Hiszen Kásler miniszter még tavasszal leállította (letiltotta) a boncolást. (Eljárásrend, Budapest, 2020. március 21.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK