Hasznos

Nyártól Bécs a bázis

0

Hetven új útvonalat indít a nyárig a Wizz Air, s ehhez huszonegy új Airbus A320-as családba tartozó repülőgépet is vásárolnak.

A magyar hátterű Wizz Air diszkont légitársaság az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint négy új célállomást és hetven új útvonalat vesz fel járathálózatába. A nyári szabadságukra készülőknek nem árt tudni, hogy ezentúl a légitársaság júliusig felveszi a célállomásai közé Athént, Tallinnt, Harkovot és Bécset is, ez utóbbi reptér a Wizz Air hálózatában nyártól bázisként üzemel majd. A bővülés több mint kétmilliárd dolláros befektetést jelent 11 bázison Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és Grúziában. Budapestre újabb Airbus A320-as érkezik, amellyel a ferihegyi flotta repülőinek száma 11-re nő.

A Wizz Air tavaly novemberben jelentette be, hogy 146 Airbus A321neo repülőgépet rendelt, és ezzel rendelésállománya 281-re nőtt.

Matolcsy egyik szeme Ausztrián

Harminckét év alatt utolérhetjük Ausztria fejlettségét – mondta egy rendezvényen Matolcsy György, aki mindjárt 12 fordulatot sorolt fel az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájából. Komoly közgazdászok 86 évre teszik, hogy beérjük a hasonlóan fejlett németeket.

Jelenleg még talán két évi kegyelmi időszakot élhet meg Magyarország, amit arra kell felhasználni, hogy Magyarország új stratégiát építsen magának – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén Matolcsy György.

Nagy ívű beszédében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egyenesen 12 fordulatot azonosított, amelyeket Magyarország végrehajtott 2010 óta. Néhány közülük: munkaerőpiaci, adórendszerbéli, államháztartási, hitelezési és növekedési fordulat. Motivációs fordulatként aposztrofálta a lényegében csak a jómódúakat kedvezményező egykulcsos adót.

Érdekes módon a folyamatosan emlegetett és kulcskérdésnek tekintett

versenyképességi fordulatot most is jövő időben,

az idei esztendő feladataként hozta szóba Matolcsy.

 

„Ha a közelgő nagy kanyart jól veszi be Magyarország, akkor 2030-ra elérheti az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az osztrák szintet”

– mondotta Matolcsy.

Ennél sokkal borúlátóbbak komoly közgazdászok. Legutóbb a defacto-blogon közzétett összefoglalóban Hornok Cecília, a Kiel Institute for the World Economy és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem oktatója azt írta, hogy a magyar gazdaság a többi visegrádi országnál sokkal lassabban zárkózik fel az osztrákéval lényegében azonos fejlettségű némethez, és a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol azt.

Forrás: de facto

A tipikus magyar háztartás jövedelme pedig egyáltalán nem zárkózik fel, hanem a németországi jövedelmek 40 százalékán stagnál. Ezekben a mutatókban nincs jelentős különbség a baloldali és a jobboldali magyar kormányok között – írták.

Sőt, még a V4-ekhez képest is igen rosszul állunk: visegrádi társainknak – ha megőrzik ezt a tempót – csak 32 évig fog tartani, amíg utolérik Németországot (vagyis amennyit Matolcsy adott hazánknak).

Összességében tehát lemaradásunk Németországhoz képest csökken, de nagyon lassan, és közben visegrádi társaink egyre jobban lehagynak minket.

Visszahozták a magyar aranyat Londonból

Hazahozta az MNB az ország három tonnányi aranytartalékát. Ez a 130 millió dollárnyi készlet nagyságrenddel kisebb, mint amennyivel az európai országok jelentős része rendelkezik.

A magyar Nemzeti Bank visszahozta a hozzávetőleg 100 ezer uncia, azaz három tonna súlyú aranytartalékot Londonból. Jelenlegi árfolyamon ez 130 millió dollárt ér – derül ki az MNB közleményéből.

A visszahozatal okát abban jelölték meg, hogy az „tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat”. Pedig nem is olyan rég még arról beszéltek, hogy „az aranynak már nem lehet megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítani” – írta a HVG.

Az MNB összefoglalójából kiderül, hogy 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. Ennek mennyisége 1945 januárjában mintegy 30 tonna volt, amelyet a hírhedt „aranyvonattal” Ausztriába vittek, majd azt az amerikaiak 1946-ban visszaadták.
A hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett az aranytartalék, de 1989-re 50 tonna körülire csökkent. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy – az aranydeviza-rendszer megszűnte miatt –

az aranykészletet a minimális szintre kell csökkenteni.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.

A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem stratégiai eszköz.

Ehhez képest a magyar aranytartalék elenyésző mennyiségű sok európai és azon kívüli országéhoz képest. A világ harmincas listáján utolsó Mexikó 120 tonnát birtokol, a gigantikus válságban lévő Venezuela 187-et. A kicsi Belgiumnak 227, szomszédunknak, Ausztriának 280 tonna aranya van. A méretben és népességben szintén összevethető Portugália készlete már 382, a hollandoké 612 tonna. A világ – egy főre vetítve – második gazdasági hatalma, Japán 765 tonnát tart.

A nagy mennyiségi ugrás Oroszországnál van, csaknem 1800 tonna aranyuk van, kicsivel több a kínai készlet. A franciáké és az olaszoké már 2500 tonna körüli. A listát Németország (3300 tonna) és az USA (8100) vezeti. Két nagy nemzetközi szervezetnek is van aranytartaléka: az Európai Központi Banknak 504, a Nemzetközi Valutaalapnak 2800 tonnája.

Választások előtt könnyítik a CSOK-ot

0

Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.

Azonnal hatályba lépett a kormányrendelet, amellyel a CSOK igénybe vételét akarja könnyebbé tenni a kormány – jelentette be Novák Katalin EMMI-államtitkár. Ennek érdekében egy sor dokumentumot nem kell benyújtani, elég lesz nyilatkozni. Továbbá rövidülnek az elbírálási határidők.

Eredetileg február közepére ígérték a könnyítéseket. Azóta közelebb kerültünk a választásokhoz.

Március 15-től kérhető lesz támogatás a már megkezdett otthonbővítésekre is, és a külföldről hazatérő, itthoni tb-jogviszony nélküli magyar családok is kaphatnak támogatást. Az államtitkár szavaiból az is kiderült, hogy a kasszának nincs fedele, minden család számára elérhetővé akarják tenni.

Elmondta, a csok-ot

a hazatérő családok is igénybe vehetik,

ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

Gondoltak az egyébként hitelképtelen fiatalokra, ezentúl a csok igényléséhez adóstársnak bevonják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat.

Azok a családok, amelyek korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, a

jövőben több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyereket vállalnak.

Vagyis az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott szocpolt.

A CSOK-ot eddig 68 ezer család, 280 ezer ember tudta igénybe venni 189 milliárd forint összegben.

A GKI a közelmúltban elemzésekben bírálta a CSOK-ot. Amiatt, hogy átgondolatlanul léptek elő vele, a hirtelen megnőtt kereslet még tovább lökte az amúgy is nagy mértékű áremelkedést. Emiatt a drágulás el is vitte a CSOK adta pluszösszeget. Arra is felhívták a figyelmet, hogy már az eddigi szabályok is elsősorban a jómódú családoknak kínáltak komolyabb segítséget.

Holnaptól jönnek az új ezresek

0

Márciustól új ezerforintos bankjegy kerül forgalomba. A jelenlegivel október végéig lehet fizetni, azután csak cserével szabadulhatunk tőle.

Márciustól kezdődően hozza forgalomba a Magyar Nemzeti Bank az új ezres bankót – tudatta a jegybank. Mint írják, az új papírpénz képi megjelenésében megújult, a biztonsági elemeiket tekintve is korszerűbb lett.

Fokozatosan kerülnek be a forgalomba az új ezresek, egy ideig a régivel együtt lesz megtalálható. A régivel október 31-ig lehetséges a fizetés, azután beváltással lehet újra cserélni: a postákon és a bankfiókokban, az MNB lakossági pénztárában pedig 2038. október végéig.

Budapesten megtorpant a lakáspiac

0

Jelentősen, 44 százalékkal több lakás épült tavaly, mint 2016-ban. A 14 ezer új ingatlan számának alakulásában azonban egyértelműen a vidék játszotta a főszerepet, Budapesten megállt a növekedés 2017-ben.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a telítődés jelei mutatkoznak-e meg abban, hogy a fővárosban kissé még vissza is esett (elhanyagolhatóan, 0,6 százalékkal) az átadott új lakások száma 2017-ben. A KSH pénteken nyilvánosságra hozott jelentése mindenesetre azt mutatja, a 2761 új lakás lényegében megegyezik az egy évvel korábbi mennyiséggel.

Ezzel szemben a 14 389 összes új lakóingatlan 44 százalékkal több a 2016-osnál, és egyértelműen a vidék felé eltolódást mutatja. A népességméret csökkenésével fordítottan növekszik az ingatlanértékesítés növekménye. Megyei jogú városokban éppen másfélszer több új lakást adtak el 2016-hoz képest, a többi városban 69, a községekben is 65 százalék volt a mennyiségi gyarapodás.

Forrás: KSH

A KSH a fővárosi adathoz annyi megjegyzést fűz, hogy azt „az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6 százalékos csökkenése okozta”.

A folyamatban lévő és jövőben tervezett építkezések számának alakulására lehet következtetni a kiadott engedélyekből. Tavaly 20 százalékkal több, 38 ezer volt, amelyen belül Budapesten 14,6 ezer (56 százalék a növekedés), a megyei jogú városokban pedig éppen hogy mérséklődés (9 százalék) figyelhető meg.

Az adatok mindenesetre arról tanúskodnak, hogy a felfutás az utolsó negyedévben következett be, az új lakások majdnem felét ekkor adták át.

Arról már korábban írtunk, hogy a gyerekek után járó támogatás java részét elvitte a lakások nagy mértékű drágulása. Ebben éppen Budapest jár az élen, ahol tehát tavaly stagnált az új építésű lakások átadása.

Az építőipar elégedett, válság előtti hangulatú

Noha nyolctizedük szakemberhiánnyal küzd, a költségek emelkedése nem áll meg, az építőipari cégek bizakodva néznek az év elé. Probléma lehet viszont az egy-másfél évvel ezelőtt kisebb áremelkedésre alapozott kivitelezői szerződésekkel. Egyéb sötét fellegek is gyűlhetnek az égen.

Az építőipari cégek elégedettek üzleti helyzetükkel, azt általában jónak ítélik meg, és alapvetően bizakodóan tekintenek a 2018-as évre. A piaci bizalmi index elérte a válság előtti szintet – olvasható az Építési Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) helyzetértékelésében.

A tagjai körében végzett felmérés alapján az ÉVOSZ arra az eredményre jutott, hogy az ágazat cégeinek több mint kétharmada növekvő nettó árbevételt ért el tavaly, és erre számítanak idén is.

Ezt a kedvező képet azért némileg árnyalja, hogy az árbevétel arányos jövedelmezőség összességében igen lassan kúszik felfelé. A cégek több mint felénél ez csak az inflációt haladja meg, 10 százalék feletti eredményjavulás csupán minden tizediknél tapasztalható. Erre az évre pedig négytizedük a tendencia folytatódására számít, a többség viszont stagnálást vár.

Ebben nyilván komoly szerepe van annak, hogy

a költségek az infláció többszörösével emelkednek.

Tavaly az építőiparban átlagosan 13 százalékkal emelkedtek a bérek, ebben az évben újabb 9 százalékot terveznek. Az ÉVOSZ megjegyzi, hogy az ágazatban változatlanul alacsonyak a bérek, különösen a jól képzett szakmunkások körében.

Növeli a terheket a többi költségelem folyamatos emelkedése. Az építőanyagok, fuvardíjak, gépek bérleti díja idén is további 15 százalékkal lesznek magasabbak, egyes területeken az alvállalkozói árak és az élőmunka akár 20 százalékkal is drágulhat.

Ezek a számok viszont azzal járnak, hogy nagyon nehéz helyzet elé néznek azok a vállalkozások, amelyek egy-másfél évvel ezelőtt úgy kötöttek kivitelezői szerződést, hogy a szokásos 5-6 százalékos áremelkedéssel számoltak, miközben a költségek egyre csak nőnek.

Az ágazat

legsúlyosabb problémája a szakemberhiány.

A cégek 86 százaléka ezt nevezte meg legnagyobb akadályozó tényezőnek, az ezután következő hiátusok (kapacitás hiánya, elavultsága, magas adminisztrációs költségek, a foglalkoztatás drágasága) mind a 30 százalékos tartományban vannak.

A cégek 82 százalékának nincs a megrendelések teljesítéséhez szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű alkalmazottja. A hiány felöleli az összes szakmát. A vállalkozások 52 százaléka létszámbővítést tervez, a többiek a jelenlegi fennmaradásával számolnak.

Az ÉVOSZ úgy értékeli a helyzetet, hogy a szakemberhiány és a létszámbővítési tervek a közeljövőben a legális bérek további emelkedésével járnak,

csökkenni fog a nem jogszerű foglalkoztatás aránya.

Arra nem térnek ki, hogy mi az alapja ennek az optimizmusnak abban az ágazatban, amelyben amúgy is kiemelkedően magas a fekete munka aránya, s amelyből egyre többször számolnak be arról, hogy a kötelező béremeléseket nem tudják kigazdálkodni a cégek.

Ez éppen az építőipar fölé terelhet sötét felleget. Az ÉVOSZ beszámolója szerint az ágazat megrendeléseinek közel felét már a magánberuházások teszik ki. Vagyis a változatlanul sok uniós hátterű állami megbízással szemben – alighanem a lakásépítések felfutása következtében – javult a magánmegrendelések aránya.

Márpedig a lakásárak ugyancsak megállíthatatlannak tetsző felfutása felveti a keresleti, fizetőképességi korlát kérdését. Amint arról nemrégiben két írásban (itt és itt) is beszámoltunk, a lakások drágulása elvitte a CSOK-os állami támogatás jelentős részét.

Az pedig a legnagyobb kérdőjel, hogy mi lesz a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa 2019 végén lejáró időszaka után. Egyelőre nincs jele annak, hogy a kormány meghosszabbítaná, a 22 százalékpontnyi (vissza-)emelkedés viszont megfizethetetlen magasságba lökné a lakásárakat. Emiatt már érezhetően megcsappant az új építkezések terveinek száma.

A neten rendelt árut is személyesen vesszük át

Az átlagnál háromszor nagyobbat nőtt az internetes kereskedelem tavaly, a Black Friday óriásit lökött a 360 milliárdos forgalmon. A piac azonban koncentrálódik, a növekedés lassul. A vásárlók 80 százaléka személyesen szereti átvenni a rendelt árut, többsége készpénzzel fizet.

A hagyományos kiskereskedelemhez képest változatlanul háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés, a szektor forgalma 2017-ben átlépte a 360 milliárd forintot. A kiskereskedelem egésze tavaly hat százalékkal növelte az értékesítést, az online rész 18-cal – derül ki a GKI Digital éves jelentéséből. Ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből, de a növekedés lassulása várható.

Egyre nagyobb a szerepe a tavaly november 24-én megtartott Black Fridaynek (fekete péntek), ami az év végi szezon nyitánya. Tavaly

ezen a napon 27 milliárd forgalmat bonyolítottak,

ami a 35 milliárdos utolsó negyedév 77 (!) százaléka, az egész éves netes értékesítésnek pedig csaknem 8 százaléka.

A piac fejlődése egyben a koncentrációját is magával hozza. A fekete pénteken például egyre inkább csak a legnagyobb webáruházak keresnek igazán sokat, a kisebbeknek már jószerivel csak kényszer, a térvesztés lassítására szolgál. Összességében az online áruházak 28 százalékának hozott a tervezettnél nagyobb bevételt, 30 százalékuk kisebb eredményt ért el a várakozásnál.

A netes kereskedelem tavalyi évét a véget nem érő akciókkal folytatott folyamatos árverseny jellemezte,

amelyet szintén a nagyok tudtak teljesíteni, a kisebb boltok csak a nyereséghányad rovására képesek tartani a lépést úgy, ahogy. Ennek következtében a nagyok és a kicsik közti olló egyre szélesedik.

A vásárlói bázis (körülbelül hárommillió ember) 6,9 százalékos növekedése lényegesen elmaradt a forgalom bővülésétől. Az ágazat gyarapodását a vásárlási gyakoriság (évente 11,2) fejlődése nyomta előre. A GKI Digital ezt várja 2018-ban is.

Az online kereskedelemre is jellemző a fejnehézség: a középső régióban él a vevők 40 százaléka, és a teljes forgalom több, mint fele velük bonyolódik. Idén tehát a növekedés egyik kulcsa a vidékért folytatott verseny sikeressége lesz.

Forrás: GKI Digital-árukereső.hu

A felmérés azt is kimutatta, hogy a vásárlók körében egyre erősebben jelenik meg az az igény, hogy személyesen vehessék át a megrendelt árut. Így zajlik a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80 százaléka. Ezt a trendet a tisztán online kereskedő áruházak is kezdik felismerni,

egyre többen nyitnak hagyományos üzletet vagy átvételi pontot.

Online ide, elektronikus boltolás oda, a magyar már csak ragaszkodik a készpénzhez. A vásárlások 58 százalékában még mindig így fizetnek a magyar vásárlók, és a netes szakemberek szerint ebben nem lesz lényeges változás a következő években se.

Ezt az ágazatot is sújtotta tavaly a munkaerőhiány, elsősorban a raktárakban és a futárok között. Ez komoly költségnövekedéshez vezetett, amelyet azonban a kiszolgáló cégek alig-alig tudtak továbbadni a kereskedőknek és a vevőknek. Utóbbiakat érzékenyen érintette a kiszállítás általános ingyenességének megszűnte.

A CSOK-osok Budapesten jártak a legrosszabbul

A használt lakás árának kevesebb, mint tíz százalékát, az újénak harmadát fedezte 2017 végén a legmagasabb összegű CSOK Budapesten. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a támogatás ott is elúszott az óriási áremelkedésen.

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást – írtuk néhány nappal ezelőtt. Számszerűen ez azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. most részletesebb számítást készített, területi bontásban vizsgálva a CSOK 2015 közepi bevezetése óta 2017 végéig bekövetkezett hatalmas ingatlanár-emelkedés hatását.

Ez igazolta azt a tapasztalatot, hogy a fővárosi lakásdrágulás okozta a legnagyobb veszteséget a családoknak. A használt lakások esetében egy átlagos, 60 négyzetméteres hajlékra három gyerekre felvehető CSOK több, mint háromszorosával, 7,2 millió forinttal nőtt az ár, vagyis a maximális támogatás összege

kevesebb, mint tíz százalékát fedezi az átlag budapesti lakás megvételének.

Megyeszékhelyen az arány 18 százalék, az összes város átlagában 25, községekben 37 százalék.

Csak az összegek változnak, az arányok alig az új lakások esetében. Itt fontos különbség, hogy a 10+10 milliós kedvezmény (10 millió támogatás és 10 millió kedvezményes hitel) csak új építésű ingatlanra kapható (3 meglévő vagy beígért gyerek után).

Budapesten a maximális CSOK kétharmadát elvitte az áremelkedés. A veszteség megyeszékhelyen 34, városokban-községekben több, mint 20 százalék. Vagyis a fővárosban az ingatlan árának egyharmadát adta a támogatás, a többi településen átlagosan a felét valamivel meghaladóan.

A kutatók megjegyzik, hogy az extra-CSOK-kal 2015-ben 25 négyzetméterrel lehetett megtoldani az új ingatlan méretét, tavaly év végén már csak 15-tel. Vagyis két éve még mindhárom gyerek számára elfogadható méretű szobát lehetett venni a kiemelt támogatásból, most már csak kettőnek.

A drága volna olcsóbb

A napokban bejárta a sajtót a hír, hogy a Nagykörút mintegy két tucatnyi szakaszán ismét forgalomkorlátozást kellett bevezetni, mert törnek a sínek, nem bírják Európa talán legforgalmasabb villamosvonalán a terhelést.

Síneket javító munkások a Jászai téren, 2016-ban.
MTI Fotó: Lakatos Péter

Egyes szakaszokon ötven helyett csak 10-25 kilométeres sebességgel járhatnak a 4-es, 6-os villamosok.  A forgalom lelassul, késnek a járatok, az utasok elégedetlenkednek, a BKV Zrt. tehetetlen: már régen ideje lett volna bizonyos felújításoknak.

A terv az volt, hogy a pályarekonstrukció 2016-ban folytatódik, ez azonban még mindig nem indult el, tudtuk meg Dorner Lajostól, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökétől. A teljes vonalat több ütemben 1994 és 2000 között újították fel, de 2015-re annyira elhasználódott a pálya, hogy 2015-ben el kellett végezni bizonyos javításokat. A Combinók nagyobb tengelyterhelésűek a korábbi villamosoknál, amivel számoltak is a pálya felújításakor, de menet közben derült csak ki, hogy egy-egy szerelvény üresen 70 tonnás, utasokkal akár 90 tonna is lehet. Az év minden napján 24 órában, csúcsidőben két percenként közlekednek, így

idő előtt megviselik a pályaszerkezetet.

Nehezíti a helyzetet, hogy a sínek javításához nem lehet az év bármely szakában hozzákezdeni, mert a „fizika teszi a maga dolgát”. A melegben épített pályaszakaszok télen, a hidegben elvégzett javítások után a nyári melegben jelentkezik a hőtágulás romboló hatása. Az ilyen munkák elvégzésére azok a hónapok a legalkalmasabbak, amikor az átlaghőmérséklet 10-15 Celsius fok között mozog.

Mint általában az élet minden területén, a körúti pályafelújítás esetében is az olcsóról kiderülhet, hogy valójában a drágább megoldás. Dorner Lajos erre példát is említett: a Gellért téren, a Gellért rakparton, az 1-es villamos budai meghosszabbításánál alkalmazott drágább, úgynevezett műgyanta körülöntéses technológiájú vágányok élettartama bizonyítottan meghaladja a nagykörúti hagyományos technológiával épült szakaszokét. A fővárosi költségvetésben viszont néhány százmilliós tételeket még csak-csak lehet találni az ilyen felújítási célokra, de a drágább pályaszerkezethez szükséges

milliárdos felújításokról nem lehet szó.

Meglehetősen hektikusan kerül sor egy-egy szakasz lezárására, gyakran már csak akkor, amikor a pályamesterek a baleseti veszélyre hivatkozva szigorúan elrendelik a sebességcsökkentést. Bécsben például a villamos vonalak felújítására folyamatosan költenek, nem engedik annyira elhasználódni a síneket, mint amennyire Budapesten történik.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Az egyik, fővárosi önkormányzati ügyekben járatos informátorunk a Körúton kialakult helyzetért nem is annyira a közlekedési vállalatot, sokkal inkább a Fővárosi Közbeszerzési Kft-t okolja, ahol nem, vagy csak nagyon vontatottan születnek a döntések.  A hírek szerint a pályacserére már

rendelkezésre állna a pénz, de késlekednek a közbeszerzési pályázat kiírásával.

Ráadásul nem is a villamos-tender az egyetlen ügy, a legtöbb fővárosi önkormányzati kézben lévő vállalat panaszkodik a lomhaságukra, körülményességükre.

Maguk az ott dolgozók is érzik, hogy valami nincs rendjén a vezetés szakértelmével, igen nagy a dolgozók fluktuációja, és talán az is nehezíti a villamos-felújítás ügyének megoldását, hogy a bonyolult, műszaki kérdésekkel nehezen birkóznak meg.

A pályamesterek minden reggel újra és újra átvizsgálják az egyes szakaszokat, nincs kizárva, hogy a közeljövőben újabb szakaszokon is sebességkorlátozást kell majd elrendelni.

Mindenesetre az Oktogon és a Baross utca közötti szakaszra két év késlekedés után kiírták a közbeszerzési pályázatot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK