Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, és véget kell vetni a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek semmi köze az Európai Unióhoz) tájékoztatása szerint a jelentés a szakbizottságnak a Röszke és Tompa mellett található tranzitzónákban tett legutóbbi, 2017. október végi látogatásának tapasztalatait összegzi.
A jelentés szerint tranzitzónák felszereltsége jó, elfogadható feltételeket biztosít a menedékkérőknek – ugyanakkor aggódnak amiatt, minden menedékkérő kénytelen itt maradni, amíg kérelmüket elbírálják,
a helyiségek zárkákra emlékeztetnek,
így a környezet nem alkalmas emberek, különösen gyerekek elszállásolására.
A nem sokkal a jelentést készítők érkezése előtt a határ szerbiai oldalára toloncolt illegális bevándorlók közül sokan arra panaszkodtak, hogy
magyar rendőrök megverték őket, amit a delegáció orvosszakértőjének véleménye is alátámasztott.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a jelentésben több konkrét esetet le is írnak: volt, akit összerugdostak, másokat ütöttek-vertek, többeket kutyákkal félemlítettek meg – volt, akit egy rendőrkutya meg is harapott. Egy kisebb csoport arról számolt be, hogy amikor elfogták őket, akkor a férfiakat ököllel, a nőket gumibottal verték.
A bizottság szerint korábban nem folyt olyan eljárás, amely felmérte volna az erőszakos kitoloncolást követő bántalmazás kockázatát, és azt tanácsolta, hogy a magyar hatóságok vessenek véget a bevándorlók visszaküldésének.
Az Európa Tanács közleménye szerint az illetékes magyar hatóságok a jelentésre adott hivatalos válaszukban azt írták, hogy a jelentés egyebek mellett „számos, a tényekkel ellentétes állítást tartalmaz, amelyek természete inkább politikai, mintsem szakmai”.
„A magyar hatóságok válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a jelentésben felvetett aggodalmak továbbra is érvényesek”
– idézi a közlemény az ET kínzás elleni bizottságának elnökét, Mikola Gnatovszkijt, aki reméli, hogy a szakbizottság delegációjának év végén tervezett következő látogatása lehetőséget biztosít a felvetett kulcsfontosságú kérdések megvitatására a helyzet javítása érdekében.
Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a menedékkérők egy részét éheztették is a tranzitzónában. Erről itt olvashat bővebben.
A Három Tenger Kezdeményezés találkozóra utazott volna Bukarestbe.
Ma tartják a román fővárosban a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozóját. Ezen az előzetes tervek szerint a magyar köztársasági elnök is részt vett volna, de nem tudott elutazni. Ugyanis
elromlott ugyanis a repülőgép,
erről tájékoztatta az MTI-t a Köztársasági Elnöki Hivatal.
Magyarországot így a bukaresti magyar nagykövet képviseli majd a találkozón.
A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) közös fellépése. Lengyel kezdeményezésre jött létre 2016-ban, főleg gazdasági célok közös elérésére irányul.
A 444 egyébként úgy tudja, hogy az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött, amelynek felemelt rakománya nekicsapódott a gép ajtajának, ettől pedig az deformálódott.
Nem igaz, hogy „zsoldosokat” küldenének a magyar határra, a határőrizet tagállami hatáskör marad.
Az Európai Parlamentben elszenvedett kétharmados vereség után bukkant fel egy új elem a kormány kommunikációjában: Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mondta azt, hogy „magyar fiaink” helyett „Brüsszel zsoldosokat küldene” a határra, hogy „beengedjék a migránsokat”. Még Angela Merkel egyik beszédét is idézte, amelyben a kancellár arról beszélt, hogy
meg kell erősíteni a határvédelmet
– vagyis egyébként ugyanarról, amiről a magyar kormány is –, és szerinte ez úgy érhető el, ha az országok átadják kompetenciájuk egy részét a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek.
Erre válaszolt közleményben az Európai Bizottság. Azt írják: a Bizottság valóban javaslatot tett a héten az uniós határőrizet erősítésére, ám az előzetes hírekkel vagy Merkel kancellár kívánságával ellentétben a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök évértékelőjében ismertetett tervekben nem szerepel a nemzeti hatáskör elvétele.
Mint írják, a Bizottság többek között az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolja. Külön kiemelik, hogy
a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat.
Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata a tagállamok támogatása maradna. A Bizottság javaslata szerint a Frontex személyzete azon tagállam irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben szolgál.
A kormányt azonban, úgy tűnik, ez kevéssé érdekli. Hiába cáfolta ugyanis egyértelműen a víziót az Európai Bizottság, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reggel az állami tévében ismét arról beszélt: a határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot.
Vagyis, hiába nem tervez ilyet az Európai Bizottság, a kormány a következő napokban várhatóan ugyanúgy sulykolja majd ezt a hamis üzenetet.
Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.
„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy
minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”
– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.
A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.
Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.
Azt is meg kell jegyezni, hogy
nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:
Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.
De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.
Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána
Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:
megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.
Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.
Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.
Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:
a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,
ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.
A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.
Forrás: Facebook / Orbán Viktor
Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.
A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint
a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,
hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.
Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.
Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.
A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.
A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.
A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.
A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.
Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.
Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.
Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”
Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.
csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.
Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.
Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.
Nem szabad úgy venni ezt a végletesen cinikus profit, aki 30 éve trükközik, intrikál, manipulál, mint aki duzzog – írja Paul Lendvai. Szerinte Orbán itthon semmilyen kockázatot nem vállal az Európai Parlamentben elszenvedett vereséggel. Éppen ellenkezőleg: bizonyosan a választási hadjárat fő témája lesz, hogy meg kell védeni a nemzetet a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és politikusok, valamint Soros hazai „zsoldosai” ellen.
Paul Lendvai a Der Standardban arra figyelmeztet, hogy hiba volna a magyar miniszterelnököt sértett májas hurkának, azaz olyan valakinek tekinteni, aki felhúzta az orrát. Az „Orbán pávatánca” című írás szerint sok Európai Néppárt-i képviselőt megdöbbentett és zavart a magyar politikus engesztelhetetlen fellépése a plenáris ülésen, illetve kereszténydemokraták frakcióülésén. Ez nagyban hozzájárult, hogy
jókora pofont kapott a világ szemében.
Orbán hat éve maga mondta el a nyilvánosság előtt, hogy látszólagos engedményekkel meg kell téveszteni az EU-t. Ám Lendvai szerint most nem szabad úgy venni ezt a végletesen cinikus profit, aki 30 éve trükközik, intrikál, manipulál, mint aki duzzog. Ő ugyanis odahaza semmilyen kockázatot nem vállal az EP-ben elszenvedett vereséggel. Éppen ellenkezőleg: bizonyosan a választási hadjárat fő témája lesz, hogy meg kell védeni a nemzetet a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és politikusok, valamint Soros hazai „zsoldosai” ellen.
A megosztott és részben megvásárolt ellenzék nyomora, a sajtó helyenként a szocialista korra emlékeztető, szinte teljes ellenőrzése, az igazságszolgáltatás, valamint a rendőrség kézbentartása, de elsősorban
Orbán megkérdőjelezhetetlen hatalma szavatolja, hogy ő döntsön minden lényeges ügyben.
A strasbourgi határozat kapcsán az egyetlen veszély számára az, ha az unió a korrupciós gyanú miatt netán visszafogná az anyagi támogatást a következő hosszú távú pénzügyi időszakra. De ki tudja, mi történik az elkövetkező években. Orbán és jobboldali-populista német illetve olasz barátai mindenesetre nagy előretörésre számítanak jövő májusban.
Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba.
A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.
Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.
A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.
„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.
Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.
Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.
A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,
az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika.
A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet
– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.
Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta – 2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.
Mindkettő súlyos történelmi hiba!
Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.
A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,
annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.
Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.
Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.
A kormány jogi lépéseket tesz.
Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.
Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.
Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”
– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.
Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.
Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.
Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!
Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt, arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere.
A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.
Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.
„Önnek a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.
Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.
Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy
vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.
Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.
Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.
Miért van erre szükség? – tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint néhány nap vagy hét múlva fog kiderülni, hogy megérett-e az idő arra, hogy egy olyan kezdeményezés eredményre vezessen, amilyet Gyurcsány indított vasárnap. Az időzítésen, a tartalmon és a konkrét személyeken múlik minden – szögezte le a Független Hírügynökségnek nyilatkozva.
A Bem téren, a Párbeszéd, az MSZP és a Demokratikus koalíció által szervezett Európa-párti tüntetésen Gyurcsány Ferenc bejelentette: pártja „permanens” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén, és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond. A DK elnöke, frakcióvezetője, egykori miniszterelnök az elhatározást azzal indokolta, hogy a Fidesz „uralmát” demokratikus úton, a parlamentben nem lehet megdönteni, csak egyetlen esélyt lát erre, ha a nép az utcán harcolja ki Orbán Viktor és társai menesztését.
Fotó: Youtube
Lát-e realitást a DK elnökének kezdeményezésében?
Néhány nap vagy hét múlva ki fog derülni, hogy megérett-e az idő arra, hogy egy ilyen kezdeményezés eredményre vezessen. Az időzítésen, a tartalmon és a konkrét személyeken múlik minden. Minden ilyen akció sikere attól függ, hogy a választók kellően hitelesnek tartanak-e egy pártot, egy politikust arra, hogy az általa megjelölt cél érdekében mögé álljanak. Ennek a három feltételnek a teljesülése kell ahhoz, hogy a „permanens tüntetés” kezdeményezése eredményre is vezessen.
Mit ért időzítésen?
Természetesen azt, hogy megérett-e már az ellenzéki választókban az elhatározás egy ilyen komoly lépésre. Úgy gondolják-e, hogy egy ilyen javaslattal lehet vagy sem valamit kezdeni. Talán ez utóbbi a legfontosabb kérdés. Már elindítottunk ebben a témában egy kutatást, amelynek az eredményét a hét utolsó napjaiban szeretnénk nyilvánosságra hozni.
És ami a másik két szempontot illeti?
Még nem tisztázódtak az álláspontok, hogy a többi ellenzéki párt mit gondol erről a kezdeményezésről. Meglátásom szerint a szavazók is bizonytalanok, hogy érdemes-e csatlakozni a volt miniszterelnökhöz, és látnak-e elég erőt és hitelességet a DK-ban ahhoz, hogy egy ilyen kezdeményezésnek sikeresen az élére állhasson.
Ez a bejelentés rögtönzés volt, vagy lehetett e mögött valamilyen előre egyeztetett szándék?
Erről nincsenek megbízható információim. Elvileg kellett volna tudniuk legalább a bejelentés szándékáról azoknak a politikus társaknak is, akik közösen ott álltak a színpadon. Amit a beszédekből elemzőként ki lehetett hallani, ilyen egyeztetés valószínűleg nem volt.
Nekem úgy tűnt, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel megpróbálta magához ragadni a kezdeményezést, és a vasárnapi tüntetést mintegy „DK-ás bulinak” feltüntetni.
Ezt is mérlegelni fogják a választók, és felteszik majd maguknak azt a kérdést: akik a választások után most az ellenzéki erők összefogását szeretnék látni, hajlandóak lesznek-e beállni a Demokratikus Koalíció zászlaja mögé?
„Szellemes, de semmi jogi alapja nincs” – kommentálta Magyar György ügyvéd a DK akcióját, hogy hazaárulás bűntettének gyanújával feljelentette a Sargentini-jelentést megszavazó két európai parlamenti képviselőjét. Molnár Csaba és Niedermüller Péter ugyanis így felmentvényt kap a hazaárulás vádja alól az ügyészségtől. Egyébként pedig a két politikusnak – mint minden EP-képviselőnek – elsődleges feladata az európai érdekek védelme.
Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette be, hogy Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője hazaárulás vádjával feljelenti az ügyészségen saját magát, miután a kormánypárti politikusok lehazaárulózták őket.
Magyar szerint ez a kormány részéről értékítélet, a DK elnöke részéről pedig a szónoki beszéd része, de nem büntetőjogi kategória.
Megítélésem szerint, e kettőt nem csak jogászok, hanem laikusok is képesek elkülöníteni. „Az ügyészség csak bűntetőjogi értelemben dönthet a kérdésben, közpolitikai értelemben nem, s az előbbinek a Btk.-ban meghatározott pontos kritériumai vannak” – szögezte le Magyar György.
A DK az önfeljelentéssel nyilvánvalóan azt a hatást akarja elérni, hogy két politikusa kapjon felmentvényt a hazaárulás vádja alól. Ezután mondhatják, hogy aki ilyet állít róluk, az rágalmazást követ el, megbélyegzi és hátrányos helyzetbe hozza őket – fejtette ki Magyar, aki szerint a Sargentini-jelentéről szóló szavazás kapcsán (is) érdemes egy ritkán emlegetett szempontról is beszélni. Mégpedig arról, hogy egy európai parlamenti képviselőnek pontosan kit, és mit kell, hogy képviseljen.
„Amikor magyar politikusként európai parlamenti képviselőnek delegál a pártom, akkor azzal háttérbe szorul a magyarországi képviseleti lehetőségem, mert elsődlegesen az össz-európai érdekeket kell vizsgálnom és Európát kell képviselnem”
– fejtette ki, hozzátéve: ez persze egy kettős, hogy úgy ne mondjuk skizofrén állapot, de a tény az tény: közpolitikai értelemben egy EP-képviselőnek elsősorban európainak kell lennie. Példaként hozta fel Navracsics Tibort, az Európai Bizottság – Fidesz által delegált – tagját, aki immár négy éve felelőse az uniós oktatás-, kulturális, ifjúság- és sportpolitikáért fele, és nem a kormánypárt politikáját jeleníti meg. De ugyanígy, amikor Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője küzd Paks-2 ellen, akkor nem csupán a magyar választók érdekében emeli fel a szavát.
Hazaárulás
§(1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a)súlyos hátrányt okozva,
b)állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c)háború idején vagy
d)külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezzel a címmel közli a pozsonyi Új Szó Stumpf András magyarországi újságíró jegyzetét, aki a többi között megállapítja: az EU-döntéshozatal béna kacsa, ebből a jelentésből sem lesznek végül szankciók… az újdonság csupán annyi a Sargentini-történetben, hogy most először saját pártcsaládja is szembefordult Orbán Viktorral.
Stumpf arról is ír, hogy az EP szavazás követően „hisztérikus rohamot kapott Hoppál Péter”: a nemrégiben még kulturális államtitkárként tündöklő fideszes parlamenti képviselő idegrendszere azután mondta fel a szolgálatot, hogy feltettem neki egy kérdést nem sokkal azután, hogy megosztott egy montázst a Facebookon. A képeken többek között Theresa May brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerepelt. És persze a hét embere: a magyar kormányt elítélő európai parlamenti jelentés szerzője, Judith Sargentini. Mindegyikük arcképén az állítás: „Nincs gyereke”. De volt ott még más is. „Nekik nem számít a jövő, a haza, Európa, a keresztény kultúra. Csak a Carpe diem… Ennyi.” – ezt fűzte még hozzá a képviselő. „Hoppál Péter, II. János Pálnak nem számított a kereszténység? Sem Európa?” – tettem fel erre a kérdést, finoman igyekezve rámutatni arra a blődségre, hogy bárki hazaszeretete, Európa-szeretete vagy a kereszténysége attól függene, van-e neki ivadéka. Erre Hoppál: „Iskolapélda! Így kell kiforgatni az eredeti szavaimat, belemagyarázni, amit nem írtam. Gratulálok! Sajnálom, hogy egy Stumpf Andrásnak már csak ennyire telik. Népszerűségért csaholni oda, ahol már semmi nincs.” A képviselő, az állampolgár szolgája csahosozza az állampolgárt, mert az kérdezni mert.
Stumpf András szerint „érthető persze az idegfeszültség”: Hoppál mégiscsak afféle kultúrember, muzsikus, valahol mélyen biztosan bántja, hogy a Sargentini-ellenes ádáz küzdelemben tőle is elvárják az őrület terjesztését. Jókai Mórnak ezek szerint nem számított a haza. Kodály Zoltánnak sem. Ady Endréről nem is szólva. Vagy ott van Márai Sándor. Szabó Magda. József Attila. Klebelsberg Kunó. Mennyi gyerektelen, hazátlan bitang! Hogy a nemzésügyben megbocsáthatatlan renyheségről bizonyságot tevő Deák Ferencről már szót se ejtsünk. Nyilván őt sem érdekelte a hon.
Stumpf András konklúziója: Ez a kis történet persze csepp csak az őrület tengerében, amelyet újra habosra korbácsolt a Sargentini-jelentés. Maga az anyag sok ponton felületes, balos nézőpontból összetákolt iromány (antiszemitizmust is emleget például, ami teljes nonszensz), az európai parlamenti vitában viszont előjöttek lényeges szempontok is: a jogállam lebontása, a magyar kormányfő legszűkebb körének csodával határos gazdagodása. Persze, teljesen mindegy: az EU-döntéshozatal béna kacsa, ebből a jelentésből sem lesznek végül szankciók. Orbán Viktor csak nyerhet rajta, ezért is tartja napirenden, s támadja meg a szavazás számítását. (A jogi csűrcsavart nem részletezném, abban még igaza is lehet, de: a tartózkodással szavazó képviselők pontosan tudták előre, hogy szavazatuk nem számít majd bele az eredménybe, a jelentés kétharmados elfogadása tehát teljesen legitim.)
„Az újdonság csupán annyi volt tehát a Sargentini-történetben, hogy most először saját pártcsaládja is szembefordult Orbán Viktorral. De jelent ez valamit?
Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy kiteszik a Fideszt az Európai Néppártból, ha meg mégis, hát legfeljebb jövőre odakerül, ahová az elmúlt években amúgy is benavigálta már a vezetője: az európai szélsőjobbra.”
Akik nem értik Kelet-Európát, érvelhetnek azzal, hogy Orbán nem lehet zsarnok, hiszen kétharmaddal nyert, pedig az. Nélküle nem történhet semmi, illetve csak az van, amit ő akar. Nincs ellensúly, még a saját pártján belül sem. Itt egy feudalista rezsim öltözött a demokratikus folyamatok köntösébe, ez az illiberális demokrácia.
Heller Ágnes filozófus a Nem York Times-ban közölt vendégkommentárjában teszi fel ezt a kérdést. Szerinte Magyarországon soha nem létezett a liberális demokrácia, most pedig az történik, hogy Orbán Viktor képes még inkább megszilárdítani a hatalmát, miközben a minden eddiginél életképesebb jobboldali populizmus átterjed Európára.
Kommentárjában a filozófus rámutat, hogy az országnak a rendszerváltáskor az ölébe hullott a szabadság, nem kellett megküzdenie érte. A megfelelő hagyományok hiánya folytán azután a nép kiszolgáltatott volt, amikor felbukkant a színen egy gátlástalan politikus, aki kihasználta, hogy az emberek igényeltek egy irányadó központot, hogy kellettek nekik vezetők, akik helyettük gondolkodtak. De a magyar populizmus felíveléséhez a magyarok történelmien szolgalelkű hajlama folytán arra is szükség volt, hogy az osztály tömegtársadalommá alakuljon át.
Orbánnak, a születőben lévő zsarnoknak, ilyen körülmények között nem kell kisajátítania a hatalmat, uralmát a választás névlegesen demokratikus intézményével is be tudja betonozni. A ma diktátorai az urnáknál biztosítják be antiliberális és demokráciaellenes rendszerüket. A szavazófülkékben legitimálják illegális rezsimjüket. A választói körzetek határainak módosításával, a sajtószabadság megnyesegetésével, félelemkeltéssel. Korunkban továbbra is a nacionalizmus a legcsábítóbb ideológia. Az EU nem tudott európai identitást teremteni, az ún. populista pártok viszont, amelyek egy ego vezérelte, nacionalista oligarchia szűk érdekeit szolgálják, háborút folytatnak az integráció ellen.
Akik nem értik Kelet-Európát, érvelhetnek azzal, hogy Orbán nem lehet zsarnok, hiszen kétharmaddal nyert, pedig az. Nélküle nem történhet semmi, illetve csak az van, amit ő akar. Nincs ellensúly, még a saját pártján belül sem. Itt egy feudalista rezsim öltözött a demokratikus folyamatok köntösébe, ez az illiberális demokrácia. A legutóbbi választáson többen szavaztak ellene, mint mellette, de az arctalan tömegtársadalom és a szétaprózódott ellenzék nem tudott gátat szabni a populisták összpontosított gyűlöletének. Orbán egyelőre biankó csekket kapott, hogy továbbra is maga képére formálja az alkotmányt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A DK az önfeljelentéssel nyilvánvalóan azt a hatást akarja elérni, hogy két politikusa kapjon felmentvényt a hazaárulás vádja alól. Ezután mondhatják, hogy aki ilyet állít róluk, az rágalmazást követ el, megbélyegzi és hátrányos helyzetbe hozza őket – fejtette ki Magyar, aki szerint a Sargentini-jelentéről szóló szavazás kapcsán (is) érdemes egy ritkán emlegetett szempontról is beszélni. Mégpedig arról, hogy egy európai parlamenti képviselőnek pontosan kit, és mit kell, hogy képviseljen.
