Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, „miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól”; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – ismertette Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját sajtófőnöke, Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportálnak.
A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.
A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: „a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta.
A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy „új” érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig – ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben – „az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével”.
A párt sajnálatosnak tartja, hogy esküszegő egykori képviselője, aki politikai karrierjét az elszámolások ígéretével kezdte, mára már az Európai Unióból kifelé lépdelő Fidesszel együtt szavaz az elszámoltatás ellen.
Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője a 2018. május 3-i szavazáson támogatta az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló ellenőrző bizottsági jelentést. A jelentés hatása önmagán túlmutat, hiszen céljai között van az olyan visszaélések felderítése és felszámolása is (az OLAF és az uniós ügyészség segítségével) melyek tömegesen fordultak elő a magyar kormány köreiben.
Jellemző, hogy a Fidesz a szavazáson tartózkodott, hiszen a „szabadságharcos retorika” máza alatt nagyon szívesen veszik az Európai Uniótól érkező milliárdokat – elszámolni azonban már kevésbé szeretnek velük. A Fidesz álláspontját osztotta Morvai Krisztina is, akit az őt delegáló Jobbik korábban visszahívott posztjáról. A Jobbik sajnálatosnak tartja, hogy esküszegő egykori képviselője, aki politikai karrierjét az elszámolások ígéretével kezdte, mára már az Európai Unióból kifelé lépdelő Fidesszel együtt szavaz az elszámoltatás ellen.
A brüsszeli egyeztetésen Orbán ismertetni kívánta a győztes programját. A másik oldal viszont jelezni igyekezett neki a vörös vonalakat. Az biztos, hogy sem Weber, sem Daul nem lépett volna fel a saját szakállára, mindketten a német kancellár bizalmasai.
Az Európai Bizottság a Néppárt támogatásával arra készül, hogy „honorálja”, amiért Magyarország tekintélyuralmi irányba sodródik – írja a Figaro. A lap úgy fogalmaz, hogy a magyar orvlövész ezúttal maga került a célkeresztbe, amikor szerdán Brüsszelben zárt ajtók mögött kellett magyarázkodnia az EPP vezetőinek, miközben Juncker bejelentette, hogy éhkoppra fogják a magyar kormányt, ha az továbbra is el akarja venni a bírói függetlenséget.
Az illiberális modell feltalálója, aki meghódítja a földrész középső részét, vadul nacionalista, de nem Európa-ellenes. Igazi fejtörést okoz Merkel pártcsaládján belül. Az EU szemét az nyitotta fel, hogy a politikus kinyilvánította: a többség nevében teljes mértékben ellenőrzése kívánja vonni a bíróságokat.
Csakhogy ez már az európai értékeket érinti, bár már korábban átgázolt a hatalmi ágak megosztásán, a sajtószabadságon és a civil társadalom autonómiáján. A brüsszeli egyeztetésen Orbán ismertetni kívánta a győztes programját. A másik oldal viszont jelezni igyekezett neki a vörös vonalakat. Az biztos, hogy sem Weber, sem Daul nem lépett volna fel a saját szakállára, mindketten a német kancellár bizalmasai. Magyarország közben a Bizottság terve értelmében minden évben búcsút inthet csaknem 5 milliárd eurónak, ami a GDP 4 %-nak felel meg, és 2-3 %-os növekedést eredményez. Vagyis az unió gyors és hatékony fegyverhez jutna Orbánnal szemben – a pénztárcán keresztül. Az EP-választások közeledtével sok európai képviselő arról álmodik, hogy leszámol a magyar vezetővel. De a fegyelmező eszköz alkalmazása a Bizottságra marad. Magyarország egyébként már iskolapélda: az infrastrukturális fejlesztéseket gyakran pályázat nélkül ítélik oda, sokszor a miniszterelnök családjának, illetve közeli oligarcháknak.
Pontosan 200 évvel ezelőtt a mai napon született Karl Marx német gondolkodó, közgazdász, újságíró. Névnapját ünnepli ma Györgyi, Viola, Irén, Judit, Erna és Piusz. Helyenként felhős idő lesz, a legmagasabb hőmérséklet 29 fok.
Népszava
Kordonbontó kavalkáddal indul a parlamenti szezon
A Jobbik új parlamenti frakciójának első „érdemi döntése” volt, hogy a párt képviselői az Országgyűlés alakuló ülésének napján lebontják a Kossuth teret körülvevő kordonokat. „Meggyőződésünk, hogy a nemzet főteréről nem lehet kirekeszteni a magyar embereket, a kormányellenes tüntetőket sem” – hangsúlyozta a Jobbik.
A többi ellenzéki pártnál mintha némi tanácstalanság uralkodott volna. Kérdésünkre, hogy mit szólnak a kordonbontó kezdeményezéshez, csatlakoznak-e hozzá, az MSZP-től első körben nem kaptunk választ.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője csak annyit közölt: hétfőn meglátjuk, lesz-e egyáltalán kordon. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője hangsúlyozta: „Felháborítónak tartjuk, hogy újra kordonnal akarják körbevenni a parlamentet.”
Magyar Idők
Fél perc rettegés Orbántól, a diktátortól
A Time magazin hasábjain ezúttal egy amerikai politikai elemző Ian Bremmer hüledezett azon, hogy vajon miért élik reneszánszukat az erőskezű, karizmatikus vezetők a nagyvilágban, Putyintól, Erdoganon és Duartén át egészen Orbán Viktorig.
A szerző szerint a magyar miniszterelnök ezt, az általa negatívnak ítélt pozíciót, a civilek megfélemlítésének és a bevándorlók elleni hergelésnek köszönheti.
Honnan és kiktől szerezhette be a „megcáfolhatatlan” információit Bremmer, valljuk be nem nehéz kitalálni, de sokat mondó, hogy a 444.hu, a hvg.hu, a 24.hu, stb. kéjes örömmel diktátorozza ennek apropóján Magyarország miniszterelnökét.
Remekül működik a nemzetközi ballib információáramlás.
Hab a tortán, hogy a szerző Ian Bremmer ugyanannak az NGO-nak, globális hátterintézménynek, a Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) a tagja, amelynek Soros György több éven keresztül igazgatója volt, és a Nyílt Társadalom Alapítványa segítségével létrehozta annak európai leányszervezetét (ECFR). Ennek Magyarországot képviselő(!) tagjai többek között maga Soros György és fia Alexander is.
Hogy milyen kicsi a Világ!
Magyar Hírlap
Puncsisták
(…) A baj most a régi. Az új baloldali politikát olyan szereplők próbálják megépíteni, mint például Gyurcsány Ferenc. Vagy a szocialisták elnyűhetetlen „örökzöldje” és tévés celebje, Horváth Csaba. Gyurcsányt most nem méltatnám, az ő baloldalisága önmaga helyett beszél – majdnem azt írtam, önmaga karikatúrája –, de mi juthat eszébe a baloldal megújulását áhító baloldali állampolgároknak Horváth Csabáról. Első helyen talán az ingyen BKV-bérlet minden fővárosinak. Ha Demszky fájdalmas távozása után a szocialista Horváth ül a helyébe a főpolgármesteri székben, ma már nem lenne Budapesten tömegközlekedés. Vagy ha igen, csődbiztos kezében. Aztán a vagyonbevallása. Amelyből egyszer kifelejtett egy százmilliós tételt, lám a szociáldemokrata feje sem káptalan. Harmadsorban pedig a Demszky-korszaknak az az időszaka, amikor Horváth Csaba felügyeletére bízták az oktatást is. Az eredmény: tizenkilenc szakközépiskola bezárása. A magyar történelem egyik legnagyobb iskolarombolása.
Sorolhatnánk tovább a példákat azokról a baloldalt most megújítani igyekvő politikusokról, akik magukról állították ki a bizonyítványt. Nincs sem karizmájuk, nincs mögöttük politikai teljesítmény, leszerepeltek a választásokon és két választás között is. Hiteltelenek, sőt némelyikük hitetlen is. Még önmagában sem hisz. A politika számukra megélhetés. Ha egyikük, másikuk tök jó fej is. Ez a megújuláshoz édeskevés. Az „útelágazódáshoz” úgyszintén…
Az indulatok nem zárhatják el az embert attól, hogy megpróbálja értelmezni, miért szerzett az Orbán kormány harmadszor is kétharmadot – ezt a Méltányosság Politika Elemző Központ igazgatója mondta a Klubrádiónak adott interjújában. Csizmadia Ervin szerint a diktatúrázás és a szakpolitika nem elég, az ellenzéknek vízió kell és újra kell gondolniuk a hatalomhoz való viszonyukat is.
„Az úgynevezett magyar baloldal már tizenkét éve meglehetősen romos állapotban van, nincs társadalmi beágyazottsága. A Kádár-rendszerben kialakult országos lefedettség, a hálózat, a szervezettség a kétezres évek közepétől elolvadt” – szögezte le Csizmadia Ervin, a Reggeli Gyorsnak adott interjújában. Szerinte ha az ellenzék meg akarja érteni saját magát, akkor először azt kell megértenie, hogy miért volt nagy beágyazottsága az MSZP-nek a rendszerváltás után. Ez egyébként – fűzte hozzá – azért volt, mert
rá tudott épülni az MSZMP által kínált modellre.
„Ha egy párt tartósan kormányozni akar, erős gazdasági vagy infrastrukturális hátországra van szüksége, ez az MSZP-nek a kilencvenes években megvolt, a Fidesz pedig felismerte, hogy ezt a hálózatot ki kell építenie, adott esetben akár elvennie a szocialistáktól” – mutatott rá Csimadia, aki szerint a Fidesz ellenzékben megpróbálta megérteni, hogy a kormánypárt miért olyan erős, és tanult a szocialistáktól. Ezzel szemben a mai ellenzék azt mondja, hogy semmiben sem szabad követni a Fideszt. Ez pedig más modell;
a Fidesz felemelkedése abból következett, hogy tökéletesen megértette, miért vált nagy párttá az MSZP
– a politikában a tudatos elemzésnek iszonyatosan nagy szerepe van. A Fidesz emellett a külföldi példákat is tanulmányozza: ezek azt mutatják, hogy nagy párttá a saját oldalán lévő vagy a kissé szélsőségesebb pártok bekebelezésével lehet válni. „Magyarországon vagy egy fintorgás, finnyáskodás, hogy ilyet kell csinálni, de a kormányzásnak vannak feltételei” – szögezte le a Méltányosság Politika Elemző Központ igazgatója.
„Naná, hogy megértem az óriási indulatokat, de az indulatok nem zárhatják el az embert attól, hogy megpróbálja értelmezni, hogy miért szerzett az Orbán kormány harmadszor is kétharmadot”
„Ha a politika leglényegesebb részének a kormányzást tekintjük, akkor a százféle széttagolódás helyett integrálódás kell, és a legjobb ezt ellenzékben elvégezni, a kormányzást a koalíciós viták ellehetetlenítik” – javasolja az ellenzéknek Csizmadia. A baloldal jelenét és jövőjét illetően azért nem látszik a kiút, mert előbb akarják az új helyzetet megoldani, mint ahogy a régi helyzetet megértenék, pedig nem lesznek eredmények anélkül, hogy megértenék, hogy miért vannak kátyúban.
Az a gondolat, hogy fogjunk össze, mert az majd megold mindent azért nem jelent kiutat, mert hiányzik belőle a helyzetelemzés – érvel a politológus.
Csizmadia szerint míg a kilencvenes években a demokrácia szó annyit jelentett, hogy nem diktatúra, ami mögé fel lehetett sorakozni, ma a demokráciának már nincs közös jelentése, ezért nem hatnak a jobboldali szavazókra a baloldal erről szóló üzenetei. Ők azt mondják, hogy a Fidesz vezetése biztosítja a függetlenséget, a szuverenitást – ma a többség számára ez fontosabb kérdés annál, mint hogy milyen demokrácia vagyunk. Történelmi korszakváltás zajlott le, korábban a szovjet szférából való távozás, a nyugati intézmények meghonosítása volt a mindent felülíró szempont, ma a demokratikus intézmények működése a jobboldali szavazók tudatában hátrébb került a függetlenség megvédésénél.
„A késő kádár korszak a nyugati gondolkodás integrálásáról szól, de a magyar történelemnek van egy másik dimenziója is, hogy Európa mintáit nem csak követni, hanem formálni is kell; ez a gondolat a rendszerváltás után nem volt jelen, de ahogy átalakult köröttünk a világ, ezek a gondolatok megjelentek, és most a kormánypárt politikájában öltenek testet” – fejtette ki Csizmadia, aki szerint
a baloldal továbbra is abban az evidenciában gondolkodik, hogy 90-ben elköteleztük magunkat a nyugat mellett, ezt kell követni és ennyi, pedig a modern politikában egy pártnak beszélnie kell Magyarország világban betöltött szerepéről is.
„A baloldali, liberális pártoknál ezt nem látni. Olyan, mintha ők egy konstans Európában gondolkodnának, ehhez képest a választók reálisan érzékelik, hogy Európában valami slamasztika azért van, valamit erről szeretne hallani a pártoktól.” A jobboldal mondott valamit erről (meglehetősen egyoldalúan), azt, hogy hogy Soros György. Ezt meg lehet úgy közelíteni, hogy ez egy hamis kép, de ez még nem ok arra, hogy a baloldal ne beszéljen erről a témáról.
„A baloldalnak mondani kell valamit arról, hogy mit gondolnak a politikai egységre való törekvésről, hogyan viszonyulnak a föderális Európához” –
említett egy másik szempontot Csizmadia. Erről szerinte a Demokratikus Koalíciótól hallottunk csak tőmondatokat, de a hagyományos szembeállító válaszokkal nem lehet előrébb jutni.
„A nemzetállamot ne nevezzük önmagában agresszívnek, sovinisztának, nacionalistának, hiszen miért is ne lehetne reális követelmény az, hogy a nemzeti értékeket is integráljuk a nemzeti egységbe.
Bár a napi politikában úgy tűnik, hogy ezek teljesen szemben állnak, a két dolog nem zárja ki egymást” – fejtette ki a politológus, aki szerint az egyelőre nem létező úgynevezett baloldali válaszoknakazzal kellene kezdődniük, hogy mi a viszonyuk a nemzetállamokhoz, a történelmi szerepükhöz. Hiszen nemzetállamok mindig is voltak, ezt az örökséget pedig nem kellene kidobni az ablakon.
Csizmadia szerint a baloldalon óriási gondot jelent a pénz hiánya, mert nem tudnak a politikához elengedhetetlen háttérszervezeteket fenntartani. Ezért tűnik úgy, hogy nincs elengedő teoretikus megalapozottság az ellenzéki politika mögött, konkrétan szakértők hadának kellene elemzéseket készíteni, irányokat kijelölni, definiálni, hogy mi az adott párt víziója a kormányzásról.
„A baloldal legnagyobb problémája, hogy a hatalmat szükséges rosszként közelíti meg, miközben a választók nagy része a politikusokat az irányító szereppel azonosítja.
A politika egy szakma és nem lehet fél szívvel csinálni, úgy nem fog menni, ha akarunk is kormányozni meg nem is” – érvelt.
Csizmadia Ervin szerint az a kérdés, hogy szabad-e irányítani egy társadalmat. Ellenzéki oldalon erre zavarba ejtő válaszokat adnak, leginkább azt mondják, hogy ne irányítson bennünket senki, pláne ne Orbán Viktor. Általános mondatok jönnek a demokratikus irányításról, de nagyon kevés szót hallani az ellenzéki vezetőktől arról, hogy ha hozzájuk kerülne a hatalom, akkor milyen filozófiával kormányoznának.
„A szakpolitikát súlyos tévedés a filozófiai kérdések elé helyezni, az oktatásban és az egészségügyben változtatni kell, de azt megelőzően tisztázni kell, hogy hogyan akarok élni a hatalmammal. Az a kérdés, hogy mi van, ha ti kerültök hatalomra?”
A Méltányosság vezetője úgy látja, ha a bal- és liberális oldal vissza akar térni, akkor fel kell dolgozniuk a kormányzati hagyományaikat, meg kell válaszolniuk, hogy miért zavarták el őket a választók, illetve azt is, hogy van-e ennek köze ahhoz, hogy nem érzik az irányító szerepet és nem tudtak mintákat adni a társadalomnak.
Egy nyolcvanöt éves, nemzetközi szaktekintélynek számító történészt a bürokrácia kiírta az élők sorából. Egy devizahiteles lakáslízing tartozás miatt törölték a választói névjegyzékből, és érvénytelenítették a társadalombiztosítási számát. A napokban levelet kapott: számíthat a kilakoltatásra is.
A zuglói lakásában beszélgetünk.
– Úgy látom, jól van.
– Leszámítva a korommal együtt járó gyengeséget. Több csonttöréses operáción estem túl, botok segítségével járok-kelek a lakásban, szívritmus- szabályzóval élek, a lakást elhagyni nem tudom.
A falakon körben, a polcok zsúfolva ezernyi aktával, a szekrényben kartonok, a szociáldemokrácia múltjának megannyi irata. Kéthly Anna levelei, az SZDP és az MKP egyesülésének dokumentumai. Mozdulni is alig lehet tőlük.
– Ezek egy része még feldolgozásra vár – mondja Strassenreiter Erzsébet. – Amíg szellemileg bírom, igyekszem haladni a munkával, ám ha kilakoltatnak, ennek vége. Nem tudom, mi lesz az archívumom sorsa.
1.
2007 januárjában rosszul döntött. Ahogyan minden anya, akinek egyetlen gyereke van, aláírt a fia kérésére egy kezességi nyilatkozatot. A saját tulajdonában lévő lakását adta fedezetül egy 16 millió forintos devizás lízinghitelhez. Vállalkozás indításához volt szüksége pénzre a családnak. 25 évre szólt volna a megállapodás, de ahogyan nagyon sok másik vállalkozással is megtörtént, beütött a krach. Csőd, felszámolás, a devizahitelek eszetlen drágulása miatt fizetési nehézségek, majd a forintosítás következett. 16 milliót időközben visszakapott a bank, de a 16 millióra becsült lakásra adott kölcsön tartozása a kamatok miatt mára 25 millióra nőtt.
Hosszas tárgyalások, levélváltások sora következett. Mára elfajultak a dolgok, hiszen februárban az OTP Lízing Zrt. felmondta a szerződést, és felszólította az idős asszonyt, hogy február 25-ig költözzön ki, és adja át a lakását értékesítésre. Ellenkező esetben lesz nemulass, a rendőrség segítségével szereznek érvényt a döntésnek. Kiteszik az utcára, és természetesen a kilakoltatás költségei is őt terhelik majd. Nyomatékot is adtak a fenyegetésnek: felhívták a figyelmét arra, hogy 2018. április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium.
Némi érzékeltető az egyik „hivatalos levélből”: „Ön, mint Lízingbevevő köteles az ingatlant a mindenkor hatályos üzletszabályzat 17.1.1. pontja alapján a Lízingebadónak, vagy Megbízottjának a felmondástól számított öt (5) napon belül szükség esetén kitakarított, szeméttől megtisztított, esetlegesen bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített, nem lakott állapotban visszaadni. Ön, mint Lízingbevevő ennek a kötelezettségének a fenti határidőn belül nem tett eleget…”
– Komolyan megijedtem, mert elég sokat foglalkoztam történészként a Horthy-korszak kegyetlen kilakoltatási gyakorlatával, és naponta látom a tévéhíradókban, hogy ez ma sem megy másként. Nincs az a civil szervezet, hivatal, amelynek elég tekintélye volna ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a bankokkal szemben akár a sokgyerekes, szegény családok utcára tételét is.
2.
Megpróbált egyezségre jutni a „lakása tulajdonosával”. Levelet írt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Nem kért érdemeire tekintettel különleges elbánást, csupán azt, hogy segítsen tisztázni, hogyan került ilyen helyzetbe, és milyen kiutat látna egy kölcsönösen elfogadható, új megállapodásra. Megértve az OTP érdekeit is, azt javasolta, hogy a nyugdíjából vonjanak le a tartozás csökkentésére havi 50 ezer forintot, azaz évi 600 forintot. Választ a levélre nem kapott, talán el sem jutott az elnök-vezérigazgató elé a levele.
Az utóbbi hónapokban már csak az OTP Lizing Zrt. volt hajlandó levelezni az idős asszonnyal. Dörgedelmekre, jogszabályi helyekre való hivatkozással kötötték az ebet a karóhoz: elfogyott a türelmük, a 71 négyzetméteres lakást kijelölték értékesítésre.
Levél levelet követ, aztán jelzik, hogy hamarosan küldenek egy értékbecslőt, akit „kötelesek beengedni a lakásba”, mert ha nem, és ismét sorolták a törvény fenyegető pontjait. Egyben elismeri a bank, hogy a tőketartozást rendezték, a követelésük ennek ellenére jelenleg 25 millió forint. Ha készpénzben kiegyenlítik, eltekintenek az árverezésről.
– Értékbecslő nem jött, hiába vártuk, azóta sem tudjuk, mennyire taksálnák a lakásom árát. Aligha járnának jól vele, hiszen ahhoz, hogy a forgalmi értéken el lehessen adni, milliókat kellene rákölteni.
– Mi volna az ajánlata?
– Azt ajánlottam, állapítsanak meg egy elfogadható bérleti díjat, amit életem végéig fizetnék. Aztán, ha még igényt tartanak a lakásra, hát vigyék.
– A válasz?
– Nem. Ők nem önkormányzat, nem foglalkoznak lakások bérbeadásával.
FH
3.
A zuglói önkormányzat is széttárta a képzeletbeli karjait. Elküldtem Szabó Rebeka alpolgármesternek az üggyel kapcsolatos leveleket, amire néhány órán belül gyors választ kaptam:
„Nagyon sajnálom, hogy Strassenreiter Erzsébet történész asszony ilyen helyzetbe került, de sajnos általában is elég csekélyek a jogi lehetőségek a devizahitel miatt bajba jutott emberek ügyében, az önkormányzatnak meg illetékessége sincs ezekben az esetekben. Egyáltalán zuglói a történész asszony? Ha igen, forduljon az önkormányzat ügyfélszolgálatához, ott felkészült jogászokkal konzultálhat.” Pont.
Nem derül ki az alpolgármester asszony számára, hogy a nehéz helyzetbe került panaszos zuglói lakos? Erről egyetlen gombnyomással meg lehet győződni. Vagy mégsem ott lakik, ahol lakik?
4.
Alighanem erről lehetett szó, mert az OTP Lizing Zrt. kissé „előre szaladt. Buzgón tett egy újabb lépést, és azzal, hogy felmondta a lízingszerződést, egyben töröltette is a kerületi lakosok névsorából adósát.
– Ez akkor derült ki, amikor április 8-án szavazni akartam. Tekintettel arra, hogy nem tudom elhagyni a lakásomat, kértem egy mozgó urnát. Április 6-án levelet kaptam a választási irodától, hogy nem is értik, milyen alapon fordulok hozzájuk. Ezt írták: „A megadott személyi azonosító a központi névjegyzékben nem található, vagy nem egyezik a kérelmező adataival. Lakóhelyének címét 2018. január 19-én fiktívvé nyilvánították. Ön Magyarországon nem rendelkezik sem lakóhellyel, sem tartózkodási címmel, emiatt Önt a központi névjegyzékből törölték. Lakóhely cím létesítésével tudna visszakerülni a választó/ választható állampolgárok közé…” Pecsét, aláírás.
– Annyira sérelmezi, hogy nem választhatott?
– A választás állampolgári jogom lett volna. Az a gyanúm, talán az állampolgárságommal is gond lehet…
Dr. Palásthy Katalin, a történész asszony háziorvosa. A minap meglepetten tapasztalta, hogy régi betegének taj-számát érvénytelenítették. Ő szokta felírni a szív- és vérnyomás gyógyszereket, noha csodákra nem képes, alighanem az ő érdeme, hogy az idős tudós asszony máig szellemileg friss, munkaképes.
– Én még ilyesmivel nem találkoztam – mondta telefonon a doktornő. – A nyugdíjasok a társadalombiztosítási jogosultságukat nem tudják elveszíteni, nem is szoktuk vizsgálni az ő esetükben.
– És ha – feltételezve, de nem megengedve – kórházba kellene utalnia betegét?
Rövid hallgatás után felelte:
– Gondolom, ellátnák, de a kezelési költségeket kiszámláznák.
5.
Csendben ülünk a lakás nagyobbik szobájában. Az erkélyajtó nyitva, a kopott függönyt unottan babrálja a huzat.
– Sok mindent megéltem már. Voltak nehezebb és könnyebb korszakai az életemnek, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe kerülhetek. Tegnap szembesültem azzal, hogy olyan vagyok, mint akik halálra ítélt a bürokrácia. Ha holnap orvoshoz kellene fordulnom, nem kaphatnék segítséget. Törölték a taj-számomat, nem írhatják fel a gyógyszereimet, nem vehetnek fel a kórházba. Azt sem tudom, magyar állampolgár vagyok-e még.
Harminc napon át kell a kormánynak bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól a kormany.hu nyitóoldalán a jogerőssé vált ítélet szerint, amely kimondta: a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmaztak meg a Helsinki Bizottságról. A 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel – mondja ki az ítélet.
Pénteken hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított perben. A másodfokú bíróság egyetértett a februári elsőfokú döntéssel. Az ítélet fenntartotta a kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezést, de van egy újdonság is benne.
Míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a jogerős ítélet szerint harminc napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie,
mivel a 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel.
A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen – vázolja az előzményeket a civil szervezet közleménye. A jogvédők azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. Az első-és másodfokú bíróság szerint is
valótlan tartalmú – a valós tényeket hamis színben feltüntető – 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget.
A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. (Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.)
A per során ideiglenes intézkedésként a Fővárosi Ítélőtábla már megtiltott a konzultáció kérdőív ötödik pontjának terjesztését, de akkor kérdőívek kiküldése már megtörtént. A „nemzeti konzultációs per” érdemi tárgyalása ezután kezdődött el.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perrel érintett nemzeti konzultációs kiadvány csak nagyon kis mértékben különbözött egy egyszerű reklámtól.
Az MSZP, a Pérbeszéd és Liberálisok megállapodtak abban, hogy Szabadai Viktor személyében közös jelöltet indítanak Budapest V. kerületének 4-es számú egyéni választókerületében a július 8-i időközi önkormányzati választáson – adta hírül a Liberálisok közleménye.
A Változás Szövetsége megállapodást kötött arról is, hogy a józsefvárosi időközi polgármester-választáson közös civil jelöltet állít, a XV. kerületben pedig Németh Angélát, a jelenlegi alpolgármestert támogatják, ha a jelölt a többi ellenzéki párt támogatását is élvezi.
Mint közleményük leszögezi: Olyan jelölteket keresünk és támogatunk minden egyéni választókerületben, akik hitelesen képviselik a demokratikus értékeket, készek harcba szállni egy tisztességes Magyarországért, és kiállnak az alapvető szabadságjogokért. A siker záloga a minél szélesebb körű együttműködés – a Liberálisok már jóval az országgyűlési választások előtt is erre hívták fel a figyelmet. Akár EP-választásról, akár polgármester-, akár önkormányzati képviselő-választásról van szó, együtt kell működnünk, mert egyedül így van esélyünk a győzelemre!
Szabadai, a Liberálisok politikusa 2002-ben már önkormányzati képviselő-jelölt volt, 2006-ban önkormányzati képviselőnek választották a XIII. kerületben, majd 2008 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés tagjaként tevékenykedett. Jelenleg a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke és a párt fővárosi programjának koordinátora.
Nem új ötlet az „egységes hírszerzési központ”, aminek létrehozásáról Orbán Viktor beszélt. Az viszont komoly változás lenne, hogy közvetlen miniszterelnöki irányítás alá kerülne a terület.
Erős, közvetlenül a miniszterelnökhöz rendelt központként írta le az újonnan megalakuló Miniszterelnöki Kormányirodát szokásos pénteki állami rádiós megszólalásában Orbán Viktor. Ebben a jelentősen centralizált, kormány feletti egységben kap helyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, s ide emelik a minisztériumok közigazgatási államtitkárainak koordinációját.
Harmadikként pedig ide kerül az „egységes hírszerzési központ” annak érdekében, hogy
Magyarország jobb információs, hírszerzési feladatot tudjon végezni.
Az egységes(ebb) nemzetbiztonsági szervezeti felépítés régi elképzelés, már a 2010 előtti években is tett erre kísérletet az akkori szocialista kormány, de nem volt meg az ehhez szükséges támogatás (a politikai mellett kétharmados parlamenti többség).
Ennek lényege, hogy (a szűkebb verzióban) a polgári és katonai hírszerzések, illetve elhárítások kerülnek egy-egy összevont szervezetbe; a bővebb változatban mind a négyet összevonják.
A kormányfői elképzelést észszerűnek nevezte Szilvásy György, korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter. A Független Hírügynökségnek elmondta, hogy annak idején ő is a szakágankénti összevont szervezeti felépítést támogatta.
Az viszont jelentős változás lenne, hogy a miniszteri felügyelet helyébe a jelek szerint közvetlen kormányfői irányítás lépne. Szilvásy szerint azonban ez az erős hatalmi központ önmagában nem változtat azon, hogy a kormány visszaél-e a szolgálatokkal. Ez az esetleges szándék a szervezeti felépítés mikéntjétől független – mondta.
A kabáthoz keressük a gombot, nem a gombhoz a kabátot – mondta Orbán Viktor arról, hogy miért van szükség a kormány átalakítására. Kiderült, hogy három miniszterelnökhelyettes lesz, de az alkotmánymódosításról és a néppárti vezetőkkel való találkozásról is szó volt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azzal kezdte, hogy a kormány céljai változatlanok, de minden kormányzati ciklusnak van saját karaktere, és ehhez kell kiválogatni a megfelelő embereket.
Most olyan 14 fős kormány lesz, amelyből heten profi politikusok, és hét ember elismert szakember, aki nem a politikából érkezik. Erre a riporter úgy reagált, hogy ezeket az embereket már el is kezdték támadni. Orbán Viktor szerint ez nem baj, hozzátartozik a munkához, mert a politika világában elkerülhetetlenek a támadások: ez a harcosok klubja – mondta. Szerinte, akit ez zavar, annak nem szabad belépnie a politikába.
Felmerült, hogy a választások után azt mondta, hogy eddig vezette, mostantól irányítani fogja a kormányt. Ezt a különbségtételt Orbán azzal magyarázta, hogy a korábbi időszakokban
mindig volt valami, ami elvonta őt a kormány közvetlen működtetésétől fontosabb dolgok érdekében:
új alkotmány, migrációs válság. Most azonban úgy látja, hogy olyan rendkívüli fejlemény nem lesz, amely eltéríti az energiáit a kormány közvetlen irányításától. Szerinte sokkal inkább lesz lehetősége arra, hogy konkrét feladatokat adjon, és azok eredményét behajtsa. Ezért jön létre a miniszterelnöki kormányiroda is, amelyen belül egy gazdálkodást irányító és egy hírszerzési központ is lesz.
Kiderült, hogy az általános miniszterelnökhelyettes marad Semjén Zsolt, a KDNP vezetője, de lesz két másik helyettes is: egy nemzetbiztonságért felelős Pintér Sándor belügyminiszter, és egy gazdaságért felelős, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyében.
Orbán hangsúlyozta, hogy péntektől jogerős a választás végeredménye, és egyértelmű, hogy van a Fidesznek 133 mandátuma, de kár, hogy nem 134. Orbán szerint ezt a Kúria vette el egy téves döntéssel, mikor több ezer szavazatot nem vett figyelembe.
Arra a kérdésre, hogy mivel kezdi az országgyűlés és a kormány a munkát, azt mondta, hogy a célok nem változtak. Adócsökkentéssel és emelkedő bérekkel, és az ország általános biztonságának fenntartásával foglalta össze ezeket, illetve azzal, hogy nem liberális, hanem kereszténydemokráciát építenek. A konkrétumokról azt mondta, hogy mivel régóta ígérik, erkölcsi kötelességük az alkotmánymódosítás.
Magyarországon árulók hadserege működik, akiknek fel kell jönniük a fényre
– mondta a Stop Soros törvénycsomagra és a tervezett, először a 2016-os migrációellenes népszavazás után benyújtott alkotmánymódosítási tervre utalva.
Az európai néppárti vezetőkkel való találkozás kapcsán arról beszélt, hogy az európai parlamenti választás legfőbb célja az állásfoglalás a migráció kérdésében. Tulajdonképpen szerinte egy nagy népszavazásról van szó. Erre kell felkészülnie a Néppártnak, amelyben vannak bevándorlást támogató és ellenző pártok is. A kérdés az, hogy hogyan tudnak dolgozni együttesen az európai választások előtt. Orbán elmondta, hogy a kampányra felajánlotta a saját segítségét is.
„Nem kell izgulnia a magyaroknak, amíg azt nem mondjuk, hogy mehet, nem lesz költségvetés”
– mondta. Okosan, megfontoltan kell tárgyalni, és akkor szerinte lehetséges egy Magyarország számára jó költségvetés kialakítása.
Leszögezte, hogy a „migránsoknak” nem szabad adni a közös pénzből, és a mezőgazdaságra fordított összegek sem csökkenhetnek. A többi esetben pedig majd a tárgyalások során alakul az álláspont – mondta. Arról, hogy a jogállamisághoz akarják kötni a támogatásokat, azt mondta, hogy „mi vagyunk a demokraták, ők a bürokraták”. Orbán szerint Magyarországnak és Közép-Európának nem kell félnie, mert az EU-nak szüksége van erre a régióra, ezért ő áll a viták elébe.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
