Fontos

Mi kell még ahhoz, hogy Kósa, Semjén, vagy Orbán lemondjon?

Lesznek még új információk a Tiborcz-féle Elios-ügyben, állítja Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, az ügyet vizsgáló alkalmi bizottság vezetője. És ez akkor is így lesz, állítja, ha a kormány emberei gyáva, gazember módon nem adják ki az iratokat. A hangulat egyre erőteljesebben vált át, immár vidéken is, lassan kiderülnek az eddig eltitkolt ügyek, és Orbán Viktorról is kiderül, hogy ő maga sem érintetlen. Minek kell még történnie, hogy Kósa, Semjén, vagy maga Orbán lemondjon – teszi fel a kérdést a képviselő a Független Hírügynökségnek adott interjújában.

A sorsa eldőlt már?

Milyen szempontból?

Az egyéni képviselő-jelöltsége, illetve az esetleges visszalépése.

Ja, az nem.

A napokban eldőlhet?

Nem vagyok résztvevője a tárgyalásoknak.

Csak kell tudnia, hogy mi történik önnel?

A végeredményt biztosan. Világosan fogalmaztam korábban: ha a két párt között van megállapodás, amely egyébként a kormányváltáshoz elengedhetetlenül szükséges, és annak az az eredménye, hogy nekem kell visszalépnem az LMP társelnöke javára, akkor én ezt meg fogom tenni.

Az eldönthető, hogy ki áll jobban a párharcban, ön vagy Hadházy Ákos?

Én egyáltalán nem nevezném párharcnak. Az ilyen béljóslásokkal nem szeretnék foglalkozni, mindenesetre az Ipsos kutatása szerint én vagyok az első közel húsz százalékkal, az Ákos a harmadik, mintegy 13 százalékkal, most folyik a sakkozás, hogy kinek a visszalépése hozhatja a maximális eredményt. Általános a vélemény, hogy én magam és a pártom is erősebb jelöltek vagyunk, de ez önmagban kevés a győzelemhez, ha mindenki elindul a választáson.

A lista hányadik helye az öné?

A tizenhatodik.

Az a mai tudásunk szerint bejutó hely?

A mai tudásunk szerint Hadházy Ákosról lehet kijelenteni, hogy, amennyiben a pártja bejut a parlamentbe, akkor ő mindenképpen képviselő lesz. Az én esetemben ilyen, százszázalék biztonsággal nem jelenthető ki.

Az azért meglepő lenne, ha ön, aki elnökjelöltje is volt a pártnak, nem ülhet ott a Házban…

Nem foglalkozom ezzel. Április 8-a után sokmindenre kell visszatérni, a szocialista párton belül is, de most kampány van, arra kell koncentrálni.

Amúgy van a civil életre vonatkozó elképzelése is?

Jogász vagyok.

Azt tudom, mint ahogy azt is, hogy ez a végzettség rengeteg feladatra használható, mostanság leginkább a parlamenti képviselőségre.

Meg egy sor egyéb dologra.

Akkor maradjunk a jelenlegi időszaknál. Látszik, hogy kemény munkát végez, főként Elios ügyben. Egyedül van erre a feladatra, vagy vannak segítői?

Ha az a kérdés, hogy van-e mögöttem komoly oknyomozó stáb, akkor nincs. Van az MSZP-nek egy közjogi munkacsoportja, amely persze elsősorban a választásokkal foglalkozik, egy maroknyi, nagyon jól felkészült emberről beszélünk, de a munkát nagyjából mi végezzük, néhány kollégával, meg a sajtóosztállyal.

Mennyire képes ez a csapat új információkat szerezni?

Január óta, amióta tehát ez az ügy napvilágra került, mi nagyon tervezetten és szisztematikusan haladunk. Ami helyzeti előnyt biztosít számunkra, hogy van egy országos hálózatunk, és sok helyen önkormányzati képviselőnk.

Ha valaki visszatekint, akkor pontosan láthatja, hogy az első OLAF-levelet például, Szolnokon, mi hoztuk nyilvánosságra. Vagyis az ügy első dokumentumát mi hoztuk nyilvánosságra, mert a szolnoki képviselőnk megszerezte.

Aztán jött Kalocsa, legutóbb a szekszárdi polgármesterből sikerült kicsikarnunk  dokumentumot. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy mi így dolgozunk, nem azt várjuk, hogy mások összegyűjtsék az információkat, hanem megkerestük, körlevél formájában, a helyi képviselőinket, mind a tizenhét érintett önkormányzatnál – amelyekről tudjuk, hogy súlyosan érintettek az ügyben -, hogy ott kezdeményezzék a papírok kiadását, illetve vigyék a közgyűlés elé a témát, és kérjék a teljes OLAF-irat nyilvánossá tételét. Ez azért volt fontos lépés, mert azonnal láthatóvá vált, hogy hol akarják elmismásolni a dolgot. És megyünk tovább, jönnek az újabb és újabb információk. Nem könnyű, mert a magyar kormány minden törvényt megszeg, hogy ne kelljen az üggyel foglalkozni, de mi bejelentkeztünk iratbetekintésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, ott a pályázati kiírás dokumentumaira voltunk kíváncsiak. Az ugyanis egy fontos kérdés, hogy ki és miért írta át a pályázati feltételeket, három nappal a leadás határideje előtt. Ezzel teremtették meg az egész csalás-sorozat alapját.

Ez ugye szerdán történt. És mire jutottak a minisztériumban?

Nagyjából semmire. Az épület előtt kettő, bent négy készenléti rendőr várt ránk, mintha le akarnánk rohanni az épületet. Egy ifjú hölgyet küldtek le hozzánk, azzal, hogy a minisztérium vezetéséből senki nincs bent, a kért dokumentumok pedig még nincsenek előkészítve.

Erre mit mondott?

Hogy gyáva gazemberek. Hogy

az a miniszter, aki egy hét alatt nem képes előszedetni egy tízmilliárdos projekt dokumentumait, az vagy gazember, vagy hazudik, de mindenképpen alkalmatlan a posztjára.

És most hogyan tovább?

Jövő szerdára újabb parlamenti bizottsági ülést tervezünk, ahol számítunk Márki Zay Péter, hódmezővásárhelyi és Lengyel Róbert siófoki polgármester megjelenésére. Lengyel megígérte, hogy hozza magával a papírokat is, ami azért érdekes, mert az elődje, aki szerződött a Tiborcz-féle céggel, az fideszes volt. Vagyis az előd leboltolta a pályázatot, Lengyelnek meg meg kellett valósítania.

Azt állítja tehát, vannak, lesznek még új információk? Vagy inkább arról van szó, hogy az ügy önmaga megéri kampánytémaként fenntartani?

Ne vicceljen, itt komoly szereplőkről beszélünk. Lengyel Róbert például van olyan bátor és tisztességes, hogy bemutassa azokat a dokumentumokat, amelyek újabb részleteket árulnak el a panamából. Ilyen papírokat még senki nem látott még. Hiába mentünk el Kecskemétre, hogy láthassuk, mondjuk a megvalósíthatósági tanulmányt – ami ugye Szekszárdon 22.8 millió forintba került -, de nem engedtek betekinteni az iratokba, mondván, hogy azokat majd a rendőrség lefoglalja.

Érzékel bármilyen változást a köztisztviselőknél? Arra gondolok, hogy eddig mindenki félt, és ezért nem is mert segíteni, Hódmezővásárhely után viszont oldódnának ezek a félelmek?

Inkább a független szakértők között tapasztalunk ilyet, elsősorban azt, hogy felháborítónak tartják a szakmai kamarájuk hallgatását. Az önkormányzati hivatalokra jó példát még nem tudok mondani.

Kicsit kitágítva a kérdés-kört: elmondható, hogy nyolc év hatalmon, ennyire megrészegíti a politikusokat?

Nem pusztán a nyolc év, hanem a kétharmad.

Attól még nem muszáj lopni.

Nem muszáj lopni, persze. De az a helyzet – és erre Semjén Zsolt vadász-jelenetei mutatják a példát -, hogy elhiszik, hogy mindent megtehetnek. Ebben a helyzetben, amikor valaki elhiszi magáról, hogy nem történhet vele soha semmi baj – ami ideig, óráig igaz is – akkor képes olyan hibákat elkövetni, amilyeneket egy normális veszélyérzettel rendelkező ember nem követ el. A Semjén ügy pont ilyen, az Elios-ügy pont ilyen, és most a Kósa-ügy is ide tartozik. Az Elios-féle ügyletnél, ki az aki elhiszi, hogy harmincöt helyen éppen ugyanazok a pályázatok közötti eltérések, de még a gépelési hibák is megegyeznek. Maga szerint van olyan nyomozó, aki elhiszi, hogy ez csak a véletlen műve?

Magyarországon lehet, hogy van ilyen nyomozó.

Így igaz.

A Semjén Zsolt esete talán annyiban más, hogy az ilyeneknek van előképe a világban. Arra gondolok, hogy ahol egy kormánytag olyasvalakitől fogad el ajándékot, aki amúgy üzleti kapcsolatban van az állammal, annak azonnal le kell mondania…

Például Svédországban, ahova járkál lövöldözni, meg szarvasokat hurcibálni helikopterrel, ott például az egyik miniszter, miután kiderült, hogy közpénzből vásárolt a minibárjába italokat, azonnal le kellett mondania, mert a közpénz, az közpénz, akár egy euró, akár egy milliárd. Na már most, ha ebbe a kontextusba belehelyezzük Semjén urat, aki, Lázár urat idézve, fehér keresztényként jár lövöldözni…

Mit képzelnek ezek az emberek magukról? Ebben az országban igazi változás akkor lesz, ha ezek a magukat keresztény-konzervatívnak nevező Fidesz-szavazók is elgondolkodnak azon, hogy mihez adják ők a nevüket.

Nem arról van szó, hogy az ön által említett gátlástalanság immár olyan szakaszba jutott, amikor ezt már képtelen Orbán kontrollálni, bár az is lehet, hogy nem is akarja…

Ez már régen így van, most csak annyi történt, hogy ez kezd kiderülni. Ami változás a korábbiakhoz képest: most már a kis településeken is fel vannak háborodva az emberek. Azok, akik azt gondolták, hogy persze lopnak a politikusok, de azok mindig lopnak, ám itt van a Viktor, a mi egyszerű, tisztességes miniszterelnökünk, na hát ő nem, ő nem is foglalkozik ilyen üzleti ügyekkel. Erre most kiderül számukra, hogy bizony foglalkozik, és még a saját családját is helyzetbe hozza. Ez alapjaiban változtatja meg az attitűdöt.

Azt állítja, hogy ez az Elios-ügy átütötte a vidéki nyilvánosságot is?

Át. Mindenhonnan ez a visszajelzés. Még a Fidesz-szimpatizánsok számára is átjött. Mert ez egy új minőség; most kiderült a királyról, hogy meztelen.

És akkor itt van ugye a Kósa-ügy…

Ami teljesen érthetetlen, minden elemében követhetetlen és hazug, és amelynek még messze nem tartunk a végén. De beszélhetünk Matolcsy György bérelt házáról is. Erről vajon mit mond a keresztény erkölcs? Arról, hogy valaki berakatja magát a Magyar Nemzeti Bank elnökének, és arra használja a hatalmát, hogy a fia majd’ félmilliárd forintból – száz falusi ház árából – vásárolt házába költözik be, amelyhez különben a Matolcsy unokatestvérének átjátszott bank ad hitelt. Nincs olyan demokratikus ország, ahol az ilyen ügyek következmények nélkül maradhatnak.

Többször hangsúlyozta a keresztény erkölcsöt. Erről jut eszembe, hogy többen felrótták Orbán Viktornak, hogy a szlovákiai újságíró-gyilkosság kapcsán csak az jutott eszébe, hogy sorosozzon egyet, az nem, hogy részvétet nyilvánítson…

Ha már szóba hozta: Fico, aki ugyan baloldalinak mondja magát, de hasonló nézeteket vall, ugyanolyan nacionalista, Soros-támadó, mint Orbán, eddig kirobbanthatatlannak tűnt. És most  megingott a kormánya, ő maga lemondani kényszerült, és még ennek ellenére előrehozott választás várható. Itt minek kell történnie Magyarországon, hogy Semjén, Kósa, vagy maga Orbán épp úgy lemondjon, mint a szlovák belügyminiszter, aki ezt a közbizalom helyreállítása érdekében tette. Ez a tendencia csak akkor fordulhat meg, ha a Fidesz szavazói is rájönnek, milyen csalárd módon vezetik az országot.

És erre van esély?

Hódmezővásárhely alapján azt mondhatjuk, hogy igen, van. Ha hatvan százalék fölött, hetvenhez közeli a részvételi arány, akkor ennek a kormánynak vége. Akkor abszolút többségbe kerülnek azok, akik kormányváltást akarnak. Hogy ezt képesek vagyunk-e elérni, ez múlik az ellenzéki pártok vezetőin.

Az MSZP és a DK részéről teljes a nyitottság a többiek felé, mi nem szabunk plusz feltételeket.

Bárki azt gondolja – mint például a Jobbik -, hogy egyedül is képes megnyerni a választásokat, hülyeség, becsapása az embereknek. És, ami még fontosabb: elárulása a kormányváltás céljának. Vidéken azt tapasztalom, a helyi pártemberek össze vannak zavarodva attól, hogy mit művelnek a vezetői. Ma tehát az a kérdés, hogy át tudja-e végre lépni saját árnyékát a politika, és hitet, reményt adva az embereknek létrehozni azt a konstrukciót, ami a győzelemhez vezet. Hódmezővásárhely előtt  senki nem hitte el, hogy ezt meg lehet csinálni.

Vagyis azt mondja, hogy ha a pártok nem képesek kihasználni, hogy a kormányváltó akarat mellé megérkezett a kormányváltó hangulat is, akkor ezt a polgárok keményen meg fogják büntetni?

Igen, ezeket a pártokat meg fogják akkor büntetni. Pedig a hangulat az most valóban erőteljesen átváltott Fidesz- és Orbán-ellenesbe. Mintha átszakadt volna egy gát, és ez itt Budapesten, és vidéken, a nagyobb városokban is érzékelhető. Ilyen még három hete sem volt.

Többször beszélt arról, hogy ha kormányra kerülnek, helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, oligarcha adót vezetnek be, a sajtó területén is plurálissá teszik a rendszert. Nem tart attól, hogy ezzel megint csak az ellenzékbe szoruló Fidesznek kedveznek, hiszen élhetnek azokkal az eszközökkel, amelyekkel önök, ellenzékben, nem tudtak?

Nem tartok.

A megoldás ugyanis egyszerű: nem kell lopni.

Amúgy pedig a Fidesznek elég problémája lesz azzal, hogy a vezetői, képviselői képesek legyenek újraépíteni magukat, ha egyáltalán megmarad a Fidesz. Mert az emberek remélem úgy döntenek, hogy ennek legyen vége, és derüljön ki az is, valójában mi zajlott ebben az országban

Lapszem – 2018. március 17.

0

Ma a Gertrúdok és a Patrikok ünneplik a névnapjukat. A tél még egyszer lecsap az országra: országszerte kiadós lesz, az esőt egyre többfelé hó, helyenként ónos eső, fagyott eső váltja fel. A késő esti órákra a délkeleti megyék kivételével jelentősebb összefüggő hótakaró alakulhat ki, erős hófúvásokkal. 1-8 fok között alakul a hőmérséklet, ami  késő estére 0 és -6 fok közé hűl le. 

 

Magyar Nemzet – Lelkes ügynök volt Szita Károly

Újabb vezető fideszes politikusról rántja le a leplet a lap – ezúttal Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere áll a célkeresztben, akit azonban nem korrupcióval, hanem az ügynökmúltjával, annak bizonyítékaival soroz meg a terjedelmes cikk. A lap megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktáját, valamint Szita kézzel írt jelentését is, az első 1980. július 2-i, a nyilvántartó kartonja alapján pedig tudható, hogy Szita 1989. május 9-ig állományban állt. A titkos minősítéseket a papírokon látható bélyegző szerint 2008. július 12-én törölték.

A Krakus Péter néven jelentő Szita Károly 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. A dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Megnyilatkozásaiból azonban jól látszik, a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.

A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől – szögezi le a Magyar Nemzet.

Népszava – Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt

Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, a lap birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

Az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás.

„A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását;

felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.

A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett.

Magyar Idők – Soros embere Berlinben lobbizok a magyarok munkahelyei ellen

Magyar munkahelyeket veszélyeztet Soros György amerikai milliárdos egyik embere, aki német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet vezetője bevallotta, hogy most is keményen dolgoznak azon, hogy elérjék: Németország gazdasági nyomás alá helyezze Magyarországot – írja a lap a Jerusalem Post nevű izraeli hírportál alapján az Origóra is hivatkozva.

Az információkat a lobbista is megerősítette, egy bizalmas beszélgetésen uganis bevallotta: arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja az Orbán-kormányt.

Amikor arról kérdezték, hogyan tud nyomást gyakorolni a magyar kormányra, akkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. Dénes az akcióját a Soros-szervezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozás visszavonása érdekében látta szükségesnek.

A korábban a – szintén Soros által fenntartott – TASZ-t vezető Dénes Balázs elmondta, hogy keményen dolgoznak. „Ezen a héten találkozom egy agytröszt képviselőjével, akinek befolyása van a német kormányra és külügyminisztériumra, viszek nekik egy példányt a törvényből, frissen lefordítva magyarból, és elmagyarázta nekik, mit tehetnek ellene.”

A Soros Györggyel régóta kapcsolatban, korábbi TASZ-vezető arról is nyilatkozott beszélgetőpartnerének, hogy a magyar származású amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa a szervezete fő támogatója.

Magyar Hírlap –Aktivizáló, tartalmas beszéd

„Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban börtönnel fenyegetik a kormányoldalt” – fejtették ki egyebek között a lap által Orbán Viktor március 15-is beszédek elemzésére felkért politológusok. Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója kiemelte, hogy a fiatalok megszólítása nóvumnak számít a kormányfőtől, Deák Dániel úgy véli, értő fülekre talált az ifjaknak célzott üzenet.

„A kormányfő beszéde aktivizáló beszéd volt, ami a néhány hét múlva tartandó választás szempontjából kiemelten fontos”

– mutatott rá Deák Dániel. Úgy vélte, várható volt, Orbán Viktor szavait igyekszik kiforgatni az ellenzék. Az erkölcsi, politikai és jogi elégtétel ugyanakkor nem fenyegetés, hanem a valós társadalmi elvárás teljesítése. „A magyarok ugyanis párthovatartozástól függetlenül ellenzik a kötelező betelepítési kvótákat és a Soros-terv végrehajtását.” – fogalmazott a politológus. Ráadásul azoknak a szervezeteknek, amelyek propagálják és szervezik az illegális bevándorlást, a választást követően elfogadandó Stop Soros törvénycsomag-javaslat értelmében be kell majd szüntetniük tevékenységüket. Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban azzal fenyegetik a kormányoldalt, hogy egy estleges kormányváltást követően mindenféle jogi alap nélkül elkobozzák a vagyonukat, és börtönbe zárják őket.

Boros Bánk Levente ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy nemzet- és hazaárulókat, azokat, akik országuk, annak állampolgárai ellen fordulnak, minden egészséges közegben megbüntetik.

Jelenleg jól be lehet azonosítani azt a kört, amely identitásunk felszámolására törekszik. Őket nem lehet már politikai ellenfélként definiálni, ehelyett a közösségre, a nemzetre veszélyt jelentő aktorokként kell kezelni őket – jelentette ki az elemző.

Orbán apokaliptikus víziói

0

A nemzetközi sajtó helyszíni tudósítók révén számol be a március 15-ei budapesti ünnepi megmozdulásokról. A migránsozást és a Soros elleni támadásokat emelik ki.

A Guardian szerint Orbán Viktor tegnap még rátett a szélsőjobbos retorikára a választás előtt: azt állította, hogy Európát migrációs hullám önti el. Szerinte elvesznek azok az államok, amelyek nem tesznek az invázió ellen. Egyben a parlamenti választást úgy állította be, hogy az létharc lesz Magyarország és a földrész túlélése szempontjából. A 25-perces beszéd végig a bevándorlással foglalkozott, nem tartalmazott politikai programot, vagy bármiféle jövőképet az ország számára, leszámítva azt, hogy tartsák távol az idegeneket…

A miniszterelnök olyan hangon támadta Sorost, amiről a bírálók azt mondják, hogy kódolt antiszemita üzenetet hordoz.

A hatalom úgy festi le a befektetőt, mint aki aljas módon mozgatja a bábokat és a migráció ösztönzésével Európára tör.

A The New York Times és a The Washington Post az Associated Press nyomán Orbán Viktor Nyugat-Európáról festett apokaliptikus vízióit emelte ki összeállításában. Az amerikai lapok felidézték, hogy a magyar miniszterelnök a szüntelen migránsozással már Zeid Ra’ad Al Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosának haragját is magára vonta: a tisztviselő idegengyűlölőnek, rasszistának és zsarnoknak nevezte a kormányfőt, retorikáját pedig „téveszmésként” jellemezte.

A Die Welt szerint a nemzeti ünnep erőpróba lett a magyar pártok számára a választás közeledtével. Orbán Viktor százezreket vitt ki az utcára, az ellenzék csupán ezreket, a kormány mégis aggódik. A kampány a végén egészen különleges lett. A hatalom sajtója Darth Vaderként ábrázolja Soros Györgyöt, miközben az ellenzéki lapok Semjén Zsolt helikopteres szarvasvadászatát leplezik le. Azután itt van Kósa Lajos, aki nyilvánvalóan beugrott egy csalónőnek.

Hódmezővásárhelyt is idevéve, nem meglepő, hogy a Fidesz soraiban terjed az idegesség.

A válasz a Békemenet volt, amely évek óta nem indult útnak. A részvevőket busszal hozták az egész országból, megspékelve pár ezer lengyel szimpatizánssal. A tömeg politikai sikert jelentett Orbán számára. Mégis, minden felmérés ellenére, van bizonytalanság, mégpedig amiatt, nehogy összeálljon az ellenzék az egyéni jelöltek mögött. Bár a Jobbik e pillanatban nem hajlandó betagozódni. Ezzel együtt bizakodó a hangulat a baloldalon.

A Der Standard arról számolt be, hogy hatalmas tömegrendezvénnyel mutatta meg erejét a magyar miniszterelnök. Azt mondta, hogy hatalmas, minden eddiginél nagyobb harc közeledik, mert idegenek el akarják venni a magyarok földjét. Bizonyos erők azt szeretnék, tette hozzá, hogy a magyarok évtizedek alatt önként idegeneknek engedjék át az országukat. A választási kampány központi témája a félelem a bevándorlóktól, a menekültektől. A magyar kormány alig enged be menedékkérőket, és akik maradhatnak, azok is tovább mennek nyugatra, mivel Magyarországon semmiféle támogatásban nem részesülnek, nem segítik a beilleszkedésüket.

Megérintette őket a vereség szele

Miért vannak bajban a fiúk? Mit okoz az, hogy nincs szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon? Miről szól a hódmezővásárhelyi pletyka? Ki a lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa? Miért kulcskérdés az LMP szerepe? A Jobbikkal ha nem is együttműködni, de tárgyalni igen? Interjú Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, aki nem tartja kizártnak, hogy a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerez.

 

Sorozatos botrányok rázzák meg a Fideszt: Elios és az OLAF, Semjén és a helikopteres vadászat, Kósa Lajos és az 1300 milliárd, Matolcsy és a villa… Lesz ezeknek hatása a választási eredményekre?

Lesz. Olyan kétségbeesettek azok a reakciók, amelyeket most mutatnak, olyan szokatlanok, amelyek eltérnek minden korábbitól. Ebből az kell, hogy következzen: maguk is úgy látják, úgy mérik, ez bizony eljut az ő táboruk egy részéhez is. Az egyik legnagyobb hírportálon az ügy kirobbanásakor az első öt hír az Kósa volt. Ez pusztít, ez mérgez. Bajban vannak a fiúk. Hódmezővásárhely után mintha összeomlott volna a Fidesz korábbi, nagyon fegyelmezett kommunikációja.

Ennek már voltak jelei Hódmezővásárhely előtt is… összefüggésben lehet ez azzal, hogy kampánystratégájuk, Finkelstein időközben meghalt?

Jól lehet érzékelni, hogy Finkelsteinig a Fidesz a kommunikációja egységesebb és célzottabb volt. Amióta „Habony mester” helyettesíti, azóta kiveszett belőle az erő és a politikai izgalom.

A magyar társadalom nagyon későn és eléggé enyhén reagál olyan jelenségekre, amelyek máshol (például most éppen Szlovákiában) akár kormányválságot idéznek elő. Az ellenzék nem tudni élni ezekkel az alkalmakkal, vagy mentalitásbeli kérdésről van szó?

Részben mi magyarok ilyenek vagyunk. De semmire sem kell nevelni a népet, az veszett fejsze. A másik oldalról, bármennyire is létezik független és közösségi média, a tömegek nagy része nem értesül ezen ügyek jelentős részéről. Részben kötcsei polgárként, velük beszélgetve, látom milyenek a médiafogyasztási szokások: reggel bekapcsoljuk a Kossuth rádiót, nézzük az M1-et, TV2-őt. Nincs valójában szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon. Pokolian nehéz így megszervezni a választókat.

Hát az OLAF-jelentés, a Semjén- vagy Kósa-botrány nem nagyon látható az M1-en… Értesüléseink szerint már a külpolitikában is csak felülről jött híreket adhatnak közzé.

Mondok egy példát: a minap a feleségem Egerben volt, én Székesfehérváron, kilenc felé érkezünk haza mind a ketten. Ilyenkor leülünk egy kicsit beszélgetni. Ránézünk a hírekre és Klára azt mondta: ezt nem fogod elhinni. A második legnagyobb hírportál, az Origo első kilenc híre csak menekült-, migránskérdésről szól. Olyan észveszejtő népbutítás zajlik, ami alól nyilván nem tudja kivonni magát az emberek jelentős része. Nem rájuk kell haragudni – szoktam mondani. Ezt hallják egész nap és egy pont után el fogják hinni. Nem ők a felelősek azért, hogy egy nagyon zárt és eltorzított világban élnek és ennek alapján mondanak véleményt, hanem azok, akik ezt megcsinálják velük.

Térjünk át a választásokra. Szakértőnk becslése szerint hetven százalék feletti részvétel lenne szükség ahhoz, hogy a Fidesz elveszítse azokat.

Ki tudja, ki tudja…

Ahol nem szabad a közélet ott nincs valóságosan hatalmi kérdésekkel összefüggő, megbízható véleménykutatás. Hogy melyik mosóport szeretjük, abban lehet szabad véleményt kutatni. Hogy a hatalomhoz mi a viszonyunk, ebben nem lehet szabad kutatást csinálni. Ezért minden elemzés hatalmas hibahatárral működik.

Azzal egyetértek, hogy minél magasabb a részvétel, annál kisebb az esélye a Fidesznek, annál nagyon az ellenzéknek.

Elmondok egy pletykát: azt hallom, hogy amikor késő délután 60 százalék közelébe került a vásárhelyi részvétel, a miniszterelnök felhívta Lázár Jánost és gratulált neki a győzelemhez, mert biztos volt abban, hogy ilyen magas részvételt csak a Kubatov-lista alapján lehetett elérni.

Tehát győztek, közben kiderült pont az ellenkezője. Hogy a pletyka igaz-e vagy sem, nem tudom, de hihető, mert olyanfajta önhittségben él a Fidesz, hogy ez sérülékennyé teszi őket.

Ez tart most is?

Nem, most pánik van. Nézzék meg Lázár bécsi videóját.

Hogyan lesz Lázárból Németh Szilárd, e lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa.

Vagy nézzétek meg a habogását Kósának. Ez azt mutatja, hogy pokoli a zavar. A hirtelen elrendelt húsvéti Erzsébet-utalványok, téli rezsiszámla csökkentés. Ezek mind azt mutatják, hogy megérintette őket a vereség szele. Ez nekünk jó hír.

Erősebbek lettek?

Önbizalommal telibbek lettünk. Most az következett be, hogy az ellenzéki választók is kezdik elhinni: meg lehet őket verni. Ennek mozgósító ereje van.

A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban akár csak a demokratikus ellenzék összefogásával, tehát a Jobbik nélkül, is lehetne több helyen győzni – állítják a választási szakértők. A kisebb településeken akár a Jobbik egyedül is boldogul. A DK-nak van erre stratégiája?

Van ebben igazság. A kulcskérdés most, miután az MSZP és a DK megállapodott, az LMP szerepe. Az LMP nélkül a győzelmi esélyeink jelentősen romlanak. Ugyanakkor, pokoli nehéz egy másik pártra hatást gyakorolni. Hogy mi itt a helyes magatartás a részünkről? Csendes tudomásul vétel? Csendes szurkolás és reménykedés? Valamilyen szóbeli nyomásgyakorlás? Hát, nincsenek egyértelmű receptek. Én tegnap nagyon világosan beszéltem az LMP felelősségéről. Nincs mese, muszáj azt mondani:

aki a demokratikus oldalon nem hajlandó együttműködni a többiekkel, az a Fidesz szekerét tolja, akarva vagy akaratlanul.

Hogy állnak a Jobbikkal való együttműködéssel?

A régi szövegemet tudom megismételni. Szerintem ez az elmúlt időszak legnehezebb, nemcsak politikai dilemmája. Egyfelől, nem lehet nem hallani,különösen

       Vásárhely után, hogy választók sokasága mondja: akár az ördöggel is össze kell fogni.

A minap a fehérvári fórumon ott ült egy dunántúli nagyváros több cikluson polgármesterséget betöltő, tekintélyes ember. Beszéltem erről a dilemmáról. A mellette ülő kedvese mutogatott, hogy ő is ezt gondolja erről a dilemmáról: ebből a helyzetből kijutni, akár a Jobbikkal is. Mást gondoltak a választók erről két hónappal ezelőtt. Én meg szinte szó szerint azon gyötrődöm, hogy mi itt a felelős magatartás egy demokratikus párt vezetőjének. Mikor teszek helyesen? Hogy ha nem tudom elfelejteni, hogy a Jobbik listázta az embereket származás szerint. Hogy Európai Uniós zászlót égetett. Hogy gárdákat vonultatott a megfélemlítés erejével. Vagy elfogadom az elmúlt másfél év mérsékeltebb elnöki politikáját, mert a párt mögötte sokfajta. Egyelőre, a korábbi álláspont szerint, nem működünk együtt. De abban egyre kevésbé vagyok biztos, hogy legalább tárgyalni ne kellene.

Sokak szerint több helyen jobb ha elindul a Jobbik jelöltje is, mert mivel híveik átszavazni nem fognak a demokratikus ellenzék jelöltjére, de legalább a fideszestől veszik el a szavazatokat.

Az ügyek általában nem ilyen egyszerűek. Van olyan választókörzet, ahol az segíti a demokraták győzelmét, ha nem indul a Jobbik, mert a 20-30 százalékban átszavazni hajlandó jobbikos szavazókkal tud nyerni a demokrata jelölt. Máshol viszont nem. Nincs általános recept. Ez nem olyan mint az egykori vietnami balzsam, ami mindenre jó volt.

Ezt a munkát a Jobbikkal nem végeztük el. Nem kell megállapodni velük a 106 helyről, ennek nincs is értelme. De vannak olyan választókerületek, ahol legalábbis matematikai értelemben, erre lenne ráció. Hogy politikai értelemben szabad-e ezt megtenni – ez a dilemma.

Képes-e az MSZP az 54 hely alá menni, vagy a DK a 46-ból engedne?

A DK egészen biztosan, de a mi helyzetünk tényleg egyszerűbb, mert kevesebb pénzből kampányol a párt. Természetesen nem mindegy, hogy 150 millióból vagy 300-ból kampányolsz. Mi eleve csak 150 millióból kampányolunk, mert csak 46 helyünk van. Mi akkor is ennyiből fogunk kampányolni, ha még tízet elengedünk. Az MSZP-nek itt nehezebb a helyzete és én ezt nem tartom egymagában erkölcstelennek, de ennek politikai következményi vannak. Ha ők bemennek 54 alá, akkor elveszítenek 150 millió forintot. Ahogy ismerem az MSZP-t, az ott nagy pénz. Az a dilemma,

az MSZP dilemmája, hogy megér-e 150 millió forintot az ellenzék nagyobb esélye. Igen vagy nem. Én könnyen beszélek, mert nincs ez a dilemmám.

Nem is merek tanácsot adni nekik, mert az, azt hiszem, sértődéshez vezetne és én nem akarom megbántani az MSZP-t.

És ha nem kizárólag a pénzről van szó, hanem a nyerési lehetőségről?

Akkor meg muszáj még partnereket bevonni ebbe az együttműködésbe. Az LMP-t feltétlenül. És ott van még a három kisebb párt: az Együtt, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt. Hárman ők el tudnak vinni 8-10 százalékot.

Ez olyan, mint amikor valaki meg akarja venni a négylakásos társasház mind a négy lakását, akkor az elsőt viszonylag könnyen megveszi, az utolsót meg túl drágán, mert az eladó megérzi, hogy ennek szüksége van rá.

Tényleg az a helyzet, hogy a támogatottsággal nem feltétlenül arányos az amennyit egy nagyobb pártnak engednie kell. A három százalék lehet, hogy nem sok, de lehet, hogy ennyi hiányzik a győzelemhez. Itt kell egyfajta nagyvonalúság. És mindenkinek ezt is ajánlom.

Mi a DK érdeke, hogy több vagy kevesebb párt jusson be a parlamentbe?

Ha nem tud az ellenzék semmilyen formában kétharmadot csinálni, ha úgy tetszik: ha nem dől össze a Fidesz, akkor tartósan ezzel a választási rendszerrel kell számolni. Ez a választójogi rendszer a nagy blokkokat premizálja.

Van abban tehát nemzeti érdek, hogy egymáshoz közelítsenek ezek a demokratikus formációk. Nem feltétlenül kell egyesülni, pártszövetségben is lehet működni. Annál könnyebb egy pártszövetséget létrehozni, minél kevesebb a szereplő.

Más a mai MSZP, mint amikor kilépett belőle?

Több mint kétszer annyi szavazónk volt, mint most az MSZP-nek. Akkor még ott voltak a nagy öregek. Bármit lehet mondani erről a korosztályról, Lendvaitól Kovács Lászlóig, ők nagyon fajsúlyos politikusok voltak. Szerintem az a fajta intellektus és erkölcsi integritás, amit ők képviseltek, nagyon fontos volt az MSZP-ben és ma is nagyon fontos lenne. Nem sikerült teljesen pótolni ezeket az embereket.

De ha tömbösödni kell, akkor ezzel az MSZP-vel kellene…

Szorosabb együttműködés kell. Ebben biztos vagyok, hogy erre megy az élet.

Április 8-án este milyen eredménnyel lenne elégedett?

Ha győznénk.  Az fantasztikus lenne, olyan mintha másnap két nap sütne ki, amennyiben a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerezne.

Ezt én sem tartom kizártnak. 

Ennél eggyel valószínűbb, hogy a demokratikus ellenzék önmagában nem szerez többséget, de az ellenzék egésze igen. Egy parlamenti együttműködésben, parlamenti kormányzással egy csomó hibáját, tévedését ki lehet küszöbölni ennek a kormánynak. 

Valaki azt mondja, hogy az a legminimálisabb cél, hogy elvegyük a Fidesz kétharmadát. Én ezt nagyon biztosnak látom. Tehát, hogy a Fidesznek nem lesz kétharmada. Természetesen ez engem nem tud mozgósítani

A mi szempontunkból a Trianon-forgatókönyv, ha helyreállítanák a kétharmadot, amit csaknem kizártnak tartok.”

 

Hibát követtek el a kampányban?

Azt hiszem, hogy nem. Tavaly nyáron kezdtünk felkészülni. Tudtuk, hogyan építjük fel. Először jön az „Orbán vagy Európa”, aztán, hogy, aki soha nem élt Magyarországon, az ne szavazhasson. Utána jött az ukrán nyugdíj-biznisz és közben áll össze egy egységes üzenetté, hogy nem alkuszunk ezzel a rendszerrel. Az, hogy egy szórólap jó vagy nem jó? Vagy hogy ezt az ukrán nyugdíj ügyet túltoltuk-e vagy nem és megjelentek benne olyan felhangok, amelyeket én sem szeretek? Ez lehet, de a kampány főirányát tekintve, mi rendben vagyunk.

Budapest, 2018. március 13.

Egyest kapott a diákoktól a kormány, áprilisban pótvizsga

Ezúttal is több ezren mentek el a diákok által szervezett tüntetésre, amely egyben március 15-ei megemlékezés is volt. A rendezvényt az Operánál tartották, majd átvonultak a Nemzeti Múzeumhoz. A demonstráció főként az oktatásról szólt volna, de a legnépszerűbb rigmus a résztvevők között az Orbán, takarodj! volt. A szervezők nyolc óra előtt jelentették be, hogy vége a tüntetésnek, de egy főként fiatalokból álló csapat sokáig az utcán maradt, rengeteg rendőrtől körülvéve.

Öt órára hirdették meg a Diákvagyok mozgalom tüntetését, de lassan gyűlt a tömeg a Magyar Állami Operaház előtt felállított színpadnál. A szervezők bejelentették, hogy fél órával csúszik a kezdés, így sokan át tudtak jönni a Fővám téri ellenzéki tüntetésről, és rengeteg résztvevőn látszott, hogy már a Kétfarkú Kutya Párt ellen-békemenetét is megjárták. A végül több ezresre duzzadt tömeg (a szervezők tízezer embert emlegetettek) a Székely Mihály utcáig állt, és nagyjából felét tették ki a diákok.

A főként diákparlamentes felszólalók őket a márciusi ifjakhoz hasonlították: többször is elhangzott, hogy diákok a ma hősei, illetve mindenki, aki ki mer állni magáért. A szervezők elmondták, hogy még mindig nem hallgatta meg a kormány az első, januári tüntetésen megfogalmazott 12 pontjukat az oktatás korszerűsítésére, de ezúttal korántsem csak ez volt a téma.

„Ti vagytok a megoldás az ország összes problémájára” – mondta Ország Olivér, aki szerint nagy tévedés leírni őket annyival, hogy unatkozó gyerekek csinálják a tüntetéseket.

Rendet teszünk az oktatásban és az országban, elvezetjük a 21. századi Európába

– mondta arról, hogy a fiatalok jelentik a jövő zálogát.

Áder János is megkapta a magáét

Az egyik kedvelt rigmus a tüntetésen a „Felébredtünk!” volt, amely arra utalt, hogy az Y generáció is hallatni akarja a hangját a politikában.

A legnagyobb ovációt viszont az váltotta ki, amikor a szervezők „tantárgyanként” értékelték a kormányzat eddigi tevékenységét az oktatással kapcsolatban. Kijelentették, hogy mindent összevetve a kormány oktatáspolitikája megbukott, a pótvizsga pedig április 8-án lesz.

Az egész tüntetésen nagyon sok szó esett a választásokról. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem akarják megmondani, kire szavazzanak a résztvevők, de mindenképpen éljenek demokratikus jogukkal. Egy olyan felszólalót is meghívtak Tiszai Anett személyében, aki a szavazz.info.hu nevű oldalt népszerűsítette, ahol a pártok programjait lehet egyszerűen összehasonlítani, és az alapján döntést hozni.

Színpadra hívták a diákok mozgalmát támogató oktatási és civil szervezetek képviselőit is, és közösen énekelték el a Himnuszt.

A szervezők időről időre az oktatással, illetve a demokráciával kapcsolatos jelszavakat skandáltak a résztvevőknek, de a tömegből rendre felhangzott a spontán Orbán, takarodj! is. A színpadról ezeket megpróbálták túlharsogni, de

a tüntetők nagy részét érezhetően jobban lázba hozta a kormányzat szidása, mint a diákok által előadott reformtörekvések,

például az ezúttal is felolvasott 12 pont.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A rendezvény első részét Gyetvai Viktor beszéde zárta le, aki arról beszélt, hogy a demokrácia nem csak politikai berendezkedés, hanem össztársadalmi ügy is, amelyért mindenkinek tennie kell. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindenki menjen el szavazni, hanem hogy támogassa a civil kezdeményezéseket, és álljon ki a véleménye mellett. Gyetvai szerint borzasztó, hogy milyen sok fiatal hagyja el az országot, de ők pont azért tüntetnek, mert nem akarnak kivándorolni, szeretik ezt az országot. Szerinte azt a döntést kell mindenkinek meghoznia, hogy lemond-e az országról, mert ha nem, akkor igenis ki kell állni bizonyos ügyekért, és ilyen az oktatás is. Gyetvai arról beszélt, hogy nem megoldás, hogy „az utolsó kapcsolja le a villanyt”. Ők azt szeretnék, ha

külföldre menni nem kényszer lenne, hanem lehetőség,

mert elsősorban a saját hazájukban szeretnének tanulni és dolgozni.

Beszéde végén arra kérte a résztvevőket, hogy együtt vonuljanak át a Nemzeti Múzeumhoz, hogy elszavalják a Nemzeti Dalt. A tömeg nagy része meg is indult, és útközben folyamatosan szólt az Európa, Európa, meg a Demokráciát!, illetve rendszeresen felhangzott az orbánozás is. A transzparenseken is gyakran elővették a kormánytagokat: volt „Viktor, kicsengettek”, „Orbán Viktor takarodj, vidd az összes haverod”, de a legutóbbi Kósa-ügy is előkerült. Egy kreatív páros pedig Semjén Zsoltot ábrázoló maszkokban vonult, miközben plüssrénszarvasokat hurcolt magával.

Mivel a Nemzeti Múzeum kertje be volt zárva, a diákok nem tudták a terveiknek megfelelően a lépcsőn elszavalni a Nemzeti Dalt, csak a menetet vezető teherautó platójáról. Újra elmondták a 12 pontot is, de a résztvevők egy része tovább akart vonulni, és a demokráciát éltető rigmusokat egyre inkább elnyomták a miniszterelnököt szidó szövegek, illetve a „helikopter” vagy a „rénszarvas”.

Néhányan bemásztak EU-s zászlókkal felvértezve a Nemzeti Múzeum kertjébe,

de a rendőrök felsorakozása megakadályozta a további ilyen akciókat.

Az emelvényen Tarnay Kristóf, a Független Diákparlament kommunikációs koordinátora.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A szervezők is igyekeztek kordában tartani az indulatokat. Gyetvai Viktor a program lezárásaként nagyon sokszor megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek. „Rabok legyünk, vagy szavazattok” – mondta, illetve arról beszélt, hogy Petőfi örömében sírna, ha mindezt látná. Végül nyolc óra előtt bejelentette, hogy a tüntetés hivatalos részének ezennel vége, és mindenki békésen menjen haza. Akkor azonban már jó ideje ment a tanakodás, hogy hová vonuljon tovább a kemény mag: a Fidesz székháza és a rádió épülete került szóba, és mivel ez utóbbi volt közelebb, erre esett a választás.

Több százan indultak el a múzeumtól a Bródy Sándor utcai épülethez, ami egyébként már nem funkcionál a Magyar Rádió székházaként. Időközben rengeteg rendőr összegyűlt, és a sorfalat álltak a vonulók mellett. A rádiónál volt egy kis kakaskodás, mert az egyik tüntető mindenáron át akarta törni a rendőrsorfalat, hogy bejusson, de nagyobb balhé nem történt. Ekkora már főként a diákok maradtak az utcán, az idősebbek pedig hazamentek. Ők viszont mindenáron menni akartak még valahova, ezért hosszas tanakodás után a Blaha Lujza tér felé indultak, de a Rákóczi úton a rendőrök megelégelték az úttesten vonulást és közbeléptek.

A Szabadság árnyékában

Amikor feljöttem a Fővám téri metróállomásból, aggódva néztem széjjel. Az égen nehéz felhők közeledtek, kicsit csepergett az eső is, de az ellenzéki nagygyűlés gyülekező közönsége mit sem törődött mindezzel. A színpadon már a Pa-dö-dö nyomta a műsort, s ahogyan Falusi Mariannt és a kerekes székes Lang Györgyit sem izgatta mindez, egyre jobb hangulatban énekeltek velük idősebbek és a fiatalabbak: Hé-hé-hó-hó, nyaralni volna jó… 

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A gyorsan sok ezresre bővült tömeg hamar megtöltötte az utcát. Sokaknak már csak hátul, valahol a Kálvin tér bejáratánál jutott hely. Az a sok ember, aki ezen a délutánon vette a holmiját, és eljött a Szabadság-híd lábához, egytől egyig arra volt kíváncsi, vajon jó lesz-e nekünk itt élni ebben az országban. Mi vár ránk néhány hónap, néhány év múlva?

Kinek van kölcsön táblája?

– kérdezősködött egy huszonéves-forma fiú. Figyeltem, még véletlenül se az idősebbektől próbált kunyerálni, a maga korúakat kereste. Egy piros orkándzsekis csapat csinos, szőke vezetője megszánta. Nem kérdezte „kinek a színeiben” jött ide, kezébe nyomott egy Karácsony-képes „Talpra magyar!” táblát, és egy perc múlva már együtt skandálták a tömeg éppen felkapott jelszavát.

Egy másik társaság kis DK-zászlókat lobogtatott. Látszott, nem a „központból” kapták ellátmányként, maguk fabrikálták. Amikor rákérdeztem, jót mosolyogtak. „Akkor sikerülhetett volna jobban is, ha egyből kiszúrta” – próbálta a kabátja alá dugni az egyik asszony és még bele is pirult az igyekezetbe. Látszott, nem pestiek, Mezőkövesdről jöttek.

Busszal hozták önöket? – faggattam. Csoportosan?

„Ezt nézi ki belőlünk? Az egy másik rendezvény!”

– morgott tettetett sértődöttséggel egy idősebb férfi. Benyúlt a zsebébe, elővette a vonatjegyeket. – Oda vissza fejenként 5400 forintot fizettünk ezért.

Hányan jöttek? – kérdeztem. Negyvenöten – mondta és bemutatkozott: Guti Árpádnak hívják.

Kicsit odébb egy fiatal szocialistákból álló csapat rendezte éppen a sorait. A lányok álltak előbbre a fiúk mögöttük, ők átlátnak a fejük felett is. Halásztelekről jöttek, a képviselő-jelöltjüket kísérték el a gyűlésre. Vagy tízen, tizenöten lehettek, de néhányan leszakadtak tőlük, valahol hátrább kaptak csak helyet a tömegben.

Ekkora csapat már megérdemelt volna egy különjáratot – próbáltam kipuhatolni, hogyan kerültek ide a Belvárosba. „Busszal villamossal jöttünk” – mondták. „És vetettek jegyet?” – kérdeztem. Itt van! – tiltakozott az egyik lány és mutatta is sebtiben.

Egy idősebb hölgy a DK kék kabátjában néhány gazdára váró papírzászlót lobogtatott. Kereste, kinek adhatna belőle. Szinte csak térült-fordult és már üres is lett a keze.

Ez gyorsan ment – próbáltam szóba elegyedni vele, de amikor meglátta a kezemben a magnetofont, hátat fordított. „Nincs kedvem beszélgetni” – vetette oda a válla felett meglehetősen barátságtalanul.

Több szerencsém volt azzal a ferencvárosi, festett hajú fiatalemberrel, akibe a metró bejárata előtt botlottam. A szó szoros értelmében, ugyanis a tömegben nem vettem észre a járda peremét, ő kapott el. Nála is egy „Talpra magyar”” tábla volt, kérdeztem is, melyik párt „színeiben” van itt? Nem is egészen értette a kérdést, miért kellene bármelyik párthoz tartoznia annak, aki szeretné, ha áprilisban jobbra fordulna az élete?

Budai Bernadett, az MSZP szóvivője is így látja: Jó érzés látni, hogy ilyen sokan jöttek el a demokratikus ellenzéki pártok rendezvényére. Megtelt a Fővám tér, a környező utcák is, pedig

közülünk egyetlen pártnak sem volt pénze arra, hogy hivatalos tapsolókat utaztasson az ünnepségre.

Aki vette a fáradtságot, hogy a nemzeti ünnep délutánját velünk töltse, az azért jött, mert a szíve így diktálta. Nem tudom megsaccolni mennyien vagyunk, de azt gondolom elegen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Végre hitet adott az embereknek a vásárhelyi győzelem. Ez a hit hozta ide az embereket, és remélem április 8-án is ezzel a hittel mennek majd el a szavazásra – mondta.

A véletlen úgy hozta, hogy néhány perccel később egy kis társaságra lettem figyelmes. Negyvenes, középkorú családot vettek körbe az emberek és arról faggatták őket, milyen érzés most Vásárhelyen élni? Kiderült, azért jöttek fel erre a budapesti rendezvényre, mert úgy gondolták, talán itt lesz a frissiben megválasztott polgármesterük is, és köszönetet mond a támogatásért. Szerettek volna kicsit elbüszkélkedni a „vásárhelyiségükkel”, gondolták, talán a színpadra is felszólítják Márki-Zay Pétert. De ő nem jött el. Valaki – egy jól értesült – azt mondta, úgy tudja, ahhoz kötötte a „szereplését”, ha a Jobbikot is meghívják a Szabadság hídhoz. De jól is tették talán Vonáék, hogy megmaradtak a maguk köreiben, hiszen amikor a Párbeszéd elnöke arról beszélt, akár még az ördöggel is tárgyalni kell a választási siker érdekében, meglehetősen hangos nemtetszés söpört végig a tömegen.

Egy sötét bőrű, szakállas fiatalembert is láttam a közönség soraiban. Szíriából jött, itt tanul a szomszédos egyetemen már negyedik éve. Jól beszél magyarul, a menyasszonya is idevalósi, évfolyamtársak. Kérdeztem a nevét, de mosolyogva csak annyit mondott: érjem be annyival: Hasszán.

Mostanában túl sok atrocitás éri őt az egyetemen is,

pedig amikor az első nyelvtanfolyamra beiratkozott meghatóan nagy szeretet vette körül. De hol van az már– mondta szomorúan. – Mostanában félni is meg kellett tanulnia.

Mire a rendezvényen képviselt valamennyi párt felszólalója elmondta, mit gondol az ország sorsáról, az idősebbeknek már sajgott a dereka, fájt a lába. Kicsit hosszúra sikerültek a beszédek, a szervezők ilyen „apróságokra” talán nem is gondoltak.

De mire Karácsony Gergely a pódiumra lépett, a Nap is kisütött. A Gellérthegy tetején megcsillantak a sugarai a híd kandeláberei között idelátszó Szabadság-szobor kinyújtott karjain. Egy mellettem álló fiatal anyuka a nyakába vette kislányát, és neki mutatta: Látod kicsim, mintha a szabadság árnyékában állnánk.

Karácsony: A zsarnokság Felcsútról jön

0

Le kell dönteni Orbán Viktor bálványát, ezt mondta Karácsony Gergely, aki szerint ehhez akár az ördöggel is szövetkezni lehet. Azt ígérte: kitapossa a pártokból a szélesebb ellenzéki szövetséget.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta a közös ellenzéki tüntetésen: a mai nap főszereplői azok, akik hitet tesznek a szabad, igazságos Magyarország mellett. Szerinte az elmúlt 170 évben keveset éltünk szabadságban, és akik zsarnokoskodtak az ország felett, külföldi katonákkal érkeztek.

Most viszont szerinte nem lehet azt mondani, hogy nem rajtunk múlik:

„a szabadság nem külföldi erők miatt van veszélyben, (…) a zsarnokság Felcsútról jön”.

Azt mondta: ma sokan élnek az országban, akik lemondtak magukról az elmúlt évtizedek csalódásai, kétségbeesése miatt, és egy bálványt imádnak. Szerinte ők is a nemzet részei, még ha ők másokról nem is gondolják ezt, de

„Orbán Viktor bálványát le kell dönteni.”

Szerinte a Fidesz, bár kisebbség, de jól szervezett kisebbség, és sok mindennel rendelkeznek, ami kell a kampányhoz, csak egy dologgal nem: nincs igazuk.

Azt mondta: elmegy arra a tárgyalásra, amelyre Gyurcsány hívta, és

kész arra, hogy újabb áldozatokat hozzanak,

hogy csak egy ellenzéki jelölt legyen a választókerületekben, kész újabb pártokat beemelni a választási szövetségbe. Az MSZP-Párbeszéd is kész egyoldalúan visszaléptetni jelölteket, és megígérte, hogy „ki fogja taposni” a pártokból a szélesebb szövetséget.

Azt mondta: igazuk van azoknak, akik szerint az ördöggel is szövetkezni kell, de közben nem szabad kis ördögökké válni, nem szabad, hogy a gyűlölet vezesse az országot, hanem az igazságos, szolidáris, európai Magyarországra kell igent mondani. Ugyanakkor azt mondta:

ha Vona Gábor nyeri a választást, az is Orbán Viktor győzelme lesz,

mert Orbánnak 20 évbe telt, hogy liberálisból illiberális legyen, Vonának az ellenkező út három évig tartott. Szerinte csendes forradalomra van szükség, és vissza kell hozni a békét, amit Orbán elsőként vett el.

Azt is megígérte: ha ő lesz a miniszterelnök, nem fog esküt tenni a mostani Alaptörvényre, és hogy „levágják a kezét” annak, aki a közös kasszába akar nyúlni. Szerinte itt az esély, hogy új országot építsünk magunknak, és itt az ideje, hogy a sarkára álljon az ország.

Gyurcsány tárgyalásra hívja az ellenzék vezetőit

A DK tárgyalásra hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnapra, és visszalépteti jelöltjét Szél Bernadett ellenében – jelentette be Gyurcsány Ferenc a szocialistákkal közös ünnepségen. A fanyalgók pedig nem érdeklik.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nincs okunk tűrni, nincs okunk megalkudni, nincs okunk nem cselekedni – mondta ünnepi beszédében a DK elnöke. Mint mondta, távol tartották magukat a Fidesz pénzétől, ez adja erejét a tiszta szónak.

Győzelemre készülünk, hogy igazságot szolgáltassunk a kisemmizetteknek, elégtételt a kifosztottaknak, reményt a reményteleneknek, esélyt a nemzetnek – mondta Gyurcsány.

Hosszasan beszélt a Fidesz bűneiről, „Orbán átkozott rendszeréről”.

„Se az igazságszolgáltatás, se a történelem nem lesz kegyes Orbán Viktorékhoz”

– mondta Gyurcsány.

Felolvasta Czeglédy Csaba börtönből írt levelét arról, hogy nem fog megtörni, nem adja fel elveit. „Ha harc, hát legyen harc” – mondta erre Gyurcsány.

Elismételte, hogy az új kormány az első napon bejelenti csatlakozását az európai ügyészséghez.

Ezután azt ecsetelte, hogy egy párt se győzhet egymagában, de együtt igen. Mire várunk? – kérdezte, majd leszögezte: meg kell állapodni abban, hogy helyben mindenhol csak egy jelölt legyen. Ez kötelesség – tette hozzá.

Ezután bejelentette, hogy

a DK visszalépteti jelöltjét, az LMP-s Szél Bernadett ellenében

(a budaörsi-budakeszi kerületben Tóth Zoltánt).

Azt kérem, hogy engedjenek utat a legesélyesebbnek – üzente a többi pártnak Gyurcsány. Ez után közölte: készek megtenni azt, amit korábban soha, tárgyalni a Jobbikkal. Nem választási együttműködésről, kormányzásról, hanem parlamenti együttműködésről, hogyan törik le Orbán bűnös rendszerét.

Ezt követően elmondta, hogy tárgyalásra hívja a parlamentbe bejutni esélyes pártok, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnap 17 órára. „Ugorjanak be” – mondta. A fanyalgók nem érdeklik, a haza érdekli, ez pedig megér egy tárgyalást. Még többet is – fűzte hozzá.

Vona: Nagyurakkal körülvett korrupt kiskirálya van az országnak

0

Kíméletlen elszámoltatást ígért ünnepi beszédében Vona Gábor, aki azt is mondta: nem a viszályt, hanem a megegyezést fogja keresni. Azt mondta: Orbán bukni fog.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik ünnepségén Vona Gábor azzal kezdte beszédét, hogy három héttel „Magyarország megújulása” előtt „Magyarország leköszönő miniszterelnöke” elégtétellel fenyegetőzött. Vona erre úgy válaszolt:

„Féljen csak ő, neki van félnivalója.”

Utoljára Grósz Károly fenyegetőzött így szerinte, és azt üzente Orbánnak: ő is ugyanúgy jár majd, mint Grósz Károly: bukni fog.

Vona szerint van jogunk ünnepelni a szabadságot, de okunk nincs, mert a félelem, a keserűség, a harag és a fájdalom az általános közérzet. Azt mondta: nem a nagyhatalmak érdeke veszélyezteti a szabadságot, hanem a belső elnyomás. Szerinte már nem is a kommunizmusba térünk vissza, hanem a feudalizmusba,

„már nem egy korrupt zsarnok van az ország élén, hanem egy korrupt kiskirály”,

akit nagyurak vesznek körül, akik kastélyban laknak, rénszarvasokra vadásznak, mindent ellopnak és  „nem magyar bortól részegednek le, hanem kokaintól Ibizán”.

Így Vona szerint nem csoda, hogy a fiatalok menekülnek az országból. 12 pontot sorolt fel, ahogy mondta, a kormányváltás 12 pontját:

  • Valódi biztonságot akar, nem óriásplakátokkal, hanem határőrséggel, és semmiféle kvótát;
  • erős és igazságos Európát;
  • valódi demokráciát, független intézményekkel, kíméletlen elszámoltatással;
  • működő egészségügyi és szociális rendszert;
  • modern oktatást, ahol tisztelik a diákokat és a jövőt;
  • igazságos és rugalmas nyugdíjrendszert;
  • korszerű államigazgatást, megbecsüléssel;
  • az önkormányzatok megmentését;
  • igazságot a devizahiteleseknek;
  • az elvándorlás megállítását, otthonteremtési programot;
  • a multinacionális cégek adókedvezményei helyett a hazaiak támogatása;
  • és béruniót.

Vona arról is beszélt, hogy aki csak hátranéz, az nem tud összefogást teremteni, hanem előbb-utóbb felbukik. Azt mondta: megfogadta, hogy

nem a viszályt, a problémát keresi, hanem a megegyezést, a megoldást,

és nem akar „soha többé magyar ember ellen harcolni”. Szerinte tisztességes emberekkel nem kell harcolni, akár jobboldali, akár baloldali, még akkor sem, ha néhány éve így látták helyesnek, és ha Gyurcsány és Orbán így szerezte meg a hatalmát.

Azt mondta, három, nehéz, „hazugságokkal teli” hét áll még előttük, és arra kérte támogatóit, hogy ők is tegyenek meg mindent a győzelemért. Szerinte ők „Attila unokái”, akik nem félnek senkitől, „csak a Jóistentől”

MTI Fotó: Mónus Márton

Vona előtt a Jobbik több más politikusa is beszélt. Jakab Péter azt mondta: az idei március 15-e szokatlan módon április 8-án lesz. A forró hangulatú megemlékezésen a Jobbik sajtófőnöke kijelentette, hogy „le fogjuk rázni az önkényt” véget vetünk a megfélemlítésnek, a kiszolgáltatottságnak. „elég volt a „pökhendi nagyurak” hatalmaskodásából.

Az ünnepi megemlékezésen felszólalt még Z. Kárpát Dániel alelnök, aki beszédét a „bennszülött magyarok” köszöntésével kezdte. Azt mondta, hogy

a Fidesz uralkodása alatt millióktól vette el a reményt Magyarországon.

A hatalom elemi célja, hogy direkt politikai undort keltsen az emberekben, és minél kevesebben menjenek el a választani. „Diktatúrában nem lehet közvéleményt mérni” – magyarázta a legfrissebb kutatások eredményeit Z. Kárpát. A Jobbik alelnöke szerint a Fidesznek nincs programja, ezért nem vesz részt választási vitákon.

Volner János, a párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a

„fideszes kötődésű oligarcháktól vissza kell szerezni az ellopott pénzt”.

Ennek érdekében kérte, hogy minél több embert vigyenek el szavazni.

Más pártokkal folytatott választási együttműködésről senki nem beszélt.

A választás utáni elégtétellel fenyegetőzött Orbán Viktor

1

Jogi, erkölcsi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit ünnepi beszédében Orbán Viktor, aki négyszer említette Soros Györgyöt. Azt is mondta róla: „Gyuri bácsit” visszaküldik Amerikába. Szerinte „el akarják venni az országunkat”, és tízezreket akarnak betelepíteni „más földrészről”.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Orbán beszéde elején a Békemenet résztvevőit, és azon résztvevő lengyeleket köszöntötte. Szerinte a menet most Lengyelország melletti kiállás is volt.

Arról beszélt, hogy „ma különösen sokan gyűltünk össze”, amelynek a tisztelgésen túl a választás az oka – ahol

„nem négy év lesz a tét”.

Szerinte olyan komoly dolgokat kell ma megbeszélni, mint 170 éve. Magukat nevezte a 48-as forradalmárok örököseinek.

Azt mondta: „egyenesen, megalkuvás és szemérmeskedés nélkül beszélni”, és még előttük van a legnagyobb megvívandó csata:

„A helyzet úgy áll, hogy el akarják venni az országunkat.”

Szerinte más földrészről érkező idegeneknek akarják odaadni, akik le akarják cserélni a kultúránkat, és el akarják érni, hogy az ő leszármazottjaik éljenek itt. Ezt szerinte „külső erők és nemzetközi hatalmak akarnak ránk kényszeríteni itthoni csatlósaik segítségével”, és ehhez a választást látják alkalmasnak.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt mondta: nem csupán választást akarnak nyerni, hanem a jövőt. Világtörténelmi fordulópontról beszélt, ahol az egyik oldalon a nemzeti, a másikon a globalista erők állnak, szerinte utóbbiak nyitott társadalmat, határok nélküli világot, újfajta családokat és olcsó munkásokat akarnak.

Orbán szerint

„Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem központjában áll”,

és meg kell védeni az eredményeket. Szerinte „nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdeni, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal”: itt beszélt spekulánsokról, aktivistákról, és persze azt is mondta, hogy Soros György áll mögöttük.

Azt mondta:

„mi sohasem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit”,

de harcolni fog „Soros György birodalma” ellen.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szerinte az ellenzéknek, hatalomra kerülve egy feladata van: a „nagy terv végrehajtása”, hogy bevándorlók „tíz- és tízezreit” telepítse be – aztán már tízmilliókról beszélt, akik Európába indulnának. „Brüsszel” Orbán szerint „odadobja kultúránkat, életformánkat”, nem véd meg minket.

Ezután ismét a választásról beszélt: szerinte „nem lehetnek illuzióink”. Gyurcsányra utalva beszélt arról, hogy ellenfeleik elismerték, hogy hazudtak.

Szerinte lehet, hogy „álruhába bújva” próbálkoznak a „Soros-jelöltek”,

mint ahogy Hódmezővásárhelyen tették.

Orbán szerint ellenfelei „nem érvelnek, hanem cenzúráznak”, és „a gyűlölet magjait szórják szét”. Azt mondta, ezért

a választás után jogi, erkölcsi és politikai elégtételt fognak venni.

Azt mondta: az ellenfél rejtőzködő, alantas, nemzetközi, pénzzel spekulál, „nincs saját hazája” és bosszúálló, de hazaküldik „Gyuri bácsit is a hálózatával egyetemben”, arra kérik, hogy „menjen vissza Amerikába”.

Arról is beszélt, hogy nincs újabb esély, „ha átszakad a gát, beözönlik az áradat, a kulturális megszállás visszafordíthatatlan lesz”.

Szerinte felkészültek a választásra, „már csak az marad hátra, hogy a Jóisten segítségét kérjük”. Ezután arra kérte a résztvevőket, hogy együtt szavalják el a Himnuszt. Beszédét így zárta: „Fel, győzelemre, hajrá Magyarország, hajrá magyarok”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK