Fontos

A választók saját érdekeik ellen szavaznak Magyarországon

Továbbra is a Fidesz jelöltje vezetheti Józsefvárost, Sára Botond nyerte a hétvégi polgármester-választást a kerületben. Bár az ellenzéki jelölt, Győri Péter mögé lényegében minden ellenzéki párt felsorakozott, még csak megszorítani sem sikerült a kormánypárti indulót. A Független Hírügynökségnek Győri Péter cáfolta, hogy támogatói „dobták a kampányt”, s nem törődtek az eredménnyel, szerinte sokkal inkább a megfélemlített szavazók miatt szerepelt gyengén az ellenzék a 8. kerületben.

A vereség után csalódott?

Azt hittem, hogy több józsefvárosi él majd a lehetőséggel, de a szavazóknak végül csak 23 százaléka kereste fel az urnákat. Szerettem volna, ha többségbe kerülnek a változást akarók, ezért dolgoztam, de végül panaszra nincs okom. Közel ötezren szavaztak rám, Sára Botondra pedig nyolcezren, ez lett a végeredmény.

Mivel magyarázza, hogy alulmaradt?

Már a kampány idején

érzékeltem a politikai apátiát, az ellenzék által elbukott országgyűlési választás után sokan csalódtak, vagy elvesztették a reményt, ezért el sem mentek szavazni.

Pedig a pártok látványosan összefogtak, s támogattak.

Azért első számú ellenzéki vezetőt kampányolni még véletlenül sem láttam a kerületben. Bezzeg a kormánypártok beadtak apait-anyait, nem volt ez így nagyon egyoldalú?

A Fidesz tényleg „hegyeket mozgatott meg”, amíg az ellenzéknek csak fillérei voltak a kampányra. Sajnos senki nem segíti, buzdítja az embereket, hogy részt vegyenek saját ügyeik, a helyi politika alakításában.

Ugyanakkor Hódmezővásárhelyen az ellenzék el tudta vinni a szavazókat az urnákhoz. Igaz, ott a pártelnökök is kampányoltak. A „nyóckerben” miért nem?

Ne felejtse el, akkor még az országgyűlési választások előtt voltunk, erősebb volt a változás iránti igény, s persze több volt a remény. Ráadásul az egy más összetételű város.

Ettől még csinálhattak volna a pártok itt is egy közös zajos rendezvényt, amin lehetett volna demonstrálni, hogy ön mögé állnak. Ehelyett elég magányosan küzdött a túlerővel szemben…

Nem akarok rosszat mondani a pártokra, az áprilisi vereség után az utcán is érzékelhető a politikai csömör.

A pártok pedig igyekeznek a soraikat rendezni, erre mindegyiknek szüksége van. Közben az aktivisták folyamatosan segítettek nekem,

olykor azonban el kellett menniük országos választmányi ülésre.

Szóval a pártok nagy erővel támogatták, de mégsem tudott sikeresebb lenni?

Igyekeztem széles körbe eljuttatni a programomat, s nagyon kedvező visszajelzések is vannak. De a helyi nyilvánosság szinte egyáltalán nem vált számomra elérhetővé, legfeljebb a közösségi média, a Facebook. Tehát az engem támogató pártok sem tudtak volna nagyobb nyilvánossághoz juttatni. Persze építhettünk volna légvárakat, aminek úgysem lett volna értelme.

Ha nem az ellenzék, nem ön, akkor mi az oka a vereségnek?

Nagyon súlyos félelmeket érzékelek a kerületben,

az emberek veszélyben érzik az egzisztenciájukat, s ezért sok esetben még szavazni sem mentek el.

A szó szoros értelmében félnek a kormányzati hatalomtól! A magyar választók nem a migránsoktól, hanem a politikai hatalmasságoktól tartanak a leginkább. Mindez ma már olyan fokú, hogy az interneten sem mertek véleményt nyilvánítani. Rengetegen panaszkodtak erre. Sok olyan köztisztviselő, vagy közalkalmazott, aki velünk szimpatizált, személyesen mondta el, hogy véleményüknek semmilyen jelét nem adhatják, különben repülnek. Ezek az emberek még szavazni sem mernek elmenni. Félnek a szavazatszámlálótól, félnek egymástól, félnek mindentől.

No de a szavazófülke magányában arra szavaz mindenki, akire akar. Ezt nem tudják?

Elvileg tudják, mégsem érzik, hogy lehet.

Ezzel viszont azt mondja, hogy a Fidesz leválthatatlan?

Több bátorság, nagyon nagy erő kéne, de sajnos nincs. Azt érzékeltem, hogy Józsefváros polgárosultabb részeiben rám szavaztak, ahol viszont a kiszolgáltatottabb, végletesen függőhelyzetben élő szegény emberek élnek, ott a hatalomra, a kormányra, az erőre voksoltak. Pedig én egy baloldali programot hirdettem, ami a legrászorultabbak nyomorúságán akart segíteni.

Vagyis a szavazótábora hagyta cserben?

Igen,

a Fidesz pont ott a legsikeresebb, ahol a legnagyobb kilakoltatások várhatóak.

Ugyanezt tapasztalhatták az április 8-i választáson, a legszegényebb Észak-, Kelet-Magyarországon – ahol a legtöbb vesztese van a mai rendszernek – szerezte a legtöbb támogatást a Fidesz. Ennek okát az ellenzék politikai szakértőinek alaposan végig kéne gondolni.

A másfél év múlva következő önkormányzati választáson ismét elindul?

Még nem tudom, de nem ez az igazi kérdés, hanem az, hogy az egzisztenciális félelmek hogyan csökkenthetőek. Meggyőzhetőek-e a szavazók, hogy saját érdekeik ellen ne szavazzanak. Ez ma a legfontosabb kérdés a baloldal számára Magyarországon!

Tisztes helyállás volt? Kinek a részéről?

A hétvégén a Józsefvárosban polgármestert, a Belvárosban önkormányzati képviselőt választottak. Józsefvárosban az ellenzéki pártok összefogásukról biztosították a közvéleményt, de a végeredmény itt is, ott is vereség lett. A VIII. kerületben a fideszes jelöltre mintegy nyolcezren, az ellenzék által támogatott Győri Péterre fele ennyien adták a voksukat. A belvárosban a kormánypárt jelölt kétharmados többséggel szerezte meg a mandátumot a két másik jelölttel szemben. Itt összefogásról már szó sem volt.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Tamás

Szanyi Tibor, EP képviselő, az MSZP Országos Elnökségének alelnöke. Útban Brüsszel felé sikerült telefonon elérnünk.

„Tisztes helyállás volt, köszönjük a civilek munkáját”. Ez a párt hivatalos véleménye. Ami az ő véleményét illeti:

A politikai felelősséget nem szabad a civilekre áttolni.

Egyszer-egyszer előfordulhat, de ha e mögé túl gyakran próbál valamelyik politikai erő „elbújni”, a választó szemében elveszíti a tekintélyét.

Megtett az MSZP mindent azért, hogy a Józsefvárosban győzelem szülessen?

Egyszer volt Hódmezővásárhelyen kutyavásár. Az, hogy egy budapesti kerületben ne legyen a szocialista pártnak önálló polgármester jelöltje, számomra elfogadhatatlan helyzet. Jó ideje tudni lehetett, hogy a Kocsis feláll, fel lehetett volna „építeni” egy saját jelöltünket. Ott kellett volna lennie már egy „árnyék polgármesterünknek”, aki minden adandó alkalommal tudatja a helyi emberekkel, hogy mi a szocialisták álláspontja abban a bizonyos kérdésben. Tessék belegondolni, hogy hangzana, ha az aktivistánk becsenget valahová, köszön, én a szocialistáktól jöttem, tessék ennek vagy annak a jelöltjét támogatni? A semminél persze ez is jobb lehet, de kevés.

Egy év lesz a következő önkormányzati választásig. A felkészülés?

Milyen egy év? Május 26-án EP választás lesz, és ha a kormány egy tollvonással a két választást összevonja?

Volt egy tisztújítás június közepén az MSZP-ben, szeptember közepéig nem történik semmi a pártban. „Nyaralunk”. A tizenegy hónapból hármat már ellazsáltunk, marad nyolc májusig. Ennyire jól állunk?

Még egy mondatot hadd tegyek hozzá a józsefvárosi történethez: polgármesterek azt választják meg, aki megfogja az emberek kezét.

Szabadai Viktor
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szabadai Viktor, a Liberálisok budapesti választmányának elnöke, maga is aktívan részt vett Győri Péter mellett a józsefvárosi kampányban. Meglehetősen keserűen összegezte a véleményét:

Többször voltam a különféle helyszíneken, szórólapoztam a Horváth Mihály téren, a Telekin is, a legismertebb közösségi médiában pedig fizetett hirdetéssel kampányoltunk mellette. Ami tőlünk tellett, megpróbáltuk hozzátenni a sikeréhez. De ezek a „közös” kampányok mindig szerencsétlenül sülnek el. Ezt tapasztaltuk a tavaszi parlamenti választáson, most a „nyóckerben” és a Belvárosban is.

Ez a fajta ellenzéki együttműködés nagyon rossz fényt vet mindenkire, aki ehhez a nevét adja.

Most is az volt a meggyőződésünk, hogy nem mindenki a győzelemre játszik.

Miből gondolja?

Az V. kerületi kampányban magam is érdekelt voltam. Korábban arról volt szó, hogy az ellenzéki pártok összefogásával én leszek a közös jelölt. Csárdi Antal győzelme után látszott is reális lehetőség a győzelemre, de amíg folytak az egyeztetések,

egyre többször kerültek szóba pozíciók, kinek, mi jutna a győzelem esetén a támogatásért cserébe.

Aztán, amikor az a bizonyos „szakítás” megtörtént a Liberálisok és az MSZP között, elindult a sumákolás, és jobban láttam, ha visszalépek. Ettől ez a VIII. kerületi kampány sem volt mentes, de azok az aktivistáink, akik a tavalyi kampányban is segítették az ellenzéki jelölt munkáját, most is odatették magukat, ha szórólapozni kellett. Győri Pétert jó embernek és jó jelöltnek tartottuk, megérdemelte a támogatást.

A kormánypártiak „ifjúgárdistái” ajtóról ajtóra mentek, becsöngettek, agitáltak. Az ellenzék?

Volt ilyen terv, nem tudom lett-e belőle valami. Mi ebben nem vettünk részt.

Egy év és következik az önkormányzati választás. Ilyen lagymatag hozzáállással nem sok sikerre számíthatnak.

Megmondom őszintén, én nem ebben látom a kudarc okát. Tartalmi, szemléletbeli változásra volna szükség. Ennél még

az is jobb volna, ha elfelejtenénk az ilyen összefogásokat és ki-ki nyílt kártyákkal, a saját programjával szerezzen támogatókat.

Gréczy Zsolt
MTI Fotó: Illyés Tibor

Kíváncsiak lettünk volna a Demokratikus Koalíció valamelyik felelős vezetőjének véleményére is. Szerettük volna megkérdezni, valójában mit tettek az ellenzék közös jelöltjének győzelméért. Gréczy Zsolt, a párt frakciójának szóvivője nem reagált a telefonjainkra, a kérdésünkre mindössze SMS-ben küldte el a következő „nyilatkozatot”:

„Mi tagadás, veszítettünk a Józsefvárosban.

A Fidesszel szemben álló demokratikus ellenzék választói még nem álltak készen az új küzdelemre.

Sokan most talán azt is gondolják, hogy a Fidesz iszonyatos média- és pénzügyi fölénye mellett nincs esélye, hogy demokratikus választásokon legyőzzük őket. Köszönjük azoknak, akik elmentek, és Győri Péterre szavaztak, ők mindent megtettek. Mindenki másnak azt tudjuk mondani, hogy a küzdelemnek önmagában is van értelme, mert nemcsak az országért küzdünk, hanem önmagunk becsületéért is.”

Mindenesetre köszönjük a választ. Ha jól értettük a DK szóvivőjének álláspontját, akkor a vereség ellenére is pártja lelkiismerete tiszta. A küzdelemnek önmagában is van értelme. Egyedül a választók a hibásak, akik még nem álltak készen az új küzdelemre.

Bréking nyúz, 2018. július 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ön észrevette, hogy bukott a Pride? A Pesti Srácok bizony erre a következtetésre jutott. Vona Gábor furmányos módon készül visszavenni a Jobbikot; Gyurcsány labdaházi javaslata beleillik egy sérült elme rohamos hanyatlásába; Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is – legalábbis erről (is) írnak az alternatív valóság lapjai.

Pesti Srácok – Nem a felvonulók kérték – A Pride-nak bukás az osztályrésze

„Aligha hinném, hogy a Pride bármiféle sikert ért volna el. Ahogy a baloldali ellenzék és annak kulturális hátországa szorgos munkával marginalizálta magát és lenullázta saját közéleti súlyát, vélt kultúrfölényét az utóbbi években, úgy buknak el velük a rájuk akaszkodott turbócivilek is” – írja Petruska Péter, aki felteszi a kérdést: Érdekelnek ma már bárkit is a melegjogok és a kiterjesztett nemi identitások? Szerteágazó vita folyik talán a témában a bal- és jobboldal meghatározó gondolkodói között? Netán elérik a céljukat az ügy lobbistái, nyílnak meg újabb kapuk előttük ügybuzgó tevékenységük folyományaként, megugorják a közvélemény ingerküszöbét és formálják a közvélekedést a maguk képére? Rögtön meg is válaszolja. már rég nem.

Leszögezi: 2018-ban, Magyarországon a Pride-nak a bukás az osztályrésze.

A tömeg nem nő, az arcokon erőltetett a mosoly, a repertoár véges, az eredmény kiszámítható. És ha a műsor véget ér, mindenki hazamegy a saját négy fala közé, ahol továbbra is azt csinál, amit akar – anélkül, hogy bármiféle kollektív élmény, katarzis jött volna létre, amely aztán hegyeket mozgatna meg. Erre például bármelyik Békemenet képes volt eddig: „mi, az ezerszer lenézett, nemzeti érzelmű átlagemberek megélhettük azt, amire ez a szedett-vedett szivárványkoalíció képtelen”.

Olyan ez az egész, mint a munka ünnepének felvonulásai az átkosban, meg a hozzá kapcsolódó rossz vicc: miért a kikelet és a hazaszeretet ünnepe május elseje? Mert mindenkinek ki kellett menni és haza szeretett volna menni…

Magyar Hírlap/888.hu – Megbuktatnák új elnöküket a jobbikosok

Sajtóértesülések szerint a bukott Vona Gábor visszatérését készítheti elő az ötlettelen, krízist kezelni képtelen új pártvezetés. Bizonytalanság uralkodik a párt tagjai között, Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest nem tartják elég erős vezetőknek a jobbikosok a Magyar Hírlap forrásai szerint.

A Jobbik korábbi pártelnöke állítólag azt tervezi, hogy a következő tisztújításon tér vissza, ugyanis addigra tovább süllyedhet a párt támogatottsága és megmentőként térhet vissza. 

A Jobbik jelenleg komoly válságban van: azon kívül, hogy a pártból több magas rangú politikus is átment a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalomba, a Jobbik állami támogatását tiltott pártfinanszírozás miatt 330 millió forinttal csökkentik, és ugyanekkora összeget kell befizetniük a költségvetésbe, mert a piaci ár alatt kötöttek szerződéseket két plakátcéggel, ezen felül a Postának is tartoznak hatvanmillió forinttal.

Magyar Idők –  Labdaházi tünet

„Labdaházi nemzetgyűlést” szervezne a tavaszi választásokon alulmaradt pártok részvételével Gyurcsány Ferenc demokratikus gondolkodó, Balaton-felvidéki habzóborász. Az ötletgazda azzal érvelt: kell egy olyan fórum, ahol komolyan veszik őket, és meg tudják vitatni a Fidesz által feldúlt ország gondjait. A történet még az április 8-i választást követő napokra nyúlik vissza, a DK-vezér akkor kereste meg levélben a gyászba borult veszteseket, álljanak össze, aztán hajrá, no pasaran! (A megszólítottak közül eddig senki sem jelentkezett. Talán még el vannak ájulva az ötlettől.)

Igen érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc válságosabb pillanataiban előszeretettel fordul a történelemhez, sőt annak szereplőihez.

Emlékszünk a „Nagy Imre-interjúra”, amikor a kíváncsi politikus (még 2004-ben, miniszterelnökként) a 301-es parcellánál faggatta mártír elődjét: „Imre, te mit tennél?” Két évvel később pedig gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál emelte magát történelmi személyiséggé: „Az elsőknek a legnehezebb a dolguk, Batthyány is megküzdött ezzel – tájékoztatott Feri.

És most ez a labdaházi dolog… Pszichiáterek szerint azonban nincs ebben semmi meglepő, a páciensnél jelentkező nemzetgyűléses labdaházi tünet pontosan illeszkedik a sérült elme rohamos hanyatlásába.

Azon se lepődjünk meg, ha Nagy Imre, Batthyány gróf és a francia forradalom után Bonaparte Napóleon is megjelenik majd a gyurcsányi beszédekben. Egyes szám első személyben  – írja  Pilhál György.

Origo – Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

Miközben a Magyar Tudományos Akadémia állítása szerint a függetlenségéért és persze a szakmai hitelességéért folytat küzdelmet, az MTA Jogtudományi Intézete valóságos ellenzéki kerekasztalt hozott össze – erről ír a Tűzfalcsoport blog.  Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat.

A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk.

Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai – írja az Origo.

Ismert, a magyar kormány racionalizálni szeretné az MTA költségvetését. Ennek következtében a testület 170 milliárd körüli, különböző állami forrásokból származó éves keretéből húszmilliárd forintot mostantól nem biankó csekk formájában kíván átutalni a testületnek. Az ellenzék rátelepedett az ügyre, és persze hasznot kíván húzni belőle. Pedig érdemes lenne odafigyelni a részletekre írja a portál, amely szerint  bátran kijelenthető, hogy

Soros György hálózata és megbízható magyarországi ügynökei rendkívül aktívan sertepertélnek a Tudományos Akadémia háza táján.

 

A nap kérdése – Mi lesz a Hír TV-vel?

0

A Gazdasági és Versenyhivatalhoz még nem érkezett kérés, amely alapján a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt által bejelentett tranzakciót jóváhagyhatná a hatóság, amelynek nyolc napja lesz eldönteni, hogy szükségesnek tart-e egy alaposabb vizsgálatot, vagy azonnal kiadja a hatósági hozzájárulását. A versenyfelügyeleti eljárás utána négy hónapig tart. A gyanú szerint persze nem is Nyerges Zsolt a végső vevő.

This poll is no longer accepting votes

Mi lesz a Hír TV-vel a tulajdonosváltás(ok) után?
×

Simicska Magyarországon marad

A Gazdasági és Versenyhivatalhoz egyelőre nem érkezett kérés, amely alapján a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt által bejelentett tranzakciót jóváhagyhatná a hatóság – értesült a Független Hírügynökség. A törvény szerint a szükséges iratokat röviddel a szerződés megkötése után kell a GVH-hoz eljuttatni, s a hivatal nyolc nap alatt eldönti, hogy szükségesnek tart-e egy alaposabb vizsgálatot, vagy azonnal kiadja a hatósági hozzájárulását. Ha a hatóság nem járul hozzá azonnal az üzlethez, akkor a Hír TV még négy hónapig készíthet kritikus műsorokat, mert a versenyfelügyeleti eljárás ennyi ideig tart. Szerkesztőségünknek többen is megerősítették, hogy bár Simicska Lajos látszólag kapitulált Orbán Viktor hatalma előtt, de Amerikába biztosan nem megy, tehát az egykori Fidesz pénztárnok továbbra is potenciális veszélyforrás maradhat.

„A Simicska vagyon eladásáról szóló hír aligha robbanhatott túlságosan nagyot, hisz a Fidesz választási győzelme után az nyilvánvaló volt”- mondja Csintalan Sándor, akinek ezúttal semmilyen tuti információja nincs az oligarcha terveiről. A műsorvezető legfeljebb azt állítja bizonyosan, hogy a híresztelés ellenére Simicska Lajosnak esze ágában sincs Amerikába menni, mert „Lajos mindig ódzkodott a külföldtől”.

Csintalan tehát nem lepődött meg, amikor megjelent a szűkszavú hír a Simicska vagyon értékesítéséről, s logikusnak tartja, hogy az egykori harcostárs, az Orbánnal továbbra is jó viszonyt ápoló Nyerges Zsolt ügyvéd veszi át a birodalmat, benne a földterületek, a média-és közterületi reklámpiac feletti tulajdonjogot. Jogilag tehát már nem Simicska Lajos a Hírt TV tulajdonosa, de még Nyerges Zsolt sem, hiszen az üzleti tranzakciót a Gazdasági és Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia.

A televíziós szerkesztőség tehát továbbra is kritikus szellemben készítheti a műsorait, a ma estit bizonyosan, de talán a holnapit is, sőt. Egyelőre ugyanis a megvásárolt birodalom új tulajdonosa még nem is kérte a GHV hozzájárulását az üzlethez. Informátoraink szerint egyébként meglepő lenne, ha a hatóság az engedélyek kiadására kihasználná a közel fél évet. Sokkal inkább úgy látják, hogy a Hír TV teljes műsorkészítői gárdája – a műszaki talán nem – utcára kerülhet, követve a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Lánchíd rádió újságíróit.

Ha a jelenlegi rezsim tényleg stabil lenne, akkor nem lennének koncepciós perek

A koncepciós perek mai, és ’50-es évekbeli gyakorlatát és elméletét akarta összehasonlítani a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke, Donáth Ferenc, aki a szegedi börtönben interjút készített Czeglédy Csabával. Azzal a szombathelyi ügyvéddel, aki az ellenzék közös jogi képviselője volt. Czeglédyt ugyan márciusban egy napra szabadlábra helyezték, később éjszaka azonban ismét letartóztatták.  Donáth Ferenc egyébként a legkisebb fia idősebb Donáth Ferencnek, aki az ’56-os forradalmat követő Nagy Imre per másodrendű vádlottja volt.

 

A szegedi fogház a legszigorúbb börtönök egyike, a büntetés-végrehajtás vezetői könnyen hozzájárultak, hogy ne csak látogassa, de interjút is készítsen Czeglédy Csabával?

Váratlanul könnyen. Kérelmemre azonnal válaszoltak, és még a jogszabályban előírt mérlegelési idő előtt engedélyezték a látogatást. Előtte rögzítették a feltételeket, vagyis meghatározták az időpontot, jelezték, hogy a fogolynak is vállalnia kellett a találkozót, saját ügyéről persze nem beszélhetett, illetve kikötötték, hogy az elkészült interjút be kellett mutatni az országos parancsnokságnak.

Lehet, hogy azért egyeztek bele gyorsan a látogatásba, mert ön ismert és tekintélyes ember, a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke. Ha megakadályozzák a börtönlátogatásban, az mégiscsak botrány, nem?

Nem hiszem. Ahol az engedélyt kiadták, nyilván tudják, hogy édesapámat, Donáth Ferencet ebben az országban kétszer is hamis vádak alapján ítélték el. De szerintem botránytól senki nem tart, a balhé az Orbán rezsim számára inkább kívánatos dolog.

Gondolja, hogy a büntetés végrehajtás vezetői döntöttek a börtönlátogatásáról vagy még feljebb?

Én a kérvényt az országos büntetés-végrehajtási intézet vezetőinek címeztem.

Ettől még születhetett döntés a politikai szférában, nem gondolja?

Nem tudom. Aligha Orbán Viktor engedélyezte a börtönlátogatásomat.

Az interjút kérő lapra ráírta, hogy azért keresi a börtönbe került képviselőt – aki az ellenzék közös jelöltje volt – mert a koncepciós perek mechanizmusát tanulmányozza?

Igen, egyértelműen jeleztem, hogy a Nagy Imre per hatvanadik évfordulója alkalmából szeretném összehasonlítani az egykori mártír miniszterelnök, és a mai koncepciós perek természetrajzát.

A hatóság ebben nem érezhetett némi kritikus felhangot?

Felhangról szó sem lehet. Egyértelműen kritikusan fogalmaztam, amikor levelemben a kommunista diktatúra, és mai koncepciós perek összehasonlításának lehetőségét kérvényeztem.

Ön tehát Ceglédy Csaba ügyét egyértelműen politikainak tekinti?

Igen! Feltétlen! Mégpedig koncepciós pernek tartom Czeglédy ügyét, mert épp úgy koholt vádak alapján indítottak eljárást ellene, mint annak idején az 50-es években, amikor a rendszer a politikai ellenfeleit a szocialista államrend megdöntésének szándékával gyanúsította meg. A különbség csak annyi, hogy ma Czeglédy ellen nem államellenes tevékenység, hanem gazdasági bűncselekmény a vád. Vádemelés nélkül lassan már több, mint egy éve tartják fogva, ami az előzetes fogva tartás törvényes indokain túl van. Fel sem merülhet a szökés, a bűnismétlés, vagy az összebeszélés lehetősége, hisz a munkatársait 12 hónap alatt számtalanszor kihallgathatták, a bizonyítékokat begyűjthették. A vád adócsalás, a gyanúsnak nevezett vállalkozások pedig már régen nem is működnek, a vádhatóság mégis indítványozta a további előzetes fogva tartást.  Ez is igazolja, hogy az eljárás mögött politikai cél fogalmazódik meg.

Azt tudjuk, hogy ügyvédként Czeglédy sok borsot tört a regnáló kormány orra alá. Ő harcolta ki a trafik-akták nyilvánosságát, neki köszönhető, hogy a TAO pénzekről kimondták, hogy közpénz, tehát nyilvánosan kell kezelni. De Czeglédy képviselte az ellenzéket a választási irodánál kialakult „kopasz-botrányban”, ő védte a történelemhamísítónak tartott Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozókat, s persze vezető ellenzéki politikusokat is. Gondolja, hogy ez az igazi bűne?

A kormányzati propaganda nem egyszerűen a szocialistáknak, vagy a baloldalnak nyújtott jogi tevékenységről ír. Sokkal inkább a Gyurcsány Ferenccel kialakult személyes kapcsolatát emlegeti, ezért kell tehát bűnhődnie. Olyan vallomást akarnak Czegléditől kicsikarni, amely terhelő adatokat tartalmaz az egykori miniszterelnökről. Vagyis Czeglédy Csaba hasonló helyzetbe került, mint korábban a Sukoró-ügyben Császy Zsolt, vagy Tátrai Miklós, akik elutasították a vádalkut, mert nem kívánták a hatalom Gyurcsányra vonatkozó igényét teljesíteni.

Tudja ezt az állítást bizonyítani is, vagy csak a kormányzatot szolgáló sajtó találgatásai alapján állítja?

Ez akkor válik teljesen bizonyossá, ha majd fordul a kocka, és Polt Péter a bíróságon tett vallomása is megerősíti a perbefogottakat.  Addig csak azt tudjuk biztosan, hogy a három fogoly, tehát Czeglédy, Császy és Tátrai nyilvánosan kijelentették, hogy ajánlatot tettek nekik, s ha az egykori miniszterelnökre, Gyurcsány Ferencre terhelő vallomást tesznek, akkor az ő ügyüket a továbbiakban nem vizsgálják.

Mielőtt Czeglédy Csabát meglátogatta a szegedi börtönben, arra világosan felhívták a figyelmét, hogy a fogoly nem beszélhet saját ügyéről. Könnyű volt így összehasonlítani a mai koncepciós pereket az ’50-es években zajló kirakatperekkel?

Czeglédy ügyét a családomon belül megismert, illetve átélt büntetőperekkel hasonlítottam össze. Édesapám, Donáth Ferenc másodrendű vádlott volt a Kádár -, illetve a Nagy Imre perben is. Mind a kettőben az előzetes fogva tartás alaposan elhúzódott, a Kádár per előtt a vizsgálat ’50 decemberétől ’51 szeptemberéig tartott, a Nagy Imre per előtt 1957 április elejétől, 58 június közepéig húzódott. De még így sem mertek nyilvános tárgyalást tartani, mert féltek a blamázstól. Végül ezek zárt tárgyalások voltak, ugyanis többé már nem merték megismételni a Rajk per nyilvánosságát. Már ezekben a perekben is alkalmazták azt a módszert, hogy ha a vádlott nem ismerte el a bűnösségét, akkor bevitték a családját, Kádár- per előtt letartóztatták anyámat, és az ö szüleit, s fél éves gyereküket álnéven csecsemőotthonban eltüntették. Nagy Imre per előtt a határon túl tartott minket fogva a KGB; a feleséget, mind három gyereket, és apám anyját is.  Ez a vádhatósági fogás visszaköszön Czeglédy ügyében is.  Testvérét, és annak feleségét is előzetesbe zárták. A hozzátartozók jogtalan fogva tartásával nyilvánvalóan megtörni akarják a vádlottat, s ezzel akarnak tőle beismerő vallomást kicsikarni.

Nem érzi túlzásnak, hogy a rákosi rendszert, az 56-os kádári megtorlást próbálja hasonlítani Czeglédy ügyéhez, aminek talán vannak politikai felhangjai, de talán mégsem egy megtorló rendszer büntető akciója?

Azt nem állítom, hogy a mai koncepciós per ugyanaz, mint az ötvenes években volt, és az ügy kárvallottja, Czeglédy Csaba sem állítja ezt. A büntetés-végrehajtás például nem hozható közös nevezőre az ötvenes évekkel, amikor az elítéltet nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is. Czeglédy szerint a jelenlegi őrzése rendkívül korrekt. Erre utal maga az is, hogy az interjú elkészülhetett.

Ugyanakkor az utóbbi években a demokráciából haladunk egy olyan autoriter – ha tetszik – illiberális társadalmi berendezkedés felé, amelyben a hatalmi ágak megosztása megszűnőben van. Egybefolyik a törvényhozó és a végrehajtó szerepe, s lassan a bírói szerep is. Ami lehetővé teszi, hogy egyes büntetőügyek a politika érdekeit szolgálják, független attól, hogy tudják-e bizonyítani a vádlott terhére rótt bűncselekményeket, vagy sem.

Az egyértelműen állítható, hogy az ügyészség mentalitása ma is hasonló, mint az ’50-es években. A vádhatóság személyi állománya évtizedekkel ezelőtt is vitatható színvonalon dolgozó, gyorstalpalón képzett, vagyis felkészületlen állomány volt. Akadtak régi, gyakorlott figurák is, akik a világháború alatt katonai eljárásokban vettek részt, később ügyészként mindent teljesítettek, amit elvártak tőlük. Az ügyészség állománya ma sem megfelelő, a bizonyítékok begyűjtése helyett igyekszik kikényszeríteni a vallomásokat. Mivel a testület hagyományosan parancsuralmi rendszerben működik, feltehető, hogy Polt Pétertől sem áll távol a vallomások kicsikarása.

Viszont rendkívül komoly a vád, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoznak. Biztos benne, hogy mindezt Czeglédy nem követte el?

A vád az egykori koncepciós perekben is egetverő volt. Ahogy az az ’50-es években, ma is változékony tartalommal. Ezért is gyanús az egész ügy! A Czeglédyvel szemben megfogalmazott, és publikált adócsalás olyan időszakra vonatkozik, amikor Czeglédy folyamatosan az adóhatóság ellenőrzése alatt állt. Viszont a nevezett időszakban az adóhivatalt nem jelzett semmilyen kivetnivalót.

De érdemes az ügy makói szálára is figyelni. A vádhatóság az ítélethozatali tárgyaláson – három év után! – ejtette a vádat a helyi iskolaszövetkezet vezetői ellen. Cserébe az egyikőjük Czeglédy ellen vallott! Nyilvánvaló vádalku jött létre. Sajnos a mai vádhatóság magatartása nagyon emlékeztet arra, ami az ’50-es évekbeli ügyészségen folyt.

Változtatgatott gyanúsítás alapján előzetes fogságba vétel, önkényesen elhúzódó vizsgálati fogság, a hozzátartozók letartóztatása, lakóhelytől távoli, önkényesen kijelölt ügyészséghez, illetve bírósághoz áthelyezés; a törvényes bírótól való ügy elvétel, a politikai érdekek kirajzolódása, utal az ügy koncepciós jellegére. Czeglédy Csaba eljárása nem az első eset. A Fidesz rezsim időszakában például a felmentéssel zárult a Hagyó, a tábornokok, a Szilvássy és a titkos szolgálati vezetők ügye, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügye, a moszkvai Kereskedelmi Kirendeltség ügy. De a Moszkva téri posta palota, tehát Szabó Pál és társai ügy; mind politikai igényre született eljárások voltak.  Ezekből az leszűrhető, hogy maga a vizsgálat a meghurcolás, a büntetés.

Az ügyészség kérésre a bíróság a héten hosszabbította meg Czeglédy előzetesét. A bírói hatalmi ágról pedig maga az érintett mondja, hogy még tartja magát, tehát függetlennek tekinthető. Ön szerint nem?

Ne felejtse el, hogy a jogi végzettségű Czeglédy Csaba az egész bírói hatalmi ágról nyilatkozott pozitívan. Aki azonban kiadta az engedélyt az ő előzetes fogva tartásának meghosszabbítására, az egyetlen bíró. Nevezetesen a szegedi nyomozati bíró, aki már egy éve folyamatosan notóriusan meghosszabbítja a fogva tartást, „mindent a vádnak, semmit a védelemnek” címmel.

Normális körülmények között a bírónak azt kéne mérlegelni és elérni, hogy a nyomozás haladjon, tehát a vádhatóság operativitása fennmaradjon, tehát képes legyen az ügy szálait kibogozni. Másrészt pedig azt – ami az igazságszolgáltatás alapelve – hogy az ártatlanság vélelmét fenn kell tartani addig, amíg a bíróság el nem ítéli a gyanúsítottat. A mérleg két serpenyőjét kéne egyensúlyba hozni, ehelyett érzésem szerint csak az egyik oldalt engedik szélsőségesen érvényesülni.

Én hiszek Czeglédy Csaba ártatlanságában. De függetlenül az én szimpátiámtól, alapvető jogelv, hogy elmarasztaló bírói ítéletig mindenkit, aki nem tesz beismerő vallomást, megillet, hogy feltételezzék róla az ártatlanságát. Az ártatlanság vélelme alapvető jogelv, amit teljesen kiüresít, ha az előzetes fogva tartás, aránytalanul kínzó, és büntetés jellegű.

Annyi tudható, hogy Czeglédy mindeddig nem tett önmagára terhelő vallomást.

Sem önmagára, sem Gyurcsány Ferencre…

Czeglédy hogyan viseli a helyzetet, a tartós fogvatartást?

Lassan több, mint egy éve börtönben van. Az állapotát, lelki egyensúlyát jónak találtam. Tiszta gondolkodás jellemzi, átlátja a helyzetet, a részleteket is követi, stabil, érzelmileg is egyensúlyban van. Olvas, gondolkodik.

Ugye az minden előtanulmány nélkül állítható, hogy a politikai pereket koholt vádak alapján indítják. Az édesapja esetében évtizedes börtön lett a következmény, de mi lehet a kifutása a Ceglédy pernek?

Az édesapámat az 50-es években összesen a két perben 26 évre ítélték, és 7,5 évet ült, többnyire magánzárkában. Manapság az igazi büntetés az előzetes fogva tartás, amikor az áldozatokra lehet engedni a kormányzat kezében lévő sajtót. Így százszor el lehet mondani, hogy hat- milliárdos bűncselekményről van szó. Sőt, ezt évekig lehet ismételni. Addig szolgálja egy koncepciós ügy a politikát, amíg a kormányzati propagandának hasznos. Aztán a többi már kevéssé érdekes a hatalom számára.  A büntetés pedig a lefolytatott eljárás. Így van ez Császy Zsolt, illetve Tátrai Miklós esetében is. Az ő ügyük 2010 táján kezdődött, évekig tartó eljárás után a másodfokú – tehát a jogerős bírói ítélet szerint – még felmentették őket, mert ártatlannak bizonyultak. A harmadfokú bírói eljárással sikerült két év körüli büntetést kiszabatni, de már mindketten otthon vannak. Tehát ma a hatalom nem nyugszik addig, amíg politikai célját el nem éri, s el nem jut a tárgyalásig. Maga az ítélet végrehajtás a rezsim számára már csak „ráadás.”

Czeglédy Csaba keserűen jegyzi meg az interjúban, hogy a történelmet a győztesek írják, vagyis ezzel mintha belenyugodott volna a sorsába, hisz a jelenlegi kurzus tartósnak látszik.

A jelenlegi rezsim egyáltalán nem annyira stabil, mint amennyire látszik, különben nem lennének koncepció perek. A politikai perekben az ítéletet végső soron nem a bíróság, hanem a történelem hozza meg.

Az ötvenes években is születtek ítéletek mindenféle vallomásokra alapozva, de Sztálin halála után a rezsim egy pillanat alatt meggyengült. A politikai perekre az jellemző, hogy a széljárás változtatásával a vádhatóság is megpróbálja a magatartását változtatni. A diktatúrák egyébként soha nem stabilak, csak annak látszanak. Ezt megtapasztaltuk az ötvenes években is, amikor a hatalmon lévők magatartása az egyik pillanatról a másikra megváltozott.

Sára Botond nyerte a polgármester-választást Józsefvárosban

1

A Fidesz jelöltje, az eddigi alpolgármester, Sára Botond nyerte a Józsefvárosban az időközi polgármester-választást.

96,67 százalékos feldolgozottságnál Sára Botond a szavazatok 62,73 százalékát kapta, kihívója, az ellenzéki pártok által támogatott Győri Péter 36,51 százalékot kapott. Fehérvári Zsoltra, a Munkáspárt jelöltjére a szavazók 0,75 százaléka adta a voksát.

A nyolcadik kerületben, Józsefvárosban, azért kellett időközi választást tartani, mert a kerület korábbi polgármesztere, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) egyéni országgyűlési képviselői helyet szerzett áprilisban, az önkormányzati és a parlamenti mandátum pedig összeférhetetlen, ezért lemondott.

A mai polgármesterválasztást számtalan különös körülmény jellemzi. A Fidesz nem akarta elkövetni azt „hibát”, amelyet Hódmezővásrhelyen elkövetett, nem szívesen engedte volna kezéből a főbáros nyolvadik kerüketének vezetését. Ennek tulajdonítható, hogy a kerületi újságnak volt olyan száma, amelyben a választási kampány idején 22 alkalommal szerepelt a fideszes jelölt, Sára Botond, miközben legfőbb riválisa, az ellenzék által támogatott Győri Péter egyetlen megjenési lehetőséget sem kapott.

Az ellenzéki jelölt kifogására, miszerint ő is szeretné ismertetni programját a kerület lakóival, az újság szerkesztősége azzal válaszolt, hogy ők nem vesznek részt a kampányban, ezért azután politikai tárgyú cikkeket sem közölnek. Mindez ellentmond annak, hogySára Botond alpolgármster az ezt követő lapszámban is 16-szor kapott helyett, míg riválisa, Győri Péter egyszer sem.

Az is meglehetősen különös, hogy sok józsefvárosi jelezte, hogy nem kaptak a választásról értesítést. Nem tudták, mikor és hol kell szavaznmi, érdekes módon a kormánypárti média is hallgatott a szavazásról.

Közben olyan – eddig nem cáfolt – hírek is napvilágot láttak, hogy a kerületben szavazatvásárlás folyt. Ötezer forintot ígért egy vállalkozó egy szavazatért, családok esetében ez az összeg 20 ezer forint.

Időközben a Fidesz is panasszal élt. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben egy, a kerületben élő elmondása alapján azt állították, hogy Győri Péter a hajléktalanszállón bíztatta szavazásra az embereket, sőt, pénzt is fizettek a szavazatokért. A Fidesz feljelentést tett az ügyben.

A választáson a szavazásra jogosultak 22,98 százaléka (12692) fő vett részt.

Józsefvárosi választás: egyenlőtlen pályák, egyenlőtlen esélyek

0

A nyolcadik kerületben, Józsefvárosban, azért kell időközi választást tartani, mert a kerület korábbi polgármestere, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) egyéni országgyűlési képviselői helyet szerzett áprilisban, az önkormányzati és a parlamenti mandátum pedig összeférhetetlen, ezért lemondott. Cikkünk időnként frissül.

A választáson eredetileg négyen indultak, de egy független jelölt az utolsó pillanatban visszalépett. A két esélyes jelölt a jelenlegi alpolgármester, Sára Botond a Fidesz-KDNP színeiben, és a demokratikus ellenzéki pártok által támogatott Győri Péter pedig függetlenként. A választáson 57 597-en szavazhatnak.

17  órai helyzetkép: 10604 fő, a választásra jogosultak 18,45 százaléka szavazott.

Délután 3 óráig 8821 fő, a választásra jogosultak 15.35 százaléka szavazott.

15. 27. A Fidesz törvénysértést emleget és feljelent

A Fidesz közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben a következőket írják: „Győri Péter és aktivistái a választási törvényt megsértve, több esetben tiltott helyen, a szavazókörök 150 méteres körzetén belül szórólapoznak és standolnak a VIII. kerületben. A Fidesz Józsefvárosi Szervezete emiatt kifogást nyújt be a Helyi Választási Bizottsághoz, melyben kéri a jogsértés megállapítását.

Egy másik esetben a Mátyás téren egy hajléktalan úgy nyilatkozott, hogy Győri Péter emberei a hajléktalanszállókon szervezetten szavaztatják az ott lakókat, és ezért pénzt is adnak nekik. Az ügyben Zentai Oszkár, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője feljelentést tett a rendőrségen. Felszólítjuk Győri Pétert és a baloldali pártokat, hogy tartsák tiszteletben a választás tisztaságát!”

13 óra: a választásra jogosultak 11,9 százaléka szavazott

Szavazási arány délelőtt 11 órakor

A Nemzeti Választási iroda honlapján elérhető adatok szerint délelőtt 11 óráig 4015 ember, a választásra jogosultak 6.99 százaléka szavazott.

Egy jelölt visszalépett

Visszalépett a vasárnapi józsefvárosi időközi polgármester-választáson induló egyik független jelölt, Pintér Attila

Pintér Attila jelenleg is kerületi önkormányzati képviselő, korábban a Jobbik színeiben nyert listás önkormányzati mandátumot, de májusban kilépett a pártból.

A visszalépett jelölt nevét lehúzták a szavazólapokról.

Találkoztak, nem beszéltek

A hvg.hu információ szerint ugyanabban a szavazókörben és ugyanakkor szavazott Kocsis Máté volt polgármester, valamint Győri Péter, az ellenzék által támogatott független jelölt, de nem szóltak egymáshoz.

Különös előzmények

A mai polgármesterválasztást számtalan különös körülmény előzte meg. A Fidesz nyilvánvalóan semmit sem bíz a véletlenre, és nem akarja elkövetni azt a „hibát”, amelyet Hódmezővásárhelyen elkövetett, nem szívesen engedné ki a kezéből a főváros nyolcadik kerületének vezetését. Ennek tulajdonítható, hogy a kerületi újságnak volt olyan száma, amelyben a választási kampány idején 22 alkalommal szerepelt a fideszes jelölt, Sára Botond, miközben legfőbb riválisa, az ellenzék által támogatott Győri Péter egyetlen megjelenési lehetőséget sem kapott. Az ellenzéki jelölt kifogására, miszerint ő is szeretné ismertetni programját a kerület lakóival, az újság szerkesztősége azt válaszolta, hogy ők nem vesznek részt a kampányban, ezért azután politikai tárgyú cikkeket sem közölnek. Mindez ellentmond annak, hogy Sára Botond alpolgármester az ezt követő lapszámban is 16-szor kapott helyett, míg riválisa, Győri Péter egyszer sem.

Az is meglehetősen különös, hogy sok józsefvárosi jelezte: nem kaptak a választásról értesítést. Nem tudják, mikor és hol kell szavazni, érdekes módon a kormánypárti média is hallgat a szavazásról.

Ma, vagyis a választás napjának reggelén, megnéztük az MTI ezzel kapcsolatos híradásait, s kiderült, hogy a Fidelitas közleményén (Sára Botondra való szavazásra bíitatják a fiatalokat), valamint  Sára Botond két megszólalásán (200 millió forintos fejlesztésről beszélt) kívül semmilyen más információt nem adtak a választóknak.

Közben olyan – eddig nem cáfolt – hírek is napvilágot láttak, hogy a kerületben szavazat-vásárlás folyik. Egy vállalkozó ötezer forintot ígért egy szavazatért, családok esetében ez az összeg 20 ezer forint.

 

Ennyi barommal még nem volt dolgom

Farkasházy Tivadar humorista szerint, az a legszörnyűbb a mostani helyzetben, hogy a szétesett, egymással marakodó ellenzék tagjai, akiket igen sokan képességhiányosnak tartanak, még mindig intellektuálisan felette vannak a hatalmon lévőknek.

  • Humorral a hatalom fölé lehet kerülni.
  • Sok helyről kitiltanak minket.
  • Bosszantja őket, amit csinálunk. 
  • Egy részüket megvásárolták, másik részük egymással marakodik. 
  • Ez a gittegylet.

Eldurvultattak címmel pár hónapja volt egy írásod Orbánról. Eldurvulva maradtál?

Igen.

Ez azt jelenti, hogy keményebben beszélsz, egyfolytában dühös vagy, könnyebben felhúzod magad?

Egyáltalán nem vagyok dühös, mert az árt az írásnak. Ezt Megyesi Gusztávtól tanultam. Régóta vallom azt, ha demagóg és populista módon támadnak minket, engem, akkor nem lehet disztingváltan reagálni. Az óriási média- és a gazdasági fölényben lévőknek nehéz mindig úri módon válaszolni. Most nézem, sokakkal együtt a világbajnokságot.

Óránként kell hazug híreket hallgatnom az M4-esen. A világon nincs egyetlen olyan sportcsatorna, amelyik ezt meg meri tenni, még Észak-Koreában sem.

Nemcsak, hogy állandóan migráns híreket tesznek a sportadások közé, hanem azok többször még hazugok is. Akkor miért gondolkodjam azon, hogy a mondatom 100%-ig megfelel-e a gentlemen’ s agreement szabályainak. Erre céloztam az általad említett kis írásban. Nem helyes, amit ajánlok, de, ha néha az ember átlépi azokat a korlátokat, amiket korábban még nem lépett volna át, akkor azt igencsak bocsánatos dolognak látom és egyáltalán nem bűnnek.

Milyen korlátokat léptél át?

Például a demagógiát felhasználom a Hócipőben. Azok az emberek, akik megtipornak, kisemmiznek minket, akik, hogy magamról beszéljek, kinéztek a rádióból, ahol 33 évet húztam le, nem engednek be a tévébe, ahol szintén tettem egyet s mást, elzárnak mindentől, nem érdemelnek mást. Futballistaként például nem mehetek be különböző városokba, mert a polgármester letiltja a csapatot. Akik ezt csinálják velem, azokkal miért legyek mindig udvarias?

Nem hívnak az úgynevezett közszolgálatba?

Az úgynevezett ellenzéki televíziókba sem hívnak, amiket szintén megvett a Fidesz. El akarom kerülni, hogy panaszkodjam, de a saját dolgaimat jobban ismerem. Vagy itt van Havas Henrik és Nagy Bandó András meghurcolása. Vagy ahogy Schilling Árpád elment az országból. De nem akarom hozzájuk hasonlítani magamat, mert a humorista másként gondolkozik. Mi mindent fordítva látunk, ezért szoktam azt mondani, hogy ez egy ritka betegség. Emiatt kevesek szakmája ez. Ha támadják, attól a humorista kedvet kap, és ha valami baja van, akkor elkezd gondolkodni, hogy ennek mi az előnye. Ez az embernek megsokszorozza, a korára való tekintettel, már elég kevés erejét.

Milyen előnyöket látsz?

Hát például életemben ennyi barommal még nem volt dolgom. Pedig azért a szocializmusban is akadt belőlük.

Most a Hócipő dúskál a témákban, amíg teheti.

De akkor te kiugorhatnál a bőrödből a boldogságtól.

Kiugorhatnék, csak 2010 óta egy hirdetés nem volt a Hócipőben, és elő sem merik venni az emberek, sokan azért nem fizetnek elő rá, és az újságosnál veszik, mert már attól is félnek, ha bedobják a postaládájukba, s azt meglátják a szomszédok. Akkor hogyan ugorjak ki a bőrömből a boldogságtól? Ettől inkább most ordítani kéne! Ez ilyen kettős dolog, hogy jó is meg rossz is.

Miközben azért azt nem lehet mondani, hogy tobzódik a humor az országban.

Szerintem tobzódik, amikor nekem azt mondja valaki, hogy nincsenek manapság viccek, azt javaslom az illetőnek, hogy menjen fel az internetre és ha valaki csinál valami baromságot, akkor egy óra múlva huszonöt mémet láthat róla. Virágzik a politikai vicc, csak most az interneten és mémnek hívják. Nem beszélve Bödőcsről meg KAP-ról, Kovács András Péterről. Igenis van humor és azért dolgozom szívesen együtt azzal a néhány emberrel, akik még erre adják a fejüket a Hócipőben, mondhatni éhbérért, mert nagyon örülnek neki az olvasók. Egy pillanatra szabadnak érzik magukat. Humorral a hatalom fölé lehet kerülni. Ha beülsz a moziba, Chaplinnek drukkolsz és nem a két méteres, 120 kilós rendőrnek, aki megpróbál elbánni vele. Chaplin el is esik, megüti magát, de nem őt nevetjük ki, hanem neki drukkolunk. A humornak van egy ilyen, több évezrede ismert felszabadító hatása.

Félig-meddig Chaplinnek érzed magad?

Ez most nagyképűségnek hangzik, mert az egyik legnagyobbat hoztam példaként, de dramaturgiai szempontból annak érzem magam, ugyanis ezek ősi szabályok, azzal, hogy sok helyről kitiltanak minket, hogy lehetetlenné teszik a működésünket, pedig nem akkora a példányszámunk, hogy erre okot adna, ez igenis azt jelenti, hogy bosszantja őket, amit csinálunk.

Csak egy friss példa, az a néhány másodperces videó jelenet, amiben Orbán Viktor leporolja az öltönyét, megigazítja a nyakkendőjét és megpróbál beszédbe elegyedni a nevetgélő Merkellel és Macronnal, akik ügyet sem vetnek rá, és amikor azt látják, hogy ő megpróbál harmadikként ott állni, hátha jön valami udvari fotós, és akkor láthatjuk Európa három mai nagyhatalmát, német, francia és magyar urát. De ekkor a másik kettő ellép tőle, de nem mennek a dolgukra, hanem három méterrel odébb megállnak és tovább folytatják a beszélgetést, hát ebben a rövid videóban minden benne van.

Nem abnormális az, hogy minden tele van Orbán Viktorral? Rögtön a mi beszélgetésünk is, pedig nem is ezzel kezdtem. Szokták mondani, hogy vannak olyan boldog országok, amelyekben az emberek egy része azt sem tudja, hogy ki a miniszterelnök.

Bocsánat, de ezt nem mi csináljuk, ő telepedett ennyire ránk, mi ennek a kárvallottjai vagyunk, mi csak megpróbálunk néhány vidám percet okozni azoknak, akiknek a kezébe kerül a Hócipő.

Egy rakat pártpolitikus érezhetően direkt mond valami baromságot azért, hogy figyeljenek rá. És ilyenkor rendesen ugrik is a média, holott normál körülmények között ezek a blőd kijelentések akár mínuszos hírek sem kellene, hogy legyenek.

Nem, nem, most tévedsz. Nem direkt mondanak baromságokat, hanem olyanok. Az a legszörnyűbb a mostani helyzetben, hogy a szétesett, egymással marakodó ellenzék tagjai, akiket igen sokan képességhiányosnak tartanak, még mindig intellektuálisan felette vannak a hatalmon lévőknek. Ha megnézed a sokat emlegetett Bibó kollégiumot, akkor Kövér gyakorlatilag félre van állítva, Áder ki lett küldve Brüsszelbe, Deutsch egy Twitter-huszár lett, Szájer is kint van Brüsszelben. Jóformán Handó Tündén kívül senki nincsen döntési helyzetben, Stumpf, Navracsics, Pokorni már otthagyta Orbánt, most Budai Gyulák, Németh Szilárdok, Tállai Andrások, Semjén Zsoltok, Szijjártó Péterek veszik körül. Bármelyik ellenzéki párt kiállít egy ilyen csapatot.

Ha igaz, amit mondasz, akkor miért nem tudja őket könnyedén lesöpörni az ellenzék?

Miért?! Hát egy részüket megvásárolták, másik részük egymással marakodik, és őrzi a kis szemétdombját. Balatonszárszó egyik állandó témája az volt, amit összefogásnak neveznek. Tulajdonképpen nem a Fidesz csukta be a nálam nyaranta Balatonszárszón megszervezett rendezvényt, hanem az ellenzék. Azok a fiatal titánok, akik sorra gúnyolták ki az erőfeszítéseimet. Nem az volt a baj, hogy nekik nem tetszett, hanem hogy nem csináltak helyette másokat. Öt embert tudok mondani, akiknek nagyon figyelem az erőfeszítéseit, Gulyás Márton, Juhász Péter, Hadházy Ákos, Mellár Tamás és Márki-Zay Péter személyében. Külön-külön-külön, egy-egy ember.

De miért képtelen összefogásra az ellenzék, amikor a másik oldalon összezárt sorokat látunk?

Azért, mert az ellenzék tagjai a másikban rendszeresen azt nézik, mit követett el, ami miatt alkalmatlanná vált – nem mondom az összefogást, mert az már szitokszóvá vált – az együttműködésre. Hát nézd meg, mit csinál az LMP! Visszaminősíti kis betűvel írt nemecseknek Hadházy Ákost, az utóbbi évek leghatásosabb ellenzéki politikusát, az uniós pénzek lenyúlásának rendszeres feltáróját?! Hát van ilyen? Hát ezt olvastuk már Molnár Ferencnél A Pál utcai fiúkban, ez a gittegylet. Nemecsek csupa kis betűvel, hadházy ákos csupa kis betűvel. Hát ez egy vicc!

Van egy olyan mondatod, hogy „ a jövő befejeződött, a múlt meg elkezdődött”. Ez azt jelenti, hogy nekünk annyi, kampec, húzhatjuk le a rolót?

Nekem valószínűleg már igen! Persze nem adom fel, a választás után 101 pontban megpróbáltam összegyűjteni azokat a hibákat, amelyek a kétharmados többséghez vezettek, és azt a 48 teendőt, amik esetleg Orbán bukását, de legalábbis alapos gyengülését okozhatják. Most a Hócipőben 13 pontos tanácsokat adunk az ellenzék különböző csoportjainak, hogyan tehetik magukat még jobban tönkre. Visszavonultam oda, ez egy végvár. Aminek az a baja, hogy nem követheti az ellenséget, ha az odébb áll. Megjegyzem,

annak is utánanéztem, hogy mi lett az egri hősökkel. Dobót lecsukták, mert nem tudott elszámolni a lőszerekkel, Bornemissza Gergelyt elfogták, bezárták a Jedikulába, ott halt meg, Mekcseyt meg egy kocsmai verekedésben agyonverték. Tehát ez sem olyan szép, mint ahol Gárdonyi abbahagyta.

A Hócipő is egy végvár. Aki nagyon felmászik, azt megpróbáljuk lelökni Para-Kovács Imrével, Váncsa Istvánnal, Smuzewitz Ilonával, Marabuval. Remek kis csapat. Amíg csinálhatjuk, csináljuk.

Az LMP erkölcsi fölénye a szemünk előtt morzsolódik fel

0

Ezt a címet adta S. Balogh Éva a Hungarian Spectrum nevű népszerű blogja legújabb bejegyzésének. A választások után a pártban és vezetőségében azonnal a széthúzás jelei mutatkoztak. Az utóbbi két nap azonban a párt hitelességét olyan megrázkódtatások érték, hogy ezt talán már ki sem heveri – állapítja meg az elemző.

Mielőtt a legújabb botrányokra rátérne S. Balogh idézi Bauer Tamást, aki szerint azért lehetetlen a középbal pártok (MSZP, Párbeszéd, DK) és a Jobbik illetve az LMP közötti együttműködés, mert politikai nézeteik ütköznek egymással. A Jobbik és az LMP osztja a Fidesz nacionalizmusát, protekcionizmusát és embertelen menekültpolitikáját. A szerző egyetért Bauer megállapításával, hogy ami a fajsúlyos politikai kérdéseket illeti, a Fidesz, a Jobbik és az LMP egy táborba tartoznak.

Az LMP a választások után azért veszített népszerűségéből, mert a szavazók őket hibáztatták a Fidesz kétharmados győzelme miatt, hiszen néhány budapesti választókerületben nem léptek vissza az esélyesebb ellenzéki jelölt javára. Már ez is elég lett volna, de ami utána következett az még rázósabb volt – szögezi le S. Balogh Éva, aki a Magyar Narancsra hivatkozva (Fegyelmi eljárás indult az LMP képviselője ellen, mert a kampány alatt többször egyeztetett Schmidt Máriával) azt írja, hogy bebizonyosodott:

a Fidesz és az LMP sokkal közelebb áll egymáshoz, mint azt bárki gyaníthatta volna.

A választási kampány során Schmuck Erzsébet, az LMP kampányfőnöke többször hosszú telefonbeszélgetést folytatott Schmitt Máriával, Orbán ideológiai főtanácsadójával, aki, ne feledjük, Ungár Péter édesanyja. De nemcsak Schmuck kért tanácsot Schmittől a párt vezetői közül. Szél Bernadett társelnök ezt maga is többé-kevésbé elismerte az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A Hungarian Spectrum szerzője ezt követően kitér Sallai Róbert Benedekre, aki az LMP egyik vezetőségi ülésén leütötte Hadházy Ákost és akiről sokan úgy vélik, hogy a Fidesz téglája. Sallai eleinte a többi ellenzéki párttal való „csendes” együttműködés szószólója volt, amíg álláspontja nem fordult ennek az ellenkezőjére. Hangulatváltására azután került sor – írja a Hungarian Spectrum -, hogy alapítványa,

a kormány nagylelkűségének köszönhetően 240 ezer eurós juttatást kapott.

De ez még nem elég: az LMP tavaly Ron Werber ismert izraeli kampánytanácsadót szerződtetett. Werber korábban az MSZP-nek is dolgozott. Végül elváltak az útjaik és Werber 10 millió forintot követelt szolgálataiért. Ungár Péter tavaly decemberben írta alá a szerződést, de csak idén januárban kapott erre zöld fényt. Egy videó bejegyzésben, amelyen Ungár mellett Schmuck és Szél szerepel, Scmitt Mária fia a következőket mondta: „Én ezt azért írtam úgy alá, hogy erre semmilyen jogom nem volt, hogy semmilyen módon ne legyen ez jogilag kötelező érvényű ránk nézve azt követően. Valószínűleg ez még a bírósági perben nagyon jól fog nekünk jönni.“

Szél nyilvánvalóan ügyesnek találta Ungár trükkjét, mert nagy mosollyal nyugtázta az érvelést. S. Balogh Éva Szél fellépését az Egyenes beszédben is felzaklató élménynek nevezte. „Nem csak zavart volt, hanem érezni lehetett erkölcsi összeomlását is. Olyan helyzetbe sodorta a pártját, amiből, attól félek, nincs kiút.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK