Kezdőlap Itthon Oldal 150

Itthon

Hruscsov unokája: Orbán keményebb Putyinnál is

Navalnij, Putyin bebörtönzött ellenfele tüntetésre hívta fel polgártársait, akik szép számban tiltakoztak is. Köztük volt Nyina Hruscsova, aki jelenleg Amerikában politológus, de szülőhazájában akarta felemelni szavát az önkényuralom ellen. A Klubrádiónak elmondta, hogy Putyin uralma a végéhez közeledhet, mert a fokozódó gazdasági nehézségek aláássák a népszerűségét. Utána keményebb politikus is jöhet.

Orbán Putyin trójai falova lenne?

Orbán régebbről ismeri a hatalom természetét, és szerintem keményebb is mint Putyin – jelentette ki Nyina Hruscsova amerikai – orosz politológus, akinek a nagyapja Sztálin halála után a Szovjetunió vezetője volt egészen 1964-ig. Orbán hasznos Putyin számára az unióban, sőt kölcsönösen hasznosak egymásnak – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint eltúlozzák az orosz elnök külföldi befolyását.

Andropov árvái

Nyina Hruscsova a Klubrádiónak nem beszélt Putyin támogatóiról, de másutt kifejtette, hogy az orosz elnök egyensúlyoz a különböző frakciók között. Meghatározó szerep jut a szilovikoknak, akik az egykor a KGB tisztjei voltak mint maga Putyin is. Ők foglalták el a nyersanyag szektor vezető posztjait is mint például Szecsin, aki az olajipar meghatározó figurája Oroszországban.

Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban Budapesten volt nagykövet, a KGB élén állt csaknem 15 évig mielőtt a Szovjetunió vezetője lett. Olyan koncepciót dolgozott ki, mely szerint a politikai hatalomnak osztatlannak kell maradnia, de a piacgazdaságban több szereplő kell, hogy dinamikus növekedés alakuljon ki. Andropov nem tudta megvalósítani koncepcióját, mert korán meghalt. Utódai a poszt kommunista államokban az ő receptjével kísérleteznek – változó sikerrel. Ezért is hasonlít olyannyira Putyin és Orbán rendszere. Csakhogy Andropov nem számolt a globalizációval és az informatikai forradalommal, amelyek megváltoztatták a játékszabályokat. Míg a kínaiak fel tudtak ülni erre a hullámra, a Szovjetunió és egykori szövetségesei végzetesen lemaradtak. Ezért ez a térség Hegyeshalomtól Vlagyivosztokig stagnált az elmúlt negyven évben, és jó esélye van rá, hogy a következő korszak is ilyen legyen…

Populista Facebook

Magyarországon és Lengyelországban létrejöhet olyan Facebook, melyen gátlástalanul megnyilvánulhatnak az országok vezetőinek legszélsőségesebb követői is. Orbán Viktor az elsők között csatlakozott…

Korábban a Facebook Trump elnököt és sok populista politikust hozott kellemetlen helyzetbe azzal, hogy törölte közléseiket mondván azok sértik a konszenzust különösen azzal, hogy egyes nemi, vallási vagy nemzetiségi csoportot bírálnak. A Soros György elleni kampányokat folytató magyar kormányzat gyakran járt úgy, hogy propagandistáinak mondanivalóját törölték. Varga Judit igazságügyi miniszter ezért olyan törvényt készít elő, mely megrendszabályozza a Facebookot.

A lengyel példa

Lengyelországban a hatalom a kormánypárti lap főszerkesztőjét bízta meg a nemzeti érzelmű populista Facebook létrehozásával. A Gazeta Polska főszerkesztője hozzá is látott a feladathoz, mely nem ígérkezik könnyűnek hiszen Zuckerberg Facebookját több mint
2 milliárd ember látogatja. Ehhez képest igen nehéz nemzeti alternatívát teremteni …
Arra hivatkoznak, hogy ők nem alkalmaznak cenzúrát.

A magyar példa

A Hundubot egy Belizeben bejegyzett offshore cég hozta létre. Ez azért különös, mert különben a magyar kormányzat az offshore ellen gyakran indít kampányokat. Persze, ha ők maguk csinálják…

40 ezer követője van az oldalnak, a többi között Orbán Viktor is.

Ettől függetlenül a magyar miniszterelnök semmit sem bíz a véletlenre. Választási tanácsadói már régen mondják: manapság a társas média fontosabb a sajtónál. Már a legutóbbi választások idején is minden fideszes jelöltnek volt legalább egy embere arra, hogy a társas oldalakon továbbítsa üzeneteit: népszerűsítse a saját jelöltjét és befeketítse az ellenjelölteket. Mémeket is gyártottak a kormánypárt propaganda központjában, melyeket azután a társas oldalakon terjesztettek.

A Fidesz tehát máris teljes gőzzel készül a jövő évi választásokra, mert Orbán Viktor attól tart, hogy a vírus válság megtépázhatja a hatalom népszerűségét. Márpedig egy gyenge választási szereplés alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet a magyar miniszterelnök még hosszú évekig üzemeltetni akar.

Mire kell figyelni a gyógytorna gyakorlatoknál?

0

Napunk jelentős részét töltjük mozgással. Éppen ezért, amikor már reggel úgy kelünk ki az ágyból, hogy nyaktól lefelé valamilyen mozgásszervi panaszt észlelünk, az az egész napunkra negatív kihatással van.

Sokszor nem is kell nagy dologra gondolni ahhoz, hogy a kínzó fájdalom megjelenjen, hiszen a rossz testtartás, és a rendszeres ülőmunka is okozhatja azt, hogy izom vagy ízületi panaszokat észleljünk magunkon. A legtöbb ember reakciója ilyenkor az, hogy vagy fájdalomcsillapítókat kezd el szedni, vagy pihen kicsit, ám ezek a megoldások csak ideig- óráig lesznek hatásosak, hosszútávon nem segítenek, a kellemetlen tünetek újra és újra jelentkezni fognak.

Akkor mégis mit lehet tenni, ha minden mozdulat fájdalommal jár?

Amikor a fent leírt helyzetbe kerülünk, érdemes gyógytornászt felkeresni a problémákkal. Mit is takar pontosan a gyógytorna? Tulajdonképpen olyan gyakorlatok gyűjtőneve, amelyek az izmaink, ízületeink, és kötőszövetjeink harmonikus, fájdalommentes működést segíti elő. Nagyon fontos viszont, hogy ne egymagunk álljunk neki tornázni akkor, ha valamilyen mozgásszervi panaszunk van! Több ok miatt is érdemes először profi gyógytornászhoz fordulnia, mielőtt belevágna az otthoni gyakorlatokba. Egyrészről a kezelést mindig egy alapos állapotfelmérés előzi meg. Az itt kapott eredmények tükrében tudja megmondani a szakember, hogy melyik torna lenne a leghatásosabb az adott problémára.

Másrészről minden gyakorlatot elmagyaráz, és megmutat a gyógytornász annak érdekében, hogy páciens megértse mit, és miért kell csinálni. A személyes konzultációk alkalmával a beteg megtanulhatja egyedül is majd végezni a gyógyító mozdulatokat, így nem csak a tüneteket lehet majd csillapítani, de

esély van arra is, hogy magát a problémát okozó forrást szüntessük meg!

Önt is ízületi, vagy izom panaszok kínozzák, és szeretne esélyt adni a gyógytornának? Amennyiben igen a válasza, keresse bizalommal a fenti linken található gyógytornával foglalkozó csapatot! Bármilyen jellegű legyen is a mozgásszervi panasz, náluk egész biztos lesz olyan szakember, aki a segítségére lehet.

Ebben a kialakult járványban sokan nem szívesen mozdulnak ki otthonról, és mennek be bármilyen rendelőbe. Jó hír, hogy a Gyógytornászom csapata gyorsan reagált a fennálló helyzetre, és online is tartanak gyógytornát a betegeiknek. Náluk nem kell attól félni, hogy hosszú időbe telne bejutni egy gyógytornászhoz, és akár online is foglalhatunk időpontot. Ne feledje, van megoldás arra, hogy újra fájdalom nélkül élje az életét, és ne legyen kínszenvedés egyetlen mozdulat sem. Az viszont nagyon fontos, hogy mindig szakemberre hagyatkozzunk a gyógytorna gyakorlatok során, hiszen számos olyan dologra kell figyelni, számos olyan dolgot kell megtanulni, amit egyedül lehetetlen lenne elsajátítani. Adjon egy esélyt a gyógytornának, és intsen búcsút örökre a mozgásszervi fájdalomnak!

Soron kívül

 A Magyar Olimpiai Bizottság elnökét kérdezi a műsorvezető az Egyenes Beszédben. Egyfelől arról, hogy újra felvetik, hogy Budapest újra pályázzon – ezúttal 2032-re – az olimpiára.

Hogy erről mit gondolok, azt könnyű kitalálni. (A költségek miatt nem kell aggódni, a sportlétesítmények így is, úgy is folyamatosan épülnek, az atlétikai stadion például a fővárosi és kerületi önkormányzat jóváhagyásával.)

A beszélgetés másik témája, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kérte, hogy az idei tokiói olimpiára készülő versenyzőket, edzőket és szakvezetőket mielőbb oltsák be a koronavírus ellen. A kérés meghallgatásra talált, és több mint nyolcszáz személyt oltanak be, mégpedig a Moderna vakcinával. A műsorvezető ezt helyénvalónak találja, mint ahogy helyénvalónak találja ezt A nap híre című adás műsorvezetője és három ellenzékinek tekinthető részvevője is.

Én nem.

Az olimpiára készülő sportemberek feltehetően fiatal, illetve az edzők és szakvezetők esetében középkorú, egészséges emberek. Ha elkapják a koronavírus-fertőzést, nagy valószínűséggel tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel megy keresztül rajtuk. Az ő beoltásuk miatt később kerül oltásra ugyanennyi idős, valószínűleg krónikus betegségekkel sújtott ember, hiszen az egészségügyiek és az idősotthonokban élők és dolgozók után most ők következnek a – létező vagy nem létező – oltási terv szerint. Ha ők kapják el a fertőzést, akár bele is halhatnak, de ha nem, akkor is súlyos szenvedés vár rájuk, hátralevő életükben küszködhetnek a szövődményekkel.

Az olimpiai részvétel és esetleges siker előbbre való, mint más emberek élete és egészsége?

Hogy Orbán Viktor ezt így gondolja, az magától értetődik, nem lepődöm meg rajta. De hogy az ATV műsorvezetői és az ellenzéki politikusok és ellenzékhez közeli politikai elemzők is így gondolják, azt nem tartom magától értetődőnek.

Még valamit nem értek.

Orbán Viktor saját elmondása szerint a legjobban a kínai vakcinában bízik. Akkor az olimpikonoknak miért a Modernát adják be, miért nem a Sinopharm vakcináját? Vagy miért nem a Szputnyik-V-t, amelyből háromezer adagot már elküldtek Budapestre, eredetileg vizsgálati célból, de a vizsgálatra nem került sor, a nélkül rendelte meg Szijjártó doktor úr az egymillió adagot, és a háromezret alighanem valahol behűtve tárolják. Nekik az nem jó, se a kínai, nekik a legmodernebb, az EU gyógyszerellenőrzésén már átment Moderna vakcina kell?

Tényleg minden élet számít?

A Fidesz csak a „saját” parlamentjével áll szóba

A Házbizottság mai ülésén világossá vált: az Orbán Viktor vezette fideszes kétharmad nem akarja, hogy a magyar emberek pontos képet kapjanak a koronavírus-járvány kezeléséről, a nyomában járó gazdasági válságról vagy éppen a kínai vakcinával kapcsolatos kérdésekről – áll a közlemény bevezetőjében.

Orbánék elutasították, hogy részt vegyenek az ellenzéki pártszövetség által beterjesztett rendkívüli ülésnapon, amely napirendre tűzte volna három vizsgálóbizottság létrehozását. A napnál is világosabb:

hiába a rendkívüli helyzet, az aggasztó heti halálozási és fertőzésszám, a vakcinakáosz, a munkavállalók és az álláskeresők tarthatatlan helyzete, iparágak teljes csődje, az országot irányító fideszes politikusoknak fontosabb a közpénzek kiszivattyúzása, a fölösleges beruházások folytatása, az oligarcháik hizlalása, az ellenzéki önkormányzatokat kivéreztető politikai bosszúhadjárat.

Az ellenzéki pártszövetség vezetői nem kívánnak belenyugodni:

„hétfőn ott leszünk a parlamentben, és folytatjuk azt a munkát, amelynek célja az Orbán-kormány ügyleteinek feltárása, a tiszta kép megteremtése.

Hisszük, hogy hozzájárulhatunk a jövőbeli kihívások sikeresebb kezeléséhez, amellyel több ember életét és megélhetését lehet megmenteni. Semmi sem lehet fontosabb a magyar emberek életének, megélhetésének védelménél, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mind a jövőbeli hasonló járványok kezelésére.”

Áll a hat párt vezetői által elfogadott közleményben.

Ideje volna nyitni?

Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István azzal állt elő egy tegnapi sajtótájékoztatón, hogy „nyitni kellene”, „újra kell gondolni a kormányzati korlátozások mértékét”.

Szerinte a november 11-én bevezetett korlátozások – a vendéglátás és a szállodák, valamint a színházak, mozik, hangversenytermek, edzőtermek stb. bezárása – felülvizsgálandó, mert a társadalom, a vállalkozások tűrőképessége elfogyott. Ceglédi Zoltán politikai elemző a hvg360-on „Kedves Egyesült Ellenzék, nyissatok, ne lökjetek minket a Mi Hazánkhoz!” címmel ismétli meg Ujhelyi követelését, hozzátéve, hogy a vendéglátás nyitását a politikában egyedül a Mi Hazánk képviseli, és nem lenne szabad az ellenzéki pártoknak a Mi Hazánkra hagyni a korlátozásokkal elégedetlenek politikai képviseletét.

Nagyon nem értek egyet velük.

Engem is nyomaszt a bezártság, az, hogy idős, krónikus betegségekkel is sújtott emberként a veszélyeztetett csoportokhoz tartozom, és egyedül töltöm a heteket a lakásomon, hónapok óta nem találkozhatom a hozzám legközelebb állókkal. Azt is tudom, hogy ez még hónapokig így lesz, az oltásra nekem is még hosszú ideig várnom kell.

Mégis azt mondom: ezeket a hónapokat nekem is, a vendéglátósoknak is, a kultúra embereinek is, az egyetemistáknak is ki kell bírnunk. Aki megbetegszik, és hetekig, hónapokig ágyhoz van kötve, és reményt adó orvosi kezelést kap, annak ki kell bírnia a gyógyulásig tartó heteket, hónapokat, akkor is, ha nehéz.

A koronavírus-járvány az egész ország, az egész világ egyfajta megbetegedését jelenti. Van rá reményt adó kezelés, reményt adó gyógyszer, előbb-utóbb az oltás, amelyet lenyűgöző erőfeszítéssel, példátlanul gyorsan kifejlesztettek a tudósok és gyártja a gyógyszeripar. Ötmilliárd embert kell vele ellátni, köztük legalább négyszázmillió európait, és ennek elérése még eltart egy darabig. Az addig tartó időre a kezelés fő eszköze az emberek közötti találkozások lehetséges legnagyobb mértékű korlátozása.

Segít a kézmosás, az általános fertőtlenítés, segít a maszk is, de a legfontosabb mégis csak az, hogy minél kevesebb találkozás nyisson utat közöttünk a vírusnak.

Ezért bizony áldozatot kell hoznunk. Ahogy egy beteg embernek az élet sokféle öröméről kell lemondania – a gyógyítható betegnek átmenetileg, a nem gyógyíthatónak végleg, életük végéig –, úgy kell a betegségtől szenvedő országnak, világnak átmenetileg lemondania életünk sokféle öröméről: a vendéglőbe, kávéházba járásról, a nyaralásról, a színházról, moziról, hangversenyről, klubéletről, a vallásgyakorlás közös formáiról.

A pápa még a karácsonyi éjféli misét is közönség nélkül celebrálta Rómában, Tokióban elhalasztották az olimpiát, a világ operaházai, zenekarai online előadásokat tartanak, online tartják az uniós csúcsértekezleteket, tudományos konferenciákat és így tovább.

Orbán Viktor augusztusban, a második hullám előtt azt hitte, hogy az országnak „működnie kell”, elég a határokat lezárni és elterjeszteni a maszkviselést, és nem vették elő a tavasszal használt „maradj otthon” jelszót. Hiba volt, és

a kormánynak novemberben módosítania kellett a védekezés módját.

Sajnos a sokkal enyhébb tavaszi hullámhoz képest nálunk is, és Európában másutt is visszaszorult a home office, most kerül csak napirendre, hogy széles körben alkalmazzák, sőt elrendeljék mindenütt, ahol lehet. Igaz, a vendéglátó és kulturális vállalkozásoknak az eddiginél komolyabb, kiszámítható kompenzációt kell nyújtani.

Szerintem nincs itt az ideje a nyitásnak. Nem akkor kell nyitni, amikor nem bírjuk már tovább a bezártságot – felnőtt emberek vagyunk –, hanem akkor, amikor a tömeges oltás megteremti ennek feltételeit. Most éppen ott tartunk, hogy a vírus új mutációi fokozzák a veszélyt, és sok európai kormányt késztettek a korlátozások szigorítására.
Én a találkozások korlátozásából három fajta találkozással tennék csak kivételt: a munkába járással (ahol nincs mód a távmunkára), az orvoshoz járással, ahol annak halasztása egészségromlással járna, és a bölcsődei, óvodai és általános iskolai jelenléttel, mert a tavaszi hullám idején Európa-szerte szerzett tapasztalatok szerint annak hiánya visszafordíthatatlan, tartós károkat okoz a gyerekeknek. E három kivételtől eltekintve kitartanék amellett: a találkozások (kontaktusok) maximális korlátozására kell törekednünk

Megrendszabályozzák a Facebookot?

Amikor a Twitter letiltotta Donald Trumpot, sokan tiltakoztak a szólásszabadság nevében. Olyanok is, akik nemigen kedvelték az USA ex elnökét mint például Angela Merkel kancellár. A Twitter a Capitolium ostroma után döntött így mondván: az elnök tüzelte fel, uszította a lázadókat, hogy megrohamozzák a törvényhozás épületét.

A Facebook a Capitolium ostroma után letiltotta a szélsőjobboldali szervezeteket arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik a demokráciát.

A populista mozgalmak Európában is megszimatolták a veszélyt: ahol hatalmon vannak, ott törvénnyel akarják megakadályozni a nekik szimpatikus tartalmak tilalmát.

A lengyel Facebook törvény

Ez lehet a minta Magyarország számára is, ahol Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte, hogy hamarosan törvénnyel szabályozzák a nagy társas oldalak működését.

Mire irányul a lengyel törvény? Arra, hogy olyan tartalmakat ne lehessen letiltani, melyeket a hazai törvény nem tilt, de a nemzetközi megítélésnek esetleg nem felelnek meg.

A törvénytervezet Varsóban szigorú büntetéseket irányoz elő arra az esetre, ha a Facebook letiltana olyan tartalmakat, melyeket a hazai törvénykezés engedélyez. A maximális bírság akár 50 millió zloty is lehet! Ez több mint 13 millió dollár.

A szólásszabadságról szóló törvényt még nem szavazta meg a varsói parlament.

Lengyelországban a politikai erőviszonyok egyre inkább azt mutatják, hogy az ellenzék mind jobban szorongatja a radikálisan jobboldali kormányt, melyet Brüsszel is bírál sok kérdésben. Elsősorban amiatt, mert a Kaczynski rendszer alá kívánja rendelni a bíróságokat a parlamentnek vagyis korlátozni akarja a függetlenségüket, amely alapelv az Európai Unióban. A jobboldali kormánypártok attól tartanak, hogy a választási kampányok során a Facebook letilthat néhány szélsőséges megszólalást, melyet az európai közvélemény elfogadhatatlannak ítél, de Lengyelországban a választási demagógia részét képezhetik.

Hasonló meggondolások vannak a Fideszben is, ahol minden bizonnyal követni kívánják a lengyel utat, mert jelentős részben a Facebook megrendszabályozásával akarják megnyerni a választásokat 2022-ben.

Van e itt még parlament?

A kérdésnek látszólag nincs értelme, hiszen nemcsak az épület áll ott a Duna partján, de rendszeresen tartanak benne plenáris és bizottsági üléseket, törvényjavaslatokról szavaznak, az ellenzék interpellációkban faggatja a kormányt – hogyne lenne parlament.

Erre hivatkozva állítják, vitatva az ellenzéki kritikákat, hogy Magyarországon változatlanul működik a demokrácia. Most éppen maguk cáfolják önmagukat.

A magát „demokrata ellenzéki szövetségnek”nevező hat párt bejelentette: három parlamenti vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi (nyilvánvalóan a parlamentben jelenlevő öt párt képviselői és a Momentumhoz kötődő függetlenek aláírásával) „a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára”. Jól teszik, igazuk van.

A modern parlamentarizmusnak ugyanolyan nélkülözhetetlen eleme a kisebbség által kezdeményezett, a kormány tevékenységét vizsgáló, a kezdeményezők által vezetett és nyilvánosan működő vizsgáló bizottság, mint a parlamenti vita és a többségi döntés.

yugat-Európa és Észak-Amerika parlamentjeiben rendszeresen él ezzel a lehetőséggel a kisebbség, és a többségnek eszébe sem jutna ezt akadályozni.

A magyar Országgyűlésben a kétharmados MSZP–SZDSZ többség kezdeményezésére, az akkori ellenzék egyetértésével 1994 végén jött létre a kisebbség által kezdeményezett és kötelezően megalakítandó vizsgáló bizottság intézménye. Ellenzékben a Fidesz annak idején buzgón használta is ezt a lehetőséget, és le is aratta a politikai hasznokat – emlékezzünk csak a magyar–szovjet olajszállítások, a tb-önkormányzatok működése vagy a Tocsik-ügy vizsgálatára akkoriban létrejött bizottságokra.

Amikor azután a Fidesz volt kormányon, szemrebbenés nélkül megakadályozta minden ellenzéki kezdeményezésű vizsgáló bizottság létrejöttét.

A Fidesz most is nyomban válaszolt: az ellenzék ne vizsgálóbizottságosdit játsszon, hanem, mint Kocsis Máté frakcióvezető sajtótájékoztatóján előadta, „hívják vissza a ’kamuvideós’, szocialista Korózs Lajost az egészségüggyel foglalkozó bizottság éléről, és fejezzék be az egészségügyi dolgozók, a járványügyi hatóságok elleni támadásokat, a védekezésben részt vevők lejáratását, feljelentgetését, sértegetését. Végül, Brüsszelben kezdeményezzenek vizsgálóbizottságot a vakcinabeszerzést érintően”. Csakhogy

a parlamenti többségnek egyszerűen nincs joga bármilyen feltételhez kötni a vizsgáló bizottság felállítását, erről a kisebbség dönt.

Mellesleg az is ellentétes a parlamenti szabályokkal, hogy a fideszes képviselők rendszeresen távolmaradásukkal hiúsítják meg az állandó bizottságok szabályszerűen összehívott üléseinek megtartását, ahogy az tegnap a költségvetési bizottság, más alkalommal a népjóléti bizottság esetében történt. Mindez együttvéve azt mutatja: Magyarországon a parlament csak látszólag működik, valójában nem.

A kérdés csak az: mit tesznek az ellenzéki pártok, ha a fideszes többség megakadályozza a vizsgáló bizottságok felállítását. Mi 2001-ben, az első Orbán-kormány ellenzékében MSZP-s és SZDSZ-es képviselők részvételével, Keller László és az én vezetésemmel rész-vizsgálóbizottságokat hoztunk létre, képviselői jogunkkal élve sokakat meghallgattunk, és jelentést is készítettünk.

A fideszes többség mostani eljárása legalább ilyen súlyú választ kíván.

A kutyaszar és a Migrációs ember

Elcsíptem egy levelet. Sajnos nem Kern András sziporkázóan metsző humorú leveleinek egyik gyönygyszemét, de azt azért ez sem semmi, ez is egy olyan igazi oda…, hogy is mondjam… odavágós levélke. Ráadásul hivatalosan az. Szóval a maga nemében mégiscsak egy gyönygyszem akadt a kezembe.

 

Budapest Főváros … kerület
Pest… Önkormányzata
Képviselő                                Tárgy:Beszámoló az elmúlt időszakban végzett képviselői                                                            feladatokról.

Tisztelt Képviselő-testület!

Alulírott ….,mint Budapest Főváros ….kerületében megválasztott képviselő feladataimat a 2011.évi CLXXXIX.törvénnyel módosított  1990. évi LXV törvényben foglaltak alapján végeztem. Választó polgároknak  köszönhetően negyedik ciklusban vagyok  képviselő    2019-2024. között. Tagja vagyok az Egészségügyi Bizottságnak és a Sport Bizottságnak.

„Munkámat – mint minden Képviselő társam – az egész kerületünk érdekeinek szem előtt tartásával folytatom.”

Például: minden nap átmegy a piacon ahol sokan megszólítják. Mi több,

„minden ünnepi eseményen vagy sport rendezvényen igyekszem részt venni mert ezeken sok új ismeretségre tehetek szert. Ezek során látom tapasztalom, hogy sokan nem ismerik jogaikat, lehetőségeket  információra  szorulnak. Segítségre törekszem a végleges megoldást preferálom.”

„Egyéni képviselőként – többen megkerestek gondjaikkal, problémáikkal. Az egész kerületre vonatkozóan. Elsődlegese ezek a panaszok az utak, járdák rossz minősége, a felgyülemlett hulladékok, falevelek elszállítása ügyében történtek.

Sokan kifogásolják a rengeteg kidobott kutyaürüléket és a zsákokban  kidobott szemetet, Továbbra is javaslom ha ilyet látunk azonnal tegyük szóvá és jelezzük  az illetékesek felé.

Továbbra is javaslom ha ilyet látunk azonnal tegyük szóvá és jelezzük  az illetékesek felé.”

( Ami most következik az megrendítően szuggesztív benyomást fog tenni az  olvasókra. Olyan mélymagyar öntudattal a kereszténység védőbástyájaként közös európai sorsunkért aggódó egyéni hang, melyet a magam szerény eszközeivel csak statisztaként papírra vetek, de ebbe a szellemi magasságba jelentéktelenségem már véletlenül sem merészkedhet.) Folytatom a beszámolót:

„Ebben az évben 2020-ban de sajnos még jövőre is 2021-ben is megváltoztatta és megváltoztatja az életünket a koronavírus járvány.

Gondoljatok  bele:  34 Millió Migrációs embert  /Javarészt  „arab -iszlám”nemzetiségűeket/ beerőltetnének EURÓPÁBA Szavazati Joggal. Ezt nem szabad engedni ez ellen minden eszközzel harcolni kell.

Pártállástól politikától függetlenül – Össze kellene fognunk EGYMÁSSAL, Szüleink, Gyermekeink Családjaink és Sajátmagunk érdekében.

Az elmúlt egy évben minden testületi ülésen részt vettem…”
Kérem a  Tiszteit Képviselő testületet, hogy a beszámolót elfogadni szíveskedjenek.”

(itt álljunk meg egy pillanatra, a Képviselő úr kompenzációs listáról nyerte el mandátumát vagyis nem egyéni képviselő, akit személyesen név szerint választanak meg a kerület polgárai. Ha már negyedik mandátumát tölti igazán tudhatná a különbséget.)

Nem irigylem a Tisztelt Képviselőtestületet!

(A levél eredeti példánya képviselőtestületnél megtalálható, annak másolata a Szerkesztőségben)

Andy Landy mosolyalbuma – Le a Kalappal

„A TUTTI A FRUTTI, A RÁGÓ A GUMI!”, „CSAK A FRADI!”. Ki ne emlékezne a fradi szerelmesére, a legendáshírű Kalapra, a szalmakalapos nézőtéri fruttiárusra.

A Népstadionban vagy az Üllői út fradi pályán, a Megyeri úti Újpest pályán, de hetenként szinte az összes NB I.-es mérkőzésen találkozhattunk vele. A szurkolók elkötelezettségtől függetlenül imádták. Nélküle más lett volna a mérkőzések hangulata. Ezért volt meglepő a számunkra, amikor a FourFourTwo futball szaklap februárban közölte, hogy az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találtak egy Zombori fedőnevű informátort, akiről kiderült, hogy nem más volt, mint a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek legendás nézőtéri fruttiárusa, a mindannyiunk számára Kalapként ismert Zöllei János (†57).

AL

A cikk szerint az iratokból kiderült, hogy Kalap információkat adott trafikosokról is, akik az akkori törvényeket kijátszva valutáért adták termékeiket a külföldieknek. A III/III-A alosztálytól Kapus János őrnagy azt írta érékelésében: A „Zombori” fedőnevű informátort
az FTC szurkolótábor hangadóinak felderítésére szerveztük be. Ezen a területen több értékes jelentést tett. Az általa adott jelentések alapján egy sor rendőri intézkedéseket tettünk”. Szerinte, Kalap informátori tevékenységével titkosrendőrség elégedett volt.

A Blikk megkereste Rákosi Gyula (82), a 41-szeres válogatott korábbi focistát, aki nem lepődött meg azon, hogy Kalap is jelentett. – Ami Kalapot illeti, sokáig nem is
tudtam az igazi nevét, mindenki csak becenevén emlegette. Sokszor találkoztunk vele, imádta a Fradit, olykor az edzésekre is kijött, és a meccseinken a Népstadionban, de néha vidéken, sőt a Dózsa-pályán is rendszeresen megjelent. Árulta a portékáit, és közben sajátos rigmusokkal szórakoztatta a szurkolókat. Nem haragszom rá, mert tudom, hogy egyébként jó ember volt, s talán ő szenvedte meg leginkább mindazt, amit egy rendszer egykor rákényszerített – nyilatkozta.

AL

E sorok írója csatlakozik Rákosi Gyulához, Kalapot csak imádni lehet-lehetett, azt sohasem fogjuk megtudni, mivel zsarolták meg a besúgói tevékenység vállalásáért!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK