Fontos

Megvan az ötszáz ajánlás Magyar Györgynek Siófokon

Összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat Magyar György ügyvéd, aki a siófoki civilek kezdeményezésére indult a választásokon, de támogatja a szocialista párt, a DK és a Párbeszéd is.

A 68 éves jogász a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy különösen fontosnak tartja a hétvégi, hódmezővásárhelyi polgármester választást, amelyen az összefogás eredményeként egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Ha a demokratikus oldal győz, akkor jó esélyt jelenthet az ellenék áprilisi győzelméhez is.

Vasárnap időközi polgármester-választást tartanak Hódmezővásárhelyen

0

Hárman indulnak: Hegedűs Zoltán alpolgármester, a Fidesz-KDNP jelöltje és két független: Hernádi Gyula orvos, az MSZP volt tagja és Márki-Zay Péter közgazdász, aki mögött felsorakozott az ellenzék.

A voksolást Almási István (Fidesz-KDNP) halála miatt kellett kiírni – tájékoztatott a választási iroda.

A megyei jogú városban hárman indulnak a polgármesteri posztért. A Fidesz és a KDNP jelöltje Hegedűs Zoltán alpolgármester, aki november óta polgármesteri jogkörben irányítja a várost. Független jelöltként indul Hernádi Gyula orvos, aki 2002-től 2010-ig az MSZP és más pártok képviselőjeként dolgozott a hódmezővásárhelyi közgyűlésben. Szintén független jelölt Márki-Zay Péter közgazdász; az ellenzéki pártok azt kérték szimpatizánsaiktól, hogy őt támogassák az időközi választáson.

A város 36818 választásra jogosult polgára ötven szavazókörben adhatja le voksát.

Lapszem – 2018. február 21.

0

170 éve ezen a napon Marx és Engels kiadta a Kommunista kiáltványt. Ma ünnepli Eleonóra, Leona, Bódog, Leonóra, György, Péter és Germán a születésnapját. Holnap havazás várható.

Népszava

Imalánc Orbán Viktorért
Elstartolt a Fidesz elsöprő sikerét minden bizonnyal garantáló mozgalom a Facebookon. Az Imalánc Orbán Viktorért csoport ugyan most még kevesebb, mint 700 tagot számlál, de a csatlakozók száma egyre nő.

Alant betűhíven közöljük a felhívás szövegét.

„Keves régi , új és leendő tagok !

Kedves Magyarok !

Határon innen és túl !

A mai napon elindítjuk az „IMALÁNCOT ” !

Minden este 20. órakkor április 08. 20 óráig Imádkozzunk !,

hazánkért , Orbán Viktor , Miniszterelnökünkért !

A mi JÓ ISTENÜNK segítse szolgálataiban ,

melyet a Magyarságért vállalt ! Imádkozzunk Országgyűlési képvésilő jelöltjeinkért , hogy Megmaradjunk !

Áldást , Békességet Kívánok , Minden

jó akaratú magyar embernek !”

Ha ez nem segít hatalomban tartani a miniszterelnököt, hát alighanem más semmi.

Magyar Nemzet

Fazekas Sándor: Soros rovarokat etetne velünk
(…) Szerencsére Fazekas Sándor miniszter feltalálta magát, és hosszúra nyúlt előadásával kitöltötte az időt. A karcagi birkapörkölt nagy kedvelője mintegy 1 perc beszéd után említette meg először a karcagi birkapörköltet. Ha valaki esetleg azt hitte, hogy a „Soros-tervet” és a mezőgazdaságot nem lehet összekötni, az tévedett. Ugyanis Fazekas Sándor szerint a „Soros-terv” a magyar élelmiszereket és a magyarok étkezési kultúráját is veszélyezteti. – Soros azt akarja, hogy a magyarok rovarokat egyenek. A magyar ember azonban nem eszik csúszómászókat – fogalmazott. Fazekas Sándor nagyon határozottan hangsúlyozta, hogy a migránsokhoz hasonlóan a génmódosított élelmiszereket is megállítják a határon.

Magyar Hírlap 

Lufikommunisták
(…) Minden jel arra utal tehát, hogy Gyurcsány újabb fokozatra kapcsolt, kvázi „ráült a gázrezsóra”. Nincs pihenés, mindenki ellenség, nemcsak a kormány, hanem az úgynevezett demokratikus oldal szinte valamennyi szereplője is. Nem tagadjuk, a purparlé olykor felettébb szórakoztató, már csak egy kávét kér az ember, nyilván mindaddig, amíg ezt a szerencsétlenkedést – úgymond – a négy fal között csinálják.

Magyar Idők

(…) Na, most szakadjunk el a pszichológiai kísérlettől, és térjünk át a magyar gazdaság helyzetére! Statisztikai adatok tömkelege bizonyítja, hogy hazánk teljesítménye több ponton is töretlenül erősödő pályán van. Múlt héten kiderült, hogy kiemelkedő mértékű, 4,2 százalék volt a bruttó hazai termék növekedése tavaly. Ráadásul a negyedik negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékos volt a bővülés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ez nem zavarta Róna Pétert, az ellenzéki köröknek oly kedves közgazdászt, hogy elképesztő véleményének adjon hangot az ATV-ben. Szerinte nem történt semmi, és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert ettől kezdve nem lehet komolyan venni. Róna Péter nagyon sajnálja, ami az elmúlt hét és fél év alatt történt, ami miatt Magyarországon romlás, gazdasági lecsúszás van, és ez a folyamat szinte megállíthatatlan. A magasabb teljesítményt szerinte legfeljebb az uniós pénzekkel lehet magyarázni.

Tehát Róna Péter – ahogy a balliberális körök más megmondóemberei és pártjai – azt próbálja magyarázni a fehérre festett papírról, hogy az fekete. Hátha a választópolgárok nem a saját szemüknek és tapasztalataiknak fognak hinni, hanem annak, amit ez a csoport sulykol.

A kitiltás gyilkosság lenne

A világ a tudás társadalma felé megy, miközben Magyarország épp az ellenkező irányba fordult. Orbán Viktornak és kormányának nem fontosak a szegények, pedig az oktatás lezüllesztése tovább növeli a szegénységet. Ezeknek az embereknek esélyük sincs az előrelepésre, pedig nagyjából nyolcvan milliárd forint javítana a helyzetükön. Mindezekről Ferge Zsuzsa szociológus beszél a Független Hírügynökségnek adott interjújában, mint ahogy arról is, hogy lehetetlennek tartja, hogy a magyar parlament elfogadja a bevándorlás-ellenes törvényt. Azt mondja: ha innen kitiltanak valakit, és nincs befogadó ország, az egyenlő a gyilkossággal. Ilyen pedig nem fordulhat elő Magyarországon. Ha pedig mégis…

 

Hallotta a miniszterelnök évértékelését?

Csak részleteket, meg persze olvastam.

Milyen érzések kerítették hatalmába, amikor azt hallotta, hogy 700 ezer új munkahely teremtődött, a vállalkozások virágoznak, pénzügyileg rendbe tették az országot? Ön mit mondana, kiállna arra a pulpitusra, ahol Orbán Viktor is állt, és az országot értékelné?

Ha én miniszterelnök akarnék lenni, ami sosem akartam lenni és nem is leszek…

Never say never…

Szóval akkor én elgondolkodnék azon, hogy áll ez az ország nemzetközileg, hogy a szűkebb családi körben, a V4-ekben hogyan is állunk, hogy mi a pozícióink az Unión belül… És, ha ezt megtettem, aligha lennék boldog, mert már alig van olyan lejtő, legyen az négyes, vagy huszonhetes, amelynek ne csúsztunk volna le az aljára. Aztán elgondolkodnék azon is, hogy mi jó történt az elmúlt évek alatt, és mi az, ami nem jó.

Mi az, ami jó?

A gazdaság szerintem nagyjából rendben van. Mi mindig úgy megyünk, ahogy a német gazdaság; a német megy, a mienk is elég tisztességesen megy. Azt nem tudom, mert a statisztika ilyen szempontból már nem működik, hogy milyen a kereseteloszlás, így aztán fogalmam sincs arról, hogy a minimumbéreken kívül mi történ alul, és mi felül.  Ugyanez igaz a nyugdíjakra, mert elengedték a felső nyugdíjakat, de a pontos eloszlásról nincsenek információk, de szemre, vagy felülről nézvést megvolna az ország. De, ha azt a kérdést feszegetnénk, hogy van-e még gond az országban, akkor bizony azt kellene mondanom: van néhány. Például: valami nagyon nincs rendben az egészségüggyel, az oktatással pedig különösen nagy a baj. A világ társadalmai a tudás társadalma felé mennek, mi pedig az ellenkező irányba, és lefelé. Ami pedig engem különösen felzaklat, hogy ha akarom, akkor 1.3 millió ember a lét határa alatt van és úgy három és négymillió között éppen, hogy kijön a fizetésből. Vagyis: szegénység van, miközben a gazdagság nő. Ha tíz év viszonylatában nő, ezt még tudni lehet az adatokból, akkor a legszegényebb egymillió ember átlagjövedelme csökken, a leggazdagabb egymillióé pedig több, mint másfélszeresére nőtt. A középrétegek jövedelme valamelyest emelkedett, de a középső és a legfelső decilis – így mondják ezt szakmailag – között nagyon nagy az ugrás.

Erre is lehet azt mondani, hogy ezek szerint, forduljunk újra Adyhoz magasról nézvést megvolna az ország. De a kormány is magasról nézi?

Nem nagyon nézi sehonnan. Pedig azok közül, akik most fennek nagyon sokan lentről jöttek, a kádári semmiből, a kis biztonságok világából; ugyan akkor sem tudták, mi a szegénység, de azt sem mi a gazdagság. Most meg hirtelen meggazdagodtak, és az ilyen hirtelen meggazdagodásoknál – ne minősítsük most az eszközöket -, rendszerint vannak problémák. Minden ilyen változás igényli azt, hogy igazodjanak hozzá, de épp a hirtelenségéből fakadóan nagyon nehéz ezt megtenni. Legalább is úgy, hogy úgy érezze: rendben van a gazdagodásom, és a többiekhez képest, meg a többiek szerint is ez rendben van. Egy olyan kormány, amely azt mondja, hogy küzd a szegénység és az egyenlőtlenség ellen – mert ilyet is mond -, de valójában semmit nem tesz ez ügyben, nos, egy ilyen kormányról mit gondoljunk? Azt mindenképpen, hogy nem csupán nem érzékeli, mi van az országban, de nem is nagyon érdekli őt. Mert, ha érdekelné, akkor mindez nem történhetne meg.

Az előbb említette, hogy a statisztikai adatok már nem állnak a rendelkezésére. Lehetséges, hogy azért, mert a kormány nem is akarja látni ezeket az adatokat?

Én ebben egészen biztos vagyok. Hat-nyolc évvel ezelőtt az emberminisztérium még csináltatott felméréseket a nehéz helyzetben lévő csoportokról, cigányságról, fogyatékkal élőkről, legszegényebben élők csoportjáról, mégpedig azért, hogy megpróbáljanak rajtuk segíteni, de aztán semmi nem történt. Vagyis kezdetben volt némi akarat, de aztán ez elenyészett.

Nem lehet, hogy azért, mert rájöttek, nincs az a a pénz, amivel fel tudják ezeket a rétegeket zárkóztatni?

De van az a pénz. Hogyne lenne. Sokféle módon ki lehet azt számolni, hogy mennyi az a pénz…

Már ha ki akarják számolni.

Ki van számolva. Készült például egy garantált minimumjövedelem számítást, vagy egy olyan szociális minimumot, amelyet két éve vezetett be a XIV. kerület már 60-80 milliárdból meg lelhetne csinálni országos lefedettséggel, és ezzel el lehetne érni, hogy senki sem zuhan a szegénységi küszöb alá.

Hatvan-nyolcvan milliárdot ez a kormányzat könnyedén elkölt, akkor erre miért nem?

Nem tudom, mert nem tudom magamat a helyükbe képzelni. De azt hiszem nem is érdekli őket, ráadásul nem is bánják, hogy van szegénység, mert azok, akik e fölött vannak egy picit, szoronganak, nehogy abba a helyzetbe kerüljenek. Márpedig, ha szoronganak, akkor igazodnak, és ha igazodnak, akkor minden rendben van. Következésképp, a szegénység jó szorongáskeltő eszköz.

A szegénység fenntartása tehát, ön szerint, a félelem fenntartásának faktora?

Persze.

Akkor ebből nincs kiút, mert nem is akarnak kiutat találni?

Nem. És azért is félelmetes, mert nagyon könnyű beleesni a szegénységbe. Relatíve meglehetősen magas a lakás- és rezsiköltség, megszűnt az támogatás, amely a lakásköltséget automatikusan kiegészítette, miáltal megszűnt az a biztonságérzet is, hogy a lakásomat nem veszíthetem el. Most már, a tél elmúltával, miután a parlament napirendre sem vette a probléma megakadályozását, borzasztó nagy a veszély, hogy gyerekes családok is az utcára kényszerülnek.

Akkor az lenne a jó, ha örökké választások lennének, mert választások előtt biztos, hogy nem tesznek ilyet.

Elképzelhető, bár én már semmire sem veszek mérget.

Vásárhelyi Máriát idézem: szerinte ma a gyerekek ottmaradnak, ahova születtek, és még annyi esélyük sincs az előrelépésre, mint a szüleiknek volt. Igaza van-e Vásárhelyinek?

Nem lehet nem igaza. Már csak azért is, mert a rendszer most úgy van megépítve, hogy csökkenjen a társadalmi mobilitás, mégpedig az iskolarendszer segítségével. Beszűkítették ugyanis a lehetőségeket. Más országokban arra törekszenek, hogy a középiskolából valamilyen hasznosítható képesítéssel, a piacon hasznosítható tudással jöjjenek ki a diákok, nálunk ez megszűnt. Itt újra termelődik, illetve bővítetten termelődik újjá a piacképtelenség, miközben a világ egyre több tudást igényelne. A mi miniszterelnökünknek az a rögeszméje, hogy az a szép, ha az emberek kézzel dolgoznak, fogják a szöget és a kalapácsot, mert akkor látni rajtuk, hogy dolgoznak. Ez amolyan proletárdiktatúrás elképzelés, ami nem csak a múltba mutat, és naiv, hanem káros is. Káros, mert a világ egészen másfelé megy. Ott ugyanis a munkának egyre nagyobb a tudástartalma.

Akárhonnan indulunk el, a végén oda jutunk, hogy az oktatás válik kulcskérdéssé. Ehhez képest Orbán Viktor mindössze annyit beszélt erről, hogy a felsőoktatásba már ötven százalékkal több cigány került be…

Ja, tíz helyett tizenöt…

…Hát igen a statisztikával lehet játszani… De mért? Miért nem fontos Orbán számára az oktatás?

Újra azt mondom: nem tudom. Az a gyanúm, hogy az egész kormányzatnak az ideológiája nagyon szűkös, lényegében egy nacionalista ideológia, ami arra korlátozódik, hogy Magyarország legyen olyan, mint, amilyen mindig volt, ne engedjünk be senki idegent.  Mert: meg kell tartanunk az országot ilyennek… De itt meg kell állnunk egy pillanatra: a demográfusok kimutatták, hogy ha nem szaporodik kívülről az ország, akkor három évtizeden belül nyolcmillióan leszünk. Az is fontos emellett, hogy hihetetlenül asszimiláló ország, maga a nehéz nyelv is asszimilál; itt mindig rengeteg bevándorló volt, amitől az ország színes, gazdag lett, kultúrája sziporkázott… Volt itt valami költő is, emlékszik rá? Petrovics Sándornak hívták.

Rémlik… Ma nem sok esélye lenne.

Tartok tőle, hogy nem. Aztán írt egy Nemzeti dalt, Petőfi lett belőle, de a Petrovics nem igazán magyar név. Szent István óta mondhatjuk, hogy egészen másként néznénk mmi, ha nem fogadtuk volna az idegeneket. Azzal tehát, amit Orbánék vallanak ma, hogy ide ne jöjjön idegen, nem tudok mit kezdeni: ez az ország fogyásához, és szegényedéséhez vezet.

Ha tényleg befogadó nemzet vagyunk…

…Voltunk.

Ha tehát azok voltunk, miért van ekkora sikere most ennek a bezárkózó politikának? Miért fogadják el, hogy az ide érkezők le akarják rabolni népünket, nyelvünket, kultúránkat, kereszténységünket?

Most néztem meg az 1945 című fantasztikus, szívszorító filmet, amely arról szól, hogy a faluba érkező két zsidó, akik illő módon akarják eltemetni az elpusztított hozzátartozóik személyes holmijait, és hogy a falu lakossága egy pillanat alatt elhisz róluk mindenfelé rosszat. Azonnal kialakul a félelem, ki is mondja az egyik szereplő, hogy én félek, aggódom, szorongok… Itt is elég volt elterjeszteni, hogy valakik jönnek, persze nem jön senki, mert már nem is vagyunk nagyon vonzó ország sem, de a propaganda, hogy egymillióan elárasztanak bennünket, és nem is lesz magyar kultúra, és mindezt a Soros akarja, nagyon hatásosan képe működni. Épp úgy, mint a filmben, ahol az a képzet alakul ki, hogy a két szerencsétlen gyászoló tönkre fogja tenni a falut.

Az alkalmazkodás így is igaz: ha félelmet generálnak fentről, akkor ez nagyon gyorsan működik odalent…

Igen, ez így van.

Ebből a helyzetből, és most már az oktatást is ideértem, mennyi idő alatt lehet kitörni. Azt mondják, lefelé gyors út vezet, felfelé viszont lassú.

Nem tudom. Németországról készült kutatás, ahol a háború után nulla szinten állt a két részre szakadt ország, de míg a nyugati fele, ahol szabadság volt, ahol értékelték a tudást és a tanulást, rövid idő, néhány év alatt visszamentek a háború előtti szintre, a keletiek meg vergődtek. Egyik helyen Mercedes, a másikon Trabant. A tanulás kérdése, egyben szabadság kérdése, kormányzati kérdés, és természetesen a családok anyagi helyzetének kérdése. Ha az iskola úgy kezeli a gyerekeket, hogy te nem vagy fontos, tizenhat éves korod után elmehetsz, ahova akarsz, akkor itt nincs megállás a romlásban.

Ami a migrációt illeti: Orbán a beszédében különbséget tette Nyugat-Európa és Közép-Európa országai között, ez utóbbiak, azaz mi védjük meg az európai kultúrát, a kereszténységet, az eliszlamizálódó Nyugattal szemben. Ez egyben harcot is jelent a kormányfő szerint, de mit jelent az ön megítélése alapján?

Nem vagyok szociálpszichológus, tehát nem tudok erre válaszolni. Vannak ideológiai foszlányok, amelyeknek a lényege az idegenellenesség, de a másik tartalma a pénz- és hatalom iránti vágy. Ezen kívül más vezérlőeszmét nem látok. Ennek a kormánynak nincsenek közügyei, bizonyos érdekcsoportokra szabott, csoportos magánügyei vannak.

De finoman fogalmaz.

Hát én ilyen finoman fogalmazok.

Netán a család is a csoportos magénügyek fogalomkörébe értendő?

Persze… Hogy miért van így, arra nincs igazi magyarázatom, mint ahogy arra sem, hogy az ország népe, amelyik ezt ugyanúgy tudja, mint én miért fogja megszavazni ennek a kormánynak a továbbélését.  Annak ellenére, hogy szorongunk, hogy bizonytalanság van, és nincs jövőképünk, sem a gyerekeknek sem a felnőtteknek. De valamiért az emberek azt a kényelmesebb utat választják, hogy néznek mögé a dolgoknak, a történéseknek.

Találkozik-e nemzetközi visszajelzésekkel?

Rengeteggel. Azt mondják szokatlan ez a populizmus, hogy mennyiben válhat mintává az illiberilizmus, sokan beszélnek a nacionalizmusról, demagógiáról. Magyarország el van helyezve térben és időben; olyan ország, ahol érvénytelenné váltak olyan kifejezések és érzések, mint szabadság, egyenlőség, tolerancia, szolidaritás, mintha a felvilágosodás előtti korban élnénk.  Itt a Horthy korszak vált dominánssá, ennek felélesztése folyik, mindenféle értelemben.

Ehhez képest Orbán azt mondja, hogy Magyarországnak most már van nemzetközi tekintélye…

A szélsőjobb pártok vezetőinél biztosan, ott lehetünk mintaadó ország.

Ez a minta azt is jelenti, hogy egyben fertőz is?

Van ilyen veszély. A gondolatok fertőzhetnek. Bár nyugaton kevésbé, mert beléjük van építve az ellenállás, nálunk meg nincs.

Most egy olyan törvény van előkészítve, amely alapján például önt akár migránsbarátnak is lehet minősíteni, és ad abszurdum, ki is tilthatják az országból…

Azért válaszolok nagyon nehezen, és hallgattam ily sokáig, mert már volt olyan, hogy ebből az országból kitiltottak, kirekesztettek, illetve elvittek embereket. Azt hiszem nem érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert nem tudom elképzelni, hogy ezt a törvényt a magyar parlament elfogadja. Mert hiszen hova tegyék az embereket? A kitiltás, abban az esetben, ha nincs befogadó ország, gyakorlatilag gyilkosságot jelent. Ez alapján pedig azt hiszem, hogy ezt a törvényt a parlamentnek végig kell gondolni, és nem fogadhatja el. Ha mégis elfogadja, akkor, ha maga hajlandó velem interjút csinálni, akkor interjút fogok adni…

Sport-tao: lassan csordogálnak az adatok

Két sportklubban már átadták az adatokat a tao-támogatásról a pert indító és megnyerő DK-nak. További öt perükben jogerős az ítélet, Felcsút esetében a végrehajtási eljárásra várnak.

Három sportegyesülettel sikerült megegyeznie a Demokratikus Koalíciónak a tao-támogatások kiadására indított perekben: a fehérvári kézilabdásokkal (KÖFÉM SC), a kozármislenyi sportegyesülettel és a Honvéd futballklubbal. Utóbbi kettőben nem csak a pert szüntették meg közös megegyezéssel, hanem ki is adták az adatokat – tudtuk meg a perek DK-beli „gazdájától”, Ráczné Földi Judit elnökségi tagtól.

A DK 2016 végétől összesen 36 pert indított a kapott pénz felhasználásának megismerésére. Arra voltak kíváncsiak, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy például utazásokra, a klubok fenntartására. Az egyesületek közt nem csak fociklubok vannak, hanem például kézilabdacsapatok is.

A DK-tól kapott adatok alapján eddig jogerősen nyertek a Fehérvár FC-vel, az FTC-vel, a Mezőkövesz Zsóryval (Tállai András NGM-államtitkár és NAV-elnök csapatával), a Bicskével, a Győri ETO-val és a Felcsúttal szemben. (Néhány perről a DK nem adott adatot, ezekről nem tudunk beszámolni.)

Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. Hatáskör hiányát megáll. végzés ell. fellebb.
Debreceni Sportcentrum Közh. Nonprofit Kft. Szakértői véleményre várnak
Diósgyőr Futball Club Kft. Miskolci Tsz. kijelölve az eljárásra
Fehérvár FC Sportszolgáltató, Ker. Kft. Jogerős ítélet
FTC Labdarúgó Zrt. Jogerős, kötelezéssel, felszólítás elment
Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. Debreceni Ítélőtábla, jogerős
Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.
Vasas Akadémia Kft. Első fokú ítélet
ZTE Football Club Zrt. Első fokú ítélet, fellebbezés, ellenkérelem benyújtva
Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC Áttéve Gyulai Járásbíróságra
Gyirmót SE Írásbeli előkészítő iratok benyújtva
Hajdúböszörményi TE Közbenső ítélet, Debreceni Járásb.-on tárgyalás
Kecskeméti LCKTE Sportiskola Első fok, kötelezés
Mádi Football Club Eljáró bíróság kijelölésére várnak
Tiszakécske Város SE Első fok, nem jogerős
KÖFÉM Sport Club Közös kérelemre megszüntetve, megegyeztek
Tisza Volán SC Első fokon kötelezés, fellebbezés lehetséges
Bicskei TC Egyesület Jogerősen kötelezés
Mór Városi SE Első fok, fellebbezés, ellenkérelem
Váci Kézilabda Sportegyesület
Váci Női Kézilabda Sportegyesület
MTK Bp. Labdarúgó Zrt. Első fokú ítélet, nem jogerős
Alba Regia Kézilabda Sportegyesület Első fokú ítélet, nem jogerős
Kisvárdai Kézilabda Club Sportegyesület Másodfokú ítélet Debreceni Ítélőtáblán
Kozármisleny Sportegyesület Megegyezés, adatokat kiadták
Videoton FCF BK Egyesület Közös kérelemre megszüntetve
FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. Első fokú ítélet, fellebbezés, ellenkérelem
Balmazújvárosi Kézilabda Klub
Győri ETO Kézilabda Club Bírósági meghagyás, jogerős
Honvéd Futball Club Kft. Megegyezéssel megszüntetve, adatokat kiadták
Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Jogerős, végrehajtási kérelem+feljelentés

Forrás: DK

A jogerős ítéletek egyike a Mészáros Lőrinc-féle felcsúti akadémia, amely azonban mindeddig nem adott ki semmilyen iratot, arra hivatkozva, hogy a felügyeleti szerv EMMI bekérte a teljes dokumentációt. Emiatt a DK feljelentést tett és végrehajtást kért az adatok kiszolgáltatására.

Ugyancsak feljelentést tett és végrehajtást kér a Transparency International Magyarország, amely három pert indított és nyert meg jogerősen az NGM-mel és az EMMI-vel, valamint a korábban (2017 végéig) öt úgynevezett látvány-csapatsport szakszövetségeivel szemben a támogatókra vonatkozó adatok megismerése iránt.

A nemzetgazdasági tárca semmilyen információt se adott ki, tartalmilag ugyanazt a választ közölte a TI-vel, amely miatt 2016-ban elkezdődött a per, az EMMI pedig igen hiányos és töredékes adathalmazt nyújtott át, arra hivatkozva, hogy a különféle dokumentumok sok helyen találhatók, egy részük pedig beázás miatt meg is semmisült.

Ezekben a perekben – és az esetleges, bár valószínűsíthető eredményű büntetőeljárásokban – az a különös, hogy rámutatnak a kormány kettős beszédére. Itthon körömszakadtáig azon voltak, hogy a társasági adóból kifizetett (máig több, mint 400 milliárd forint) sporttámogatások nem számítanak közpénznek – a bíróságok pedig sorra mondják ki, hogy de bizony -, a most nyilvánosságra került irathalom azt bizonyítja, hogy a kormány már hét éve azzal nyerte el az Európai Bizottság beleegyezését a programhoz, hogy a Brüsszellel kötött megállapodásban írásban rögzítette: a sportkluboknak adott tao állami támogatás. A Jávor Benedek által kikért és a Népszavában ismertetett dokumentációból amúgy kiderül, hogy a tao-programnak nincs egyetlen olyan pontja se, amelyet betartana a kormány. Így azt se, hogy a pénzt utánpótlás-nevelésre kellene nagy arányban költeni, nem pedig stadionépítésre.

És persze azt is megtudhatjuk ebből, hogy Orbán csaknem négy éve úgy nevezte „kommunistáknak” azokat, akik szerint közpénz a sport-tao, hogy akkor már három évvel korábban ő maga ismerte el ennek helyénvalóságát.

Kormányzati csiki-csuki

Merre tovább? – teszik fel egyre több helyen a kérdést a választási gyűlések résztvevői a kampányoló politikusoknak. Sokan gondolják úgy, hogy a kormány nem kormányoz kellő hatékonysággal, az ország sorsát meghatározó kérdésekre nem eléggé megfontolt válaszok születnek. Valóban változásokra volna szükség e téren is?

2014-ben, a harmadik Orbán kormány hivatalba lépésekor a miniszterelnök újabb struktúrát alakított ki: a „takarékosság jegyében” eredetileg mindössze nyolc minisztériumból álló kormányzati apparátusát egy kilencedikkel is kibővítette. Minisztériumi rangra lépett a koordinációt ellátó, korábban Lázár János által államtitkári rangban vezetett Miniszterelnökség. Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma szétvált, a közigazgatás a Miniszterelnökséghez került, a végrehajtási területek-  mint például az elektronikus nyilvántartás – a Belügyminisztériumhoz. Az igazságügy önállósult, a korábban Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumhoz hozzácsatolták a külgazdasági területet, amelyet korábban Szijjártó Péter felügyelt államtitkárként a Miniszterelnökségen belül.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Sárközy Tamás professzor úgy látja, a miniszterelnök által kialakított kormányzati struktúra működőképes, hiszen az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sikerült létrehoznia  egy erős, összkormányzati irányítású, kancellári típusú kormányzást.  Ebben kétségtelenül gyors és könnyű döntések születhetnek. Két évvel később tovább lépett, „kifelé fordult”, a kabinet-rendszer bevezetésével új hangsúlyokat vitt be a kormányzati struktúrába. Azzal, hogy Lázár Jánosra bízta a stratégiai, és Varga Mihályra a gazdasági kabinet vezetését új „centrumokat” alakított ki.

Ez a lépés természetesen nem gyengítette az integrált minisztériumok felelősségét, de nőtt az irányításban a miniszterelnökség tekintélye, amelyet a tömegkommunikáció leválasztásával tehermentesített. Kiépült a járási rendszer és a területi kormányhivatalok hálózata.

Ellenzéki körökben meglehetősen sok bírálat éri ezt a struktúrát, különösen az Emberi Erőforrások Minisztériumába integrált

egészségügyi és az oktatási terület háttérbe szorulását kifogásolják.

Úgy gondolják, ilyen körülmények között nem lenne szabad ezt a társadalmi szempontból annyira fontos két területet „másodrangon” kezelni, bár el kell ismerni, hogy a korábbi évtizedekben is meglehetősen mostoha sorsa volt e két ágazatnak. Az oktatás általában a kultúrával, az egészségügy a szociálpolitikával élt kényszerhazásságban.

Sárközy professzor, az államigazgatási kérdések avatott szakértőjeként, nem lát kivetnivalót magában az integrált minisztériumi struktúrában,

a működési zavarok okát  a gyakori átszervezésekben látja.

Sőt, bizonyos értelemben előnyösnek is gondolja, ha a feszültségek, ellentétek, amelyek mondjuk a sport finanszírozása, vagy az egészségügyi intézmények támogatása, netán az oktatási intézmények működtetési gondjai kapcsán felszínre kerülnek, megmaradnak egy minisztérium falain belül, és a problémáik megoldásának kényszere nem emelkedik kormányzati szintre.

Természetesen sem ő, sem mások kívülről nem láthatnak bele, hogy a választásokat követően

milyen kormányzati változásokra lehet számítani.

Ahogyan az igazságügyi tárca két éve ki tudott „szabadulni” az integráció rendszeréből, nem lehet kizárni, hogy a 2018-at követő években nem kaphat-e önállóságot az egészségügy is.

Kormányülés

Sok függ attól is, hogy megőrzi-e a Fidesz-KDNP a domináns többségét, és továbbra sem kell koalíciós partnert keresnie, vagy Magyarország több párti kormányzásra kényszerül a továbbiakban. Az előbbi esetben folytatható a viszonylag kisszámú minisztériumokkal operáló struktúra, mert nem kell tárcákat „osztani” a politikai partnereknek, a másik körülmény óhatatlanul magával hozza majd a minisztériumok számának növekedését.

Mind két változatnak ára van,

de egyikre sem igaz Orbán Viktor érvelése, miszerint olcsóbb kormányt akar működtetni. A jelenleg hivatalban lévő több mint száz államtitkár és a közel kétszáz helyettes államtitkár, valamint az alájuk tartozó apparátusok eltartása nagyon sok pénzünkbe kerül nekünk, adófizetőknek.

Deutsch Tamás egymillió forintot fizethet Gyurcsány Ferencnek

0

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét. Egyúttal elégtételadásra kötelezte a Fidesz politikusát azzal, hogy az alábbi közleményt nyilvánosságra kell hoznia:

„Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt. az elnyert uniós megbízása keretében kapott forrásból juttatott 80 millió forintot Czeglédy Csabának.”

A bíróság Deutschot egymillió forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezte.

A Momentum három feltétele

0

A budapesti olimpiáról szóló aláírásgyűjtés kapcsán ismertté vált Momentum sokáig teljesen elhatárolódott attól, hogy másokkal együttműködjenek a választási kampány során. Ám ahogy közeledik a választás időpontja, mintha árnyaltabb lenne a kép.

Fekete-Győr András a Hír TV reggeli műsorában jóval megengedőbben nyilatkozott a más pártokkal való együttműködésről, mint korábban.

Az együttműködésnek azonban a Momentum elnöke szerint három feltétele van.

Az első, hogy legyen egy hiteles ellenzéki jelölt, a második, hogy a hiteles ellenzéki jelöltnek legyen matematikai esélye a győzelemre, végül pedig, hogy az egymás javára történő visszalépés kölcsönös legyen.

Hogy mi a hiteles ellenzéki jelölt ismérve, arról Fekete-Győr azt mondta: ezt tudni lehet a múltjából, lopott-e pénzt, csalt, hazudott, vagy sem.

Amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán a bíróságok előtt állnak

Miért kell felvenni a kapcsolatot a svájci és amerikai titkosszolgálatokkal; miért pária ma Magyarország a nemzetközi porondon; továbbá mi a legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. Interjú Ara-Kovács Attilával, a Demokratikus Koalíció külügyi kabinetjének  a vezetőjével.

 

Játszunk el a gondolattal: kormányváltás történik áprilisban, a DK kapja a külügyminiszteri tárcát. Mi lenne a külügyminiszter első lépése?

Ennél könnyebb kérdés nincs is. A külügyminiszter azonnal Brüsszelbe utazna és új fejezetet nyitna az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában. A következő napon a NATO-központba menne, ahol helyreállítaná a szövetségesi bizalmat. És ugyanezt tenné Berlinben és Párizsban, Rómában is. Nyolcévnyi totális elszigeteltség után egyetlen vesztenivaló napunk sincs, hogy a világban helyreállítsuk a magyar presztízst, ami 2010-ben elveszett. És a külügyminiszter dolga lenne felvenni a kapcsolatot a svájci titkosszolgálattal, valamint az amerikai hasonló szervekkel, hogy tisztázza: azok mit tudnak az Orbán család és a többi oligarcha nemzetközi üzelmeiről. Mert számos ráutaló jel mutatja, hogy a pénzkimenekítés, a pénzmosás és a gyanús tranzakciók nyomát az adóparadicsomokban ezek a szolgálatok nyomon követték. Szükség lesz erre a tudásra, amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán és a többiek a bíróságok előtt állnak majd.

Vissza a pillanatnyi valóságba: nyolc éve eddig még nem tapasztalt gyűlöletkampányt folytat az Orbán-kormány és a magyar közvélemény egy részében ez táptalajra talált. Nekem ez komolyabb és hosszantartóbb kezelésre szoruló problémának tűnik, mint, mondjuk a szintén tomboló korrupció. A Demokratikus Koalíciónak van elképzelése arról, hogy lehet majd ezen változtatni?

Aligha kétséges, hogy ezt országos média nélkül nem lehet megtenni. Ám minthogy az Orbán-média a felszámolandó oligarcha-rendszer szerves része, vagyis lopott vagyon, ugyanaz a sors vár rá, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István stb. milliárdjaira. Meg kell teremteni a szabad sajtót, amit meg kell védeni – ez az egyik legnagyobb tanulsága az 1989 után esztendők kijózanító kudarcának.

A DK kampányának egyik fontos része a magyarországi állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező határon túliak szavazati jogának megvonása. Ennek érthető a belpolitikai indíttatása, a határon túl azonban ez heves reagálásokat váltott ki. Hogyan lehetne ezt az ellentmondást feloldani, vagy legalább ésszerűen megmagyarázni?

A heves reagálás nagyon is érthető; főként azok reagálnak igen hevesen, akik e reakciókért már jó előre megkapták az Orbán-kormány guruló forintjait. Más közegben nem ennyire hangos a tiltakozás, például azoknál, akiket megrémít, hogy a magyarországi politikai hisztériát milyen könnyen továbbították fideszes csatornákon, s ma már ugyanaz a gyűlölet pusztít ott is, mint itt, Budapesten. A korábbi évtizedekben egy erdélyi vagy vajdasági magyar mindig buszkén tekinthetett Magyarországra. Ma Magyarország – Orbánnak köszönhetően – pária a nemzetközi porondon. A határon túliak épp azt veszítették el, ami közös nemzeti kultúránknak súlyt adott korábban: annak kompatibilitását Európával, a Nyugattal, a demokráciával és a liberalizmussal. Ma a román vagy a szlovák politikai kultúra például könnyebben talál hangot a nagyvilággal, mint a magyar.

Kampányban erre már nem lesz idő, de van-e elképzelés arról, hogy a jövőben a főleg Nyugat-Európában dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkezőknek hogyan lehetne megkönnyíteni a szavazást?

Természetesen. Azonnal megszüntetjük azt az anomáliát, hogy magyar és magyar állampolgár között létezzék ez a diszkriminatív megkülönböztetés. Véleményem szerint fel kell számolni azonnal a Fidesz által komponált igazságtalan választójogi törvényt is. Ez abból a szempontból nem egy megoldhatatlan probléma, hogy a demokratikus ellenzék már bír egy valóban demokratikus és igazságos választójogi törvénytervezettel.

A magyar ellenzéki pártok tabu témaként kezelik az Orbán-kormány jelképévé vált „kerítést”, miközben nagy volt a tiltakozás annak építésekor. Józan ésszel azt mondanánk, hogy jó, jó ez csak kampánystratégia, nem beszélünk negatívan olyan dolgokról, amelyek a magyarok többségének nincsenek ellenére. Vagy egy kormányváltás után mégis megmaradna a kerítés?

A migráció kérdése és annak orbáni kezelése az egyik legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. A kerítés létét vagy nem létét annak a hazugságtengernek a függvényében kell mérlegelni, hogy Orbán szép csendben mégiscsak befogadott kétezer, sőt állítólag több menekültet. Egyrészt terrorizálta őket délen, majd nyugatról beengedte őket. Nem a kerítés a lényeg, hanem a gennyes hazugság és az az embertelenség, ami Röszkénél például történt. Ne bagatellizáljuk el ezt a drámát azzal, hogy kerítést emlegetünk. Sokkal többről van itt szó.

A határon túl két befolyásos és a legtöbb külhoni szavazatokat szállítani tudó magyar kisebbségi szervezet, az RMDSZ és a VMSZ, teljesen feladta eddigi, kényesen kezelt függetlenségét és a Fidesz csatlósává vált. Helytálló ez a megállapítás?

Sajnos tökéletesen. Ez már ma is egy tragédia az ott élők számára, hisz a két szervezet romániai, illetve szerbiai politikai befolyása gyakorlatilag a nullára csökkent. Régi igazság: Budapest nincs abban a helyzetben, hogy az adott kormányokból kikényszerítse az amúgy nagyon fontos autonómiát. Erre csak a korábbi RMDSZ és VMSZ, illetve ennek egyik-másik elődje volt képes. Ezek a szervezetek ezt kapták cserében azért, hogy lemondtak függetlenségükről. A már említett tragédia akkor fog kiteljesedni, amikor bukik az Orbán kormány, s mind a tehetségtelen Kelemen Hunor, mind az elvtelen Pásztor István egyszer csak két szék között a földön – azaz a politikai semmiben – találja magát. Őszintén szólva ezért őket nem fogom sajnálni, annál inkább e romba dőlt pártok tisztességes tagjait.

Utcára kerülhet egy négygyermekes család

0

Négygyermekes családot készülnek kilakoltatni kunszentmiklósi önkormányzati bérlakásából egy korábbi 14.500 forintos, azóta már rendezett tartozása miatt – értesült a Magyar Szociális Fórum.

A hat fős család legkisebb tagja 6 éves, a többi gyerek pedig 13, 15 és 21 éves. Az utóbbi nagykorú lány munkaképtelen súlyos szívbetegsége miatt, három műtéten esett át, és állandó orvosi felügyeletre szorul.

A családnak nincs hová mennie, más lakhatást nem kínáltak fel neki. Szerény jövedelmükből nem futja albérletre. Havi összjövedelmük 151.440 Ft, mely 76.900 Ft fő állású anyasági támogatásból és családi pótlékból, a férj 54.000 Ft-nyi közmunkás keresetéből és a lány 20.540 Ft saját jogon kapott családi pótlékából tevődik össze.

Tizennyolc éve laknak a Bankós Károly úti önkormányzati lakásban. Bérleti szerződésüket 2016-ban nem újították meg, és az önkormányzat bíróság elé vitte az ügyet. 90 napon belül kellene elhagyniuk a lakást, de fellebbeztek az ítélet ellen.

A Magyar Szociális Fórum hétfőn üzenetben kérte Lesi Árpád kunszentmiklósi polgármestertől, hogy ne lakoltassák ki a családot, ha nem tudnak neki más lakhatást biztosítani. A szervezet megkeresésére még nem érkezett válasz.

Forrás: Magyar Szociális Fórum

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK