Fontos Archives Page 256 of 478 › Független Hírügynökség

Cinikusan kétszínű Magyarország kettős játéka

-

2018-06-21

Cinikusan kétszínű Magyarország kettős játéka

Simonyi András volt Magyarország NATO, majd washingtoni nagykövete. A Független Hírügynökségnek adott interjújában kifejti: Orbán nem tudja eldönteni, hogy a két énje közül melyik az erősebb.

Orbánban van egyfajta skizofrénia a transzatlanti kapcsolatok és az orosz viszony kérdésköreiben
a semleges Ausztria a NATO védernyője mögül könnyen ajánlgatja a közeledést Putyinhoz
az oroszok az erőből értenek
a Magyar Honvédség NATO-elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, de civil kontroll alatt áll, és a politikai diktál neki
A kereskedelempolitika össze fog keveredni a védelempolitikával

Mennyire szokványos az, hogy az amerikai elnök felhívja telefonon egy fogadó ország vezetőjét azelőtt, hogy új nagykövete elfoglalja az állomáshelyét? Kérdem ezt azért, mert Donald Trump felhívta OrbánViktort, s a magyar külügyminiszter tájékoztatása szerint ez volt az apropó.

Ez azért nem szokványos, azt hiszem ez inkább másnak szól, a beszélgetés részleteit nem ismerjük. Hozzáteszem, ez egyértelműsíti, hogy ezzel a nagykövettel nem lehet majd azt a szemtelen hozzáállást folytatni, amit számos amerikai nagykövettel Orbán gyakorolt. Itt nem lesz „szeretem, nem szeretem”. Orbán nagy kihívása az lesz, hogy ezt az újonnan megtalált szerelmet folyamatosan fenntartsa, mert elég egyetlen rossz húzás, amely keresztezi Trump elképzeléseit, érdekeit vagy ambícióit és az elnök úgy dobja Orbánt, mint hómunkás a lapátot a műszak végén.

Ezt talán Orbán Viktor is tudja. Nincs helye hókusz-pókusznak, az itt a piros hol a piros politikának!

Úgy tudom, hogy Ön mint volt NATO-nagykövet, s védelempolitikai szakértő nagy szerepet tulajdonít a láthatóan javuló kétoldalú kapcsolatokon belül a NATO-hozzájárulásoknak. Budapest 2024-re a GDP 2 százalékára emeli a védelemre fordított kiadásait, s ezzel azon 9 ország közé tartozunk, amelyek lefektetett tervvel rendelkeznek arra, hogy a nevezett időpontra eléri a NATO által meg követelt hozzájárulási szintet – mondta a minap Áder János köztársasági elnök, aki egyelőre még – bár nem tudni, meddig – a Honvédség főparancsnoka. Ez mennyre számíthat egy találkozó létrejöttében?

Ez egy Trump-Orbán találkozó létrejöttének szükséges, de nem elégséges feltétele. Az biztos, hogy ha Magyarország ténylegesen felzárkózik azon országok közé, amelyek hajlandók a bruttó hazai termékük évi 2 százalékát védelmi célokra költeni, feljavítani a lepusztult Honvédséget, akkor ezzel demonstrálja, hogy komolyan gondolja a NATO-tagságát. Ez pedig az Egyesült Államok és persze az amerikai elnök számára fontos kérdés. De ezzel nem azt mondom, hogy csakis és kizárólag ezen múlik, múlna a dolog. Van egy sor olyan terület, ahol előrelépést várnak a találkozó feltételeként, beleértve az ukrajnai kérdés rendezését.

Hogy látja, lesz találkozó?

Ezt még nem lehet megmondani, de az tény, hogy

a védelmi kiadások felemelése nagyon fontos jelzés és egy lényeges elem az odáig elvezethető folyamatban.

Ön az előbb úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok és személyesen az amerikai elnök számára fontos kérdés a védelmi kiadások növelése – ez kiderült a G7 utáni Trump kirohanásban is, amikor Twitteren a németek példáját felhozva leszögezte: ők a GDP-jük 1 százalékával járulnak csak hozzá NATO költségvetéséhez, miközben a jóval nagyobb GDP-vel rendelkező USA 4 százalékkal. Ez ennyire központi kérdés az USA-ban?

Ez a kérdés az Egyesült Államokban belpolitikai kérdés is, ebben egyetértés van republikánusok és demokraták között. Általában van itt egy olyan hangulat, hogy az USA túlságosan sokat költ más országok védelmére. Elég gyakran elhangzott más összefüggésben is, hogy

Európában van egy sor potyautasnak tekintett ország.

Ezek részben tagjai is a NATO-nak, részben semlegesek, ám haszonélvezői az amerikai védernyőnek. Ilyen semleges ország Ausztria, amely ezen amerikai védernyő mögül nyomatja az Oroszországhoz, fűződő kapcsolatok javítását, ajánlja az Európai Uniónak a közeledést Putyinhoz. Ami pedig a németeket ért Trump-bírálatot illeti: ez jogos volt.

Ma a német hadsereg gyakorlatilag egy operett hadsereg.

Komolytalan, hogy Európa legbefolyásosabb országa, amely hihetetlenül teljesít gazdasági téren – többlete van nem csak a kereskedelemben, de az államháztartásban is –, s amely bőven megengedhetné magának, hogy többet áldozzon a hadseregre, ezt nem teszi meg, s hátul kullog a GDP-arányos védelmi kiadások mutatójában. Donald Trumpnak teljesen igaza van abban, hogy ezért bírálja Németországot. Lehet őt szeretni, vagy lehet nem – ez utóbbi van most divatban Európában –, de ettől még ebben igaza van.

De hát a németeknél ez érthető, nem? Hiszen ott ellentmondásos a katonai erő fejlesztésének a megítélése, az egész kérdés, ami történelmi okokra vezethető vissza, nem?

A németek persze tudathasadásos állapotban vannak. Van okuk szerénynek lenni ami a nagyhatalmi ambíciókat illeti, de álságos dolog állandóan a történelem mögé bújni, például a szövetségi tehervállalás kérdésében is attól tartok ez történik. Ez nem fogadható el, és az érvelés is hamis.

Az, hogy Trump a nyilvánosság előtt is elkezdte feszegetni az európai NATO-tagok védelmi kiadásainak a mértékét, azt vetíti előre, hogy a július 11-12-i brüsszeli NATO csúcson a tagállamok állam- és kormányfőinek a találkozóján nagyon komoly viták is várhatók?

Trump minden bizonnyal számon kéri, hogy hol tartanak a tagállamok a 2 százalékos GDP-arányos hozzájárulással, annak elérésével.

Pár éve, jóval Trump előtt, a NATO-tagok megígérték, hogy felhozzák a védelmi kiadásaikat erre az elvárt mértékre, ám valójában csak néhány tette meg. Ez komoly feszültség forrása. A magam részéről csak remélni tudom, hogy az európaiak komolyan veszik végre a 2 százalék elérését. Ami biztos, hogy a nagyobb európai tehervállalásról szóló amerikai követelés messze nem új: én is részt vettem a (gyakorlatilag a Békepartnerséghez való 1994-es csatlakozásával elkezdődött) magyar NATO-csatlakozási tárgyalásokon, s már akkor követelés volt ez. Ebben tehát semmi újdonság nincs – csak éppen most az oly divatos Trump-utálat mögé bújnak be a politikusok. És van mindennek egy hibás megközelítése is. Ugyanis hibás az a logika, amely azt hozza ki, hogy Európának nem érdemes többet költenie védelemre, mert hogy akkor az USA kivonul a kontinensről. Éppen ellenkezőleg:

minél többet költenek az európaiak a saját védelmükre, annál inkább kész lesz az USA Európában maradni, s annál erősebb lesz Washington szándéka garantálni Európa biztonságát.

Az nyilvánvaló, hogy komoly feszültség van Európa és az USA között, ami önmagában is baj, ám azt is nyilvánvaló, hogy nem az az egyedüli probléma. Ha kiszélesítjük a perspektívát, melyek a jelenlegi komoly védelmi jellegű vagy azzal összefüggő globális kockázatok?

Tényleges biztonsági fenyegetés több területen van ma a világban, s az Európaiak bizony a homokba dugják a fejüket, amikor azt hiszik, hogy ezeket kibekkelve meg lehet úszni. Csak felsorolásszerűen: Oroszország, a terrorizmus, Irán, a délről – azaz a széthullóban lévő és egyre inkább káoszba fulladó, iszonyú migrációs nyomást okozó Észak-Afrika felől – jövő fenyegetés…Ezek jelentik ma a legkomolyabb biztonsági veszélyeket Európa számára. S ezekre fel kellene készülni.

Ön egyébként hogyan látja a migráció problémáját, annak kezelésének lehetséges módját?

Nem mondok azzal újat, hogy ez egy rendkívül összetett probléma és Európa ezt nagyon elrontotta. Van a menekültügyi, humanitárius ága, van biztonsági aspektusa és van az az iszonyú demográfiai nyomás, amely még előre jósolhatóan nőni is fog a következő években. Elég ha csak azt mondom, hogy Nigéria lakosainak a száma már ma 200 millió körül van, s az előrejelzések szerint 2050-re a világ harmadik-negyedik legnépesebb állama lesz. Ennek a migrációs nyomásnak komoly biztonsági elemei is vannak, amelyekre fel kellene készülni. Politikai és katonai téren egyaránt.

Milyen szcenáriókat lát?

A baj az, hogy Európa egy furcsa spirálba manőverezte magát; összekeveredett a menekült- és a migráns-problematika.

A háborúk, az üldöztetés elől menekülőkkel foglalkozni kell, a gazdasági menekültek kérdése azonban más. Nem szabad a két kategóriát egy kalap alá venni.

Említette, hogy Oroszország is katonai kockázatot jelent. Ezt hogy kell érteni?

Nem csupán hagyományos katonai fenyegetésről van szó, bár az oroszok ügyelnek arra, hogy Europa egy része ne aludhasson nyugodtan. De megtanulhattuk – Ukrajna óta kiváltképpen –, hogy Oroszország nagyon szofisztikált tárházát fejlesztette ki nem a hagyományos ezközöknek is.

A kibertámadásokra alkalmas eszközök, módszerek, technikák éppen úgy a rendelkezésére állnak ma már, mint a társadalom megzavarására, a belpolitikákba való beavatkozás módozatai, vagy éppen az oligarcháin keresztül történő destabilizáció, az energiával való zsarolás, stb. Ezzel együtt persze vannak az oroszországi fenyegetésnek katonai vetületei is.

Ezt az egész csomagot kell komolyan venni. Amikor azt mondom, hogy Európának többet kell költenie védelemre, akkor ezzel az is mondom, hogy a hagyományos és a nem hagyományos fenyegetést egyaránt a jelenleginél sokkal komolyabban kell venni. Megjegyzem: a semleges osztrákok könnyen ugrálnak, de akár még a NATO-tag Olaszország is, hiszen ők biztonságban érezhetik magukat. De kérdem én: mi a helyzet az északiakkal, a lengyelekkel a baltiakkal, vagy Ukrajnával, Romániával? Ők állandó fenyegetettségnek vannak kitéve. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az azonnali háború réme fenyegeti őket, de ezt a fenyegetést komolyan kell venni.

Van olyan vélemény, hogy ha a NATO katonailag erősit, azzal provokálja az oroszokat, s a kívánttal ellentétes hatást ér el.

Én nem osztom ezt a nézetet, sőt, pont az ellenkezőjét gondolom: azt, hogy a tétlenség, a csodavárás a nagyobb provokáció. Az oroszok az erőből értenek. Ezt az erőt fel kell tudni mutatni vele szemben.

De Európában láthatóan nincs szándék arra, hogy erőt mutasson fel, nem értik, vagy nem akarják elhinni az orosz fenyegetést.

Oroszország hihetetlen energiákat fordított arra, hogy ilyen irányban befolyásolja a politikai eliteket, beleértve a német szociáldemokratákat is. Az un. appeasement, a „megadó békülékenység” nem elfogadható.

És mi a helyzet Magyarországgal? Az egyik oldalon NATO-tag, s most deklarálja, hogy eleget téve az elvárásoknak végre felemeli a védelmi kiadásait a GDP 2 százalékára, a másik oldalon viszont egyre szorosabbra fűzi a politikai-gazdasági-energetikai kapcsolatait a Putyin-féle Oroszországgal. Kicsit talán skizofrén ez az állapot, vagy nem?

Magyarország nem folytathatja sokáig ezt a kettős játékot, amiben vastagon benne van egy cinikus kétszínűség.

Előbb-utóbb világosan állást kell foglalni, Magyarország nem járhat az osztrák úton.

Már csak azért sem, mert Ausztria geopolitikai helyzete eltér a mienktől, ám még ezzel együtt sem jó nekik az, hogy az oroszok szószólióvá válnak. Én a magam rézéről Wunder Kurzit nem tartom akkor wundernak. Az ország számára szerintem egyetlen ésszerű járható út van, az, hogy az Egyesült Államok felé fordul, nem pedig a semlegesség.

Ez a skizofrénia Orbánból fakad?

Orbán furcsa, ezen a téren tényleg van benne egyfajta skizofrénia: én még azt az Orbán Viktort ismertem, aki annak idején szívvel-lélekkel transzatlantista volt, s hiszem, hogy van egy ilyen oldala, s talán most mintha egy kicsit erősödne is ez az irányultsága. Ugyanakkor nem tudja eldönteni, hogy az az énje erősebb, amely enged az orosz korrupciónak és normáknak vagy az, amely azt veszi figyelembe hogy Magyarország boldogulása az Egyesült Államokhoz kötődik.

SziJjártó Péter külügyminiszter nagy kűrjei, balettmozdulatai ezt a dilemmát mutatják.

Ha viszont végül az USA felé fordul Orbán, azt csak üdvözölni lehet.

Ez némiképpen cinikusan hangzott…

Nem vagyok cinikus, realista igen. De majd meglátjuk.

Visszatérve a júliusi NATO-csúcsra. Mik a várakozásai?

Ami fontos, komolyan kellene venni brüsszeli csúcsot, ami szerintem kritikus lesz. Mindenesetre várhatóan egy sor olyan találkozó és tárgyalás lesz ennek örvén – például az EU és az USA között –, amely egy sor dolgot helyre tesz majd. Európában sokan a trumpizmusra kennek egy jó pár dolgot, aminek semmi köze Trumphoz. Akár az európai belső viszonyokat, akár a migráció kérdését vesszük, ezekben az EU-n belül is megoldásokat, válaszokat kell találni. Mert hogy máig adós vele az unió. Koherens politikák kellenek.

A NATO-n belül kapcsolatrendszert illetően pedig nem jó dolog belekeverni a védelmi politikába a dacot és a haragot, amit kereskedelempolitikai kérdések miatt éreznek.

Trump egy rossz spirált kezdett el, az európaiaknak nem lenne szabad ezt tovább élezni. De tartok attól, hogy a kereskedelempolitika össze fog keveredni a védelempolitikával, aminek tragikus hatásai lehetnek. Nem bánnám, ha Magyarország vezető szerepet játszana ennek elkerülésében – de, sajnos, egyelőre ennek semmi jelét nem látom.

Ön azért – mint volt NATO-nagykövet – gondolom, kapcsolatban áll a védelempolitikai szakértőkkel idehaza is. Mi hallani arról az oldalról?

Valóban, egy viszonylag szűk család, amelynek a tagjai a NATO-val foglalkoznak. Így természetesen van egy kommunikáció a család „tagjai” között, még ha nem is a nyilvánosság előtt és annak szánva. Nem is szeretnék ezzel visszaélni. Annyit azért szeretnék leszögezni, hogy a Magyar Honvédségnek nagyon jó katonái vannak, olyanok, akik elkötelezettek az ország érdekei mellett, s éppen ezért transzatlantisták. Az elmúlt húsz évbenén nem találkoztam olyannal, hogy egy katona síkra szállt volna az oroszokkal folytatott barátság mellett. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség NATO-elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. De azt azért tudjuk, hogy a honvédség civil kontroll alatt áll, és a politikai diktál neki.

A magam részéről csak remélni tudom, hogy a katonák józansága át fog ragadni a politikusokra is.

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Kenderessy Milán

-

2018-06-20

0

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,

nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.

De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.

Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.

Tehát az elemző szerint

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.

Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.

Nem ül be másik frakcióba Hadházy Ákos

Kenderessy Milán

-

2018-06-20

0

Az LMP-ből kilépő politikus a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak, de neveket nem mondott, csak annyit: vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is. Szerinte most reális a veszélye annak, hogy Magyarország távozik az Unióból.

„Ha viszont én komolyan akarok a korrupciós ügyekkel, az EU-ügyészséghez csatlakozás kikényszerítésével, a sajtószabadság, a demokrácia maradékának és a bíróságok védelmével foglalkozni, akkor még ez előtt az egészen ciki és méltatlan eljárás előtt ki kell lépnem a pártból. Akkor is, ha ez nagyon nehezemre esik, mert büszke vagyok arra, amit ezzel a párttal együtt véghezvittünk.” – ezt mondta Hadházy Ákos a 24.hu-nak abban az interjúban, amelyben bejelentette az LMP-ből való kilépését.

A politikus a Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy a frakcióból is kilép és

független képviselőként folytatja a munkáját.

Mint mondta, a korrupció szintje késztette arra, hogy az országos politikával is elkezdjen foglalkozni, és akkori pártja, a Fidesz nem volt hajlandó, hogy ez ellen tegyen valamit. Az utóbbi hetek történései azt is nyilvánvalóvá tették a számára, hogy „az LMP sem alkalmas arra, hogy ezen javítson”, de a többi parlamenti pártnál sem lát erre esélyt. Ezért nem is ül be másik frakcióba.

Azt viszont a FüHü-nek pozitívumnak nevezte, hogy az elmúlt hetekben sok olyan emberrel beszélt, akik készek cselekedni, mint mondta,

voltak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is.

Neveket viszont többszöri kérdésünkre sem akart mondani.

Azt mondta, bízik abban, hogy sokan felismerik: évtizedekre eldőlhet Magyarország jövője, ugyanis

szerinte reális a veszélye annak, hogy az ország távozik az Európai Unióból.

Az elmúlt hetekben ugyanis a magyar kormány rengeteg figyelmeztetést kapott, ahogy Hadházy fogalmazott: az EU is rájött, hogy „rendszerszinten lopnak százmilliárdokat”, és ebből tartják el a rendszert. Mint mondta, az Unió ezt nem fogja tűrni, és komoly nyomás lesz a kormányon, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Hadházy Ákos azt mondta: „Ha ez megvalósul, akkor

nem jönnek majd a szabadon ellopható pénzek”,

és a kormány akár még bíróság elé is kerülhet. Így aztán Hadházy szerint már nem lesz érdeke bent maradni az Unióban. Szerinte egyébként ezért is tart a bíróságok ellen, az ő szavaival „otromba támadás”, mert így ki is provokálhatja a kormány a kizárást. Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis olyan vörös vonal, amelyet az EU nem enged átlépni, ahogy ezt a lengyel példa is bizonyítja.

Vagyis Hadházy szerint Orbán két dolgot tehet: vagy megpróbálja destabilizálni az Uniót, vagy elhagyja.

A politikustól megkérdeztük azt is, hogy az együttműködés, amiről beszélt, azt is jelenti-e, hogy egy új párt alapítása is szóba kerül. Azt mondta:

„Pártból van bőven, nem gondolom, hogy hiány lenne.”

Ugyanakkor az is meggyőződése, hogy a mostani pártok nem tudják megoldani a problémákat: nem képesek megszüntetni a kormánypropagandát vagy megvédeni a bíróságokat. De, mint mondta, szükség van rájuk.

Ezért került az adótörvénybe a „bevándorlási” különadó

Somfai Peter

-

2018-06-20

0

Ezért került az adótörvénybe a „bevándorlási” különadó

Trükkös megoldást talált a kormány a nemzetközi ellenérzéseket kiváltó Stop Soros törvény egyik legkényesebb pontjának átmentésére, a 25 százalékos különadó kivetésére. Az adótörvények ugyanis nemzeti hatáskörbe tartoznak, azokba az EU nem szólhat bele.

Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány parlamenti többségének birtokában nincs szándékában sem visszavonni, sem elhalasztani a törvény végszavazását. Ugyanakkor voltak, akik jelzés értékűnek vélték, hogy a törvényjavaslat végső változatából kikerült az a különadó, amelyet azoknak a „bevándorlást segítő” civil szervezeteknek kellett volna befizetniük, amelyek a tevékenységükhöz külföldi támogatást kapnak.

A kormány azonban ebben sem vonult vissza. A tegnap benyújtott adótörvényekbe került be egy új passzus, amely szerint egy

teljesen új és szokatlan adónemet is bevezetnek:

a 25 százalékos bevándorlási különadót. Az adó kivetését azzal indokolják, hogy „vannak bizonyos szervezetek”, amelyek a bevándorlást különféle eszközökkel segítik, miattuk pedig több pénzt kell fordítani a közös kasszából határvédelemre. A „közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze”, hogy az egész társadalom viselje azoknak a költségeknek a terheit, amelyeket káros tevékenységükkel ezek a szervezetek okoznak. A rájuk kivetett különadóból szándékoznak legalább részben finanszírozni a többletköltségeket.

Az adókötelezettség kiterjed „a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától”. Továbbá a „Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására is”, függetlenül attól, hogy a szervezet hol folytatja tevékenységét.

Nem minősül adóalanynak a párt és a pártalapítvány, illetve az a szervezet sem, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja. Ugyan az adótörvény nem nevesíti ezeket a szervezeteket, de nyilvánvalóan többek között a Nemzetközi Vöröskeresztre, a Nemzetközi Vörös Félholdra, az UNICEF-re, és a FAO-ra gondolt a törvényhozó.

Azzal, hogy a különadó kivetése a hazai adó jogszabályok közé került, ezzel

kivette a kormány azoknak a jogszabályoknak a köréből, amelyekkel kapcsolatban bármelyik uniós szervezet egyetértését ki kellene kérnie.

Az alapszerződés értelmében ugyanis adóügyekben minden tagország parlamentjének szuverén joga az adószabályok kialakítása.

Ezek után tehet majd észrevételeket a Helsinki Bizottság, kifogásolhatja a Soros-törvény bizonyos paragrafusait, a kormány által legfontosabbnak tartott szempontot – a civil szervezetek politikai fenyegetettségét és működésük anyagi forrásainak korlátozását – sikerülhet minden tiltakozás ellenére fenntartani.

Ráadásul, az adótörvényeket az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, mivel 2010-ben elvették ezt a jogkörét: különadókról azóta nem dönthet.

Nézőpont: Két hasonló nagyságú táborra szakadhat a Jobbik

FüHü

-

2018-06-20

0

Nézőpont: Két hasonló nagyságú táborra szakadhat a Jobbik

A Nézőpont Intézet felmérése szerint erősen megosztottak a Jobbik szimpatizánsai a párt néppárti fordulata kapcsán, ezért Toroczkai mozgalma a szavazótábor felét is elcsábíthatja. A kormányközeli intézet a Magyar Időknek készítette a felmérést.

A Nézőpont szerint a jobbikosok 43 százaléka tartja pozitívnak a néppártosodást, 49 viszont úgy gondolja, a radikális úton kellett volna tovább haladni a közösségnek. A megkérdezett Jobbik-szimpatizánsok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazna egy, a Jobbikból kizárt Toroczkai László által alapított új pártra. Kategorikusan 36 százalék utasította el ezt a lehetőséget. A szimpatizánsok közel 30 százaléka még nem alakított ki véleményt a kérdésben.

A jelenlegi állás szerint tehát a Toroczkai-párt, ha elvégzi az ehhez feltétlenül szükséges politikai aprómunkát, akkor

megfelezheti a Jobbik jelenlegi táborát.

A választókorú magyar népesség körében még mindig messze Vona Gábor a legismertebb jobbikos politikus, a megkérdezettek 95 százaléka hallott már a lemondott pártelnökről. Ugyanakkor sem ő, sem a párt más politikusai nem túl népszerűek: Vonát mindössze 32 százalék látná szívesen fontos politikai pozícióban. Ezzel ő vezet, Dúró Dóra a második, 27 százalékkal.

Magas viszont Vona elutasítottsága, 58 százalékos, Dúróé pedig 40. Toroczkai száma: 15 százalék látná szívesen fontos pozícióban (ez harmadik helyet jelent neki), 45 nagyon nem szeretné ezt.

A párt új vezetőinek ismertsége alacsony:

Sneider Tamást mindössze a teljes népesség 41 százaléka ismeri, Gyöngyösi Mártont pedig 40.

Országgyűlési képviselőt is várnak a parlament előtti tüntetésre

Kenderessy Milán

-

2018-06-20

0

Országgyűlési képviselőt is várnak a parlament előtti tüntetésre

Rohamtempóban szervezett tüntetést szerdára a Parlament elé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 7. Alkotmánymódosítás elfogadása ellen tiltakoznak. Szűcs Tamás, a szervezet vezetője a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy országgyűlési képviselők is csatlakoznak a tüntetéshez.

Hetek óta tiltatkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Alaptörvény módosítása ellen, hiszen a módosítások szerintük gyengítik a társadalom ellenállóképességét, és ezáltal a különböző szakszervezetek érdekérvényesítő képességeit is.

Szűcs Tamás a FüHü-nek arról beszélt, hogy a módosítás 4. cikke a gyülekezési szabadságot korlátozná, ezáltal a demonstrációk szervezését, a 6-7. cikkek pedig a független bíráskodást, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértené. Többek között az országgyűlési képviselőket is megkeresték levélben, hogy ne szavazzák meg a módosításokat.

Szűcs Tamás elmondta, hogy hosszabb ideje szervezik már a tüntetést is, és nagyobb demonstrációt szerettek volna, amelybe igyekeztek más szakszervezeteket is bevonni. De mivel vasárnap kiderült, hogy már szerdán elfogadhatja a Parlament a módosítást, úgy döntöttek, hogy előrhozzák a tüntetést, még ha ez azzal is jár, hogy jóval kevesebben tudnak rajta részt venni. A szakszervezeti vezető szerint ugyanis

kötelességük kiállni „fundamentális értékekért”.

A szerdai tüntetést direkt a zárószavazás idejére időzítették. A szakszervezet vezetője mellett felszólal Törley Katalin a Tanítanék Mozgalomtól, az egyetemi oktatók nevében Deák Dániel, illetve egy országgyűlési képviselőt is várnak a színpadra, akinek a nevét azonban Szűcs Tamás nem árulta el, mert még nem biztos, hogy valóban beszélni fog. Azt is szeretnék, ha több olyan képviselő is csatlakozna hozzájuk a Parlamentből, akik korábban jelezték, hogy nemmel szavaznak szerda délután. Az viszont már biztos, hogy felolvassák majd azoknak a képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg az újabb alaptörvény-módosítást.

Az Országgyűlés szerdán dönt a Stop Soros törvénycsomag elfogadásáról.

A letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek is fizetnek majd különadót?

FüHü

-

2018-06-20

0

A letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek is fizetnek majd különadót?

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő kérdezte ezt a parlamentben, a bevándorlást támogató szervezetekre kivetni tervezett különadóval kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár nem válaszolt a kérdésre.

Mirkóczki Ádám szerint a Fidesz a Stop Soros csomagot tette az április 8-ai választás tétjének, utána viszont benyújtottak egy új csomagot, amely „már nyomokban sem tartalmazza azokat az elemeket, azokat a civil szervezetek megregulázására irányuló passzusokat, amelyeket még februárban kifejezetten fontosnak tartottak”.

Szerinte nincs benne szó például nemzetbiztonsági átvilágításról, de van „salátajelleggel” több minden másról. Azt mondta: nyilvánvalóan nem az volt a változtatások célja, hogy konszenzus legyen róluk, hiszen az alaptörvény-módosítás minden eleme megérne egy-egy általános vitát. Szerinte

csak az a céljuk, hogy a Fideszen kívül ezt senki más ne szavazza meg.

A menedékkérőkkel kapcsolatban azt mondta: a módosításban szerepel, hogy biztonságos országból érkező, harmadik országból származó kérelmező nem kaphat menekültstátuszt, de „a mi alaptörvényünk nem fogja felülírni a genfi konvenciót”. Vagyis a módosítás szerint csak olyan kaphatna menedékjogot, aki repülővel jön. Így viszont nem érti, hogy kaptak 3500-an mégis oltalmazotti vagy menekült státuszt.

Kitért az adótörvény tervezett változtatására is, amely szerint különadót vetnek ki a bevándorlást segítő szervezetekre. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte a kormánytól:

a letelepedési kötvényeket forgalmazók is fognak ilyen különadót fizetni?

Mivel szerinte ők támogatják a leginkább a bevándorlást.

A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, aki leginkább a Jobbikot szidta, többek között azzal, hogy összevissza beszél, „ahány nap, annyiféle álláspont”. Szerinte, aki nem szavazza meg a módosításokat, az a bevándorlást támogatja.

Mirkóczki Ádám kérdésére valójában nem válaszolt, inkább hosszan beszélt arról, hogy szerinte az Európai Unió továbbra is erőlteti a bevándorlást.

Orbán Ráhel lendíthet a turizmuson

Lendvai Péter

-

2018-06-20

0

Dr. Róna Iván négy évig vezette a Magyar Turizmus Rt.-t. A Független Hírügynökségnek adott interjújából kiderül: Orbán Viktor lányának élénk érdeklődése a turizmus iránt nagyot lendíthet az iparágon.

A turizmus nem független a politikától
Korábban egyetlen kormány sem tartotta fontosnak
A családi érdekeltség csak segít a szakmának
Nyolcezer milliárd forint fejlesztésre
Rogán Antal kezében van a döntés

Hány évig volt a Magyar Turizmus Rt. vezetője?

Négy évig voltam a csúcson, de a turizmussal korábban is foglalkoztam, hiszen én voltam a varsói képviselő, amikor a nagy korszak kezdődött, a kilencvenes évek második felében. Akkoriban vagy húsz országban nyitottak képviseletet, így kerültem Varsóba. Gondolom azért oda, mert én ott végeztem az egyetemi tanulmányaimat. 2001-ig voltam ott, aztán pedig átmentem Berlinbe. 2006-ban jöttem haza, akkor ajánlották fel a Turizmus Rt. vezérigazgatói posztját.

Szép ugrás…

Lehet, de én nem nagyon akartam elfogadni az ajánlatot, mert azt tapasztaltam, hogy másfél évnél tovább senki nem húzza ebben a pozícióban. Én szeretek szabadon dolgozni, így aztán nem akartam olyan munkahelyet, amely bár az legmagasabb turisztikai pozíció, vagyis nem politika poszt, de azt is tudtam, hogy nem teljesen független a politikától.

Mi az, amit ön, mint vezérigazgató hozzátett a turizmushoz. Aztán majd a politikáról még beszélgetünk…

Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy azt a szervezettséget a turisztikai marketingnek külföldi és belföldi viszonylatban, amelyben a turizmus szereplői, vállalkozások, kis és nagyvállalatok nyugodtan tudtak csatlakozni a Turizmus Rt. programjához, akciótervéhez. Ha ugyanis ezt megtették, akkor azon a területen, amit főcsapás irányként kijelöltünk, akkor biztosan bevétel többlethez jutottak.

Említette, hogy az iparág valamelyest független, de teljesen soha nem független a politikától…

Igen, ez így van.

Gondolom ez elsősorban attól függ, hogy az adott kormány mennyire tartja fontosnak a turizmust, és azon belül is hova helyezi a hangsúlyt.

Igen, ez is igaz.

Nekem úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány, kiváltképp azóta, amióta a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel ilyen élénk érdeklődést tanúsít a turizmus iránt, sokkal kiemeltebben keresi ezt az iparágat, mint az elődök.

Ugyanezt mondom én is. Lehet az embernek eltérő politikai nézete, irányultsága, de ha a szakmájáról van szó, akkor abszolút függetlennek kell lenni, és így is kell nézni a folyamatokat.

Korábban a turizmust egyetlen kormány sem tartotta fontosnak;

sem az első Orbán-, sem a Horn-, sem a Medgyessy-, sem pedig a Gyurcsány-kormány. Szavak, lózungok voltak, de igazán nem tettek hozzá különösebben semmit. Annak ellenére nem, hogy már akkor is a GDP hozzávetőleg tíz százalékát termelte a turizmus, és a foglalkoztatottaknak is közel tizenhárom százalékát a turizmusban foglalkoztattak tettek ki. Ennek ellenére, mint említettem, a korábbi kormányok nem sokat foglalkoztak ezzel. Az iparág a futottak még kategóriába tartozott. Legfeljebb néhány szép mondatot fordítottak rá, ténylegesen pedig elhanyagolták. A változást 2010 után észlelhettük, személyes és családi érdekeltségek folytán, de ez számunkra mindegy, a fordulat a fontos. 2017-ben pedig már egy nagyon nagy ívű stratégia készült, és én biztos vagyok benne, hogy 2030-ig meg is fog valósulni.

Itt is 2030-ig tervez Orbán Viktor?

Igen, olvasható a terv, amelyben több mint nyolcezer milliárd forint értékű fejlesztéseket irányoztak elő, meghatározták a fő csapás irányát is.

Az mi?

Az, hogy a tíz, tíz és fél százaléknyi GDP arányról tizenhat százalékra felfejlesszék a turizmust.

Konkrétumot is tud mondani?

Hogyne. Például ÁFA- csökkentés a szállodáknál. Erről korábban is mindig beszéltek, de soha nem valósították meg; Európában csak három helyen magasabb, mint nálunk, mindenhol másutt sokkal alacsonyabb, mint nálunk. Azokban az országokban, ahol tényleg fontos a turizmus, ott jelentősen alacsonyabb a forgalmi adó, ráadásul folyamatosan tovább csökkentik, mint például most az osztrákok. Ez a versenyképesség szempontjából rendkívül fontos. Nem csak azért kell csökkenteni az ÁFA-t, és ezért kértük mi már 2006-ban, hogy ezt tegyék meg, mert akkor több pénz marad fejlesztésre, hanem azért, mert a versenyképességünk a béka feneke alatt volt a környező országokhoz képest. Most úgy látom, hogy végre nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is fontos lesz a versenyképesség növelése. Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül akár öt százalékra is csökkenhet az ÁFA.

A szakemberek érzik azt, hogy a miniszterelnök lánya fontosnak tartja, hogy kellően eufemisztikusan fogalmazzak, a turizmust?

Közvetlenül nem érezzük, de a szakmának ez nyilvánvalóan nem rossz. Lehet persze ezt erkölcsileg, vagy bármilyen oldalról bírálni, de én nem úgy tekintek erre, mint egy családi érdekre, hanem, mint a turizmus érdekére. Vagyis, ha van egy befolyásos valaki, aki érdekeket tud érvényesíteni – korábban nem volt ilyen, most van -, akkor jobb irányba tudnak fejlődni az ügyeink. Hogy most ezt az embert Orbán Ráhelnek hívják, vagy egy elkötelezett miniszternek, az mindegy.

Nem tudom hallott-e arról az iparági pletykáról, hogy a turizmust – talán épp a miniszterelnök lánya miatt – még jobban be akarják a miniszterelnökség alá húzni?

Már most is így van.

A Magyar Turizmus Ügynökség most sem egy független szervezet, mellesleg sohasem volt az.

A harmadik Orbán-kormány idején a Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott és Seszták miniszter felügyelte. Azzal, hogy most egy olyan vezérigazgató került az ügynökség élére, aki nagyon szoros kapcsolatokat ápol a politikával, miáltal nem közvetlenül a miniszterével egyeztet, hanem esetleg feljebb, az önmagában nem biztos, hogy rossz.

Kiről is beszélünk?

Dr. Guller Zoltánról, aki korábban a Nemzeti Üdülési Alapítványnak volt az elnöke, onnan került át a vezérigazgatói posztra.

De ez nincs becsatlakoztatva közvetlenül a kormányfő alá?

Rogán Antalhoz tartozik, de több helyre is be van csatlakoztatva. De

a döntéseket a Rogán-féle csapat hozza meg.

Ők határozzák meg tehát a fő csapásirányt.

Ez mit jelent? Hogy mit fejlesztenek, melyik régiót?

Igen, bár ők már nem régiónak nevezik, hanem desztinációnak. 2010 után mindent megváltoztattak, minden kifejezés új lett. Most három igazán kiemelt desztináció van: a Balaton és környéke, ebbe Hévíz is beletartozik, a Fertő tó, tehát a nyugat-magyarországi desztináció, illetve Tokaj és környéke, amibe Nyíregyháza is beletartozik.

Budapest nincs benne?

Azért nincs benne, noha a turizmus bevételeinek több mint hatvan százaléka Budapesten keletkezik, mert a magyar főváros, a fejlettsége miatt, nem kaphat uniós támogatást. Ugyanakkor az előbb említett területek hozzá tudnak jutni jelentős uniós forráshoz, fejlesztési pénzekhez. Tokaj és környékének például, a halmozottan hátrányos helyzet miatt, kevesebb önrészt kell hozzátennie az uniós fejlesztési pénzekhez.

Ez a turizmus szempontjából jó koncepció, hogy Tokajt és környékét ilyen kiemelten kezelik?

Ezen lehet vitatkozni, nyilván volt benne szubjektivitás is, igazában nem tudom, hogy miért pont ezeket a desztinációkat emelték ki. Nyilván volt is zúgolódás miatta; azok, akik nem kerültek be a kedvezményezettek közé, hangot is adtak ennek. De ez a döntés megszületett, ezekre a helyekre fognak komoly összegeket fordítani.

Arra van esély, hogy a Balatonból egy tizenkét hónapos desztinációt csináljanak?

Ezt én csak egy álomnak tartom, nem tudom elképzelni. Ehhez sokkal nagyobb összegeket kellene befektetni.

Hogy alakul át a turizmus, az igény, az érdeklődés?

Az emberek ma már az élményt keresik.

Most már kevés a jó szálloda, vagy a jó panoráma.

Ilyen sok helyen van. Élményt kell nyújtani a turistának, olyat, amely őt oda csábítja, és visszacsábítja. Mit jelentenek ezek? Fesztiválokat, kultúrát, sportot, gasztronómiát; nagyon sokat kell nyújtani ahhoz, hogy az adott desztináció tizenkét hónapon át vonzza az embereket. Olyan helyzetet kell teremteni, amikor már nem csak az államnak, hanem a magánszektornak is érdemes befektetnie pénzt.

Azt mesélték nekem a múltkoriban, méghozzá egy bécsi szálloda tulajdonos, hogy mostanság a Budapest-Bécs-Prága útvonal az egyik legnépszerűbb a turisták körében.

A tengerentúliknál igen, ez így van. Sokan jönnek így Kínából, mostanság például rengetegen Dél-Amerikából. Az európaiak inkább csak egy-egy helyre mennek el.

Sokat beszélnek a guruló-bőröndös turistákról, azaz az Airbnb szállásra érkezőktől. Van, aki szidja őket, van, aki szereti. Kellenek ők nekünk?

Tudomásul kell venni, hogy van ilyen réteg, tehát akik a fapados légitársaságok olcsó – law budget – jegyével, harminc euróért tudnak utazni, és akik hasonló árarányban tudnak hozzájutni – igen, az Airbnb-n keresztül – olcsó szálláshoz. Ők azok a guruló bőröndös turisták, akikre mindenképpen szükség van. Mégpedig két okból. Az egyik az, hogy előbb utóbb képes lesz arra, hogy többet költsön, és ezáltal olyan helyre jöjjön, ahol regisztrálják őt. Miért fontos ez? Mert ahol regisztráció van, ott adó is van. Ma ezek a turisták nagyon kevés adóval, kevés pénzzel járulnak hozzá a közösség bevételeihez. Az Airbnb nem adózik, vagy csak alig, noha van rá törekvés, szerintem a kocsmák se nagyon adóznak; még sem ítélem el őket, még sem mondom azt, hogy rossz, hogy itt vannak, mert ha jól érzik magukat Budapesten, elmesélik otthon, és hoznak újabb, talán már magasabb igényű turistákat is, és ők maguk is visszatérnek, talán már más kondíciókkal, mint azt ifjan teszik.

Ha most az ön kezében lenne újra a turizmus, mi az, amit azonnal meglépne?

Jelentősen növelném a marketing költségeket. Ma az ügynökség, az éves büdzséjéhez képest erre a tevékenységre igen keveset fordít. Ők, láthatóan, inkább a fejlesztésekkel foglalkoznak. Ahhoz ugyanis, hogy az a bumm, ami most jellemzi a turizmust, megmaradjon, nagyon komoly marketing munkára – és így pénzre – van szükség. Most nincsenek külföldi képviseleteink, mert a Fidesz megszüntette őket, másfél éve, hogy az összes képviseletet bezárták, pedig, szebb időkben, húsz országban huszonkét képviseletünk volt, ma egy sincs. Ezeket a képviseleteket azonnal helyreállítanám, és

komoly forrásokat rendelnék melléjük.

Azokban a desztinációkban helyezném őket el, ahonnan a turisták kilencven százaléka érkezik. Ez lenne tehát az első. A második a belföldi turizmus fejlesztése. A Szép kártya ezen nagyot lendített, nagyon jó ötlet volt. Már tizenhat éve, hogy elindult ez az üdülési csekk formula – nem mi találtuk ki, a svájciak, még a harmincas években, ezt adoptálta valaki a 2000-es évek elején -, kezdetben adómentes volt, aztán a Gyurcsány kormány huszonöt százalékkal megadóztatta, de most is, így is szívesen adják a cégek. Ma már sajnos lopják az ötletet a környező országok, így aztán onnan kevesebben jönnek hozzánk, mert náluk is fellendítette a belföldi turizmust. De ami a lényeg: a belföldi turizmus marketingje is nagyon fontos. Éppen ezért az ugyancsak megszüntetett regionális marketing igazgatóságokat újra helyreállítanám, és az ő kezükbe tenném le a régiós marketing-tevékenységet, mert ők tudják, hogy mi az, amit promotálni kell. Ez, hiszem, jelentősen növelné a belföldi turizmust, ami viszont szintén hozzájárul a GDP-hez.

A külügy szerint a konzul helyesen járt el a botrányos fellépéssel

Bak Mihály

-

2018-06-20

0

A külügy szerint a konzul helyesen járt el a botrányos fellépéssel

Megvédte a stockholmi helyettes konzult a külügyminisztérium. Győri Péter egy Magyarországról szóló könyv bemutatóján okozott botrányt. Győri a Független Hírügynökséggel nem állt szóba.

Az országról elhangzott valótlanságokra válaszolt Győri Péter helyettes konzul, és ezzel helyesen járt el – ez a lényege a külügyminisztérium közleményének, amit a Független Hírügynökség kérdéseire küldött.

Kedden írtunk arról, hogy megjelent Svédországban az Orbanisztán című, a magyar közállapotokról szóló könyv. A múlt heti stockholmi könyvbemutatón megjelent a helyettes magyar konzul, aki hosszan bírálta a szerzőt, többen pedig dühösen kiabáltak.

Győri Péter helyettes konzul ragadta meg a mikrofont, és, ahogy a szerző, Joakim Medin elmondta, arról beszélt, hogy minden következtetése hibás, Magyarország megvédte az uniót, a Soros-kampány pedig nem antiszemita. A botrányról beszámoló egyik svéd lap azt írja:

saját bevallása szerint Győri nem olvasta a könyvet.

(A könyvet és a szerzőt a Független Hírügynökség is bemutatta.)

A svéd beszámolók szerint a helyettes konzul kérdéseket nem tett fel, csak egy hosszú monológot tartott, végül úgy kellett elvenni tőle a mikrofont. Az újságíró szerint volt olyan érdeklődő, akire azért tettek megjegyzést, mert zsidó. Ez a kiadó közleményében is olvasható.

A magyar helyettes konzul a hvg.hu beszámolója szerint azt mondta Medinnek, hogy „könyvem nagy hibája, hogy nem beszélek magyarul,

azt mondta, ő sem ír könyvet Svédországról, ugyanis nem tud svédül.

Azonban én bátorítottam, tegye meg, fontos, hogy megtudjuk, külső szemlélők mit látnak az országunkból.”

A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium lapunk kéréseire küldött válasza szó szerint a következő: „Győri Péter elsőbeosztott a hozzászólásában a Magyarországgal kapcsolatban elhangzott valótlan állításokra reagált, helyesen járt el, ez a dolga. Mintegy 2-3 percet beszélt mielőtt kivették a kezéből a mikrofont, ez ellen nem tiltakozott. A magyar sajtóban megjelent tájékoztatások hitelességével kapcsolatban megjegyezzük: Győri Péter kiválóan beszél svédül, a svéd nyelven lezajlott rendezvényen is svédül mondta el gondolatait, továbbá a könyv szerzőjével is svédül társalgott.”

Az antiszemita beszólásokra vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt a külügy.

A nap folyamán telefonon elértük Győri Pétert, de a diplomata nem akart kérdéseinkre válaszolni. Arra hivatkozott, hogy az éppen Stockholmban tartózkodó Szijjártó Péter külügyminiszter kísérésével van elfoglalva. (Szijjártó a visegrádi országok és a nyolc észak-európai, illetve balti államból álló NB8 országcsoport külügyminiszteri ülésén vesz részt Svédország fővárosában.)

Éppen ma ismertettük azt az írást, amelyben azt elemezte az Ukrajnában született, orosz származású, de Amerikában élő újságíró, Natalia Antonova, hogyan működik az orosz dezinformációs gépezet. Ennek ötödik pontjában található a

„Vádold előítéletességgel a lakótársadat”

alcím. Eszerint a Kremlnek az is kedvenc módszere, hogy sokszor csak annyit mond a kritikákra, hogy azokat oroszellenesség miatt fogalmazták meg. Ezt a módszert a magyar kormány is szereti használni: gondoljunk csak arra, a külügyminisztérium hányszor nevezett magyarellenesnek a magyar kormányt bírálni merészelő külföldi politikust.

Díszpolgárrá avatta Tarlós a büntiben lévő MTA-elnököt

FüHü

-

2018-06-19

0

Díszpolgárrá avatta Tarlós a büntiben lévő MTA-elnököt

Mások mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett Budapest új díszpolgára. Olyanok társaságában, mint Babos Tímea teniszező és Horváth Charlie rockzenész. Lovász most éppen kemény vitában van a kormánnyal az MTA jövője ügyében.

Átadta Budapest díszpolgári címeit Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés keddi ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik

a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek.

Díszpolgári címet kapott Babos Tímea világbajnok és Grand Slam-győztes teniszező, Horgas Eszter fuvolaművész, Horváth Károly, művésznevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, MTA-elnök, Mészöly Kálmán volt válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója, zenei főtanácsadója.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész (korai haláláig Orbán Viktor hivatalos fotósa) és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.

A napokban derült ki, hogy a következő évi költségvetésben elvenni tervezik az MTA kutatásra szánt tízmilliárdjait az újonnan alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium javára. Emiatt az MTA vezetése tiltakozik és rendkívüli közgyűlésre készül.

Fontos

Simonyi András volt Magyarország NATO, majd washingtoni nagykövete. A Független Hírügynökségnek adott interjújában kifejti: Orbán nem tudja eldönteni, hogy a két énje közül melyik az erősebb.

a védelmi kiadások felemelése nagyon fontos jelzés és egy lényeges elem az odáig elvezethető folyamatban.

Trump minden bizonnyal számon kéri, hogy hol tartanak a tagállamok a 2 százalékos GDP-arányos hozzájárulással, annak elérésével.

minél többet költenek az európaiak a saját védelmükre, annál inkább kész lesz az USA Európában maradni, s annál erősebb lesz Washington szándéka garantálni Európa biztonságát.

A baj az, hogy Európa egy furcsa spirálba manőverezte magát; összekeveredett a menekült- és a migráns-problematika.

De Európában láthatóan nincs szándék arra, hogy erőt mutasson fel, nem értik, vagy nem akarják elhinni az orosz fenyegetést.

A NATO-n belül kapcsolatrendszert illetően pedig nem jó dolog belekeverni a védelmi politikába a dacot és a haragot, amit kereskedelempolitikai kérdések miatt éreznek.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

független képviselőként folytatja a munkáját.

voltak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is.

szerinte reális a veszélye annak, hogy az ország távozik az Európai Unióból.

Trükkös megoldást talált a kormány a nemzetközi ellenérzéseket kiváltó Stop Soros törvény egyik legkényesebb pontjának átmentésére, a 25 százalékos különadó kivetésére. Az adótörvények ugyanis nemzeti hatáskörbe tartoznak, azokba az EU nem szólhat bele.

teljesen új és szokatlan adónemet is bevezetnek:

kivette a kormány azoknak a jogszabályoknak a köréből, amelyekkel kapcsolatban bármelyik uniós szervezet egyetértését ki kellene kérnie.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint erősen megosztottak a Jobbik szimpatizánsai a párt néppárti fordulata kapcsán, ezért Toroczkai mozgalma a szavazótábor felét is elcsábíthatja. A kormányközeli intézet a Magyar Időknek készítette a felmérést.

megfelezheti a Jobbik jelenlegi táborát.

A párt új vezetőinek ismertsége alacsony:

kötelességük kiállni „fundamentális értékekért”.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő kérdezte ezt a parlamentben, a bevándorlást támogató szervezetekre kivetni tervezett különadóval kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár nem válaszolt a kérdésre.

csak az a céljuk, hogy a Fideszen kívül ezt senki más ne szavazza meg.

a letelepedési kötvényeket forgalmazók is fognak ilyen különadót fizetni?

Dr. Róna Iván négy évig vezette a Magyar Turizmus Rt.-t. A Független Hírügynökségnek adott interjújából kiderül: Orbán Viktor lányának élénk érdeklődése a turizmus iránt nagyot lendíthet az iparágon.

Korábban a turizmust egyetlen kormány sem tartotta fontosnak;

A Magyar Turizmus Ügynökség most sem egy független szervezet, mellesleg sohasem volt az.

a döntéseket a Rogán-féle csapat hozza meg.

Most már kevés a jó szálloda, vagy a jó panoráma.

komoly forrásokat rendelnék melléjük.

Megvédte a stockholmi helyettes konzult a külügyminisztérium. Győri Péter egy Magyarországról szóló könyv bemutatóján okozott botrányt. Győri a Független Hírügynökséggel nem állt szóba.

saját bevallása szerint Győri nem olvasta a könyvet.

Mások mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett Budapest új díszpolgára. Olyanok társaságában, mint Babos Tímea teniszező és Horváth Charlie rockzenész. Lovász most éppen kemény vitában van a kormánnyal az MTA jövője ügyében.

a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA